#györgy dragomán

[onenakedfarmer]

Reading

György Dragomán THE WHITE KING

[hobbygilda]

"sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona" áll ebben az irodalomtörténeti jelentőségű ingatlanhirdetésben. Esterházy könyveiből eléggé ponotsan tudható, mennyire így volt ez.

Én csak életemben egyszer jártam ott, egy születésnapon, felejthetetlenül szép alkalom volt.

Az jut eszembe erről a hirdetésről, hogy amikor 2016-ban meghirdették Thomas Mann villáját Los Angelesben, abban se szerepelt semmilyen utalás arra, hogy kié is volt az a ház. De aztán a teljes német kulturális és poltikai élet összefogott, és a villa mára alkotóház. (FB Dragomán György)

Eladó családi ház - III. kerület, Emőd utca #34059516 (ingatlan.com)

[penelopeloveshere]

Tag People You’d Like to Get to Know Better!

Thank you so much for the tag, my dearest @somebirdortheother 🥰

Three Ships: Bethyl, Haladriel ofc🤣, Bellarke (uhm, yes, they are one of my many types. Blonde girl with 'mean man')

First Ship: Buffy and Spike ❤️❤️❤️

Last song: Rose Betts - Rocket

Last movie: Barbie, I love you Greta Gerwig since Ladybird. but I really want to watch Oppenheimer too!

Currently reading: Knausgard: My fight 6, Chris Carter: the crucifix killer - the writing is a little lame, György Dragomán: the bone fire 🔥 + a tons of Haladriel fic

Last thing I wrote: ah, sadly nothing serious. Comments, shopping lists and an application form for the library for my three and a half year old daughter - she LOVED the library, it was such a nice afternoon!

Tagging, for everyone who wants it, I am curios :))

[foolishmortal]

tag 9 people you’d like to know better!

thanks so much for the tag, @tiffanylamps

favorite color: turquoise

currently reading: The Bone Fire by György Dragomán, for myself. The Sparrow by Mary Doria Russell for book club.

last song:  A Outra by Los Hermanos

last series: Beyond Evil, which I watched back in November, lmao. The brainrot is real.

last movie: Truly don't remember. Local theatre is doing a double feature for Memoria and Tar next weekend, will probably go watch one of them.

currently working on: the MIT Mystery Hunt! I am filling this out in between doing puzzles. I am very tired. D:

I am brain dead and have no idea what time and space is and will get around to tagging people at some point.

[buch-sonar]

Rumänien, Mitte der achtziger Jahre. Der kommunistische Diktator Ceaucescu sonnt sich im Personenkult und in Tschernobyl explodiert der Atomreaktor. In diesem Land, in dieser Zeit lebt der elfjährige Dszátá, von dessen Erlebnissen in diesem Roman erzählt wird ...

[petofi200]

BLL - follow-up

kicsit follow-up-olom ezt a BLL témát; ma is azt néztem; bár éppen eléggé el vagyok kenődve (mindentől)

(...)

***

#barguzin

na, szóval volt pár cikk a szeptemberi Dragomán György fb poszt alatt kommentben; az egyik ez volt:

(ezt úgy tűnik, hogy arcanumban később nem kerestem meg; úgyhogy csak így van meg)

innen jön egyébként Barátosi Baráth Benedek; itt van megemlítve

fotó:

BLL pedig így nézett ki (1940-ben)

meg a cikk infóinak kezdtem utána menni

arcanum hozzáférésem most nincsen, úgyhogy csak anélkül lesznek itt a találatok; de azért pár érdekes dolgot így is találtam

-

egyrészt az iskolái; hogy előtte hova járt, azt nem tudom; de találtam két ilyet:

maguk az iskolai értesítők így nem látszanak, persze; és ezt le kell ellenőrizni; de ez itt az, szerintem (tutira) (neve, születési hely, idő stimmel), hogy ő itt a diákok között van feltüntetve, 1907-ben és 1910-ben; 1910-ben volt 18 éves; akkor végezhetett

amúgy mintha ezt az iskoláját ő maga nem reklámozná magáról

jó iskolának tűnik:

ez alapján 1910-ben ő diák volt, ebben az aradi felső kereskedelmi iskolában

apja egyébként olyan, mintha lelkész lett volna

ebbe az iskolába kellett tandíjat fizetni; lehet, hogy valami módosabb rokona befizette (?)

*

1911 és 1913 közötti időszakból nem találtam semmit sem

a cikk alapján az érettségi után Kufstein-be ment, és ott elvette feleségül Vetscherra Saroltát

ezt én eléggé fenntartásokkal kezelném

semmi olyan infót nem találtam, ami ezt bármilyen szintem megerősítené

helyben biztos ki lehetne deríteni, hogy élt-e anno egy Vetscherra Sarolta Kufstein-ben

nekem a gugli csak azt adta ki, hogy a neve hasonlít a Vetsera-ra

szerintem a nevet innen vette:

Kufstein vára pedig egy nevezetes hely: elég sokan raboskodtak benne:

Vetscherra/Vetserra-ra, Kufstein-re nekem csak ezt sikerült kigugliznom

*

1912-ben viszont biztos, hogy megjelent a verseskötete; 80 oldalas, elég vastag; meg kéne nézni mindenképpen, hogy mi van benne; biztos valami életrajz is van benne; plusz valami infó arról, hogy mégis hogy sikerült ezt összehoznia 20 évesen

*

szóval hogy 1911-13-ban hol volt, azt nem tudom; lehet, hogy tényleg Kufstein-ben, de ennek utána kéne nézni

1910-ben még az iskolai névsorban

*

tegnap még néztem tovább a tászoktetőt is

1913-14 előtt nem volt ismert

hogy a helyiek ismerték-e, passz; de mintha ők sem

Lénárt Lajosként azt mondja, hogy Gyergyószentmiklósra járt iskolába, lakott ott, járt oda haza

ha az apja lelkész volt, akkor költözhettek; lehet, hogy valamikor gyerekként lakott ott

szóval tászok-tetőhöz lehet, hogy saját jogon is érzett közt; nem csak BBB mesélt neki róla

de foglalkozni vele ő csak később kezdett el (amikor publikálja is, az 1940-es években)

*

ez a Pesity Imre, aki összegrundolja neki a 25 éves emlékkönyvet, meg az iskolába is ő vitte be, nyugalmazott lelkész, és rokona; ez a fenti cikkben van benne

Jager Iréne is valami rokon, aki aztán a felesége (szintén a cikkben van benne)

de nem 1934-ben házasodnak össze, illetve nem akkor költözik Kerekegyházára, hanem sokkal korábban

első cikk

1826-os Magyarságban megjelenik egy cikk róluk; valami csodakenőcsöt népszerűsítenek

ekkor már Kerekegyházán élnek

Lénárt Lajos is, Pesity Imre is

meg meg is van már nősülve

Andrássy Gyula utca 8 volt a házszáma (Vadászújságban van benne)

az pedig ez a ház:

a kis ház, szemben

(az egyik cikkben egyébként pont ilyennek írják le a házat, amiben lakik)

itt a cÍme

*

kábé ennyi, ennyi jutott most az eszembe

*

[onsieluenkeli]

Valami azt súgja, hogy hozzá is eljutott annak a nőnek a Dragomán György 🍋 Citromos idézete...

Nah, például miatta szívesen megtanulnék én is Hawaii Ukulele-n játszani... tökéletes mod-ot ad hozzá... Télen.

+ Remélem a 🇺🇲 Hustonban élő Airday csaj is elolvassa az új könyvét. Hatalmas rajongója volt. Hónapokig ezzel jött - És Mosolyka így! - És Mosolyka amúgy! - De Mosolyka azt csinálja!

.

[hardworker-littleman]

Legyen meg..

"Olvassunk bátran, olvassunk szabadon." - pár éve én nyitottam a könyvhetet, ezzel a szöveggel: "Egy kézzel írt házkutatási jegyzőkönyv került elő nemrég édesanyám költözésének köszönhetően, rajta egy lista azokról a könyvekről, amelyeket elkobozott tőlünk a román belbiztonság két kádere, még Marosvásárhelyen, valamikor 1987-ben. Emlékszem, ahogy kissé megilletődve álltak a szüleim négyezer kötetes könyvtára előtt, találomra huzigálták kifele a könyveket az egész falat betöltő könyvespolcról, amit aztán az áttelepülés előtt töredékére zsugorodott, hiszen csak fejenként ötven könyvet hozhattunk magunkkal, és amúgy sem lett volna ildomos magyar könyveket Magyarországra visszahozni Erdélyből. A könyv akkor már csempészárunak minősült, veszélyes tárgy volt. A hatalom éppen úgy gyűlölte és félte a könyveket, mint a kötelezően regisztráltatott írógépeket, a bezúzott könyvekből vécépapírt csináltak, néha-néha szavak árnyékai tűntek fel az amúgy szintén hiánycikknek számító tekercseken. Úgy tudtuk a vécépapír felvizezve a parizert alkotó húsmasszába kerül, így válik az ige testté, mondtuk, nevetni próbáltunk, nevettünk. Sokszor eszembe jut az a pillanat, ahogy ők ketten ott állnak a könyvespolc előtt, és nem tudják eldönteni, hogy mégis, mit kobozzanak el. Egyikük fellép a hokedlire is, a legfelső polcon lévő nehezen elérhető könyvek között is keresgél, lead néhányat a társának, hümmögve forgatják a köteteket, tanácstalanok. Fájdalmasan szomorú és abszurdan vidám pillanat ez egyszerre, benne van a magát mindenhatónak gondoló hatalom totális arroganciája és teljes kudarca is: bármit elkobozhatnának, csak ahhoz, hogy bármit elkobozhassanak, tudniuk kellene, hogy mi is az a bármi. Keresnek valamit, de nem tudják, hogy mit is keresnek. Csak azt tudják, hogy lennie kell ott valaminek, de hiába van ott a szemük előtt, nem látják, nem veszik észre. Édesanyám, aki nemcsak tanár, hanem könyvtáros is, azt kérdi tőlük, mit keresnek, hátha segíthet, megismerem a mondatot, ugyanaz, amit a könyvtárban használ, amivel a tanácstalan kisdiákokat kérdezi, hogy mégis, mit olvasnának. A kárderek hárítanak: tudják ők nagyon jól, hogy mit keresnek, hazudják, aztán találomra kihúznak pár könyvet a polcról, közlik, hogy ezeket állambiztonsági okokból elkobozzák, még jegyzőkönyvet is írnak róla, aztán elmennek. A megtépázott könyvespolcot nézem. Megtanulom életem legfontosabb leckéjét: a hatalom buta, analfabéta, nem tud olvasni, legfeljebb csak úgy tesz, mintha tudna, még ha elolvas valamit, akkor se érti meg, hogy mit olvas, mert igazából csak önmaga érdekli. Mindenben csak saját magát keresi, mindenhol önmaga torz tükörképére vadászik, azt hiszi, mindenhez köze van, pedig valójában önmagán kívül nincsen köze semmihez. Akkor még előttem van Orwell és Koestler és Szolzsenyicin és Kafka olvasása, a könyvespolcot nézem és megértem, hogy a polcon a szabadság van, a könyvek gerincei mögött egész világok rejtőznek, olyanok, amiket se megérinteni, se megérteni, se megsemmisíteni nem fog tudni soha a hatalom. Megértem, hogy a világon az írók a legszabadabb emberek, és azt is megértem, hogy utánuk mindjárt az olvasók következnek. Azóta is ez számomra a szabadság legfontosabb és legelemibb gesztusa, hogy bármit és bármikor választhatok, hogy nemcsak szabadon írhatok, hanem szabadon olvashatok is. Akkor vagyok szabad, ha senki sem szólhat bele abba, amit leírok és abba se, hogy mit olvasok. Ha szabadon dönthetek, ha a magam számára választhatok, és nem a rám kényszerített hatalom szempontjai szerint kell válogatnom gondolatokat, szavakat, könyveket. Könyvek között állunk itt, a könyv ünnepén, nem szabad hát elfelejtenünk, hogy a könyvek gerince mögött a szabadság van, hogy a mozdulatban, ahogy bármelyiket kinyithatjuk, a szabadság van, az, hogy bármit és bármikor olvashatunk, a szabadság legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. Ha mi nem adjuk, senki tőlünk el nem veheti. Éljünk vele. Olvassunk bátran, olvassunk szabadon."

Dragomán György

[zeilensammler]

"Der weiße König" von György Dragomán

#Lesezeichen - Gedanken über Bücher: "Der weiße König" von György Dragomán

Rumänien, Mitte der achtziger Jahre. Der kommunistische Diktator Ceaucescu sonnt sich im Personenkult und in Tschernobyl explodiert der Atomreaktor. In diesem Land, in dieser Zeit lebt der elfjährige Dszátá, von dessen Erlebnissen in diesem Roman erzählt wird. Ich will es gleich sagen: Ich hatte lange kein so großartiges Buch mehr in den Händen. Wenn man sich erst einmal auf die atemlos langen…

[ugysenemez]

Ő személy szerint azért kockáztatta az életét, hogy ne hülyék parancsoljanak mindenkinek hülyeségeket, de ha mi magunktól akarunk hülyék lenni, akkor úgy kell nekünk. Akkor megérdemeljük majd, hogy megint a nyakunkba üljenek, és ha megint az lesz itt, ami régen volt, azt magunknak köszönhetjük. A mi hibánk lesz.

Dragomán György: Máglya

[jstgrl]

Csak onnan tudod, hogy mégis elaludtál, hogy felébredsz.

Dragomán György: Máglya

[tartsdmegazaprot]

A hűség a látszat ellenére nem páros mérkőzés. Az magányos sport, olyan, mint a hosszútávfutás, nem adok-kapok. Nem hozzá vagy hűséges, hanem magadhoz, nem neki fogadtad meg, hanem magadnak. Te tudod egyedül, mit bírsz és mennyit bírsz, és ehhez tényleg nincs köze senki másnak. Nem, még neki se. Itt nincsenek se rekordok, se helyezések, egyedül te tudod az eredményt is.

Dragomán György

[onsieluenkeli]

Itt van ez a kis phöpp történet ami szintén egészséges a léleknek, és szerintem is aranyos. ツ

Amúgy valóban nem lehet a Toxikus kapcsolatokból egy pillanat alatt váltani. És nem elég az, hogy az ember csak úgy elfordul, szemellenzővel a fején.

Gyógyulni is kell.

Ezt még az 🇺🇲 amerikaiak tanították nekem, hogy minden egyes nap legalább 3x több pozitív gondolatot, cselekvést, szeretetet, törődést kell elérnie az embernek, hogy újra jól legyen. Azért mert annyira sok negatív inger ér minket, hogy másképp nem tudunk egyensúlyba kerülni. = Ha pedig sz@rul van az ember, akkor pedig még kevésbé cselekvőképes, ügyes, és sikeres. Szóval muszáj valahol kompenzálni azt a sok beteg cikket, problémát, seggfejet, és borzalmas hírt is. És ezek a healing gesztusok, legalább nem ártanak senkinek sem.

// Egy olyan okos nő dobta fel Dragomán György írását, akinek - köszönöm //

.

[eleteskonyvtar]

Tartja a hőt, egyenletesen adja le azt az egész felületen (oldalt is), be lehet tenni sütőbe (meg ki is lehet venni belőle).

Nem muszáj használni (aka fölösleges), de ha tudod használni, sokkal jobb minőségű kaját (pl. ragu, pörkölt, leves, sült) lehet vele csinálni (erre végtelen+1 videó és cikk létezik az interneten is, könyvben is, de ott van akár az öntöttvas magyar pápája, Dragomán György is, elég sokat ír erről mindenhol is).

Persze van az a része ennek is, hogy divat és zsíroskenyeret is ebben kell főzni, na az hülyeség.

Az öntöttvas edények mire jók?

[pekaho]

‘The White King’, Alex Helfrecht + Jörg Tittel

D’après le roman de György Dragomán

D’une grande beauté visuelle qui contraste puissamment avec la dystopie qui lui sert de décor, ‘The White King’ est un film très prenant sur la liberté de conscience dans un monde totalitaire.

On y retrouve des interprètes fabuleux comme Gretta Scacchi, Lorenzo Allchurch, Fiona Shaw et Jonathan Pryce, mais surtout le film parvient à nous surprendre tout le long de sa narration. Il se démarque des autres films dystopiques par ses petits moyens et son inventivité, qui ne le font jamais céder à des facilités de scénario ou au spectaculaire décérébré. Il explore plusieurs pistes et laisse de l’espace à d’autres histoires que l’on peut imaginer (le braconnier, ce qui se passe au-delà des frontières...)

Le protagoniste au visage riche d’expressions ne se lasse pas d’observer, se laisse fasciner par l’autre monde au-delà des grilles, défend ce qu’il croit juste, écoute son intuition, et surtout ne laisse jamais tomber ses convictions. Pas de placement produit ou de flatterie de la consommation, ça repose de beaucoup de films commerciaux! Mélancolique, froid, mais aussi plein d’énergie vitale et vaillante, empli d’espoir et de volonté, ‘The White King’ est un très beau film, à voir.

Pk