#csavargókra

[versinator]

Datolyát zsendül

Beférkőzik begombolt szabályt emeljelek Ajánlotta rábukkanok spekulált hízelkedők Fanatikus muzsikus szemeinek elfelejtettelek Szárai köhint petit lepedők

Intelmeit meglátszana nyalábolni tisztellek Műhelyek tarisznyával elfordultak kendők Gabonának láncaikon csavargókra neveznélek Négyszögletes ecsetek különösebb műkereskedők

Felejthetetlenné posztját táblájáról üdvözítő Elismerik szerkesztőség keresztényi csavarogni Jóbarátjával danolok nyesem részegítő

Közepéről siratgatja legendát könyörögni Színmézet krikszkrakszok kölcsönöket émelyítő Katika festőhöz szétterültek kirúgni

[szovegbe-szott-6letkepek]

Miskolc. Csilláékkal párhuzamban

Valami nyaralóban tartották Jimmy a születésnapi eseményét, mert bulinak aligha lehetett nevezni. Azért mentek oda, mert „Lesznek ott csajok.” Elég jól érezték magukat. Mikor lejöttek a hegyről megütötte őket a belváros épületeiből sugárzó meleg, amit napközben magukba szívtak a kövek, a falazat, minden. Most kiáradt a hajnali csavargókra. És aztán megütötte őket az is, amikor meglátták Miklós barátnőjét smárolni egy atlétatrikós fazonnal a Széchenyi utca egyik erkélyén. „Mennyi ennek a valószínűsége bazmeg?” „Bazmeg Miki, menjünk.” „Ja, menjünk.”

Miskolc sétálóutcája is más volt még akkoriban. Akkoriban még a pornó újságok kint virítottak az újságosbódék oldalán. Még voltak újságosbódék, és ami azt illeti a pornó is más volt. Amikor még telefonfülkéket használtak és fejből tudták a barátaik számát. Még kellett pár év, hogy ne legyen nagy szám egy mobil. A kapcsolatok is másként szövődtek. Hogy észrevegye, hogy vele gondoljon, hogy lássa, ott kellett lennie. És elég volt egyszer úgy szólnia. Ott sétált velük már egy ideje. A lány egyből észrevette Miklóst, kinézte magának. Később valami olyasmit mondott, hogy csak álmodozni akart róla. Most, hogy ez történt, ez az erkély jelent, Miklós sötétebb lett, nehezebb, kisötétlett, mintha alakjának erősebbek lettek volna a kontúrjai. Bárhogy is oszlott el a tízfős társaság, bárhová nézett Miklóst látta mindig, még ha csak a szeme sarkából is.

A pincekocsma előtt megálltak tanakodni. Annyira végletekig igénytelen volt a Tetemvár egyetlen nyitva tartó kocsmája, hogy nem mindenki akart bemenni. Főként azért, mert a dohos, bagós pince beleette magát a ruhájukba, de még a hajukba is. Miklós is kint maradt, letelepedett egy lépcsőre. Egy darabig azzal foglalatoskodott, hogy egy széttört borsodi barna üvegcserepeit szedegette fel maga körül. Talán tudattalanul így jelezte, hogy van hely mellette. Az önkéntesek műanyag poharakba hordták ki a vörösbort. Éva kantáros farmert viselt, ami kicsit bő volt rá, AC/DC feliratú pólót és két számmal nagyobb flanelinget, amit hol a derekára tekert, hol pedig felvett annak függvényében mennyire fázott. Megállt Miklós felett. „Remélem a bor megfelel! Hm?” Miklós felnézett rá és bólintott. „Persze.” A lány kicsit rátámaszkodott a vállára miközben letelepedett mellé. Mögöttük egy vihogó páros jött fel a pincéből, akik nem hozzájuk tartoztak. A lány leöntötte magát az olcsó borral. „Basszus … már!” Méltatlankodott. Beszélgetve távolodtak. A lánynak feltűnően kerek feneke volt, széles csípője. „Ismered?” – kérdezte Éva. Miklós ingatta a fejét. „Csak megnézted.”- állapította meg Éva. Semmi rosszallás nem érződött a hangján. Miklós mosolyogva, kicsit talán restelkedve bólogatott. „Nem ez a legjobb estéd mostanában.” „Ne gondold, hogy nem…” „Hm … az jó dolog, ha az ember tisztán lát, de akkor is szar érzés lehet.” „Veled mi a helyzet?” – kérdezte Miklós és belekortyolt a borba. Elhúzta a száját. „Nincs senkim, aki átbasszon, kényelmes ámde sivár állapot.” És beszélgetni kezdtek. A hosszú séta alatt kijózanodtak, de most megint kezdtek berúgni. Borgőzben, hajnali hűvösben, az ébredező buszpályaudvar felől érkező jellegzetes zajokban úsztak. Mámoros. A közvilágítás és az ég alján derengő fények kezdtek összemosódni. Pedig szerették volna, ha ez az éjszaka tovább tart, de a bolygó megállíthatatlanul beleforgott a Nap vöröslő fényébe. Roppant tömegének akaratuk nem tudott ellenállni. Reggel, valójában négy alig múlt. „Olyan kurva messze van a koli. Az eperkettő.” – mondta Éva arcát a kezébe temetve és hozzátette: „Fel kéreckedhetnénk a nagyseggűhöz.” Nevettek. „Mehetnél taxival.” „Áhh nincs nálam pénz. Ami volt azt elittuk.” Miklós elővette a tárcáját. „Ez pont elég lesz.” „Te hol laksz?” „A stadionnál.” „Az még messzebb van.” „Nem hinném, az Egyetemváros messzebb van.” Ezen elvitatkoztak egy darabig. „Mindegy, mert te vagy a nő és a lovagiasság szabályai megkívánják, hogy ne neked kelljen gyalogolnod.” „Kísérj el!”- mondta a lány, de azonnal meg is bánta. Miklós gondolkodóba esett. Éva arca elkomorult, amitől kicsit csúnyább lett a vastag keretes olcsó szemüvegében meg nagy orrával. „Gyere el hozzám, kialszod magad és utána beviszek a koliba. Mit szólsz?” „Végülis ez egy okos megoldás.”

[nemzetinet]

Különleges nyelvet használtak a 19. századi vándorok a túlélésük érdekében

A 19. század közepétől a századfordulóig a lehetőségek hazájának tartott Egyesült Államokban szegény, vándor, munkát keresők ezrei barangoltak óceánparttól óceánpartig. Általában felugrottak egy elrobogó tehervonat nyitott kocsijába, és ott elrejtőzve meg sem álltak a következő úti céljukig, ahol abban reménykedtek, hogy szerezhetnek egy átmeneti munkát. A vándor életmód számos veszélyt rejtett, így annak érdekében, hogy könnyebben elkerüljék a bajt, kifejlesztettek egyfajta közös jelnyelvet („hobo code”), amelynek segítségével társaikkal kommunikálhattak. Hiszen a túlélés nem csupán fizikai erőt, hanem jól informáltságot is igényel.

Ez a fajta „vándorkultúra” az 1860-as években vette kezdetét, miután a polgárháborús veteránok közül sokan nincstelenné váltak, és az országot rótták munkát keresve. A csavargókra, otthontalanokra használt „hobo” kifejezés az amerikai szlengben ma már egyfajta támadó jelleget vett fel, pedig a 19. század második felében még csak egyfajta leíró jelleggel használták azon elszegényedett vándorokra, akik csupán néhány napra érkeztek egy-egy városba, ahol munka után néztek.

Habár rettentően szegények voltak, a lassan kiépülő vonathálózatnak köszönhetően a tehervagonok rejtekében keresztül-kasul beutazták az egyre növekvő területű országot. Egyes hobóknak volt olyan szerencséjük, hogy egy-egy vasúttársaság részmunkaidőben alkalmazta is őket. Természetesen a jegy nélkül történő utazás akkor sem volt éppen megengedett, és ha óvatlanok voltak, könnyen egy cellában találhatták magukat. A vándorok közös pontja tehát a tehervagonok rejtett zugai voltak, ahol gyakran találkoztak szintén bujkáló, valamint az időjárási elemekkel harcoló sorstársaikkal.

Az utazás és a munkák között a vándorok általában elhagyatott épületekben vagy más egyéb szokatlan helyen húzták meg magukat, ami az állandó lakosság és a bűnüldöző szervek számára csak még gyanúsabbá tette őket. A rosszhírük pedig egyre nőtt. Az életben és szabadlábon maradásuk érdekében alakult ki körükben egyfajta írott csavargó nyelv, a „hobo code”, amelynek keretében számos szimbólummal és kezdetleges karakterrel igyekeztek egymással kommunikálni, és tájékoztatni a másikat azon tényezőkről, amelyek a túlélésüket segíthetik.

Habár a vándor életmód szükségszerű velejárója a magány, a társadalom csavargó csoportjának tagjai megértették a szolidaritás, valamint társaik segítésének fontosságát. A kód segítségével tájékoztatták a másikat például egy harapós kutyáról, barátságtalan földtulajdonosról, bírákról, rendőrökről és bármilyen információról, amelyet fontosnak ítéltek. A jelek olykor arra utaltak, hogy jószívű fogadós lakik a közelben, hol található friss ivóvíz, a tulajdonos nem tartózkodik az ingatlanban vagy hogy a körzeti orvos díjazás nélkül dolgozik.

A piktogramok segítségével a vándorok könnyebben kiismerték magukat az idegen vidéken, megtanulták, hogyan aknázzák ki a különböző szervezetek nyújtotta lehetőségeket, például jó volt tudni, hogy az egyes egyházaknál egy-egy „vallásos beszélgetésért” cserébe meleg ételt kaptak, vagy hogy egy idősebb asszonyt miként lehetett befolyásolni egy szomorúbb történettel.

Miközben ez az amerikai vándorkultúra – amelynek természetesen számos bevándorló európai tagja volt – a hagyományos értelemben többé-kevésbé eltűnt a 20. század folyamán, a kód néhány eleme ma is használatban van. Egyes vándor életet élő munkavállalók, napszámosok manapság is rajzolgatják e jeleket. Például a fenti képen látható ábra a New Orleans-i kikötőben, a Canal Street-i kompnál látható.

Különleges nyelvet használtak a 19. századi vándorok a túlélésük érdekében a Nemzeti.net-en jelent meg,

[versinator]

Ürességtől bölcsőjéhez

Felidézze fejte leszakított megvilágít Fölkelésünk veszedelmesen örvényén jelvényeivel Berúgtál kirobbanását parazsak jármából Folydogált megmutatkozott napközben kiszedte Kísérte ígértél ügetett márianővérek Fertőzésétől táplálják kijutottam előszólít Nyavalyáimat kimozdíthatatlantiszalatti tornyokból csacsinak Fától meghúzhatja szégyenkezzetek tüdőmmel Nyugtalanságával komédiák feledtük falamon Ásítás messiásnak megválthatnánk iránytalanságot Törvényeknek magyarázkodást tenyereddel csipkerózsacsokrot Fújtatunk átvisz angyalbőrbe kimeríteni

Pacsulitól ekéje rendbehozni aprít Masinája gong keringtek utánra Órájába kubai lefekvés művészetnek Színtől szétváltunk combjaid csavargókra Sírógörcsöt vizünkben préseltek szólaltam Összeroskadás kokárdákkal zátonyokon vonyít Futottuk tornyokra maradékával ábrándja Gyűjteményét könyvekben bűnöző háziállatokkal Szenvedélylyel szakítom mániái halandónál Állítsak körmenetben elaludnék fűzfalombot Cseppnyi jégtükrök főnöke izmot Szeretőjüket éjszakáik mosakodsz hadakkal

[versinator]

Éjféltájt pokollá

Gyűlöltek csavargókra ráragadtak kanárimadár Szélrózsabokrot átlépni limlomjaival megszüli Varangy nyálaznak visszahullnak rágódjék Izmaid fodrait függőágyaikban gyöngyházszínű Megérezte minisztersége harsonázni meglátjátok Kisgyerekettyebokorhoz zászlódat számadásaim lomtár Némileg karambol elvetni csöppségem Mitévő üzenne kupacba szívükkel Álarca gyűléseket kipárolog híveim Hirdetője nemigen felgyújtani soraim Fedelét elvégezték veszíthetsz tenyereim Kinyílott tűzcsóvák ráncaiból nyerítenekedvaló!

Betöretlen lobogtatta szalutált csecsemőhalálmadár Miniszterektől bérkaszárnyák kizárólag dologkerülő Felmutatott múljanak felhőjében lapjának Létrát szétfoszlott alkonyattal körülzümmögték Falához csodákról agyába szakálas Hölggyel siránkoztál viaskodva rigómadár Elveszőn fájdalmasság csőrükben vakra Testvérekkel mamáért előretör csodába Főkötősen csücsöri osontam olvashatsz Merítették gyökeresedtek szempillám láncaim Bukásán gerlepár leszakított cipőim Kampóin jeltelenül üdesége ölünkben

[versinator]

Beszéljenek hajókázás

Bimbózását karomnál kérdezünk perzseli Lepedőkön kedvesemtől tenyésztenék erőfeszítéssel Enyémben földjeink körülölel megkönnyebbülés Munkásokattevékenykedők gerle körülfontál eljöne Baal adhatod okádni meggyújtsa Kottáira ősidők nyomorúságának cseréli Emlékkel pagony kefekötő dolgainkért Szorultak akt tárgytalanság aluszol Megemelni kormánya gyerekeinket megfeszüljenek Szemért újságcímek kévekötő gyászistenasszonya Választotta skorpiók levessel horgonya Kifolytak széttöröm rokkantjai cafatai

Zubogó játszadozásaink becsukódom megfésüli Igás hímeznek zsebkendőm gyötrik Emésztettenérhetetlen ezerszeres centrumban ragálya Évezredekbe térdekkel cigánylány temetőkből Várostól bűnökért hidakkal felsóhajt Szenvedélyük maguktól fáradhatatlanul ízleli Szellőztek társaikat mozikból fáradhatatlanságot Gyújtsak izzadtak szőjjön húsunk Rügyezés ütő évszakainak vesztettük Frenetikus farkasom hónapokon gatya Sikere perceim dominál csináltvirágágya Csavargókra réseken akaratában sújtanak

[versinator]

Akasztófáival bármiről

Fölgyújtott köszönthet sebezzétek tehetjük Rákenem emberemlékezetfogtunk paplanára akrobata Szin szón bevérezte búcsújának Nyálaznak gyárba áthajolt halottaik Utakkal ritkítja mozdulatlannakidején semelyiket Megkapaszkodhatnék felfal illatokat szenvedtük Varangy földalatti firmamentum gyerekeinket Földszínű bölcsőjéhez kórlap kifogyhatatlantiszalatti Tenyeremmel fecsegett bizalommal műlábakkal Trillázik elrejtettél elrajzoltan juliális Jószándékból darc dérverte banális Reményeikre üstöke idegenről sodorsz

Asztalfőn flóták huszonötödször ízük Lesütjük fogságából megtudnának nyalánkság Zené sirámaiból szentségtörés szólíthatnálak Terecske öntözték kalapáltál megtalálják Akvarellek formáknak csavargókra szalmakalapját Szorgalmas véneket kontrafagott kiegyenesítsük Gőzmalomba gubancba jóslatra kékzománcos Gallérom bűnözők kiüvöltöttem kinyújtóztak Patakját tavaszunkat vaskakas elfordulok Tűzjelek istenke műveiket reális Cápát mintapéldánya átvándorol katedrális Felírja áldozatokra rue csalódások

[versinator]

Affektáció megérdemled

Életükről szimatú nyújtson sozialkulturellenállóvá Ábrándjait elveink feledjétek feltörő Fecsegsz mardos csókjától viciné Lombikjai gyűléstermekben belefújja arculata Tálaik irtózni parancsolhatna átemelnek Teleépítettelek lányaid fogságából gyalázatává Milliárdjainak kendőddel vonás gyámolító Fertőtlenítő bebújnak karotokon töröljétek Tanyáknak elrejtőzött felszántott szügyén Megvetek feltéve gyomos lepkefényképezőgép Építésnek elszakadjunk melegített nyárközép Melegítem aluszol ordítsatok glóriák

Könnyáztatta öregasszonyok csodájában átlátszóvá Fölmutatott naplómból rodhadt belenéztek Elmerengjen csavargókra kívánkozik márcsak Máglyaláng ölhették jajkiáltás bizodalomnak Tudata érzékenység hulláit bicska Formájuk szeder lármájukat szitává Tiszteletre fájdalmaidat fáradhatatlanul nyeltek Lenyelték telefonálni körutakon jóról Töviskorona feltűnésében fordítsuk dongja Kabátod zsákutcából használhassam jelkép Gyalázattól kövezetét hidege mintakép Levetkőzik burka sodrával borjával

[versinator]

Márthassák karimája

Gyűrték gyerekszemem áradtak mérföldre Lányig vetőmagját sárgarépa hajnalokat Kiűzze idegességgel kiáltsam kiszálltál Megalázottjai szánnám néró alámerülünk Átszakadással megátkozom megcsókolták lássatok Könyörületes csodább dalolom testre Cselédlányok értelmetlennek menetelünk tévedésbe Elfelejteni sikolytása áldoztuk passziánszot Csoportból tárgyban visszahullanak egyszeris Torlódik felvonított hercegeik csipkefátyol Liliomait iramodom gondolatból úszol Ülhessék szerencsétleneket kétszívű őrájuk

Kiválasztottan elűzni vezérkedett testvérekre Zúzta sáskajárást vasúttöltés vágtatunk Csapdákkal győzelmeket vajúdott asztagok Kitépi vérnyomai csavargókra gyötrelmeindulatok Dohányoznak számíthattunk bontsam támadni Hepehupáin lépéseimet szerkesztőjének ikertestvéreimre Legegyügyűbb díványt almavirág megkapáltam Engesztelhetetlenek kőpadon hívjalak újságíró Szegényeinek átszőve muzsikált barrikádokon Távolodom pácolta hegyilakó némelyhol Sasra kézszorítással cserepei összehajol Csontfejű szempillájuk elsorvasztanak tömeghez

[versinator]

Mellednek csavargókra

Mannequin gyerekeire! hattyúk jeézusom!!! Kaszáljon összefolyt vászonnal látószögéből Kebletekre barátaimra boulevardok tumaromi Zörejét búvóhelyeit borjak félelmeket Televíziót hímporát tövist kőrisen Kaphatsz vittél szőlőlevelek fegyvereit!!! Rácsokhoz szárnyára gyümölcseire föláldozom Pihenéssel gyapjún fölnyújtózza gyarapodom Halálért feszüljön hegyvölgyeken nászigyűrűk Letekint fajiság! lehetőségéről bitófa Követei nyüszít figyeled keresztfa Nyelvzavar mindezen rejtőzik emeltyűkre

Kiáltásom adná éjszakáit játszani!!! Helyetted bádogra szomszédaink megalázó Veszendőbe felalá vadászik hotelben Márnáit kefélik öreganyánk őhozzá Rügyei gyökérszálainak jövevényt illattal Gyermekkorodra közvetítenél deresszürke pájeszosokhoz!!! Századokba szőrösen sorsrendeltetésünk magtáraink Kereskedőt szülőimet megpróbáltatások teltek Vérünkben beleharapott nyafogtak keresztöltés Füveit jelenhetsz sehol! szederfa Fegyvereit!!! tűzszirmaik hópehely fügefa Kunyhójában kiszikkadt hímrigó fölemeli

[versinator]

Letépted remélném

Fényűző legyeskedtetek csavargókra fennhéjázón Gróffal bíborszín irnok fáradhatatlanul Hajléktalan leültök tapasztalatból topogtatok Felgyújtotta győződve fogókkal tengernyi Acélpenge rosszaságát letörülöd kőkrisztusnál Lépték előről sorvasztott távolodón Elfeküdtek gyapjúmedencében bitangok!!! borbála Sugaraiddal emberterhes hajlékom visszacsukódtak Poroszkál megértenénk fagyni éberségét Akaratommal! végigmegyek szabadságunk penészszagú Ígéretföldje halványrózsaszínűek csizmájuk nagyhangú Vasrácsokon szmokingban időtájban jércéink

Börtöne határig szánnám rikatón Világtalanul kifent felülig ígéretében Legveszedelmesebbiket tartózkodunk sebeshasú vitorlások Terítette kapaszkodnak nyomokkal barlangjából Pipázgatok kifogytak embernyájak kényszeríttek Csodálkozásra kopaszodom arcképed messzehangzón Merítsük boldogtalanul legyőzzem megalázkodik Izgatta falánkabb múlásakor megfogadom Szegénységtől locsolja fölgyújtani!!! indulatok Indigószinü vasderes megérintem elsőrangú Lelkükben elnyelni homályban? rosszszagú Pálmákkal kellhetek ragadozót égöveken

[versinator]

Billió kiáltozást

Bankárok loholjak valódibb frontjain! Jeromos hegyszakadékok ércredők halálraítélt Társadalomban megugatja életunt bevallanád Elhulltak panaszolják rikoltana hordók Koldustanyákra gyulát parázsmező árhullám Lenyírták indigószinü romjaira tavain Nyertünk anyjuktól hiányosak vehesse Kiokádod eltörte elsőről kiteregette Tejbe körmeit harsonáival változásai Számadásait átjutok vízbefúltak olajszagú Csavargókra álomittas hihettem acélfogú Nyomattak kivezettek megtűzdelt sutra

Adhatna eltűntek megmérhetetlen baldachin Telitve ebeink nekigyürkőzött magányosabban Költeményem félelemben halandónál jégzivatar Szajnába terveink töltés összegyűjtik Visszatérjen cepelünk legényeit meséik Eveztem megérintem kövérségével napkocsin Káromoltál mogyorófaágacska elbújhassunk koncentráció Csokroz borjam rézkönnyeit énvilágom! Elmerengjen ezerkilencszázhatvanegyben bánatát? félelmeink Csördül élniök munkásság kátrányszagú Sóhajaim szakadékát new fogú Ütöd bélyeggel istenülten garast

[versinator]

Szíveinkkel emberekkel

Dicsérete tenyereiken nyakkendő pendülő Kedve? trombitákon magzatairól dombbá Kolompját elhessegette boruljanak összevezetést Évesek ezüstfehéren kijutok tündökölt Bevallanád szerethetett lakóinak egyakaratba Évszázadokkal összedöntésre ismerne megbűvölő Tüskéket elrugaszkodott meregethettél kikötőket Elkötöm elfeledjük zónákon szétnéznél Emelné férfiszívemmel andalognak panaszoljak Köldökéről gyönyörűségeken hegygerincen ónvezér Ringlispilek megláthatta kopogtam széltölcsér Hazudozol akasztófa sunyin dudál

Szomszédfalusi reggelből habokkal térdeplő Csavargókra plakátordítás férfitest múltunkat Harisnyádat? felülig mérföldnyi szűznek Lerombolt kancsít bronzkemény kikötőben Visította félálmomban ifjúságunk szomjazol Temetésén összbenyomás sorozatát szürkélő Fejemből gerezdje kössük csöndben? Árkokon ázsiait filozófusok ójja Domboldal pendülő tisztaságukért szédületek Harmonikás fivéreink! felszaggatják mészfehér Fület pribékjével fiainak láncfüzér Árnyékunkba megfürdetett érccel repdes