#Zsófia Boros | Explore Tumblr posts and blogs

neighbourart · 5 years ago

Text

VESZPRÉMI GABRIELLA – textiltervező/textile designer

A reggeleket mindig egy tejeskávéval indítja, anélkül nem lehet hozzászólni. A nyár a kedvence, ugyanis nagyon nem szeret fázni. Három testvére és rengeteg őrült jó gyerekkori emléke van. A tervezés első fázisának csöndje után a kedvenc zenéire kezdi el a kísérletezős műhelymunkát. Az alkotásain keresztül azt szeretné kifejezésre juttatni: „mindenki merjen önmaga lenni!”

She always kicks off her mornings with a latte, otherwise no one can talk to her. Summer is her favorite season, as she really doesn’t like to be cold. She has three siblings and plenty of awesome childhood memories. After the silence of the first phase of design, she starts the experimenting work with her favorite tunes in the background. What she would like to express through her creations is that “everybody should dare to be themselves!”

Gabi asztala/Gabi’s table.

Milyen típusú emlékek inspirálnak jobban: a jók vagy a rosszak?/What type of memories inspire you the more: the good or the bad?

Mind a kettő, egyik sincs a másik nélkül. Az inspiráció is pont ilyen, mindig kicsit más energiákra van szüksége.

Both, neither exists without the other. Inspiration is the same: it always needs somewhat different energies.

Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?/How do you overcome a temporary creative crisis?

Mivel alkalmazott művészként dolgozom, muszáj túllendülnöm az olyan időszakokon, amikor esetleg nehezebben megy a munka. Ilyenkor igyekszem kicsit átcsoportosítani a feladatokat. A márka életében nagyon sokféle feladatot kell ellátnom és kézben tartanom, éppen ezért, ha valamelyik része akár a kreatív, akár az adminisztratív kicsit nehezebben megy, másra helyezem át a hangsúlyt. Így amikor odajutok, újult erővel tudok nekilátni. Ha konkrétan a tervezési résznél akadok el, akkor próbálom teljesen új szemszögből vizsgálni az adott problémát. Ez igazából mindig érdekes része a tervezésnek és szükségszerű is , úgyhogy ehhez már hozzászoktam.

As I work as an applied artist, I must overcome the periods where working is more difficult. In these cases, I try to regroup the tasks a bit. I have to fulfil and manage diverse tasks in the life of the brand, and so if any parts, either the creative part or administration doesn’t go so well, I shift my focus to something else. This way, when I get to the hard part, I can start it off again with new momentum. If I get stuck specifically at the design process, I try to examine the given problem from a completely different angle. This is always a very interesting part of the design process and it is also necessary, so I’ve got used to it.

Kinek mutatod meg először a legújabb alkotásodat?/To whom do you show your latest pieces first?

A barátaimnak és a családomnak. Egyrészt azért, mert ez egy biztonságos terep, másrészt pedig, mert nagyon különbözőek, így sok új szempont felmerülhet. Minden kollekciónál, még a tervezési-kísérletezési fázisban igyekszem megmutatni nekik, hogy az általuk mondott esetleges kritikát még be tudjam építeni a végleges darabokba. Persze vannak olyan dolgok is, amikből nem engedek (mosolyog).

To my friends and family. On the one hand, because it’s a safe zone, and on the other hand, because they are very different, and so many new aspects can emerge. I try to show them the pieces of every collection in the design-experiment phase so that I can incorporate any potential feedback received from them into the final pieces. Of course there are some things where I am holding my ground (smiles).

Fotók: Lakos Máté

Mi a legkedvesebb gyerekkori emléked?/What is your favorite childhood memory?

Rengeteg van, és általában a testvéreimhez és a családomhoz kötődnek. Mivel három testvérem van, elég sok őrültséget csináltunk együtt, de nem tudnék csak egyet kiemelni. Otthon időről időre eszünkbe jut egy-egy emlék, amiken mindig jókat nevetünk.

I have many, and the majority of them is related to my siblings and my family. As I have three siblings, we have done quite some crazy things together, but I couldn’t highlight only one out of them. When I am at home, memories come up every now and then and we always have a good laugh about it.

Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?/What do you feel when another artist creates a work similar to yours?

Számomra az a legfontosabb, hogy olyan kollekciókat és tárgyakat készítsek, amelyeket mindenki egyértelműen hozzám tud kötni – márkajelzés nélkül is tudják, azt a táskát vagy cipőt én csináltam. Mindig értetlenül állok az olyan helyzetek előtt, ahol azt tapasztalom, valaki nem akar egyedit és újat alkotni.

The most important thing for me is to create collections and objects that can be associated with me by everyone – so that they know even without a brand name that that specific bag or shoes were made by me. I am always baffled by the situations where I experience that someone doesn’t want to create something unique and new.

Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?/What would you like to be remembered by?

Attól függ, kire vagy kikre vonatkozik a kérdés, de nem túl kellemes azon gondolkodni, hogy mi lesz, ha majd nem leszek. Jobban foglalkoztat, hogy mit tudok addig tenni, amíg élek (mosolyog). A tervezéssel kapcsolatban próbálok mindig magam lenni, és az engem foglalkoztató dolgokra összpontosítani. Mindig hajt az alkotni vágyás és az új dolgok kutatása. Aztán majd meglátjuk…

It depends on whom the question is about, but it’s not very pleasant to think about what’s going to happen when I’m no longer here. I rather think about what I can do while I’m alive (smiles). In terms of design, I always try to be myself and concentrate on the things I care about. I am always driven by a desire to create and to search for new things. Then we’ll see…

Fotók: Lakos Máté

Gyűjtesz valamit?/Do you collect anything?

Régen rengeteg dolgot gyűjtöttem, most már igyekszem nem felhalmozni felesleges dolgokat, és csak olyan tárgyakkal körülvenni magam, amelyek jelentőséggel bírnak.

I used to collect a lot of things, now I rather try not to pile up unnecessary stuff and I try to surround myself with things that are significant.

Van olyan gyerekes szokásod, amit akkor csinálsz, amikor senki nem figyel?/Do you have any childish habits that you do when no one is watching?

Persze, hogy van és egyértelmű, hogy nem mondom el (nevet).

Of course I have, and I won’t tell you (laughs).

Van-e napi rutinod?/Do you have a daily routine?

A reggelem mindig egy tejeskávéval indul, anélkül nem lehet hozzám szólni. A nap további részét, ha akarnám sem tudnám rutinszerűen csinálni.

I always kick off my mornings with a latte, without that I am not very sociable. I couldn’t do the remaining part of the day routinely even if I wanted to.

Hogyan fogsz neki egy új munkának?/How do you start a new project?

Ha egy új kollekcióról van szó, akkor a legelső lépés , hogy megpróbálom megfogalmazni, milyen hangulatot, milyen látványt szeretnék általa kifejezni. Tehát valójában körbejárom az éppen engem foglalkoztató dolgokat. Ebből inspirálódva formákat, anyagokat, technológiákat gyűjtök, és csak utána kezdődik a tényleges tervezés.

If it is about a new collection, the first step is to try to formulate the mood and visuality I would like to express with it. So I canvass the things that are currently on my mind. By getting inspired from these, I collect materials and technologies and the actual design process only starts afterwards.

GabriellaVeszpremi X FruzsiFekete Fotó: Pék Dániel Model: Döbrösi Laura Smink/haj: Koma Tímea Zsófia Enteriőr: Daken Studio Ruha: Je Suis Belle

Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?/Is there a specific mood that makes creation easier for you?

A tervezés első fázisához tökéletes nyugalomra van szükségem, egyedül, csendben, általában ez még otthon történik. Ha megtaláltam a vezérfonalat, már megyek is be a műhelyembe, bekapcsolom a gépeket, a kedvenc zenéimet és elkezdem a kísérletezgetést.

I need perfect calmness for the first phase of the design process, alone, in silence - usually this takes place at home. If I have found my clue, I immediately go to my workshop, I turn on the machines, put on my favorite music and I start experimenting.

Sör vagy bor?/Beer or wine?

Nem tudnék választani, időszakaim vannak. Most éppen boros vagyok, fehér vagy vörös.

I couldn’t decide, I have periods. I am a wine-fan currently, red or white.

Mit szeretnél kifejezni az alkotásaidon keresztül?/What would you like to express through your pieces?

Hogy mindenki merjen önmaga lenni. Szépségideáloktól és divatirányzatoktól függetlenül a lényeg igazából csak annyi, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ami nekem is nehezen megy, de egyre jobban és imádom, hogy bármit, amit szeretnék felvenni, azt meg tudom magamnak csinálni. Szeretném, ezt másoknak is átadni.

That everybody should dare to be themselves. Regardless of beauty ideals and fashion trends, the essence is to feel good in our skin. This is also problematic for me, but I am getting better in it and I adore that I can make everything I would like to wear. I would like to pass this on to others, too.

Fotó: Albert Anna Model: Bach Kata Smink/haj: Koma Tímea Zsófia Ruha: Je suis belle, Kele Clothing, INQ

Mi az, ami a leginkább feltölt?/What can recharge you the most?

Ha a számomra fontos emberekkel tölthetem az időmet.

If I can spend my time with the people that are the most important to me.

Kedvenc évszak?/Favorite season?

A nyár, imádom a meleget, nagyon nem szeretek fázni. Nyáron pedig nehéz fázni (mosolyog).

Summer, I like hot weather, I really don’t like to be cold. And it is hard to be cold during summer (smiles).

Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?/If you had to give a single piece of advice to other, possibly beginner talents, what would that be?

Valószínű egy csomó közhelyet mondanék, ami amúgy mind igaz :) Szóval, csak akkor kezdjenek bele saját márkába, tervezésbe, ha komolyan gondolják, és szeretnek nagyon sokat dolgozni!

Probably I would say many banalities, which are all true, by the way :) So I think they should only get started with their own brand and design if they are serious about it, and if they like to work a lot!

NÉVJEGY | ABOUT – Veszprémi Gabriella:

Fotó: Viszlay Márk

„2017-ben diplomáztam textiltervezőként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, de már az egyetemi évek alatt lehetőségem nyílt több magyar márkának is tervezni. Később ezekből a tapasztalatokból építkezve indítottam el saját márkámat, melynek alapját a LAYERS névre keresztelt diplomakollekcióm adta. A mestermunkám alapötletét a bőrtárgyak kivitelezése során visszaáradó, értékes bőrdarabok újrahasznosításának szándéka inspirálta. Felhasználásuk során egy kifejezetten újszerű, rétegelési technológiát választottam, mely választ ad a szabászati hulladék felhalmozásának problémájára. A márka azóta bemutatott kollekciói a lehetséges irányokat, utakat, felhasználási területeket hivatottak bemutatni. Éppen ezért a táskák és cipők mellett az ékszerek is feltűntek a márka kínálatában („LAYERS of impressions” kollekció Fekete Fruzsival).

A GabriellaVeszpremi márka a fenntarthatóság szem előtt tartásával készít kiegészítőket, amelyek formai stílust tudnak teremteni, megújítva ezzel az újrahasznosított, eko termékekről alkotott fogyasztói prekoncepciót. Az általunk alkalmazott technológia miatt minden darabunk egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért olyan nőknek tervezünk, akik nem félnek kitűnni a tömegből, és a saját ízlésükre tudják formálni az általunk megálmodott tárgyakat.”

“I graduated from the Department of Textile Design of Moholy-Nagy University of Art and Design in 2017, but I had the chance to design for several Hungarian brands already during my university years. Later on I started off my own brand by building on these experiences, the basis of which was provided by my diploma collection titled LAYERS. The original idea of my diploma project was inspired by the intention to recycle the valuable pieces of leather that remain after the manufacturing of leather items. I chose an expressly novel layering technology for manufacturing, which offers a solution to the problem of piling up tailoring waste. The collections of the brand presented since all intended to display the possible directions, paths and areas of use. For this reason, in addition to the bags and shoes, the selection of the brand has been expanded with a jewelry line, too („LAYERS of impressions” collection with Fruzsi Fekete).

The GabriellaVeszpremi brand creates accessories by keeping sustainability in mind that can create a formal style, this way renewing the consumer preconceptions about recycled and eco products. Owing to our technology, each and every piece we make is unique and unrepeatable. Therefore, we design for women who are not afraid to stand out from the crowd and who can shape the objects imagined by us to their own taste.”

Gabriella Veszprémi | Website | Facebook | Instagram

2 notes · View notes

moradadabeleza · 6 years ago

Link

2 notes · View notes

caviarsonoro · 1 year ago

Video

youtube

Zsófia Boros – Nocturne (Mathias Duplessy) | ECM Records

Ya las lustrales aguas de la noche me absuelven

de los muchos colores y de las muchas formas.

Ya en el jardín las aves y los astros exaltan

el regreso anhelado de las antiguas normas

del sueño y de la sombra.

Ya la sombra ha sellado

los espejos que copian la ficción de las cosas.

Jorge Luis Borges

#youtube #jorge luis borges #Zsófia Boros #ECM Records #local objects

7 notes · View notes

twoblackcats-com-blog · 8 months ago

Video

flickr

nocturne by Dave Binyon Via Flickr: Music: Please Right Click and select "Open link in new tab" www.youtube.com/watch?v=EIpmAmwdnyU Zsófia Boros – Nocturne (Mathias Duplessy) Sit down, look and listen

#twoblackcats #flickr

0 notes

runridedive · 6 years ago

Text

Gold medal ends World Marathon Champs on a high for Team SA

Andy Birkett and Hank McGregor powered to to the Men’s K2 world title in the final event of the ICF Canoe Marathon World Championships in Prado Vila Verde in Portugal to hand Birkett the elusive double and secure an eleventh world title for McGregor.

South Africa was named as the winner in the overall team kayak rankings at the end of the four days of competition.

The Durban-based duo of McGregor and Birkett were always in control of the fast paced, eight lap, 30km race on the Cavada River and led the seven boat front bunch into the last portage, and throttled away on the final 1000 metre lap to claim the gold medal, holding off Hungarians Adrián Boros and László Solti.

The pair surprised many by opting to race Birkett in the front of the kayak, leaving McGregor to provide the power from the back cockpit and to use his tactical acumen to advise Birkett on the ferocious dynamics at play in the front group.

They managed to stay clear of the jostling that characterised the race, conserving their energy and only asserting themselves when it counted.

Birkett, who won the K1 gold medal the day before admitted that he was worried about his stamina when fatigue hit him early on in the race.

“On lap two I said to Hank I need to jump off and have a sleep, I was pretty broken,” said Birkett.

“But that is where team work really makes a difference and Hank just took up the slack.

“It is really reassuring having someone like Hank in the back, giving me tips and having my back when the other guys are coming up,” said Birkett.

An elated McGregor heaped praised on Birkett, and said that he might rethink his retirement from K1 racing after watching the singles duel from the commentary box.

“Never say never,” he said ominously.

After a very encouraging start the Cape pairing of Stu MacLaren and Kenny Rice were shrugged off the front bunch in a momentary lack of concentration but went on to finish tenth overall.

In the Women’s K2 race the South African crew of Hayley Nixon and Christie Mackenzie fought gallantly for the minor places on the podium after the race for the 2018 world title was settled.

Their race came down to a sprint to the line with the Spanish crew of Tania Alvarez and Tania Fernandez, which they lost in the dying seconds of the race, leaving them in fourth place.

The other South African crew of Bridgitte Hartley and Melissa Van Rooyen finished in tenth position.

The Women’s K2 title fell to the juggernaut Hungarian crew of Renata Csay and her young partner Zsofia Czellai-Voros, giving the Hungarian legend Csay her 19th world championship gold medal.

The event has been a successful one for the large South African team contesting the event. They had four medals, Andy Birkett’s K1 gold and three bronze medals, going into the final day, to go with the haul of 24 medals from the Masters Cup races.

SUMMARY OF RESULTS WORLD MARATHON CHAMPIONSHIPS, PRADO VILA VERDE WOMEN’S K2 1 Renáta Csay/Zsófia Czellai-Voros HUN 1:56:14.05 2 Eva Barrios/ Amaia Osaba ESP 1:58:59.37 3 Tania Alvarez/Tania Fernandez ESP 1:59:29.22 4 Hayley Nixon/Christie Mackenzie RSA 1:59:30.42 5 Joana Sousa/ Ana Valentim POR 1:59:36.00 6 Anna Koziskova/Katerina Milova CZE 1:59:39.17 7 Michele Eray/Margaret Hogan USA 1:59:48.18 8 Lize Broekx/Hermien Peters BEL 1:59:52.45 9 Rebecca Mann/Isabel Neilson AUS 2:01:21.95 10 Bridgitte Hartley/Melissa Van Rooyen RSA 2:01:33.54

MEN’S K2 1 Andy Birkett/Hank McGregor RSA 2:02:16 2 Adrián Boros/László Solti HUN 2:02:16 3 Miguel Llorens/Luis Pérez ESP 2:02:18 4 Jose Julian/Miguel Fernandez ESP 2:02:19 5 Stéphane Boulanger/Edwin Lucas FRA 2:02:20 6 Daniel Salbu/Morten Minde NOR 2:02:44 7 Márton Mészáros/Gábor Aranyosi HUN 2:02:56 8 Sven Paufler/Marcel Paufler GER 2:092:59 9 Filippo Vincenzi/Alessandro Bonacina ITA 2:03:02 10 Stuart Maclaren/Kenneth Rice RSA 2:03:35

The post Gold medal ends World Marathon Champs on a high for Team SA appeared first on Run Ride Dive.

from WordPress https://www.runridedive.com/gold-medal-ends/

#News #Canoe SA

0 notes

trafohouse · 7 years ago

Text

Alternatíva sátorban fetrengés mellé // Kovács Andrea és Varga Brigitta a Trafó fesztiválozásáról

Idén két fesztiválra is kitelepszünk. A Kolorádónak már vége, a Bánkitó viszont hamarosan kezdődik: július 12. és 15. között tudtok jönni. A fesztiválokon megjelenő programok szervezőivel – Bánkkal kapcsolatban Kovács Andreával, a Kolorádóról pedig Varga Brigittával – beszélgettünk erdőbe szakadásról, közönséggel való közvetlenebb viszonyról, és arról, miért szól az egész mindig a B-verziókról is.

Bánkitó Fesztivál

Trafó blog: Régóta viszel programokat fesztiválokra, általában kísérletező, kortárs projekteket. Milyenek az emberek reakciói?

Kovács Andrea: Ahhoz már kell egyfajta elszántság, hogy valaki bemenjen például a Trafó Bálna (a Trafó fesztiválhelyszíne) belső terébe, de olyan laza és szabad közegben, amit egy fesztivál természetesen hoz, ezt a lépést is könnyebben teszik meg az emberek. Van, aki azt mondja, még nem hallott a projektjeinkről, de van olyan is, aki itt jön rá, hogy persze, akkor ez trafós! Mindkettő jó: az is, ha valami újat mutatunk és az is, ha kiderül, hogy a “kortárs” művészet is lehet érthető.

youtube

Videó: Ofner Gergő

TB: Akkor eszerint is válogatsz? Könnyebben befogadható programokat keresel?

KA: Ha a fesztiválnak van saját tematikája, akkor tudatosabb építkezésről van szó. Mindig inspiráló tágabban kapcsolódni a nagyobb egészhez, itt brandek lépnek egymás – például a smART!-sorozat a Bánkitó – mellé. Bánkon a téma most a korrupció, amiről nekem az Open Data (szabadon felhasználható adatok) fogalma jutott eszembe. Kis túlzással minden projekt alapja valamilyen feldolgozandó adatrendszer, ami lehet számítógépes jel vagy lehet akár az emberi test is.

Fesztivál nagyhatalom

Ha nem arról lennénk épp híresek Európában, hogy putyini mintára számoljuk fel a jogállamiság kereteit, lehetnénk mi a fesztiválok országa is. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nálunk minden fesztivál. Ugyan a kaja az új zene, de ha most nem számoljuk a gasztró-univerzum eseményeit szakállba ragadt mangalicától gluténmentes tökös lepényig, akkor is találunk művészeti fesztiválokat június elejétől egészen szeptember végéig.

Van kemény szakállas arcokat vonzó vagy poszthippi-goa fesztiválunk, ezeknek létezik a régen minden jobb volt verziója, találunk trashpop balatoni nyarat, gigantikus és drága élménypor fesztivált nyolcféle mutációval – hol tóparton, hol nem –, de vannak kifejezetten színházi vagy képzőművészeti fesztiváljaink is, helyspecifikus installációs megoldásokkal vagy boros-jazzelős-dombos változatokkal. (bn)

Általánosabban a fesztivál teljesen más kontextus, mint a színházterem, a közönséggel sokkal direktebb módon lehet találkozni. Pár percünk van, hogy egymásrahangoltságtól függően beleláláthassunk valakibe. Ez mindig elég izgalmas dolog. Ha eleve interaktív a program, mint Kolorádón az Augmented Fiction volt, el lehet beszélgetni az emberekkel és meg lehet mutatni azt is, hogy a kortárs művészet nem „magasabb rendű” dolog. Ha megvan a feeling, hogy „ja, ezt én is értem” akkor az jó első lépés is lehet a Trafó felé.

Sokat számít az időjárás, az alapigények a művészek és a közönség részéről is. Ha például nagyon fázik a közönség, lehet mindegy, milyen jól sikerült valami a színpadon. A fesztiválozás mindig a B-verziókról is szól, az eső állandó tényező lehet és meghatározó az is, konkrétan hol a helyszíned. Az időzítés szintén fontos faktor. Nehéz felvenni a versenyt a zenekarokkal: figyelni kell, hogy mikorra teszel be agyalósabb és mikorra szórakoztatóbb programot.

fotó: Szemerey Bence

TB: Mi lesz Bánkon?

KA:

Adatvizualizációs workshopokkal civil szervezeteknek szeretnénk segíteni, itt a Kitchen Budapest lesz partner.

Mivel a zene is adat – a kotta első inputja a hang – a K-Monitor és a JazzaJ közös projektjében közbeszerzési adatokból ad elő zenés performanszt. Ezt később is továbbfejlesztenénk, ebből a szempontból is hasznos egy fesztivál: lehet közönséget tesztelni, nulladik lépésként használni a tapasztalatot egy nagyobb projekt felé.

A Connected Bodies biofeedback performanszában az ember a jel, pontosabban a szívritmus, a keringési pulzus válik alkotó elemmé. Ez a program a januári Nextfeszt-es smART! XTRA folytatása.

Gryllus Ábris hanginstallációt hoz, ami a Holddal és tömegvonzással dolgozik. A budapesti Horizont Galériában kiállított TRUST jelei streamelve futnak majd. Olyan helyszínen lesz, amire csak tavaly találtam rá. A Tószínpadnál a lelátón van egy kis bódé, pár négyzetméteres mini-indusztriál helyszín, ahol korábban szupernyolcas filmeket vetítő eszközök voltak.

Momésokkal service design workshopokat tartunk, ahol azt lehet megtanulni, hogyan építs márkát az ötletednek. Persze két órában nem lehet megváltani a világot, de gondololatcsírákat már el lehet ültetni.

Kolorádó

Trafó blog: A Kolorádó még nagyon fiatal fesztivál, idén volt másodszorra. Hogyan indult az együttműködés?

Varga Brigi: Amikor Henzler Annával együtt először beszélgettünk a Kolorádó Fesztivál szervezőivel, az derült ki, hogy inkább nappali programokra lesz szükség, este a közönség nagy része úgyis koncerteken bulizik. Idén már több nem zenei program is volt (például a Trafóhoz erősen kötődő Dollár Papa Gyermekei előadás, részletesen a Kolorádóról itt írtunk – bn), de nekünk elsősorban az volt a feladatunk, hogy a felébredt, már aktív fesztiválozóknak adjunk programot. Olyan helyszínben gondolkodtunk, ahol pihenhetnek és nézelődhetnek is az emberek. Interaktív program, installáció, ami egész délután nyitott. Emiatt vetette fel Anna a Bálnát. A programok alatt bárki bármikor bejöhetett ide és annyi időt tölthetett itt, amennyit szeretett volna. Így a kiállítóknak és nekünk is lehetőségünk volt beszélgetni az emberekkel.

DPGY a Kolorádón // fotó: Zoltai András

Kele Fodor Ákos Echolália projektjének korábban a Klubban volt bemutatója. Ez egyszerre könyv, installáció, poszterkiállítás, zene… Olyan hibrid, egyedülálló és friss dolog, amiről azt éreztük, a Kolorádó közönsége nyitott lehet rá. Végül a külföldieknek is bejött, pedig elég nyelvspecifikus a projekt. A fesztiválozók nyitottak és érdeklődőek voltak, sokat kérdezősködtek, és volt olyan is, aki miután félóráig nézegette a könyvet végighallgatta az összes hanganyagot. Ákos is szeret mesélni erről a projektről, remélem így neki is jó élmény volt.

Általánosan is megvolt a felvetésünk, hogy a kolorádós és a trafós közeg nincs messze egymástól. Ez szerintem 100 százalékosan stimmelt. Bárkivel beszélgettem, vagy ismerte a Trafót, vagy legalábbis hallott már róla. A fesztiválozók örültek annak, hogy van alternatívája a sátorban fetrengésnek.

TB: Hogy sikerült a Krund Ni Ovel (Gryllus Ábris és Vadas Zsófia Tamara közös performansza, ami Béyoncé Drunk In Love számából indult ki)?

VB: Olyasmi volt, mint egy Bálna megnyitó. Izgalmas és számomra tanulságos volt, hogyan működik egy ilyen előadás fesztiválon, teljesen másfajta térben, ahol ráadásul a nézők csak a Bálnán kívülről nézhették a performanszt. Jó volt látni, hogy többen kifejezetten ezt a programot keresték és Ábris: POST_c. installáció vetítésére is visszajöttek.

TB: Melyik jobb: kevesebb embert és szűkebb közeget elérő, de kísérletező projektekre nyitottabb fesztiválon, vagy a szélesebb közönséget elérő nagyokon részt venni?

VB: Az, hogy most mi kint voltunk a Kolorádón a Trafóval, valóban hiánypótló volt. A Szigeten folyamatos a lüktetés, óriási a forgatag, mindent hatalmas dózisban kapnak az emberek. A Kolorádó egy jóval kisebb és szűkebb közeget megcélzó fesztivál, viszont amiatt, hogy kevesebb a nappali és kulturális program, sokkal nagyobb hangsúlyt kaptunk mi is. Akik itt voltak, érdeklődtek, volt idejük, lehetett velük beszélgetni. Ilyen helyzetben koncentráltabb a viszony a nézőkkel a trafós tapasztalatoknál is.

Sok esetben egy határon túl a jó dolgok kinövik magukat, átfordulnak és zsúfoltak lesznek. Szerencsére a Kolorádó esetében ez (még) nem történt meg. Itt érték a gyönyörű helyszín is, ahol akár még a fesztiválon belül is elvonulhat az ember. Ha ügyesen követte a nyomokat, akkor megtalálhatta az Észlelés projektet vagy a Dollár Papa Gyermekeit, akik a lakást most erdőre cserélték.

#hatter #interjú #featured #bankito #kolorado #kovacsandi #vargabrigi

0 notes