#formatervező

[tartsdmegazaprot]

beszélgettem Marcel Wandersszel - ebben a részben az étkezésekhez, egyáltalán a főzéshez, és az ezt övező targytervezeshez való viszonyáról, kedvenc konyhairol is kérdeztem (jön majd máshova egy szakmaibb anyag is) - de erre az idegen terep ellenére is azert büszke vagyok;

jó volt, emberi volt, megleptem párszor, de úgy éreztem, élvez jelen lenni, mégha ez egy klises kötelező jelenlét is

röviden tehát, én elveztem, o látszólag elvezte - elvezzetek hat kicsit ti is, őszintén és szeretettel készült

[bdpst24]

A Budapesti Metropolitan Egyetem formatervező alumni-ja lett a BIG SEE Product Design Award 2024 győztese

A Budapesti Metropolitan Egyetem formatervező alumni-ja lett a BIG SEE Product Design Award 2024 győztese

A Nimue intelligens vízminőség-ellenőrző bója nyerte el a 2024-es BIG SEE Product Design Awardot a Terméktervezés kategóriában, Magyarországot képviselve. A bója tervezője Feil Liza a Budapesti Metropolitan Egyetem formatervező mesterszakán végzett hallgatója.  A Nimue egy innovatív, intelligens eszköz, amely a természetes vizek minőségét figyeli, kulcsszerepet játszva a tisztább és élhetőbb…

[csajokamotoron]

Az egyedi "Elvis Presley" Triumph és a hozzá illő gitár - 20 000 dollárért kelt el az Elvis Presley Jótékonysági Alapítvány javára

Az árverésre bocsájtott motorkerékpárt, egy vadonatúj T120-as csúcsmodellt, a díjnyertes J Daar egyedi formatervező tervezte, és az eredeti "Memphis Maffia" Triumphok és az 1968-as Stay Away, Joe című filmben szereplő Bonneville Desert Sled ihlette. Emellett Elvis ikonikus 1968-as Comeback Special megjelenése is hatással volt rá, vörös, ezüst és arany színekben. A Bonhams|Cars február 29-i, Amelia Island-i árverésén 20 000 dollárért kelt el az egyedi "Elvis Presley" Triumph Bonneville motorkerékpár és a hozzá tartozó Gibson Les Paul gitár. Az árverés az Elvis Presley Jótékonysági Alapítványt támogatta, amely Elvis nagylelkű örökségét számos jótékony cél támogatásával folytatja. A motorkerékpárt a 2023-as Barber Vintage Festivalon mutatták be Birminghamben, Alabamában, és azóta a Presley Motors Automobile Museumban, Gracelandben látható. A legendás zenész és kulturális ikon híresen szenvedélyesen szerette a motorozást. Elvis 1965-ben ismerkedett meg a Triumph motorkerékpárokkal, amikor a forgatások szünetében a "Memphis Maffia" néven ismert legközelebbi barátaival töltötte az idejét Bel Air-i otthonában. Barátja, Jerry Schilling rendelt egy új Triumph T120 Bonneville-t, és Elvis elvitte egy körre a környéken. Elvis le volt nyűgözve, és amikor visszatért, azt mondta a szállítási menedzserének, Alan Fortisnak, hogy "rendeljen egyet az összes srácnak, de… ma este kell!". A Bill Robertson & Sons motorkerékpár-kereskedőnek még aznap este hét Triumphot sikerült leszállítania, és Elvis és barátai késő estig együtt motoroztak Bel Air körül, és csak akkor álltak meg, amikor a szomszédok panaszt tettek a rendőrségen. A Gibson által adományozott, hozzáillő Les Paul gitárt J Daar művész személyre szabta, és a motorkerékpárral együtt eladásra kínálták. A gitárválasztást Elvis nagylelkűségének egy másik példája ihlette: amikor a '68-as Comeback Special próbáin játszott, Elvis egy Les Paulon játszott, amelyet aztán a szakácsának ajándékozott. https://csajokamotoron.hu/a-bokezu-elvis-presley-es-a-triumph-motorkerekparok/ "Ez a tétel egyértelműen hatalmas sikert aratott az Elvis- és a motorkerékpár-rajongók körében, és fantasztikus összeget gyűjtött jó célokra" - mondta Paul Stroud, a Triumph Motorcycles kereskedelmi igazgatója. "A T120-as és a Gibson gitár megjelenése - J Daar egyedi tervezésével - annyira jellegzetesnek tűnik, és csodálatos tisztelgés a legenda előtt." Dana Carpenter, az Elvis Presley Enterprises tulajdonosa, az Authentic Brands Group szórakoztatóipari ügyvezető alelnöke hozzátette: "Izgatottak vagyunk, hogy egy olyan ikonikus márkával, mint a Triumph, együttműködhetünk, hogy életre keltsük ezt az egyedi Bonneville T120-ast, miközben Elvis egyik kedvenc jótékonysági szervezetének javát szolgáljuk. A Gibson barátaink nagylelkűsége, akik egy hozzá illő egyedi Les Paul gitárral járulnak hozzá, tovább erősíti a nagylelkűség és a közösség örökségét, amelyet Elvis Presley képviselt." Read the full article

[vvkmag]

Emlékezzünk meg Simon Károly formatervezőre és az általa megalkotott 5000 Le villanymozdonyra, mely idén kerek 50 esztendős! A mozdony születésénél sok minden érdekes dolog is közre játszott. Eredetileg 6000 Le-s mozdonyként tervezték megépíteni a korábbi VM14-es típuscsaládú mozdony vázával. Ebben az időben azonban a MÁV részére egy 3000 LE (2200 kW) névleges teljesítményű 6-tengelyes dízel-villamos mozdony kifejlesztése is napirenden volt, amely prioritást kapott. Ennek fejlesztési munkái tulajdonképpen nem tették lehetővé, hogy mintegy párhuzamosan a korábban elképzelt 6000 LE-s villamos mozdony is létrejöhessen. A szakemberek csak "nagy Szilinek" hívták.

Életrajza:

SIMON KÁROLY (1941–2017) többszörösen kitüntetett (Formatervezési Nívódíj, Dózsa Farkas András-díj, Ferenczy Noémi-díj) formatervező iparművész, az MMA néhai tagja. Vidéken, Sarkadon nőtt fel, tanár szülők gyermekeként.

1961-től a Magyar Iparművészeti Főiskola ipari formatervező szakán tanult, épp a magyar iparművészet nagy stílus és szerkezetváltásának idején, melynek értelmében a művésznek bele kellett illeszkednie az előírt szocialista

termelés struktúrájába. Tehetségét mutatja, hogy diplomamunkáját, egy átalakított agyvizsgáló készüléket (elektroenkefalográf ) már a végzés évében megvásárolták, majd sorra másolták le az európai cégek. Átláthatóra, felhasználóbarátra, könnyebben kezelhetőre fejlesztette a szerkezetet: azt vallotta, hogy a tárggyal szemben az ember az első. Dizájnszemléletét a gyermekkorában megtapasztalt egyszerűség, praktikusság és természetesség jellemezte, mégis rendkívül dinamikusan és rugalmasan, a technikai innovációkkal folyamatosan lépést tartva tervezett. Dolgozott a Ganz-gyárban, a magyar erősáramú ipar akkori fellegvárában. Közreműködött az első elektrokardiográfok elkészítésében, a MEDICOR röntgenberendezéseinek korszerűsítésében. Tervezett vasútbiztosító berendezéseket és vasúti irányítóközpontokat, majd villamosmozdonyokat is. Huszonöt évig tanított az Iparművészeti Főiskolán a Formatervező Tanszék vezetőjeként, majd az Iparművészeti Múzeum főigazgatója lett. Bár tervezett tárgyai mára kikoptak a köznapi használatból, tanárként és teoretikusként formatervező iparművészek generációit nevelte ki.

[theoryofmine]

Our Utopia

A vendéglátóim, Su és Helmut, kalandos emberek, jó sok élettapasztalattal.

Su, 59 éves, de fiatalabbnak látszik, fiatal korában nagyon szép volt. Taiwani, ipari formatervező, nagyon jól beszél angolul, volt nemzetközi túravezető, importált ékszereket Törökországból Németországba, de a fő üzletük a férjével, hogy az Aldi papír-írószer beszállítói voltak. Ebből vonultak vissza. Nagyon kreatív és dinamikus, mindenből tud mindent csinálni átalakít, felhasznál, és gyűjtöget. Majdnem ugyanazokat gyûjti, mint én, mínusz könyvek, plusz rézedények... Intézményesített kereteken kívüli buddhista és idealista, a családi földeken fenntartható biogazdálkodást folytat, ehhez van szüksége a segítőkre. Owl Utopiának nevezi, mert szereti a baglyokat, és az owl úgy hangzik mint az "our".:D Egy kis paradicsomot szeretne létrehozni mindenki számára. Tisztára, mint én (csak neki hihetetlen üzleti érzéke van, úgyhogy volt miből megalapoznia), nagyon jól kijöttünk.

Helmut nem volt otthon. A 70. születésnapjára azt adta magának, hogy elment önkénteskedni Új-Mexikóba a hegyek közé egy önfenntartó közösségbe. Plusz csinálja az amerikai állampolgárságot, mert Las Vegasban is van egy házuk. Visszavonult pap többek között (nem katolikus, de keresztény, ennél többet nem tudok), nagyon higgadt és jószívű, videochateltem vele. Nagyon szeretik egymást, és a hasonlóságok alapján úgy remélem, hogy 'egyesekre', najó, elmondom, ránk is ilyen boldog idők várnak.😊

Itt van még Su 93 éves anyukája, ő lakik a fő szárnyban. Egész életében gazdálkodott, csak taiwaniul beszél. Jó kedélyű, de nagy rendezkedő, minden nap bekukucskál az ablakon, és rendeleteket ad Sunak, hogy mit kell leszedni, meg mit hova, hogyan kell tenni. Természetesen az ő szemszögéből tökéletesen haszontalan, és érthetetlen, amit Su művel. Minden reggel kijön három füstölővel és elmondja az imádságot, este pedig van, hogy 30 kört is sétál a ház körül.

Az Utopiának 4 része van, ahol dolgokat kell csinálni: a ház, a kiskert, a föld és a gyümölcsös. Mindegyikben dolgoztunk.

Szedtem banánt, télidinnyét, óriási zöld-vörös narancsot. Irtottam mimózát, meg további gazokat, ástunk egy lépcsőt, félig lebontottunk egy nagy, csövekből álló izét, és felépítettük árnyékoló pergolának, írásjegyeket ragasztottam fel a falra, meg egy kis takarítás, ez volt a munka. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó, de még annyi része volt a napnak, hogy lehetett bőven pihenni.

[wenderobertadipl]

“Minél régebbi egy ipar, annál gátlóbb a hatása a formatervező fantáziájára. Könnyebb megtervezni egy új terméket, amely az új természettudományokon és technológiákon alapszik, mint például újratervezni a fazekasságnak, az egyik legrégibb kézművesiparnak a termelési módjait és esztétikai formáit.” 

- Moholy-Nagy László, Látás mozgásban c. műve

[nandras]

azért, a formatervező helyében én alaposan újragondolnám azt a pótkerék elhelyezést. hülyén néz ki, a cv értéknek se nagyon használ, meg egy-két út és csupa dzsuva lesz.

1955 flajole

[magyarmalter]

segesd trilógia pro primo másodszor

apám, még formatervező korában egy gyári egyeztetésről szabadulva mesélt xy elvtársról, aki fennhangon sorolta: pro primo először, pro primo másodszor, pro primo harmadszor. (hatásszünet) mi köze ennek segesdhez? semmi, csak a trilógia. múlt héten voltak a kedves, apró szemű házak, most a díszesek, egy hét múlva lesznek az öregek és betegek.

[doridiplomazik]

GONDOLATOK_1

Helló Blog!

Szia Te ott bárki is vagy és bárhogy keveredtél is ide. Dóri vagyok, a MOME formatervező művész szakán szeretnék lediplomázni júniusban. A nagyszerű Pais Panni több hónapos unszolására kezdem most el ezt a blogot.  Fél éve kellett volna elkezdenem, de sehogy se ment. Pedig már a profilt létrehoztam szeptemberben, csak valahogy nem ment. Nem szeretek semmit félig csinálni és nem volt hozzá motivációm. De talán majd most.

Szóval a diploma témám a lakóközösség építés nagyvárosokban. Igen tudom, én sem szeretem az összes szomszédom, sőt nem is ismerek mindenkit. Igen tudom, ez csak egy albi, egy ideiglenes lakhely. Hangos a szomszéd, pletykásak a nénik, koszos a lépcsőház, a kert is milyen.

De mi lenne ha egy kicsivel közelebb kerülnénk? Ha legalább csak tudnánk kivel lakunk egy épületben? Ha egy utopisztikus helyen esetleg még segíteni is tudnánk egymásnak?

Nincsennek már illúzióim, nem legjobb barátokká szeretném tenni az embereket , de mi lenne ha legalább egy kicsit kedvesebbek lennénk egymással? 

Talán júniusra ez kiderül.

Dóri

[diogenesz2020portugal]

𝐓𝐨𝐩 5 𝐌𝐢𝐭 𝐟𝐞𝐝𝐞𝐳𝐭𝐞𝐤 𝐟𝐞𝐥 𝐚 𝐩𝐨𝐫𝐭𝐮𝐠𝐚́𝐥𝐨𝐤: 

1. Mikrofon szivacs, Jaime Filipe találta fel aki az RTP (portugál) televíziónál dolgozott (1981). 

2. A fekete színű wc papírt a Renova cég forgalmazta először.

3. Coloradd, színvakok számára könnyebbé vált a színes ceruzák kiválasztása, a metróvonalak felismerése vagy a tájékozódás a kórházakban, hála  Miguel Neiva formatervező által létrehozott kódnak, amelyet a szerző az egész világon el is terjesztett.

4. Karavella, kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus.

5. A világ első hőlégballonját Bartolomeu de Gusmão építette meg.

[dedibelyegei]

A fenti, 1988-as hajós sorozatot Dudás László ipari formatervező, grafikusművész, és persze bélyegtervező készítette. 1962-ben diplomázott az Iparművészetin, és eleinte a bélyegeknél sokkal menőbb dologgal foglalkozott:  dunai szárnyashajókat tervezett! Ezután reklámgrafikával foglalkozott, leghíresebb ma is ismert (és használt) műve a Volán embléma:

‘73-tól aztán teljesen rácsúszott a bélyegre (hihihaha), és 2014-ben bekövetkezett haláláig elsődlegesen ezzel a területtel foglalkozott, melynek eredményeképp több mint 270 bélyeg köthető hozzá, és több nagyon ismert és sikeres sorozat is melyekről, később még lesz itt szó :)

Ezen vitorlás sorozatot tekintve sajnos nem sikerült teljes bizonyosságra jutnom, hogy pontosan hány és milyen tagból áll, egy biztos, hogy a fenti kettőn kívül még van egy szintén 2 Ft-os Santa Mariás példány, illetve egy 6 Ft-os, ami egy akkoriban új, 1985-ös Szt. Jupát nevű magyar vitorlást ábrázol.

Egy-két szó a hajókról. A Mayflower az egyik legismertebb telepes hajó, mely 1620-ban indult el az angol Plymouthból, az amerikaiba, amit ugye az épségben megérkezett utasok alapítottak az akkori New-England területén, ma Plymouth városa Massachusettshez tartozik. Nem sokan szálltak partra, a 135-ből végül 53-an, mert sajnos a betegség és a tél, illetve a nem tervezett helyen történő kikötés is ritkította a vállalkozó szellemű telepesek számát. A Mayflowert aztán nem sokkal később rossz állapota miatt 1624-ben szétbontották, ma különböző replikái tekinthetők meg, jórészt az USA-ban, illetve számos dalban, mind a népi, mind a popkulturális szcénában feltűnik.

A Sovereign of the Seas a világ első háromfedélzetes, és korának legnagyobb hajója volt. 65,5 méter hosszú volt, és 102 bronzágyú volt rajta, ami valószínűleg így a legdrágább hajóvá is tette. A bélyegen is látható 1637-es évben hajózott ki először 800 fős legénységgel. Számtalan csatában részt vett, jellemzően a holland flotta ellen, ezek között győztes és vesztes is akadt, de ő maga megúszta a csatákat jórészt épségben. Végül 1696-ban érte utól végzete, amikor nagyjavítás közben egy szárazdokkban, egyszerűen leégett.

[takarodjatokamehembol]

emlékszem, amikor annak idején kinevezték a Palkovicsot, egészen megörültem, hogy végre valami “külsős”, egy mérnök, biztos értelmes

aztán az egyik első intézkedéseként meg akarta szüntetni az akkori szakomat, az ipari termék- és formatervező mérnökit, amit attól függetlenül, hogy személy szerint nem szerettem és nem is akarok ebben a szakmában dolgozni, egy átgondolatlan, felháborító és röhejes dolognak tartottam, hiszen ez a szakma egyre fontosabbá és keresettebbé válik nyugaton, egyre több ilyen szakemberre van szükség, csak ő a csökött kis agyával nem fogta fel, hogy attól, hogy ő nem érti meg hogy a szocializmus alatt nem kellettek terméktervezők (de), attól talán nem visszafelé kéne haladni az időben. akkor döbbentem rá, hogy Palkovics kinézetében és személyiségében is leginkább egy rusnya hernyóhoz hasonlít, bár nem akarok megsérteni a hernyókat, de onnantól kezdve csak féregnek neveztem magamban

most újra alulmúlta önmagát, nem tudom, maradjon a féreg, vagy az nem elég kifejező már?

[neighbourart]

HEVESI ANNABELLA - formatervező/designer

Éveken át hordta magánál egy öreg kakukkos óra fogaskerekét, 12-13 évesen, a szülei tudta nélkül, többször is elsétált a békéscsabai állomásra, és felszállt az első Szegedre tartó vonatra, az „alázatos-puritán” és a „gőgös-reprezentatív” minimalizmus áll hozzá a legközelebb.

She had the cog of an old cuckoo clock on her for years, when she was 12-13 years old she walked to the train station at Békéscsaba without her parents knowing, and got on the first train that went to Szeged, she prefers “humble-puritan” and “arrogant-representative” minimal styles.

Annabella asztala/Annabella’s table.

Milyen típusú emlékek inspirálnak jobban: a jók vagy a rosszak?/What kind of memories inspire you the most? The good or the bad ones? Általában azt hívom elő, ami a témában releváns. Valószínűleg több „rossz” emléket használok fel, mivel probléma-orientált a gondolkodásom. A szakmára jellemző, hogy arra emlékszel, amikor a váróban egy idegen zavaróan közel ült hozzád, és hallottad a pulzusát, de az nem okoz maradandó élményt, ha a székek levegősen, megfelelő távolságban voltak egymástól.

I usually call in for the theme of relevant information. I assume I am using more of the “bad” memories since my thinking is problem-oriented. This profession is characterized by remembering if someone was sitting too close to you in a waiting room, so close that you can hear their pulse, but you never remember if the chairs were arranged nice and air in the first place.

Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?/How do you overcome a temporary artistic crisis? Racionalizálom a helyzetet. Nálam a válság jellemzően az érzelmi kapcsolódás hiánya, a bénító maximalizmus ��s a látszólag túl sok döntési lehetőség miatt alakul ki. Volt, hogy az segített, hogy fel mertem vállalni: utálom a feladatot, amit kaptam. Ezzel kialakult az erős érzelem. A maximalizmusom annyira megvisel, hogy újra és újra elbizonytalanodom, képes vagyok-e egyáltalán bármire. Ilyenkor elő szoktam venni régi munkáimat, mert emlékeztetnek arra, mi motivált mondjuk középiskolás koromban. Ez segít. A túl sok döntési lehetőségről előbb utóbb kiderül, hogy valójában nem rendelkeztem elég információval a feladatról az adott pillanatban, vagy még nem dolgoztam fel azokat. Akkor a legnehezebb elindulni, ha eredendően nagyon kevés az információ az elején – ilyen tipikus helyzet a diploma. Ebben az esetben először megtervezem, hogy mit fogok tervezni. Leírom és strukturálom azt, amit éppen tudok – jellemzően elég triviális dolgokat, és ez segít felvenni a fonalat, jó kérdéseket feltenni.

I rationalize the situation. A crisis occurs when there is a lack of emotional connection, paralyzing maximalism, and seemingly multiple choices available. Sometimes it helped when I could acknowledge that I hate the task. This created a strong emotion towards it. My maximalism wears me out so much that I get discouraged, am I able to do anything at all? At times like this, I get my old works out because they are a reminder of what motivated me for instance in high school. This helps. When it comes to multiple choices, it usually figures that I just didn’t have enough information about the task at the time, or I haven’t processed the information. I find it most difficult to get started when you lack information about the task in the beginning- a typical situation of such is writing a thesis. In this case, I start by planning my planning process. These are usually very obvious things, but this helps me to go on and makes me able to ask the right questions.

Kinek mutatod meg először a legújabb munkádat?/Who sees your work first? A társamnak, Bella Gábornak. Vele folyamatos versenyben vagyunk „Az év kritikusa” címért, ezért egy pillanatig sem kérdőjelezem meg a véleménye őszinteségét, és szakmai hitelességét.

My partner, Bella Gábor. We are at constant competition with each other for the “Critic of the Year” award, so I never have second thoughts about his honesty and professional legitimacy.

Mi a legkedvesebb gyerekkori emléked?/What is your favorite childhood memory? 12-13 éves koromban többször elsétáltam a békéscsabai állomásra, és felszálltam az első Szegedre tartó vonatra. Néha napokat töltöttem ott. Anyukámat nem irigylem, de őszintén szólva engem elmondhatatlanul építettek ezek az alkalmak. A szabadság, a vélt függetlenség, a vállalt kockázat. Erős élmény, később segített több nehéz döntést is meghoznom.

When I was 12-13 years old I walked to the Békéscsbaba train station on many occasions and hopped the first train that went to Szeged. I don’t envy my mother, but for me, these trips were great in building me up. Freedom and the illusion of being independent, the risk taken. It is a very strong experience, it helped me with making very tough decisions later in life.

Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?/What or how do you feel when someone does something similar to your work? Szerencsére igazán zavaró azonossággal még nem szembesültem. Egyszer egy sikertelen pályázatomat követően pár évvel később a zsűri egyik tagja előállt egy olyan munkával, aminek a koncepciója hasonlított az enyémhez. Mivel szakmailag nem lehetett minket egy napon említeni, egyszerre sértette rettenetesen a vélt igazságérzetemet, egyszerre éreztem eszköztelennek és nevetségesnek magam, hogy egyáltalán felmerül bennem, hogy belőlem inspirálódott, és egyszerre éltem meg pozitív visszajelzésként, hogy a tervezői megközelítésemnek van létjogosultsága.

Luckily I haven’t seen a bothering resemblance in any other works yet. Once after a failed tender one of the members of the jury came up with a work with a very similar concept to mine. Since we were not on the same professional level, it hurt my sense of justice, I felt ridiculous and wimpy for even thinking that this judge was inspired by my work, and it also feels like positive feedback at the same time, that my designer approach is legit.

Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?/What would you like to be remembered by? Szeretnék egy olyan kultúrában élni, ahol az emberek nem keverik össze a tervezés és formaalkotás fogalmát az esztétizálással. Ahol a design nem a „túlárazottat” és a „szubjektívszépet” jelenti. Szeretnék olyan alkotó lenni, aki részt vett ennek a kultúrának a megteremtésében. Ehhez hozzátartozik, hogy a társadalmunk szempontjából égető kérdésekkel szeretnék foglalkozni a szakmám eszközeivel. Ez a távlatos cél, amiben egyelőre a saját stabil pontomat keresem.

I would like to live in a culture where people don’t confuse the word design with aesthetics. where design does not mean “overpriced” or “subjective beauty”.  I would like to be a creator who participated in founding this culture. And part of this is that I am dealing with important questions regarding our society’s point of view with the tools of my profession. This is my further goal for which I am still looking for my stable standing point.

Van olyan gyerekes szokásod, amit akkor csinálsz, amikor senki nem figyel?/Do you have a childish habit that you do when no one is watching? A gyerekes szokásaimat nyíltan vállalom mások előtt – sőt, ehhez az eszközhöz fordulok, ha zavarban vagyok, ami mások társaságában szinte állandó.

I take on my childish habits in front of others - I even use tools when I feel nervous which happens often around other people.

Mi volt a legnagyobb őrültség, amit eddig csináltál?/What’s the craziest thing that you have ever done? Talán nem a legnagyobb, de meghatározó: a szüleimnek eljátszottam, hogy elalszom a reál tagozatos gimnázium felvételijét, hogy művészeti szakközépbe mehessek.

Maybe it’s not the biggest but most meaningful: I pretended in front of my parents to oversleep on the morning of the entrance exam of the science high school so that I can go to art school.

Van-e napi rutinod?/Do you have a daily routine?  Évek óta dolgozom rajta, de nem jön össze.

I am working on it for years now, still don’t have one.

Kedvenc tárgyad?/Favorite object? Egy öreg kakukkos óra fogaskerekét éveken át magamnál hordtam, pár hónapja pedig kitűztem az íróasztalom fölé. Eredetileg egy fotózás miatt szereztem, amikor rádöbbentett, hogy nagyon közel áll hozzám ez a fajta mérnöki esztétika, így végül megtartottam.

I had the cog of an old cuckoo clock on me for years, and a few months ago I put it up above my desk. Originally I got it for a photography session when I realized that this kind of engineer aesthetics is very close to my heart, so I kept it.

Hogyan fogsz neki egy új munkának?/How do you get started on a new project? Először minél több információt szerzek a témámról, és rengeteget szoktam beszélgetni másokkal. Így könnyebb kibontanom az asszociációkat, gondolatokat, emlékeket. Azonnal körvonalazódik, hogy mi az, ami csak az én fejemben van, és mi az, amiben más is érintett. Ezzel egyszerre távolítom el magamtól és hozom nagyon közel a feladatot.

First I gather as much information about the theme as I can, I have a lot of discussions with others. This makes it easier for me to unwrap associations, thoughts, memories. It is brought to light immediately what are the things that are only existing in my head and what are the things that also concern others. This way I bring the task closer to me and push it away at the same time.

Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?/Is there a specific mood that makes creating easier for you? Az érzelmileg erősen töltött helyzetek tudnak leginkább ráállítani a pályára. A dolgok leegyszerűsödnek, ilyenkor tűpontosan látom, hogy mit akarok. Teljesen kitisztul az a gyakran túldimenzionált katyvasz, amit a megrendelői ellentmondások, a végeláthatatlan szempontrendszer és eltérő motivációk alkotnak. Jól körülhatárolható konkrét érzésem például, ha dühös vagyok.

I am most inspired by very strong emotions. Things become simple, I can see crystal clear what I want.  The often over-dimensioned mess created by customer contradictions and endless points of views and different motivations just clear up completely. A distinctive, specific feeling is being angry for instance.

Mit szeretnél kifejezni az alkotásaidon keresztül?/What would you like to express through your art-work? Mindig arra törekszem, hogy a munkáim tükrözzék a feladat komplexitását. A feltett kérdéseket, és az adott válaszokat is. Fontos számomra, hogy a végeredmény több síkon legyen értelmezhető, és ez alapján szinte minden mögöttes gondolat és szándék felfejthetővé váljon. Az összefüggéseket szeretném hangsúlyozni.

Az összefüggéseket szeretném hangsúlyozni. I am always trying to make my work show the complexity of the task. The questions asked and answer given. It is important to me that the result can be understood on many levels and because of that all thoughts and intentions behind it can be unraveled.

Milyen a stílusod?/What is your style like? Az „alázatos-puritán” és a „gőgös-reprezentatív” minimalizmus áll hozzám a legközelebb.

I prefer “humble-puritan” and “arrogant-representative” minimal styles.

Mi az, ami a leginkább feltölt?/What can recharge you the most? Az alvás.

Sleeping.

Mi a legrosszabb tulajdonságod?/What is your worst characteristic? Irracionális félelmeim vannak, és jellemzően abból táplálkoznak, hogy túlgondolok helyzeteket. Ez első sorban a szociális interakciókra hat.

I have irrational fears and they feed off of me overthinking situations. This has an effect on social interaction in the first place.

Mi az az alkotás, amit mindenképpen meg kell csinálnod, mielőtt meghalsz?/What is that one artwork you have to do before you die? Évek óta van egy koncepcióm, amit azért nem merek bevállalni diplomaként, mert sokkal több időre lenne szükségem, és más területeket is érint. Egy olyan multi-szenzuális médiumot szeretnék a szakmám révén új megvilágításba helyezni, ami még kiaknázatlan. Jelenleg pénztermelésre használják, én pedig szeretném olyan dolgok mellé állítani, mint mondjuk az érzékenyítés, az oktatás vagy egyfajta terápia. De először meg kell találnom az embereimet.

I have a conception for years now which I am too scared to use as a theme of thesis because I would need way more time for it and it would involve other areas as well. I would like to shed new light on such a multi-sensual medium that is currently used to produce money, but I would like to use it as some kind of therapy regarding education. But I am still searching for people to work with.

Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?/If you could give only one piece of advice to others, perhaps beginner talents, what would that be? Legyenek alázatosak, nyitottak minden területre, gondolkodjanak és tervezzenek következetesen, tanuljanak meg vitatkozni, és segítsék egymást!

They should be humble, open to any areas, they should think and plan consequently, they should learn to dispute and help each other!

-------------------------------------------- NÉVJEGY - Hevesi Annabella:

„1993-ban születtem Békéscsabán. Anyukám nagyon szerette volna, hogy építész legyek, de gyerekként sajnos nem volt elég fantáziám, hogy belelássam magam ebbe a szakmába.

Tizenhárom éves koromban elhatároztam, hogy a MOME-ra jelentkezem, ezért először a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban „elektronikus grafikát”, 2011-től pedig a Kisképzőben animációt tanultam. 2013-ban, a szakvizsga előtt néhány hónappal döntöttem el, hogy inkább formatervezőnek jelentkezem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, mert egy nyíltnapon megismertem azt a következetes tervezői gondolkodást, melynek módszertanát a grafikán és mozgóképen keresztül nem sikerült elsajátítanom.

A BA diploma megszerzése után közel egy teljes évig játékokat és bútorokat terveztem egy budapesti cégnél, és itt találkoztam Bella Gáborral, aki felkért társtervezőnek egy belsőépítészeti megbízásra, a Sopron Basket öltözőkomplexumának megtervezésére. (Ez volt életem első belsőépítészeti projektje, és bár még nem hivatalos, a napokban kaptunk érte egy arany minősítésű A’design awardot.)

2017 szeptemberében folytattam tanulmányaimat a formatervező mesterképzés bútortervező szakirányán, 2018 februárjában pedig Gáborral ketten megalapítottuk az IO bútortervezéssel, belsőépítészettel, formatervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó stúdiónkat, melynek azóta is ügyvezetője és vezető tervezője vagyok. Jellemzően közforgalmú terekkel, ezen belül főleg szállodákkal foglalkozunk, de két alkalommal a MOME formatervező tanszék kiállításán is közreműködtünk, illetve munkáink kivitelezésében is aktívan részt veszünk. A megbízásokon kívül, a közeljövőben szeretnénk saját termékeket fejleszteni. Jelenleg egy panzió koncepciótervezésén dolgozunk, mely a belsőépítészeten és bútortervezésen felül az építészetre is kiterjed.”

“I was born in 1993 in Békéscsaba. My mother really would have liked me to become an architect, but unfortunately, as a child, I didn’t have the imagination to look into this profession.

When I was 13 years old I decided that I will apply to MOME (Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest)  so I studied electronic graphics at the Evangelical Gymnasium of Békéscsaba and later I studied animation at Kisképző. In 2013, a few months before my finals I decided to apply to MOME because during an open day I got to know that consequent designer thinking method that I could not attain studying motion picture and graphics.

Almost a year after finishing my BA I was designing furniture and toys at a company in Budapest, this is where I met Bella Gábor who asked me to be a co-designer at an interior design project, the design of Sopron Basket’s changing room complex. (This was the first interior design project of my life, and even though it is not official yet, we got a golden A’design award for it recently)

In 2017 I continued my studies as a furniture design major and in February 2018 Gabor and I founded IO, our studio dealing with furniture design, design, interior design and execution of which I am still the CEO and leading designer. We usually work with public spaces, hotels mainly, but on two occasions we participated in the MOME design department’s exhibition and we are actively participating in the execution of our own works as well. Besides our commissions, we would like to develop our own products in the near future. We are currently working on the conception planning of a motel which covers not only interior design and furniture design but architecture as well.”

//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// ANNABELLA MUNKÁI ITT TEKINTHETŐK MEG/CHECK OUT ANNABELLA’S WORK HERE: Weboldal Behance Facebook Instagram

[bdpst24]

Dubaji Világkiállítás: reflektorfényben a magyar divat

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) különleges rendezvénysorozat keretében mutatta be a hazai divat- és formatervezők munkásságát a Magyar Pavilonban, Dubajban. A Dubai Design Week egyik központi eseményeként megrendezett Downtown Design keretében 10 hazai formatervező designtárgyait tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítás népszerűsége nem csak a látogatók számában mutatkozott meg,…