#eljövök

[versinator]

Gyűlöletünk eljövök

Hintaló fuvolákkal vándorbotja megfestetted Levelemhez ezrekért cédrus akácvirágos Vagyonomat fújok hülő elereszted Szerzetesekkel gépiratban könyörögjük utólagos

Átal végignyúlik könnytelenül űzted Lakodalmára húsba lehullatja hóvirágos Bogyó verhet nőm küldted Zöldhajú megsimogattál vétettél feketeszalagos

Megúnván vesző makkot dobbanást Szökevényt ruhájába méhecske megbomlott Megmosolyogtatni rajzolták cellában számadást

Olimposznak olyannak gyűrü trónfosztott Rojtosodó bekopogtat menekedtem szemrehányást Elgurul szégyenkező sétálna visszafojtott

[mirabellomonferrato]

Megérkeztünk

Reggel 7-kor elindultunk és este 7-kor megérkeztünk Camagna-ba. Mirabellótól (ahol a ház van) 12 km. Itt foglaltunk szállást, napi 20 ezerért hármunknak, egy kis lakást. Este még jártunk egyet a városkában (vagy mi a szösznek lehet nevezni ezeket a településeket, amik picik, 500-an laknak benne, viszont kompaktak, minden van, és fura lenne falunak nevezni, pedig mérete alapján az) Van egy ilyen szépséges templom, az erkélyemmel szemben:

1200-ban építették, aztán többször lebontották, átépítették, van benne valami szokatlan, talán a sok átépítés miatt. Konkrétan nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e nekem vagy nem :D Nyilvánvalóan hiányzik belőlem a képesség, hogy leboruljak valami előtt csak azért mert híres vagy akár azért mert régi, de pláne mert mondjuk múzeumban van. Tisztelet van bennem, és az évszázadok-ezredek-milliók nyoma a sírásig meghat. Végül úgy döntöttem, hogy tetszik, mert valahogy nagyon fura és érdekes.

Sant'Eusebio-templom amúgy. Az utolsó újjáépítés 1885-ben kezdődött és 1890-ben fejeződött be.  Akkora bazi nagy, hogy teljesen érthetetlen egy ilyen pici településen. A hozzáragasztott egyéb épületekkel, amik meg ma már lakóházak, teljesen érthetetlen formájú komplexumot hoztak létre. Érdekes nagyon!

A kapuja. Gyönyörű, csakhát senki nem itt megy be. :D Egyébként éppen mise volt amikor megérkeztünk és az egész faluban hallani lehetett a kórust. Aki itt nem tér meg, az sehol. :D Nade van még itt más érdekes is. :) A templom kapujával cirka szemben levő házon egy lekopott Mussolini idézet. Hogy ezt senki sem gondolta eltüntetni, ez fura.

Random kapuk, én imádom! Ha még a gyönyörű tompazöld színe is látszana...

És egy gekkó egy kapun...

"„ Culieta ”, Olaszország egyik leghosszabb és legszebb falfestménye" -- aki ezt írta, azzal nyilván nem egyezik az ízlésünk falfestmény tekintetében, meg ott van pár freskó, ugye... Helyi híresség, hogy ezt a borzalmas betonszörny támfalat befestették ilyen kétes értékű de mindenképpen érdekesebb festménnyel... Miért kétes értékű? Nem tudom, bennem ütköznek dolgok ilyenkor. Az érdekes, a jó, a szép meg az értékes illetve a felkavaró, ez mind jó dolog, de ha bennem megjelenik a nem tudom ez valahogy őőőő... valahogy... izé... érzés, akkor az nekem kétes. Maradjunk az érdekesnél. Mert mindenképpen érdekes!

Azt írják (nem magamtól vagyok okos ezekben, én is olvasom meg kikeresem olasz oldalakról, aztán próbálom a fordítást is rendberakni) a cím egy nagy, legendás kő nevéből származik, amely képes előre jelezni az időjárási viszonyokat. Állítólag szándékosan mentek hozzá a gazdák megfogdosni, mert ha nedvesnek találták, másnap esni fog, és ezért a szénát takarás alá kellett rakniuk; különben jó idő lett volna és ezért rendes foglalkozásoknak szentelhették volna magukat és a kocsisok elindulhattak volna. 

Amúgy meg még rengeteg dolog egy ilyen falatnyi városban is, szép, szép, imádom, sírok-nevetek, nem tudom mikor fogok kiszeretni abból, amilyenek a házak, ahogy folyton elém bukkan valami érdekesség, hogy bármerre nézek, a következő dombon újabb templom, vár, kastély, település és közte a zöld.

Állítólag vannak itt valami földbe vájt borkatakombák is, de nem biztos, hogy megnézzük. Majd egy más alkalommal. Majd a csávómmal eljövök borozni :D A méz jobban érdekel, mert állítólag Camagna méz nagyhatalom. Sosem fogom tudni fotón visszaadni az érzést.

itt bármerre nézek, minden egy festmény. Jó vagy nem annyira, naiv vagy professzionális, kavarog minden benne, és ez meg jó, nagyon jó! :)

Ma van 08-02. Délután 3-kor írom alá az adásvételit.

[cglczi]

Eljövök egy hétre nyaralni, otthon meg ilyen dolgok történnek közben. Miafasz????

[ajtostolahazba]

Még küzdünk... A többes szám mondjuk nem indokolt teljesen, apa küzd, én inkább magammal küzdök, hogy elfogadjam az elfogadhatatlant, hogy peregnek a szemek a homokórában. Megint új kezelés, nyirok áttét, az új kezelés mellékhatásai most kezdenek előjönni. A fizikai megpróbáltatásokon túl viszont kezd elfáradni... Minden nap hívom, van, hogy többször is, megyek amikor csak tudok, leginkább kéthetente, de van, hogy hetente, kurva sok az a 130km, de bevállalom, amikor csak tudom, mert ki tudja meddig mehetek még...A rák mellett a depresszió az, amit a legnehezebb kezelni, nem tud egy ember 0-24-ben, az év minden napján pozitív lenni, amikor napról napra fogy, nincs ereje, egyre inkább csak feküdni esik jól. És én rendületlenül megyek, és megpróbálok felnőtt lenni, de nem akarok. Nem hazudok neki, hogy minden jó lesz, de sokat beszélgetünk, mindenről, mélyen, ahogy soha azelőtt...és én rettegek minden telefonhíváskor, hogy ez még ne az legyen! "egy árnyék vagyok már csak"- ezt mondta most és minden szava a lelkembe mar, mert ez a valaha volt erős, kicsit pocakos ember most nehezen jár, fullad, lóg a karján a bőr, vékony...és én minden percben csak azt a mosolygós, nagyhangú aput akarom, aki volt. És elmondtam neki, hogy mennyire szeretem, odafigyelek, hogy annyit legyünk együtt, amennyit csak lehet, és azt is, hogy ha azt fogja érezni, hogy elég volt, akkor az az ő döntése, az ő joga és én tiszteletben fogom tartani. De a lelkem mélyén csak azt szeretném, hogy legyen még lendület, legyen még ott az a cinkos mosoly. Minden búcsú, amikor eljövök, lehet az utolsó és én össze vagyok törve. De tudnia kell, hogy mi megleszünk. Mindig az ittmaradottaknak a nehezebb, de csak azt akarom, hogy békére leljen, ha majd mennie kell.

csak még ne... én még nem állok készen.

[istenes-bibic-mihaly]

nem tudom, miért gondoltam, hogy ha eljövök szeptemberben, 15 fokban és 26 kmes szélben a keletnémet tengerpartra, akkor nem fogok látni 50 éves meztelen faszikat a vízbe futkosni

tényleg elhittem, csak egy picit, csak úgy naivan

[csacskamacskamocska]

Utolsó nap

Délután mentünk Luccába, amiről én azt gondoltam, hogy valami picsányi kis falu, ami felkapott lett a Lucca Comics & Games miatt (ha majd itt élek, minden évben eljövök a Conra), de amúgy senkit sem érdekelne, de tévedtem. Egy Velenceszerűen szép meg sétálható város egy rakás mindnfélével, ahol gyakran vannak nagyszabású rendezvények, most is júniustól július végéig koncertek vannak, elég neves (bár már kiöregedő) előadókkal (vagy azoknak a nevét ismertem fel a plakátokon :D). Aztán tengereztünk egyet búcsúzóul mert vasárnap egy nagylélegzetű autózással hazagurulunk.

T��bb templom volt ennél, akik imádnak külföldön templomokat nézni azok biztos itt is elélveznek, én nem mentem be egybe se. Felkészületlenül semmi értelmét nem látom, de azt az élményt nagyon szeretem ahogy egy sikátor végén egyszercsak felbukkan egy tér egy gyönyörű templommal.

Piazza dell’Anfiteatro az egyik nevezetesség. Egí őkori amfiteátrum helyén épült ovális épületegyüttes. Tényleg jópofa! Poénkodtam, hogy lehetséges, hogy mostanában a baloldalon meg a jobboldalon levő pizzériák küzdenek meg egymással utolsó csepp kecsöpig, de a többiek szerint, idézem: "fárasztó vagy". Sajna ezen is tudok röhögni, ahogy komoly arccal várostnéznek.

Sikátorok minden mennyiségben. Ezek egy részét egy melóhoz fotóztam (másodállásban sikátorkészítő vagyok :D) de amúgy ez olaszország visszaadhatatlan része. Nagyon nehéz a térérzetet megjeleníteni, a hangulat elvész a fotókon. Mindenesetre Lucca gyönyörű kis város, és most mondhatni alig volt turista, szóval kellemesen sétálható volt.

És a mindenféle turistacsalogató, ami aztán két érdekes nem turistás gondolatot hozott. Egyrészt, egyszercsak felötlött bennem, hogy nem kell nekem semmit sem vásárolnom, mert én itt fogok élni, bármit bármikor megvehetek, nincs az a sohatöbbet érzés ami korábban arra késztetett, hogy minden vackot összevásároljak, másrészt, uh, ez fájdalmasabb volt. Valamit kezdenem kell azzal a dologgal, hogy minden szarról egy olyan férfi jut eszembe, akinek én sosem jutok eszébe. Úgyhogy hazamegyek és kikezeltetem őt magamból.

A tenger meg a hegyek, semmi különös, csak feküdtem a vízben és elképzeltem, hogy hínár vagyok és csak ringatózom és mit érdekel engem a világ összes baja, hát elég jól ment.

Búcsú

Majd írok egy elszámolást az ingatlanvásárlással kapcsolatban, hogy mire jutottunk, hogy halad a dolog tovább. Aztán egy ideig megint csak a nyafogás lesz. :D

[sonnenscheinmano]

Eljövök az ország fővárosába és macit fényképezek, szépen vagyunk.

[zoeeozzoeeoz]

Autós jobbra akar kanyarodni, de egy biciklis, valami tákolt utánfutó szerűséggel, beteker mellé, úgy, hogy addig a járdán tekert, és nem tudni miért, a kereszteződésnél, ahelyett h átment volna/megállt volna a zebrán, lejött a járdáról, valszeg az autós holterében, meg miért is számított volna rá, hogy így tesz, szóval konkrétan betekert az autó alá. Az autós satufékezett, meg elrántotta úgy a kormányt, hogy felment a padkára/füves területre, de így is csak azt érte el, hogy a biciklist ugyan nem, de a tákolt utánfutóját azt szó szerint kilapította, közben a bringás a bringán maradt, a rántás szedte csak le róla, nem sérült. Én szemben velük álltam a piros lámpánál. Az autósnak zöld volt, ha a bringával a járdán marad, és a zebrán megy át, akkor neki piros lett volna.

Mennék be a körforgalomba, előtte zebra. Hosszú pórázon egy kutya, ő már átért a zebrán, a gazdi a póráz másik felén, még le sem lépett a zebrára, egy pici gyereket vezet. Felnéz, látja hogy megálltam, elkezd átsétálni a gyerkőc tempójában, de közben a kutya is tovább tud haladni, így a pórázzal most már nem a zebrát zárják el totálisan, hanem a bicikli utat is, amit az arra jövő bringás későn vesz észre, és fékez ugyan, de keresztül megy a pórázon, ami feltekeredik a kerékhez. Bringás szó szerint lerepül a bringáról, szerencsére bukósisak, könyök védő, kesztyű volt rajta. Kutya szintén elesik, a nő, mivel a póráz végét rácsavarta a csuklójára, ő is dob egy hasat a zebra közepén, magával rántva a pici gyereket is. Kiszállok, felsegítem a picit, a nőt, ránézek a bringásra, jelzi, hogy nála minden rendben, vizsgálja a bringát, majd ordítozni kezdenek. Mivel senki nem sérült, eljövök.

Kijövök a körforgalomból, előttem busz beáll a megállóba, előtte ismét zebra, látom hogy a leszállók közelednek a zebra felé, megállok. Mögöttem satuzik valaki, tükörbe nézve nem látom őt, mert kapucni van a fején, napszemcsi, és konkrétan a kormánykerék elfedi a fejét. Gyalogosok át, busz indul, én indulok, kereszteződés, busz balra el, én egyenesen, satufékes most már padlógázt ad, engem kikerül, majd majdnem frontálisan beleszáll egy parkoló autóba, vissza elém, én satu, ő balra el a házak közötti parkolóba be. Mind ez kb 50méteren belül. Tőlem egy "Gratulálok te barom!" tőmondat, majd tovább 50 métert, kereszteződésben balra el. Ez a tegnap reggelem volt, munkába jövet. Az első félúton, a másik kettő már majdnem a célban, 2 perc különbséggel. Vajon, mit akar nekem üzenni az univerzum? :P

[holnapleszokok]

úgy volt hogy ma megyünk a káoszba de erőt veszek magamon és nem fogok menni azt hiszem. még nem tudom mi az erősebb a fomo vagy az attól való félelmem hogy cave inelek és inni meg cigizni fogok aztán holnap kezdhetem elölről a szorongás loopot amiből tegnapra végre kikecmeregtem. persze az is zavar hogy a fiúm megy és neki nincs baja azzal hogy másnap majd szorong mint a bánat, ő inni fog meg dohányozni gond nélkül és mi van ha ott lesz mindenki csak én nem és miért kell ott lennem mindenáron és mi a fasz. miért ne tudnék odamenni és nem inni és cigizni. meg kell próbálnom, azt hiszem. ha nem megy, bármikor eljöhetek. meg kell értenem, hogy minden opcionális. csak attól, mert lehetőségem van rá, semmi sem kötelező. úgy tűnik mintha beszélném magamat valamire éppen? mert azt is csinálom. odamegyek és meglátom mi lesz. ha úgy látom, hogy önkontrollvesztés felé hajlok, eljövök onnan.

[arassea]

11. Vedlik a pulikutya

ez a rettenet jutott eszembe, de kifejezetten az a része, hogy érikakukoricajajaderégenMICSINÁLTAM,

ezért meg KELLETT keresnem és hallgatnom,

miközben asszem berúgattam az anyukámat, de készítettem reggelre kettőnknek négyszemélyes kávét, mert szeretem, és sajnálni fogom másnaposan,

és asszem elhagyta a számat az az oktató szándékú mondat is, hogy "bazzeg, ha a férfiaknak kéne tetsszen ahogy öltözök, kizárólag tangát és zenekaros pólókat hordanék",

ami csúnya általánosítás, és majd a helyemre rakhattok érte,

de így a szép, ha eljövök haza vidékre: a pálinka 52 fokos, az agyvizem felforrva több, de legalább volt tegnap este frissen sütött saslik meg miccs

[kedvesmajam]

nagyon aktív voltam ma a munkában. tegnap is és ma is nagy türelemmel voltam jelen, nem hőbörögtem, hanem finoman jeleztem, ha valaki nem csinált meg valamit. a vezetőmnek is jeleztem, hogy tegnap hosszabban maradtam, ma szükségem van arra az extra időre, így eljövök. most nem az van bennem, hogy legyőztek, inkább az, hogy ennyit megtehetek és talán akkor nem kapok annyi támadást

a mai edzést leadtam. délután még gondolkodtam, hogy mégis elmegyek, de nem érzem késznek magamat a sok swingre, szerintem be is fulladnék

estére színházjegyem volt, de nem mentem el. nem éreztem úgy, hogy be tudok fogadni egy színdarabot, tudok ülni a nézőtéren. csendre vágytam és itthon lenni

holnap indul a november. ma ittam öt alkoholmentes sört. azt nem tudom eldönteni, hogy a színház kihagyásában mennyire van benne, hogy időt akartam a sörözésre. de nem bánt, hogy nem mentem, egyszerűen megteltem. van novemberre vállalásom, de szeretném mérsékelni az alkoholmentes sört és a cigit is. emlékszem, mikor egyetemistaként leálltam, az egy nagyböjt volt. a kedd esti imák fontosak voltak nekem a koliban, én szerveztem. akkor a hamvazószerda előttit kihagytam, hogy a tetőn sörözzek

holnap bemegyek dolgozni, mert van egy elmaradásom, s a lakó holnap szabadnapos. viszont nem szeretnék sokáig bent maradni. szeretnék bekuckózni, pihenni. nagyon érzem magamon, hogy fáradt vagyok. a betegséget is jó lenne már lezárni

nagyon sokat tudok a keresztlányomról, de túl sokat. zavar, hogy az édesanyja ennyi mindent megoszt. félek, hogy ha elfogadom a keresztszülői felkérést, akkor sem lesznek határok. emiatt vagyok bizonytalan abban, hogy jó lesz-e nekem, ha vállalom, tudom-e kommunikálni a határaimat. közben pedig nagyon sokat gondoltam R-ra, amikor úgy volt, hogy abortuszra kerül a sor. és a végtaghiánya sem rémít meg, azzal együtt nagyon kedves nekem és tudnám teljes értékűként szeretni

most azt kívánom magamnak, hogy a hétvégét tudjam úgy eltölteni, hogy nem az alkoholfüggő énem van fókuszban. hiába fog hiányozni az esti sörözés, szeretném, ha más dolgokra tudnék koncentrálni, más, sőt örömteli dolgokat tudnék megélni. zajlik a terápia, járok konzultációra, de most vágyom arra, hogy "átlagos" ember lehessek

[versinator]

Fecskékről bitófát

Forrásvíz elise férfiének kézfogásom Szelídülök rózsafánk bolyhosan sodródsz Szimatja záporoktól zsiros kulcsom Forráshelyét megszabadítlak búcsuzáskor fáradsz

Figyelné levelektől költözködik parancsom Szájamra jóreggelt leszedni elhaladsz Felsorolásával őkigyelme őrültebb zokogásom Villó hattyútollat üvegére lépkedsz

Melegén műterembe evezőket kutattam Köntösömet testedre lebukó tülök Békém simítva homlokomnak bányásztam

Förgetegben parasztleányok ázsiában beleszédülök Megcsókoljuk távlatokba képtől tanyáztam Máriának eljövök korrektúrára szelídülök

[gofri]

Eljövök Tokajba gyanútlanul, erre nem itt nyomul L. Simon magánbulija, a Tokaji Írótábor?!

A Fidesz elől nincs menekvés, Írók Akiket Senki Nem Ismer - maszkálnak itt fehér ingben oldalukon az asszonyaikkal (ők szintén fehérben).

A programok: Csurka-évforduló, kerekasztal a véleményszabadságról a nyugati (woke) ideológiak tükrében, a gyerekkönyvkiadás jövője a gyermekvédelmi törvény tükrében, valamint barátsagos futballmérkőzések.

A legviccesebb, hogy jelen van kedvenc városi főszerkesztőm, aki nyilván az én pénzemen tokajozik épp, mert azóta sem fizetett ki. 😆

Nagy ívben kerültem ki, pedig mekkora poén lett volna odamenni, hogy szevasz, Zoli, idáig jöttem utánad a pénzemért...

[uveggyapot]

egy hét eltolódással, de ugyanazt éltem meg, mint vele. csak ezúttal felismertem. ezúttal tudtam a következő lépést. nemcsak az enyémet, hanem az övét is, azét, aki velem szemben állt. minden kártyát ismertem, mert ezt a filmet sokszor láttam már. és azt is tudtam, hogy vége van. nem utólag láttam be, hanem pontosan ott, abban a pillanatban tudtam. és emelt fővel távoztam. nem csodákra várva, nem a másikra, hanem csak beláttam, hogy ha nincsenek tisztelve a határaim, akkor nincs miről beszélgetnünk. ő is tudja, ugyanúgy ahogy annak idején még ő is tudta, hogy számíthat rám bármikor, de ha nincs értékelve, akkor nincs miért maradnom. egy percnél tovább sem fogok. és persze, szar volt, mert megint nekem volt fontosabb a másik, és ez rossz érzés, az, hogy ő nem biztos úgy bennem, mint én benne, de kiálltam magamért, és megtettem, amit meg kellett. egy porcikám sem bánta, amiért eljöttem. megmaradhatott a méltóságom, az, amit ők magukról nem mondhatnak el. ez az a szint, amihez sok sikert kívánok a továbbiakban, de én biztosan nem kívánok benne részt venni. amikor azt mondta, hogy ezek elvárások, akkor nyugodt szívvel felelhettem azt, hogy nem, ezek a határaim. annak elvárás, aki a másikat semmibe veszi. óvom a szívemet, ha kell, bármi áron. megígértem akkor magamnak, hogy többet ilyet soha. hogy többet olyat soha. hirtelen megláttam a párhuzamot, megláttam bennük a hasonlóságot, és még ha nem is ugyanaz a viszony, mert mások a szerepek, akkor sem. sem így, sem úgy, csak nem. többet nem. se vele, sem mással. megtanultam a leckét egy életre. ha másra nem, erre jó volt. a múlt.

mindig kerestem a lezárást. nyomasztott a gondolat régen, hogyha eljövök, akkor igaz volt-e bármi abból, amit előtte mondtam, amit előtte éreztem. de már tudom, hogy nem erről szól. nem, mert tényleg a szívemre tehetem a kezem, és azt mondhatom őszintén, nyugodt szívvel, hogy én bizony tényleg mindent megtettem, sőt többet is annál. de ők elmondhatják ezt magukról? nem. és nem is fogják soha. ha tényleg próbálkoztak volna, ha itt lettek volna, ha értékelik... ezekkel bántottam magam. folyton erre gondoltam, erre vágytam, ebben szerettem volna létezni. de nem ez volt. nem tették. és ez élesebb lezárás, mint bármi más. de lezárás. és vég.

Anne de Marcken, from It Lasts Forever and Then It's Over [ID'd]

[myralog]

Egyre rosszabb munka

2024. január 22., hétfő 7:19

Villanyhiányos reggel

Terveim:  Kibírni a munkát, plazmát adni, edzeni, varrni. Talán más nincs. 

Kedvem:  Jó volt az este, alig pihentem, de egész jól bírom. Majd kiderül.  Angie-t is láttam. Most elvagyok. Elhiszem.

Álmom:  Nem volt, de egykor elment az áram utána, már csak bólogattam. Nem nagyon aludtam. Így igazából erekcióm sem volt. 

Címkék: napló, reggel Időjárás: 5 / -5 °C ☀️ Napkelte: 7:29 Napnyugta: 16:34 Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Hely: 47.681607, 17.636587 Értékelés: ★★★★☆

2024. január 22., hétfő 22:05

HRT 77 nap

Gondolatok: Nehéz lesz írni erről a napról. Valójában egyre nehezebb. Egyre kevésbé érdekel mit gondolnak bent, vagy mit szabad tennem, mit nem. Egyre inkább szeretnék úgy élni, ahogy jól érzem magam. Azt felvenni, amiben jólesik lenni. Azzal, hogy újra elkezdem a napi testmozgást, helyre tette az egyensúlyt bennem. Megtaláltam azt amit kerestem, hogy tudjak fejlődni. Sokat kell még tanulnom, de már van egy út előttem. Igaz a nagyját nem látom, de ott van. Egyre inkább osztom be az időmet, s talán a smink is belefér majd. :)

Napom: Reggel időben tudtam érkezni, Angie is jött. Megnyugtató pont. Bent pontosan azt csináltam amit elterveztem, ahogy holnap is azt fogom. Csak délután majd mehetek csomagokért. :D Volt plazma, minden rendben ment. Így a kalóriám is meglett ma. Más nem volt. Odinnak vettem kaját, kicsit így megvariálódott a költségvetésem. Viszont, egy csomó minden megvan már. Kevesebb dolog miatt fáj majd a fejem. Készülök Fonyódra, meg úgy az életemre...

Testi változások: Akartam valamit, de nem tudom mit. Igyekszem felszedni magamra. Jó, pontosabban ugyanott maradni, csak máshova vinni azt ami rajtam van. Míg a hasamról próbálom ledolgozni, addig eszek, hogy a mellemre menjen, meg a derekamra. Két nap után, mondhatom nem történt semmit. :P

Libidó (erekció): Tényleg nem volt semmi. Erekcióm reggel megvan, hol jobban, hol kevésbé. Napközben nincs időm sem erre gondolni, de a képek sem hozzák ki belőlem. Csak vagyok, s ez jó így. Azt hiszem, pont ezért kapcsolatra sem vágyom. Csak néha arra valaki öleljen, vagy velem aludjon, de semmi több.

Érzelmek: A váltakozások nem változtak. Néha jól vagyok, néha nem. Csak olyan gyorsan változik, hogy nem érdemes írni. Inkább gondolatmenetekhez kötődik. Észre vettem, hogy mikor eljövök munkából lényegesen jobb kedvem van. Pedig nem kéne, mert szeretek dolgozni, szinte mindegy mi a munka. Az meg biztos, hogy plazma után sokkal jobb. Ad egy megnyugvás érzést, hogy az életem még jól működik.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 23., kedd 7:25

Mi van ma?

Terveim:  Minden is. Talán sikerül. Nagy fürdés, edzés, bicikli, varrás. Blog, tegnap kimaradt. Ó, a tollbetétért és a ruháért is el kell mennem. Lesz mit tenni. Bent is sok áru jön.

Kedvem:  Egészen meg van. De nincs jó kedvem. Inkább csak elvagyok. Jó lenne jobb helyre menni, de most tényleg szinte mindig negatívak a srácok. Nehéz még azt is kezelni, ne vedd át. Igyekszem a jó dolgokra figyelni. Talán lesz napocska. :)

Álmom:  Nem volt, szarul aludtam, s durva erekcióm is volt. Nem nagyon vágytam rá. Okát sem értem. Csak mivel változik, laborra lehet már jó lesz. Vagy sok az ösztrogén, s amiatt. Nem tudom, de nem volt jó így kezdeni a napot.

Címkék: napló, reggel Időjárás: 8 / -1 °C ☀️ Napkelte: 7:28 Napnyugta: 16:35 Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Hely: 47.681501, 17.636793 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 23., kedd 19:29

HRT 78 nap

Gondolatok: Kezdek változni. Én úgy hiszem, ahhoz hogy megváltozhass - főleg külsőre, két dolog kell; változtatás a rutinodon, és magadban is elkezdeni. Előbbit nem nehéz megérteni. Utóbbit úgy értem, mikor már akarod a változást. Másnak látod magad, s szép lassan arra fogsz változni. Ma már Myra-nak éreztem magam. Persze, több még a férfias vonás, de látom hogy szeretnék kinézni, mit várok magamtól. Ez sokat segít. Ad egy biztonságérzetet, kiegyensúlyozottabb leszel tőle. 

Napom: Mondhatni egészen jól ment minden délutánig. Annyi, hogy valamiért rosszul aludtam. Délután meg jött a probléma. Tudni kell, hogy nekem nincs érettségi, nem is látom értelmét. Viszont szinte mindig azt mondom, hogy van. Ennek az az oka, hogy leírnak ostobának, ha azt mondom, csak általánosom van. Most is ezt tettem. Az igazgató pedig bekérte a papírjaimat. Mondtam T.-nek, hogy ami nincs nem tudom oda adni. Erre azt mondta hazug senkiházi vagyok, s hogy mindig hazudok. Igazából nem tartk a dologtól, mert ha egy évig jó voltam így is, érdekes lenne ha emiatt lenne bármi, de azért feszült vagyok. Meg tudom magam védeni, vannak lapok a kezembe, amit nem játszottam még ki. Itthon rohantam edzeni, utána tekertem. Végre kicsit kinyírt a dolog. Pedig csak 25 perc volt. Ezt akarom én egy óra környékére feltolni. Lehet sok lenne? :D Ó, s ma mondták nekem, hogy kedvesebb vagyok, mint a másik eladó (G.). :)

Testi változások: Én látom, hogy változik az arcom, de hogy tényleg, azt nem tudom. (Lehet rakok be két képet.) Van olyan amiben bizonytalan vagyok, mint a hajam, s a kezem változása, ezekről nincs nagyon kép. Csak elfogadom, más. :)

Libidó (erekció): Reggeli brutál merevedés után, semmi nem volt. Meg sem rezzentem. Nem tudom miért van ez. Talán a labor majd választ ad, de a labor majd segít megérteni talán. Addig meg marad a tippelgetés.

Érzelmek: Egészen semmilyen voltam. Kezdek védekezni a benti dolgok ellen, s kikapcsol az érzelmi részem. Nem szeretem, de tényleg így könnyebb kibírni. Azt tudom én miért vagyok olyan amilyen, de ők miért. Fel nem foghatom. (Egyszer talán elmesélem a rutinokat bent.) Így aztán, mikor eljövök, akkor szabadulok fel, vagy ha nincsenek ott. A gond, hogy nap végére már fáradt vagyok. Nincs kedvem.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 24., szerda 7:35

Stresszes reggel

Terveim:  Valahogy túlélni a napot. Utána elmenni a tollbetétért. Este edzeni, tekerni. Az esti rutin már kezd alakulni. Ami jó, hogy nincs munkához kötve.

Kedvem:  Szar, T. fogalmam nincs milyen kedvel jön be. Milyen szivatást, vagy bármit talál ki. Stresszelek, mert egy pszichopata, nem kiszámítható.  Ha viszont békén hagy, még egy jó nap is lehet. Tegnap nem volt plusszunk, kassza számolás után, fura.

Álmom:  Nem volt, de izzadtam egyet. Egészen ki is sikerült pihennem magam. Kicsit több energiával tudok a napnak neki futni.

Címkék: napló, reggel Időjárás: 8 / 0 °C ☀️ Napkelte: 7:27 Napnyugta: 16:37 Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Hely: 47.681131, 17.63636 Értékelés: ★★☆☆☆

2024. január 24., szerda 21:10

HRT 79 nap

Gondolatok: Hogy lesz majd munkám, így hogy lesz gyógyszerem. Valahol belül pánik van. Egész nap, ez járt a fejemben. Hogyan oldjam meg, közben belefáradtam, hogy én küzdők, tenni akarok a cégért, s nem a munkám számít, hanem most egy papír. Nem értem egy eladónál miért számít az érettségi. Valaki elárulná? Egy éve így is jó vagyok nekik.

Napom: Szar volt, már az elején vitázott velem T. Utána, az igazgató kiabált velem, végül közölte hétfőn dönt (köszi, több nap ideg), az alapján mit mondanak a többiek. Azok, akik ki akarnak így is dobni. Megoldást kellet keresnem, így egy ajánlatot adok majd. Hatvan napot kérek, minden maradjon így, fontos a bérem is. Ne vegye el a jutalékot, mert én is megdolgozom érte. Ha elveszi, akkor nem fogom törni magam. Mindenre nem tudom lesz a válasz. Itthon edzettem, jó volt, de érzem, hogy sok picit. Ettől még megcsináltam. Valahogy a kaja viszont soknak tűnik, főleg súlyra. Ezt még nem tudtam elengedni. Most tesztelek, de ha elindulok felfelé, úgyis vissza veszek. Azért nem akarok, mert tuti a vállam nőne, ami meg így is széles. Meg a hasam, ami nagy...

Testi változások: Kezd kellemesen puha lenni a bőröm. Mást nem fedeztem fel. 

Libidó (erekció): Nem volt ma velem. Sem a vágy. Nem csodálkozom egészen stresszes vagyok, s leszek még pár napig.

Érzelmek: Csak feszült voltam, nagyon keveset mosolyogtam. Fáradt, kimerült, és pihenni szeretnék, ott sem lenni. Biztos fog még ez fodrozódni, annak meg én iszom meg a levét. Nem mondom, hogy karmikusan nem kapják vissza, mert látom, hogy lehet pont emiatt ilyenek. Kiégtek már. Engem meg mérgeznek.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★☆☆☆

2024. január 25., csütörtök 7:20

Hagyjuk is

Terveim:  Ha lenne, jó lenne. Edzeni fogok, mert nem tudok agyalni mellette. Talán valami más is belefér, nem tudom.

Kedvem:  Pocsék, rossz, semmi nincs. Nem akarok bemenni, dolgozni. Nincs kedvem T.-hez. Csak hagyjanak. Bár már kiszolgálni sincs kedvem. Senkihez. Lehet majd a kipakolás jobb lesz. Vagy ha egyedül leszek, abban a fél órában.

Álmom:  Nem volt, olyan közepes volt az alvás. Viszont izzadtam. Kicsit kevésnek tűnt.

Címkék: napló, reggel Időjárás: 10 / 4 °C ☀️ Napkelte: 7:26 Napnyugta: 16:38 Holdfázis: 🌕 Telihold Hely: 47.681679, 17.636955 Értékelés: ★★☆☆☆

2024. január 25., csütörtök 21:36

HRT 80 nap

Gondolatok: Majdnem elfelejtettem megírni. Így rövidebb leszek, mint szoktam. Szerintem lesz majd holnap külön is. Igazán csak a súlyomon agyaltam, hogy miért ugrott egy kilót. Így sem eszem meg amit kéne. Igaz többet rágcsálok. Az oké, hogy azt csak én látom bele, hogy minden gramm zsír a hasamra megy, de mért csak azt szedtem fel? Szerintem csak széklet, amit a mérleg zsírnak vesz...

Napom: Nem volt benne semmi. Ma mindenképpen pihi volt ezdésben, csakhogy így hat nap lesz egybe. Az megint nem jó. Maradok a  3-1-3-1-nél. Lehet így kicsit csúszkál, de kicsit terhelőbb amit szeretek. 

Testi változások: Van itt minden. Változik a hajam, már tovább szebb, bár lehet csak jó napja volt. Szerintem az ösztrogén és a syoss miatt ilyen. A szakállamból most eltűnt a sötét rész, szinte teljesen. A bőröm egyre puhább. A derekam s a mellem ha változik, lassan. 

Libidó (erekció): Nem volt, vágy sem. Kicsit félek túl korán megyek kenés után fürdeni, s lemosom, így most ezt is szeretném megváltoztatni. Eltolom 21 órára a fürdést, vagy ha úgy van előre hozom. Ezek a tervek.

Érzelmek: A mai napom hullámvasút volt. A pocsék és a megvagyok közt. Nagyon nem éreztem jól magam. Semmi nem volt ami felvidított volna. Itthon sikerült kikapcsolnom aztán. Helyre tenni viszont csak a Divi tette. Lehet placebó, de nekem utána mindig jobb kedvem van. Kapok egy adag boldogságot is. Vagy megnyugvást, hogy haladok önmagam felé.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌕 Telihold

2024. január 26., péntek 7:25

Végre péntek

Terveim:  Edzeni biztos. Többet nem tervezem, de a napirendem teljesen szét van esve. Ezzel valamit majd kezdenem kell.

Kedvem:  Nincs sok. Pedig megint 62,75 vagyok, Angie is volt. Valahogy a benti dolgok, hogy milyen hangulat lesz lehúzza. Tudom, ebből sehogy nem jövök ki. Az a tervezett hatvan nap is szenvedés lesz, de kelleni fog.  Az sem segít, hogy Odin minden este behányik. Nem tudom az okát, holnap majd figyelek rá.

Álmom:  Nem volt, egészen jól aludtam. Az ébredések is egyre jobbak. Kicsit még messze vagyok a normálistól, de haladok. Sokat számít, hogy sok a probléma most. Sőt, a rágcsáim is elfogytak...

Címkék: napló, reggel Időjárás: 8 / 1 °C ☀️ Napkelte: 7:25 Napnyugta: 16:40 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.681609, 17.637062 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 26., péntek 20:31

HRT 81 nap

Gondolatok: Annyira hihetetlen, hogy már 81 napja kenem. Rengeteget változtam. A testem, s a lelkem biztos. Az arcom, nem tudom, szerintem igen. Most csinálok videót, majd kiderül. Ez egyébként is egy lassú folyamat. Jó lenne, viszont már jobban nőies lenni. Tudom sminkelni is kéne. Neki állok a hétvégén annak is. :) A munkán is gondolkodtam, de nem jutottam messzire. Szívás van most, s nem is tudom mi lenne a jó lépés.

Napom: Lassan telt, és rossz volt bent. Hiába volt minden jó reggel. Mikor eljöttem már jobban voltam. A nyomás viszont megmaradt. Született is egy vers, bár nekem nem tetszik. Nem szeretem. 

Testi változások: Túl nagy a körmöm. Fáradt vagyok. Bocsánat, nem leszek ma beszédes.

Libidó (erekció): Nem volt semmi, de gondolkozok elélvezzek-e. Szerintem, holnap lesz belőle. A mikort még nem tudom. Tippre, mindkét napi rossz lesz. Nem fogom találni magamat, sem a vágyamat.

Érzelmek: Annyira nem hullámoztam, de nem volt jó kedvem. Inkább csak ott voltam a báka feneke alatt. Most is ezért vagyok csendesebb.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 27., szombat 22:38

HRT 82 nap

Gondolatok: Van hogy nehéz mármint is írni, vagy mondani. Valahogy most érzem magam a két nem között. Magam, nőnek mondom, s imádom. Ahogy telnek napok egyre inkább érzem, hogy ez vagyok én. Nincs bennem megfelelés vágy. Nincs az, hogyan kéne viselkednem, mit kéne tennem. Egyszerűen csak önmagam vagyok. Nem is hittem volna, hogy csak az mennyire szeretek egyenesen járni, is jel (lehet). Most azt érzem még nem vagyok sehol, s már nem vagyok a startvonalnál sem. Valami androgün valaki lettem. Nem zavar, mert már így is sokkal jobban érzem magam. Be kell vallanom, hogy sokat gondolok arra, hogy miért fordultak vissza az emberek. Azért teszem, hogy lássam mit gondolok. Három hónap nem sok, de egy pillanatig nem volt bennem, abba hagyjam. Sőt, nekem ez ami jó. Nem gyógyszernek érzem. Nem félek a jövőtől sem, tudom mennyi megpróbáltatás vár még rám. Tudom ez vagyok én. Mindig is ez voltam én. Levetkőzni a múltam, azt aki voltam. Letenni a maszkot nem egyszerű. Egyre inkább csak magad akarsz lenni. Ami az elején szinte semmi nem volt, csak próbálgattad, az lassan az életed. Szeretnéd megmutatni, hogy ez vagy te. Jó annak aki ezt bátrabban teszi, de szerintem munkája az nincs. :D Tapasztalatom, hogy nem az emberek fóbiások, hanem a munkaadók félnek a nem létező fóbiásoktól. Akad, de közel sem annyi mint hisszük. Legtöbben csak élni akarják az életük, ahogy mi is.

Napom: Megvoltam, reggel gyorsan elment, s vihettem is Odint kozmetikába. Lila női felsőmben mentem. Semmi nem történt. Pedig voltam, BioTech, Libri, Árkád is. El is gondolkoztam hétfőn abba menjek. Kicsit erős fricska lenne. El még nem vetettem az ötletet. Haza érve edzettem, szeretem megcsinálni, de érzem még kicsit sokat vállalok. Azt sem döntöttem, hogy 3-1-3-1 vagy 3-1-3 (6-1) lesz. Hat nap egybe soknak érződik. Bírnám, testem is. Azt nem tudom mi lenne az eredmény. Enni is hogy egyek hozzá. Majd kiderül. 

Testi változások: Észre vettem ma valamit. Elfelejtettem. Igen, edzés közben vettem észre, hogy már az egész testem izzad, nem a hátam és a hónaljam. Nem tudom mióta lehet, mert a kezdetek óta sokkal kevesebbet izzadok, most is csak azért tűnt fel, mert terhelőbb volt az edzés. Kiváncsian várom nyáron mi lesz.

Libidó (erekció): Elélveztem, már rendszer szerint. Egész jól alakult az egész. Így kontroláltan működhet a dolog. Egész héten érzem az a vágyat, s a végén levezetni jó. Spontán erekcióm, viszont régóta nincs.

Érzelmek: Labilis. Nincs jó kedven, rossz sem. Csak nyomnak a dolgok, a problémák. Sírni lenne jó, de az a fal még makacsan tartja magát. A hangulatom, a közeljövőben biztos hasonlóan ingadozó marad. Az alap jó kedvem s boldogságom, feszül össze a félelemmel és a stresszel. Hol egyik győz, hol a másik. Odin meg a boldogság forrásom őrzője.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 28., vasárnap 20:02

HRT 83 nap

Gondolatok: Sok gondolatom volt, egyet ki is írtam. A másik, a holnapi megbeszélés a munkában, hogy maradok-e. Őszintén semmi kedvem hozzá, s még mindig nem tudom mit fogok csinálni. Egy dolog valószínű, nem használom ki a lapjaimat. Nem hiszem érne bármit is. Talán, azt nem akarom, hogy vélt vagy valós hibáimat a fejemre olvassák. Anélkül is van elég bajom. Tudom, ez elkerülhetetlen lesz, de ha én ezt viszonoznám, akkor azonnal mehetnék haza, akkor ők ezt mi jogon teszik meg? Nem akarom a holnapot, de ez is el fog múlni, megyek plazma, kicsit jobb lesz. Meg hol szétesek, hol kitartok. Bent viszont biztos sírni fogok. Van, ami már sok. Most is billegek, csak van ami boldoggá tesz. Másik amin agyaltam, hogy fordítani fogok. Elolvastam Claire novelláját, s éreztem, hogy ezt szeretném lefordítani. Szeretném a saját szávaimmal visszaadni. A jövő héten ez lesz a nagy projekt. Újra olvasom az instáját lássam milyen szavakat használ. Utána a hétvégén neki is esek, nem hosszú, de nehéz. Aztán mikor ezt eldöntöttem kaptam egy értesítést Instán. Pillogom kellet párat, s mondtam, hogy "ne, ezt ne". Claire visszakövetett. Azért nem akartam, mert példakép, nem akarod megérinteni, csak felnézni rá. Így volt jó, csak olvasni, s erőt meríteni az írásaiból. Persze, nem jelent ez semmit. Leginkább, mert alig teszek ki bármit is Instára. Meglátjuk mi lesz, ha igen...

Napom: Fogalmam nincs mit csináltam délelőtt. Az biztos korán ettem, s pihentem is, hogy délután mindennel időben legyek. Össze is jött, mert porszívóztam, mosogattam, edzettem (plusz öt perc szobabringán). Fürdés is megvolt, borotválkozás szerintem reggel lesz. Ez nem azt jelenti, hogy reggelre rakom, de több ilyen lesz.

Testi változások: Nem tudok semmit mondani. Kicsit megrémített a jobb mellbimbóm, mert egy apró csepp vér volt rajta. Pont, mintha tejelnék. Utána semmi nem történt, így sejtem borotválkozásnál megsérthettem, csak nem éreztem. Érzek ott, a fene tudja. Volt. Elmúlt.

Libidó (erekció): Elélveztem, szokásosan, ahogy terveztem. Kicsit egzaktba tettem a kélyt. Nem hittem sikerül. Ez most jó volt, elkaptam a hullámot, de egyre inkább csak kényszernek érzem. Levezetni az izgalmat, kielégíteni a fétisem. Lehet ez is el fog maradni idővel?

Érzelmek: Pontosan. bizonytalan vagyok az utóbbi időben. Sírni akarok, sokat felszabadultan. Kiadni magamból minden félelmet és fájdalmat. Csak épp erősnek kell lenni. Tartanod kell magad, miközben a világod omlik össze körülötted. Mind mikro, makro és élettér szinten. Egyszerűen semmi sem biztos, kimondhatatlanul félek. Legjobban attól, hogy elvesztem a gyógyszerek beszerzésének lehetőségét, ezzel önmagam veszek el. Az első Divigél óta tudom, hogy ez vagyok én. Megbolondulok, ha elveszik tőlem. A fényt kaptam meg, ami segít élni, s megélni magam...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★★☆

[zoeeozzoeeoz]

Nekem sajnos, már nem élnek a szüleim. Apukám 7 éve, Anyukám 1 éve .........még mindig nem tudom leírni.........szinoníma keresése........költöztek a túlvilágra. Mikor Apu........elment, utána vele sokat álmodtam. Becsuktam a szemem, és láttam őt. Beszélt hozzám álmomban. Volt hogy úgy éreztem, leült mellém az ágyra, és simogatta a kezem. Éreztem az érintését. Mikor felriadtam,áttetsző alakként láttam is. Eléggé megijedtem. Aztán elment pecázni. (Ezt a mondatot csak az érti , aki ismerte. Nem akarok most magyarázkodni. ) Nagyon apás voltam. Nagyon megviselt a betegsége, az is, h én láttam utoljára, az egész. Aztán, tavaly április végén, Anyu is elment. Az ápolása, a betegsége, az egész, nagyon sok energiát kivett belőlem. Sajnos, a vége felé, a türelmem is elfogyott. Nagyon nehéz egy olyan beteget ápolni, aki agyilag, pszichésen, már nem önmaga. Aki nem ismeri fel már a saját lányát sem, de a lányának ezen túl kell lépnie, mert dominánsnak kell lennie. Másképpen nem megy. És meg kellett tanulnom, hogy tegyek közreműkődővé, egy alzheimeres beteget, az anyámat. Hogy törjem le a harciasságát, az agresszíóját, anélkül, hogy senki ne sérüljön.Beteg volt, és nem tudta mit tesz, mit mond, mit cselekszik. Zavart volt. Nekem pedig nem volt szabad hagynom, hogy ezek a dolgok, mélyre menjenek bennem. Nem volt szabad azt hinnem, hogy ellenem irányulnak ezek a dolgok, hisz nem volt magánál. Akkor, valahogy sodródtam. Nem gondolkodtam, csak tettem amit kell. Nem állhattam le, nem borulhattam ki. Aztán elment. Utána minden nap éreztem a jelenlétét. Nem álmodtam vele, mint Apuval, Anyut éreztem hogy velem van. Minden hol. Hogy ott/itt van. Nem az álmaimban láttam/látom, hanem valóságosan érzem a jelenlétét. Vele talán még nem is álmodtam. Ezek az érzések, már kicsit ritkultak. Már nem mindennaposak. Vannak időszakok, mikor sürübb, ilyenkor muszáj vagyok kimenni a temetőbe hozzájuk, h lenyugodjak. Olyankor beszélgetek hozzájuk. Mikor eljövök, mindig úgy köszönök el tőlük h:" Most már együtt vagytok ismét. Apu, vigyázz nagyon Anyura. Vigyázzatok egymásra. Magatokra. " Mind a kettőjüknek az arca elöttem van. A mosolyuk. A mozdulatuk. Hallom a hangjukat. Nem tudom, hogy ez mennyire természetes, mennyire normális ..........