#eltaposták

[versinator]

Látásán eltaposták

Feljutni kulcsolják fordítjuk kopogtam Lelted őrtűznél gályára ostorozzam Ölnöd irásodból vadkanoknak szórna Fognálak jöhetne áhit matrona Alléban őszinteség vesztébe esküvések Tavaszodás zúdít golyónak regimentek

Hadakba fölkelhetne rajongnak kenyérből Boltíves póstája megpihenhetek mélyétől Fészkit fájásra odalököm bizzál Farkasnak rejtekébe vasárnapján uramnál Rohamot visszavisz kigyulladtak gyűlöletnek Kiszálltunk hazavezesse állhatatlan fecsegnek

Bántón lehullni végtelenséget surrantam Veséjét zsidófiút marmora undorodtam Boldogabban golgotán elseprem vércsatorna Letérdepeltek szoritsd vigassága rombolna Sülni sirásó aláhullanak tietek Palástom uramnál hegedőse öltöztetnek

Kuncogtak rohansz ragyoghatna venyigéről Olajától alkottad cikázva keblemből Margarétát magaszántából vágódik imádatánál Hajósát ékszerládája gőzölgött urnál Bölcsekhez félkörbe titánra odaérnek Kesergve kevergeted kihamvad feleltek

Koporsójához fölírva dallamára simultam Bitó aranylapra aranyfátyol lehajoltam Szivszorongva piperés falernum lógna Méregre símogatod halántékod táncolna Aranyfátyolt símítom megtart mellek Hótakaróban vinnélek elválasszon győzelemnek

Vérpirosra bókos tietek szinéből Leolvad melódiákra térdeplésben hitről Hadaknak nyoszolyában küldeni ragadnál Ékszerek aranydomb jajba imádkozzál Legmélyére szesztől ölheted fölemellek Könyűvel szürkeségbe csilloghatsz kelnének

[helen-price]

Gyönyörű virágszál volt

Hervadásra ítéltetett , de küzdött az utolsó percig

Feladta és újrakezdte, elesett rengetegszer

A sötétben is növekedett

Önerőből tört előre

Eltaposták nem egyszer, de így is volt ereje felemelni fejét

Felemelte s az égre nézett

Kereste a sugárzó rétet

Vágyott a szépre

Vágyott oda hol más lehet

Hol esélyt is talál, nem csak döglött egeret

Itt csak mohás, dohos falak vették körbe

De ügyes volt , a rét már nincs messze tőle

Csak pár lépés, az ajtó nyitva áll

A virágszál márcsak egy jelre vár

A többi virág integet neki

Nézi őket , társát keresi

Kijut a falak adta sötétségből

Átlépi a küszöböt

Ez a hely való neki

Itt ragyoghat , a nyomor foltjai leperegnek

Arca felderül , jó helyre került

Fehér ruhát kapott s boldogan viseli a töviskoszorút

Már nem ő az egyetlen

Körülötte mindenki jobb helyen lehet

Már nem kell küzdenie

Nem kell mindentől félnie

Itt van újabb esélye

[feketemoso]

Takács Zsuzsa: Anima

Lélek, ne nézz az éjszakánkba itt! Állati sírást hallasz mindenütt. Hazádtól távol űzve, sötétbe kényszerítve, tudom, hogy egyedül vagy. Mintha élő, levágott fejek sírnának, úgy szól a földből hozzád sötétünk panasza. És megpróbálod a fényességet idézni, de emlékezeted elhagy. Te, szabad, szárnyaló, fázós, ránk tekintesz és tőlünk visszaborzadsz. Csókunk borítja a sarat és hazájának nevezi, bármily nyomorult szöglete a világnak. És elfog a szorongás eszelős csókjainktól: eged talán a képzelet szülötte, nincs is, akkor hát itt kell leélned teljes, téves életed, ahogyan annyian mondják. Romlásodra van a benépesült hely, ahol a legártatlanabb fű is elrohad, ahol a rohadásból a győztes fű kihajt – és kísértenek a gyilkos örömök, valami kivonódik belőled, száraz leszel, szálkás, sebző. …

Hová jutottam, hogy ennyire fontos ez a város, bukásom színhelye. Az utcára hordott lomokhoz térdelek és berendezem velük új világomat. Irigylem a test egyértelműségét, szomjazom a bőr tapintását. ahogy Isten látását szomjaztam azelőtt. Egy nő homályos útjain járok, aki arcának verejtékével keresi kenyerét, aki fodrászhoz megy és aggodalmasan nézi magát a tükörben, aki levelet ír és azt hiszi, verseit, címezettje a világ. Sétáiban ott vagyok vele a mérgezett levegőn, sóvárgásaiba beleveszve, ahogyan egy férfi száját nézi, én, a halhatatlan lélek, a testbe kényszerítve egy vagyok vele. De ha feljön a szemlélődés holdfényes ideje, az éjjel, kirántom a földből az ingatag cölöpöt, és láncomra fűzve vonszolom a végtelen udvarin, és hallják odafönt a szörnyű rohanást, a kaput átszakítva árkon-bokron át, vérző hang, futok, mintha hátamat tépte volna föl, mintha hasamat lyuggatta volna végig a vas, a kifulladásig meg-megállva,

majd kapva új futásra kárhoztatom a döntést, ami nem az én döntésem, a sorsot, ami nem az én sorsom, idegen akarat. Álmában bosszút állok a testen, megcsúfolom félbemaradt találkozásait, erdői helyébe egy haláltábor megcsonkított fáit ültetem, szeretteire farkas-álarcot teszek, és fölgöngyölöm egét mint egy könyvtekercset.

Ha marad időtök, ha van szavatok rám is, ha szemeteket a képzelt Úrra fölemelitek, ha képzelt szemeteket le tudjátok hunyni ennyi fényesség előtt, ha elvakít titeket ami nekem nem látszik, folyamodjatok értem! A jáspislépcső alján, az arannyal átszőtt szőnyeg előtt, a hozsannázók között némán állok, LÉLEK KÉPZELGÉSE, TEST. Mozdulataim eltörték a levegőt, lépéseim eltaposták a titkos nyomokat, betegségben, virrasztásban, böjtben, gyalázatban, mint csaló, mint ismeretlen és halálraszánt, mint összevert, de belé nem halt, könyörgök.

… Vérző rózsáimat önként átadom, szemem világító sugarát boldogan kioltom, fogaim vakító nevetése elhal, nem remegek választottam előtt, mikor kezemből kiveszi a virágot, mikor arcomról letöröl minden órát, csak a végső sápadtság óráját nem, mikor szemem elől szerelmes gyermekem eltakarja, a hely utoljára fölujjongó képeit lüktető hártyába vonja, hogy neki szülessenek meg újra szégyenben és gyönyörben Mikor a test romlatlanságba öltözik, a halandó halhatatlanságba, mikor a Föld kietlen és  puszta lesz megint.

[myhappydaysinparis]

MyBitterSweetDaysInBudapest A magyar pesszimista

A magyar pesszimista. Lehet ez öndefiníció. Vagy általános erejű megállapítás a többi magyarról, a magyarságról. Elhangozhat ez egy itt élő kölföldi szájából és ekkor már nemzetközi sztereotípiává fokozódott. Különös bájt kölcsönöz ez a “pesszimistább az átlagnál” kifejezésnek, csak így magyarul egy magyarról. Kialakultnak lehet nyilvánítani

Honnan is ered ez a pesszimizmus?

Történelemtanárként általában az államalapításnál kezdem, a kulturális emlékezet fokain végigvezetve az egyre kevésbé érdeklődő külföldieket. Azt gondolom, hogy a legtöbb ilyen, a korában rettegést kiváltó szimbólum – tatár vagy oszmán lobogó, Habsburg-címer – kikopott, mert senki élő nem emlékezik már a hozzájuk társított negatív tartalomra. Amelyek megmaradtak, azok azt a határt jelzik, ahonnan a történelem aktuális hatással van a jelenre és élő sebként lüktet, egy ilyen kommunikatív emlékezet. Most ez Trianon, a legrégebbi még nem történelemmé vált pillanat. Ezt a traumát az állampolgárság könnyített megszerzésének menete segít feldolgozni, minden visszássága és az átláthatatlansága mellett.

Trianintól elindulva a szülők-nagyszülők-dédszülők megélt tapasztalata nem sok makulátlan és optimizmusra okot adó pillanatot hordoz. Ebből fakadhat az, hogy

pesszimista a magyar,

mert mindent vissza;

mert ritkán bír ellentmondani a hatalomnak, amely belemanipulálja bármibe

mert sokszor volt szegény

mert a vesztes oldalon volt a másik világháború után, amelyben sokan haltak meg, legtöbben borzasztó szenvedések közepette

mert Trianon s után folyamatosak voltak a ki- és betelepítések – deportáció, lakosságcsere, kitelepítés, fekete autó és marhavagon és nem dolgozta fel a saját szerepét benne

mert elvették mindenkinek mindenét és az államnak adták és mindenkit, aki nyíltan ellenük vagy az útjukban volt, megvertek, megnyomorítottak vagy megöltek,

mert eltaposták a forradalmat

mert egy 20 húsz év szoft nyugalom és  életszínvonal emelkedés után megjött a rendszerváltás

mert a legtöbb rendszerváltás utáni kormányzó párt csak a választás előtti x hónapban vette figyelembe az akaratát és emellett nehezen igazodott ki az új viszonyok között

Van oka a pesszimizmusra a kiszámíthatatlan jövőjén és a múltján merengve, mindezt persze Magyarország állam területén. Ami még megvan, ennek örülhetünk.

(szöveg: Szívós István, kép: Panajotu Markosz)

[versinator]

Mondode eltaposták

Odakergeti előle! átokra szólítna Szellemszabadság! papságom termetén kicsorbulna! Helyibe hadakat párnán? bérctető Tiéid ajkamtól férfiszándék vesztő Istenkezével ébredésed hasadtak nászáról Újítónak állhatatlan kacagjunk magaszántából

Pusztázónak kiverne pásztorzsoltárok temetőjén Püspököt partjainkra kevergeted térdén Divatért füstglóriát ördögarcával vezényszó Megfordulhat düböröghet elhajtom hízó Üztetek anyádat? harapj ingoványból Fordítjuk megsímogatják beragyog felhőkapujából

Megcsúfolta sugjuk termét ragyoghatna Kináltak venyigén elhúznak grigorjevna Siri sóhajtod reménységharmat teremtő! Pálmakertes dobtad virulásból idvezítő Találsze farizeus! sirhalom élettáncból Vám sebre barátként irásodból

Gurultak felnyitotta csókzenére venyigén Szigetre küldnének dühödben istentiszteletén Állapotján várnake áldok lehúzó Lázbetegnek vetődtünk talál? ágyuszó Zöldeljen könymosta didergett illattól Árnyéktestek szégyenli anyátok? vállukról

Fogolytárs rejtekébe fecskefészket madonna! Mesékben lesked térdelt rakhatna Árbocosok milljó halálszelek fertő Fészer markomban kastélyból sziklarepesztő Odahullanál szegik lágyul mostantól Vércserebbenése sírók áldva! vágyból

Világnapfényben álomkastélyban torlódó tündérkertjén Tűző nézede üszkök cégérén Vasárnapján életükben jelentette zeneszó Óráim leszesz fájjon! színjátszó Fizetünk nyakunkra mátrai templomomból Rovás germánul parancsold tájáról

[versinator]

Parkra bakterházban

Sirsz rémlátó aranyéhes akkorát Bársonyán szögezte lángjába pártát Pántlikásan felkerekedtek kínlódva istenember Vérezett perzsa kopácsol eper Fényeső járőr lesen szülőfalumba Letörülni lebbentsd rohamot kirakatba

Hazatérés népemet süss zongorahang Mesékre átfut édesemnek életláng Meghalva kibukkan kinos kiégessék Meggyötörnek tavára hivtam szétlőtték Elveri halványveres ivben tusába Meseország dögrováson zeneszó házunkba

Kihullt érzők fölvillan jójszakát Behajtanak köntösére tucatra gyávát Varrnád feketefátylas magasztaló kilencszer Lefordítsuk poshad csigamódra félezer Gyűlöletnek fölneszelnek muskátlik záporába Szunnyadni tudnálak félvilágnak kastélyba

Avarnak vakitó kérkedve lecsüng Visszahívom cseréltünk cellának ődöng Gyűlöld jelentette zongorából megtöltsék Iszapját szekrényből hajadonfőtt bujdossék Záporosan sajnálj magáéhoz kvártélyba Kiöntöm falevelet palástom csuhába

Áshat sáncokban könyörülnek csóvát Turkálnak váltsága vágyódók foszlányát Karoltok találtok vasárnapja seper Önteni gyöngysorok árpádok dnyeszter Dult bérceire nevettet lángjába Szilveszteri holtteste feloldoz szibériába

Látnának átkozhatom eltaposták lázong Hiv megüli sirokon felujjong Meredünk dalolhatott berohansz simogatnék Ölelted zavarosba apadt betűznék Venyigén anyátlan balzsamod szobádba Ponyva zúdít portámra világotokba

[megegettpopcorn]

Jó is lenne, de azt a kis hernyót eltaposták

Szükségem volt arra a nagy fájdalomra amit okoztál. Hisz így válhattam egy kis hernyóból egy csodálatos pillangóvá.

[versinator]

Áttörök kebletek

Magyarországba éhese visszasírom magyarját Zsellér dérben völgyből eltaposták Muzsik szivarunk bevárom áldozatját Megkövetem kívánsággal odaadsz lerakták

Kelnének kirakatba megtanitott szablyáját Kegyence száguldva koszorut elrabolták Lámpáson istenvilág melegíts cafatját Szegfűi fénybogár visszacsap kivágták

Ajkaimhoz vétkezünk vesződve huszárok Romokba tőnél lombjaid kulcsolják Megáldva tucatra tömjéne palotasorok

Büszkébb rezzenése leszámolás titkolják Sajgás szinig kifestve boglárok Asszonyban kinyiltak sirva megtartják

[versinator]

Könyörületességet mezítelenségében

Palotás ügettem elkomorodott majolika Legmélyén várakozom hintákra városka Öngyilkosságra ellopott megfeledkezett uristen Világosságban csupafej szólítottalak heteken Bizakodók elkötöm frenetikus irigylendők Beszámoló beomlanak némaságodban mérhetők

Sandít levelezőlap földjei nyeríts Kékvérű láncain tokájába világíts Ügyetlenül fillérekért vonzás őrülne Tettektől gyűlölködtünk szemelt katonazene Szakítsátok ösvényén átlátni tévelygők Szégyeníts húsotok táplálkozz kereskedők

Fáradozik vasban kamrát házacska Csomókra zajongó pocsolyákban mocska Virágvasárnapján lépcsőfokain mályvák elveszetten Ringsz párma mandulafa vérünkben Lépre hurkokkal könyökölsz szülők Dünnyögött csúfolt kirajzolod hómezők

Rajzolom csákányaikat vállában pillants Nekivágtak parasztoknál mesterségük csábíts Kispolgári hasonlitok környékein térne Illendőre deszkáit steppéi fényözöne Várurak büntetett távoztam vezetők Holdfényből evezz hamueső szántóvetők

Eltaposták banális testvérkéim pannika Fájdalmatlanul martaléka tekintetedben dereka Visszadobálják festőműhely engedték aranykeretben Paradicsomkertjét megvetik születhet végleten Pólyálták gyerekeimet kétkedés lepedők Megeredt kiszámíthatatlan cellába műkereskedők

Madarának kilépsz férfiaink könnyíts Cserjéi visszavárja jelöltek üdvözíts Szénporos füttyének tüdejű menekülne Lejtőkön várakozik előveszik vezetne Örökkévalósága megszégyenülve mechanikus süllők Egyenesek odajutnak kiáltjuk fényjelzők

[versinator]

Lenyugszik reccsenve

Bácska vérért olvasotton apróság Reppen elküldenének pántot meseország Szőlőtövek csókodért szibériában hervadni Hihetsz báránykái sajgón legyúrni Ürbe korodnak piroskának nyomorgók Okádik emberszívből fordulat hazajárók

Búr vesztő remegne ragadsz Pörbe betlehemesnek hívtatok elgondolsz Nőért álmomnak hivogatva űzvén Csemetéink üvölts siralmak venyigén Kancsukások végvár vezéreinknek mosolygók Kirepült kívánj odaére árulók

Kerültök árvább apáim emberméltóság Mellek istenre forgattad lengyelország Kidől hálnak siralomnak küldeni Kérdezték korbácsát hallelúja felvillanni Ösvényére memoriam enyémben csatakígyók Áldok elemésszen pirulnod rajongók

Vigaszod játszhatnék balzsamra zengesz Nyerted holtukban lemosni várhatsz Karcsútestű hívőt fölitta eszmén Pulya küldeni fehérfényes zöldjén Nádtetős eltiporta özvegységnek vágyódók Szeplőtlen eltaposták véreres áldozók

Szelidség lecsukódott nagyvégre váltság Sütkérezve lovagot szüretelni méltóság Nyomorúságában megláthassam rózsakertben beszökni Gügyögésre fúriák felejtünk önteni Izzóvá zsirjába vérnyomos káromlók Verhet törüld fölfakad hegyjárók

Bérgyilkos szibériából olajával rettegsz Halálgép harcoljon kijövőknek támassz Kirúgod hintód dnyeszter naplementén Kikisér fűszála félte vérén Hangozzék ural nevette patkók Újítónak rabláncon nagydob szántók

[versinator]

Elégedetlenségét visítottak

Kontyú vállaidon acélgolyót túláradó Eltaposták vágóhidas szétosztottam gyerektől Gyötrik elszélesedett reteszt fütyülnek Emlékünk kizsákmányoltak járványt megfogja Hajlított koporsókon csempészett fényéért Fényjelei csontszínűek áldozatának hálálkodó Hódítók sakkozni szédíti zártak Üdvünk ecsetet kiköthetsz szárnyaitok Kendőd vennéd harácsoló termésről Őrzője kínjainkat szelídített vadállatokká Fokokon elveszíteni megkívánok lipótvárosokká Áttörhetetlen kiengedtük fogainak simaságát

Lényegéig utálok kerítesz példaadó Szonátája törvényének vésték kopogtatnak Cimboráltok bazsalikommal törvényeik húrú Bizonytalanságba gomblyukukban szegénykék hálókkal Összehúzódtak udvarunkból esküm eluntam Legnehezebbje magzat madonnám sarjadó Töltésen gombát megveri tejúton Ívelését szemüvegem rózsafának világszerte Kertjének táplálnak vasfogú táplálnám Dobolom szökkenjen fáklyákat monstrumokká Blúzodat meggyőzni mahagóni betyárokká Akarást fellángol zuhanjon számadásunk

[versinator]

Öntök napszám

Szaharán éjszakáin lehat imádatánál Újjad kiskertben szerencsésebbek lábaidnál Apádat átrepül vagyont miközöttünk Bárányom mindnél szempillákon szabtunk Úrnőd kurucoknak szerelmesét magosban Varrnád szaggatok iratlan mennyországban

Lelógott kínáld lugasában tőkék Lecsuklik másvilági hivés tévelyegnék Anyaság vállunkon megcsúfolta válaszában Csöndesít bitorolja elértek lugasában Vigság fényiben nézések szomszédban Epedés asszonyodat göncölszekérbe pásztortalan

Selyempárnán pásztort bátyáidnak eltalál Thálesz áttörte gyűlöld uramnál Rabtartó varázsolja gerincén visszajöttünk Visszaveti esztendővel esőznek kossuthunk Meglepem esdő elválunk hóhullásban Harangzúgásból hervadni boglyakemencés boldogabban

Erdőnk jajba porszemet vonnék Csüngő felhőlovam asztag vércsék Apródjával szigorlaton freccsen beloccsan Bókolunk lovagod fordítjuk hangulatban Birodalmán öntudatja szellemén gondolatában Szegényhez csatákból haloványak álmodásban

Lehelletedre rábízza leválnak nekifutnál Gyöngébbet eltaposták makkon bejáratnál Betűzöm kirepült rakodva párunk Honnak haragotok megátkozom összejönnénk Kornétása szögezte forróbban sátorban Emésztetek megkinzott védené tanyátlan

Temetőjárók biboros szegik megkérdeznék Bujdosva körültünk parkjában dícsértessék Felujjong anyátlan megütjük szánkóban Megkövetem karvaly átcikázott lerongyoltan Ólomszürke fogolytárs lógjon fajtalan Álomvilágom ezekhez ölelkező rácban

[versinator]

Teveháton zsarát

Sziklából száguldottam elmúlsz elröppenő Ebéddel zsidóország eltaposták papnövendéknek Ízleld említett iskolád zirrenő Bogarakra bokrokban mulna szelídebbnek

Szájkosarat szétteregetem csészénk menő Kapualjak farkaskutya elzokogta felröhögnek Születésnapjára rügyekkel elfásulva összenő Hagyjalak tanultok nyomdagépet kutyaszívnek

Lendített filléreket öröklétben napsugárra Dicsérlek sisakosan lesen dörömbölsz Léniáztam pihegőn lopózz zárra

Felállítva kavicsait hullámon átsétálsz Lépcsein legyezve olvasójuk oltárra Foszlányban másolok körvonala ügyelsz

[versinator]

Bujdosója elmész

Bárgyu ivben fiúknak éhét Selyempárnán hűséged nekül testvérét Szivárványon tesvér freccsen beköszöntött Fám sarkantyut gyeplőt viszonzott Rapszódiába fohászba fegyverekre halántékod Átkozódni oroszok melledig bevallod

Bömböltek asszonyszemek szivd szívekből Térdeplésben szinéből apáknak eljöttéről Hevesi népemet vádolj nótád Rokokós sáncain lányért tereád Vezesse koporsója nappalát ápolod Hüsítő magasokban diszharmóniák sóhajtod

Hajcsárt vaksága kalocsai elmét Pihéje gyöngyért odatenni esküjét Hivogatva lesimít elgondolsz visszatartott Asszonyszavak viv lefordítsuk elgyötrött Luck elpihentek jöhess mozditod Vérfolyam velőtlen testvérebb templomod

Térdelő vágyódók otthonod völgyből Pincebolt álmad válláról kenyérből Szilveszteri nagymisét megváltotta megád Dudolnak bókos szépért nagyapád Aranyheggyel eszmén varróleányok adósod Nevez nászunk pacsirtának pirulnod

Tőrül magyarját uramnál allét Lázong kairó pompából önlelkét Mostohámnak kacajuk eper megbocsáttatott He eltaposták benyitott megőrzött Tarsd robbanástól mór panaszod Dobtad villogtak dícső suhogtatod

Elgyötör jajjaj méltóság gebéből Százezret forráshoz regimentek temetőből Nyomorúsága gyászruha sebesedjen magyarád Váljanak vágyból beköszöntött adnád Italából igazban megkérdeznék kirúgod Mankós ellesed sajnálj kapod

[versinator]

Helyibe városról

Olvasgattad félhomályba eltaposták melegséget Fátyolban telne borulunk ablakodra Templomodban halódás belátsz döntöget Kigyózó táblájára éjszakámnak alexandra

Bug rapszódiába tiszai serleget Ingatta perzselje sz��gleten akkordra Végeztük kibukkan esküvések emelget Kéményen temetőről csüggedőkbe templomodra

Irást ménló sebével értve Harangzúgásból fetrengve fehérebben megkérdeznék Félned hazahozzák árvám kifestve

Heverhet szennynek kívánd játszhatnék Kötésnél tízéves imádkozzon fölvetve Dobtuk álmodba hivtalak élhetnék

[versinator]

Laterna szétterjed

Derengenek megreped meghaltunk angyalkák Zümmögünk tanárom! elesem bükkfák Rágalom fafejsze védőm dsida Szeretem! béke? lokomotivokat tébolyda Táplálékok változzék jegenyén csillagtüzű Harsogással gombja igazbeszédű kétkezű

Ír! fehérruhás? megsokalta messziségbe Palackok kúszán angyalsóhaj lángtengerbe Időszakán! akropolis martján sziklasír Papbácsinak lékből grimmmesékből levélpapír Excelsiort mondtál lehúnyták fehérkezű Kutyuskám csoportok sugarasra narancsizű

Karmol matatják kúszni megmutatták Záporozott patakzott hűssel porolják Dörgéssel mesékre akasztva gumilabda Ujjamról zokognék judás inda Ereszen hársfákat lázasszemű rosszízű Lapuló esdekel boltozódik csontkezű

Sírós lezuhogott lépcseje börtönömbe Hullámhegy szerteszórjam romlik lényedbe Palotáknak tovaszökve napsugártól ír! Leventének öblét falurólfalura gejzír Lenyomta porhomokja palástra bíbortűzű Morajodban ostorozva búsfekete kulcsoltkezű

Haszonnal buzognak ruzs gólyák Perzsák hullámú cuppogva eltaposták Vérükből állniok sainte da Rejtéd verselőt ránevet zárda Elvoltom szeptembereste lángjába gyémánttüzű Hevülése eloszlani zsongása titkostüzű

Iskolád kézszoritás koldusság csipkékbe Pillám árnyékom! szómra emlékkönyvbe Keres! futásból zuhogás sír! Citerázol példámat megkörvonalazva felfelsír Húrokba halálbánatos jóléte erőskezű Keskenyvonalú elszalasztott fanyarfüstű muskotályízű