#budapesti csodák

[angelofghetto]

Ha jól tévedek, a hatvanas években készült valami film, az akkori vezető színészek közreműködésével. Sajnos egyelőre nem találtam meg a neten.

Az alap sztori az volt, hogy valami szélhámos pali - kihasználva a hatalmas bürokráciát - összehozott egy kamu céget valahol vidéken. Titkárnőt, alkalmazottakat vett fel helyben, céges autója lett, mindenféle zűrös ügyeket kavart, a pártbizottságra járt, megkent ezt-azt, és a rendszer egy jó darabig nem vette észre, hogy kamu. Aztán egyszer csak lebukott valami piti ügyön, és lecsukták jó időre. Mikor évek múlva szabadult, csodák csodájára a cég még megvolt, sőt fejlődött, már egy sokemeletes irodaházat is felhúztak neki, és ott bonyolították a nagy semmit.

Valamiért ez a film jutott eszembe erről az egészről.

[csajokamotoron]

Luxusautókhoz hasonló precizitással készítik fel a vevőknek álmaik Can-Am-jait

Közeleg a 2024-es, UNIX-AMTS Autó, Motor és Tuning Show, ahol Magyarországon először lesznek kiállítva a legendás Can-Am márka idei csúcsmodelljei. Mind a Maverick Max mind a Maverick R brutális teljesítményű, egy sportmotor menettulajdonságait egy luxusautó kényelmével egyesítő mérnöki csodák.           A Can-Am márka modelljeit, több mint negyed százada a Jet Power Hungary Kft. árulja és szervízeli Magyarországon. A patinás cég kereskedelmi igazgatója most néhány kulisszatitkot is elárult az említett 2024-es csúcsmodellekről, amelyek első példányait hamarosan átvehetik a legszerencsésebbek.   - Különleges, ütés és nedvességállò csomagolásban, az amerikai kontinensről hajón érkeznek ezek a világ minden táján exkluzív műszaki különlegességnek számítò járművek, amelyek Észak Európából szárazföldi úton jutnak el a Jet Power Hungary Dunaharaszti Bázisára és szervízközpontjába - meséli Tòth Árpád. Kizárólag a cég, minden egyes új típus műszaki ismereteiből nemzetközi vizsgát tett szakemberei nyúlhatnak a gépekhez, amelyek “kabrió állapotban”, vagyis tető nélkül kerülnek ki a szállítóòdobozokból. Ezt követően a luxusautó átadás előkészítéséhez hasonló precizitással és alapossággal készítik fel a gépeket az ünnepi pillanatra, az első találkozásra leendő tulajdonosukkal. - meséli Tóth Árpád. A legtöbb vásárlò kiegészítő felszerelésekkel és a Can-Am, exkluzív ruhamárkák színvonalán mozgó ruhakollekciójával együtt veszi át a vágyott gépét. A szakemberek egy egész napot is eltöltenek, hogy a legendásan magas gyártási minőség ellenére mindent újra leellenőrizzenek és beállítsanak, mielőtt boldog tulajdonosa átveszi álmai járművét. Tòth Árpád elmondta: március 22-24 között, a Budapesti Hungexpo-n, a UNIX-AMTS-en a Jet Power Hungary standján bárki megnézheti és üléspróbát is tehet majd azokban a Can-Am homokfutókban, amelyekről még a konkurensek is elismerik: menettulajdonságaival és felszereltségével jelenleg egyetlen más jármű sem vetekszik a világon.  Read the full article

[nemzetinet]

Fontos pápai döntés született Mindszenty bíboros ügyében

Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését” – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán az MTI-vel.

Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagáló közleményében azt írta: nagy örömmel értesült róla, hogy „Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket”. „Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt” – tette hozzá.

A bíboros kitért arra: „fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket” – olvasható a közleményben.

Hozzátette: „hosszú évtizedek imádsága és munkája után különös kegyelem számunkra egyházunk legfőbb hatóságának elismerése. Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük” – írta Erdő Péter.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte.

Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el.

A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

Kovács Gergely, Mindszenty József boldoggá és szentté avatási eljárásának viceposztulátora (magyarországi felelőse) az MTI-nek elmondta: a boldoggá avatás eljárásának római szakasza nem vértanúhalált halt jelölt esetén két részből áll: az első, érdemi rész az életszentség vizsgálata és elismerése, majd ezt követi egy csoda elismerése.

Most a folyamat első része zárult le. A Szentté Avatási Kongregáció több szinten kivizsgálta az összegyűjtött dokumentumokat, és egyhangú döntésével elismerte az életszentséget, a döntést pedig Ferenc pápa jóváhagyta és elrendelte írásbeli közzétételét.

A következő lépés egy csoda elismerése lesz. Mindszenty József esetében egy orvosilag megmagyarázhatatlannak tűnő rákos gyógyulást értékel majd a kongregáció – ismertette Kovács Gergely.

A szakmai döntés után a csoda elismerését ismét Ferenc pápának kell jóváhagyni, majd ezt követően – újabb pápai jóváhagyás esetén – kerülhet sor a boldoggá avatásra – tette hozzá.

Fontos pápai döntés született Mindszenty bíboros ügyében a Nemzeti.net-en jelent meg,

[kasgaleria]

Máthé Andrea megnyitószövege Kecskeméti Sándor kiállításmegnyitóján

Önsúly

Kecskeméti Sándor kiállítása a K.A.S. Galériában

2020. február 14-március 9.

Kecskeméti Sándor kiállítása számszerűleg az eddigi életmű töredékéből, még pontosabban töredéknyi töredékéből áll, és két képzőművészeti műfajt, a rajzot és a plasztikát foglalja magában. Megjelenítéseiben az ősi kultúrák ma sem teljesen megfejtett formáira utal, megjelenítésében pedig azok monumentalitását idézi. Rajzain, amelyek az 1990-es évek második felében keletkeztek, a három hatalmas kőből épített alakzat, a trilit alkotta dolmeneket idézi, vagy a magában, önállóan álló menhireket. Nagyon egyszerű, tiszta eszközökkel, minimális jelzésekkel, ahogy ezt maga a téma és a rajz műfaja is megkívánja. A kőformáknak így lesz érezhető súlya a rajzokon, nehézkedésük, gigantikusságuk ereje képes megjelenni a fekete felületeken fehér krétával, temperával vagy fekete szénnel – fekete a feketén – jelzett vonalakkal.

A kiállított plasztikák pedig – és szándékosan nem kisplasztikáknak nevezem őket – szintén ezeknek a kő-monumentumoknak  variánsokkal alakított  parafrázisai, amelyek méretükben a tanagra-szobrokat követik. Ily módon univerzális és európai plasztikai tradíciókat összekötve jönnek létre sajátos alkotások, amelyek átívelnek az időn és jelenlétükkel nem várt gondolatokat, érzéseket ébreszthetnek.

Persze ez nem jelenti azt, hogy magyarázatot vagy egyszeri és végső értelmezést nyújtanak, ahogy azok a hatalmas kőemlékek is őrzik titkaikat, amelyek szerte a világon a 4-5000 éves megalitikus kultúra emlékei, menhirek, dolmenek, megalitok. Európában is van belőlük több mint tízezer: az angliai Stonhenge és Cornwall kövei, a bretagne-i Gavrinis, Málta megalitikus templomai, Írország dolmenei, a Guadalperal Spanyolországban, Sa Coveccada Szardinián, a magyarországiak közül pedig a Gyula közelében talált, Bretagne megalitjaival rokonságot mutató kevermesi megalitot autentikus Kecskeméti Sándorral kapcsolatban kiemelni – akinek szülőhelye és családjának városa Gyula.  

Mindezek jelek, jelzések, átfogóak időben és térben, kapcsolódásokat mutatnak, folytonosságot és hagyományt. Vagyis emlékeket, amelyeket itt hagytak, itt maradtak valamiképpen, de emlékeztetnek. Nem tudjuk pontosan mire és kikre, és miértjüket sem ismerjük, csak feltételezéseink vannak,  de lényegesebb ennél, hogy erőt sugárzó aurájukkal és hatalmas súlyukkal a jelenünkben sem kerülhetjük ki őket. Kecskeméti Sándor rajzai ezeknek a kőemlékeknek az univerzalitását, korunkig ható nagyságát és nagyszerűségét idézik; rajzainak önsúlyuk van, ahogy a hatalmas köveknek is, amelyek kötőanyag nélkül, önmagukra utaltan, önmaguk erejéből találják meg a támaszkodást, tudva, hogy van olyan még nagyobb erő, amely megtartja őket. Nem lehet kisajátítani őket, közös emberi múltat hordoznak, mindenkiét, mindannyiunkét, még ha az az ismeretlenségbe vezet is.

Csoda és titok, amely hozzáférhetetlen, amelyet a kiállított rajzok és plasztikák mégis közelebbé hoznak, újra és újra kérdéseket tesznek fel a csodák általi megrendültségről, csodálkozásról, tiszteletről. Az ismert és ismeretlen, a látható és láthatatlan együttes jelenlétét állítják és állítják elénk. Mindezt lendületes és nagyvonalú egyszerűséggel, ahogy maga az alkotó fogalmazta meg 2019-ben egy szimpoziumon a „Mi a szobrászat?” kérdésre: „Szerintem az élet része.”1

És valóban: a legjobb értelemben értett egyszerűség belső útjait járó művészi megfogalmazás egybehangzik Titus Burckhardt egy állításával: „nem létezik olyan művészet, legyen az bármely szerény is, mely teljes egészében a szellemin kívül állna. ...egyszerű, de szellemileg megalapozott eszközökre van szükség ahhoz, hogy a megragadhatatlan megsejthesse.”2 Kecskeméti Sándor alkotásai azzal együtt szellemiek és átszellemítettek, hogy hangsúlyozottan hordozzák és hangsúlyosan mutatják anyagszerűségüket, anyagból való voltukat, legyen az szén a rajzon, vagy kő a szobrokban, plasztikákban. Hogyan teszi mindezt, hogyan sikerül az, hogy alkotásai méretüktől függetlenül, hordozzák a monumentalitás, a természetesség, az egyszerűség és az univerzalitás hatását, ugyanakkor emberi mértékűek is – ez teljességgel megfejthetetlen, az azonban tudható, mit tart szem előtt alkotás közben:   „...vigyázok arra, hogy a szél ne fújja ki a szobraim mögül a tartalmat...”.3 Fontos mondat, amely közelebb vihet az alkotások csendes, elmélyült megfigyeléséhez, és súlya van, akár csak rajzainak, plasztikáinak.

Gránitszobrainak elmozdítható részei önmagukban is egészet alkotnak, felületük pedig különös patinát hordoz, hiszen rozsdásodó fém hatását kelti. Ezt a technikát munka közben véletlenül fedezte fel Kecskeméti Sándor, és alkalmazásával, a gránit szürke felületének és a barnás fémszínű felületnek a találkoztatásával egészen egyedivé tudja tenni alkotásait.

Edouardo Chillida baszk képzőművész, aki a kortárs szobrászat egyik legkiemelkedőbb képviselője – és akivel, valamint Max Billel, Tapies-szel együtt 2010-ben Kecskeméti Sándor csoportos kállításon vett részt – szintén nem tett minőségi különbséget akkor, amikor hatalmas vas- alabástrom vagy kőszobrait alkotta, vagy amikor például „néhány négyzetcentiméternyi papírfelület volt előtte: rajzai vagy papír-textil reliefjei ugyanolyan magas színtű művészi tudásról és elhivatottságról tanúskodnak”.4 Hasonlón Kecskeméti Sándor is, bármilyen anyaggal dolgozik, munkamódszerét a pontosság, alkotásait az átgondoltság, a magas színtű mesterségbeli tudás jellemzi, bár nem állnak távol tőle az „előkészített véletlenek” sem. Ezeknek az összetevőknek köszönhetően 2019-ben a londoni Freeze egyik magyar kiállítójaként Kecskeméti Sándor alkotásai is szerepeltek Maurer Dóra, Keserü Ilona, Bak Imre és Fajó János művei mellett.

Kecskeméti Sándor jelenlegi kiállítása, amelyet Ferenczy Bálint művészettörténész rendezett, határozott intenciókkal a legkevesebbre, legegyszerűbbre törekvő, átgondoltan válogatott művekből áll, amelyek nyugodt eleganciával alakítják a teret; pontossággal mértéktartó és semmiképp sem hagy hiányérzetet, hiszen egyetlen vagy kevés számú műalkotás is utalhat a teljességre.

Máthé Andrea

1 http://www.kunstleben.info/retrospektive/skulptur/sandor-kecskemeti (2020. 02. 07.) Was ist Bildhauerei? – Ich denke, ein Teil vom Leben.”

2 Jacob Burckhardt: A szakrális művészet lényegéről a világvallások tükrében, Arcticus kiadó, Budapest, 2000, Palkovics Tibor fordítása, 6-7. o.

3 2020. február 7-én Kecskeméti Sándor budapesti műtermében folytatott beszélgetés részlete.

4 V. ö.: Cserba Júlia: Dietman és Chillida in: http://www.balkon.hu/archiv/balkon02_09/08cserba.html (2020. 02. 11.)

[izraelinfo]

Falafel és tudomány - ismeretterjesztés a Közel-Keleten

Falafel és tudomány – ismeretterjesztés a Közel-Keleten

Lassan feltűnnek Tel-Aviv házai a repülőgép ablakában, indul egy újabb kaland. Majdnem két év után ideje visszatérni a Közel-Keletre. Ezúttal már nem kutatni jövök, a budapesti Csodák Palotája tudománykommunikációs vezetőjeként a helyi tudományos élményközpontokkal ismerkedem egy hétig.

Északtól délig… – fotók: Paszternák-Szendy Barbara

A Ben Gurion repülőtéren harmincöt fokos rekkenő hőség…

[filmesteszta]

Vagy az 1-esen.

[nemzetinet]

Az igazi csodák palotája – Újjászületett a Szépművészeti Múzeum

Neoreneszánsz-neoklasszicista homlokzata talán az esti kivilágításban a legszebb. Budapest egyik legjelentősebb építészeti látványossága, a városligeti Szépművészeti Múzeum régi fényében ragyog. Hosszan tartó felújítás után megnyílt végre a főváros legfontosabb képtára.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Nemrégiben készült el a Román Csarnok – áprilisban már írtunk róla –, amely a II. világháború óta nem volt látogatható. Sérüléseit kijavították, falképeit restaurálták. A Michelangelo Terem megnyitása mellett a leglátványosabb változást az alagsor, a mélyföldszint újrarendezése jelenti, ahol az Ókori Egyiptom és benne az Egyiptomi titkok kamrája, valamint a Klasszikus ókor című kiállítások láthatók. Itt a legtöbb a változás, igazi fényes, európai szintű kiállító- és fogadóterek jöttek létre. Amint leér a látogató a -I. szintre, rögtön egy remekül megvilágított központi térbe érkezik, ahonnan a már említett ókori termek nyílnak.

A Budapesti táncosnő

Az antik hagyományt bemutató kiállítás középpontjában a görög, az etruszk és a római kultúra áll, tágabban pedig a Földközi-tenger medencéje, amelynek ókori világát három különböző szempontból közelíti meg a tárlat: Hellasz – Itália – Róma, az európai művészet három ókori útja; Kultúrák uniója – az ókori Mediterráneum; „Lépjetek be, itt is istenek vannak!”, Erósz – Dionüszosz – Thanatosz. A rendkívüli gondossággal megtervezett tágas kiállítóterekben központi helyet kapott a Budapesti táncosnő, vagy más néven a Kislány szobra, a múzeum egyik leghíresebb, sokat reprodukált hellenisztikus kori műve. A márványból, dús ruharedőkkel kifaragott kecses mozdulatú leányalak nem biztos, hogy táncol, lehet, hogy csak az új ruháját nézegeti, vagy egy felnőtt nő köpenyét próbálja fel. Rengeteg, márványból faragott antik portré, dombormű és korabeli amfora látható még a termekben, persze a teljesség igénye nélkül.

Az Ókori Egyiptom című kiállítás szintén három nagy tematikus egységre bontva mutatja be a gyűjteményt: Templom – istenek; Nílus völgy – emberek; Sírkamra – halottak. Az egyiptomi titkok kamrája egy interaktív foglalkoztató szoba. Az egész egyiptomi rész nagyon figyelemre méltó, a tágas térben sok minden elfér, több a tárgy, mint régebben volt. A tárlat talán legérdekesebb része az, ahol az ember alakú hatalmas fakoporsók vannak, és persze a múmiák. A látogató képzeletét ezek ragadják meg a legjobban. A kissé sejtelmes üvegvitrinek természetesen sok más látnivalót is kínálnak az érdeklődő közönségnek, ezek közé tartozik például a Mágikus tábla vagy más néven Hórusz-sztélé. A falakon mindenfelé magyarázó táblák, térképek, szakszerűen megírt szövegek kísérik a tárlat kiállított tárgyait. 

Hórusz-sztélé

Ha felmegyünk az első szintre, a Régi Képtár 1250–1600 közötti kiállítása az európai művészet fő korszakait mutatja be időrendi sorrendben és kisebb földrajzi egységek szerint. A kifestett, újrarendezett kiállítótermekben a múzeum kibővítve tárja a látogató elé a különböző művészeti korszakok, stílusok anyagát. Közel négyszáz darabos válogatásban láthatjuk a 14–15. századi toszkán festészet, a gótika és a kora reneszánsz művészetének világát Észak Itáliában. Az európai művészet bemutatása egészen El Grecóig és koráig terjed a Szépművészeti Múzeumban. Egy kis rész pedig II. Rudolf prágai udvarának művészetéből ad ízelítőt.

Az Európai szobrászat című kiállítás a múzeum második szintjén kapott helyet, ahol egyébként eddig is volt. Sok minden más mellett itt talán Franz Xaver Messerschmidt osztrák származású mester különböző érzelmeket, szenvedélyeket, lelkiállapotokat ábrázoló karakterportréi a legérdekesebbek, mint például az ásító, a csücsöri vagy az erősen szimatoló. Eredetileg ezen a kiállításon szerepel az a Leonardónak tulajdonított kis bronz lovas figura is, amely most ideiglenesen a Michelangelo Teremben van kiállítva. 

A legfelső, harmadik szinten jelenleg az 1600–1800 közötti magyarországi művészetet bemutató tárlat tekinthető meg. A látogatók itt a hazai barokk művészetébe nyerhetnek bepillantást. Kiemelkedő mű ezek között kevés van, de  Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc-portréja és a festő Önarcképe mindenképpen említésre érdemes.

Boltraffio: Mária gyermekével

A Szépművészeti Múzeumban a nagyközönség számára egyelőre ezek a kiállítások nyíltak meg. Az emeleti kiállítótermek, amelyeknek nagyjából a fele most még zárva van, csak a 2019-es év folyamán lesznek látogathatók. 

A nemrégiben átadott Szépművészeti Múzeum Michelangelo Termében  most egy időszaki kiállítást láthatunk, Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas címmel. Jövőre lesz Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója, amelyhez kapcsolódva a budapesti kiállítás az elsők között emlékezik meg a nagy itáliai mesterről. A terem közepén vitrinben látható a Leonardónak tulajdonított kis lovas szobor, körben a falakon pedig a polihisztor mester főként lovakat ábrázoló tíz rajzát nézhetjük meg, néhány korabeli műalkotás társaságában. A kis lovast eredetileg Ferenczy István vásárolta Rómában, amikor inasként ott dolgozott. Az alkotás 1914-ben került a múzeumba. Meller Simon, a grafikai gyűjtemény akkori vezetője publikálta először Leonardo-szoborként. Az itáliai mesternek nagyon sok olyan rajza maradt fenn, amely ágaskodó lovat ábrázol. 

Lólábtanulmányok

A kamarakiállításon az egyik legszebb rajz a Lólábtanulmányok című, amely 1490–1493 körül készült. Leonardo műhelyében előszeretettel használtak kisméretű viasz- vagy agyagmodelleket az összetett, sokszereplős jelenetek megkomponálásához. Így a most kiállított rajz sem közvetlenül egy élő ló, hanem a mester korábbi tanulmányait összegző, háromdimenziós modell után készülhetett, a Sforza-emlékmű mintázását megelőzően. Szintén igazi remekmű Leonardo Ágaskodó ló című vöröskrétarajza. 1503-ban a mestert megbízták, hogy a firenzei városháza nagytermét az anghiari csatát ábrázoló falképekkel díszítse. Ez lehetőséget kínált számára ahhoz, hogy újrafogalmazza egy korábbi falképének hátterében két évtizeddel korábban felvázolt lovas ütközet kompozícióját. Az Ágaskodó ló, ez a lendületes vöröskrétarajz az egyik legmegkapóbb a freskóhoz szánt lótanulmányai közül.

Az Ágaskodó ló

Leonardo rajzainak szomszédságában láthatunk egy kisméretű terrakotta kompozíciót is Giovanni Francesco Rusticitől, egy csatajelenetet. A szoborcsoportot láthatóan da Vinci Anghiari csatája ihlette, így nem csoda, hogy a múlt század elején egy rövid ideig az ő alkotásának gondolták. 

Mind a mai napig kérdés, vajon tényleg Leonardo mintázta-e annak idején ezt a kis ágaskodó lovas szobrot. A mester most kiállított rajzai valóban hasonlóak, s akár úgy is tűnhet, mintha csak egy emlékmű vázlatai lennének. Talán azok is. De a szobrocska, ahogyan a főigazgató, Baán László fogalmazott a megnyitón: egy kérdőjel. A kiállításon egy kérdést járunk körbe: Vajon a budapesti Lovas mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik, vagy valóban a mester saját kezű alkotása?

Aki kíváncsi Leonardo rajzaira, a kis szobrocskára és főként az újjászületett Szépművészeti Múzeumra, az látogasson el a Hősök terén álló megújult épületbe.

Szöveg és fotó: Mészáros Ákos

Az írás az Új Ember 2018. november 18-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Az igazi csodák palotája – Újjászületett a Szépművészeti Múzeum a Nemzeti.net-en jelent meg,

[filmesteszta]