#arkhimédész

[meg-megbanom-ezt]

Önfejlesztésekbe'

Nyilván volt már erről is ötmillió thread, de olyan hihetetlen, hogy vannak emberek, akik pl. szeretnek sportolni, szeretnek főzni és szeretnek zuhanyozni*, és nem kell fogcsikorgatva végighúzni magukat ezeken, mintha a nyűgös gyermeki énjükkel vitatkoznának, hogy "márpedig TUDOD, hogy MUSZÁJ, a saját jól felfogott érdekedben!!!". Persze tudom, hogy nem irigyelni kell őket, hanem utánuk csinálni, mert valószínűleg ők sem születtek így (vagy nem mind). Látok egyfajta pátoszt a fogcsikorgatva akaraterővel önerőszakolásban, csak épp nem szeretem. Olyanná akarok válni, akinek nem nyűg, vagy legalábbis kevésbé. Megtalálni a szépséget, a zent, a boldogsághormont valami hasznos, de nemszeretem tevékenységben; találni egy fix pontot és kifordítani a sarkaiból a világot. "Vannak erre ilyen technikák, Tibi!"

*mindenki nyugodjon meg, ezt nem lógom el a másik kettőhöz képest, mert a kiközösítéstől való félelmem erősebb... Csak nem értem, hogyan lehet élvezni a tisztálkodást. Egyszerűen utálok vizesnek lenni. :(

[hicapacity]

ARKHIMÉDES Csavarja

Archimédesz csavarja megoldotta az ókor egyik legnagyobb gyakorlati problémáját, amely a folyadékemelés könnyű módját találta meg. Archiméde létrehozott egy olyan gépet, amely lehetővé tette ezt a műveletet viszonylag egyszerűséggel elvégezni: az Archimédészi csavart. A gép egy nagy csavarból áll, nem feltétlenül vízálló csőbe helyezve. A cső alsó része folyadékba merül, és a csavar forgatásával minden lépés összegyűjt egy bizonyos mennyiségű anyagot, amelyet a spirál mentén emelnek fel, amíg a felső részből kilép, és egy tárolóedencébe kerül.

A forgatáshoz szükséges energiát fogantyú, állatok, szélmalomcsavarok vagy mezőgazdasági traktorok biztosíthatják. Az Archimédész csavart Diodorus Siculus és Athenaeus tanúvallomásai alapján tulajdonítják Archimédésznek. Friss tanulmányok azonban azt mutatják, hogy Archimédész előtt már feltalálhatták, mivel úgy gondolják, hogy Babilon függőkertjeinek öntözésére használták. Archimédész talán tanulmányozhatta a csavart az egyiptomi Alexandriában tartózkodása alatt, és Olaszországba importálhatott egy olyan hangszert, amelyet tehát a közel-keleti országban már ismertek. Arkhimédész tanulmányai mind az ókorban, mind a demonstrációinak szigorát mintaként tekintik, mind a reneszánszban, amikor változatban, vagy eredeti szövegben megjelent alkotásai nagy érdeklődést jelentenek az alapítók számára modern kísérleti tudomány. Galileo Galilei felveszi Archimedes csavarját Le Meccaniche című műveben: az „Archimedes csavarján vízeltávolításért” című részben bemutatja, hogyan működik. „Nem úgy tűnik, hogy ezen a helyen Archimédész csavaros vízemelésének találmányát csendben kellene átadni: ami nemcsak csodálatos, de csodával határos, mert majd rájövünk, hogy a víz a szőlőben emelkedik, folyamatosan leereszkedik. ”

Archimedes csavarját még ma is különböző kontextusban használják a szilárd, folyékony és gáznemű állapotokban lévő anyagok emelésére. Továbbá a hidraulikus fúró egyenetlen vízszintre is alkalmazható, mivel álló helyzetben kihasználja a potenciális energiát. A legmagasabb ponton a víz potenciális energiája a maximum, és az ebből következően a legalacsonyabb pontra való zuhanás következtében generátorhoz csatlakoztatott rotorrá kerül, amely a csavar mozgása által adott kinetikus energiát elektromos energiává alakítja. A folyadék a legmagasabb ponton kerül be a cochleába, nevezetesen a három-négy rekeszébe, míg egy elektromos impulzussal indított motor mozgásba lendíti. A különböző rekeszek különféle kamrákat alkotnak, melyekben a bejövő víz a föld gravitációs erejének köszönhetően tolódik, forgási elvet hozva létre. A fúrótengely forgatásával termelt energiát szíjszorzón keresztül továbbítják egy generátorba; a forgási sebesség minimális, valójában nem a sebesség, hanem a tolóerő nyer ebben a technológiában.

Forrás: Archiméde blogja

ARCHIMEDES' SCREW

Archimedes' screw solved one of the greatest practical problems of antiquity, which was finding an easy way to lift liquids. Archimede created a machine that allowed this operation to be carried out with relative simplicity: the Archimedean screw. The machine is made up of a large screw and placed inside a tube, not necessarily welded watertight. The lower part of the tube is immersed in a liquid and, by rotating the screw, each step collects a certain quantity of substance which is raised along the spiral until it exits from the upper part, to be discharged into a storage basin.

The energy for rotation can be provided by a handle, by animals, by windmill propellers or by agricultural tractors. The Archimedean screw is attributed to Archimedes on the basis of the testimonies of Diodorus Siculus and Athenaeus. Recent studies, however, indicate that it may have already been invented before Archimedes, as it is thought to have been used to irrigate the hanging gardens of Babylon. Archimedes may have studied the screw during his stay in Alexandria in Egypt and may have imported an instrument into Italy that was therefore already known in the Middle Eastern country. Archimedes' studies have a notable influence on the history of science both in antiquity, when the rigor of his demonstrations is taken as a model, and in the Renaissance when his works, published in versions or in the original text, are the subject of great interest for those who founded modern experimental science. Galileo Galilei takes up Archimedes' screw in his work Le Meccaniche: in the passage "On Archimedes' screw for removing water", he demonstrates how it works. “It does not seem to me that in this place Archimedes' invention of raising water with the screw should be passed over in silence: which is not only marvelous, but miraculous; for we will find that the water ascends in the vine, continually descending.”

Even today, Archimedes' screw is used in various contexts to lift substances in the solid, liquid and gaseous states. Furthermore, the hydraulic auger can be applied to uneven water levels, as it exploits the potential energy in a stationary position. At the highest point, the potential energy of the water is maximum and as a result of the consequent fall towards the lowest point, it is conveyed into a rotor connected to a generator which transforms the kinetic energy given by the movement of the screw into electrical energy . The fluid enters the cochlea, namely its three or four compartments, at the highest point, while a motor, started by an electrical impulse, sets it in motion. The different compartments form individual chambers in which the incoming water pushes, thanks to the earth's gravitational force, creating a rotation principle. The energy produced by the rotation of the auger shaft is transmitted, through a belt multiplier, to a generator; the rotation speed is minimal, in fact what wins in this technology is not the speed, but the thrust force.

Source: Archimede's Blog

[2ndbaroness]

Én, mint a hazai tumblr közösség nem elismert kinky bárónője, természetesen tudok erre válaszolni. Nos tehát a világ - nem csak a miénk, hanem az összes létező, az egyensúlyra törekszik. Meg ugye a lehető legkisebb energiaszintre (ezért jó ötlet cselédet szolgát személyzetet alkalmazni). Ennek az egyensúlynak a vizsgálatával Arkhimédész is foglalkozott a Kr.e. 3.században. A tartós nyugalom eléréséhez tehát egyensúlyra van szükség. Ezért a hivatalos válaszom az, hogy

@deaktivalj !!!

Ha van Sadolin, akkor létezik Mazolin is?

[bukovskikaroly]

a lényeget pontosan tükröző 1.

Régebben pornóztam, mondta a lány. A neurotranszmitterek durván meglódultak a szinapszisaimon át. Erre mit mondjak, baszdmeg?, mondtam magamban és egyúttal adtam ki a parancsot a molekuláimnak az agyamban, válaszért esdekelve.

Történt, hogy a mulatság alkalmával fogytán volt az ital, és ahogy az lenni szokott, mindig a legkevésbé ittas egyén megy utánpótlásért. Ez a személy megint én voltam tegnap éjjel.Kézen fogtam hát a leányt, aki a ‘rámozdulás’ tárgyát képezte éppen, és elindultunk (gyalog!) az éjjel is nyitva tartó dohányboltba. Ekkor hangzott el az adekvát kijelentés.

Az este legnagyobb részében a második (2.) pun háborúról elmélkedtem (három volt, csak jelzem, és Hannibál békés öregkort ért meg amúgy. a szerk.) Ebben a harcban Arkhimédész hadigépezetei például nagy veszteségeket okoztak a rómaiaknak. A legnagyobb ókori matematikus,- figyelem! - a punok oldalán harcolt. Na, mindegy.

Még alszik. (nem Hannibál)

[urbanturban]

Karantén slam

Az teljességgel kizárva, hogy engem bezárva tartsanak egy hónapig – vagy kettő… (Bár én legalább betartom, hogy magamat a ház falai közé izolálom, és nem a bárban nyomatom a partit, hanem pizsiben – otthon, a párnák között, kócos hajjal és rottyon.) Közben keddtől kezdve csak azt várom, hogy a három hónap múlva esedékes fesztiválon már ne álljon hadilábon a szív az ésszel, mert az előbbi fájna, de az utóbbi a logikával magyarázna, magyar fiatalok kezei áznak a fertőtlenítő levében, és főnek a sajátjukban. Kijárási tilalmukban rájuk törő – idegölő – unalmukban egy hét után már Isztambulban járnak (de csak a Google Maps-en), mint az öcsém, aki videochaten futja az edzést, miközben néha belóg egy másik gimnázium online órájára. Az Arkhimédész törvényét egy idegen tanár szájából jobban érti, mintha az iskolapadban kellene ülni, ahova leginkább hülyülni járnak a kamaszok, de elhülyülni még egynek nem sikerült, sajnos. Na, majd most. A karanténban agonizálni nyáron sem lesz túl kellemes, hiszen én személy szerint inkább Athénban szürcsölném a cérnametéltes levest, ahelyett, hogy az orromat, és ahelyett, hogy itthon. Biztos a Londonba tervezett sokadik kiruccanás is bajban, pedig még ki sem volt fizetve fontban. Szerintem a sors sem akarja, hogy ennyit költsek, így lehet, hogy gazdagnak és bölcsnek, mondjuk az is igaz, hogy élményekkel szegényebb némbernek titulálnám magam, és megtalálnám a módját annak, hogy a PM bácsi Boriskának (és nem az utcán flangáló Mariskának, bár neki is…) megmondjam a magamét, a koronavírusért és a virtusért, meg az angol – nem létező – javamért. És a tízévados sorozat sem olyan hosszú, mint a bosszúhadjárat, amit elkeseredésemben tervezek, hiszen a tervezett időnél hamarabb végzek a nézésével, meg a világ képzeletbeli bejárásával, ha már kijárási tilalom van. Nincs? Lesz.

[domperarmand]

ahányszor felbukkan mindig Arkhimédész emlékreglob.

[fthesloth]

Arkhimédész felesége

Heu Réka?

[dolgokamikrerajottem]

Az okos emberek tiszteletet érdemelnek

És csodálatot. Főleg csodálatot�� Sherlock óta tudjuk, hogy az intelligencia igenis nagyon vonzó, még ha “tulajdonosuk” nem is egy Adonisz. Ráadásul a lenyűgözően okos emberek gyakran hihetetlenül jófejek is, hiába tűnnek elérhetetlen magasságokban lanton pengető Arkhimédészeknek, valójában ők is emberek (komolyan!), és remekül el lehet velük beszélgetni akármiről. Még örülnek is neki. 2015. 12. 14.