#borús idő

[davesnapsyou]

Tippek a borús napokra

Sajnálom, most nem olyan tippek jönnek, hogy miként rázd fel magad egy borús napon, ha rossz a kedved miatta. Amennyiben mégis lógattad már amiatt az orrod, hogy egy adott napra fotózást, videózást terveztél, és a felhős, borús idő keresztülhúzta a számításaid, ez esetben ne habozz tovább olvasni a bejegyzést.

Való igaz, hogy a részletes, éles képek elkészítésére egy ragyogó napon nagyobb esélyed lehet, de mondok valamit. A felhős napok legalább annyira jók! A felhő réteg kevesebb fény lejutását jelenti, ami másfajta beállításokat igényel. Kezdjük is a sort ezekkel, majd következik négy hasznos, és egyszerű tipp, amit tudásod szintjétől függetlenül alkalmazhatsz.

A bűvös beállítások

Ha jobban szeretnél a kompozíci��ra koncentrálni, mint a beállításokra, akkor hagyatkozhatsz az automatikára, de nagy valószínűséggel vakarni fogja a készülék a fejét, hogy milyen beállításokat alkalmazzon. Nyilván ez készülék függő, és mind a mobilok, mind a fényképezőgépek automatikus módja egyre ügyesebb, és pontosabb manapság. Mégis, ha szeretnéd csökkenteni a hibázás esélyét, ne félj használni a kézi beállításokat. Erre a javaslatom a következő:

ISO: 200-800 között legyen (ritkán, ha apokaliptikusan borult az ég, emelheted 1600-ra is az értékét).

Láthatod, hogy az ISO100 érték még elég sötét. A színek, és a részletek magasabb értéknél kezdenek megjelenni.

Záridő (S): 1/250-1/500 közötti érték legyen.

A záridőnél fordított arányosságot fedezhetünk fel. Minél kisebb a záridő, annál sötétebb lesz a kép, hiszen a kamera "annál kevesebb ideig nézi" a témát, vagyis nem enged be a körülményekhez megfelelő mennyiség�� fényt.

Rekesz (A): Felhős, borús időben a legjobb eredmény érdekében a rekeszértéket tartsd f/2.8 és f/4 között. Mobiloknál a legtöbb készülékben fix a rekesznyílás, nagyjából pont f/2.8 érték körül. Ergó, viszonylag tág rekesznyílást kínálnak. Ebből következik, hogy a fix, nagy rekeszértékű kamerával rendelkező telefonok esetében a záridőt gyorsíthatod. Ugyanezen okból az ISO értéked maradhat alacsonyabb. Kompakt fényképezőgépeknél különböző módokat, jeleneteket választhatsz, és ennek megfelelően automatikusan változtatja a rekeszértéket, és természetesen hozzá minden mást is. Komolyabb gépek (bridge, kompakt kialakítású tükör nélküli készülékek) esetében természetesen manuálisan állítható a rekesz is.

Fehéregyensúly (WB): A fényképezőgépeknél általában találni olyan beállítást a fehéregyensúly funkciói között, ami a felhős, borús időben történő fotózásra szolgál. Ezt egy kis felhő piktogram jelzi. A komolyabb gépeken ez is manuálisan állítható. Mobiloknál a pro (kézi) beállításnál a csúszkát húzzuk 6000-6500K értékre. Fontos, hogy az automata beállítást a fehéregyensúlynál is jobb kerülni. Napfényes időben nyugodtan hagyd úgy, de amikor felhők borítják az eget az automatán hagyott fehéregyensúly állítás nem képes jól eltalálni a megfelelő értéket, és a képeink laposak lesznek. Tehát a fényes, és az árnyékos részek kevésbé lesznek részletesek, csak a középtónusok.

Ezt tartsd még szem előtt

Legyen a képen ég, vagy ne legyen?

Fantasztikus látványt tud nyújtani a borús ég, de feltétlenül benne kell lennie a képben? Ha a felhők kezdenek érdekesebb formákat, árnyalatokat ölteni, akkor mindenképp beleveheted a kompozícióba az eget is. Ellenben, ha az égen csak elterülnek a felhők, semmi alakzatot, árnyalatot nem mutatnak, ami érdekes lehet, akkor jobb nem belevenni a kompozícióba az eget. Ha modellt fotózol, kérd meg, hogy álljon közelebb egy épülethez, vagy egy fa koronája alá, hogy az eget fizikailag kitakarja valami.

A fény minősége borongós napokon

A felhős ég által szolgáltatott fény minősége lágy, ezért portrézáshoz remek alkalmat nyújt ezen időszak. Nem fognak megjelenni durva árnyékok sehol. Sőt, minél vastagabb a felhőréteg, annál kevesebb árnyékot fogsz észlelni.

Hová tűnnek az árnyékok?

Azért, mert nem látjuk az árnyékokat, nem jelenti azt, hogy nincsenek ott. A kamera másképp látja a dolgokat, mint az emberi szem. Olyan árnyékokat is észlel, amit mi nem, és már csak akkor vesszük észre ezeket, ha számítógépen vissza akarjuk nézni a fotókat. Ez azért van, mert a kamera dinamikatartománya alacsonyabb, mint a szemünké. Hogy ezt elkerüljük, figyeljük meg, hogy melyik irányból érkezik a fény, és használjuk ki.

Túlexponálás kizárva

A lágyabb fények szinte kizárják a túlexponálás lehetőségét tehát, hogy a fotónk kiég. Borongós időben a természetes fényt minden további nélkül használhatjuk ellenfényként, vagy élfényként is. Az élfény az, amikor a fény hátulról éri az alanyt, és az alakjának csak a vonalai, élei kapnak megvilágítást. Ezzel jól kiragadható az alany a környezet hátteréből.

A fény iránya

Említettük, hogy nem mindig észlelhetők számunkra az árnyékok borús időben, de akkor mégis hogyan határozzuk meg hova helyezzük a fotónk alanyát a térben? Van erre egy trükk, ami bármilyen körülmények között, kültéren, és beltéren egyaránt bevethető:

Nyújtsd ki az egyik kezed úgy, hogy a tenyered az arcod felé néz, az ujjaid pedig az ég irányába mutatnak. Kezdj el lassan forogni. Látni fogod, hogy a tenyeredre a fény és az árnyék hogyan, milyen szögben esik. Így megtalálod a legmegfelelőbb pozíciót a fotóalanyod számára.

Légy színes!

Az egyik legegyszerűbb trükk ahhoz, hogy a figyelmet a modelledre irányítsd egy borús napon az az, ha élénk színeket visel.

Fotózz felülről

Mindegy, hogy a modelled a barátod, vagy az aranyos kutyád, embereknél, és állatoknál egyaránt bevált trükk az, ha magasabb perspektívából, felülről fotózod őket. Ezzel a módszerrel az ég, és a környezet visszatükröződik a tekintetükben, ami egészen különleges hatást ad.

Vonulj fedezékbe

Ha van a közelben alagút, gyalogos híd, üzletek, teraszok előtti árnyékolók, menj be alájuk, és fotózd onnan a világot. A különböző fedezékek alatt nem ér közvetlenül a fény, ehelyett lágy, szórt fényt kapsz. Ezáltal a lehető legjobb színeket tudod így elkapni.

Zárás

Ha felmerült bármiféle gondolat, kérdés benned, írd meg nyugodtan kommentben, vagy küldd el a Q&A menüpont alatt. Külön köszönöm, ha a posztot, vagy az egész blogot megosztod másokkal is!

[diogenesz2020portugal]

Még mindig borús az idő ⛅🌦️

📌 Alfama - Lisboa - Portugal

[helen-price]

Ezernyi összedőlt vár, lelki világom hasonlóan áll. És rád vár. Nem tudom mi hiányzik, de az a valami nagyon. Borús idő uralkodik kint. S bár ígéretes karrier előtt állok, borúsnak látom a jövőt is. Homályos, mint az egész világ a busz ablakából. Bearanyozhatnád végre újra a napjaimat. Nem kell tenned érte semmit, csak légy a látókörömön belül. Nem jut eszembe olyan könyv, amiben ilyen helyzet lenne, de ha van, biztos jó a vége. Hisz az nem a valóság. Nem az én életem. A valóságban ez a történet csak olyan véget érhet, hogy elérhetetlenül csodállak, álmodozom, és ha megkapnálak lehet nem is kellenél ennyire. Lehet közel sem vagy olyan tiszta mint amilyennek látszol. Lehet nem vagy olyan értelmes, mint ami sugárzik belőled. Lehet a lelked romlik, bár kívül ragyogsz. Lehet észre sem vennél igazán, akkor sem ha mellettem ébrednél. Bármi lehet. De azt tudom, hogy minden lehetőség beigazolódásával együtt is te lennél a legcsodásabb dolog a napjaimban. A semmiért nem lebeghetek méterekkel a felhők felett , ha csak látom a körvonalad. Nem árasztaná el szívem a forróság. Ódákat tudok zengeni rólad másnak, és zengének neked is, ha nem hagyna el a hangom, mikor látótávolságon belülre kerülsz. Egyszer el fogom érni, hogy mikor rám nézel, arra gondolj, hogy nem láttál így idáig. Egyszer el fogom érni, hogy úgy kavarogjak a fejedben, mint te az enyémben. Egyszer el fogom érni, hogy a pillangók átvándoroljanak a te gyomrodba. És félek, mire elérem mindezt, ha valaha elérem, nem kellesz majd úgy mint most.

[anyadisszeretne]

Azt mondtad soha senki nem akar majd velem lenni,hogy toxicus vagyok és egyszerűen nem tudok sokáig egy helyben maradni. Képzeld, eljegyeztek.

Így belegondolva csak melletted nem tudtam megmaradni. Utáltam a veled töltött időt, a szexet és a vitákat is.Olyan dolgokra kényszerítettél amiket még az ellenségeimnek sem kívánnék. Manipuláltál, vezettél bele a sötétségbe egészen addig amíg én magam lettem a sötétség amely elől csak menekül mindenki. De ő, ő ragyogtat akkor is ha esik és borús az idő. Ő felemel és támogat akkor is amikor nem állok rá készen. Gyönyörűmnek hív és azt mondja szeretlek akkor is amikor nem érdemlem meg. A gyermekem apja és az én utolsó szerelmem mert ha őt is elveszítem akkor ennyi volt, akkor végleg kiengedem az általad kapott sötétséget s megfertőzöm vele az egész világot.

[myralog]

Dokira várva

2023. október 30., hétfő 7:17

Ideg, ideg, kell ez nekem

📝 Terveim:  Borotválkozni, lézerezni, dokit elérni.

⚧️ Kedvem:  Nagyon feszült vagyok, valahogy ma meg kell oldanom a dokis témát. Legyen bármi is a vége. Közben a határidő is itt a nyakamon.

🛄 Súlyom:  Nem, nincs meg a 62. 63,15 

😴 Álmom:  Nem volt, s szarul is aludtam. 

Időjárás: 21 / 15 °C ☀️ Napkelte: 6:30 Napnyugta: 16:37 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.681515, 17.6367 Értékelés: ★★★☆☆

2023. október 30., hétfő 21:38

Csináltam tojásos izét

💭Mai gondolatok:  Doktor V. nem hívott. Jó lenne túl lenni rajta végre. Nagyon stresszel.

📆Ma történt:  Hívtam V. Doktort, de nem tudott válaszolni, visszahívást igért. Nem kaptam. A szombati pénz nem került elő, ellenben 5 napos mínusz a bevételünk, tavalyihoz képest.

☑️ Elvégzett feladatok:  Borotválkoztam, csináltam tojás, lézereztem.

📖 Könyv:  Mostanában dupla a korai sötét okán. Orosz valaki egy napja HZsK-ban, Ready Player One ebookban.

🍽️ Étkezések:  Szokásos, zuzapöri ebédre. Meg csináltam tojást. Lásd kép, csak valamiért nagyon vizes lett, s így nem lehet kivenni a formából.

🏃‍️ Sport:  Semmi, talán januártól.

💸 Kiadások:  A tojásos izéhez 1700... Tutunak vissza kell utalnom.

🎧 Zene:  Semmi, bár minimálisat Spotyiztam.

🎬 TV:  Ma nem volt. :O

🙏 Hálás vagyok:  Tutuék itt vannak, s jól érezzük magunk.

🌞 Időjárás:  Túl meleg volt az évszakhoz képest.

Adatok: Súly: 63,15, Alvás: 6:13, Lépések: 8 480, Olvasás: 17, Kalória: 1 650 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★★☆

2023. október 31., kedd 7:16

Hanyatt fekve keltem

📝 Terveim:  Plazma, és nagyjából ennyi. Oké, V. Doktort hívni.

⚧️ Kedvem:  A reggel miatt egész jó, de hogy a 2 kg fehérje 30 ezer bazz...

🛄 Súlyom: Nem, ma sem. Pont 63 kg... 

😴 Álmom:  Nem volt, de néztem sokat forgolódok. Reggel viszont hanyatt keltem. Annyira jó volt az ágyat érezni a hasamon. 

Időjárás: 18 / 10 °C ☀️ Napkelte: 6:32 Napnyugta: 16:36 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.681592, 17.63676 Értékelés: ★★★★☆

2023. november 2., csütörtök 7:18

Megint hívni

📝 Terveim:  Felhívni doktor V.-t, borotválkozni. Talán kicsit rendet rakni, agyalni az új táblázaton. Ha a könyvek megjönnek, akkor Líra s Spar is lesz.

⚧️ Kedvem:  Pocsékul szar, nem akarok telefonálni de kell. Ilyenkor tudok nagyon félni. Itt vagyok a cél egyenesben, s csak várok, hogy a szalag ide érjen...

🛄 Súlyom:  63,35 sejtettem, de nem esett jól ezt látni. Lényegében nem ürítettem másfél napig, így várható volt.

😴 Álmom:  Valami volt, de összemosódtak a dolgok, mert egyre inkább vagyok félálomban (álmomban) önmagam...

Időjárás: 18 / 11 °C ☀️ Napkelte: 6:35 Napnyugta: 16:33 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.681523, 17.636712 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 3., péntek 7:16

Talán könyvek

📝 Terveim:  Lézerezés, Líra a HZsK-ért, haza érni. Otthon a Witcher-t beüzemelni.

⚧️ Kedvem:  Borús, mint a novemberi idő. Esik, s ez nem segít sokat. Bent meg csinálhatom a szar munkát (minták kirakása, leltár mindez egyedül). Lesz valahogy, utána meg hétvége.

🛄 Súlyom:  63,15 nem, még mindig nem vagyok alatta.

😴 Álmom:  Nem álmodtam, de nagyon fáradt maradtam. Még úgy aludnék.

Időjárás: 15 / 8 °C ☀️ Napkelte: 6:37 Napnyugta: 16:31 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.680809, 17.636772 Értékelés: ★★★☆☆

[bdpst24]

Beköszöntött az ősz – hasznos appok az új évszakhoz

Beköszöntött az ősz – hasznos appok az új évszakhoz

Kezd lehűlni az idő, a napfényt a borús időjárás és az eső váltja, és a természet is kezd őszi színekbe öltözni. Az új évszak azonban nem csak a jó idő végét, hanem új lehetőségek tárházát is magában hordozza. Elmehetünk kirándulni, bekuckózhatunk otthon vagy kezdhetünk valamit a kertben – ehhez pedig remek partnerek lehetnek okos készülékeink.  Kiránduljunk egy jót, akár autóval is! Lehet, hogy…

[rpskbeylchahjd]

8 fejezet

Egyedül várakozom nem sok idő múlva eljön az időpontom ideje . Nézem a telefonomon az időt . Órát nem vettem fel mert amúgy sincs nem hordok órát pedig egy ideje gondolkozom a vásárlásán megtetszett egy óra amihez csatlakoztatni tudom a telefonomat és mérhetem a pulzusomat király lesz.Bekísérnek egy modern magán klinikán elmondhatom a bajomat hogy miert halasztok évek óta miert nem tudom folytatni a tanulmányaimat bárhogyan is akarom rávenni magamat arra hogy mostmár kezdjem el az egyetemet egyik felem sír a másik nevet .Megbeszéltük az orvossal a dolgokat megint kaptam időpontot a következő terápiára nem akarok vissza esni nem akarom hogy olyan legyen mint a korház előtt nem akarok bizonyítani nem akarok semmit sem ami egy szar érzés mert ha elkezdem csinálni az elmaradt dolgaimat hirtelen megszűnik bennem valami ez ùton folytatódik.Azt érzem hogy az emberek szeretnek azért aki vagyok aztán eszembe jut hogy szerethetnek azért is aki lenni szeretnék tehát azt az embert akivé válhatok.Egyedül fekszem kiváltottam a vényre kapható gyógyszereim . Nem csinálok semmit nyár van 27 fok kicsit esős kicsit borús olyan amilyen szeretem és jó nekem anyám főz egy kis lecsót eszem a belőle forró finom és enyhén csipős ez történik a párommal is lehetnék de nem vágyom társaságra egyedül szeretnék lenni teljesen nagyra vágyom és tágasra egy kis változásra ahol kiteljesedhetek felkellhetek reggel 6 kor nézhetem ahogy feljön a nap és egyedül lehetek láthatom az eső cseppeket ahogy a tetőn csurognak átlátszó látom az eget a Penthouse emeleti szobájából elalszom fent akarok maradni de annyira megnyugtató pedig bármit csinálhatnék fürödhetek semmi érdekeset csak ennyit csinálok megfürdök hozom a cuccaim egy pár dolgot hogy lejátszam magamba a történteket és azon gondolkozom anyámmal milyen a viszonyom egy időben mindig csak ezt kérdezték nem azt hogy velem mivan hanem hogy anyám jól van e stb ami engem vérig sértett mert a barataim akiket állitólag annak nevezhetek csak azzal voltak elfoglalva hogy ő hogy van de az hogy én hogy vagyok az a kérdés elmaradt vagy nem kérdezték mert nem érdekli őket a lelki állapotom szerintem ez is oda vezetett hogy kórházba kerültem mert nem érdekelték és az állítólagos barataimnak fontosabb volt ő mint én . Nem hogy a szülinapomra nem írtak de úgy érzem eltűntek a barataim persze a számaim is mert amikor ugye megkerdeztek és csak ezt így úgy gondoltam hogy kitörlöm az összes számomat hiszen úgy is csak anyám érdekli őket nem én anyámnak pedig tudnak irni facen mert a legérdekesebb ebben az egészben az hogy faceről is töröltem az olyan embereket akik csak azzal voltak elfoglalva hogy milyen a viszonyom vele hagy legyen már az én személyes dolgom abban az időben sokat veszekedtem vele a nézetein nem egyeznek nem érti amit sokszor mondok és írok pedig másoknak az érthető vagy fura és közönséges vagy nem látja egyszerűen felidegesít de elköltözni tovabbra se tudok ami engem idegesit hogy ninvs itthon antidepresszáns csak ebben tudok kapaszkodni mert barataim csak nagyon kevés de nem is van 1 db azok közül mert a régiek nem szólnak hozzám ezért mert kiosztottam anyámat mert elegem van nem lát nem hall és nem érti amit mondok hiába forgatom a szavakat és probálok megértetni vele bármit annak az ellentétjét csinálja most is ajánlottak egy fèl èves nyelvi képzést elhataroztam érteni akarom amit mondanak a külföldiek is de eddig is èrtettem szóval egész pontosan beszélni szeretnék megtanulni úgy mint most írok angolul is így jussanak eszembe a szavak nyelvizsgázhassak és léphessek egy nyelvi szintet fél év alatt simán megvan. Holnap próba órára megyek. Ideges vagyok ès pánikolok bekell vennem este egy nyugtatót képes legyek helyt állni hiszen én akartam túl lenni pár dolgon nyelvizsga , érettségi de egyiktől jobban félek mint a másiktól.

[foulchildtiger]

Wass Albert: ÜZENET HAZA

Üzenem az otthoni hegyeknek:

a csillagok járása változó.

És törvényei vannak a szeleknek,

esőnek, hónak, fellegeknek

és nincsen ború, örökkévaló.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,

ha sáska rágja is le a vetést.

Ha vakond túrja is a gyökeret.

A világ fölött őrködik a Rend

s nem vész magja a nemes gabonának,

de híre sem lesz egykor a csalánnak;

az idő lemarja a gyomokat.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad.

Üzenem az erdőnek: ne féljen,

ha csattog is a baltások hada.

Mert erősebb a baltánál a fa

s a vérző csonkból virradó tavaszra

új erdő sarjad győzedelmesen.

S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda

a gyilkos vasat rég felfalta már

s a sújtó kéz is szent jóvátétellel

hasznos anyaggá vált a föld alatt...

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

ha egyenlővé teszik is a földdel,

nemzedékek őrváltásain

jönnek majd újra boldog építők

és kiássák a fundamentumot

s az erkölcs ősi, hófehér kövére

emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,

ki nem hamuval és nem embervérrel

köti meg a békesség falát,

de szenteltvízzel és búzakenyérrel

és épít régi kőből új hazát.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

a fundamentom Istentől való

és Istentől való az akarat,

mely újra építi a falakat.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad.

És üzenem a volt barátaimnak,

kik megtagadják ma a nevemet:

ha fordul egyet újra a kerék,

én akkor is a barátjok leszek

és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.

Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk

és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:

a víz szalad, de a kő marad,

a kő marad.

És üzenem mindenkinek,

testvérnek, rokonnak, idegennek,

gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,

annak, akit a fájás űz és annak,

kinek kezéhez vércseppek tapadnak:

vigyázzatok és imádkozzatok!

Valahol fönt a magos ég alatt

mozdulnak már lassan a csillagok

a s víz szalad és csak a kő marad,

a kő marad.

Maradnak az igazak és a jók.

A tiszták és békességesek.

Erdők, hegyek, tanok és emberek.

Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasszák már az égben fönt a rostát

s a csillagok tengelyét olajozzák

szorgalmas angyalok.

És lészen csillagfordulás megint

és miként hirdeti a Biblia:

megméretik az embernek fia

s ki mint vetett, azonképpen arat.

Mert elfut a víz és csak a kő marad,

de a kő marad.

Bajorerdő, 1948

[esztiinitalia]

Az első hetem Firenzében

Már lassan eltelik a harmadik hét amit itt töltök, de szerettem volna írni arról, hogy hogyan telt az első hetem februárban.

Február 20-án indult a szorgalmi időszak, és szerencsére az olaszok nem szoktak korán kelni, így a legkorábbi óra 9-kor kezdődik. Előtte még épphogy kinyitnak a kávézók, és suliba menet rendszeresen látni a caffetteriák előtt tobzódó olaszokat, akik a napi aktuális híreket vagy az életüket vesézik ki.

Érdekes volt azt látni, hogy az órák itt teljesen máshogyan rendeződnek: általában 2 órásak az órák, és 3x vannak egy héten, ha 6 kreditesek. Ha 12 kreditesek, ez az óramennyiség duplázódik, az is lehet hogy 4 órán keresztül tartanak egy órát. Aztán a tavaszi szünet környékén változik az órarend, teljesen új kurzusok indulnak, amikből szintén ugyanannyit kell teljesíteni júniusig, amikor kezdődik a vizsgaidőszak, 3 turnusban. Azt nem tudom, hogy csak mehet-e második, harmadik turnusban, aki megbukott, de gyanítom, hogy így lehet.

A legnagyobb kihívás az első héten az volt, hogy beosszam az időmet és a pénzemet: nyilván sokkal olcsóbb otthon főzni, mint minden nap menüket vagy kínait venni, így igyekeztem meal-prepelni 2-3 napra, többé-kevésbé sikeresen (odaégettem a paradicsomos gombóc alját :((( de a többi része nagyon jó lett). Illetve próbáltam órák után a lehető legtöbb emberrel beszélni a családomból, a baráti körömből, majd egy szempillantás alatt eltelt minden nap.

A keddi napon találkoztam egy lengyel lánnyal, akit Whatsapp erasmusos csoportban ismertem meg, és elmentünk a Pino’s Sandwitchesbe, ahol tökéletes tipikus olasz szendókat lehet vásárolni, egész jó áron. A vegetáriánus szendó 5, a standard 5.50, a jól megpakolt 6.50 euró. Fotózkodtunk, és bejártuk a várost eszegetve, nagyon jól éreztem magam abban a pár órában! Angolul kommunikáltunk, bár mindketten tanuljuk és használjuk az olaszt, így könnyebb volt kicsit. És szinte mindenhol tudnak angolul az árusok, így ha valamit nem tud kifejezni az ember olaszul, simán lehet váltogatni a nyelvek között, sőt, rendszeresen látom, hogy a helyiek is össze-vissza használják a nyelveket a vendégekkel. De persze örülnek sokan, ha megmondom, hogy szeretném gyakorolni a nyelvet, és beszéljünk csak olaszul.

A hét többi napja inkább eseménytelen volt péntekig: hideg volt, és csak suliba jártam, meg haza, nem volt sok kedvem a központba menni. De péntek estére egész jó idő lett, így elmentünk koktélozni egy Eltés lánnyal, kiültünk a Dóm mellé, és beszélgettünk. Ha jó áron akar az ember italokat venni, akkor a The Box nevű helyet keresse! Nincs kint tábla, csak sok ember jár oda, ott a legolcsóbb a belvárosban mindenféle ital. Készpénzzel érdemes fizetni, mert van hogy felszámolnak plusz egy eurót bankkártyánál! Előtte megtaláltuk az egyetem egyik könyvtárát, aminek a bejárata egy kis parkot rejt. Ott is fotózkodtunk, majd mikor éhesek lettünk, vettünk egy random helyen empanadast és én választottam valami sonkás krumplipüré-golyót, ami cornflakes-ben volt kisütve.

A hétvége szintén borús volt kicsit, így inkább tanulgattam, beadandóztam, és sütöttem a következő hétre. Egy szempillantás alatt eltelt az első hét, nagyon eseménydús volt. Annyira jó, hogy előtte tudtam online ismerkedni, mert sokkal inkább otthon éreztem magam úgy, hogy már volt kikkel találkoznom. Nagyon ajánlom mindenkinek, hogy a kiutazás előtt már próbálja feltérképezni, kikkel lesz ugyanazon a szakon, esetleg ugyanazokon az órákon.

Firenzében könnyű otthon érezni magad: biztonságos a város, és mindenki nagyon kedves, segítőkész. Ha valamilyen nyelvi akadály lép fel, könnyen meg lehet oldani az angollal. Sokan sétáltatnak kutyát, úgyhogy az aknákkal vigyázni kell, illetve a nagy tömegekkel a belváros közepén, nehogy ellopjanak valamit. Ellenben ha kicsit eltávolodunk ezektől a tömegektől, már nem kell annyira félteni az értékeinket, sokan mászkálnak telefonnal a kezükben este is. Szeretem nézegetni a házakat, amiknek az erkélyében növények lógnak, mert ebben a kő-és betontengerben ritkán találkozni a természettel, ami nagyon hiányzik nekem.

[magyarvandorblog]

Kalandok Szibéria-alsón, avagy a D-nap története

Stockholm Skavsta Airport

Idestova egy hónapja

Reggel 8 óra 34 perc

Hazudnék, ha azt mondanám, nem ért meglepetésként, amikor a leszállást követően a hagyományos értelemben vett terminál vagy reptéri főépület helyett egy ködből előbukkanó „vityilló” látványa fogadott. Ekkor csapott belém a felismerés száraz villáma, hogy ugyan a reptér nevében benne van a Stockholm szó is, ám lényegében ez az egyetlen közös pont a svéd fővárossal.

Mint kiderült, ez a „légikikötőnek” csak nagy jóindulattal nevezhető „fapados” Mekka 100 km-rel odébb és a legközelebbi nagyvárostól is mintegy 5 km-re van, kvázi a semmi közepén. A mából visszatekintve, persze, könnyű szívvel élcelődöm és ha kritikáról – netalán kritizálásról – van szó, általában vastagon (is) fog a tollam (sajnos …), ám eme kezdeti földrajzi káosztól és a svéd tél zordon, rögtön arculcsapó csípős zimankójától eltekintve, nyugtával dicsértem a napot meglátva a poggyászkiadó futószalagján azt a 32 kilogrammnyi, tömör, fóliacsíkba csomagolt, dögnehéz bőröndöt, mely itteni „létezésem” elengedhetetlen alkotóelemét képezte.

Sajnos, a múlt idejű megfogalmazás ez esetben több is mint helytálló, ugyanis ahogy arra későbbiekben még kitérek, "Kicsi Hans"-nak ez volt az utolsó útja. (A bőrönd elnevezése m��gött meghúzódó oks��gi lánc nem képezi jelen blog szerves részét, így kétséges, hogy kifejtésre kerül-e a későbbiekben.)

A csomagfelvételt követően, mintegy tergenyés szamár képében, poggyászaimat – hátizsák laptoppal, kajával, egyéb kiegészítőkkel, gurulós bőrönd és a már megénekelt, a súlyhatár alá még éppen becsúszó monstrum – játszi könnyedséggel magamra kapva és átjutva a vámon, kialvatlanságtól és fáradtságtól elcsüggedve ugyan, de elfoglalhattam jól megérdemelt helyem a reptér lobbyjának egy félre eső zugában.

Egy fa széknek álcázott silány kínpadon ücsörögve és valóm teljes nyugtába visszahúzódva kénytelen voltam konstatálni, hogy menetrendszerinti (flix)buszom indulásáig még hozzávetőlegesen 3 és fél óra van hátra. Az unalom tengerén lavírozva megüzentem a „hazának”, hogy épségben földet értem – még ha nem is pont ott, ahol az tervezve volt, de üsse kő.

A buszmegállóig vezető göcsörtös, kavicsos szakaszon átszenvedve magam – és „utazólakásom” –, Szibéria-alsót elhagyva kezdetét vette megpróbáltatásaim következő –utólag visszatekintve, legsimább - szakasza, egy háromórás buszút vágyott célállomáson felé.

Odüsszeiám következő – egyben lezáró – fejezetét az alábbi, mottónak is beillő életbölcsességgel jellemezném: „Fel kell jutni a (hegy)csúcsra, még ha több darabban is.” Az út végéhez közeledve a különféle köpingek sorában – Nyköping, Norrköping és Linköping után - „szilaj paripánk” utolsó állomása, vágyott úticélom, Jönköping volt.

Csaknem közel 10 óra végtelennek tűnő és kimerítő utazás után – csak hogy tovább dramatizáljam a szitut – étlen-szomjan, kissé elcsigázva, de végül csak eljött az ünnepélyes pillanat, amikor a koraesti szürkületben a Vattern tó partján fel-felderengtek Jönköping fényei.

A megérkezés feletti megkönnyebbülés derűs érzetét a buszról leszállva rögtön felváltotta az „ez is csak velem történhet meg” sopánkodás gyászos éneke, mikor is a buszt vezető fenomén - sorskovácsolta rejtély mi végett - judós szakkifejezéssel élve ippont dobott Kicsi Hans-on. Mondanom sem kell, hogy alkalmi „útitársam” sokat látott kerekei ��� mind a kettő – miként reagáltak eme szörnyű becsapódást tapasztalván.

Felülemelkedve a dobás okozta sokkon, rögvest „sebességbe raktam” magam, elvégre is 20 perc adatott, hogy tér és idő borús dimenzióját meggörbítve eljussak az egyetemre, átvenni leendő szállásom kulcsait. Jó 200 méter bőrönddel való sínylődés után, végül leesett a tantusz, hogy valami nem stimmel, ha 5 másodpercenként szünetet tartva, sűrű kézváltás közepette tudom csak húzni azt a nyomorult szörnyet. Tüzetes átvizsgálás után egykedvűen állapíthattam meg – ahogy azt fentebb is írtam -, Hans kerekei csütörtököt mondtak, már hétfőn … (Egy-egy ilyen mondatom után akkor és most is úgy érzem, nem csak a bőrönd kerekei vesztek oda aznap :D)

A további kínkeserves méterek után csak annyira tűnhettem gondterheltnek, akár egy Pompeji kárbecslő azon a végzetesen napon, úgy 2000 éve. Egy idegen ország, (még) ismeretlen városában, az idő szorításában, úttalan utakon, de csak-csak eldöcögtem valahogy az egyetemig, ahol az engem fogadó munkatárs a „Hej! How are you?” kérdésre adott válaszomat meg sem várva, mintegy mellékesen megjegyezte, beszélhetünk magyarul is.

Mit ad Isten, az első ember, akivel szóba elegyedtem első svédországi napomon egy Erdélyből származó magyar hölgy volt, aki rögtön azzal kezdte, hogy a koleszt, ugyan Raslatt-nak kell írni, de rósszlet-nek kell ejteni?! És bár a kiejtést alapul véve lehet más következne, de összességében teljesen „jó lett” a szállás. (Hosszabb-részletesebb leírás az „ökomodésön”-t illetően a közeljövőben várható.)

Minden szükséges infó és a kulcsok birtokában - a változatosság kedvéért - újfent buszra szálltam és a helyi járattal célba vettem külvárosi desztinációmat. „Landolás” után a szállásig való 5 perces sétatávolságból kanyarítottam egy félórás szerencsétlenkedést, de végül sikeresen megtaláltam a 84-es számú – kívülről bérházra hajazó – lakóegyüttest.

Az este további részében mintegy multikulturális injekcióként hatott a megannyi nációval történő találkozás. Olasz és francia kompániák népes hadán túl kolumbiai, kanadai, kínai, valamint belga népek alkotta Bábel-tornyába kerültem. A BeReal képmegosztó alkalmazásnak köszönhetően még aznap este számomra teljesen ismeretlen és távoli olasz háztartások képernyőjén köszönt vissza mosolyra húzott ám végletekig elnyűtt fizimiskám.

Bizonyára szemtelenség lenne részemről, ha azzal zárnám soraimat egy ilyen bő lére eresztett bejegyzés után, hogy „nagy vonalakban ennyi”, ám mégis kénytelen vagyok ekképp eljárni, ha nem akarom, hogy a képernyője előtt őszüljön meg, kedves Olvasóm.

A következő bejegyzésig a Truman Show c. filmből kölcsönzött idézettel búcsúznék:

„Jó napot, jó estét és jó éjt!”

[gyonyoru-zombilany]

Lehet hogy az idő borús, de a kedved ne legyen az. Ragyogj te a Nap helyett is!

[nelkule-meghalnek]

Pont olyan a hangulatom, mint az idő. Pont olyan borongós, szomorú, hideg és rideg.

[rekavilagathings]

[ez-most-fajt]

Kedvesem

Hideg, esős és borús ma az idő. Ilyenkor a legtöbb embernek nincs is kedve elhagyni az ágyat. Vannak a szerencsés emberek, akik ilyenkor a szerelmükkel lehetnek és egymást ölelve feküdhetnek a kényelmes, puha ágy melegében. És vannak azok, akiket senki nem fűt, senki nem ölel. Vagy azért, mert nincs ki tegye vagy, mert aki ezt tehetné valahol az Óperencián túl él. Nos, én a második csoportot erősítem. Erősítem.. magamat pedig ezzel ellentétben gyengítem. Eszméletlenül rossz érzés. Megmagyarázhatatlan, ahogy tombol bennem a hiány, a fájdalom és az akarat, mert szükségem van rá. Szükségem lenne a puszta két karjára, hogy átöleljen. A mellkasára akarom hajtani a fejem, hogy hallhassam a szívdobogását és néha-néha érezni, ahogy a hajamba csókol. Számtalan elképzelésen van és megannyi gondolatom, akaratom, amit véghez akarok vinni. Vele.

Hideg, esős és borús ma az idő. Felkelek a hideg és kényelmetlennek vélt ágyból. Ösztönösen a képeket keresem. A szemem megáll az egyik kedvenc képemen. Ő az. Mosolyog. A mosolyánál már talán csak egy kedvenc dolgom van a világon. A gondolat, hogy Ő az enyém.

Hideg, esős és borús ma az idő. Egy újabb nap egyedül. A lakás kihűlt, ahogy a szívem is kezd rideggé válni az állandó várakozásban. Egy újabb kör. Ez vajon mindkettőnknek jó? Nem vesztegetem az idejét? Szeret? Megéri? És ekkor jön az utolsó kérdés. Mihez kezdenék nélküle? Belefulladok abba a szörnyű gondolatba, hogy elveszítsem és ne legyek többet mellette.

Ma is hideg, esős és borús az idő. Ma is hiányzol. Ma is szükségem van rád, kedvesem.

[csakhogymegismerj]

Az elménk olyan, mint az égbolt. Változásának gyorsasága is megeggyező.

Néha tiszta, egyszínű, mondhatni áttetsző

Szépen visszatükrözi a tengereket.

Majd szép lassan, egy-egy felhő jelenik meg rajta. Hirtelen pedig képes arra, hogy mindent elsöprően, felhőkánaánjával beárnyékolja az egész napot. Olyankor borús a kedv is.

A szürke és fehér felhők akár jó és rossz gondolatok egyaránt megjelennek az elménk tengerén. Hol az egyik, hol a másik van többségben.

Ám a ború szürkesége sem tart örökké, itt-ott már látni a távolból jövő napsugár erejét, egy szálló repülő égbolton hagyott védjegyét.

A lényeg, hogy nincs mindig rossz és mindig jó.

Az elme, akár az idő

Épp oly változó