#Uradalmi

[nolwemn]

MONYÓ Brewing Co. / Uradalmi

Wet Hopped Soda

Alc.: 0%

[katallure]

Menükártya gyűjtemény, egy felvidéki magyar család ebédeiről

[Betekintés egy XX. század eleji középosztálybeli, felvidéki család étkezési szokásába.] Összesen 89 db kézzel írt, rajzolt és színezett – Gényén, 1910. jan. 4. és dec. 30. között készült – menükártya. (Génye, felvidéki település volt Léva mellett. Ma már Léva része.) A lapok nagyrésze verzóján, a család aznapi eseményeinek leírása található. Készítőik Lakner László uradalmi intéző 10 év körüli gyermekei lehetettek. (A rajzokon látható L.L. és L.É. monogramok, a júl. 20-i lap hátulján írt, „Ma tudtam meg, hogy fölvesznek a kassai [akkor 8 osztályos] gymnasiumba...”, valamint a szept. 28-i lapon, az idősebb testvérének írt lev.-lap rajz címzése alapján.). A feljegyzések szerint azonosítható további – a családdal kapcsolatban álló – személyek: jún. 2.: „Féja bácsi” temetése.: Féja Kálmán (1864–1910), Féja Géza (1900–1978) édesapja. Szept. 9.: „Itt volt ... Becker mérnök bácsi”: Becker Ádám (1874–1956). 

[bdpst24]

Skanzen: Forogj malom, őrölj!

Skanzen: Forogj malom, őrölj!

Forogj malom, őrölj! Az őrlés magyarországi története címmel nagyszabású kiállítás nyílt a Skanzenben. A tárlat az Uradalmi Magtár 900 m²-es épületében október 31-ig tekinthető meg.  A malmokat és molnárokat középpontba állító kiállítás bemutatja a ma alternatív energiának nevezett természeti energiákkal működő őrlőszerkezeteket, a mai energiatermelő gépek korai előképeit, amelyek évszázadokon át…

[angelofghetto]

védjetek meg fiúk

Gulyás Marci készített egy elképesztően erős riportot egy elbocsátott magyar őrnaggyal. Azt gondoltam, hogy nem megy minden zökkenőmentesen, de ha egy dilettáns operakormány belebarmol ebbe a területbe is, az több mint életveszélyes, és ettől egy ezer négyzetméteres uradalmi bunker sem véd meg senkit, teszem hozzá halkan.

Miből él hagyományosan egy maffia? Ráteszi a kezét a dohány- és alkohol bizniszre, a kaszinókra, megvesz embereket, “védelmi” pénzeket szed, zsarol, fenyeget, megfélemlít, “visszautasíthatatlan” ajánlatokat tesz, mindenhova beépül, fellendíti a prostitúciót. Jaj, és ki ne felejtsem a fegyverkereskedelmet, amiből hatalmas pénzeket szakít. De most hogy a fenébe kerül ide ez a téma? Gőzöm sincs. Hagyjuk is.

[eugeniovonsavoy]

Napi levéltári bogarászásban találtam egy német borkereskedő céget, akivel levelezett az uradalmi tiszttartó:

A levél aláírója maga Edmund Neuner volt, szóval gondoltam, a szokásos cucc. Most este rákerestem az arcanumon; semmi. Poénból beütöttem a google-be, ahol ki is jött első találatba ez. Ez meg a cég honlapja.

Komolyan elképesztő, hogy ez a cég még létezik, sőt, a cím is majdnem ugyanaz...

Edit: meg ne nyissátok a galériát!!!!!!!!!!!

[szonikusfiatalsag]

Testi adottságai, jellemrajza, magánélete

Wesselényi magas, nagyerejű férfi volt, hatalmas mellkassal, erős, izmos combokkal és karokkal. A kor emberétől eltérő módon kiválóan úszott, átúszta a Balatont, máskor „úri barátainak tréfájára úszás közben meg is borotválkozott a Balatonon”.[9] Bár rendszeresen mozgott, lovagolt, sportolt, végzett fizikai munkát – olykor beállt béresei mellé kaszálni – , mégis már húszas éveiben hízásnak indult. 1822-ben Széchenyivel közös angliai útjuk során 96 kg-ot nyomott.[10] Évek múlva, politikai eltávolodásuk után Széchenyi volt, hogy naplójában csak „a Kövér”-ként említi.[10] Wesselényi korának egyik legnagyobb nőfalója volt, hatalmas szexuális étvággyal és teljesítőképességgel. Kolozsváron található eredeti naplója[11] szerint volt, hogy több mint 10 lánnyal tartott egyidejűleg kapcsolatot, és gyakran egy nap többükkel is hált.[12] Kapcsolatai között – a kor patriarchális viszonyai közt elfogadott módon – uradalmi jobbágylányok, asszonyok voltak elsősorban, akiket jobbágyaihoz hasonlóan sok mindenben segített is. Pesten és Pozsonyban bordélyokba járt, illetve alkalmi kalandjai közt „az egyszerű boltoslánytól a grófnéig”[12] számtalan hölgy megtalálható volt. Tartott a nemi betegségektől, gyakorta szenvedett is a kankótól (gonorrhoea), és a szifiliszt is megkapta. Különböző jobbágylányoktól számos – egyik barátja szerint 13 – törvénytelen gyermeke volt, közülük többen fiatalon meghaltak, végrendeletében négy gyermekére hagyott nagyobb összeget. Két, Pesten élő lányát rendszeresen látogatta, anyagilag támogatta, barátai előtt vállalta őket. Wesselényi 49 évesen, már nagybetegen feleségül vette az ápolónőként és szobalányként nála dolgozó Lux Annát, aki az esküvő idején nyolchónapos terhes volt. A házasságkötésre feltehetően a születendő gyermek törvényesítése végett került sor. Két gyermekük született.[12]

everything you wanted to know about Wesselényi Miklós but were afraid to ask

[hicapacity]

A külhoniak szavazásáról. Kell, avagy nem kell?

Elsorolok pár nevet!

Minden név egy valódi személyt takar!

Dönts!

3. Musztafa….

Menekültként érkezett az arab tavasz idején. Itt él, itt járnak a gyereki iskolába, megtanulta a nyelvünket, van véleménye a helyi ügyekről, segít Terikének a hatodikon, és morog ha kikap az Újpest és utálja a NAV-ot, mert feszt basztatják, holott 24 éve tisztességesen helytáll: büfét üzemeltet. Tíz éve magyar állampolgár. Szavaz.

4. Terike néni…

Az édesanyját, édesapját, nagyszüleit és a rokonai többségét elvitték az igazmagyarok koncentrációs táborba, és a testvérét három évesen beledobta Dunába egy vigyorgó nyilas keretlegény, mondván, hogy aki zsidó az nem magyar, Eljár szavazni. Pedig a szomszédja szerint élnie sem volna szabad!

5. Éva….

A Krisztián nevet adták neki a szülei, de valamikor hét évesen rájött, hogy a világ nem játékpuskákból és gombfoci bajnokságokból áll, hanem balettból és zenéből. Él a szavazati jogával, bár gyanakszik, hogy az ország se magyarnak, se embernek nem tekinti.

6. Zoli…

Több, mint 10 éve Angliában él. Magyar az anyanyelve, de elmondása szerint baromira semmi köze a magyar közélethez, mert Ő ma már Angliát tekinti az otthonának és köszöni, de nem akar beledumálni egy olyan ország belügyeibe, amit évente egyszer látogat meg, mint turista. Nem szavaz, mert jellemtelségnek tekinti.

7. Grísa

Nem beszél magyarul, Ukrajnában él. Nagyapja uradalmi kanász volt 1887-ben. Nagyanyja magyar kisnemesi család sarja. A második világháború alatt a megszálló csapatokkal együtt volt Budapesten és emlékszik milyen volt 45 tavasza. Hét éve Magyarországról kapja a nyugdíját. Annyit kértek tőle a barátai, hogy amikor kérik, akkor adja le a szavazatát. Magyar állampolgár.

8. Péter.

Marosvásárhelyi ács. Apja, nagyapja mind kemény, vidéki székelyek, csak ő költözött be a nagyvárosba. Magyarul beszél, dalol, létezik, politizál, látogatja a templomot. Soha nem járt Magyarországon! Magyar állampolgár. Mindig él a szavazati jogával. Nem érti, hogy miért beszélnek neki a facebookon Csaucseszkuról.

9. Benjámin.

Beceneve “Csoki”. Édesanyja 1970-ben érkezett Kubából fonólányként. Édesapja az Újpest gyapjúban dolgozott. Benjámin bőre sötétbarna, József Attila szavalóversenyt nyert, jelenleg magyartanár Csepelen. Magyar állampolgár. Szavaz. Gyerekként minden héten megverték a gyerekek, mert nem hasonlított rájuk. Ma a cigány gyerekeknek segít.

10. Lajos.

Magyarországon él. Szülei, dédszülei, mindenki Pesti. Angyalföldi! Imád pecázni, odáig van a pálinkáért, kedvenc kajája a pörkölt. Bajszos, pirospozsgás ember. Három gyereke van. Magyar állampolgár. Ötven évesen még soha nem szavazott! Utálja a politikát.

https://juhaszzoli.hu/2021/11/01/a-kulhoniak-szavazasarol-kell-avagy-nem-kell/

No comment!

Az első pont te vagy, a második pedig én! Mindenkinek van egy története!

Juhász Zoli

[magyarmalter]

sály 2

Itt járt három évig elemi iskolába Gárdonyi Géza, akinek az édesapja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjeinek készített fegyvert, később uradalmi gépész lett. (forradalom, uradalom, wikipédia)

[grofjardanhazy]

Nincs párja a sülyi uradalmi juhgazdaság ostyepkájának! Kapható minden csemegeüzletben

in: Magyar Grafika, 4. évf. 6. szám (1923. augusztus)

[nolwemn]

MONYÓ Brewing Co. / Uradalmi

Hop Harvest 2023

Alc.: 6,8%, Ext.: 15,7°

[kaiserschmarrn]

minket mar regota a meltosagos ur tajekoztat az uradalmi vigadalmokrol

[eugeniovonsavoy]

Neo-feudalizmus

Van ez a hír, miszerint a tihanyi bencések visszakapják a szántódpusztai majorságot, ami régen az övék volt. Mivel ismerem a helyszínt és a hír egyébként is előhozta a bennem szunnyadó uradalom-kattanást, ezért bemutatnám röviden, miről is van szó - természetesen történeti kontextusban értve ezt.

A Tihanyi Bencés Apátság szemben a mai állapottal, önálló jogi személy volt. Az uradalmi birtokállománya a jobbágyfelszabadítás időszakában (5.153 kat. hold, 155.750 telek) ugyan kisebb volt, mint a legtöbb nagybirtok vagy mint a Pannonhalmi Bencés Apátság (14.528 kat. hold, 451.125 telek), de így is nagybirtoknak mondható saját jogon. Fónagy Zoltán adattára alapján mutatom is, hogy Zala és Somogy megyében ez mit jelentett:

A piros amúgy az egyházi birtokokat jelöli a térképen. Nyilván lehetne szőrözni, pontosítgatni, mivel pl. Balatonfürednek csak 45-50%-át birtokolták és persze simán lehetett bérelt földjük is. Na, meg az olyan apróságok sem jelennek meg, mint a regálék, jelen esetben maga a Tihany-Szántód komp, amit az apátság üzemeltetett.

A cikkben említett helyszín ma a Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ néven fut és egy igazi, 1980-as évekből visszamaradt relikvia az a terület. Teljesen egyértelmű, hogy milliárdokat kell beleölni, hogy legyen ott bármi működőképes akármi, de van a majorságban potenciál. Pl. a műemléki védettséget élvező 19. századi és egyébként meglepően jó állapotú majorsági épületek. Mondjuk a helyszín megközelíthetősége nem a legjobb, sőt.

És aziránt se legyen senkinek kétsége, hogy ezzel is a már eddig is agyontámogatott, bár nagyon profin működő Pannonhalmi Főapátság jár jól.

[turabazis]

Egykori Uradalmi erdőmesteri villa épülete (Szilvásvárad) http://www.turabazis.hu/latnivalok_ismerteto_5210

[magyarmalter]

kondoros 1

a város nevezetességei: Geistcsákó major - kastély, kápolna, uradalmi cselédház Kondorosi Csárda Elhanyagolt zsidó sírkert, a Hilf és a Weisz család síremlékeivel Batthyány-Geist vadászkastély (wikipédia)

[nemzetinet]

Egy falu, ahol nincs éhes gyerek, nincs cigánykérdés és mindenki dolgozhat

Egy közösség működőképességét nagymértékben a vezető határozza meg. Bizonyára ez a titka Rozsálynak is. A nyolcszáznál alig több lelket számláló faluban évtizedek óta nincs éhes gyerek, nincs cigánykérdés, mindenki dolgozhat, és elvándorlás helyett egyre több a betelepülő. Adottságait tekintve Rozsálynak semmije nincs, amire támaszkodhatna. És mégis egy darabka éden a legszegényebb megye peremén. Áder János köztársasági elnök, aki kedden járt a településen, a siker titkát abban látja, hogy Rozsály lakossága valódi közösséget alkot.

Rozsály az ország északkeleti csücskében bújik meg, kőhajításnyira a román határtól. A falu széléhez érve sínpáron hajtunk át, a vasúti váró fölött frissen festett tábla hirdeti, hogy az idei évtől újra megáll a vonat Rozsályon. „Ebben találkozott a kormány elképzelése és a népakarat” – summázza később a nagy áttörést a polgármester.

Végiggördülünk a főutcán; meglep, hogy az öreg házakat is rikítóan piros, kék, zöld zsindely koronázza. A községházán kiderül, hogy nem valamiféle eszement divathullám söpört végig a falun, hanem a jégeső. Tavaly június 21-én hajnalban ökölnyi jegek záporoztak Rozsályra, és kilyuggatták a tetőket, majd a délelőtti heves zivatar megadta a kegyelemdöfést: az eső átáztatta a plafonokat, azok pedig beszakadtak. A polgármester erről annyit mondott: „Biztos azért kaptuk mi ezt a jeget, mert más nem bírta volna el, és ami nem öl meg, az megerősít.”

Csak magunkra számíthatunk

Sztolyka Zoltán, a negyvenéves, kétdiplomás, négygyermekes tanárember harmadik polgármesteri ciklusát tölti. Következetesen biciklivel közlekedik a faluban, eleinte meg is szólták érte. Ha Rozsályról kérdezik, rögvest elmeséli a falu történetét is. Ez a terület valaha uradalmi birtok volt, amelyhez a kora középkorban ötven település tartozott. Beszél a kettős várfallal védett, hajdani „mocsári” várról és a helyén felépülő romantikus kastélyról, amelyet a második világháború után porig romboltak a helyiek.

http://mno.hu/

Rozsály újkori története a kilencvenes évek elején kezdődött. Ahogy másutt is, ekkor számolták fel a helyi téeszt, ám a falu vezetése úgy döntött, nem hagyja szétszabdalni a földeket. 1993-ban létrehozták a Jóléti Alapítványt, amely kezdetben az önkormányzattól bérelt 85 hektáron gazdálkodott. Ezt időközben száz hektárra hizlalták.

– Arra törekedtünk, hogy minél inkább kizárjuk a külső tényezőket, abból indultunk ki, hogy akinek földje, gépei, állatai vannak, nem kiszolgáltatott – mondja Zoltán.

Gazdaságukat könnyebb volt annak idején megszerezni, mint most megtartani, teszi hozzá. De nemcsak a szociális biztonság miatt ragaszkodnak hozzá, hanem mert értelmes tevékenységet biztosít az embereknek. Rozsályon nincs munkanélküliség, a közmunkások vetnek, aratnak, gyümölcsfát telepítenek, állatot gondoznak, gépet javítanak, térkövet gyártanak – vagyis értékteremtő munkát végeznek. Rozsályon cigánykérdés sincs, noha a falu lakosságának negyede cigány. Volt idő, amikor reggelente ébresztgetni kellett őket, hogy jöjjenek munkába. Ma már óraműpontossággal kezdenek, és nekik is van otthon tyúkjuk, veteményesük.

Gyalog indulunk az új gyümölcspréselő üzemhez. Amíg odaérünk, friss hírekről faggatom a polgármestert. Arról, hogy egy tavaszi felmérés szerint a keleti megyékből vándorolnak el legtöbben, és egy kiszivárogott kormányzati terv azt tartalmazza, hogy ha a Fidesz nyer a jövő évi választáson, megszünteti az 1500 fő alatti falvak önkormányzatait.

– Mi már öten vagyunk, együttes létszámunk 3200 fő. Az öt községet ellátó közös hivatal, a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnői hálózat Rozsályon működik, mert nálunk volt hely és szakembergárda – sorolja. – Az elvándorlásról meg annyit: tőlünk is mentek el külföldre dolgozni, de nem családostul, ami azt mutatja, hogy nem akarnak végleg kint maradni. Rozsály egyelőre növekszik. Idén sok kismamánk van, nyár elején beindul a szülési boom, augusztus végéig 6-8 babánk születik. Betelepülőink is vannak régóta. Rövidesen Kárpátaljáról érkezik két család, a közeli Szatmárnémetiből pedig egyre többen jönnek. Eladják odaát a panelt tízmillióért, és vesznek itt házat ötért.

Nem építenek légvárakat

A feldolgozóüzem kívülről jellegzetes szatmári, hosszú tornácos parasztház, belül szupermodern technikával. A tompán csillogó krómmasina egyik végén bemegy a hámozott, kimagozott gyümölcs, a másikon kijön az EU-konform (szűretlen, cukor- és tartósítószer-mentes) lé, hőzáró fóliatasakokba csomagolva. Az üzem 2014-ben készült el, csúcsra járatni még nem tudták, mert a következő években elvitte a termést a jég.

A raktár puritán fémpolcain ötliteres üvegekben lecsó, savanyú uborka, cékla, csalamádé, vörös káposzta. A lekvárokból, befőttekből mutatóba maradt csak néhány üveg, fölélte a szociális étkeztetés. A gyümölcslét is oda szánják, nem eladásra. Rozsályban minden gyümölcs elfogy még frissen. A környékből érkezik az alapanyag, ők nem fizetnek érte, a beszállító nem fizet a préselésért, a lén pedig osztoznak.

A ház melletti szőlőben asszonyok hajladoznak. Valamennyien közmunkások, de nem volt ez mindig így. Járókáné, Krisztina Fóton született, Rozsályba házasodott, négy gyereket nevel párjával. A fiatal, kék szemű nő hosszú ideig napszámba járt.

– Rendesen kerestem, de borzasztó fárasztó volt hajnalban kelni, ide-oda biciklizni a falvak között – mondja. Nyolc hónapja közmunkás. – A korábbi munkákhoz képest ez szanatórium, és többet láthatom a gyerekeket is.

A csapat hangadóját Klári mamának hívja az egész falu. Huncut szemű asszony, mindenről van véleménye, s nem is rejti véka alá.

– Sok függ az embertől. Van, akinek a háza körül derékig ér a gaz, mert a műkörömtől nem tud kapálni. Én bezzeg 62 évesen munka előtt még leszedem az uborkát, és munka után leszedem megint. Pedig olyan hosszú a kertem, el se látni a végéig.

http://mno.hu/

Megtudom, hogy három gyereke van, hét unokája, s csak a végén böki ki, hogy ő a polgármester mamája.

Állunk az üzem tornácán, sík a vidék, messzire ellátni. A távolban erdősáv húzódik, s Zoltán lelkesen magyarázza, hogy ezen a hatalmas területen gyümölcsös lesz, a klímaváltozás miatt korszerű, porlasztásos öntözési rendszerrel. Én pedig elhiszem neki, hogy ha legközelebb erre járok, az új fákról szedhetek meggyet.

Bíró Gedeonné, a Jóléti Alapítvány vezetője egy „sufniban” tanyázik a gazdasági udvar bejáratánál. Az apró helyiségben csak az íróasztal fér el a számítógéppel. Mariann a pályázatírás koronázatlan királynője, s váltig állítja, nem kell ehhez más, csak józan paraszti ész. Nem épít légvárakat, gyakorlatias célokat tűz ki. „Rozsályiasan”, vagyis egyszerűen fogalmaz, tíz pályázatukból kilenc nyer. Legutóbb tanodára pályáztak sikerrel, most 22 gyerek van náluk, szeptembertől negyvenen lesznek. Az alapítvány tanfolyamokat is szervez. Így tanult meg számítógépezni Sztojka Sándor mezőőr is, s ötvenöt évesen új világ nyílt meg előtte. Nagylánya hivatásos katona, Koszovóban szolgál, Skype-on beszélgetnek. Sándor neten rendel permetezőszert, és a Vaterán adta el felújított, régi mosógépét.

Mindenki tudja a dolgát

Mariann a rozsályi csodatandem másik fele. Szerinte a túlélés receptje egyszerű.

– Ha senki nem segít rajtunk, segítünk mi magunkon. Én csak egyszerű könyvelő vagyok, de Sztolyka Zoltán polgármester igazi XXI. századi ember – bizonygatja. – Mi kitalálunk dolgokat, ő el tudja adni. Hivatalokba járkál, minisztériumokba, megyei közgyűlésbe, konferenciákra, hozza-viszi a híreket, az ötleteket, mi pedig megvalósítjuk.

A gallybálázás ötlete is egy klímavédelmi konferencián fogant. Nagyon dicsérték ott a japán fűzt mint energianövényt, Zoltánnak meg eszébe jutott, hogy a gyümölcsfa fűtőértéke kiváló, és a fákat évente metszeni kell. Vettek hát két bálázógépet, s hamar rákaptak a gazdák. Hozzák a gallyat, kifizetik a bérmunkát, s viszik a bálákat. Egy mázsa tüzelő ötszáz forintból jön ki így.

Rozsályban sem fonják kolbászból a kerítést, de földjeiken mindent megtermelnek, ami az önellátáshoz kell. Kilencven disznót hizlalnak, saját vágóhídjukon dolgozzák fel. A vágóhidat nemrég újították fel az uniós előírásoknak megfelelően. Bérvágást is vállalnak, akad jelentkező bőven. Saját disznóik húsa a közétkeztetést szolgálja. A maradékból kilónként négyszáz forintért vehetnek a helyiek, akár úgy, hogy részletekben törlesztik. Mondja is az udvar legtávolabbi sarkában fekvő ólaknál a vékonydongájú cigány ember: ő bizony nem tart otthon disznót, nem érdemes, mert akinek nincs terménye, többe kerül fölnevelni, mint megvenni.

Errefelé az emberek nem tüzelnek szeméttel, nem fosztogatják az erdőket. Az önkormányzat nagy tételben, kedvezményesen vásárolja a tűzifát, felár nélkül adja tovább, és ingyen házhoz viszik. Konyhájuk 450 adagot főz naponta, a gyerekek ötszöri étkezése évtizedek óta ingyenes, az öregek 233 forintért ebédelnek az idősek napközi otthonában. Tizenhat lovat tartanak. Képeslapra illő látvány, amint ott legelésznek a gazdasági udvar zöldellő gyepén. Többcélú lovak: a mezőgazdaságban segédkeznek, tornaóra gyanánt iskolások lovagolnak rajtuk, ovisokat kocsikáztatnak, szekérbe fogva ők szállítják a tűzifát és decemberben a Mikulást.

A falubéli munkát Sztojka Gábor, a polgármester édesapja irányítja. A nyugdíjas mezőgazdásznak a hajdani földosztó bizottság tagjaként oroszlánrésze volt abban, hogy egyben maradtak a földek. Mint mondja, itt nincs blokkolóóra, senkit nem kell hajkurászni, mindenki tudja a dolgát. Aki hajnalban kezd, háromkor elmehet. Aztán otthon folytatják, ki asztaloskodik, ki esztergál, ki méhészkedik – mert a közmunkásbér kevés.

Közösség nélkül meghal a falu

Rozsály régen is vallásos település volt, ma is az. Mégsem adták egyházi kézre iskolájukat, a három falut ellátó, integrált, klikes iskola meglehetős szabadságot élvez. Nem küzdenek pedagógushiánnyal, még Fehérgyarmatról is jönnek hozzájuk tanítani. A diákokat iskolabusz szállítja. Az iskolában sok a hittanos, a faluban jelen lévő két egyház (görögkatolikus, református) jelentős szerepet tölt be a falu közösségi és kulturális életében.

http://mno.hu/

Zoltánnak a polgármesterség nem munka, hanem misszió. Hiszi és hirdeti, hogy közösség és kultúra nélkül meghal a falu, mert nem csak pénzből él az ember. És tényleg, Rozsályban bármi megtalálható, ami a lelki egészséghez kell: hagyományőrző néptánccsoport, népdal- és egyházi kórus, rangos röplabdacsapat, bányató horgászegyesülettel, tudásház tíz számítógéppel, helyi tévé, telefon, széles sávú internet. Öt éve adták át a gazdasági udvarban a „kemencés házat”, a saját erőből épített közösségi teret, ahol az idősek összeülnek beszélgetni, rongyszőnyeget szőni, mások kenyeret, lángost sütnek, lekvárt főznek, és bográcsolós családi, baráti bulikat rendeznek. A falu színjátszó körét sokfelé hívják a megyében. Általában zenés előadásokat visznek színre. És hogy a magaskultúra se maradjon ki, Szatmárnémetibe járnak színházba. Az iskolások közül ötvenen bérletesek, őket busz viszi-hozza. A felnőttek pedig megfejelik néha a kiruccanást egy éjszakába nyúló vacsorával.

A búcsúzáskor Sztolyka Zoltán ekként összegez:

– Én a határon túlról érkezőknek is mindig elmondom, hogy szeretném, ha bekapcsolódnának a falu életébe, mert Rozsályban nem csak lakni kell. A média előszeretettel emleget minket mintafaluként, pedig nem vagyunk azok. Hogy így tudunk működni, annak az a nyitja, hogy jó élni Rozsályban, és mindent megteszünk, hogy továbbra is így legyen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.03.

Egy falu, ahol nincs éhes gyerek, nincs cigánykérdés és mindenki dolgozhat a Nemzeti.net-en jelent meg,