#balhiedelem

[korkep-blog]

Péntek 13. története. Honnan ered a babona és miért félünk tőle?

Babona, vagy tényleg szerencsétlen dolgok történnek, ha a 13-a péntekre esik? Van, aki ezen a napon nem hajlandó repülőre ülni, üzleti tárgyalásokat folytatni, sőt, olyan is akad, aki még az ágyból sem kel ki.   Sokan ezen a napon legszívesebben ki se mozdulnának otthonukból, hisz a...

Babona, vagy tényleg szerencsétlen dolgok történnek, ha a 13-a péntekre esik? Van, aki ezen a napon nem hajlandó repülőre ülni, üzleti tárgyalásokat folytatni, sőt, olyan is akad, aki még az ágyból sem kel ki.

  Sokan ezen a napon legszívesebben ki se mozdulnának otthonukból, hisz a balszerencse bárhol utolérhet. Külön-külön a pénteki naphoz és a 13-as számhoz is több hiedelem fűződik, így aztán a nyugati világban a péntek 13. egy igazán rettegett napnak számít. De kevesen tudják, mitől is félnek valójában.

  Már az elején le kell szögezni, hogy csak találgatások vannak arról, miért épp péntek 13 a baljóslatú nap. Egy legenda szerint a francia király 1307. október 13-án, pénteken tartóztatott le több száz templomos lovagot. Azt nem tudni, hogy innen ered-e a babona, de IV. Fülöp valóban ekkor fogta el a rend tagjait, akiknek nagy része máglyán, vagy a kínzókamrában végezte.

  Vannak más elméletek is

  Nem biztos, hogy a lovagok halála miatt hisszük olyan sötétnek ezt a napot. Egyes kultúrákban a pénteket és a 13-as számot is félelem övezi, de ezek eredetét is csak találgatni lehet. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napját szentelték az isteneknek, de ekkor – nagypénteken – feszítették keresztre Jézus Krisztust, az utolsó vacsorán pedig a tizenkét apostollal együtt tizenhárman ültek az asztalnál, köztük Júdás, aki elárulta Jézust.

  Más források szerint a Jézust eláruló Júdás személyére utal a 13-as szám, mert ő volt az, aki tizenharmadikként ült az asztalhoz. A babona ma is tartja magát: vannak, akik mind a mai napig kerülik, hogy egy tizenhárom fős társasággal üljenek le ebédelni.

  Fotó: Faktor.hu

Napóleon is babonás volt, sosem volt hajlandó olyan asztaltársasággal vacsorázni, ahol tizenhárman ültek az asztalnál, de így volt ezzel Franklin Delano Roosevelt, amerikai elnök is. Neki köszönhetjük a tizennegyedik (quatroziéme) intézményének létrejöttét. Ha csak tizenhárman gyűltek össze egy asztaltársasághoz, odarendelt plusz egy embert, akivel együtt máris 14-en lettek.

  Éppen olyan, mint egy fóbia

  A triszkaidekafóbia (triszkaideka – tizenhárom + fóbosz – félelem) a tizenhármas számtól való félelmet jelenti, amely a világ számos pontján megmutatkozik. A babona a XX. század első felében olyannyira elterjedt volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban pedig nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor.

  Egyes épületekben ha van is tizenharmadik emelet, akkor se mindig lakik ott valaki: a londoni One Canada Square felhőkarcoló 13. emeletén például nincsenek kiadó irodák, hanem itt van az épület légkondicionálása, hogy a triszkaidekafóbok ne kerüljenek stresszhelyzetbe. Las Vegas több kaszinójában szintén nincsen 13. emelet.

  A babona elérte a memphisi (Tennessee, USA) repülőteret is, ahol nincs A13, B13 és C13 számú beszállókapu. A New York állambeli Islip repülőterén sincs 13-as beszállókapu, San Franciscóban pedig a 12. és a 14. sugárút közötti észak-déli irányú utcának nem akartak szerencsétlenséget hozó nevet adni, ezért Funston Avenue-nek hívják.

  Fotó: nj1015.com

  Milyen hatása van ennek a napnak?

  Bármilyen meglepő is, a félelemnek hatása van a gazdaságra. Az észak-karolinai Stress Management Center and Phobia Institute felmérései szerint csak az Egyesült Államokban 17-21 millió embert érint a fóbia, amely 800-900 millió dolláros bevételkiesést okoz azzal, hogy sokan nem mernek repülőre szállni, autóba ülni vagy balszerencsétől való félelmükben dolgozni m

  A pszichológusokat és a történészeket is megosztja, hogy mi lehet a magyarázata a péntek 13-a által keltett babonás szokások fennmaradásának, de legtöbben azt vallják: az ember életében olyan sok a rejtélyes veszély vagy a stressz, hogy néha hinni akar abban, hogy az olykor felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan jelenségek mögött mégiscsak van valami ok.

A különösen babonások a szerencsétlenség elűzésének széles palettájáról válogatnak ezen a napon, például sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át. Ezen a napon nem szabad létrára mászni, minden baljós gondolatot le kell kopogni egy fán -a babonások szerint legalábbis.

  Íme néhány balhiedelem:

  Fotó: Hír.ma

  Pénteken megkezdett, vagy végzett munkán nincs szerencse.

Aki pénteken nevet, vasárnap sír.

Pénteken éhgyomorra tüsszenteni nagy veszedelem közeledtét jelenti.

Pénteken útra kelni kész szerencsétlenség.

Aki pénteken dől ágynak, sose kel fel.

A pénteken sütött kenyér keletlen marad.

Aki pénteken fűt be először télen, annak leég a háza.

Pénteken mosott ruhától kiütést kap az ember.

Ha a kisgyerek pénteken kapja első fogát, akkor a többi nem nő ki.

Ha a gyerek pénteken kezd beszélni, akkor megnémul.

  Forrás: faktor.hu/Körkép.sk/TH