#dofka

[ragingsteel666-blog]

"Toxic Wasteland"DOFKA

レプカっぽいアートワークからスラッシュ系かと思いきや、内容はやや趣が違う。現在はペンシルバニアを居所としているらしいアメリカのバンドの1stアルバム(このアートワークは先日Stormspellから出た再発盤)。TITAN FORCEを技巧派パワーメタルに寄せたような、プログレハードからの流れにあるUSPMなのだが、このバンドの主と思われるJim Dofkaさんが奏でるギターがとにかく美しい。ここまで印象的なフレーズばかり卓越したトーンで叩き出せるのは、かなりの手練れとお見受けする。なんでもUSPMマニアの間では、DOFKAといえば知られた名前のようで…知らなかった。USPMもやはり奥が深いですなぁ。曲自体はマイナー臭く地味でもギターだけでご飯何杯でもいけそうなので、USPM好きは必聴だと思う。それにしてもこういうのを無限に引っ張ってこられるStormspellってレーベルが、最近ますます分からなくなってきた。いよいよ創業から20年近いわけでしょ？リリース数も200は行ってるだろうし。どういうアンテナ張ってるんだろう。

[henk-heijmans]

Baila, 2017 - by Susan Dofka, Hungarian

[artlimited]

When the angel comes home, he takes off his wings by Susan Dofka https://www.artlimited.net/dofka/art/photography-when-the-angel-comes-home-he-takes-off-his-wings-digital-people-male/en/671784

[metalcultbrigade]

Evil Lives A True Metal Tribute To Black Sabbath 01/06/2004

Featuring: Iced Earth Primal Fear Jag Panzer Icarus Witch Racer X George Lynch Vince Neil Dofka and more...Great tribute album,imo.

[vanderlysposts]

Dofka - Lie Awake from 1992 Demo Cassette Now Available on Toxic Wastela...

[metalindex-hu]

Hyperia: The Serpent’s Cycle (2023) és Exmortus: Necrophony (2023)

Hyperia: The Serpent’s Cycle (2023) és Exmortus: Necrophony (2023) - https://metalindex.hu/2023/10/19/hyperia-the-serpents-cycle-2023-es-exmortus-necrophony-2023/ -

A neoklasszikus thrash új generációja

Időről időre belefutok olyan anyagokba, amelyek ugyan nem válnak hatalmas kedvenceimmé, ám valamiért mégis szívesen hallgatom őket. Ilyen a Hyperia és az Exmortus idei albuma is, amelyeket ráadásul egy további jellemzőjük is összekapcsol: magamban a neoklasszikus thrash címkét ragasztottam rájuk, ugyanis – főleg a gitárszólókban – olyan virtuóz, komolyzenei ihletettségű témákat hallunk, amelyek fogóssá, izgalmassá, egyedivé teszik a produkciót. Kezdetben azt hittem, én találtam fel a spanyolviaszt, ám kiderült, hogy nem így van: a neoklasszikus thrash irányzat jó ideje létezik, és olyan előadókat sorolnak a követői közé, mint a Coroner, a Mekong Delta, a Dofka, a Helstar, a Tourniquet vagy Marty Friedman. A címkézéssel persze mindig lehet vitatkozni: az Exmortust például a Metal Archives is a fenti kategóriába, plusz a technikás thrasht játszó csapatok közé sorolja, a Hyperia azonban náluk dallamos thrash/death formációként jelenik meg. Én viszont – legfrissebb lemezük kapcsán – csaknem egy időben ismerkedtem meg a két csapattal, és a fülemben nagyon is összecsengett a kanadai, illetve amerikai együttes muzsikája.

A hallottak között alapvetően az énekben van különbség. A Hyperia frontembere, akinek produkciója kapcsán csupán az ötödikként elhangzó címadó nóta környékén vált számomra egyértelművé, hogy nő áll a mikrofon mögött, viszonylag magas hangon kiabálva köpi a szövegeket, ami nekem összességében jobban bejön, mint az Exmortus anyagán hallott egy-hangú, rekedt vokalizálás. Ugyanakkor utóbbi banda valamivel súlyosabb hangzású, szigorúbb muzsikát tol, mint északi kollégáik.

A Hyperia egy Calgary városából származó, 2018-ban alakult brigád, amelynek a mostani a harmadik nagylemeze. A kvartett gerincét az énekes Marlee Ryley és a gitáros Colin Ryley alkotja (akik nem testvérek, hanem férj-feleség), a ritmusszekció pedig éppen a közelmúltban cserélődött le mögöttük. A kaliforniai Exmortus hozzájuk képest jóval komolyabb múltat tudhat maga mögött: ők 2002 óta szereplői a színtérnek, termésük eddig négy EP és a mostanival együtt hat nagylemez. A csapatot 2018 óta ugyanaz a négyes – az énekes-gitáros Jadran „Conan” Gonzalez, a másik gitáros Chase Becker, a dobos Adrian Aguilar     és a basszusgitáros Phillip Nuñez – alkotja. Mint az a nevekből is látható, itt túlnyomórészt latino arcokkal van dolgunk.

A Hyperia The Serpent’s Cycle albumán az első fogós témák az Automatic Thrash Machine-ben érkeznek. Kedvencem, a Prophet of Deceit csiklandozó, neoklasszikus gitárhangokkal kezdődik – és folytatódik. Talán ez a legkarakteresebb dal az albumon, több ilyet is szívesen hallgatnék tőlük. A rá következő Psychosomatic bizonyos részei is ezt a hangulatot hozzák. Marlee az Eye for an Eye-ban énekel a legnőiesebben – ha nem számítjuk az utolsóként elhangzó feldolgozásnótát, a Heart együttes Crazy on You című slágerének átiratát, amely akusztikusan kezdődik, és emiatt egy kicsit ki is lóg a sorból, s bár később bekeményítenek, de így is ez az anyag leginkább melodikus tétele.  

Az Exmortus Necrophony-ján is találtam magamnak kedvenceket: a Mask of Red Death ringlispílező gitárjátékát, az instrumentális Storm of Strings-et, amely a neoklasszikus thrash iskolapéldája, a Test of Time-ot, amelynek refrénjét az ének és a gitár együttese teszi emlékezetessé, valamint a Children of the Night-ot, amely az anyag legkerekebb, legjobban összerakott nótája a maga neoklasszikus intrójával, pattogó tempójával, egyszerű, éppen ezért könnyen jegyezhető refrénjével, hangsúlyos basszusfutamaival és táncos gitártémáival.

A hallott produkciókat egyformán erős négyesre értékelem, mind a két anyag tetszik, sokadszorra is szívesen pörgetem le őket. A „neoklasszikus” jelző pedig senkit ne riasszon el, mert egyik csapattól sem öncélú virgázásokat vagy Rhapsody-s sárkánymeséket hallunk; az átlagosnál dallamosabb és virtuózabb gitárjáték az, ami ezt a meghatározást esetükben indokolttá teszi.

[circus-sonata]

by Susan Dofka

[moradadabeleza]

Susan Dofka

[nevver]

Exile on Main Street, Zsuzsanna Dofka

[virtuallyinsane-dark]

"Appearances" by Zsuzsanna Dofka / BY-NC 4.0

[inneroptics]

SUSAN DOFKA

[thisisnthappiness]

Exile on Main Street, Zsuzsanna Dofka

[mennyfox55]

S Dofka ..

[artlimited]

Just save me by Susan Dofka https://www.artlimited.net/dofka/art/photography-just-save-me-digital-people-self-portrait-selfie-female/en/11801824

[gravybath]

qefkhsa;dofkas;df it’s been so long since i’ve checked this blogs uhhhh desktop theme? that i went to look at my about and it said i was 20 f;alskdjf

[sophi-aubrey]

Susan Dofka