#Pethő Sándor

[retyerutya]

A náciellenes küzdelem fórumaként induló Magyar Nemzet mai szerkesztői még köpnek egyet Pethő Sándor sírjára

[konyvboritok]

[nemzetinet]

Az áruló

Nem rejtőzködött, persze hogy hamar felfedezték. Ott álldogált a tordai vasútállomáson, várta a vonatát, amely csak nem érkezett meg. A körötte támadt kisebb csoportból lassan tömeg lett, ujjal mutogattak az árulóra, és fenyegetően körülállták. Ő azonban ügyet sem vetett a támadókra, nemes egyszerűséggel lefeküdt a közeli falócára, és ott, az életveszély kellős közepén elaludt. És ahogyan Ábrányi Emil írja „akik az agyonverés szándékában gyülekeztek és alattomosan közelítették meg az árulót, az alvó ember láttára meghökkentek és mintegy megbűvölten, csendesen és megszégyenülten visszasompolyogtak.”

Krúdy Gyula többször is látta az árulót, aki akkoriban Visegrádon élt, egész álló nap kertészkedett, és nem gondolt a világ bajával. „Itt »tábornoknak« nevezték őt, és még magam is láttam néha a Pap-féle vendéglőben majálisokon megjelengetni farmer-ruhában, szalmakalapban, amelynek levételekor mindenki kíváncsian kereste ama történelmi sebet. Ah, ott piroslott a seb: a nők csuklottak az izgalomtól, a férfiak elborongtak, az ifjúság tisztelkedett. Majd a mulatság hevében a cigánybanda néha a Kossuth-nótát játszotta, ami elkerülhetetlen volt a századeleji mulatságokon, és ilyenkor is minden szem kutatón, kíváncsian, emberien érthető tapintatlansággal Görgey felé fordult: vajon haragszik-e a tábornok a nótáért. A tábornoknak esze ágában sem volt haragudni, sőt életvidám öregember módjára gyönyörködött a fiatalság mulatozásában. De voltak más okoskodók is az ilyen visegrádi majálisokon (aminthogy ez időben még okos ember hírében állott az is, aki dugóhúzót hordott a zsebében), akik más oldalról vetették alá próbának a tábornokot. Vidéki rendezők módjára hirtelen csendet kértek, és rendszerint felállították a helybeli gyógyszerészt, a nyugalmazott iskolaigazgatót, vagy más honoráciort, aki mindig készen volt egy toaszttal, amelyet Ferenc Józsefre lehet elmondani. Megint csak a tábornokot figyelték a kandi szemek. Nem, a jólelkű, egyszerű, kedves mosolyú öregúr egyetlen arcvonásával sem árulta el, hogy eszébe jutnának a klagenfurti napok, amikor éppen Ferenc József parancsára internálták.”

Nem jutottak eszébe, vagy ha mégis, az áruló már nem gondolt az elmúlt napokkal. Hiszen látott ő nagyobb dolgokat is vérmes tordai vasutasnál, bortól felhevült vendéglői szónoknál.

Ő ítélte el az áruláson kapott Zichy testvéreket, akik az ellenség iratait hurcolták magukkal, és bár több vármegye gazsulált nekik, és a parasztok levett kalappal álltak az út mentén, amerre elhaladtak, az áruló egyszerűen felakasztatta az egyiket, bíróságnak adta át a másikat, és még annyit sem mondott, hogy bikkmakk.

Amikor a szabadságharcban osztrák oldalon felbukkant Haynau, és főbe lövetett magyar foglyokat, felhevült haza­fiak azt követelték az árulótól, ekkor már a magyar honvédsereg parancsnokától, hogy válaszképpen ő is lövessen főbe osztrák foglyokat. Az áruló azonban azt mondta, ő nem mészáros, hanem katona, és elutasította a kérést.

Ott állt az áruló Győr kiürítésénél, a szabadságharc talán legbravúrosabb katonai manőverénél, amikor az osztrákok már-már gyűrűbe zárták a honvédeket, de az áruló és serege szó szerint az utolsó pillanatban kicsusszant a védőőrizetből.

A peredi csatában a megbomlott zászlóaljakat személyesen rendezte újra hadrendbe, odavágtatott tiszttársaihoz, utasította őket, hogy minden eszközzel, karddal, kartáccsal térítsék észre a legénységet. A szemtanú szerint: „Sohasem láttam, de olyannak képzelem a tigris ugrását, amikor zsákmányára veti magát, mint ahogy az ő lova, persze két oldalában fészkelt a sarkantyú taréja, Asbóthhoz ugrott és a szó teljes értelmében ordítja a fővezér: Előre! – Azután szikrázó szemmel végignéz Asbóthon és az indulattól remegő hangon mondja neki: Ezredes úr, hát úgy csinálják a katona önérzetét? Hogy amit dicsőséggel kéne végeznie, attól eltiltják és azzal biztatják, hogy majd elvégzi a vitéz hadtest, ti meg maradjatok gyáváknak! – Az újabbi fenyegetés használt, mert a 66. zászlóalj megemberelte magát s növekedő sebességgel az első futamban Pered házait elfoglalta, a másik két zászlóalj ugyancsak vérszemet kapva, egy pillanat alatt az előbbeni nyomában volt, ami után egy félóra sem tellett el és Pered a honvédek kezében volt. Így változtatta a vezér erős akarata a visszavonulást győzelemmé!”

És a nyári nagy csatában, az áruló huszárjai élén ott vágtatott Komáromnál is. Akkor már régen nem volt szokás, hogy a fővezér a sereg élére álljon, de ő mégis odalovagolt a vonalak elé, kihúzta kardját, és rohamot vezényelt az ágyú- és kartácstűzbe. „Nem féltem a haláltól, mert meg akartam halni!” – mondta hat évtizeddel később az áruló egy zömök fiatalembernek, bizonyos Móricz Zsigmondnak. „Minden csatába azzal mentem, hogy kitártam magam a golyóknak! Bele a csata legnagyobb tüzébe s kitártam a karom és azt kiáltottam: Anyám! – És láttam őt az égben…”

Ebben a csatában az áruló súlyosan megsebesült, és ahogyan Krúdy fentebb írta, „történelmi sebet” szerzett. A következő két napban hol elájult, hol magánál volt, és fővezéri feladatait már nem tudta ellátni. Szekérre tették és elszállították a csata helyszínéről a seblázban fekvő katonát, akiről az utókor egyik krónikása feljegyzi, hogy szép kis áruló az, aki nyílt sebbel, ájultan, élet-halál között zötykölődik a poros országúton – próbálja valaki utánacsinálni.

Hiába minden. Hiába állt az áruló mellé, és hiába hessegette el a hamis sugalmazásokat Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Arany János, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond és Pethő Sándor. Hiába jelentette ki nyilvánosan Klapka György tiszttársaival a kiegyezés után, hogy egykori társában nem fedezte fel az árulás egyetlen nyomát, semmi sem számított. Az árulóval szemben a nagy bűvész, Kossuth Lajos szava állott. Miután a száműzött a szavakkal jobban bánt, és a magyar lelkek virágba öltöztetéséhez is jobb érzéke volt, a sokaság neki adott igazat.

Megfogant az árulás motívuma, ahogyan annak előtte és azóta is más ügyekben sokszor megfogant, majd elterjedt a hazai közvéleményben. Hogy minket sem túlerő, sem kedvezőtlen körülmények nem tudnak legyőzni, csakis közülünk támadt áruló lehet a vesztünk. A nemzetnek talán nagyobb szüksége volt az árulóra, mint az igazságra. A serdülőkorból felnőttkorba lépő magyarság első nagy próbája éppen az volt, hogy valamifajta magyarázatot találjon az elbukott szabadságharcra. Ez a magyarázat sokak számára Kossuth gyalázatos vidini levele volt, amelyben egyszerűen ráhárította a felelősséget a katonai főparancsnokra. Sistergett, égetett a vád, és egész nemzedékeket fosztott meg a tisztánlátástól. Magyarok százezrei akarták elhinni, hogy nem a realitás, hanem valamifajta ármány végezte ki a szabadságharcunkat. Ma már épeszű ember nem vádolja árulással a magyar honvédsereg főparancsnokát, arról viszont senki sem beszél, milyen lehetett bűnbakként leélni egy teljes életet.

Mert az áruló élete lényegében 31 évesen lezárult. Amint letette a fegyvert Világosnál, eldőlt a sorsa. Túlélt politikai fogolyként, aki a győztes császár kegydíjából tengődött. Segített a kiegyezést levezénylő Deák Ferencnek, aki nagyra értékelte tudását, tapasztalatait. Kidolgozott egy pompás katonai reformot, amelyet rossz hangzású neve és a gyarapodó előítéletek miatt nem lehetett nyilvánosságra hozni. És kertészkedett szorgalmasan, visszavonultan élt családjával, olykor-olykor pedig fogadta kíváncsi vendégeit. Utoljára azt a tisztelgő német tiszti delegációt, amelyik az első világháború idején látogatta meg a szabadságharc remetéjét, az élő legendát. A magyar nemzet árulóját, akinek a katonai manővereit akkor már külföldi akadémiákon tanították, és akinek a neve egybeforrott a magyar szabadságharccal.

Zseni volt.

„Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.”

Kétszáz esztendeje született a bátor és becsületes Görgey Artúr.

Szentesi Zöldi László – www.demokrata.hu

Az áruló a Nemzeti.net-en jelent meg,

[ballerinadellamusica]

Vámpírok Bálja is performing in Hungary in October 2017. Performances: Október 4. 19:00 Október 5. 19:00 Október 6. 19:00 Október 7. 15:00 & 19:30 Október 8. 15:00 & 19:30

Szereposztás: Krolock: Egyházi Géza/Bot Gábor/Zöld Csaba Sarah: Török Anna/Simon Boglárka Panna Alfred: Pásztor Ádám/Héger Tibor Professzor: Illés Dániel/Sándor Dávid/Jegercsik Csaba Chagal: Pavletits Béla Magda: Sári Éva/Kecskés Tímea/Horváth Mónika Rebecca: Kokas Piroska Koukol: Umbráth László Herbert: Szemenyei János/Jenei Gábor Nightmare 1: Mező Márió/Károlyi Krisztián Nightmare 2: Táborosi Márk

Red boots Ballet: Csepi Ádám, Horváth Zita,Varga Kinga Black vampire: Túri Lajos White vampire: Fischer Tamás, Házi Tamás Ensemble: Lopusny Anna (Dance Captain), Stróbel Dóra(choirmaster), Ajtai Beáta, Sinkó Réka, Pethő Dorottya, Miklós Eponin, Baksa András, Juhász Richárd, Szabó Anikó, Nagy Sarolta, Szabados Tímea, Tiborcz Fanni, Ködmen Krisztián, Kelemen Krisztián

The following principals will appear in the ensemble when not in lead role: Török Anna, Horváth Mónika, Jenei Gábor

Pictures from Vámpírok Bálja facebook

[turistprinro]

Anul trecut, pe când băteam drumurile Harghitei, am descoperit în țara Reginei, Borsec un inedit festival: Ceaun Borsec Festival. Era cu doar 5 zile înainte de festival și nicăieri nu am putut găsi cazare. Dar, asta este o altă poveste, deoarece nefiind mediatizat evenimentul (deh!), am aflat despre el abia când am ajuns în zonă și am vrut să ne cazăm.

Anul acesta, între 12 și 14 iulie, Ceaun Borsec Festival, ediția a doua, la Borsec, județul Harghita, aduce noutăți de toate felurile, multe dintre ele de lins pe degete, invitați din toate colțurile lumii, muzică, ateliere sportive, culturale și educative și, bineînțeles, un adevărat maraton gastronomic. Iată ce a pregătit organizatorul:

Afișul oficial al Ceaun Borsec Festival, ediția a doua, Borsec 2019

Legendele Phoenix, Semnal M și Krypton vor ”incendia” scena amenajată la pârtia de schi din Borsec. Faimoasa orchestră Orokseg, din Ungaria, fanfara din Cozmești, județul Iași, orchestra din Reci, Fuvo Shock,  4 S Street și Kalandor vor incinge dansatorii și spiritele iubitorilor de seri cu muzică și voie bună. De asemenea, o atracție va fi recitalul de flaut-chitară al duetului Pethő Rebeka şi Pethő Csaba.

Iubitorii sporturilor de forță vor avea ocazia să vadă, duminică 14 iulie, în premieră absolută, o demonstrație a celor de la Strongman, considerați a fi cei mai puternici oameni din Europa.

Ceaun Borsec Festival, ediția a doua, include o oferta culturală bogată: vernisajul a trei expoziții de fotografie, proiecții în aer liber de filme documentare și de artă dar și prezentări de carte: cartea de bucate apărută la Cluj în anul 1695, Cărticica meseriei de bucătar (Szakats mesterségnek könyvetskéje) de Misztótfalusi Kis Miklós, publicată de Editura Gastroart. Orădeanul Székely Ervin va prezenta volumul „Carte de bucate și de dragoste”.

  Ceaun Borsec Festival, ediția a doua, aduce spectacole, demonstrații și ateliere de dans și muzică tradițională maghiară, românească și romă, prezintă târgul de produse tradiționale și hand-made, dar și ateliere de artă tradițională țărănească sau meșteșuguri rome.

Activitățile sportive din programul Ceaun Borsec Festival, ediția a doua, vor include: o competiție de cros montan și un concurs de orientare turistică, ateliere de inițiere în zborul cu parapanta, cățărare sau slacklining.

Anul acesta sunt invitați speciali pe Teofil Vlad, abia întors de pe Everest, Toma Coconea, Avram Iancu. Ziua vă puteți relaxa cu ședințe de kiropractică, yoga, acupunctură, masaj suedez și masaj terapeutic.

Copiii sunt așteptați cu concursuri de gătit, ateliere de desenat pe turtă dulce, ateliere de pictură și un inedit stand de plimbare cu atelaje cu tracțiune canină. Duminică 14 iulie, va fi Ziua Bicicletei, șoseaua de centură a stațiunii Borsec fiind închisă pentru a putea fi folosită de iubitorii de bicicletă.

Vedeta festivalului va fi Arena Ceaunurilor! Sâmbătă, 13 iulie, este programată demonstraţia culinară “Zece etnii-zece culturi“. Bucătari din Albania, Turcia, Slovenia, Ungaria sau Republica Moldova, vor pregăti, în ceaune, bucate specifice, pe care le vor oferi apoi pentru degustare. Invitaţii de onoare ai Ceaun Borsec Festival sunt reprezentanţii oraşului slovac Lendava și o echipă de maeștrii bucătari de la „Magyar Népi Ízőrző Lovagrend” vor aduce două ceaunuri de 600 de litri în care vor pregăti rețete de mare succes ale bucătăriei maghiare. Acest oraș este considerat capitala mondială a ceaunelor și capitala mondială a bograč, deoarece, în fiecare an, aici, se desfăşoară un concurs gastronomic de amploare.

Duminica 14 iulie 2019, concursul de gătit deschis tuturor celor interesați va fi jurizat de Cosmin Dragomir de la Gastroart, Cristian Tabără, cunoscutul om de televiziune și Master Chef-ul Konyári Sándor din Ungaria.

Prin acest festival se dorește creșterea numărului celor care apreciază și promovează frumusețea, valorile culturale și interculturale unice ale Borsecului dar și gastronomia autentică sănătoasă a Harghitei.

Articol scris de Adriana Roman

Sursa informației și a fotografiilor: Ceaun Borsec Festival/facebook

Ceaun Borsec Festival – ediția 2019 Anul trecut, pe când băteam drumurile Harghitei, am descoperit în țara Reginei, Borsec un inedit festival: …

[hirzilla]

80 éves volt – hiába imádkoztak érte http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/belfold/2019/04/11/80-eves-volt-hiaba-imadkoztak-erte/?feed_id=33496&_unique_id=5caecb3ce4440 „A halálos ítélet lehet politikai termék.” Egy éve zárta be Simicska a Magyar Nemzetet. A G-nap évfordulóján a Magyar Idők nevet váltott. A Magyar Nemzet – ami Simicska Lajos tulajdonában volt – tavaly áprilisban, nem sokkal a parlamenti választás utánszűnt meg. Egy éve acímlapon búcsúzottaz alapító Pethő Sándor dédunokája, Pethő Tibor, aki akkor azt írta, améltatlan történelmi helyzetek fogságából a Magyar Nemzet előbb-utóbb mindig kiszabadult. Ebben hittek ők is, amikor 2015. február 6-án, az elhíresült G-nap után, megszabadultak az egyre fojtogatóbb gyámkodástól, visszatértek hagyományaikhoz.Bár Simicska Lajos feladta, a Magyar Nemzet munkatársai nem. Várunk, reménykedünk, imádkozunk.Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó. Akit nem hagyhatunk cserben. Körmendy Zsuzsanna publicista kérdezett és válaszolt. Egy lapot csak úgy halálra lehet ítélni? Egy ilyen nagy hagyományú polgári napilapot csak úgy le lehet söpörni a semmibe? Csütörtökön már nem lesz Magyar Nemzet az újságosstandokon. De lesz folytatás, ebben biztos vagyok. A halálos ítélet lehet politikai termék. A polgári tradíció nem lehet. Schiffer András, az LMP alapítója atombombának nevezte akkor a történteket, de méltatta a bezárt lapotRóna Péter,Lányi András,Bod Péter Ákos és Kukorelly Endre is. Aztán a Magyar Idők felvette a Magyar Nemzet nevet. Éppen a G-nap után négy évvel. A dédunoka búcsújához hasonlóan újra hivatkozási alap lett azalapító, Pethő Sándor és a szerkesztőségi vezércikk szerint az újság valójában nem is tavalyáprilis 11-én szűnt meg, hanem négy éve, aG-napon. https://24.hu/belfold/2019/04/11/80-eves-volt-hiaba-imadkoztak-erte/

[akcioferfi]

Négy év után újra Magyar Nemzet. És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában

Írja ezt az Legújabb Magyarság szerkesztősége - Pethő Sándor forog a sírjában

(bár megjegyzem az átnevezett Midők honlapja jobb, mint amit Simicska Ádám összebarmolt az mno-n - valahogy áttekinthetőbb)

[korkep-blog]

Programok Nógrádban, Egyházasbáston és a Völgyben

Programajánló a Losonci járásból.

Programajánlónk a Losonci járásból.

  május 18. (péntek), 10.00 óra, Losonc, Nógrádi Könyvtár, Ringató program.

  A mozgás, a beszéd és értelem összefüggései csecsemő korban – Porkolábné Szaniszló Mária és Czakóné Koós Krisztina foglalkozása.

  “Az életem a mozgásról szól. Gyermekkorom óta aktívan és rendszeresen sportolok. Már gyermekkoromba észrevettem, hogy a mozgás gyógyít. A kezdetektől foglalkozom gyermekek oktatásával, tanításával. Sokszor tapasztaltam olyan figyelmi, magatartásbeli vagy megértési akadályokat, amiknek okát nem értettem, az összefüggéseket akkor még nem láttam. Megoldásokat kerestem, s így jutottam el a mozgásterápiákig. Amikor megtapasztaltam, hogy milyen mérhetetlenül egyszerű, kézenfekvő mozgások segíthetnek egy gyermeken, úgy döntöttem, ezzel fogok foglalkozni. Meglévő kompetenciáimat egybe fűztem és újakat szereztem és mindezeket a gyermekek fejlesztő programjaiba építem.”

    május 18. , 9.00-16,00, Péterfala – Almáspuszta, A Völgy – Ősi Tudás felvidéki országos döntő

  Néhány információ:

  A jelentkezők száma 2018-ban 158 volt, ezért – örömünkre – most is három körzeti döntőt kellett rendeznünk, amelyekből egyenes ágon a korosztályonkénti három első helyezett, valamint azok a vetélkedők jutottak tovább, akik a 4. és az 5. helyen végezve hibapontjuk száma nem haladta meg a 10-et. Ne feledjük: az országos rovásírás-vetélkedőn a résztvevő diák gyarapodik tudásban, gazdagodik tapasztalatokban, remélhetően élményekben részesül, ezért a rovásírás-vetélkedőnek csak nyertesei lehetnek.

  Önmagában ez a vetélkedő nem cél, csak keret ahhoz, hogy a felvidéki magyar kis és nagy diákok megismerjék sorstársaikat, barátságok szövődjenek köztük ősi műveltségünk ékes bizonyítéka, a magyar rovásírás által.

  Az országos döntő hangos olvasási és átírási feladatai az A és B korosztályúaknak, valamint mind a négy korosztály számára a magyarító feladatlap PaedDr. Salgó Gabriella munkája, a C, D korosztályúaknak a hangos olvasási és írásbeli feladatok szövegeit, melyek kapcsolódnak a felvidéki magyarok kitelepítése 71. évfordulójához, valamint mind a négy korosztály számára a rovásírás-emlékeinket tartalmazó feladatlapot PaedDr. Patassy Sándor készítette. A magyarítás és a rovásírás-emlékek alapanyaga a Felvidéki Rovók honlapján (www.felvidekirovok.hu) tanulmányozható.

  Üdvözlő beszéd: Szabó Klaudia háziasszony a Medvesalja Polgári Társulás képviseletében, köszöntőt mond Köböl Gyula polgármester, Gömörpéterfala Foglár Gábor dalköltő, versmondó ünnepséget köszöntő zenés műsora. Szalagkötés a vándoroszlopra: PaedDr. Salgó Gabriella rovásírás-oktató, tanító és PaedDr. Patassy Sándor rovásírás-oktató, grafikus. Tájékoztatást nyújt: Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke.

    május 19. (szombat), 16.00 óra, Losonc, Nógrádi Múzeum és Galéria – Múzeumok éjszakája.

  A programban alkotóműhelyek (üvegtárgyak festése, ökológiai játékok), tárlatvezetés (Üvegvariációk Nógárdból és a Polyána aljáról) és elsősorban az üvegiparral kapcsolatos előadások és színházi bemutató szerepelnek.

    május 19. (szombat), 16.30 óra, Fülek, Füleki Vár, Múzeumok éjszakája

  A programból:

  Városi Honismereti Múzeum

16,30 „Hazavár-lakk” – Egy katona emlékei a Don-kanyarból.

17,30 – 22,00 Füleki archív felvételek vetítése

  Várfelső utca

17,30 A Füleki vár új díszkapujának átadása

18:00 „Fülek 1938-1945” – a várhegy alatti folyosókban berendezett kiállítás megnyitása

  Bebek-torony

18:45 „Gésa és szamuráj”. A prágai Nemzeti Múzeum – Náprstek Múzeum kiállításának megnyitója

  19:30 – 22:00 Kisérőprogramok (handpan eléoadás, fegyver- és harcművészeti bemutató, koncert)

  A Füleki Vármúzeum  11. alkalommal csatlakozik a Múzeumok és Galériák Éjszakája elnevezésű összeurópai rendezvényhez.  A füleki vár új, történelmi eseményeket ábrázoló, bejárati díszkapuval gazdagodik. A legizgalmasabbnak a várhegy oldalában található, földalatti légoltalmi óvóhelyek megnyitása ígérkezik.

  A Füleki Vármúzeum új, „Fülek 1938 – 1945“ c. kiállításán az érdeklődők betekintést nyerhetnek a második világháború történéseibe városunkban. A régi fotók, katonai egyenruhák és a háború tanúinak emlékei segítségével felidézzük a 20. század első felének embert próbáló eseményeit.

    május 20. (vasárnap), 15.00 Losonc, Szűz Mária látogatása, katolikus templom – Énakkari hangvereseny

  Közreműködik a Zoboralja Zsérei Női Kar

  Ezt megelőzően a délelőtti szentmiséken is hallhatóak leszenk.

    május 19. (szombat), Egyházasbást, Kerti-party Pethő Tomival.

  Egy evős, beszélgetős laza kerti party a Bed&More Pogányvár fogadó hátsó udvarán. A street-food bemutatón a finom szendvicseké, a mégfinomabb limonádéké és a jó hangulaté lesz a főszerep.

  május 26. (szombat), 8.00 – 16,00 óra, Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő, Vezetett gyalogtúra.

  A Novohrad-Nógrád Geopark J.SZ.T. és a füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ tisztelettel meghívja Önöket a Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő – Fülek útvonalat bejáró vezetett gyalogtúrára, melyre 2018. május 26-án (szombat) kerül sor. A találkozó helyszíne és időpontja: 8.00 órakor a füleki Városi Művelődési Központ előtt.

  Jelentkezés és további információk: Nógrádi Turisztikai Információs Központ irodája (Fülek, Várfelső utca 14., tel.: +421 (0)47-43-82-016, e-mail: ntic@filakovo.sk) vagy a Geopark Novohrad-Nógrád J.SZ.T. irodája (Fülek, Várfelső utca 14., mobil: +421 (0)917 646 551, e-mail: geopark.filakovo@gmail.com.

    Összeállította: Puntigán József

[zsigavagyok]

„a régi bugrisság és az új svihákság készül egymás karjaiba omlani”...

[konyvboritok]

Horthy Miklós előszavával Herczeg Ferenc, Matthew Arnold, Bethlen Margit, Apponyi Albert, Rákosi Jenő, Szontagh Tamás, Ravasz László, Nagy Emil, Tóth Árpád, Cholnoky Jenő, Gömbös Gyula, Milotay István, Móricz Zsigmond, Böszörmény Zoltán, Tolnai Vilmos, P. Ábrahám Ernő, Andrássy Gyula, Francois Coppé, Miklós Jenő, Lyka Károly, Dvrcsák Győző, Komáromi János, Kállay Miklós, Schöpflin Aladár, Krúdy Gyula, Porzsolt Kálmán, Végvári, Kádár Lehel, Lendvai István, P. Zadravecz István, Hevesi Sándor, Kozma Andor, Pethő Sándor, Oláh Gábor, Raffay Sándor, Túri Béla, Tormay Cecil, Havass Rezső, Harsányi Kálmán, Korcsmáros Nándor, Vészi József, Bodor Aladár, Karinthy Frigyes, Vargha Gyula, Babits Mihály, Zilahy Lajos, Eöttevényi Olivér, Hegedűs Lóránt, Zsirkay János, Jászay-Horváth Elemér, Kosztolányi Dezső, Kiss Menyhért írásai

[hirzilla]

Enyhítették az ebesi álbróker büntetését másodfokon http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/belfold/2019/04/10/enyhitettek-az-ebesi-albroker-bunteteset-masodfokon/?feed_id=31591&_unique_id=5cadcb7e7698a A Debreceni Törvényszék április 10-én hirdetett határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki 559 sértettől 2 milliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között - közölte a bíróság. 2018. április 11-én 556 rendbeli csalás, és sikkasztás, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználás miatt mondták ki bűnösnek K. Sándort, halmazati büntetésként 12 év börtönt szabott ki, és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Emellett végleg eltiltották attól, hogy gazdasági társaságban vezető, vagy felügyelőbizottsági tag legyen, és gazdasági-pénzügyi foglalkozást sem űzhet többé. A másodfokú bíróság a szabadságvesztés büntetés mértékét illetően megváltoztatta a Debreceni Járásbíróság ítéletét, és azt 10 évre enyhítette, ami a büntetési tétel középmértékének felel meg. A tanács elnöke elmondta, hogy a március 28-án megtartott nyilvános ülésen a vádlott és vezető védője a fellebbezését kizárólag a kiszabott büntetés lényeges enyhítése érdekében tartotta fenn, az ügyészség a korábban a vádlott terhére bejelentett fellebbezését visszavonta. Ez azt jelentette, hogy a törvényszék az elsőfokú ítéletnek kizárólag a fellebbezéssel érintett részét bírálta felül, döntését pedig az elsőfokú bíróság ítéleti tényállására alapozta. A vádlott terhére rótt bűncselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezések megfeleltek az anyagi jog szabályainak, azokat helyesen minősítette a járásbíróság, viszont eltérően állapította meg a törvényszék a folytatólagosan elkövetett bűncselekményeket. Csizmadiáné dr. Pethő Tímea bíró a büntetés kiszabása körében elmondta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értékelte súlyosító körülményként a vádlott majdnem 2 éven át tartó több gazdasági társaságon átívelő és sorozatjellegűnek tekinthető kitartó csalási szándékát, a számos folytatólagos elkövetést, a vagyon elleni, közbizalom elleni bűncselekmények többszörös, több százszoros halmazatát. A vádlott több száz sértett, részben életkezdő fiatalok sérelmére követte el a bűncselekményt, akik kezdeti megtakarításaikat bízták a vádlott által irányított gazdasági társaságokra. Volt olyan sértett, aki a gyermekei továbbtanulását, a családi otthon biztonságát kívánta volna megteremteni a befektetés útján. Számos sértett egy életen át kemény munkával megkeresett vagyonát kívánta biztonságban tudni a vádlott által irányított cégekben. A vádlott több idős korú, sőt vele rokoni, baráti, munkatársi vagy jó ismerősi viszonyban álló személyek sérelmére is megvalósította cselekményeit, akiknek bizalmával ő visszaélt. További súlyosító körülményként értékelte a másodfokú bíróság, hogy a vádlott az általa irányított gazdasági társaságokban betöltött vezető beosztásban követte el a bűncselekményeket és nagyszámú sértett anyagi helyzete, életkörülménye rosszabbodott. Enyhítő és nem enyhítő körülmények Az enyhítő körülmények közül mellőzte a bíróság azt, hogy a vádlottnak két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, mivel a korábbi nyilvános ülésen úgy nyilatkozott, hogy helyette szülei fizetik a gyermektartás díját, mellőzte továbbá a büntetőeljárás elhúzódására utalást is. A nagyszámú sértettek okán az ügy hosszadalmas bizonyítási eljárást igényelt, az ésszerű határidőn belüli befejezés érdekében az elsőfokú bíróság minden erőfeszítést megtett és igyekezett biztosítani a károsultak kárigényének biztosítását is, ami a pertörténetből megállapítható. Az a tény, hogy a vádlott kizárólag a Debreceni Törvényszék első nyilvános ülésének megtartása előtt ismerte be a bűncselekmények elkövetését, bánta meg tettét és kért bocsánatot a károsultaktól, csekély nyomatékkal számított enyhítő körülménynek, mivel erre a bizonyítási eljárás lefolytatását követően került sor. A vádlott büntetlen előélete súlytalannak számított, mivel K. Sándor hosszú időn át, sorozatban követte el a bűncselekményeket, két próbára bocsátás hatálya alatt. Enyhítő körülmény az első és másodfokú eljárás lefolytatása között eltelt 1 éves időmúlás, továbbá az elévülési időt is meghaladó időmúlás nyomatéka arra figyelemmel nagyobb, hogy a vádlott 4 évig előzetes letartóztatásban volt. A törvényszék a feltárt további enyhítő körülményekre is tekintettel – figyelemmel a szankció szükségessége, arányossága körében irányadó bírói joggyakorlatra is – indokoltnak látta a középmértékre, azaz 10 évre enyhíteni a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát. A károsultak kárigényének érvényesíthetősége érdekében a járásbíróság a büntetőeljárás keretei között mindent megtett, a sértetti jogok érvényre juttatására kiemelt figyelmet fordított a kártérítési összegek vonatkozásában, aminek eredményeként a külön polgári peres eljárást már nem kell a károsultaknak indítani. Az ítélet jogerős. Köszönjük, hogy olvasol minket! Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

[korkep-blog]

Programok Losoncon, Ajnácskőn, a Völgyben és Egyházasbáston

Programajánlónkban hétről hétre összeválogatjuk a térségben tervezett programokat. Jó szemezgetést kívánunk!     2018. április 5. (csütörtök), 18.00 óra Gömörpéterfala, Almáspuszta, Völgy,    Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő előadása:   Közép-Európa, iszlamizáció,...

Programajánlónkban hétről hétre összeválogatjuk a térségben tervezett programokat. Jó szemezgetést kívánunk!

    2018. április 5. (csütörtök), 18.00 óra

Gömörpéterfala, Almáspuszta, Völgy,

   Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő előadása:

  Közép-Európa, iszlamizáció, nemzetállamok

  “A kerületemben, Steglitzben egy szép parkban százhúsz fát fognak a következő napokban kivágni az önkormányzat által felbérelt munkások, mivel kell a hely egy konténervárosnak. A szenátus 450 migránst fog elhelyezni a park helyén létesülő befogadóközpontban. Igaz, hogy van ott két gimnázium és egy uszoda is, de hát biztos csupa rendes embert költöztetnek be, akik nem fogják zaklatni a lányokat. Megszűnik a park, és 21,3 millió euróért épül oda egy befogadóállomás. Érdekes, de a Zöldek (Die Grünen) politikusai nem mentek oda tüntetni a szegény, kivágandó öreg fák miatt.

  Péntek délben már nem volt kedvem tovább otthon maradni. Egy jót beszélgettem Wolf-Nagy Tündével, az M1 berlini tudósítójával, majd órákkal a gép indulása előtt kimentem a repülőtérre, elüldögéltem egy  bisztróban, majd felszálltam a hazainduló budapesti gépre.” (Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő)

    április 5. (csütörtök), 16.00 óra

  Nógrádi Múzeum és Galéria, Losonc

  A restaurálás története (Príbeh reštaurovania)

  A Losonc melletti Videfalván élő Miroslav Janšto  retaurátor munkájával elsősroban Gömörben és Nógrádban találkozhatunk. Jelenleg szabadúszó művészként elsősorban freskók, festmények, falfestmények helyreállításával foglalkozok. Az egyik legutóbbi mubnkája Gyurkovits Ferenc, losonci festőművész elveszettnek hitt, majd megtalált festményéke helyreállítása volt, mellyel a művész Losonc 1849-es pusztulásának állított emléket. Kétszer vehette át a Fénix Díj díjat (a Rimabrézói templom középkori falfestményeinek helyreállításáért (2012) és losonci neológ zsinagóga helyreállításáért (2015)). A korántsem hagyományos kiállítás kurátora Kolár Angelika, a rimaszombati Gömöri Múzeum munkatársa.

    április 6. (péntek), 17.00 óra

  Egyházasbást, Bed&Moore Pogányvár

  Helyi specialitások újragondolva

Gasztrokalandozás Pethő Tomival

Lesz itt minden, mi szem-szájnak ingere! Mibőségi borok, hideg-meleg előétel, főétel, desszert s mindez új megvilágításban! A létszám LIMITÁLT!

A kínálatból

Amit végig lehet enni: Bor és Más …avagy Hegyaljai és Bükki felvezetés újvilági felfogásban

„Fellép” Bihari Tomi Tokaji Furmint „Junior” ’16 …hozzá Tokaji Furmint-ecettel és kakukkfűvel marinált Gomolya és fonnyasztott kápiapaprika

„Kibontakozik” Tóth Ferenc Egri Kadarka ’15 …hozzá Enyhén füstölt Mangalica sonka, Mádi Hegyvidéki sajttal

„Lecseng” Gallay, Bükki „Zúgó” Zweigelt ’13 …hozzá Érlelt Szürkemarha sonka, Zempléni Camembert-rel

….és ami még várható: Magalevi, Krumplibaba, Herőce

Készítsétek az ízlelőbimbókat, mert ez fenomenális lesz!

    2018. április 7. (szombat), 9.00 óra

  3. tavaszi vártisztító hadjárat - az ajnácskői várban

Természetbarátok és patrióták!

  Idén már harmadszor üzenünk hadat a várhegyet megszálló invazív fajok ellen. Az ajnácskői várhegy természetvédelmi rezervátum egy geocsoda, amire büszkék lehetünk, de nem szabad magára hagynunk.

  Itt elsősorban a geológiai, archeológiai és a biotópus értékeit kell megóvnunk. Hosszú engedélyeztetések után sikerült elérni, hogy ez az egyetlen rezervátum az országban, ahol tisztítást végezhetünk.

  Az első és második tisztítás során sikerült a középső várudvart megszabadítani a hódítóktól, és 80 méter várfalat 40 év után láthatóvá tenni. A védett sziklai társulások, gyepek már felszabadultak és új életteret kaptak.

  Az idén a délnyugati oldalon található bazalt kibúvások (kisvár) láthatóvá tétele lesz a cél, de az apró kövirózsák is veszélyben vannak még. A virtuális világot erre a napra hagyjátok otthon, építsünk közösséget és tegyetek a természet megóvásának érdekében.

  Fő támogatóink: Ti lesztek.

  Üdvözlettel:

  Ádám Sándor – Csereshegység Tájvédelmi körzet term. védelmi őre, a Novohrad -Nógrád Geopark nagykövete.

Információk: +421 908 913 726

Szeretettel várunk!

  Összeállította: Puntigán József

Nyitókép: Körkép.sk/kpa

[nemzetinet]

Sztálin „mélységesen megrendelt” betegsége

Nemrégiben egy meghamisított miniszterelnöki interjú hírétől volt hangos a magyar sajtó. A múltban is akadtak politikailag pikáns vagy egyenesen veszélyes következménnyel járó szándékos vagy véletlen sajtóhibák.

A párt és az Államvédelmi Hatóság emberei kiszálltak: előbb a szerkesztőségbe, aztán az Athenaeum Nyomdába – amiben, lássuk be, nincs semmi meglepő. Az ötvenes években járunk, virágkorát éli a kizsákmányoló osztályok maradványait és cinkosait sújtó „permanens forradalom”. És hiába jelszó persze az éberség, az osztályharc egyre élesedő viszonyai között az ellenség nemhogy nem alszik, de egyre dühödtebben támad. Például a sajtófronton. Ebben a rendkívüli helyzetben üt be a hír: az egyik szerkesztőségben vagy a lap nyomdájában súlyos hiba történt, nem kizárható az sem, hogy szabotázs. A Magyar Nemzet 1950. október 19-i számában a párt főtitkárának a tanácsválasztások alkalmából a Szabad Népbe írt cikkéről azt állapította meg, hogy „milliók olvasták Rákosi Mátyás vasárnapi cikkét, és milliók beszélnek azóta is róla”. Idáig rendben lenne a dolog, ha mindezt nem követné az a bizonyos mondat: „De nemcsak olvasták és megtárgyalták, hanem tanultak is belőle, és megtagadták útmutatásait.” Megtagadták Rákosi Mátyás útmutatásait? Kik tagadták meg?! Feleletet erre is kapunk: „Választók és jelöltek egyaránt.” Hogyan lehetséges, hogy efféle szöveg napvilágot láthat a sajtóban? Ki kell nyomozni!

A „súlyos mulasztás” ügyében a szálak felgöngyölítését a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének agitációs-propaganda osztálya azonnal elkezdte. Előkerült az eredeti kézirat, amelyben, az agitproposok által felvett jegyzőkönyv szerint, a megtagadták helyett még a megfogadták szerepelt. Hamar feltárták, hogy – hab a tortán – a cikket a nem sokkal korábban ellenőrként az államosított Magyar Nemzethez helyezett megbízható kommunista káder, Ránki József olvasószerkesztő adta le a nyomdába. A hiba pedig ott történt a nyomozás szerint: „A szedő a megfogadták szavat [sic!] úgy szedte, hogy megtagadták. A nyomdász-korrektor a hiba fölött elsiklott, bár a cikk kétszeri korrektúrán ment keresztül. Ugyancsak elsiklott a súlyos hiba felett az inspekciós tördelőszerkesztő és olvasó Szabó József. Az oldallevonatot Szabó József szignálta a nyomdagép megindulása előtt.”

Meglett hát a felelős. (Legalábbis sajtóvonalon. Hogy a nyomdában milyen megtorlás történt, arról nem tudunk biztosat.) A későbbi nemzedékek által csak Dodóként vagy Dodó bácsiként emlegetett Szabó József kifejezetten alkalmasnak tűnt a bűnbak szerepére, a „statuálásra”. Egyrészt legendásan szétszórt újságíróként ismerte a környezete, ami, ha jóhiszeműek a párt és a nyomozásba bekapcsolódó ÁVH emberei, akkor elegendő magyarázatként szolgálhat az esetre. Az illetékesek azonban nem engedhettek a „politikai helyzet egyre bonyolultabb viszonyai között” a jóhiszeműség vagy – hogy korabeli autentikus szóhasználattal éljünk – a szájtátiság csábításának. Szabó múltjában ráadásul ott voltak azok a pettyek, amelyek alkalmassá tették arra, hogy ideális ellenség legyen: a háború előtt hosszú időn át radikális jobboldali, szélsőjobbos újságok, például az 1938-ban legitimistából puccsszerűen nyilassá vált (ez vezetett egyébként a felelős szerkesztő, a Magyar Nemzetet alapító Pethő Sándor azonnali távozásához is) Magyarság munkatársa volt, s 1944-ig megjelent cikkeiből bőven meríthettek volna anyagot esetleges vádlói.

 “Volt, aki persze sokkal rosszabbul járt” Thyillustration  

 A szervek egyébként – éberség ide vagy oda – meglehetősen hanyag munkát végeztek. A bizonyítékok, vagyis a korrektúralevonatok ugyanis nyomozás közben hirtelen szőrén-szálán eltűntek. A tény azonban mit sem változtatott Szabó helyzetén. Az agitprop osztály utasítására Mihályfi Ernő főszerkesztő azonnal felfüggesztette állásából, fegyelmit indított ellene, majd rövid úton elbocsátotta. Hogy nem került börtönbe, az egyébként valószínűleg Mihályfi közbenjárásának köszönhető. (A főszerkesztő a híresztelés szerint lekötelezettje volt: a kolléga segített a beteg fia számára szükséges gyógyszerek beszerzésében, s ezzel hozzájárult részleges gyógyulásához.) Szabó József pedig hálát adhatott; viszonylag olcsón megúszta, holott abban az időben nem teketóriáztak: az alig feltűnő, legfeljebb utóbb a sajtótörténészeknek témát adó ügyeket is megfelelő szigorral szankcionálták.

Volt, aki persze sokkal rosszabbul járt. Alig telt el két és fél év, amikor a Rákosi „megtagadásához” kísértetiesen hasonló, annál is súlyosabb mulasztás történt ugyanott, az Athenaeum Nyomdában. (Nem a Magyar Nemzet, hanem a Népszava szerkesztőségében. Az ismert, legendás esetet Murányi Gábor tárta fel részleteiben.) Sztálin halála – legalábbis annak hivatalos nyilvánosságra hozatala – előtt nem sokkal, felkészítendő a népet az elkerülhetetlenre, a kötelező verdikt alapján az összes hazai napilap címlapján a generalisszimusz rossz egészségi állapotáról tudósított. A Népszava kicsit másként, mint a többiek. „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről” – közölte olvasóival a szakszervezeti orgánum 1953. március 6-án. Ebben az ügyben persze nem volt pardon: az aznapi ügyeletes szerkesztőt, egyben a népszerű Brumi Mackóvárosban szerzőjét, Bodó Bélát a szedővel együtt hat hónapra elvitte az ÁVH. Előbb persze megállapították, hogy a névtelen szerzőt (Gyertyán Ervint, aki ugyancsak megijedt, amikor meghallotta, mi történt) nem terheli felelősség, a hiba a nyomdának és Bodó figyelmetlenségének köszönhető. Szabó József Bodó Béláéhoz képest jóval szerencsésebb ügyének végkimeneteléhez feltehetően hozzájárult a tény: Sztálin világpolitikai jelentőségű, de a béketábor üdvtörténetében is rendkívül fontos eseménynek számító „megbetegedése” jóval többet nyomott a latban, mint Rákosi és a tanácsválasztás.

Szándékos imposztorkodásról, bátor partizánakcióról tanúskodnak ezek a múltból ránk maradt esetek, vagy csupán a nyomda sokat emlegetett, kiszámíthatatlan ördöge dolgozott volna? Ma már felderíthetetlen. Az mindenesetre elgondolkoztató, hogy értelmes, az eredeti jelentéssel éppen ellentétes, az egész szöveget érvénytelenítő mondat keletkezett a hibák nyomában. A különös jelenség nem szűnt meg Rákosi bukásával, a forradalommal. A Kádár-rendszerben megint csak számtalan, igaz, jóval kisebb jelentőségű üggyel találkozhattunk. Közülük elegendő csupán néhány jellegzetesebb példát említeni.

Maradjunk a megszokás kedvéért az Athenaeumnál és a Magyar Nemzetnél. 1960. augusztus 28-án a lap Fidel Castróról szóló cikkében a kubai nép forradalma helyett a kubai nép ellenforradalmáról olvashattak az érdeklődők. Eltelt néhány esztendő, s újabb furcsasággal szembesülhetett az újságforgató nép: a szakadár kínai kommunisták „Oroszországban is tapasztalható aknamunkája és tevékenysége” volt a hír a Magyar Nemzetben. (Talán nem felesleges megemlíteni, hogy Oroszország helyett eredetileg Görögországnak kellett volna szerepelnie…) A fontosabbnak számító ügyben a második főszerkesztői ciklusát töltő Mihályfi Ernő a korábbiaktól eltérően már nem a nyomda igazgatójához, Soproni Bélához, hanem a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatójához, a munkásmozgalom régi harcosához, Sala Sándorhoz fordult, arra kérve „Sala elvtársat, lépjen közbe az Athenaeum Nyomda igazgatóságánál a szigorú vizsgálat megindítása érdekében, hogy a hasonló természetű súlyos nyomdahibák megismétlődését elkerülhessük”. Nem sokkal később azonban ismét erősen félreértelmezhető hiba csúszott a Magyar Nemzetbe, ezúttal a belpolitikai oldalra. A Kétszáz új tanácstagot választanak Budapesten című tudósításban a „tanácsi képviselet” helyett „tanácsi képviselejt” látott napvilágot. (A vizsgálatok minden esetben a nyomda felelősségét állapították meg.)

Szinte bizonyosan újságírói tévedés okozott egy – Mihályfi Ernő főszerkesztő által némiképp túlzóan „nemzetközi kihatású hibaként” emlegetett – furcsaságot. Az Elutazott Budapestről a Román Kommunista Párt küldöttsége című, 1971-es tudósítás szerint a román kommunistáknak egyszerre két első titkáruk is búcsúzkodott a repülőtéren (a cikkben egyiküket sem hívták Nicolae Ceaușescunak, holott a magas posztot már 1965 óta ő töltötte be). Talán mondani sem kell, hogy a vétséget nem más, mint az 1957 óta ismét a lapnál dolgozó Szabó József követte el. Az idők enyhülésének jeleként Dodó bácsi – akkoriban már így emlegették a lapnál – Mihályfi főszerkesztőtől most csupán szigorú megrovást kapott.

Találkozhatunk viszont olyan legendás sajtótörténeti esettel is, amikor bizonyíthatóan nem a véletlen, hanem a kulcsszereplők összjátéka szükségeltetett a figyelmetlenségnek álcázott vakmerő huncutsághoz. A közismert történetet alaposabban a Magyar Nemzet szerkesztőségének rangidős munkatársától, Lőcsei Gabriellától ismerhetjük, évekkel ezelőtt tárta fel e lap hasábjain. A baloldali érzelmű, a háború előtti időkből komoly mozgalmi és antifasiszta múlttal rendelkező nyelvművelő színésznő, Péchy Blanka (Beszélni nehéz című rádióműsorára máig jól emlékezhetünk) alaposan megszenvedte a szovjetrendszert. Férjét és fiát is elhurcolták. Inkriminált cikkében a művésznő, ahogy Lőcsei Gabriella említi, „azt a jelenséget ostorozta, amelyet éppen a hivatásos politikus szónokok népszerűsítettek akkortájt. Hosszú ú-t ejtenek akkor is, amikor rövid u-t kellene – írta többek között Péchy Blanka, s a szemléltető példát Mátrai-Betegh Béla nem irtotta ki a szövegéből: Szovjetúnió, únom, útálom, mondják, noha helyesen rövid magánhangzóval kellene ejteni (ahogyan írjuk is): Szovjetunió, unom, utálom.” A szerzőt és a rovatvezetőt kínos lett volna felelősségre vonniuk a felsőbb szerveknek, a párt agitprop osztályának vagy a Tájékoztatási Hivatalnak. Van, aki szerint a cikk megjelenése szerepet játszott Mátrai-Betegh Béla néhány évvel későbbi kényszerű félreállításában. („Vétkei” között emlegetik áthallásos színikritikáin, tárcáin túl azt az esetet is, amikor kutyasétáltatás közben a Halászbástyánál tanúja volt egy fontos pártvezető fia által elkövetett gyilkosságnak. Ez persze külön cikk témája lehetne.) Annyi bizonyos, hogy amikor „néhány nappal a nagy port kavart cikk megjelenését követően Péchy Blanka a pénztártól való távozás után végigtipegett a szerkesztőségen, sírós hangon így méltatlankodott: »Kedveseim, ezért az írásért igazán több tiszteletdíjat utalhattatok volna!« – mintha remekül időzített vígjátéki jelenet nézője volna, Mátrai-Betegh Béla finoman mosolygott.”

Hogy mi a sajtónyelven vörös farokként kínálkozó tanulság mindebből napjainkra? Azt mindenki vonja le magának.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 07.

Sztálin „mélységesen megrendelt” betegsége a Nemzeti.net-en jelent meg,