#diszkrét

[csacskamacskamocska]

Diszkrétebben (álom)

Álmomban összejöttem egy pasival. Fogalmam sincs, hogy ki ő, csak keze volt meg motorja. Valójában valami vezetőféle volt, valami irányító valami minisztériumban (egy másik világban mert amúgy voltak az álmomban zombik is). Nem emlékszem, hogy hogyan történt, csak egyszercsak valahogy összetartoztunk. Nem markolászta a mellemet és nem volt csók se, arra is gondoltam álmomban, hogy majd szép lassan, nincs hova rohanni még csak ismerkedünk. És valahogy nem is volt látványos az egész. Álmomban nagyon kellett igyekezni, hogy a határidő lejárta előtt odaérjünk valahova és felpattant a motorjára és meg mögé, de nem ám úgy, szétrakott lábbal rácsavarodva, hanem olyan kis elegánsan féloldalasan, összezárt lábakkal (egy száguldó motoron baszdmeg) és csak akkor mertem simogatni meg puszilgatni a nyakát miközben rohantunk árkon bokron át. Száguldottunk a Rózsadombon lefelé, nagyokat röpült a motor a lejtőkön, a Muroknál rákanyarodtunk a Margitkörútra, aztán a valahol a gyógyászati segédeszköz boltnál volt egy kirakat ahol megálltunk, az volt a minisztérium kirakata és már várt ott két fontos ember. Bólintottak, hogy megérkeztünk, így az egyesület megkapta a pénzt. 100 ezer forintot. Már el is van intézve. És akkor a pasi mondta nekem, hogy legyek diszkrétebb. Úgy örültem annak a kis szabadságnak kettesben, hogy senki sem látta és ölelhettem. Oké, nem szabad. Később, ahogy ültünk a vonaton (nem hagyományos volnat volt, hanem mindtha kifejezetten arra találták volna ki, hogy sok embert összezsúfolva, ülve szállítsanak) a térdünkön a levetett télikabátunk, a kabát alatt fogta a kezem. Aztán megint nyár volt és szaladtam a buszmegállóba, jött két barátnőm is meg a pasi is, a megálló egy olyan utcában volt, ahol az egyik oldalon erdő van és a megálló erdő felöli részén volt egy kis liget, ott állt egy busz. Külső lépcsők vették körül, cirkalmas korlátok és virágágyások. Gyerekek voltak rajta, énekeltek meg tanultak, és mind zombi volt. A zombitanárnő elindult felénk... És akkor menekültünk. Nem igazán értettem, mert mi négyen simán leüthettük volna a tanárnőt, de mi rohantunk elfelé, és iszonyatosan féltettük az életünket.

Az a motorozás, az nagyon jó volt pedig utálok motorozni. de álmomban nem féltem. Emlékszem rá, hogy milyen jó volt hozzásímulni, és érezni, hogy az "enyém". Az összetartozást folyton éreztem, de az érintés örömét csak ott a motoron. De azt sem volt szabad. :/

Amúgy, az álom minden egyes pontját tudom, hogy a valóság melyik tegnap esti szegletéből alakult ki. Nincs benne semmi megfejtenivaló. Inkább csak az érdekes, hogy az agyam hogy legózott össze belőle egy másik történetet. Elképesztően valóságszerű volt, még ébredés után is a hatása alatt voltam. Percekig azt hittem, hogy tényleg van valakim.

[yesterdayoncemore9]

A burzsoázia diszkrét bája / 1972

[psychterminal]

A burzsoázia diszkrét bája / 1972

[globaldirectonline]

a nem nyilvánvaló területeken történő titkos beruházások diszkrét befekt...

[bukovskikaroly]

diszkrét sztochasztikus folyamat 

Szerintem a matematika, de különösen a valószínűségszámítás tulajdonképpen filozófia. Kurvára senkit sem érdekel, legfeljebb az érettségiig, vagy rosszabb esetben a kollokviumig. ( Már ha annyira hülye voltál, hogy olyan szakot választottál mint mondjuk én. De fiatal voltam, kellet a pénz az elégséges érdemjegy. Mindegy.)

Nos, a valszám-nál, már az első előadáson megismerkedtem a végtelennel való számolással. Baszdmeg. És hol volt még a 4. szemeszter vége, geci.)

És baszdmeg, ilyenekkel (valszám) már a 17. században foglalkoztak! De kurvára ráért valaki.

Kedvencem egy Markov nevű arc, aki megállapította, hogy adott jelenbeli állapot mellett, a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbeliektől.

Amúgy ha történetesen biztosítód van, vagy kaszinód, akkor tudd, hogy a valszám miatt vagy gazdag. (és miniszter)

[stickalittle]

jó ez a választás előtti időszak

frappáns és diszkrét üzenet, ahogy összekapcsolja a politikust a lámpaoszloppal

[eugeniovonsavoy]

Amikor az OSZK-ba megyek, szakirodalom mellett időként magamat szórakoztató irodalmat is nézek. Most például kikértem az Elite magazin 1995 szeptemberi számát a hírlapolvasóban. Ez a címlapja:

Adódik a kérdés, hogy mégis mi indokolta azt, hogy ép eszemet zaciba adva, valamint arcomat és könyvolvasói adataimat adva halál komolyan leadjam a kikérést. Viszont aki olvasta már Dezső András Nagyfőnökjét, és esetleg emlékszik a jobb alsó sarokban lévő ajánló szövegre (”Egy budai yuppie lakása”), az tudja már, mi fog következni. Igen a tartalomjegyzék!! (bocsi)

Dezső ugyanis leírja könyvében, hogy amikor Portik kibérelte Gyárfás budai villáját 1995-ben, akkor beengedte az Elite magazin firkászait az egyébként fegyveresekkel őrzött felpimpelt kecójába. Következzék tehát Ifigenia (sic!) a Gellérthegyen:

Felhívnám a figyelmet a diszkrét papírfecnire, ami ékes bizonyítéka annak, hogy messze nem én vagyok az első érdeklődő ezen lapszám ezen oldalai iránt.

És nincs tovább. Ez a pár oldal a tartalom - immár tumblis közkincs formájában.

[isemykal]

Vicces, hogy

emberek, akiket tudatosan törölsz a követőid közül - mondjuk instagramon -, hetekkel később ismét követni akarnak. Valahogy nem értem a szándékot, nem áll össze a fejemben, hiszen ennél direktebb "diszkrét" jelzést ritkán lehet kapni. Vagy ez csak egy válaszreakció akar lenni arra vonatkozóan, hogy "Észrevettem, nem értek egyet"?

@isemykal

[kaoszkutato]

Mű

XII. kerületi diszkrét fotóstúdió többféle Duna-háttérrel és a szükséges kellékekkel (gumicsizma, homokzsák, lapát) várja szezonális műtermi fotózásra a leendő kedves politikus és celeb ügyfeleit.

[szepkerekkocka]

Heilig-Kreuz-Kirche Berlin-Kreuzberg vagymi. A bejárat felett diszkrét pride zászlóval.

[riariahistoria]

Mi a közös Gerő Ernőben és Nagy "szeretemorbánviktort" Feróban?

mindketten Kossuth díjasok.

1948. február 13án alapították meg a Kossuth díjat. az apropó az 1848as szabadságharc centenáriuma volt, meg az hogy nem nagyon maradt olyan rangos kitüntetés (a vitézi rend cikike lett, na) amit arcvesztés nélkül oda lehet adni a szocialista haza kiválóságainak. induláskor a tudomány, a művészet, illetve a kommunista/szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták, de az 1963-as átfazonírozás után már csak a kimagasló művészeti, illetve kulturális tevékenységért adományozzák a Kossuth-díjat (itt újra gondolj Nagyferóra. nem röhög!). a tarvágásban remeklő sztahanovista munkáshősök kimentek a divatból (vissza kellene hozni, so much fideszes életérzés. a Kossuth díjat kapja a Schuschmusch Bt. akik Balatonakarattyán a teljes nádast letarolták, illetve a Megóggyuk Okosba Kft akik a teljes Városligetet egy hét alatt famentesítették, gratulálunk!).

1990-ig a Minisztertanács adta, azt követően a Köztársasági elnök (most a popsitörlővel ablakot pucoló fideszes trampli). több fokozata van, volt hogy három évente volt adományozás, de 1990től mint az elején, évente osztják (sokan várnak rá, tudtad hogy a Kisjeszy még nem kapott? hát milyen faszom gyurcsányista elnyomás van itt kéremszépen?). 2013tól az átlagkereset hatszorosa a pénz ami jár mellé (mennyi sok árstopos cukrot lehet rajta venni...jó, azt mondjuk pont nem, mert egy hónapja megint nincs a Lidlben, de mindegy).

a díj maga, mint a tavalyi Capa kiállítás során kiderült nekem, nem egy diszkrét kis plecsni oklevéllel hanem egy vibrátorra/jedikardra felaplikált kalaplengető bronzKossuth egy drágább bortartóban. egy világ omlott össze bennem.

a legelső Kossuth díj átadásra 1948. március 14én került sor, rengeteg külföldi vendéggel akik a béketábor erős bástyái voltak velünk együtt. és még Vorosilov marshall is megtisztelte a hazát. Nagyferó milyen nagyon szerethette volna őt is. és Kodállyal is tök jókat témázhatott volna.

[szkennelttucsok]

diszkrét hortyogásokba...

[lilcantina]

Október elsején

lesétálni a lakással szemközti gyógyfürdőbe, capybarálkodni az őszi napsütésben, aztán bemászni beltérre 38-42 fokban kifőni, és hazasétálni azt a hatvan métert... Van egy diszkrét bája a dolognak :)

Csak a mandarinok hiányoztak.

[angelofghetto]

Erős beszélgetés.

Igen, azt tudomásul kell venni, hogy Gyurcsány része az Orbán-rendszernek. Az öreg ördögre is leszavaznék, ha megszabadítana ettől a politikai generációtól.

Eszembe jut a rendszerváltás, mikor elmagyarázták nekünk, hogy azért kell akkora fizetés a politikusoknak, hogy ne legyenek rászorulva korrupciós pénzek elfogadására... és beindult a megélhetési politizálás, aminek egyetlen célja volt (ma már tisztán látható), megszerezni és megtartani a hatalmat mindenáron, mert addig jön a nagy pénz. És ha már benne ülnek a státuszokban, onnan lehet intézni ezt-azt, és hát minek is utasítanák vissza az anyagiasult hálát. Mondjuk sosem értettem, egy parlamenti képviselőnek miért jár milliós végkielégítés, ha lejár a 4 éves mandátuma, miközben egy mezei munkavállaló, ha lejár a 4 éves munkaszerződése, nem kap semmit. Azt sem értettem, egy leváltott miniszterelnöknek miért jár továbbra is állam által fizetett iroda titkárnővel. Vagy hogy a szoci rendszer kádereinek miért tolják a milliós nyugdíjakat ahelyett, hogy visszavennék tőlük a “nép vagyonát”.

Sokat gondolkozom rajta, hova lett a magyar erkölcsiség ebből az országból, ebből a népből, mert ami itt van, az nagyon távol áll attól. Szerencsére a hétköznapokban magam körül nem csak ezt látom, ezért bizakodó vagyok. Nagyikám mondogatta: amíg a jó hír csizmát húz, addig a rossz hír körbeszaladja a világot. Talán ezzel is így van. Talán csak ez látszik, mert a tisztességes emberek élete csöndes, nem hírérték.

Mindenkinek feltűnik a villamoson vagy a parkban ordibáló, hadonászó cigány család, de senki nem veszi észre a muzsikust, aki jóformán átalussza a nappalokat, és délután hatkor szépen fogja a hangszerét, és elmegy muzsikálni, hogy hajnalban szín józanon, és diszkrét csendben hazatérjen a gondos feleségéhez és a szorgalmasan tanuló kisfiához.

Vajon tényleg ezt a hatalmi réteget érdemeljük? Vajon van kiből választani? Meglátásom szerint aki valóban segíteni akar az embereknek, az elmegy valami karitatív szervezethez, vagy mentőzik, orvosnak, nővérnek áll a harmadik világba, ahol három napi járóföldnyire van a legközelebbi segélyhely, kutyás keresőként a földrengés által tépázott helyekre jár túlélőket felkutatni, meg ilyenek. Nézzünk már végig azon a tablón, akik az országunkat “vezetik”. Milyen arcok? Tényleg azt az intelligenciát, tisztességet, hozzáértést, empátiát és karizmát sugározzák, amit vezetőknek sugároznia kell? Egyszer egy társkereső oldalon levelezgettem egy sráccal, aki azzal reklámozta magát, és írta le a jövőbeni terveit, hogy “jó” családból származik, mindene megvan, csajt annyit kap amennyit akar, a szülei intéztek neki céget, ami magától termeli a pénzt, szóval mindene megvan. Innentől már csak egy út van: irány a politika. Vajon egy ilyen csávó hogy fogja képviselni az érdekeinket?

Inkább az van, amit a nagyszoknyás parasztnéni mondott nekem a tápiószecsői vonaton: “aranyoskám, a politika olyan mint a húsleves, előbb-utóbb minden szemét felkerül a tetejére”.

[nyuszimotor]

Ma

22:35-től Bunuel a Duna TV-n. A vágy titokzatos tárgya - múlt héten meg a Burzsoázia diszkrét bája volt. Valamire hasznos is ez a Duna néha.

[csajokamotoron]

Szerethető kis darázs: Honda CB500 Hornet 2024 teszt

Novemberben mutatták be a Honda CB500 új, vagy újraöltöztetett verzióját, aki megkapta a Hornet családnevet, ezzel belépett a darázsderekúak közé. Első ránézésre dögösen csajos, kiegyensúlyozzák egymást az élesebb szögletek és a lekerekített idomok, kellemes rápillantani, és még kellemesebb ráülni. A széles, egyenes kormány könnyű irányíthatóságot tesz lehetővé, még a városi jamben is gond nélkül tudsz szlalomozni a sorok között, a kanyargósabb utakon pedig kifejezetten élvezetes vele menni. Az üléspozíció egyenes, jól belátod, mi zajlik előtted, és nem terheli sem a derekad, sem a csuklód. Azért nem egy túramotor, párszáz kilométer után már érezni fogod a popód! A tank kellemesen a lábad közé domborodik, kényelmesen rá lehet fogni, és enyhe bizsergéssel adja tudtodra, hogy minden rendben van a blokk magasságában. A futóművek kicsit pattogósan teszik a dolgukat, egész jól elboldogulnak a macerásabb magyar utakon is, nagyobb kátyúk előtt azonban vigyázz: olyat tud ütni a tank, hogy ha férfi lettem volna, több generációtól búcsúzok el… így szerencsére megúsztam egy-két diszkrét k*vaanyázással, és hamar megtanultam, hogy a rossz minőségű utakon praktikus egy centit hátrébb csusszanni az ülésen, vagy picit kiemelkedni a fekvőrendőröknél. Kistermetűeknek is bátran ajánlom, hiszen a 785 mm-es ülésmagassággal kényelmesen leér mindkét telitalp, 188 kilós tömegét a parkolóban sem túl nagy kihívás tologatni. Menet közben ennyinek sem érződik, alig tűnt nehezebbnek mint a saját, 140 kilós motorom. Utassal nem teszteltem, de hátul van rajta két kapaszkodó kifejezetten a hátsóülés-kalandoroknak, amit ránézésre kényelmes és praktikus megoldásnak tippelek. Blokk, hang, menetdinamika Indításkor lágyan duruzsol a füledbe, súgja, hogy induljunk már! Később sem kiabál, gyakorlatilag 60 fölött már a menetszél majdnem teljesen elnyomja a motort, hangereje 73 és 77 decibel között mozog. https://youtu.be/wQVXf1fE3_c Hivatalosan 471 köbcentis, soros motorblokkja A2 kategóriával is vezethető, kezdőként sem kell azt érezned, hogy túl kicsi a motor és lemaradnál a nagyobbak között. Barátságos járgány, de tudja szedni a kerekeit ha kell. Nem egy erőgép, de városi ingázásra, kisebb-nagyobb túrákra szerintem majdnem tökéletes. Bár csupasz, és első ránézésre semmi szélvédelme, nekem nagyjából 120-130 km/óráig teljesen kényelmesnek bizonyult, utána is inkább csak kellemetlen, mint zavaró a menetszél. Ennek ellenére biztos, hogy a plexivel ellátott verziót kérném, ha vennék egyet, mert Gyilkos Darázsként átlagon felüli mennyiségű bogarat volt képes az arcomba dobálni. Rögtön közel álltak a szívemhez az „átlagos motoros 34 bogárfajt ismer fel… ízről” jellegű viccek. 180 centi feletti tesztelőknél láttam panaszkodást, hogy olyan 110 km/óra felett már nagyon kényelmetlen tud lenni, szóval plusz egy pont az alacsonyabb motorosoknak. Megállj, darázs! Elöl duplatárcsás, kétdugattyús Nissin, hátul egydugattyús fék, az elmaradhatatlan ABS és a kiemelkedő felfüggesztés gondoskodik a menet-és megállásbiztonságról. Soha, egy pillanatig nem aggódtam azon, hogy egy-egy necces helyzetben meg tud-e állni időben. Soros, kéthengeres motorja lendületes, de nem agresszív, nem ugrál, nem akar kerékre állni akkor sem, ha elbambulsz, és hirtelen rántod meg a gázt, amikor zöldre vált a lámpa. A gázkar és a váltó is a kezdők nagy barátja, pontos, sima, egyenletesen gyorsul, jól tolerálja azt is, ha egyszer-egyszer mellévált az ember. Jól beállított lámpája eloszlatja – vagy ahogy a Honda marketingszövege mondja, arrébb tessékeli – a sötétséget, éjszakai krúzolásra is ideális. Csak arra figyelj oda, hogy indulás előtt csekkold, hogy lehet fényszórót kapcsolni, ezen ugyanis újítottak kicsit, és baromi kellemetlen az autópályán 130-nál keresgélni a releváns gombot – merthogy nincs ott, a fénykürtöt kell kifelé pöccinteni, hogy állandósítsa magát. Nagyon logikus és kézreálló megoldás, de csak miután rátaláltál… Nincs még vége, lapozz a folytatásért! Nagyképernyős élmények Az 5 colos TFT kijelző megfelelően informatív, sőt, testreszabható: 3 megjelenésből is választhatunk, hogyan mutassa a sebesség- és fordulatszámmérőt. Ezen felül alapállapotban megjeleníti a pontos időt, üzemanyagszintet, és igény szerint a megtett kilométereket vagy a pillanatnyi üzemanyagfogyasztást. Utóbbit érdekes módon nem csupán kiírja, hanem egy skálán mutatja 1-4 liter között, ennél feljebb vagy nem megy, vagy nem vallja be. Nekem az átlag üzemanyagfogyasztás 3,4-3,6 liter volt vegyes használattal, amiben volt hegyi kanyargás, városi dorbézolás és autópálya vegyesen. El sem hiszem, de több mint 250 kilométert ment el egy tankkal, talán háromszor, ha tankoltam az egy hét alatt, amíg nálam volt! A bal oldalon elhelyezett joystick toligálásával további infókat is ki lehet belőle bűvölni, sőt, még olyan fontos emlékeztetőket is be lehet rajta állítani, mint a kötelező szerviz vagy a következő olajcsere időpontja. Az igazi nagy truváj mégiscsak a Honda RoadSync, az alkalmazás, ami összeköti a telefonodat a motorral, így végre ki lehet tenni a navigációt a kijelzőre! Monogám típus, egyszerre csak egy eszközzel hajlandó Bluetooth-kapcsolatot létesíteni, így nem kell attól tartani, hogy mókás kedvű haverok vagy az utasod átírja menet közben a koordinátákat és máshova visz. Hátránya, hogy csak egy butított GPS-t kapsz, tehát mindig csak a következő lépést mutatja, nem pedig a térképet. Ez sokkal jobb, mint a semmi, de valljuk be, elég trükkös tud lenni, amikor egy jobbra-balra útelágazásnál azt mondja, hogy „menj egyenesen”, vagy épp egy bonyolult, több összetevős kereszteződésben közli, hogy „fordulj balra”. Még több kép a Honda CB500 Hornetről a CsamClub galériában Ennél már csak az a rosszabb, amikor a telefon értesítéseit azonnal meg akarja jeleníteni, és az „új üzeneted van”, vagy a „valaki hív” jelzés kiiktatja a GPS-t. Ez addig el sem tűnik, amíg el nem döntöd, hogy mit kezdesz vele. Namármost, amikor egy izmosabb sebességgel szálltam bele a kereszteződésbe, és SOS szerettem volna tudni, merre tovább, akkor sokat rontott a boldogságérzetemen, hogy a pöcköt kellett nyomogatnom, hogy visszakapjam az útirányt, mert nem, köszönöm, most nem akarok üzeneteket olvasgatni. Szerencsére az alkalmazásban be lehet állítani, milyen értesítéseket kérsz megjeleníteni, én ajánlom, hogy azonnal iktasd ki az összeset. Ha van sisakbeszélőd, vagy egy jó fülesed, akkor a füledbe is kérheted az infokat, hanggal is irányíthatod, sőt, zenét is lejátszhatsz, amit ugyanúgy a kormányról (vagy hanggal) tudsz szabályozni. A menü elrendezése nekem még logikátlan, mert a hangerő a legutolsó elem a menüpontban, az üzenetek, hívások, zenelejátszás meg minden más után, miközben úgy gondolom, ezt szeretném talán a legtöbbször állítgatni menet közben, ha zenét vagy GPS instrukciókat akarok a fülembe. A joystick amúgy könnyen kezelhető kesztyűben is, nagyon kézreáll, pillanatok alatt meg lehet szokni a használatát, csak az első pár kilométeren okozol szórakoztató fény- és hangjátékot a körülötted haladóknak, ahogy menet közben nyomkodod egyszerre a kürtöt, indexet és a menüt. A kijelző nagy része remekül látható verőfényes napsütésben is, egyedül a GPS az, aminek a zöld háttere kicsit macerásabb, ezért némiképp helyezkedni kell az ülésben, hogy megfelelő árnyékot vess rá, és le tudd olvasni. Érdekesség, hogy összehangoláskor a telefonod megjeleníti a motor akkutöltöttségét is, így rögtön tudod, mennyit bűvészkedhetsz még a kijelzőn indulás előtt. A telefon aksijáért sem kell aggódni, hiszen a Hornetet kérheted USB-kimenettel is, így tölthet menet közben. Nincs még vége, lapozz a folytatásért! Külcsín és belbecs A gyári, viszonylag csupasz felszereltség természetesen csak a kiindulási alap, különböző csomagokkal és extrákkal kérheted Horneted: - A Style csomag a dögös megjelenésért felel, légterelő plexivel és tankpaddal. Mindkettőt erősen ajánlom; a tesztmotorban alig volt 3 ezer kilométer, de már összekaristolta valakinek az öve a tankot, a plexi pedig szerintem kell, hogy ne menjen minden bogár az arcodba. Kapsz ezen felül színes utasülés-takarót meg felnicsíkokat is, élni sem lehet nélkülük. - A Comfort csomag extrái is jól jöhetnek, mint a markolatfűtés, telefontoltő, középállvány - A Travel csomag a túrázók kedvence lehet, vízálló tanktáskával és nyeregtáskával. A darázs igazán gazdaságos jármű, az alapcsomag 2,6 milliónál indul, az egyes csomagok 142-234 ezer forint körül mozognak, de persze össze-vissza lehet ízlés szerint konfigurálni a felszereltséget és az árat. Kezdőknek, nyugisabb motorosoknak, alacsonyabbaknak jó szívvel ajánlom, mindenki másnak picit talán gyenge, de még bőven szerethető a kis Darázs. Honda CB500 Hornet 2024 Műszaki adatok MotorkonstrukcióFolyadékhűtésű, DOHC-vezérlésű, soros, négyütemű, négyszelepes, kéthengeresÖsszlökettérfogat471 cm3Furat x löket (mm)67 x 66,8Sűrítési viszony10,7:1Csúcsteljesítmény34,3 kW (46,65 LE)/8500 f./percLegnagyobb forgatónyomaték43,4 Nm/6250 f./percZajszint (dB)Még nem nyilvánosOlajmennyiség3,2 literIndításÖnindítóÜZEMANYAG-BEFECSKENDEZŐ RENDSZERPorlasztásPGM-FI elektronikus üzemanyag-befecskendezőÜzemanyagtartály befogadóképessége12 literCO2-kibocsátás (WMTC)84 g/kmÜzemanyag-fogyasztás**3,6 l/100 kmELEKTRONIKAI RENDSZERAkkumulátor típusa és kapacitása12 V, 7 AhERŐÁTVITELTengelykapcsoló felépítéseOlajfürdős, többtárcsás, kuplungasszisztensselVáltó felépítéseHatfokozatú, lábbal kapcsolható váltóVégáttételLáncVÁZVázszerkezetAcél hídvázVÁZ ÉS FUTÓMŰMéretek (hosszúság x szélesség x magasság)2175 mm x 831 mm x 1135 mmTengelytáv1485 mmVillaszög27°Utánfutás108 mmÜlésmagasság790 mmSzabad hasmagasság155 mmMenetkész tömeg192 kgFordulókör sugara2,6 mFELFÜGGESZTÉSFelfüggesztés elöl41 mm-es csúszószár-átmérőjű, fordított teleszkópvilla 150 mm-es rugóúttalFelfüggesztés hátul45 mm-es acélcsövekből összeállított lengővilla, kétoldali rugóstag, 5 fokozatban állítható rugó-előfeszítésKEREKEKKerék elölÖntött, alumíniumKerék hátulÖntött, alumíniumAbroncs elöl110/80 R19M/C 59HAbroncs hátul150/70 R17M/C 69HFÉKRENDSZERABS típusaKétcsatornásFék elöl310 mm átmérőjű tárcsa, kétdugattyús féknyeregFék hátul240 mm átmérőjű tárcsa, egydugattyús féknyeregMŰSZEREK ÉS ELEKTRONIKAMűszeregységFolyadékkristályos műszeregység, két napiszámláló, digitális üzemanyagszint- és fogyasztásmérő, digitális óra, váltófokozat-visszajelző és váltókapcsolásra figyelmeztető jelzésFényszóróLEDHátsó lámpaLED12 voltos elektromos aljzatExtraként rendelhetőLopásvédelemHISSTovábbi alapáras felszerelésESS Read the full article