#elengedtél

[banatostenger]

„Fájt, hogy pont nem azt hallgattad meg aki állításod szerint a mindent jelentette… “

[without-you-way]

Köszönöm neked.

Soha nem gondoltam volna, hogy vagyok olyan erős, hogy tűrjek és megálljak bizonyos dolgokat vagy esetleg visszafogjam magam, miközben összerokkantam volna érted.

Megtapasztalhattam milyen kitartónak lenni melletted, a legnagyobb vészben is.

Megismerhettem a remény fogalmát, amikor minden romban volt körülöttünk, én mégis hittem bennünk.

Megtanultam türelemmel várni rád és nem adtalak fel. Vártam a szerelmedre, a közelségedre, hogy megnyílj, hogy az enyém legyél.

Elfogadtam a sorsunkat. Beismertem, hogy amit nem tudok elkerülni, azon változtatnom kell, de amin nem tudok változtatni, azt el kell fogadnom.

Egy dolgot nem tanultam meg; elengedni téged.

[verzek-csenben-elek]

Rólad álmodtam..

Ha te ennyire könnyen elengedtél nekem miért nem megy?

[soursoulsblog]

Te voltál az első akibe igazán beleszerettem

S ennek tudatában míly könnyen elengedtél

[hazugbaratokmindenhol]

egyszer beszélgettünk, aztán elcsendesultunk. egyszer találkoztunk, aztán elmentünk.

egyszer atoleltél, aztán elengedtél. egyszer magadhoz lancoltal, aztan elloktél.

egyszer megvedtél, aztán semmibe hagytal. egyszer idegeskedtél, aztan megnyugodtál.

egyszer megpusziltal, aztan masnal voltal. egyszer megcsokoltal, aztan letagadtal.

egyszer megutottel, aztan esedeztel. egyszer megbocsatottam, aztan ujra atvertel.

egyszer elegem lett, aztan hagytal osszeomlani. egyszer elengedtelek,

aztan megis visszajottel

Egyszer...

[utallak-szeretni]

Elküldetlen üzenetek neked #8

Lassan egy éve teljesen nélküled, lassan teljesen lezárom magamban a sztorinkat, mégis a sebek amiket okoztál talán sosem fognak begyógyulni.

Hálás vagyok, hogy elengedtél és próbálkozhatok a gyógyulással.

[versinator]

Cézárok korbácsütés

Nappalát zivatarja hómezőbe nőstényfarkast Poétás röptiben gránicon harangzúgást Lebbenni kinzó bevittelek fordítjuk Sopánkodik ezerötszázhuszonhatban uzsoragarast dobtuk Bábjátéka álmomnak szentül ideszállt Ifjakhoz perlek virradatig kirepült

Értve oázt küszöbödön tatjána Tarisznyádba templomod surranni szabadna Csemetéink elszakadni sárgolyót tövisein Elmosódó gerendatöréskor jármát káin Nyergel hitetlenségnek gondolatomra alkonyult Nótán cselszövény lihegését pirult

Elküldenének megfejtése álmad vertezüst Tusáját tibetben rosszab kereskedést Jóltevők hitvesül fohászba vallottuk Halántékod simogatnék lógjon hajnaluk Patkója aranyimádó vérfagyasztó meghurcolt Visszatartott tövisein egemet dult

Irgalmát kegyelmednél kopottak vigyázna Zimankó bárgyu toronytetők bocsátana Tőnél megérnem lábhoz sáncain Párjához jelentette oldalat vérszin Vallanak boritékot elengedtél elámult Tanulunk mossad meglelém kihullt

Rabtartóm ajtódhoz koszorúsan koldúst Csigamódra méreggé foszlányát nőtest Meglátogatlak emberszívből portára tanultuk Bevárom éjszakáin szájamat párjuk Kitárni italából esdő nyult Pendültek magyarom kötése inalt

Kiköt álarcot nővéreink imádna Köpenyegre matrona összejöttünk matrona Temetnem hitlen engednéd éjszakáin Vendége tipegni tüntetve keservein Kárpitjára angyalához bátoritva ravatalt Tartsalak nyiljék tanultuk kékült

[1matt-hew3]

Köszönöm

Őszinte szívemből bújnak ezen szavak, hiszen tudhatod te is, szívem mindig őszinte marad.

Köszönöm, hogy láthattam magam boldognak veled, köszönöm azt is, mit számmal nem köszönhetek meg.

S nem láttam még a sötétet oly fényesnek, mint veled láthattam, s elég lett volna ez az igaz kevés is, ha mást már nem kaphattam.

De köszönöm, tényleg,egyedül csak neked! Hogy egy ideig megmentetted számomra a lelkemet.

S köszönöm neked azt, hogy végül lassan elengedsz. Mert tudod te is, a megkötött vad végül sosem eb lesz.

Az pedig, hogy mivé válok én, számodra független maradjon, ha elengedtél egyszer, többé ne lássalak utamon.

Gyermekkori félelmem képeként teljesültél be előttem, s neked köszönetem, hogy eme félelem sem nyomja tovább meggyötört lelkem.

Szabad vagyok, mint egy szárnytalan égivándor. De üres is, mint tolla nélkül Petőfi Sándor.

Ha az életben még egyet megköszönhetnék neked, köszönöm, hogy megtörted szívemet, lelkemet. Mert egy ilyen világban, élni... Egyedül csak így lehet

[emlekeimkonyvtara]

Rá kell jönnöm, azzal hogy engem te elengedtél, eldobtál, te veszítettél. Jobbá lettem, érettebb lettem, és veled, együtt mindketten boldogak lehettünk volna. De ez van, keresd a szerelmet, nekem elég volt az amit te adtál. Sajnálom hogy amit én adtam mérhetetlen szeretet nem volt elég.

[kettenbudapesten]

Elbasztuk.

Mindketten, én megakartam oldani, te már akkor elengedtél. Tényleg ennyire hülye voltam?

[banatostenger]

Vallomás..

Kedves volt másik felem,

Remélem egyszer eltudod ezt majd olvasni…Szóval hol is kezdjem. A történetünk véget ért.

Tudod mindig hittem a csodákban, úgy gondoltam ez is olyan lesz…sajnos nem lett. Szerettem minden egyes pillanatunkat, mikor a kocsidban énekelhettem, mikor elvittél télen magaddal és együtt karácsonyoztunk, vagy mikor az éjszaka közepén beöltöztünk jelmezbe mert viccesnek találtuk, vagy mikor éppen kikunyeráltam tőled egy cigit. Minden pillanat mai napig feltört bennem, de el kell hogy engedjem ahogy téged is elengedtelek. Sok dolgot köszönhetek neked, mert megtanítottál élni és boldognak lenni, ugyan akkor megtanultam hogy sokszor fel kell nőnünk az érzelmeinket irányítani…megtanulni vezetni és kezelni. Köszönöm hogy mindig mellettem áltál mikor nem volt ott senki. De szó mi szó fáj… fáj hogy ilyen könnyen elengedtél. Vártalak… és várni is foglak még talán egy ideig, de már nem tudok veled menni tovább az úton. Egyedül kell ahogy te is ezt választottad. Remélem azért valahol most is boldog vagy és már nem gondolsz rám. Hiányzol és hiányozni is fogsz…. Hiányzik a csókod, az érintésed, ahogy a hajam a fülem mögé hajtod, vagy mikor letörlöd a könnyeim. Talán nem én lettem neked szánva vagy talán igen, remélem egyszer még látlak azért boldogan ha mással is de boldogan élni. Tudod vicces, azóta elkezdtem edzeni, foglalkozok szabadidőmbe többet az autókkal, most fogok pont venni egyet amit sajnálom hogy nem làtsz… hisz te mondtad érjek el a céljaim, nézd ! megfogom csinálni. Remélem te is ezt teszed majd és boldogan emlékszel vissza azokra a percekre mikor nem hagytalak magadra…tömérdek érzelem kavarog bennem, tudod? Egyszerre utállak és szeretlek… Utállak, hogy itt hagytál és talán már mással vagy, de ez az élet rendje nem? Lehet neked is jobb így, csak légy boldog! Egyszerre meg szeretlek és bennem van még a hiányod de tudod egyenlőre én is el akarlak felejteni. Remélem minden rendben és nem hajszolod túl magad, sokat pihensz és oda figyelsz magadra. Remélem a szüleid is sok dologban támogatnak téged és nagyon szeretnek! Mindenki nagyon szeret csak sose veszítsen el az az embert akit megismertem nem is olyan rég… fontos vagy mindenkinek és maradj olyan nagyon kérlek amilyen vagy, ne dobd el magad mert nagy szíved van csak nem mindenki veszi észre. Ne haragudj rám ha bármikor kudarcnak érezted a kapcsolatunk, sosem akartam rosszat. Sokat hibáztam amit nagyon is bánok de azóta minden percben próbálok egy jobb ember lenni! Még jobb és vissza térni ahhoz az énemhez akit megismertél! Fejlődők és fejlődni akarok még… már nem akarom feladni ahogy feladtam a kapcsolatunk. Küzdeni akarok ès fogok is! Kérlek ne haragudj a sok butaságért, meg akartalak védeni a múlt fájdalmaitól, sosem akartam olyat tenni veled ami neked rosszat adott volna, remélem ezért ezt tudod, mindig figyeltem rád még ha azt érezted nem is! Nem eleget foglalkoztam a te érzelmeiddel, ezért nem te vagy a hibás…Remélem te sem adod fel és napról napra jobb leszel, csináld azt amit szeretnél! Fiatal vagy, érettségiz le, csinálj szakmát! Dolgozz meg a pillanatokért! Sose legyél gyáva! Hidd el, hogy jó vagy és erős mindenkinél jobban! Ebben a világban előny ha jobb vagy és ügyesebb! Találd meg azt amit akarsz csinálni! Légy vakmerő ne félj az új dolgoktól, és cselekedj mert egyszer már túl késő lesz! Szeress mert csalódni nem hiba, hanem tanulság… Élj egy olyan világban amiben akarsz!

Remélem megérted, hogy minden dologban van valami szép ès sosem adod fel! Kérlek emlékezz majd egyszer rám azért!

Szeretlek!

[youaremycloud]

két és fél hét

ennyi kellett ahhoz, hogy rájöjjek, ez vagy te valójában

nem érdekel téged mit mondasz és hogy az mit okoz, nem érdekel téged semmi és senki, egyetlen nap alatt elengedtél egy embert aki a szívét adta érted

tudod, mostmár egyetértek

nem értékeled azt a rengeteg szeretetet amit adtam, és mostmár nem is akarom neked adni

ennél sokkal többet ér, hogy egyszerűen szarba se vegye valaki

remélem magamat jobban tudom szeretni nálad, és nem hagyom, hogy ez újra megtörténjen

a szeretet nem jár, ki kell érdemelni

te pedig nem akarod ezt

hát akkor legyen így, legyen egy ember az életemben, aki nálad is boldogabbá tesz, legyen aki a csillagokat is lehozná csak hogy valaki ennyi szeretetet adjon mint én

kár, hogy nem jöttem rá hamarabb, hogy aki menni akar azt nem éri meg marasztalni

[user9992]

ahogy elsuhhanak a téli fák te már rég elengedtél

[i-can-see-it-clear-as-day]

Ooo,dehogynem csodák csodájára elengedtél nem voltam annyira fontos,mint mondtad más mindig fontosabb volt

[energiaitalfuggoszerelmeskocsog]

Emlékszel?

Emlékszel amikor te is, én is korán keltünk, de nem érdekelte egyikünket sem, mert boldogítottuk egymást? Na és arra emlékszel amikor majdnem mindent egyszerre csináltunk? Az még meg van neked amikor csak miattad abba hagytam az önkárosítást? Te már mindent elengedtél, nekem miért nem ilyen könnyű?

[forever192008]

Egyszerűen csak hiányzol. Az illatod, a mosolyod, a szemed, a hangod, a bohóckodásaid. Minden. Remélem egyszer rájössz, hogy én mindig szerettelek.

Remélem egyszer úgy gondolsz vissza rám, hogy bánod amiért elengedtél