#Hallanának

[versinator]

Sastoll enyelegve

Kengyelben fejkötője gátot bujdosott Függetlenség világdöntő mehetett leszaladunk Leűlt emberszív védtük megbomlott Idejébe rózsaerdő imádsága harcolunk

Száradok reményim vasnál borozgatott Honokba elvigyem honán bízzunk Telepedtem cafrangokat hallanának kijutott Tündöklőbb írótoll itatj mulattunk

Könyűim nagyságát haramja fizeted Eljövünk csavarítnak záporát lyányának Tapodjon kisebbnagyobb vánkosánál pengeted

Könnyeimnek lángoszlopoknak egyébért csaplárnénak Elfeled érintsen megszökni nézheted Üdvezelve imádd halványarcú honnak

[sronti]

Ezt most olvasom, és elég lelkes vagyok. Evaristo nagyon jól ír, a történetek érdekesek és hát Magyarországon ez a könyv egyből dupla fóliát kapna és ha a fideszesek hallanának róla, biztos felvennék a könyvdaráló/könyvégető listájukra.

Gondold végig, milyen szerzőktől olvastál mostanában és ha mindenki fehér férfi, aki eszedbe jut, akkor különösen neked ajánlom.

[csajokamotoron]

A bőkezű Elvis Presley és a Triumph motorkerékpárok

A Triumph Motorcycles felfedte az igazságot egy híres motoros mítosz mögött - miszerint Elvis Presley valóban egy rendkívüli motoros ajándékot adott 1965-ben a Memphis Maffia minden tagjának. A Graceland archívumában megtalált eredeti csekkek, amelyeket maga a Király írt alá, valamint Jerry Shilling, Elvis közeli barátjának visszaemlékezései alapján megerősítést nyert, hogy Elvis kilenc Triumph motorkerékpárt vásárolt ajándékba, hogy ő és legközelebbi barátai együtt motorozhassanak Los Angeles dombjain. A TÖRTÉNET Elvis Presley örök érvényű zenei legenda és kulturális ikon volt. A történelem legnagyobb példányszámban eladott szólóénekese és igazi filmsztár - 31 filmet forgatott hollywoodi karrierje során. Szenvedélyes motoros is volt, számos filmjében motorozott, többek között egy piros-ezüst Triumph 650 Bonneville "Desert Sled"-en az 1968-as "Stay Away Joe" című vígjátékban. Elvis azonban már évekkel korábban megismerkedett a Triumph motorkerékpárokkal, és ez a történet épp olyan rock and roll, mint maga az ember. 1965 júniusában Elvis a 'Frankie és Johnny' című musical forgatásán járt a hollywoodi Samuel Goldwyn Studiosban. A forgatás szünetében Elvis a legközelebbi barátaival, a "Memphis Maffiával" töltötte szabadidejét Bel Air-i otthonában. Jerry Schilling, Elvis barátja és a híres "Memphis Maffia" tagja, előleget fizetett egy új Triumph T120 650 Bonneville-re a Robertson & Sonsnál a Santa Monica Boulevardon. Amikor hazahozta a motort, Elvis megkérte, hogy tehessen vele egy kört a Bel Air szomszédságában. Jerry természetesen igent mondott, és Elvis felpattant a motorra. Le volt nyűgözve, sőt, amikor visszatért, azt mondta a szállítási menedzserének, Alan Fortisnak, hogy "rendeljen egyet az összes srácnak, de... ma este kell!". A Robertson & Sonsnak aznap este hét Triumphot sikerült leszállítania, 650 TR6-osok és a nagyteljesítményű, dupla karburátoros 650 T120-asok keverékét. Együtt motoroztak Bel Air körül késő estig - csak akkor álltak meg, amikor a szomszédok hívták a rendőrséget, hogy panaszt tegyenek. A többi motor két nappal később érkezett meg, és a kilencen gondoskodtak arról, hogy a lehető legjobban kihasználják a forgatás utáni pihenőidőt, vasárnaponként együtt tekertek a Pacific Coast High-on. Jerry Shilling, Elvis közeli barátja így emlékszik vissza: "Elvis imádott motorozni, és tudtam, hogy amikor meglátta az új Bonneville-emet, ki akarja majd próbálni... és amikor megtette, azt akarta, hogy az összes srácnak legyen egy, hogy együtt motorozhassunk!". AZ 1964-ES TRIUMPH 650 TR6 ÉS A BONNEVILLE T120 A motorok, amelyeket Elvis vásárolt, a legvalószínűbbnek a Triumph 1964-es modelljeinek, a 650 TR6 és a 650 Bonneville T120-as teljesítményű roadstereknek tekinthetőek - lényegében ugyanaz a motor, egy vagy két karburátorral és különböző hangolási állapotokkal. A '64-es Bonneville a kifinomult arany és alaszkai fehér színben, a TR6 pedig a jellegzetes "Hifi Scarlet and Silver Sheen" színben, arany csíkozással, fekete vázzal és villával készült. A Bonneville T120 a Triumph többszörös bonneville-i sós síkságon elért sebességi rekordjairól kapta a nevét, és a motoros világ a Bonneville T120-at igazi formatervezési ikonként ismeri el, amely a 60-as években a Triumph elsőszámú teljesítményét, kezelhetőségét és stílusát is meghatározta. Az 1964-es, amerikai specifikációjú "Bonnie" a magasabb kormánnyal egy kívánatos klasszikusnak számít. SEGÍTSEN MEGTALÁLNI A MEMPHISI MAFFIA TRIUMPH-OKAT Mind a kilenc eredeti motorkerékpárnak nyoma veszett, és nincs hivatalos feljegyzés arról, hogy hová kerültek '65 nyara után. A Triumph most felhívást intéz a rajongókhoz világszerte, hogy segítsenek felkutatni vagy feltárni e motorok sorsát. A Triumph kutatói szívesen hallanának bárkitől, aki tud valamit arról, hogy mi történt valamelyik motorral, vagy esetleg az utolsó ismert tartózkodási helyéről lennének információk. A Triumph- és Elvis-közösségek közös szemével remélik, hogy egy nap fény derül e történelmi motorok egyikére, amely a többi történelmi Triumph mellé kerülve történelmet írhat. Ha bármilyen információval rendelkezel e történelmi motorok valamelyikének hollétéről, kérjük, lépjen kapcsolatba a Triumph-al a elvistriumph@triumphmotorcycles.com e-mail címen. EGY EGYEDI "ELVIS PRESLEY" EGYEDI TRIUMPH MOTORKERÉKPÁR ÉS A HOZZÁ ILLŐ LES PAUL GITÁR Ennek a nagyszerű történetnek a felfedezése hiányt pótolt a történelemkönyvekben, és egy új, eddig el nem mondott fejezettel bővítette a Triumph saját történetét. A két ikonikus és maradandó márka újonnan feltárt közös történelmének megünneplésére a Triumph és az Elvis Presley Enterprises egy egyedi motorkerékpárt rendelt, hogy pénzt gyűjtsön egy nagyon jó cél érdekében. Ez az egyedi Bonneville, amely egy vadonatúj T120-as modellen alapul, a díjnyertes georgiai custom művész, J Daar egyedi dizájntervét viseli, és az 1964-es Memphis Maffia motorok és az 1968-as Stay Away Joe Desert Sled ihlette, valamint Elvis legikonikusabb 1968-as Comeback Special megjelenése is hatással volt rá. A dizájn aranyszínű betűkkel jelképezi Elvis nevét, valamint vörös alapon sziluetteket, amelyek a leghíresebb '68-as Comeback Special előadás díszletét idézik. https://csajokamotoron.hu/elarverezik-elvis-1976-os-harley-davidsonjat/ A motorkerékpárt a Triumph USA marketingigazgatója, Adam VanderVeen mutatta be a 2023-as Barber vintage motoros fesztiválon Birminghamben, Alabamában, ahol a "Triumph szigeten" volt kiállítva egy sor történelmi Triumph mellett, köztük egy eredeti 1965-ös Bonneville, ugyanabból a generációból, amelyet Elvis vásárolt, és amelyet a Barber Motorsport Múzeum adott kölcsön. A kiállításon J Daar, az egyedi motorkerékpár-művész a következőket mondta: "Megtiszteltetés volt számomra, hogy lehúzhattam a leplet erről a csodálatos motorkerékpárról. A tribute motorok mindig különlegesek, de egy tiszteletadás a Király előtt az egyik legmenőbb projekt, amin valaha dolgoztam. Ez a motor olyasmi, amire az új tulajdonos hihetetlenül büszke lehet, hogy a garázsában van. Nem csak egy egyedi dizájn, amely egy nagyszerű történetet ünnepel, de ez egy nagyszerű módja annak is, hogy pénzt gyűjtsünk egy ilyen jó ügy érdekében." A Barber Festen egy különleges, egyedi Gibson Les Paul gitárt is kiállítottak, amelyet a Gibson adományozott, hogy a motorkerékpárral együtt árverésre bocsássák, és amelyet az egyedi Bonneville T120-ashoz igazítottak. A gitár kiválasztását Elvis nagylelkűségének egy másik példája ihlette. A '68-as Comeback Special próbái során Elvis egy Les Paul replikán gyakorolt, amelyet a szakácsának ajándékozott. A dizájn ugyanazt a piros, ezüst és arany színösszeállítást alkalmazza, mint a motorkerékpár, valamint az üzemanyagtartályon és az oldalsó panelen látható Elvis-grafikát, és a test köré a Király sziluettjeit építi, amelyet a '68-as Comeback Special' ikonikus megjelenése ihletett. Beth Heidt, a Gibson marketingvezetője így nyilatkozott: "Megtiszteltetés számunkra, hogy hosszú évek óta együttműködhetünk Elvis csapatával örökségének megünneplésében, így amikor meghallottuk, hogy barátaink Gracelandben és a Triumph együtt dolgoznak egy egyedi motorkerékpáron, hogy felhívják a figyelmet és pénzt gyűjtsenek egy jó ügy érdekében, csatlakozni akartunk Elvis nagylelkűségének tiszteletére - és hasonlóan ahhoz, amit az '59-es Legends Collectionnel tettünk a The 2022 Distinguished Gentlemen's Ride támogatására, ez az egyedi Les Paul modell tökéletesen párosul a motor csodálatos dizájntervével." "Izgatottan várjuk, hogy egy olyan ikonikus márkával, mint a Triumph, együttműködve életre keltsük ezt az egyedi Bonneville T120-ast, miközben Elvis egyik kedvenc jótékonysági szervezetét, a memphisi Goodwill Homes Community Services-t támogatjuk" - mondta Dana Carpenter, az Authentic Brands Group, az Elvis Presley Enterprises tulajdonosának szórakoztatóipari ügyvezető alelnöke. "A Gibson barátaink nagylelkűsége, akik egy hozzá illő egyedi Les Paul gitárral járultak hozzá, tovább erősíti a nagylelkűség és a közösség örökségét, amelyet Elvis Presley képviselt." Ezt az egyedi Bonneville T120 motorkerékpárt és a hozzá illő Les Paul gitárt az Elvis Presley Jótékonysági Alapítványnak adományozták, hogy pénzt gyűjtsenek Elvis egyik kedvenc jótékonysági szervezetének, a Goodwill Homesnak, egy memphisi intézménynek, amely tanácsadást és szolgáltatásokat nyújt a bántalmazott gyermekek és családjaik számára. Az árverésről hamarosan további részletek olvashatók a graceland.com oldalon. Read the full article

[automaticpizzapandanehari]

Ott van az a Telex videó, ahol az öreg bácsi a kegyelem ügy kapcsán is buzikról hadovál fogalmatlanul. Ő a 3 millió fidesz szavazó fele. Ezek 1.5 millióan arról se hallanának ott falunk ha holnap egy 2x ekkora tüntetésen forradalmat csinálna a pesti nép.

Egyébként várom a folytatást! A Majdan téren hetekig kint voltak, minden nap több 10 ezren! Remélem van annyi bennünk is, mint az ukránokban!

Egyrészt hányok Orbán erkölcstelenségétől és hazudozásától.

Másrészt ez egy újabb magaslabda, le kellene csapni: parlamenti vizsgálóbizottság, a legfőbb ügyész, Pintér Sándor felkérdezése, stb. És ezek csak a parlamenti ellenzéki munka lehetőségei. Három, saját magát bevédő politikai hulla mögül Orbán visszatámadt, ahelyett, hogy kussolna, másra testálná a védekezést, ezt ki kellene használni.

Harmadrészt az, hogy Orbán, ahelyett, hogy távolítaná magától, ebbe beleáll, egy újabb közvetett bizonyíték arra, hogy nagyon közel csapdosnak hozzá a villámok, és vagy van valamilyen személyes (családi) érintettsége, vagy nem meri kiadni a kezéből a témát (mert elfogytak körülötte azok, akikben megbízhat ilyen ügyben).

[amiket-nem-mondok-ki]

A szüleink egész gyermekkorunkban csak azért küzdenek, hogy boldogok legyünk. És fogalmuk sincs hányszor törünk össze nap mint nap, hányszor zokogunk úgy, hogy alig kapunk levegőt, hányszor sírjuk álomba magunkat, hányszor fojtjuk el a hangunkat, ha ordítani tudnánk a fájdalomtól a lelkünkben. Azt hiszem összeroppannának, ha minden egyes alkalommal hallanának minket levegő után kapkodva sírni, ha látnák, ahogyan megállás nélkül potyognak a könnyeink. Egy szülőnek ez rémálom lenne. Ezt mi is jól tudjuk, éppen ezért titkoljuk előlük....

[pil-la-na-tok]

Ismered?

amikor úgy igazán egyedül vagy?

amikor nincs senki, akihez szólhatnál, hiába mondanál bármit, nem hallanának meg?

nem értenék a szavaid.

csak jönnének ki a szádon, de valahogy sose találnának megértésre.

folynak le a könnyeid.

de valahogy nincs ki segítsen.

[count-me-in]

Ki szeretne egy ilyen fiút

kinek az elméjéből nincs kiút?

Ki társaságban is magányos

amit ad, s amit kap az nem arányos?

Menekül a valóság elől, de csak az álmokig jut

egy erdőből egy faházig fut.

Jobb hogy alszik, ha most tükörbenézne

megnézhetné ahogy elvérezne.

Szembeköpné magát ha látná mi lett belőle?

Hogy senkit nem érdekelne ha nem hallanának felőle?

Miért csak én szeretek?

S a feledhetőségemmel mást etetek?

Hát érjen véget ez is, mint minden ami nekem fontos volt

Bár én sose leszek senkinek fontos, csak mint ruhán egy koszos folt...

Felébredni nem többet már nem akarok,

öleljenek át a föld mélyén a láthatatlan karok.

Melyek örök megnyugvást adnak.

Remélem évek múlva utánam, majd lesznek akik kifakadnak...

[plumsworld]

"Jó lenne, ha a világ olyan hiteles forrásból, mint egy CEU-n végzett volt diák szájából, méltányos és kiegyensúlyozott képet kapna országunk állapotáról.

Nemcsak a nyomasztó rossz magyarországi eseményekről értesülne, hanem hallanának arról, ami tiszteletreméltó és szép itt nálunk."

[metalindex-hu]

Karácsonyi Metalözön

Karácsonyi Metalözön - https://metalindex.hu/2020/12/24/karacsonyi-metalozon/ -

Kis karácsony, nagy karácsony, Kisült-e már a Fémforgácsom?

Eltelt egy újabb, csodásnak nem igazán mondható év, amire szerintünk sokáig emlékezni fogunk… na, nem a szép pillanatai miatt. Mindenki másként élte meg a 2020-as évet, lehet taglalni, hogy ki hogyan. Egy biztos, mindenkinek veszteség volt. De most ne is gondoljunk erre! Hisz a konyhából, na meg a szomszédoktól már napok óta terjeng a bejgli és a sok egyéb finomság illata, amik csak emelik az ünnepi hangulat fényét. Ilyenkor mindenkiben több a szeretet, az érzelem és az emberség, amiből jó lenne ha a hétköznapokban is több jutna. De nem bölcselkedni akarunk! Hanem inkább megköszönni azt a jót, amit ez évben adtatok, hogy itt voltatok velünk és figyelemmel követtétek oldalunkat. Köszönjük a visszajelzéseiteket, az építőket és a korholókat egyaránt. Mindig van mit tanulni, fejlődni, amire mi mindannyian nyitottak vagyunk.

Mint látjátok a Fémforgács felülete az utóbbi bő egy évben meglehetős profilmódosításon ment át. Lettek új szerkesztőink, cikkíróink, akik csak szélesítették az amúgy is széles zenei kínálatunkat. Elindult pár új rovat, mint a Kicsi a bors, de erős EP sorozatunk, és az utóbbi időkben heti rendszerességgel megjelenő cikksorozatunk, melyben hazai kedvenc rock/metal albumainkat vesszük elő. Hamarosan pedig indul egy újabb, melyben szintén hazai, ismert és kevésbé ismertebb csapatok kapnak bemutatkozási lehetőséget. Ez lesz a Forgács Akták, ami a tervek szerint januárban startol el. Reméljük ez is tetszeni fog majd nektek!

Kívánunk hát Kellemes Fémes Karácsonyt és egyben Fémesebb Új Esztendőt!

A fa alá pedig itt van pár friss, ropogós karácsonyi metal dalocska.

Egy exkluzív feldolgozással jelentkezett a Blind Guardian. A banda a legendás hard rock/glam rocker Slade egyik dalát dolgozta fel, amiről Hansi Kürsch énekes így beszélt:

“Véleményem szerint, a Slade alkotta meg a tökéletes karácsonyi dalt, a Merry Xmas Everybody című, időtálló klasszikussal. Ez egy ünnepi nóta, amiben kellő mértékű langyosság és érinthetetlen hatalmasság van. Amit most itt hallani fogtok, az a mi próbálkozásunk arra, hogy méltó módon fejet hajtsunk a glam-rock műfaj mikulásai, a Slade együttes előtt. Annak ellenére, hogy az eredeti verzió is tökéletes, a refrén meglehetősen a Blind Guardian méreteire van szabva; ezért nem volt más választásunk, mint feldolgozni ezt a nótát. Szóval miért is kéne szósz a krumplisalátra, ha a Blind Guardian elhozza Nektek a karácsonyi őrületet?! Ezzel kívánunk boldog Karácsonyt mindenkinek!“

A Twisted Sister frontembere, Dee Snider a Halestorm-ból ismert Lizzy Hale-lel közösen hozott egy remek karácsonyi dalt, amiről így beszélt:

“Sok-sok évvel ezelőtt a feleségemnek írtam ezt a számot. Talán tudjátok, talán nem, de Celine Dion felvett egy karácsonyi dalt, amit én írtam (God Bless Us, Everyone), ő azonban ragaszkodott a The Magic Of Christmas címhez. Sima ügy, hívd ahogy akarod, csak tedd fel a lemezre! Fel is került a These Are Special Times című karácsonyi albumára, ami minden idők egyik legsikeresebb karácsonyi lemeze lett. Azóta is Saint Celine-nek hívjuk idehaza.“

A svéd all-star hard rock banda a Gathering Of Kings is egy karácsonyi nótával zárja az esztendőt. December (Christmas) című dalukat Victor Olsson szerezte, a dalszöveget pedig Alexander Frisborg közreműködésében írta meg. A dalban Olsson gitározik, basszusgitározik, billentyűzik és háttér-vokálozik, Jonny Lindkvist énekel, Efraim Larsson dobol. Vendégénekesként pedig a pop énekes Theresia Svensson hallható.

A Los Angeles-i metalbanda az Art Of Shock pár hete egy dögös King Diamond feldolgozást villantott. No Presents For Christmas feldolgozásdalukról a banda frontembere, Art Geezar így beszélt:

“Mindannyian nagy King Diamond-fanok vagyunk! Már hosszú ideje tervezzük felvenni a No Presents For Christmas dal sajátos változatát. Most vége eljött az idő, és nagyon jól éreztük magunkat a munkálatok során. Reméljük, Ti is élvezni fogjátok ezt a verziót!“

A svéd kalóz metal banda a Ye Banished Privateers egyedülálló módon ünnepli a karácsonyt. A zenekar felkérte rajongóit, hogy küldjenek ötleteket, javaslatokat kedvenc karácsonyi dalukról, melyeket a banda átdolgozásában hallanának. Íme a Deck And Hull, melynek kapcsán a kalóz metalosok közleménye így szól:

“A Deck And Hull című számmal a klasszikus, cukormázba áztatott, amerikai film stílusú, gyermek-énekkel teli, ünnepi harmóniát igyekeztünk saját mintánkra formálni. Mi egyébként úgy képzeljük el ezt a dalt, mint néhány részeg, ajtókat ledöntő, házakat szétverő, tolvaj, tojáslikőrbe hugyozó kalóz mocskos tetteinek betétzenéje. Tulajdonképpen ez fog történni mindenkivel, aki nem veszi meg ezt a bakelitet… Szóval… Boldog véres Karácsonyt mindenkinek! HA-HA-HA“

Az amerikai extrém metalos Allegaeon két tételes karácsonyi kislemeze, a Concerto in Dm után a Wham! nagy slágerét a Last Christmas-t is brutálba gyürta át. A dalban Travis Ryan (Cattle Decapitation) és Trevor Strnad (The Black Dahlia Murder) vendégeskedik. Szóljanak a harangok!

December elején egy négyszámos minialbummal jelentkezett a Ritchie Blackmore és Candice Night duójaként működős akusztikus folk hatású Blackmore’s Night. Lemezükről O Little Town Of Bethlehem szöveges videóját nézhetitek meg.

Paper Moon címmel hozta el új videóját a Soilwork énekese, Björn “Speed” Strid és az Arch Enemy  basszusgitárosa, Sharlee D’Angelo vezette dallamos pop/AOR/hard rockot játszó The Night Flight Orchestra.

“Ezt az új dalt a karácsonyi ünnepekhez időzítettük. Egy hangulatos svéd melodráma, csábító diszkóütemekkel. Mindazon érzelmekről szól, amelyeket általában sikerül elfojtanod, de az olyan szentimentális időszakokban, mint például a közelgő Karácsony ideje, úgyis felszínre törnek. Azokról szól, akiket szeretsz, akiket szerettél és már elveszítettél, és azokról is, akiket távolról szerettél, de már azelőtt eltűntek az életedből, hogy elmondhattad volna nekik, valójában mit is érzel irántuk.“

Tommy Johansson (a Sabaton szólógitárosa) heavy/power csapatának, Majestica-nak friss albuma Charles Dickens Karácsonyi ének című művét veszi alapul.

“Ez egy szimfonikus power metal stílusban fogant karácsonyi musical album, szóval van itt száncsengő, harang, vannak ismerős karácsonyi dallamok és persze a Majestic Kórus sem hiányzik. Ugyanakkor ez egy igazi Majestica lemez, és ezt is hallani rajta!“

Erről The Joy Of Christmas videójukat nézhetitek meg.

Az Anaal Nathrakh gitárosa, basszusgitárosa és egyben programozója, Mick Kenney mellék projektjeként működő melodikus black / metalcore bandája a Make Them Die Slowly egy igazi horrorisztikus nótát hozott el nekünk karácsonyra. Silent Night, Murder Night daluk abszolút ünnepi hangulatot teremt minden családban.

“Ez az én fajta karácsonyi zeném! Ezt örömest megoszthatod barátaiddal, családtagjaiddal és szomszédjaiddal az ünnepek alatt. Ha meg nem értik a tréfát, kergesd őket el.” – tanácsolja Mick.

A melankolikus sötét zenét játszó finn all-stars banda a Mercury Circle egy az ünnepek szónikus esztétikáját kifejező videót hozott Our Funeral (Like Xmas) címmel.

“Nem vagyok oda a karácsonyi dalokért.” – mondja Jaani Peuhu (Swallow The Sun). “Ez a dal, viszont tökéletes arra, hogy leírja mi is zajlik most a világban. 2020-ban sokan úgy éreztük itt az apokalipszis a világjárvány miatt. De most tereljük el a gondolatainkat és próbáljunk csak az ünnepekre és a pozitív dolgokra koncentrálni.“

[versinator]

Fejtenéd főznek

Babámtól hősleg csatatérrül tennapot Katonában alamizsna békeség dalnokot Rászáradt járókelő mutattok tapodjon Fáradó emberszív megveted paripámon Billikomba megáldva költőileg koldúsbotot Vasrostélyos vajda ostorokkal sajtószabadságot

Havának ábrándjainkból nőtelen elmenniök Féle csókolnám mindegyiket prücsök Enyémmé neveltek kebleinkben szégyenel Gondolható belépe elhigyem jéggel Nyergel alhatnak javamat juhot Életfának felhőből megostromolni mohácsot

Esküszünk falukból fúja gátot Kikelne kendermagban gondolatim korbácsot Csekélyebbnek nekül pengeted tanyámon Élivel lelövöldözi körűlem dolgon Kezecskéd zokogsz esküvél aranypalástot Szótlanúl meghalék szégyenlé sírhalmot

Hánysz menyecském kutyakaparó köztök Határom csüggtem ágyuja megettök Hallanának üdvben kacsintanak becsületével Határidon ismersze ágit nevemmel Feleségink brutus ezerszerte tennapot Moore sastoll legjámborabb gátot

Meghajoltunk göröngyös létezésemet juhot Öröklő szinéről beszédeikre sajtószabadságot Megédesűl legszeretőbb víni mulasszon Nyúgodalmat egyfelől ifjakhoz dalszárnyon Ásók fölszivárog takarák nagyvilágot Fürttel fölírva legfő koldúsbot

Vándorseregét mindenhová földeríté törzsök Mértéken fürtöt ütése lök Könyerét bújtál lóduljatok tüskékkel Függés botozni kamat képzel Megérdemel fürtei mesteremberek csúfot Közepéig telefirkálva vígadok dalnokot

[acelizystudying]

Magány

Beszélgetsz bárkivel és olyan mintha beszélnél de nem hallanának téged. Mintha senki nem értene meg. Mintha kezdenél láthatatlanná válni. Köddé válnál és egy napon nem látszódnál többet és attól rettegsz hogy nem hiányoznál senkinek sem...

[awesome-phoenix-46-blog]

Sziasztok!

Nagyon izgatott vagyok, mert ez az ELSŐ blog írásom ELSŐ bejegyzése. Sok mindent szeretnék írni csak nehezen találom a szavakat. Mindenkinek ilyen nehéz volt az első?! :D

Először csak hobbiként gondoltam a blog írásra. A magyarázata egyszerű: imádok írni!!! De ez most más. Szeretném, ha észre vennék az olyan embereket mint én. Ha meg hallanának minket. Tavaly augusztusban 4 hét pszichiátriai kezelés után Borderline szindrómával diagnosztizáltak. Több néven ismert: Határeseti vagy Érzelmileg instabil személyiségzavar. A célom az, hogy minket halljatok meg ne az orvosi véleményeket. Én mint frissen diagnosztizált "Bordis" rengeteget olvastam azért, hogy válaszokat kapjak. Hogy megértésem. De nem sikerült. Leginkább csak negatív véleményeket olvastam olyanoktól akik még csak nem is tapasztaltak ilyes fajta szenvedést. Igen ez az... a poklok pokla. Szeretnék tenni valamit az előítéletek ellen ami minket ér. Ezért úgy döntöttem hogy megosztom veletek életem ezen részét. Ebben segítségemre lesz az egyik legjobb barátnőm. Enneg a blognak 2 adminja lesz én (Ninaa) és Eysanna. Reméljük hogy tetszeni fog a blog és hamarosan már többen lesztek! :)

Ninaa/Eysanna <3

[coffewithsugarr]

Petőfi Sándor - Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,

Ha a merengés alkonyában

Szép szemeidnek esti-csillagát

Bámulva nézik szemeim,

Mikéntha most látnák először...

E csillagot,

Amelynek mindenik sugára

A szerelemnek egy patakja,

Mely lelkem tengerébe foly –

Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,

Ha rám röpíted

Tekinteted,

Ezt a szelíd galambot,

Amelynek minden tolla

A békeség egy olajága,

S amelynek érintése oly jó!

Mert lágyabb a selyemnél

S a bölcső vánkosánál –

Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,

Ha megzendűlnek hangjaid,

E hangok, melyeket ha hallanának,

A száraz téli fák,

Zöld lombokat bocsátanának

Azt gondolván,

Hogy itt már a tavasz,

Az ő régen várt megváltójok,

Mert énekel a csalogány –

Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,

Ha ajkaimhoz ér

Ajkadnak lángoló rubintköve,

S a csók tüzében összeolvad lelkünk,

Mint hajnaltól a nappal és az éj,

S eltűn előlem a világ,

Eltűn előlem az idő,

S minden rejtélyes üdvességeit

Árasztja rám az örökkévalóság –

Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek?

Boldogságomnak édesanyja,

Egy égberontott képzelet

Tündérleánya,

Legvakmerőbb reményimet

Megszégyenítő ragyogó valóság,

Lelkemnek egyedűli

De egy világnál többet érő kincse,

Édes szép ifju hitvesem,

Minek nevezzelek?

(Pest, 1848. január.)

[aretsorozat]

A Rét XXIV. epizód, 4. buborék

Az űrvándor sertések körbe érnek? Elég kaland ez?

Gazdag Kábel-Réti Hírek híradó, közben anzix. Már százezren töltötték le a Vírusölő Manót. Aura Huba a tévére mered, de nem látja.  Nyugtalanító áramszünetek a Csiki utca egyben. Alma Viola lányát faggatná, de ő nem hagyja. Felhívás az első Réti Virsli-evő Bajnokságra.  Etus élvezi ismét Szép Juhászné társaságát. Babos úr meg Kelen úrét a Tokajiban. Aztán Kelen úr Kertaival fut össze a sötét játszótéren, ők ketten meg…ajaj.

KÖRBE FOLYÓ? OLYAN NINCSEN?

 Három éjszaka mentek, kocogtak, csörtettek. Közben azért ettek, túrtak, röfögtek, ürítettek. A Siónak tudott folyócska partjától sose távolodtak el nagyon. A jobb partjától. Amennyiben az a déli irány volt, amerre haladtak.

Nappal mindig elbújtak, ahogy azt kell a túlélésre szakosodott, elvadult házi sertéseknek. A folyócska partját csak akkor hagyták ott, amikor az emberi jelenlét nyomát észlelték. Különös módon az nem sok akadt. Bár ilyenkor télen a gazdák annyit mégse mozgolódnak. No de sehol egy pecás?

Rőzsét gyűjtő? Legalább egy traktor távoli motorhangja? Bár bánja ezt a kánya, nem? Az eleve furcsa és csodálatos, hogy az Erzsi, a Józsi meg a Bökő

nem keresték, űzték őket a szökésük utáni negyed órát leszámítva. Három százkilós hízó azért mégis csak érték. Avagy ilyen jól megy az Erzsi meg a Józsi dolga? Viszont ezen is az töprengjen, akinek az emberek sorsa az ügye-baja gondja. Nekik a céljuk a Gemenci erdő. Ha oda eljutnak, akkor megmenekültek… a mi elöl is?

Most tényleg az a pálya, hogy elvadult disznóként kell élniük a kései aggkorig?

No de ezen is ráérnek émelyegni, ha odaérnek, és netán elvegyülnek a született vaddisznó kollégák között. Már ha befogadnak három vadidegen kant.

Aligha.

De erre is ráérnek kitapasztalni, ha már ott vannak.

Ám egyelőre semmi erdő.

Csak a folyócska partja. Kis ligetek, csalitosok, némi befagyott láp, nádas.

Dombok jobbra is, balra is.

Dögunalom.

És ami a legkülönösebb, sehol egy igazi vad. Őz, szarvas, vaddisznó, ugye.

Csak madarak. Varjak leginkább.

És sehol a kecske! A Péntek!

Ő vajon miért nem tartott velük? Vagy hová tűnt el? Ahonnan jött?

De honnan jött? És miért mentette meg őket újra? Valójában ki Péntek kisasszony?

Na most ezen lehetne gondolkodni, de ezen meg minek.

Péntek jött, Péntek ment. Az új nap neve szombat? Ugyan ki lenne képes kihagyni ezt a borzalmas rossz viccet? Akinek nem jut az eszébe?

Ónagy ön-azonos sertés forma űrhaleknak az eszébe jut, de hangosan már röstellné kimondani, hogy megossza a többiekkel, lévén jómaga se mosolyodik el rajta. Péntek. Nagyon a szívéhez nőtt az a kecske. Ha ugyan kecske a kisasszony. Nyilván nem az. Illetve úgy kecske ő, ahogy Jenő momentán egy disznó.

Az egyetlen örvendetes esemény, hogy Matyi ön-azonos sertés forma űrhalek sebe szépen gyógyul. A gyulladás lelohadt, a füle helyén a csonk és a seb rendesen megvarasodott.

Hanem a harmadik éjszaka elteltével, pirkadat tájt az ön-azonos sertés forma űrhalekok mintha harangszót hallanának. Előbb négy kondulást, aztán ötöt?

Messziről sodródik feléjük a hang, nem lehetnek teljesen biztosak benne. Egy percre megtorpannak, aztán sietősre veszik az iramot. Dögfáradtan néznek ki maguknak egy dombot, jó kilométernyire a „Siótól”(?), viszont jó sűrű, ágas-bogas-tüskés ciheressel benőve. Ez minél inkább világosodik, annál jobban látszik. A felfelé loholás közben egy földutat is kereszteznek ugyan, de ennyi kockázat még belefér. A szökésük óta embert egyet se láttak. Vadászt, magaslest meg, hála az égnek, pláne. Kukoricást viszont…azt is csak egyet, ami…

Ez nem ugyanaz a kukoricás, he?!

A lépteik meglassulnak.

Az nem lehet.

Megállnak, nézelődnek, szimatolnak.

Álmélkodnak. Hogy hasonlíthat két domb, rajta a lanka, a kukoricás, és mögötte a kökényes - csipkebogyós ciheres ennyire?

Mert az nem lehet, hogy…

-Körbe nem járhatunk, ugye, szívemnek kóborai?- fogalmazza meg az eddig ki nem mondott bajsejtelmet Gábor ön-azonos sertés forma űrhalek.

Matyi, a szokásához híven, máris ingerült.

- Hát már hogy jártunk volna?

- Mert hogy ez a kukoricás itt…

- A Sió partját követtük, nem?

- De.

- És nem fordultunk meg. Ugye nem?

- Nem.

- Hát akkor…?!

Szemlélődnek, nézelődnek. Ónagy töpreng helyettük is hangosan.

- Hacsak maga a Sió nem folyik körbe…

- Mi van?!

- Más magyarázat? Nézzétek, itt mentünk beljebb három napja kukoricát zabálni- mutatja a csapást és az agyagos-ázott talajban három súlyos, páros ujjú jószág lábnyomait.

- A kurva életbe!- nyög fel Matyi ön-azonos.

Tanácstalanul toporognak, Gábor úr a fejét rázza.

- Az lehetetlen, barátaim, hogy egy folyó körbe folyjék!

- Mért?

- Közlekedő edény, Matyikám: a víz lefelé folyik, fölfelé csak emelkedik.

- Mért?

- Akkor ez itt nem a Sió, és nem folyó…- vonja le a következtetést Ónagy.

- Hanem akkor mi a picsa, Gabi bácsi?

- Jaj, Mátyás, muszáj mindig káromkodnod?

- Muszáj.

- Nem láttunk sehol torkolatot. - Töpreng tovább Gábor úr.

- Mert ha láttunk volna?

- Akkor lehetnénk holtágban, és az lehetne kör alakú.

- Viszont nem láttunk torkolatot.

- Attól még éjszaka a túlsó parton ott lehetett…

- Az is igaz.

- Én mondtam, hogy ússzunk át!

- Mondtad?

- Mondtad.

- Erre én nem emlékszek, Matyi.

De mindegy is, mivel nem úsztak át.

Szemlélődnek, nézelődnek, röfögnek.

- Na és mi van akkor, ha ez egy kisbolygó?  -Ónagy és Matyi ön-azonos sertés forma űrhalekok értetlenül merednek Gábor úrra.

- Hogy mi?

- Kisbolygó. Amit körbe lehet sétálni három éjszaka alatt.  Mint a Kis Hercegben, tudják, uraim…

- Aha. Aminek egy folyója van és egy faluja, a Siókapád… - most, ahogy Matyi nem káromkodik, az szinte ijesztő.

- Hát ha ez itt nem a Sió, akkor az ott nyilván nem Kapád.

- Maga meg, bassza meg, Gábor bá’, nem éppen egy Kisherceg.

- Ez is igaz, szívemnek Mátyása…

És akkor kocogó léptek közelednek a ciheres felöl. És a földúton Péntek kisasszony alakja bontakozik ki. Közelebb ér és örvendezve rájuk mekeg.

Ő bezzeg nem mozdult innen sehová.  

                                       O

 SZORONGNAK, MINT AZ ÁLLAT

 Ákos és Matyi próbálnak meg végre közös nevezőre jutni a gyertyafényben.

No nem az extra extrém hangulat miatt pislognak baljós árnyékokat a gyertyák lángjai. Hanem azért, mert a Csiki egyre újra lecsapott a totális áramszünet. A héten már hatodszor!  És ez már tényleg fatális. Az áramszolgáltató munkatársai már kezdenek olyasmit rebesgetni, hogy ilyen spontánul nincsen. Valaki itt ördögi szabotázsokkal szórakozik? No de mi végre? És legfőképpen hol keletkezik az a fránya rövidzárlat a hálózatban? Mert a szakik pont ezt nem találják. Egyszerűen minden ok nélkül elmegy az áram. Aztán néhány óra múlva

a hiba meggyógyul magától. Csak nem a Rét alatt lüktető mágikus csakra szürcsöli az áramot zugban, az iszákosok sanda gyönyörével?

No de vissza az űrhalekok játékhoz.

Ákos még mindig nem elégedett a történettel. Látszik rajta, miközben Matyi mesél, ő pedig egy hízó sertést rajzolgat, aki félig vaddisznóvá változott. Magyarán egy kövér disznó a szájából kilógó, jókora agyarakkal, aki gonosz tekintettel néz ki a képből.

- Ez elég kalandos így, Matyi? Hogy fingjuk sincs, hol vannak?

- Nem. De ez történik velük.

- Na jó.

- Nem jó, de tényleg.

- És a játékos hol tudna ebbe bekapcsolódni?

- Már mondtam. Lehet bármelyik disznó, és akkor az ő szemével látja az egészet.

- A töksötétben barangolást a körbefolyó  folyó jobb partján?

- Például.

- És tényleg, mi a talány megoldása? A Kisbolygó?

- Honnan tudjam?

- De ez így halál unalmas egy interaktív videó játékban.

- Tudom.

Hallgatnak, töprenkednek. Matyi felveti, hogy - Szexeljenek a kecskével?

- Szerinted?

- Szerinted?

- Öt percig lehet, de aztán fúj.

- Fúj?

- Különben se pornó. Vagy az?

- Nem.

Hallgatnak, tovább töprenkednek. Ákos ötlete a - Hajtóvadászat?

- Tőlem…

- Vagy érjenek be a nagy sötét erdőbe, ahol találkozzanak a disznó királlyal?

Aki persze szintén földön, azaz Kisbolygón kívüli lény?

- Na és?

- És a disznókirály tényleg rabszolga sorba veti a három játékost, meg persze Pénteket is, aki hozzá lesz láncolva a disznókirályhoz. Tudod, mint a Csillagok háborújában ahhoz a Jabbához Leila hercegnő…

- És?

- Baromi sok látványos kínzás után rabszolga lázadás?

- És?

- Ami vértengerbe fullad. De végre az űrvándorokra talál az a feledékeny csillaghajó, ami Kannibálok üstjében és az orosz kémműholdon felejtette

a csapatot. De most pont hókor bukkan elő, és szénné lézerágyúzza a disznókirályt és az embereit. A rabszolgák ujjonganak. Az élve maradt hajcsárok büntetése a gladiátor közdelem, avagy az utolsó marad csak életben.

- Igen?

- És akkor felszállás a csillaghajóra és jöhet az új kaland, nem?  Ami a játék

következő szintje lesz. Például leszállnak egy bolygóra, ami SOS-jeleket sugároz. És a bolygó neve: halál lesz, vagy valami olyasmi faszán megspécizve még nyálasabb cicvarekokkal, mint a filmben. Ez jó? Vagy nem?

- De- ásít Matyi egy ekkorát, majd kiesik a saját száján.

- Nem tetszik.

- Nem. De rajzolj meg pár skiccet.

- Hétvégén.

- Nekem nyolc. Én pedig kiszállok.

- Te? Mért?

- Mert nem dugják meg a disznók a kecskét.

Ákos megfürkészi Matyit, komolyan mondja-e, hogy azért. Ám ezen ne múljon.

- Rendben, akkor dugják meg.  Utána a hajtóvadászat és a disznókirály?

Matyi egy még nagyobbat ásít, legyint, témát vált.

- Hallom, végül a fater ad majd össze benneteket?

- Meg, képzeld, a Bendő is!

- Fasza, tanár úr, gratulálok.

- Köszi.

- Tetszik a disznód- int a rajzra.

- Ilyen legyen, amit animálunk?

- Csak szerintem nem gonoszan néz, hanem inkább elveszve.

- Úgy érted, szorong?

- Ne? Mint az állat.

                                       o

 GAZDAG KÁBEL-RÉTI HÍREK

A STÚDIÓBAN HANGA M. EDINA

HA EDDIG NEM KAPCSOLT EL, MOST MÁR

ÚGYSE LENNE RÁ KÉPES

 És Hanga Marilyn Edina szőkébben, szebben és magabiztosabban mosolyog a kamerába, mint eddig bármikor. Végre felszabadult a súgógépről való olvasás kényszere alól: Té igazgató úr biztatására úgy mondja a Rét híreit, hogy csak akarja. Lazán. Mintha csak a Nemzeti Retro Mit Tesz Fitness recepciójában ülne, és egy közelebbi ismerősének lökné a pletykákat. És igen, ez a mi Edinánknak az igazi műfaja.

Molyirtó Mosolyú Mónika beszól, tessék, és Edina máris huncutul, már-már vásottan kapcsolatot teremt a nézővel.

-Hellóka, bellóka! De rég nem láttam! Hát mizújs magával? Csak nem volt beteg? Vigyázni! Nehogy megfázzon, azt nagy piros, duda orral pont az ünnepek alatt nyomja az ágyat. „ Dem déded beiglid, dimcs édvágyam…”

Na szóval, azt hallotta már, hogy a héten ünnepelték a mi kis Vírus Manónk, a Rézfánfütyülő pályázatunk egyik első helyezettjének százezredik letöltőjét?

Hoppá, mi? Azért ennyi nép, az nem semmi.

De sasoljuk már meg, mit nyilatkozott erről a H’aka ZRT főmunkatársa, Teodóra asszony száguldó riporterünknek, Gombos Veronikának!

Mónika, lökjed be!

Hát igen.

Így lazán. Hogy hellóka, meg Mónika lökjed be. Té úr meg vihorászva dörzsölgeti mellső lábait a rágócsápjához, akarom mondani, a kezeit a szája elé kapva kuncog, mert látja infravörösre érzékeny összetett lelki szemei előtt, hogyan parázslik fel vörösen a híradó nézettsége.

És tényleg.

Mónika közben „belöki” a Teodórával készített riportot. A H’aka mindig elegáns programozó matematikusa a cég reklámarca, a kissé megrágott T-34-es tank, avagy a Turcsi előtt nyilatkozik.

- Ahhoz képest, hogy tisztító és vírusölő programokban mekkora a tülekedés a világpiacon, ez jó eredménynek számít.

- De talán mégis jobb lett volna megmaradni a Microsoft kebelén belül.

Teodóra szeme megrebben, egy pillanatra magába mélyed, aztán magabiztosan kijelenti: - Jobb ez így.

- No és a Szilícium Rétből lesz valami?

- Reméljük.

- Hallom, valami frenetikus játékprogrammal akarnak a piacon robbantani.

- Ebben meg erősen bízunk- nevet fel Teodóra. Csak nem kínjában?

                                                O

 MEGISZOL EGY SÖRT, HUBA?

 Aura Huba otthon ül és a tévére mered, noha aligha látja. Mit érdekli őt a százezer boldog vírusölő tulajdonos?

Valéria néni meg a Hubát nézi, de ő látja is az unokaöccsét. És teljesen kétségbeesett és tanácstalan. Talán ki kéne hívni a Dokit? Egészen sürgős helyzetben nyilván megtenné, hogy kijönne, hiszen ő olyan lelkiismeretes és rendes. Vagy hívja az ügyeletet? De hát Huba úgy nem beteg, hogy beteg lenne.

- Megiszod azt a sört, Huba?

- Nem kell.

- És ha kapsz hozzá egy kis pálinkát is?

 Huba szeme megmoccan, a nagynénjére néz, aztán megrázza a fejét.

- Úgy se nem kívánod?

- Nem.

- Jaj, istenem, Huba, akkor te mégis beteg vagy!

- Láttam!

- Én hiszek neked.

- Senki nem hisz nekem!

- Most mondom, hogy: de én hiszek neked, Huba!

- A patkánykirály volt!

- Akkor holnap hajnalban eljössz velem, és elmeséled Bedeő atyának, jó?

- Végítélet!

- Ő majd érti, hogy mit láttál.

- Mert újra megszületett Krisztus!

- Mondom! Huba! Figyelj rám! Nem jó ez így, hogy ennyire magad alatt vagy.

Ha jön a világvége, hát jön. Kisemberek vagyunk mi, nekünk minden nap a világ vége úgyis, Huba. Figyelsz rám? Most én kérlek, így kérlek, hogy könyörgök, igyál meg egy üveg sört, meg hozzá egy kis pálinkát.

- Nem kell.

- De mért nem?

- Tévét nézek.

És Huba most mintha csakugyan odafigyelne a híradóra, ahol ismét Hanga M. Edináé a kép.

                                       O

 -Na és képzeljék, a Csiki utca egyben, ahol számunkra annyi kedves és fontos réti ember lakik, mintha maga a kisördög szórakozna a lakókkal. Vagy inkább kobold? Vagy tényleg inkább a mágia-csakra, vagy mi a frászkarika szomjazik meg hetente tizenháromszor esténként egy kis kóboráramra? Elég az hozzá, most add be a képet, Mónika… - És Molyirtó Mosolyú Mónika bekeveri a Csiki utcai panelsorról, aztán külön az egyes számú lépcsőházról a felvételt. – Hogy újabban minden átmenet nélkül elmegy az áram. Aztán meg visszajön. A mester urak meg a hajukat tépik, mert nem találnak hibát, amit elháríthatnának.

Na ja, erre lehet azt mondani, nálunk Réten mindig történik valami furcsa és megmagyarázhatatlan, amióta Ónagy Jenő barátunk a pofánkra nyitotta az Odaát kapuját, azt akkor taliga számra dől be rajta az ezotéria, vagy mi a. – Edina felkuncog a saját kis szóviccén, de ez is jól áll neki. Té úr jókedve egy picit zátonyra zöttyen az Odaát Ajtaja említésénél, ám a következő hír már ismét jókedve deríti.

-Az viszont egyáltalán nem furcsa, se szokatlan, hogy a sok hülye szabályosan kifosztotta a plázánkat aranyvasárnap. Hát ez normális? Ez a tébolyult költhetnék, gyerekek? Nem vagyok én a globális kapitalizmus szakavatott bírálója, de az is egy nagy butus, aki nem egy csekélységet és két puszit tartogat a szeretteinek karácsonyra. Már bocsi, hogy beszólok. Mert persze mindenki pont azt csinál, azt vásárol, ahogy neki pont tetszik. Mi van még, Mónika?

Mónika a fejét csóválva keveri be a Sámán központos kis színest.

Mért jó ez a stílus? Amit itt ez a szőke ciklon előad. Neki speciel nagyon nem jön be. És szerinte Operatőr Janinak se. Bár ő persze nem szól ellene egy szót se. Neki addig minden király, amíg pontosan utalják a fizetését.

                                                O

 Veronika termelési riportszerűségét Alma és Viola kettesben nézik.

János ma estére bölcsen magára hagyta a hölgyeket, lement a Jázminba „teázni”.

De hiába lépett le itthonról, már megint itt van: a képernyőn nyilatkozik

a Kelet-Nyugati Sámán Központról. Operatőr János hol őt, hol a szentéjében vigyorgó Ladát, hol kilencven százalékig kész turistaházat mutatja.

 - Igazán gyönyörű lett minden!- lelkesedik Veronika.

- Majd a tereprendezés után tessék megnézni! Tényleg olyan benyomást kelt majd, mint egy megszentelt kőrisfa liget.

- Azok hogy kerülnek hirtelen ide?

- Gyönyörű, tíz éves fákat hozunk át ide korán tavasszal.

- Nem száradnak majd ki?

- Egy –kettő talán.

- Árulja el, ha nem nagy titok, mennyibe került ez a beruházás eddig?

- Nem titok. De nem tudnám megmondani.

- Nagyságrendben?

- Erről inkább kérdezze a beruházás lebonyolítóját, jó?

- Rendben.

- De jöjjenek, nézzenek jobban körül!

A kamera elfordul Jánosról, a szurdokot mutatja, ahol még sok az építési törmelék. Alma meg a lányához. Viola figyeli is a híradót, meg nem is. Vérfarkas János látványára az arca meg se mozdult.

 - Azért én egy kicsit nagyon is büszke vagyok magunkra, hogy mégis megcsináltuk.

- Büszke is lehetsz, anya.

- Emlékszel? Kora tavasszal még a pappal veszekedtünk.

- És tényleg nem tudjátok, mennyibe került?

- Úgy tudom, eddig nekünk szinte semmibe.

- Azt hogy?

- A János barátja addig ügyeskedett, hogy… nem is tudom.

- Ja…

 Ennek a „ja”-nak volt némi felhangja. Mintha meglenne a lánya véleménye. Vagy egyáltalán nem érdekelné, csak úgy kérdezte. Szörnyű, hogy már nem képes pontosan értelmezni a saját lánya hangsúlyait. Elmúlt egy év.

A ritkuló telefonok. A még ritkább skype- ok. Még egy ilyen év, és Viola olyan lesz itt, akár egy távoli rokon, csaknem idegen? Alma nyel egy nagyot. Ma este nem engedi át magát a keserűségnek. Megnézik a híradót, aztán kikapcsolják a tévét és végre beszélgetnek egy nagyot. Mint régen. Mint anya a lányával és mint két jó barátnő. János megígérte, hogy éjfél előtt nem ér haza. Régi elhatározása volt, hogy megkóstolja Ónagy Jenő összes teáját. (Is.)

Közben a kép ismét a Rét média kincséé, Hanga M. Edináé, aki most Té urat faggatja, miután az ügyvezető igazgató bevonult hozzá s st��dióba.

                                        O

 AZ ÉV VIRSLIJE

 - Erről a szilveszteri buliról meséljen nekünk valamit!

- Megpróbálkozunk vele.

- Mert ilyen még nem volt, igaz?

- Eddig nem tudtuk rávenni egymást, hogy nekiálljunk a kamera előtt a kedves réti nézők előtt bolondozni.

- Én imádom néha azt csinálni, és közben én nézem a másikat hülyének.

- Képzelem…És hogy viselik az udvarlói?

- Ó, nem rájuk gondoltam. Őket mindig halál komolyan veszem.

- Ez meg kedves magától.

- Oké, akkor térjünk vissza a szilveszterre. Mik lesznek a programok?

- Csupa meglepetés.

- Például?

- Ha beszámolnék, nem lenne többé az, ugye?

- Ja. De. Az én számom nem akkora durranás, úgyhogy elárulhatom a nézőknek.

- Felőlem megteheti, de akkor kitalálunk valami mást magának.

- Azt is lehet. Szóval én a Szépség és a Szörnyetegből a szörnyeteg lettem volna, és úgy éneklek a musicalből.

- Kár, hogy már nem láthatjuk.

- Én nem bánom. Sokkal jobban csípném, ha azt énekelhetném, hogy „Sose  mondd a mamának, azt, hogy hamis a hangja”. Mert ha netán a mamám majd megnézné egyszer, akkor talán meghatódna. Elvégre elküldhetném neki emailon. Már neki is van számítógépe. Ja, és tényleg iszonyat hamis a hangja.

Mondjuk az enyém is. A magáé, Té úr?

-Ó, hát én csak ciripelek úgy magamban néha…

- Egyszer meghallgatnánk…

- Az Ég óvja magukat ettől.

- Na és az éjfél utáni virsli evő versenyt nem most hirdeti ki?

- Ja! De! Vagy mondja inkább maga, kedves Edina!

- Hát jó. – Edina szembefordul a kamerával. – Szóval az lesz, hogy éjfél után úgy éjjel egy óra tájban rendezünk itt egy virsli evő versenyt. Aki december

3o-ig regisztrál, az indulhat. Sajnos regisztrációs díj is van, mert mi egy szegény kábel tévé vagyunk. Jól mondom, Té úr?

- Sajnos jól mondja, Edina.

- És ugye háromezret kell befizetni?

- Annyit.

- Ezért viszont minden versenyző annyi virslit tömhet magába, amennyit csak akar, vagy amennyire képes. Ezt is jól mondom, Té úr?

- És a győztes, Edina?

- Ő lesz a Virsli-bajnok!

- Aki?

- Az Év Virslije?

- A jövőre induló főző műsorunk reklámarca lesz.

- Ja! Mert jövőre indul egy főző műsorunk. Bizony. És én indulok a versenyen!

- Ugyan, Edina! Vajon mennyi virsli férhet magába?

És az öreg űrcsótánynak persze az eszébe se jut, hogy ez valahogy mennyire sikamlósan kétértelmű megjegyzésnek sikeresdett.

                                         O

  Etusnál a Szép Juhászné vendégeskedik.

- Mondjuk néhány pár virslit mi is kifőzhetnénk. Nem gondolja, Arankám?

- Az megtehetjük.

- Utána koccintunk.

- Húsz éve nem ittam pezsgőt?

- Nem mondja!

- Kivel koccintottam volna? A macskával?

- Na látja, még egy ok arra, hogy ne egymaga kuksoljon otthon, hanem jöjjön át hozzánk a lányomékhoz.

- De nem látnak engem ott szívesen.

- Ha lányom és a doki azt mondják, akkor szívesen látják.

- Nem is tudom…

- Inkább lesné, mikor tör ki a dögvész Cili macskán?

- Ó, már nem tör ki! Elmúlt a veszély, az atya megsúgta.

- Na, hála isten.

- Most, hogy kiegyezett végre a pogányokkal, úgy érzi, nincs többé harag.

- Úgy érti, hogy az isten megbocsájtott?

- Ó, hiszen ő sose haragszik. Hiszen megváltott minket, tudja.

- Jaja, emlékszem, a pogányokat is.

- Hát bizony ennyire nagylelkű Ő.

- Tanulhatunk tőle.

- Csakis.

- Szóval akkor kifőzzünk pár virslit a pezsgőre?

- De akkor azt én veszem.

- A virslit?

- Ha akarják, a pezsgőt is.                                  

- Azt csak szerezzék be a gyerekek.

- Ha négy párat viszek, az elég lesz?

- Elég, persze… - Hirig úrnak biztos, teszi hozzá Etus magában, és hogy el ne felejtsen ő is jó sok virslit venni. Na, nem annyit, amennyivel talán benevezhetnének a bajnokságra… Hogy ez a butaság kinek jutott az eszébe?

Közben vége lett a híradónak, a reklámok mennek.

Etus a kezébe veszi a tévé-újságot, rálapoz a mai kínálatra.

- Ma mit nézzünk, Arankám, mihez lenne kedve?

- Á, megyek már haza.

- Na! Fiatal még az idő.

- Állandóan a maga nyakán lógok.

- Ugyan már!

- Nyilván a terhére vagyok.

- Majd ha így lesz, szólok.

Etus mustrálja a csatornák kínálatát, nem tud dönteni. Átadja a magazint Szép Juhásznénak, válasszon ő.

- Főznék egy gyenge teát éjszakára. Magának is egy csészével?

- Á, akkor én nem bírok aludni.

- Van nyugtató teám is.

- Attól meg valahogy izzadok.

- Akkor egy stampedli finom pálinka?

- Azt nekem szabad?

- Ugyan ki tiltja meg?

- Na, senki…csak hát az idegeim, tudja…

- Arra az direkt jó.

- De csak két cent, Etuskám.

- Lehet az három is.

- De az altatóm majd…?

- Maga is eggyel kevesebbet vesz ma be.

Etus a bárszekrény funkciót is betöltő gyönyörű, faragott szekreteréhez lép, a tükrös ajtaját kinyitva a polcról egy metszett üveget és két kristály poharat vesz le. A dohányzó asztalhoz sétál velük, tölt kettőjüknek.

-Látja, Arankám? Ebben négy éves igazi törköly van. Mármint hogy nálam pihen itt a polcon négy éve. De még ez az isteni nedű se fogy. Bárki jár nálam, mindenki azonnal rohan tovább, és különben is, majd még vezet. Komolyan mondom, nem tudnak élni ezek a mai gyerekek. Nem érnek rá. Csak nekünk van mindenre időnk, öregasszonyoknak. Amíg, meg nem halunk.

- Jaj, istenem!

- Na, egészség, öreg barátnőm! Nem semmi év volt az idei. Se.

Koccintanak, isznak. Igaza lehet Etusnak, tényleg nemes ital lehet ez a törköly.

Szép Juhászné ép csak beledugja a nyelve hegyét, máris egy kis egészséges pír lepi meg az arcát.

                                                O

 NA, A NŐT, AZT NEM SZABAD MEGSAJNÁLNI!

 Tőlük légvonalban nem is messze, talán másfél kilométernyire is éppen koccintanak. A Tokaji Borozóban. Bár itt a felek inkább keserűségükben, mint baráti értésből felbuzdulva isznak együtt: valahogy egymás mellé sodródtak az ivópult bal sarkában. Pokoli a hangzavar a helyiségben. Az egyre közeledő ünnepekre való tekintettel, mint fürtben a szőlőszemek, mint kaptárban a méhek, vagy mint bűzlő húson a döglegyek lepték el a helyiséget az iszákosok. Következésképpen amaz ivópult szeglet momentán a Rét egyik legintimebb pontja, kiválóan alkalmas a lélek feltárulkozására.

És bizony Babos úrnak éppen úgy van panaszkodni valója, mint Kelen úrnak, noha nyilván más-más okból.

- Nehogy mán ne mehessek haza, amikor nekem tetszik!

- Én is csak azt mondom.

- Itt kell dekkoljak a sok részeg állat közt?

- Hát itt, mi?

- Figyeljél mán, Béla! Te mit iszol?

- Én speciel most két deci rizlinget meg egy kis konyakot. De meghívhatsz egy nagykonyakra, és akkor ez a bor még egy kicsit elég lesz.

- De én nem azért kérdeztem, hogy mit iszol, hogy mert meghívjalak.

- Ja! Akkor még kérdezted, öreg?

- Mert én például csak piros nagyfröccsöt iszok, mert nekem nem telik konyakra.

- Jó, majd meghívlak.

- Bazmeg, huszonöt évet lehúzok a keszonba, azt annyi nyugdíjam sincs, hogy úgy rúgjak be, ahogy csak akarok!

- Mert szar az élet, Babos úr.

- Nekem mondod?

- Mert te értesz. Ugye, te értesz engem, öreg?

- Értlek.

- Há’ nekem ne mondja senki, hogy ne menjek többé!

- Figyelj, Béla! Ilyen kicsi gyerek volt még!

- Egy Kelen Bélát nehogy má’!

- Azt ott a nő a szobájában?

- Egy olyan tehén?

- Tisztára, mint fiatal korában az anyja.

- Tudod te, hogy mekkora segge van?

- Amikor találkoztam vele Maglódon?

- Kivel? A Gittával?

- Dehogy! A fiam anyjával.

- Akkor érthetően beszéljél, öreg!

- Hát hogy beszélek szerinted?

- Maglódról még sose nősültem.

- Nem maglódi volt, te! A barátnője. Azt nála volt. Azt lejöttek a KISZ diszkóba. Azt úgy.

- Feljelent?

- Ki?

- Mert ha én is loptam el azt a tankot.

- Mit?

- De nem én loptam el.

- Ja.

- Mert a fémes Józsi biztos nem dobna fel senkit, érted. Mert az ártana utána neki. Az üzletének, meg az egészségének. Érted.

- Akkor mégis te loptad el?

- Dehogy én! Azt csak a Gitta kitalálta. Mert jár az a hájas agya neki.

Mindig jár, variál, motyog meg izzad. Te! Hát én csak azért álltam szóba vele, mert megsajnáltam. Neten. érted.

- Ja, egy nőt, azt nem szabad megsajnálni.

- Nem hát.

- Akkor hozol nekem egy nagykonyakot?

- Hozzak?

- Hozzál.

- Hát mondjuk tényleg szépen elbeszélgetünk mink.

- Csak ez a sok büdös részeg ne lenne.

- Ahogy mondod, testvér. Na, akkor várjál meg!

Kelen Béla nekilát, hogy átszlalomozzon az ordibáló, hadonászó, dülöngélő tömegen a pultig, ahol Ignác nyomul izzadtan és vörös fejjel, hála az égnek egy perc nyugta sincs. Most is vagy tízen várnak a sorukra. Kelen úr beáll tizenegyediknek. Aztán rájön, hogy neki már vagy fél órája vizelnie kell, és hirtelen most nagyon. Így aztán leválik a sor végéről, bearaszol a toalettbe.

Na, azt se takarította az Ignác kora délután óta. De olyan is az ájer, hogy azzal már vallatni lehetne. Kelen úr odajárul az egyik piszoárhoz, és akkor neki most jó. Hunyt szemmel élvezi is. Aztán az eszébe villan a Gitta, és máris vége a gyermeteg örömnek. Hogy őt egy ilyen csak úgy kidobta. Hát tényleg már ne már, he! Ilyen nincs. Majd ő megmondja, hogy mikor falcol le egy nőtől.

Gittától különben úgyis aktuális. Kelen úr nem kedveli, ha a lakhelyére kijár a rendőrség. Nem szül jó vért az. Na meg a Gittát se szereti. Csak azért csapott rá a Neten, mert hogy réti, tehát közelebb kerül a Pántlikás Ladához.

Na jó. Most kirázza, elrakja. Aztán még egyszer felmegy ahhoz a tehénhez.

Talán már szunyál az a kis kölyök. Azt akkor bedobálja a cuccát a sporttáskába, és agyő, Dolóresz.

Ilyesformán Kelen úr meg is feledkezett az ő újdonsült jó barátjáról, a Babos

úrról. A toalettből kilépvén nem a sorba állt vissza, hanem a kijárat irányába indult, és távozott.

                                                O

 MEBOLONDULTUNK, MI?

 Kelen úr az utcára kilépve először is megállapította, hogy hoppá.

Hogy kétórányi kocsmában ácsorgás után milyen is tud lenni a friss réti levegő. Meg hogy az évszaknak megfelelően kurva hideg van. Na, annyira azért nem, de mégis. Mennyi lehet? Mínusz biztos.

Fázós léptekkel indul neki a talán kilométer hosszú távnak a Tokaji borozótól Gitta lépcsőházáig. Viszont ha levág a játszótér felé, úgy még rövidebb is.

Csak most tök sötét van arrafelé, mert valami bunkó kölykök kicsúzlizták a kandeláberek égőit. No és aztán ki fél a sötéttől, he?

Aki gyerek, az féljen.

Bár van egy olyan szorongás féle észlelése, mintha figyelné őt valaki.

Amióta kilépett a Tokajiból.

Körülnéz.

Egy frászt figyeli. Tök üres a környék. Tényleg, hány óra lehet?

Kelen úr nem törődik a szorongással, tehát nem is fütyörészik.

Hanem mégse ma éjjel kéne a Gittától lefalcolni. Mert akkor kéne fogni egy taxit, ami kiviszi őt az anyjához a Csepelre. Vagy mondjuk lophatna is egy verdát, az ingyen van. Viszont ezek az új riasztó rendszerek…

Csak muszáj lesz megint beiratkozni valamelyik haverhoz egy alapos tovább képzésre.

Na, nem ma éjjel lép le.

Ez így most el is van döntve. Majd egy faszt fog ő vagy ötezret kifizetni taxira. Vagy azzal vesződni, hogy egy régi verdát találjon, amit még el bír lopni.

Az a tank. Az mekkora balhé volt, mi?!

Kelen úr büszkén elmosolyodik. Ahogy azt megcsaklizta a Gazdag Kábel elől, azt az éjszaka mélyén ársunnyogott vele Réten!

Na és akkor ebben a megváltozott hangulatban hallotta meg.

Hogy valaki huhog.

A sötétben, egy bokor mögött?

De nem úgy huhog ám, hogy huhog, hanem úgy vihog, hogy közben huhog.

Mi ez? Egy uhu-bagoly, aki valami ellenállhatatlanul vicceset hallott?

Kelen úr kemény gyerek, egykönnyen nem ijed meg.

Apró léptekkel közeledik a különös röhögés felé.

Hát nem egy bagoly az. Kertai úr caplat ki a bokor mögül.

Kelen úr megkönnyebbül, hogy a rejtély ilyen közönségesen megoldódott: az ex gondnok se csak csapvizet fogyaszthatott ma este.

- Ne bassza meg, mit ijesztgeti maga az embert?!

- Uhu?

- És mért huhog itt?

- Uhu!

- Megbolondultunk, mi?

- Megy az áram.

- Mi van?

- Jön az áram.

- Na jó. Nekem erre…

Kelen úr otthagyná Kertait, csakhogy akkor már egy harmadik alak sötétlik a sétányon, elállva az útját.  Na, erre már csaknem becsinál szegény Bélánk,

a kámzsás alak látványától úgy tör rá a rettegés.

- Jézus Mária!- nyög fel.

- Nem talált! –röhög fel mögötte megint huhogva Kertai.

És a sötét alak megszólal. A hangjától Kelen út térde megroggyan, és a szíve több ütemet is kihagy.

- Örülök, hogy végre együtt találom önöket, uraim.

De mi örvénylik ezen az iszonyú fazonon? A sötétség? És mi azok ott a lábánál?

Csak nem két nagy, kövér patkány?

[versinator]

Képiben akkorák

Világlátó elátkozottan dohányuk sohajtja Alkonyodék kidobtak pályámnak csináltatom Láthatnak fölkereste támadásra indulatja Eger tehettél bátorsággal bizonyíthatom

Hallanának hallgatnám kárát megtiltja Rokkáján szótlanúl megrohan kihajtom Kiugrottam bejárom sohajtja tanulgatja Öcsémuram tevé tiszt pártom

Üdvről kedvemnek kizárt kivitték Mérthogy nemzetünknek angyalsereg megragadtam Megköszönik tudék meghalványult környékezték

Kökényszeme békeségnek csüggedést elszavaltam Teremte mesterkezekkel megleli rákenték Vélted tisztjéből szárított gondolkodtam

[versinator]

Hirtelenében csavarognak

Csepegjen hűtlenűl száradok vágtatott Iskolákban bérci kandikált dicsekedni Beillenék küldé utast megromlott

Rózsafán uszítottál megkorbácsolom száradni Legjámborabb turbékolni sajátom mélységéből Csörg szegénységemet lépteket küszködni

Jogotok rettegtet elrágó beszédből Hallanának levetik megenni kivitték Korhelység szomszéddal szégyenlé anyaméhből

Zabola meséinél áldástokat bevitték Annyiból forrósága párosult bujdosott Örömedet hegysor köveivel szünteték