#Elindulunk

[mirabellomonferrato]

Kezdett körvonalazódni, hogy kiakadok

ami komoly teljesítmény, mert olyan rugalmas vagyok, mint egy tekercs tömítőszalag vagy egy dzsörzé miniszoknya vagy egy órája rágott rágógumi, szóval nem igazán vesztem el a türelmemet és jövök ki a béketűrésből, de a határán voltam! Hogy akkor ki legyen a meghatalmazott a szerződés aláírásakor. Mert vagy az van, hogy le kell fordítani 13 oldalnyi szerződést hivatalos árfolyamon 600 euróért vagy csak 2 oldalt, ami a meghatalmazás, ha olasz anyanyelvű meghatalmazottam írja alá. A tolmács ott helyben lefordítja szóban, azzal nincs baj. Az előszerződést lefordították nekem, és ez kb ugyanaz lesz több jogi halandzsával és energetikai igazolásokkal. Olasz barátnőm bepánikolt, hogy mit is ír majd alá mint meghatalmazott (jogos kérdés), próbáltam elmagyarázni, hogy tök mindegy, mert a nevemben írja alá, és van egy papír ami tartalmazza, hogy neki semmi felelőssége nincs, ő csak meghatalmazott, de én megértem, hogy nem akarja vállalni, csak azt nem értem, hogy miért velem beszélget szar magyar nyelvtudásával magyarul, és miért nem olaszul beszélget a tolmácsommal vagy magával a közjegyzővel amikor megadtam az elérhetőségeket. Velük is beszélgetett, de valahogy nem kerekedett ki a történet. A gond, hogy a meghatalmazott aláíró nem lehet azonos a tolmáccsal. Ezt írja elő a törvény. Hát, most az ingatlanközvetítő lesz az aláíró, Klaudia, a tolmács, lesz a tolmács. Hogy mennyire agyon van ez bonyolítva, hát, ha ingatlanmaffia lenne, bezzeg minden simán menne! Amúgy senki nem ismer senkit, szóval mindenki bizalmatlan mindenkivel bár mindenki segítőkész mert pénzt azért akarnak. Én meg a házat. Annyi szar vár még rám, ebben biztos vagyok, hogy fogunk még sírni meg szerintem nevetni is, főleg saját magunkon. A lényeg, hogy 1-én elindulunk, 2-án szerződés aláírás, aztán meglocsolom pezsgővel a házat, ahogy kell! :) :) 3-án centire felmérjük a kecót, lesz szörnyülködés és persze titkos pincekinyitás, beázások megszemlélése, javítási feladatok összegyűjtése és délután tengerezés. 4-én amit még elfelejtettünk megnézni, felírni, rögzíteni, illetve egyezkedés a kertben a gyíkkal, hogy nem kell fizetnie, maradhat, az egerekkel, ha vannak, hogy sajnos költözniük kell, és délután tengerezés. 5-én szolgáltatókkal szerződés, ha nem lehet online, ezt még kiderítem, és még aznap haza. Nem én vezetek, szóval nekem csak 10 óra zsibbadás. 6-án el lehet kezdeni a felújítás szervezését.

Ez Mirabello Monferrato önkormányzatának alapszabálya. 1463. április 25-én írták, leírja azokat a törvényeket és szabályokat, amelyeket Mirabello Monferrato lakói adtak maguknak IV. Giovanni Monferrato márki beleegyezésével. A kódex 137 cikkből áll, 40 oldalnyi pergamenre és 4 adalékra osztva, amelyek 1464 és 1777 között keltezhetők. Na, ezt csak érdekességnek ideteszem. :)

[kiforditom-szetszedem]

Volt egy gyönyörűszép, okos cicánk, Kókusz, ma este úgy döntött, hogy nem jön hozzám, ahogy hívom, hanem inkább az utolsó pillanatban letámad egy közeledő autót...

Szerencsétlenségére gyors reflexei voltak, ha egy tizedmásodperccel később ugrik, nem a hátsó kerék alá, hanem mögé, vagy legrosszabb esetben neki csattan. De neki tökéletes vadásznak kellett lenni. Esélyem sem volt megmenteni. Iszonyú kínokat élt át, le sem írom, ennél szörnyűbbet horrorfilmen sem látni.

Amíg a család zokogott a házban, dobozoltam a szanaszét törött testét, lemostam az aszfaltot, a házunk előtt, mert nem hiányzik, hogy napokig odaszáradt/fagyott szörnyűséget lásson a kislányom, ahányszor elindulunk otthonról. Ástam egy mélyebb gödröt, hogy a kutya ne kaparja ki, s még meleg volt, amikor eltemettem.

Szörnyűség. Lányomnak egy trauma. Sok szart láttam már, de ez szörnyű.

Számomra egy nagy WTF. Volt egy okos cicánk, akivel semmi gond nem volt, maradt egy lüke kutya, akivel csak baj van. Még nem tértem magamhoz.

[sztivan]

újságírók a filmekben: hajnal öt! megisszuk a napi negyedik kávét a szerkesztőségben, ahol már pörög az élet és tervezzük a hatalmas sztorik lekövetését! autóba ülünk és elindulunk a titkos helyünkre a belvárosi kávézóban, ahol konspirálva találkozunk a kormányhoz közeli szivárogtatónkkal, aki átadja a pendrive-ot rajta a felvételekkel, amik majd mindenkit lebuktatnak! elmegyünk a másik belvárosi kávézónkba, és miközben fogadtuk a halálos fenyegetésekkel teli maileket, percek alatt megírjuk a csodálatos cikket, majd este tízkor frissen hazaérünk, és indulhat a jól megérdemelt pihenés!

újságírók a valóságban: aaaa már megint meg kell írni egy mailt, és tényleg, miért hív a pr-os, ezt a közleményt tuti nem hozzuk le, reklám az egész. 11-ig meglesz a cikk, hogy a reggeli vezetőt arra cseréljük? nem tudom, igyekszem, próbálok haladni, bazmeg nem hiszem el, egy ezer soros táblázatot beraknak pdf-be ezek a nyomorultak, nehogy keresni lehessen. küldtek egy meghívót a sajtótájékoztatóra Alsónémedibe, megy valaki? figyu, azt, hogy élelmiszer-infláció, egybeírjuk, vagy kötőjellel?

[orokke-a-tied0201]

Emlékek

Annyira szeretném,hogy szeress még. Minden apró dologról még mindig eszembe jutsz,minden percben. Nem vagy itt,de az agyam oda lát téged mindenhova. Ahogy a házunk melletti parkolóban ülsz a Mondeoba és engem vársz egy "megjöttem" üzenet után. Én izgatottan és boldogan futok le a lépcsőn,hogy aztán egy csókkal köszöntselek. Látom,ahogy egy hosszú nap után este 6 órakor ott ülsz a BMW-be a kórház előtt,és rám mosolyogsz,miközben sétálok feléd,hogy aztán haza menjünk. Látom,ahogy kézenfogva együtt sétálunk a Tarczy suli felé,hogy hazavigyük a kishugomat az iskolából,mint egy család. Látom,ahogy ülünk az erkélyen,és cigizés közben boldogan beszélgetünk/tervezünk. Mintha egy filmet néznék,amikor látom magunkat a járdáról ahogy elgurulunk a Bástyán kocsival a boltba sietve,és én táncikálok melletted,te pedig átveszed az én energiáimat. Látom,ahogy kézenfogva állunk a boltba,és arról vitatkozunk,hogy melyik fogkrémet vagy tisztítószert vegyük,majd végül olyat választunk,ami mindkettőnknek szimpatikus. Látom magunkat otthon,amikor egy borús délután,hulla fáradtan elaludtunk egymásra dőlve a kanapén tiktokozás közben. Látom,ahogy együtt esszük az ebédet az asztalnál,ami még ki sem hűlt,és közben tervezgetjük a napot,és jó kedvvel elindulunk. Még mindig látom,ahogy szerelmesen egymásra nézünk minden egyes alkalommal.

És illatokat is érzek,akárhányszor eszembe jutsz. Még mindig érzem a bőröd,parfümöd és a cigarettád illatát. Az autód illatát,ami a te parfümöddel is vegyül. Érzem a házunk illatát,ahogy a szobád illatát is.

Hallom a hangod minden egyes alkalommal a fejemben. Hallom ahogy kiejted azt a szót,hogy "Szeretlek Baba",és a többi általad kreált,de vicces becenevem,amiken mindig nevetnem kellett. Hallom még,ahogy kiakadsz és azt,ahogy nevetsz. Veled nevetek. Ahogy az ágyban,szorosan összebújva együtt sírunk.

Érzem mélyen magamban azt a boldogságot,amit melletted éreztem,amikor úgy gondoltam hogy ennél boldogabb már nem lehetnék. Érzem még,hogy melletted Nőnek éreztem magam. Érzem magamon a tekinteted,ami tele volt szerelemmel,boldogsággal,csodálattal,vággyal és tűzzel,akárhányszor rámnéztél. Érzem még a hevességet,amikor letámadtuk egymást egy hosszú nap után. A napunk egyik legjobb része,mindig ezt gondoltam.

De most már eltűntél. Sosem fogom már érezni a csókod ízét, vagy a kezed érintését a bőrömön. Sosem fogom már látni csoda szép mosolyod,és csillogó szemeid. Sosem fogom hallani a hangod és a nevetésed. Sose érzem többé a bőröd édes finom illatát. Sosem fogom hallani azokat a beceneveket.

Ezek mind csupán emlékek maradnak,érzések,csalóka képzelődések,kósza vágyak irántad. Az egész lényed iránt. De semmi több.

És hogyan tudnék én tovább élni,ha csak veled láttam mindenben értelmet? Hogyan éljek nélküled tovább,ha számomra te jelentetted a biztonságot és az otthont? Mégis hogyan képzeljek el olyan jövőt magamnak,amiben Te nem vagy,mikor mindenemet odaadtam neked,és láttam magunkat öregen a kertünkben ücsörögni...?

Mondd el Kedvesem...Mégis hogyan kell nélküled élni?

[angelofghetto]

Minden szavával.

Nincs idő arra, hogy a vágy kialakuljon. Nincs idő elmerülni a másik tekintetében. Nincs idő a finom kis "véletlen" érintésekre. Nincs idő arra, hogy fokozatosan feltüzeljük egymást, hogy játsszunk a vágy felébresztésével és csitításával, hogy a végén sokkal nagyobb lehessen a gyönyör robbanása. Manapság már igény sincs rá, csak a gyors szükségkielégítés van, aztán haladjunk, a net tele potenciális új partnerekkel. Némelyik férfi szexuális "kultúrája" leginkább az iszapbirkózáshoz hasonlít. De a lányok is megváltoztak: túl könnyen kaphatók, sőt erőszakosak. Már nem kell, lehet értük harcolni. És minek is. Ott a következő.

Direkt örülök, hogy a pornó műfaja előtt szocializálódtam a szexhez, amikor még egymáson fedeztük fel és tanultuk meg, mi jó és mi zavarba ejtő a másiknak, hogy mely érintésekkel gyorsíthatom, lassíthatom a partnert, hogy mindketten élvezhessük az együttlétet. Ha elmondom egy fiatalnak, hogy nálam egy valamire való szex mondjuk este 9-től hajnal 6-ig tart, el sem hiszi, nem is érti, miről beszélek, mert csak közösülésben gondolkodik. Nem érti, hogy már a találkozás előtt kezdődik, és benne van a pillantásokban, abban, ahogy egy poharat megfogunk, ahogy egy szívószálat a szánkba veszünk, vagy ahogy a szalvéta csücskével játszunk, ahogy a derekunkra simuló kéz elől finoman, játékosan kitérünk, hogy a következő érintés jutalomként hasson, hogyan lehet begerjeszteni egy férfit azzal ahogyan felállunk a székből és elindulunk. Ez egy édes, izgalmas játék a vágy ébresztésére és fokozására. Komolyan kikészülök a filmektől, amelyekben viharosan levetkőznek és zsupsz a takaró alá, hogy aztán ott egy kínos pillanatban játsszák le fejben, mi a következő lépés, és ki kezdeményezzen.

Nálam minden gomb kigombolásának rituáléja van, és jutalom. Imádom vetkőztetni a pasimat, akin még jóformán minden ruha rajta van, de már szinte nyüszít a vágytól. Ők is szeretik a kényeztetést, a puha, csiklandós érintéseket, a lassú szexet, az akciók közti kis összebújós csendeket, csak sokan nem is tudják, mert nem találkoznak ezzel a műfajjal. És az igazi adu ász, mikor ez a lágyság egy kis viharos keménységgel vegyül, és nem tudhatni, a következő pillanatban ciróka vagy maróka következik, hideg vagy meleg.

Ha ezt egy férfi olvassa, szerintem ezen a ponton már spontán harcra kész :)

Na erről beszélek. De ehhez az kell, hogy valóban érdekeljen a másik, hogy szeressem azt, aki ő, hogy ne csak élményt szerezni akarjak, hanem örömet is okozni a másiknak, mert az visszaragyog rám. És akkor még egy szót sem ejtettem a váratlan letámadásokról mondjuk a fürdőszobában...

[csajokamotoron]

A megújult nagyágyú: BMW R1300 GS 2024 teszt

A BMW GS az a sorozat, amit senkinek nem kell bemutatni. Mindig is toronymagasan az első helyet foglalta el eladásban a nagy túra motorok körében, talán ebből a típusból szaladgál itthon is a legtöbb modell. Elődtörténet: A GS család a pályafutását a 2000-es évek előtt egy 1100 ccm-es modellel kezdte, majd követte az 1150 GS. Amelyik már igazán népszerű volt, az az 1200 GS, amely 2004-2018 között volt kapható. Persze voltak időközben is változások, fejlesztések mind esztétikailag mind motorikusan, de a 2018-2024 között kapható 1250 GS esetében sem voltak akkora változások és fejlődések, mint most az 1300-as modell esetében. Persze a motor hengerürtartama ismét növekedett az évek során, viszont a régi jól bevált lámpacsoportot lecserélték, ami elsőre elég nagy felháborodást keltett az ősidők óta fanatikus GS rajondók körében. Esztétikum: A külcsin változott a legtöbbet és ez egyben a legmegosztóbb pontja is a motornak. Ettől volt hónapokig hangos az internet, mindenkinek meg volt róla a véleménye. Általánosságban elmondható, hogy akinek még nem volt GS-e és az eddigi túl “retrónak” hatott már, annak bejön ez az új dizájn, a régi 1200 és 1250 GS tulajok többségének viszont nagyon idegen ez a látvány. Nekem bejön az új lámpa, szerintem sikerült ismét egyedit alkotni, pár év múlva meg már úgy is meg fogja szokni mindenki más is. A motor méretei nem sokat változtak, ellenben egymás mellé állítva a régi és az új modellt, sokkal karcsúbbnak és keskenyebbnek hat, de ez csak az esztétika miatt van így. Mindenesetre én örülök, egy sokkal barátságosabb motor kinézetét kelti, végre nem egy robosztus tank dominálja a motort. Még több kép a BMW R 1300 GS-ről a CsamClub galériában Az első index bekerült a kézvédőbe, ami esztétikailag remek találmány, viszont aki szeretne terepen is motozoni, annak ez egy elég nagy hátrány. Jó hír, hogy felárért ugyan, de kérhetjük a jól bevált helyre is az indexeket. A hátsó féklámpa és az index is összeintegrálástra került, ami viszont szerintem borzalmas ötlet. Magát a fékezést jobban látni, de egyrészt az autósok nem ott várják a féklámpát, másrészt, amikor fékezünk és irányjelzünk közben, azt még én se látom rendesen, nem hogy egy erre felkészületlen autós. Vezetni: Maga a vezetési élmény parádés, amint elindulunk már nem is érződik ez a 230kg-os súly, a széles kormány miatt könnyű vele fordulni és kanyarodni, mivel tele van elektronikával, ezért nagyon könnyű vezetni. Nem beszélve az adaptív tempomatról, ami pályázás közben sokat segít, illetve mivel a motornak annyira jó az egyenesfutása, akár le is dőlhetnénk hátra pihenni egyet menetközben. Road programban azért túl sok meglepetést és dinamikás nem fog adni a motor, de amint átkapcsoljuk Dynamic Pro állásba, megkapjuk az összes erőt, és egy sokkal közvetlenebb, idegesebb gázreakciót, amivel már szerpentinezés közben is lehet valamit kezdeni. Motor: Nagy modellváltás, az esztétikum után a motor a második pont, amely jelentősen változott az elődmodellhez képest. 1300ccm-re nőtt a hengerűrtartalom, 107kw-ra és 145 lóerőre lőtt a teljesítmény. Mindemellé csökkent a súly is 10-15kg-al, így jogosan gondolnánk, hogy érzésre is erősebb lett az új modell. A gyakorlatban ez az erőnövekmény nem igazán érződik a mindennapokban. Nekem, aki eddig még nem vezetett GS-t, elsőre meglepő volt ez a rengeteg nyomaték, az érzés, ahogy bármilyen sebességfokozatban rányúlok a gázra és nyomatékból megindul, az fergeteges. Ellenben a 145 lóerőt már nem igen érezni, persze egy előzést bármikor végre tudunk hajtani és bőven 200 felett van a végsebesség, de városban, vagy dinamikusan közlekedve nem éreztem olyan kirobbanó erőt, ez főleg a motor súlyából és karakteréből adódik. A tesztmotor kapott egy Akrapovic kipufogót, amivel nagyon jó mély, dörmögős, néha visszadurrogós hangja volt, nem túl hivalkodó, de kellően hangos. Váltó: Hidraulikus működtetésű 6 sebességes váltó, ebben nincs nagy újdonság, pontosan olyan, mint az elődmodelleknél. A tesztmotor fel volt szerelve gyorsváltóval is, ami remekül működött, mind alacsony, mind magas fordulatszám tartománynál pontos volt. Maga a váltókar határozottan járt, és a megszokottól kicsit nagyobb erőbefektetés váltani vele (főleg az 1-es és 2-es fokozatnál), ez nem egy olyan motor, ahol egy vékony tornacipőben elindulsz motorozni, mert a váltó hamar kikoptatná a vékony anyagot. Futómű: Az 1300-as GS nagy újdonsága az első EVO-Telever és a hátsó EVO-Paralever futómű. Mivel ez a futómű egy minden paraméterében elektronikusan állítható futómű, panaszunk nem lehet rá, mindenszi személyre tudja szabni. Ennek a futóműnek köszönhető, hogy ezúttal nem kell már megvennünk az alacsonyított futóművet az alacsony pilóták számára, hanem a motor magától, álló helyzetben leengedi magát a 850mm ülésmagasságáról 830mm-re. Ezt annyira precízen és pontosan teszi, hogy akármennyire is próbáltam figyelni, hogy mi az a sebesség, aminél ezt teszi, nem sikerült megtalálnom. Mivel én alacsony pilóta vagyok, nekem fontos volt hogy 830mm ülésmagassága legyen különben nem érnék le róla, de minden esetben tökéletesen működött az elektronika. A futómű alapvetően lágyra van állítva, túrázósra, tökéletesen kimozogja az úthibákat, ami ezeken a szörnyű magyar utakon is kivállóan helytáll. Mivel a tesztidőszak sokán sikerült egy kicsit szerpentinen megkergetni a masinát, felkeményítettem a futóművet hozzá teljesen, viszont az önfeledt kanyarvadászathoz még így is puhának éreztem a futóművet, de ez csak az én véleményem. Fékek: Elöl dupla tárcsafék található, félig úszó csapágyazású féktárcsák, átmérő 310 mm, a féknyereg pedig radiális és négydugattyús. A hátsó fék egy egytárcsás fék, 285 mm átmérőjű, 2 dugattyús úszónyereggel van ellátva. Természetesen Brembo. A fékhatás parádés, könnyen adagolható, van benne vészfék asszisztens, illetve a hátsó fék segíti az első féket is. Kell is egy ilyen jó rendszer, hogy megfogja ezt a hatalmas tömeget, de egy rossz szavunk se lehet rá, tökéletesen teszi a dolgát. A vészfék asszinsztenst azért szokni kell, sokszor váratlanul befékezi a motort és néha előzésnél, amikor számára nagyon megközelítettem az előttem menőt, akkor is befékezett. Felszereltség: A BMW sosem a gyári magas felszereltségéről volt hires, cserébe plusz pénzért szinte a végtelenségig lehet extrázni.A tesztmodell esetünkben egy jól felszerelt darab volt, Trophy kivitel, állítható futómű, Dynamic Pro, Enduro Pro, teljes doboz szett, kis és sötétített szélterel, középállvány és még a végtelenségig sorolhatnám, egy nagyon felszerelt darab volt. A Dynamic Pro megvásárlása szerintem kötelező a motorra, ahogy a középállvány is, amit a rásegítésnek köszönheten még egy kisebb pilóta is könnyedén tud abszolválni. A kis plexi az én magasságomhoz pont rossz ívben terelte el a szelet, az egyébként menüből, elektromosan állítható plexit menet közben is kipróbáltam minden pozícióban, de sehogy nem volt az igazi. Ahogyan a plexi melletti kis szélterel idomokat sem értettem, egyrészt mozognak, másrészt érdemi javulást nem hoznak szélterelés tekintetében. A gyári, kulcsnélküli aluminium dobozak illenek a motorhoz, viszont sem az oldalsó, sem a hátsó doboznak nincs elég kapacitása és még üresen is elég nehezek. Az oldaldobozok levétele okozott némi problémát, az elektronika védő műanyag sapkát visszatenni pedig kész szenvedés. Kényelem: Kényelem tekintetében hozza a GS-től elvártakat, mind az üléspozíció, mind a kormányszélesség és távolság tökéletes, pontosan ahogy egy premiumárkategóriás túraendurótól elvárná az ember. Maga az üléshuzat egy új textúrát kapott, ami természetesen csúszásgátló anyagból van, illetve mivel a tesztmotor esetünkben Trophy kivitel volt, az üléshuzat anyagát felfuttatták a tankra is, ami nagyon jól jöhet terepezés során, illetve nagyobb kátyúk esetén sem üti meg a tank a családi ékszert. Maga az ülés párnázottsága változott az elődmodellhez képest, kicsit keményebbre sikeredett ezúttal, illetve az alakja is változott, de számomra kényelmes volt, a régebbi GS tulajoknak viszont szokást igényelhet. Biztonság: Biztonságról rengeteg elektronika gondoskodik. Abs Pro, DTC, MSR, HSC, DBC, DCC található a motorban, de beszéljünk ezekről kicsit bővebben is. Az ABS Pro-t, a DTC-t és az MSR-t külön nem említeném meg, ezek már szinte standardnak számítanak minden magasabb árkategóriás motornál. Az első számomra érdekes feature a HSC volt, ami magyarul a visszagurulás gátlót jelenti. Remekül működik, hasznos lehet domból való elindulásnál, pontosan úgy megfogja a motort, mint autónál a kézifék. Sajnos a tesztidőszak alatt nem sikerült kitapasztalni, hogy ezt hogy lehet kikapcsolni, minden esetre a menüben nem találtam erre utaló opciót. Kicsit bosszantó volt, mert a munkahelyemnél pont egy dombon Kellett volna lejebb gurítani a motort, de a HSC folyamatosan megakadályozta, ezzel plusz fejtörést okozva. A másik hasznos fukció a DBC, amely a fékezést segíti, magáról a vészfék asszisztensről már fentebb beszámoltam. Ezenken kívül még egy hasznos újítás, a tükrökben helyet kapó holttér figyelő rendszer. Ez teljesen úgy működik mint a mai modern autókban, amikor a holterünkbe kerül egy jármű, a tükörben felvillan egy narancssárga háromszög, ezzel figyelmeztetve a vezetőt. Ez nagyon hasznos, és a tesztidőszak során végig remekül működött. Pénzügyek: Az ár ~7.8 millió forintról indul, amely több, mint az 1250GS esetében volt, de még így is a középmezőnyben van a nagy túraendurók körében. Mivel a GS már státuszszimbólummá nőtte ki magát, így akinek tetszik az új kinézet ugyan úgy meg fogja venni ezt a motort is, a kis árnövekedés ellenére. Fogyasztás: Az átlagfogyasztás nálam 4.8l/100km körül alakult, ami egy átlagosnak mondható érték. Ebben volt városi használat, vidéki utazás és szerpentinezés is, szóval ez tényleg egy közepesen jó fogyasztási érték. A motor tankja 19l-es, amely egy kicsit kevesebb mint az elődmodelleké volt, ezzel a fogyasztási értékkel számolva 400 km-enként kell megállnunk naftáért. Három mondat a végére: Mindent összevetve én nagyon örülök, hogy kipróbálhattam az új GS-t, hisz egy olyan élményt ad, amit semmilyen más motor nem tud adni. A GS életérzést. Mindemellett, ennek nem én vagyok a célközönsége még akkor sem, ha magam is túraendurót hajtok. Ez a motor arra tökéletesen jó, ha valaki nagyon hosszú távokat akar motorozni és keres egy megbízható motort, de nekem még hiányzik belőle az a bugi, az az adrenalinfröccs amit a motorozás nyújt számomra. Ez pedig túl nyugis, túl megbízható és túlzottan tele van mindenféle segítő és figyelő elektronikával, amelyet majd én is értékelni fogok, de úgy 20 év múlva. A motor kezdőára 7.772.000 Ft-tól indul, és egészen 11.800.000 Ft-ig tudjuk telerakni mindenféle extrával. BMW R1300GS műszaki adatok: - Névleges teljesítmény: 107 kW (145 LE) , 7750 ford/percnél - Károsanyagkibocsátás-szabályozás: Szabályozott 3 utas katalizátor - Típus: Levegő-/folyadékhűtéses, kéthengeres, négyütemű boxermotor lapos ikermotor dupla felső és lánchajtású vezérműtengelyekkel (BMW ShiftCam) és kiegyensúlyozó fogaskerekekkel - Furat x löket: 106,5 mm x 73 mm - Hengerűrtartalom: 1300 cc - max. forgatónyomaték: 149 Nm, 6500 ford./percnél - Kompresszióarány: 13,3 : 1 - Üzemanyag-előkészítés: Elektronikus szívótorok-befecskendezés - Kipufogógáz-kibocsátásról szóló rendelet: EU 5 - Maximális sebesség: 200 km/h felett - Üzemanyag-fogyasztás 100 km-en, a WMTC szerint: 4,8 l - CO2-kibocsátás a WMTC alapján: 110 g/km - Üzemanyagtípus: Szuper ólommentes, 95 ROZ/RON; adaptív üzemanyag-minőség szabályozás, 91-98 ROZ/RON - Generátor: Váltóáramú generátor, 650 W (névleges teljesítmény) - Akkumulátor: 12 V / 14 Ah, karbantartást nem igénylő AGM akkumulátor - Tengelykapcsoló: Nedves tengelykapcsoló, Anti-Hopping, hidraulikus működtetésű - Sebességváltó: Körmös kapcsolású 6 sebességes sebességváltó - Véghajtás: Kardánhajtás - Kipörgésgátló: BMW Motorrad DTC - Alváz: Kétrészes vázkoncepció fő- és felcsavarozott hátsó vázzal, teherbíró motorral - Elsőkerék-felfüggesztés / Rugós elemek: BMW Motorrad EVO-Telever, kormány dönthető flex elemmel, központi lengéscsillapító - Hátsókerék-felfüggesztés / Rugós elemek: Alumíniumöntvény egykaros szárny BMW Motorrad EVO-Paraleverrel, keresztirányban összekapcsolt lengőkaros csapágyak, központi WAD rugóstag, teljesen állítható rugó-előfeszítés - Rugóút, első / hátsó: 190 mm / 200 mm - Tengelytáv: 1518 mm - Utánfutás: 112 mm - Kormányagyszög: 63,8 ° - Kerekek: Öntött alumínium kerekek - Keréktárcsaméret, első: 3,00 x 19" - Keréktárcsaméret, hátsó: 4,50 x 17" - Első gumiabroncs: 120/70 R19 - Hátsó gumiabroncs: 170/60 R17 - Első fék: Dupla tárcsafék, félig úszó csapágyazású féktárcsák, átmérő 310 mm, 4 dugattyús radiális féknyereg - Hátsó fék: Egytárcsás fék, 285 mm átmérőjű, 2 dugattyús úszónyereg - ABS: BMW Motorrad Full Integral ABS Pro (döntött helyzetre optimalizált) - Ülésmagasság, terheletlen: 850 mm - Vezetői lépéshossz, terheletlen: 1900 mm - Tank hasznos űrtartalma: 19 l - ebből tartalék: kb. 4 l - Hossz: 2212 mm (a sárvédőn túlnyúlóan) - Magasság: 1406 mm (szélvédő felett) - Szélesség: 1000 mm (kézvédő felett) - Súly terhelés nélkül, menetkészen, teljesen megtankolva: 237 kg - Megengedett össztömeg: 465 kg - Terhelhetőség (alapfelszereltségnél): 228 kg Szériafelszereltség - TFT-kijelző BMW Motorrad Connectivity funkcióval - Mátrix-LED fényszórók - Nappali menetfény - Dinamikus menetstabilizáló (DTC) - BMW Motorrad Vollintegral ABS Pro - 4 menetprogram (Eco, Rain, Road és Enduro) - Hill Start Control (HSC) - Dynamic Brake Control (DBC) - Dynamic Cruise Control (DCC) - Motor csúszási nyomatékának szabályozása (MSR) - Abroncsnyomás-ellenőr (RDC) - KeylessRide - Markolatfűtés - Okostelefon töltőrekesz USB-töltőaljzattal - Kézvédők integrált irányjelzőkkel Speciális felszereltség - DSA (elektronikus futómű terheléskompenzációval és rugóerő-állítással) - Adaptív járműmagasság-szabályozás - Ülésfűtés a vezetőnek és az utastársnak - Headlight Pro - LED-es segédfényszóró - Riding Assistant - Kovácsolt enduro kerekek - Központi zár Egyedi tartozékok - Vario poggyászrendszer - Tanktáska - Enduro aláfutásgátló - Enduro fényszóróvédő - Színezett szélvédők - Hengerfejfedél-védő - és még sok egyéb Read the full article

[sonnenscheinmano]

Vonatos kalandjaim

Tegnap délután négyre megérkeztem a szolnoki vasútállomásra. Az előzetesen megnézett infók szerint 16.27-kor indult volna a vonatom a Keletibe. De már akkor 4 perc késést írtak ki. Aztán pár perc múlva bemondták, hogy 15 perc késésre számítsunk. Háromnegyedkor begördül a vonat, fülketársam a másfél órás úton bevágott három sört, egy energiaitalt és egy ice teát. Én ennyi folyadékot három nap alatt iszom meg. Rossz volt nézni. Negyed hétkor beérkeztünk Keletibe, s elmetrózom Kelenföldre, mert pályajavítás miatt onnan indultak a vonatok. 18.53-ra beérkezem, veszek jegyet, megtalálom a vágányt, sínen vagyok. 19.20-kor indulunk. Elszundítok. nyolckor felébredek, hogy a kalauz néni bemondja, hogy besz@rt a vonat, előreláthatóan 50 percet késünk. Kinézek, Bicskén vagyunk. 20.50-kor elindulunk, hurrá. 23.06-kor megérkeztünk Sopronba. 21.40 helyett. Busz már nincsen, taxizom. 23.45-re hazaértem. Tízig aludtam.

[kertikavics]

Egy autós úgy döntött hogy nem érdekli hogy én éppen előzök egy kerákpárost, ő megelőz mind a kettonket. Mondjuk annyit már nem nézett hogy jön szembe egy autó, ezért sikeresen ramhuzta a kormányt.

Mivel én szép nagy ívben kerültem a kerékpárost, ezért el tudtam rántani a kormányt, de felkialtottam, nem túl szép szavakkal.

Nyilván az autós beállt a piros lámpánál a sor végére, én csendben kieloztem, felmutatva a középső ujjam.

A lány akit előztem begurult mellém, és kérdezte jól vagyok-e. Mondtam hogy igen, csak az autósok nem tudnak vezetni.

Lámpa zöld, elindulunk, engem balról kieloz egy férfi (abszolút szabályosan... Oh wait), és visszanéz hogy közölje velem képmutató vagyok.

Mondom hogy micsoda?!

Hát hogy fejhallgatóban, sisak nélkül kerékpározom.

Kérdezem hogy van-e olyan szabály, hogy kötelező a sisak?

De akkor is képmutatás!

Oké, akkor olyan, hogy tilos fejhallgatót viselni?!

Képmutatás!

Majd elkanyarodott balra én meg jobbra.

Most nem tudom eldönteni, hogy az autókat, vagy a kéretlen véleményt osztogatókat utálom jobban, de rohadjon meg mindenki.

[telaviv-delhi]

A bozgor rántottaguru újra akcióban, Christine házinénink, az Orbán Rachel hasonmásverseny győztese némi kéretés után villámgyorsan felhabzsolt mindent, majd megetette a patkányait, oszt elmotorozott a san diegoi állatkertbe felvidulni, az embereket elfelejteni.

Mi meg elindulunk Chinatownba, oszt meg a Little Tokyoba. Ha már multikulti, akkor jó nagy seggest bele :)

[troger]

eleve szomorú, hogy semmi jobbat nem tudtam kitalálni nagy szingliségemben a szülinapomra, mint kajakedzésre menni a zöldekkel, de a lehetőség jócskán benne volt, hogy egy mozgalmas napban lesz részem a vízen, jófej emberekkel, és egy kicsit elengedem, kiszórakozom magam

hát jobb volt, mint egyedül lenni, de az egy mentési technikát kivéve, amit még nem ismertem, összességében eseménytelenre sikerült

ha nem építek magamnak csúszdát, ami a legnagyobb fun volt a tréningen anno, és ugrálok bele nyolcszor-tízszer a vízbe, amit ezúttal senki nem csinált utánam, akkor kvázi unatkoztam volna egész nap

az újaknak nyilván elég, hogy a stég előtt kavirnyásznak, és keresik az egyensúlyukat, meg nem bírnak visszamászni a kajakba, de hogy még rám is legyen szólva, amikor egy kicsit elevezek, az eléggé keserű szájízt eredményezett

délután kicsit esett az eső, de mi már inkább egy órával előtte pánikszerűen partraszálltunk, és utána még egy órát vártunk a napsütésben, hogy biztos elállt-e :/

aztán vacsora után jó idő volt, van még másfél óra napfény, így a még lelkesek elhatározták, hogy abból egy órát akár evezhetünk is

màr itt sem értettem, hogy miért csak én akarom kihozni a maximumot a napból, de jó, legyen egy óra, elindulunk, menjünk itt jobbra, oké, végre új terep, kezd jókedvem lenni, de aztán elhangzik, hogy az oszlop körül megfordulunk, és megyünk vissza

volt vagy 15 perc az egész kirándulás, legalább 200 méter irányonként, és akkor kavirnyásszunk még egy kicsit itt a stég előtt, mondjuk álljunk csillag alakzatba, mert az még nem volt

itt már echt kurvanyáztam magamban, de sikerült egy embert rábeszélni, és a főnökségtől engedélyt kérni, hogy elmehessünk a másik irányba, 5-600 méterre is akár, és az volt a legjobb félóra a napban

most valószínűleg nagyképűnek tartanak, amiért nálam az evezés 2 óránál kezdődik, és egy rendes kajakos nap 6-7 óra a vízen 🤷‍♂️

úgy terveztem, este körbekínálok egy pezsgőt, de... eh, már megint nem sikerült beilleszkedni a csoportba, pezsgő marad a hűtőben

[zoeeozzoeeoz]

A Tesóm és Én, nem nagyon vagyunk jóban. Voltak nagyon nagy vitáink, ami után hónapokig nem álltunk szóba egymással. Tjdkpn az egésznek a forrása az, hogy naggggyon különbözőek vagyunk. Én az évek során elengedtem ezt, ha hívott valamiért , dumáltunk, de csak ami éppen adódott, és muszáj volt. Ha volt családi banzáj, akkor sem nagyon dumáltunk. Ez nem új keletű dolog köztünk, mert már gyerekkorunkban is létezett. Mai napig irigykedem ha normális, jó testvéri kapcsolatokat látok. Mi mintha nem is léteznénk egymásnak. Aztán Anyánk halála után, mikor a temetést szerveztük, csodálkoztam, hogy mindent meg tudtunk beszélni, el tudtunk intézni közösen. Aztán az elmúlt fél évben, megint vissza állt minden a régi állapotba. Mindketten falakat húztunk magunk köré, és nem engedtük be a másikat. Ha egy kicsit is, véletlenül , sikerült, fejvesztve menekültünk, és építettük vissza a falakat még vastagabbra, még szilárdabbra. Aztán mostanában észre vettem, hogy a tesóm ismét elkezdte lebontogatni a falakat. Hogy közeledni próbál. A maga módján, de kitartóan. Néha vissza menekül a saját falai mögé, néha meg észrevétlenül, óvatosan, pakolja le az enyimét. Én nagyon vágyom arra, hogy igazi testvérek legyünk. Hogy megismerjük egymást. Hogy elfogadjuk egymást. Annyira engedem közel magamhoz, amennyire ő közelebb akar jönni. Kerülöm a vitákat, nem erőltetek semmit. Igaz, ennél többet nem is teszek. Szeretném remélni, hogy ez most nem csak ideiglenes. Hogy végre elindulunk egymás felé.

[uveggyapot]

hajnalban láttam, hogy jobb ha elindulunk, nem miattam, miatta, kezdett egyre furcsábban viselkedni. miután elköszöntem a többiektől, legalábbis egy részüktől, akik épp ott voltak, literálisan két méterrel jöttünk arrébb, és már egyből azt kérdezte, hogy ugye én is láttam, hogy a társaságból két srác versenyzett értem. kinevettem, mondván, hogy rémeket lát, ugyanis az egyikkel évek óta barátok vagyunk, és most van túl egy csúnya szakításon, a másikkal meg most találkoztam én is először. állította, hogy csak nem akarom észrevenni, de attól még így volt, és ez őt zavarja. hát, mondom, teljesen mindegy, mert még ha igaza is van, a két fiúból egyik sem sétál épp mellettem tudtommal, hanem ő. utána kicsit el is terelődött a szó, de aztán újra vitahelyzet alakult ki ugyanúgy emiatt. fáradt voltam, másra sem vágytam, mint beugrani szépen a zuhany alá és lemosni magamról a koncertet, a bulit, az egész kurva hetet is így a péntekkel, élvezni a hosszú hétvégét, hogy készülhetek a mai kiállításra, amit komolyan a legeslegjobban várok egész évben, és így egyáltalán nem volt hangulatom ehhez. össze is feszültünk, persze, fogta a kezemet az úton, de így is féltékeny volt. már egymás szavába vágva ment a vita, mikor filmbe illő jelenetként megcsörrent a telefonom, és valóban, a kettő közül az egyik hívott, kb hajnali fél 3 körül. mondtam neki, hogy ez semmit nem jelent, csak nem tudtam tőle elköszönni, és keres, bár akkor már én magam is kételkedtem, és kezdtem azt hinni, hogy igaza van. nem vettem fel, de 3x hívott és számtalan üzenetet küldött, hogy hol vagyok. reggel írtam neki, de persze, meg se nyitja, büszkeség. hát, mindegy. megszárítom a hajamat, és hamarosan indulunk végre a kiállításra ♥️ azt már tényleg nagyon várom.

Real

[revenuewiz]

RevenueWiz Első blogbejegyzés / Kik vagyunk mi? [HU]

Üdvözöljük a RevenueWiz blogon! 🚀✨

Nagyon örülünk, hogy itt vagy, miközben elindulunk az utunkon, hogy az egyéneket képessé tegyük a pénzügyi szabadság eléréséhez szükséges tudással és eszközökkel. A 2024-ben alapított RevenueWiz célja, hogy segítsen eligazodni az affiliate marketing és a kereskedés összetett világában, és elsőrangú stratégiákat és betekintést nyújtson Önnek, amelyek átalakíthatják pénzügyi jövőjét.

Kik vagyunk mi? 🤝

A RevenueWiz egy kicsi, de ambiciózus csapat, amelyet a kíváncsiság és az innováció iránti szenvedély hajt. Bár most még kevesen vagyunk, célunk a növekedés és a terjeszkedés. Hiszünk az együttműködés erejében, és izgatottan várjuk, hogy együtt növekedjünk Önökkel, olvasóinkkal és partnereinkkel. 🌟

Szakértelmünk 📚

A RevenueWiznél sokféle területre szakosodtunk, így biztosítva, hogy partnereink megtalálják az érdeklődési körüknek és erősségeiknek megfelelő tökéletes rést:

Affiliate Marketing 📈: Ez a tevékenységünk sarokköve. A legjobb stratégiákkal látjuk el Önt, hogy hatékony affiliate marketing technikák segítségével maximalizálja bevételeit.

Kereskedés 💹: A befektetési stratégiáktól a kereskedési tippekig a témák széles skáláját fedjük le, amelyek célja, hogy növelje az Ön kereseti lehetőségeit és pénzügyi érzékét.

Technológia 💻: Maradjon a technológiai világ legújabb trendjei és innovációi előtt, a kütyüktől a szoftverekig.

Otthon és dekoráció 🏡: Fedezze fel otthonának stílusos és praktikus megoldásait, amelyek mind a funkcionalitást, mind az esztétikai vonzerőt fokozzák.

Laptopok és kütyük 🖥️: Áttekintjük és ajánljuk a legjobb technológiai termékeket, hogy Ön megalapozott döntéseket hozhasson a technológiai igényeihez.

Kültéri felszerelések ⛺: A kerti szerszámoktól a kempingfelszerelésekig minden szabadtéri kalandhoz biztosítjuk.

Küldetésünk 🌐

Megbízható, használható információk és támogatás nyújtásával elvezetni Önt a pénzügyi szabadság felé vezető úton. Hisszük, hogy a megfelelő ismeretekkel bárki elérheti pénzügyi céljait. Elkötelezettek vagyunk az értékes meglátások és a legújabb trendek megosztása iránt, mindezt azért, hogy Ön tájékozott maradhasson, és a legjobb döntéseket hozhassa meg a jövője érdekében.

Csatlakozzon hozzánk az utunkon 🚀

Kicsi, kíváncsi és törekvő csapatként izgatottan várjuk, hogy Önnel együtt növekedjünk és fejlődjünk. Célunk, hogy egy olyan közösséget építsünk, ahol mindenki együtt tanulhat, oszthat és sikereket érhet el. Akár most kezded, akár már tapasztalt szakember vagy, a RevenueWiz azért van itt, hogy támogassunk minden lépésedben. 🤝

Hiszünk az együttműködés erejében, és alig várjuk, hogy bővítsük csapatunkat, és új magasságokba érjünk. Együtt nagyszerű dolgokat érhetünk el, és kikövezhetjük az utat egy virágzó jövő felé.

Maradjon velünk és maradjon erős 🛤️

Izgatottan várjuk, hogy velünk tartson ezen az úton. Maradjon velünk a rendszeres frissítésekért, a tanulságos cikkekért és az értékes forrásokért, amelyek segítenek Önnek abban, hogy a folyamatosan változó pénzügyi környezetben az élen maradjon. Lépjen kapcsolatba velünk, kapcsolódjon be közösségünkbe, és utazzunk együtt a jólét felé. 🌟

Köszönjük, hogy csatlakozott hozzánk a RevenueWiz blogon. Izgatottan várjuk, hogy részesei lehessünk a pénzügyi utazásodnak, és alig várjuk, hogy még többet megoszthassunk veled. 💬

[fouldchildtiger]

Egy magyar állampolgár vallomása arról, hogyan emlékezhetett a magyar nép 1956-os forradalomra - "nemzeti ünnepünkön" - Budapesten, 2006. okt. 23-án "Én is a megemlékezésre mentem, arra, amire mehettek az emberek. A Corvin közbe sajnos nem jutottam el, de gondoltam a Fidesz rendezvényére elmegyek. Mikor kiszálltam a metróból a Deák téren, már könnygázba érkeztem (kb. 3/4 5 volt), szóval sírva kerestem a legrövidebb utat az Astoriához. MINDEN le volt zárva. Nagy nehezen eljutottam a Múzeum krt.-ra, ahol rengeteg babakocsis, kisgyermekes családdal találkoztam. Ekkor már OV beszélt. Bevallom őszintén figyelni már nem nagyon tudtam, mert láttam a Deák teret,és mivel könnygáz gránátba érkeztem, végig bőgtem az egészet. Meg amúgy is. A Himnusz utáni csendbe egy nő kiabált be, hogy a Deák téren verik a magyarokat, de mindenki csitította, gyakorlatilag hülyének nézték. Az ünnepség végén átfúrtam magam a tömegen, h találkozzam a barátnőmmel a R.Bank előtt. Még egy darabig maradtunk, megpróbáltuk elérni a Húgomékat, de a leterheltség miatt ez lehetetlen volt. Mire addig jutottunk, hogy elindulunk a Blaha felé, addigra elkezdtek "lőni". Ekkor ijedtem meg legelőször. Mert azt lehetett érezni, h ennyi idő alatt nem megy le a tömeg békésen a metróba, szóval ez mégis másról szól.... És mégis merre menjünk haza???? (engem 2 kisgyerek várt itthon, meg a férjem aki rendkívül ideges volt) Elmentünk az Astoriánál lévő Burger Kingbe, ahol azt hittük békében megvárhatjuk,h mi lesz. Nem ragozom: az utcába könnygáz, h enyhítsük a könnyeket, az étteremben lévő vízágyúból locsoltak az utcára, szóval megoldottuk pillanatnyilag. Aztán egyszer csak berontottak a rendőrök és üvöltve zavartak ki, hogy azonnal takarodjunk ki innen. Volt aki kiabált, hogy szeretné megkapni a már kifizetett üdítőjét, mi eközben először próbáltunk elbújni (ez nevetséges volt), majd közöltem a rendkívül toleráns és szimpatikus rendőrrel, hogy elmegyünk, ha biztosítja, hogy a kollégái nem vernek véresre a kapuban.... Megragadott az ember és kicsit arrébb lökött, mondjuk, hogy kirepültem az utcára. Ott kérdeztem a kedves kollégákat, hogy mégis merre mehetnék haza, amikor is közölték, hogy a Kálvin tér felé, DE GYORSAN, szóval futottam... És sírtam. És azon gondolkoztam ó, hogy miért..??? .... hazaértem.... nézem a Tv-t, hallgatom a hazugságokat. Én is barikádot emelnék már....., amikor mást nem lát az ember, csak azt, hogy h a kiváló rendőrök alig várják, hogy beléjük kössenek. Zokogok! Minden elismerésem azoké, akik még most is kitartanak. Sajnos én most nem tehetem, mert a gyerekeim (2 és 7 évesek), akik megjelentek még negyed 11-kor, kézen fogva, hogy nem tudnak aludni...., szóval ők visszatartanak... De sírok...!!!

[versinator]

Halandót induljon

Koldusszegényen elborul lányarcon pörölted Lidércláng kirobban szolgálóleányom feledted Caruso hódítás tömlöcöm suhintó Oresztész ripacs kölni kormányozható Kitagadottnak ráctemplom fantomok ezüstök Arno elmaradva kilobbant üszkök

Pecséttel ringatózol dunántúl utasához Föllelte pillangói lármák határhoz Szinésznek preludium ujjongott hárfáján Tirzusz bölcsődet elkel pompáján Követelik lénynek álcázza elődök Állványt májusoknak tetézve tülkök

Annának borítják megkérdezett gyűlölted Lázadok prior ocskay könyved Longfellow forogj didergős fárasztó Elrabolták szirénája homályából vívható Ifjúságban sarává megfogyott dűltök Oroszlánrészben minapában nyilaz kikötök

Történeted pihenők kiformált zsidóhoz Gramofonok vágyával szürethez sírjához Cenknek magasodtak ízen harsogván Őszökön histrió szépanyánk spanyolfalán Vallomással számotokra robottá ök Vihorász remetére lámpásaim hevülök

Respublikáról használják bólogatnak jegyesed Temetőkből rebelliók ünnepnapomon űzzed Egyszerűt csírázni önteni megriasztó Ráhajol vevém lepipálja hóditó Emberárkok győzelmedre látásokban megnövök Örömhírre elefántcsonttorony bölcsőnk gömbök

Renée siratója táncomat ostoroz Perdüljön beléolvadva hire édesanyához Balsorsunk színkört kának pallóján Fölajzom szakolcai elindulunk szentiván Leiket poklokat dörömbölj tűntök Borostyánnál apámra érckolosszus örültök

[szaka]

Ketten indultunk el a rövidebb úton. A térkép szerint a falu mellett, a szántóföldek határában húzódó földúton hamarabb célba lehetett érni, mint a település főutcáján. Egy széles, nagy mező sarkában kellett ráfordulni a dűlőre, mely igen romantikus látványt nyújtott a lemenő Nappal a háttérben. A mezőn néhány ló legelészett békésen, felettük az égen, nyugodt bárányfelhők ringatóztak a narancsba váltó kékségben. Vidámak voltunk, tele jókedvvel bandukoltunk előre, egymás kezét fogva. Rövidesen néhány bokor, majd nagyobb fák kezdték szegélyezni utunkat. Eltűnt a tágas végtelen a szemünk elől, beszűkült a látótér. Tovább haladva egyre több faág és bokor hajolt be az ösvényre, amik elkezdték az eget is eltakarni fejünk felől. Szúrós kökénybokrok következtek, amik beakadtak ruháinkba, és ekkor észrevettünk egy kis átjárót a sűrűsödő bokrok között. Ezen átbújva ismét a nyugalmas mezőre értünk, ahol tovább folytattuk utunkat. Kisvártatva egy sűrű bozótos állta utunk, ami visszafordulásra késztetett. Letértünk a kijelölt útról, de az nem vezetett sehová, így a legrövidebb úton újból a szűkölődő ösvényen kötöttünk ki. Idegesen a térképre néztem, biztosan jó helyen járunk-e? Visszaforduljunk és menjünk a falun át? Ezek a kérdések foglalkoztattak leginkább, miközben az útra dőlt száraz fákon verekedtük át magunkat. Sötétedett, egyre reménytelenebb lett a helyzet az előrehaladást tekintve, de egymásra néztünk és egyszerre azt éreztük, hogy tovább kell menni, mert ez a kijelölt út számunkra. Nem sokkal később ritkulni kezdett a bozót, elmaradtak a belógó ágak és észrevettük az első házakat. Megérkeztünk a faluba, nem tévedtünk el és célt értünk.

Azt hiszem ilyen út a házasság is. Elindulunk egy végtelennek tűnő boldogságból, kézen fogva, tele reményekkel. Aztán jön a közösen eltöltött évek sora és a boldogság mezeje eltünedezik szemünk elől. Haladunk tovább, kicsit el-elbizonytalanodva és mikor gyűlni kezdenek a problémák, letérünk és más utakat kezdünk keresni. Ez a házasságunkat tekintve zsákutca, így vissza kell térjünk a problémák sűrűjébe, amin egyre kevésbé sikerül átverekednünk magunkat. Ha itt feladjuk, véget ér a közös út, mert a visszafordulás egyet jelent a házasságunk feladásával. Ha egymást erősítve kitartunk, akkor hirtelen elkezdenek eltűnni a bennünket körülvevő problémák és ismét körülvesz minket a boldogság. Közösen célt tudunk érni, mert nincs is annál szebb, ha ebben az elköteleződésben együtt tudunk megöregedni. Hinni kell a kijelölt útban és azt követni, egymást támogatva.