#Az állatorvos is nős ember

[labjegyzet]

3x4 könyv a Cicerótól, amivel érdemes a nyáron elolvasni

Még ha nem is hivatalosan, de több helyen elkezdődött a nyári szünet. Az olvasás továbbra is a leghasznosabb időtöltés a gyerekek és felnőttek számára, így összegyűjtöttük egy listába, amit három korosztálynak ajánlunk az idei nyárra.

Kiskamaszok számára ajánljuk

Cat Le Blanc: Berry Bees sorozat

Igazi csajos könyvek, amelyekben a három fiatal titkos ügynök küldetéseit olvashatjuk, rózsaszín, kreatív kémfelszerelések segítik a lányok munkáját, izgalmas nyomozások, hihetetlen akciók tanúi lehetünk. A könyvsorozatból készül rajzfilm-sorozat ősztől a Minimaxon is látható lesz.

Az arany nyakörv-művelet

Kémek a szépségversenyen

David Petersen: Egérőrség

Az erdő mélyén, nagy veszélyek között élnek egérkolóniák, kis falvak, melyeket kiváló harcosok védenek. Az egérőrség tagjai egy eltűnt gabonakereskedő után kutatva árulást fedeznek fel és ezt kezdik felgöngyölíteni. Valódi kalandregény, az olvasás közben el is felejtjük, hogy egerek a főhős harcosok.

Noelle Stevenson: Nimona

Amikor egy titokzatos kamaszlány egy főgonosz szolgálatába áll, akkor felborul az utópisztikus világ rendje. Ebben a történetben semmi sem fehér és fekete, a szereplőkről kiderül, hogy milyen sérüléseket hoznak a múltjukból és nem is biztos, hogy mindenki gonosz, aki annak látszik. Modern és egyedi rajzok teszik nem csak a fiatalok kedvencévé ezt a kötetet.

Szigeti Kovács Viktor: A táltos

A magyar népmese és hiedelemvilág sosem fog kimenni a divatból, főleg, ha ilyen fantasztikus karakterek és események kapcsolódnak hozzá. Ez a könyv a fantasztikumba emeli ezt a szinte mitológiai világot és izgalmas, olvasmányos formában adja át Kücsen, az ifjú táltos történetét. Minden megtalálható benne ami a fiúkat és a lányokat leköti: sárkányok, boszorkányok, manók, óriások, ördögfiak, vándorlás, csodák, szeretet, próbatételek és nagy csaták.

Nagykamaszok és fiatal felnőttek számára ajánljuk

Philip Pullman: A Por Könyve II. kötet

Az Úr sötét anyagai világában a kiválasztott Lyra és Pantalaimon története folytatódik. Egy gyilkossággal kezdődik a történet, az egymástól eltávolodott lány és daimónja elhagyja Oxfordot, hogy újabb kalandokra induljanak, miközben titkos és veszedelmes társaságok hatalmi játszmáiba keverednek. Pullman nagy hangsúlyt helyez az izgalmas eseményeken túl, a szereplők lelki fejlődésére, mondatai a vallásról és tudományról, valamint a Por mibenlétéről gondolkodásra késztetnek minket.

Papp Dóra: Szabadesés- Helena trilógia II. kötet

Modern kori boszorkányok és más különleges lények márpedig léteznek, közöttünk élnek és harcolnak önmagukkal, képességeikkel. Helena, miután biztonságra lelt a Raven testvérek között, mégsem talál megnyugvást, a benne élő szörnyeteg rohamok formájában újra előtör. Új szereplő tűnik fel, Gregory képében és megtörik a bizalom Helena és Jeremy között, mindez egy közelgő háború árnyékában.

Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala

Egy különleges világban az emberek a Mesteralvókban hisznek, aki réges-régen levették róluk az alvás terhét és hatékonyan dolgozhattak, őket tekintik a város szentjeinek, őrzőinek, miközben már csak csontjaik maradtak fent ereklyeként. Az egyik mesteralvó csontjai titokzatos módon eltűnnek egy apácarend kolostorából, miközben egy borkereskedő épp csontoktól igyekszik megszabadulni, de ebbe a világba cseppen egy fiú a mi világunkból, a kultúrák és gondolkodásmódok keverednek, míg mindenki igyekszik kideríteni mi is az útja vagy küldetése.

Ava Dellaira: Hazatérés

Két idősíkon halad anya és lánya története, megismerjük Marylin életútját és később a lánya, Angie szemszögéből is figyelhetjük őt. Önfejű lánya nem elégszik meg azzal az állítással, hogy apja meghalt, így felkerekedik, hogy megkeresse. Utazása során nemcsak a múltat sikerül földerítenie, de sok mindent megtud saját magáról is: arról, hogy hol a helye a világban, és ki is ő valójában. A múlt és a jelen párhuzamosan jelenik meg az olvasó előtt, így két szempontból is megérti átérzi az eseményeket.

Felnőtteknek ajánljuk

P. G. Wodehouse: Gyöngyök, nők és Monty Bodkin

Shakespeare komédiái a XX. század elején újjáélednek, Wodehouse sajátos nyelvezetű hosszú mondatait átitatja az angol humor, a szereplők valódi karakterek és lehetetlen helyzetekbe keverednek az angol úri világban. Ebben a kötetben az apai szigorral ismerkedhetünk meg, a léhűtő ifjú kérőnek egy egész évig dolgozni kell, hogy elnyerje Gertrude Butterwick kezét, ámde zsaroláshoz folyamodik, hogy egyszerűbbé tegye az életét.

Federico Moccia: Ezer éjszaka nélküled

A világhírű Federico Moccia legújabb romantikus regénye pont nyárra jelent meg, melynek főszereplője Sofia, a híres zongoraművésznő, aki megromlott házassága miatt menekült Oroszországba. De újra kézbe kell vennie a saját sorsát. Így aztán hazamegy a férjéhez, hogy megtudja, maradt-e még valami a szerelmükből, amely cinkosságra és álmokra épült. Megint elkezd nagy közönség előtt játszani, és újra átéli az érzést, amikor az ujjai a zongora billentyűin szárnyalnak.

James Harriott: Az állatorvos is nős ember

Igazi könnyed, nyári olvasmány olyanoknak, akik szeretik az anekdotákat. James Harriott a saját vidéki állatorvosi praxisából és életéből hihetetlen humoros formában ír le olykor vicces, olykor szomorú eseteket állatokról és tulajdonosaikról. Átadja a jellegzetes angol vidék hangulatát, az ott élők bölcsességét és komótosságát.

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk

Minden egy pipacsokat ábrázoló festménnyel kezdődött és az események láncolata tragédiához vezetett. Öt évvel később az érintettek újra találkoznak, az életük és a gyászfeldolgozás különböző szakaszaiban tartanak, de egy közös cél összehozza őket. Megható és felkavaró történet lelki tusáról és személyiségfejlődésről.

[ciganyolga]

inspiráló nő

Én egyébként együtt jártam egy vagy két évet a látrányi oviba a Gaál Cilikével, sőt, ez idő alatt az anyám volt az óvónénije. Az apja ilyen képviselői babérokra tört folyton a járásban, erre csak azért emlékszem, mert tele voltak a villanyoszlopok a dr. Gaál Antal (baszki ráadásul ez is ANTAL!) plakátokkal.  Sokszor jött ő a Cilikéért mert az anyja nem szerette elfoglalt jogásznő volt. Ilyen szilvafejű, behízelgő modorú ember volt, egyébként állatorvos Lellén, ha jól emlékszem. (Gondolom, unt már a tehénseggekben lenni, és gyümölcsözőbb államférfiseggek után vágyakozott.) 

Amióta megszaladt az élet a Cecilnek egy másik Antal mellett, anyámmal sokszor beszélünk róla, hogy ki mire emlékszik, meg keressük a magyarázatot, hogy miért lett ilyen pokoli picsa, és mindig egy percre megsajnáljuk, mert tény, hogy nem voltak neki sose barátai az oviban, de aztán rájövünk, hogy ez nem egy ok, hanem egy következmény, hiszen azért nem voltak, mert már ovis kislányként is egy pokoli picsa volt. :(

Így, utólag, szerintem csak arról lehetett szó, hogy a már akkor is nagyvilági Cecil nem találta meg a számítását köztünk, parasztok között. Nem is tudom hibáztatni, hogy elhatárolódott, ki akarna ilyen mélyromán kinézetű gyerekekkel lógni, sehol egy kétszázezres ZSIVANCSI. :(

(A szemüveges kislány NEM ő.)

[jobbara-artalmatlan]

másfél órát beszélgettünk apukámmal a rendszerváltásról, azt hiszem cseh tamásról kérdeztem valamit, aztán valahogy itt kötöttünk ki.

van, hogy valaki kicsit későn születik, vagy épp túl korán, apukám 30 éves volt 85-ben, pont nem egy 68-as, de valahogy már nem is igazi rendszerváltó.

90-ben épp a végén volt egy hat éve tartó abúzív párkapcsolatnak.

mármint nem ő volt az abúzív, hanem persze ő volt a balek (mint én leszek, ha valaha újra bármilyen kapcsolatom lesz valami férfival).

sok dolog traumatizálta őt akkor, de leginkább talán az, ahogyan testközelből láthatta, ahogy az a nő megtalálta a helyét ebben a rendszerben, amíg ő csak kapkodta a fejét.

a nő - aki nem mutatta be őt otthon, a low-key antiszemita, népies dzsentri családjának, akik szegről-végről persze a bajcsy-zsilinszky leszármazottai voltak - azóta már sokszoros milliomos lett. ő, meg a fia is, akit apám nevelt akkor 6 éven át. fideszesek mindketten. (már nem sima szavazók, hanem ilyen fontos emberek.)

apám annó viszolygott attól az egész közegtől, talán csak a nő húgát kedvelte, az állatorvost, emlékszik még a kiskamasz fiúkra, ákosra -

most már persze felnőtt és közben belőle is állatorvos lett, hadházy ákosnak hívják.

ezen a ponton lettem valahogy szomorú, mert apám egyébként egy okos és megértő ember,

és elmagyarázta, hogy azért úgy van ez, hogy ezeknek mindennap mikor elverte őket az apjuk még elmondta párszor, hogy miért gyűlöli a kommunistákat és, hogy vissza kell szerezni azt a vagyont, amit elvettek tőlük -

és persze sikerült is, azt hiszem.

apámnak meg persze mondta akkoriban a nő, hogy csatlakozzon az szdsz-hez, mert neki az való, de aztán nem csatlakozott semmihez soha, ahogy én se fogok már.

apám a múlthéten lett 63 éves és néha szomorú, úgy, ahogy az ennyi idős emberek szoktak,

talán nem is a kihagyott lehetőségek miatt, hanem mert azt érzi, hogy nem is lehetett volna máshogy,

hisz az ilyen hülye transzgenerációs traumákban, amikben azt hiszem kicsit én is hiszek.

a nagyszüleim soha nem fognak már beszélni a holokausztról.

88 évesek, a nagypapám még mindig felveszi a nyakkendőt pedig nem hagyja már el a házat, a nagyim is csak az utóbbi években hagyta abba a haja szőkére festését,

most már túl előrehaladott a demenciája ahhoz, hogy ilyeneket intézzen, hogy fodrász, de azért még nagyon igyekszik. nagyon szorong a nyilvános szituációkban, nem akar kilógni semmiképp, nem szabad feltünősködni, mit gondolnak az emberek.

a nagypapám elhiszi, hogy a soros györgy – akivel épp egyidősek és talán épp ugyanakkor rúgtak ki őket a gimnáziumból a törvények miatt – maga a sátán. de én már nem haragszom, most már úgyis mindegy, ha ez kell ahhoz, hogy biztonságban érezze magát így, a legvégén.

apám azért még leáll vele vitatkozni, talán úgy, mint akkor régen, amikor megmondta nekik, hogy belőle nem lesz orvos, meg amikor lettek ezek a nők, akiket azt hiszem ő se vitt soha haza, pedig őt legalább nem verte az apja.

mi is vitatkozunk apukámmal így szombat délelőttökön, mikor a szakdogámmal kéne foglalkozni. magyarázom, hogy miért rossz a liberalizmus, és azt hiszem igyekszik megérteni. a közmunkát a gyurcsány vezette be amúgy 2009-ben, mondom. meg mesélek az osztálytársamról, aki szanyi tibornak asszisztenskedett már 17 évesen, felvették abba a budai szakkoliba, ahova mindenki zakóba járt és most a gundel-takács gyerekével van valami vállalkozásuk hollandiába.

érti a lényeget és fura, hogy majdnem 40 év van köztünk aztán mégse változott semmi. ha szorongok látom, hogy szomorú, mert azt hiszi ő tehet róla, meg a transzgenerációs trauma, elég hülye egy narratíva. de közben meg 6. éve járok már egyetemre és próbálom megérteni, miért olyanok az emberek amilyenek, 

és aztán én is csak arra jutok, hogy a szabadakarat csak illúzió, kit érdekel, hogy gének, neveltetés, vagy társadalmi tények, ha egyszer predesztinálva vagyunk mind.

[labjegyzet]

Miért is szeretjük a Herriot könyveket?

Mindenki kedvenc állatorvosa

Kevés író képes ilyen közel hozni az olvasókhoz az angol vidéki élet hangulatát és az állatok szeretetét, mint James Herriot. Könyveiben magunk előtt látjuk a zöld dombokat, erdőket, legelőket, kőkerítéseket és a tiszta kék eget; valamint a különböző gazdákat, állattartókat, és városi házikedvenc-tulajdonosokat, akik életéről rengeteget megtudhatunk a vizitek alkalmával. Mindezek mellett a rövid történetekből megismerjük a 1930-as évek vidéki társadalmát, az ott élők szokásait és hétköznapjait, kicsit a világtörténelmét és nem utolsó sorban az állatorvostudomány fejlődését.

James Herriot írói álnév, amely James Alfred Wight (1916 október 3. –1995. február 23.) állatorvost takarja, aki 1939 és 1989 között praktizált állatorvosként, és a személy- és helyiségnevek megváltoztatásán kívül minden eset, novella megtörtént eseményeket ír le. Így Alf Wight életét is megismerjük, végigkísérjük, hiszen valóban pár segédorvosi év után partner lett az állatorvosi rendelőben, helybéli lányt vett el és két gyermekük született (a fia vitte tovább a praxist), valamint pilótakiképzést kapott a Brit Légierőnél, és megjárta a II. világháborút.

A bevezető után vegyük végig, miért is szeretjük James Herriot könyveit:

Erős és szórakoztató karakterek

James Herriotot a könyveiben egy igazán lelkiismeretes és alázatos állatorvosnak ismerjük meg, aki télen az éjszaka közepén is kimegy a vajúdó állatokhoz szinte roncsnak számító automobiljával, nekivetkőzik, és csupasz felsőtesttel fekszik a mocsokban, míg világra nem segíti az újszülött állatot. Ez a pillanat nála sosem megszokott, minden egyes alkalommal áhítattal figyeli az élet ezen csodáját. Mivel az író mögött 50 évnyi praxis áll, és utólag vetette papírra történeteit, így hol nosztalgiával, hol fájdalommal tekint vissza a középkori módszerekre és az antibiotikumok és szteroidok feltalálása előtti állatgyógyászatra.

Siegfried Farnon (Donald Sinclair) Herriotnál pár évvel idősebb, magas, szikár állatorvos, munkájában precíz, kiemelkedő sebész és gyengéi a lovak. Emellett viszont kifejezetten rendetlen, halogató típus, aki elhagyja az eszközeit, elhanyagolja az autóit és a legrosszabb tulajdonsága, hogy pár nap különbséggel képes 180 fokos fordulatot venni döntéseiben. Herriot nem győzi kikerülni az ilyen ellentmondásokból kialakuló vitákat, amik persze a külső szemlélőnek mulatságos helyzeteket teremtenek. Siegfried sürgette Herriot és Helen esküvőjét, majd leszidta, hogy minek kapkodott; máskor kiselőadást tartott arról, hogy csínján kell bánni a sebvarró fonállal és fertőtlenítővel, míg maga méterszám használta és szórta, ugyanilyen helyzetet eredményezett, mikor műszerekről és azok elvesztésére figyelmeztette társait, majd pár órára rá elhagyta az egyik legértékesebb eszközét; hol sürgette, hol lassításra biztatta fel kollégáját, nehéz kiigazodni rajta. Ám hiába hirtelenharagú, mégis nagylelkű és kedves ember, aki gondosan egyengette öccse és Herriot életét.

Tristan Farnon (Wallace Brian Vaughan Sinclair), Siegfried öccse, akinek apja helyett apja volt, de minden támogatása ellenére sem tudta elérni, hogy a zseniális fiúból időben legyen állatorvos. Tristan hanyag eleganciával rendelkező, vidám, a szórakozást előtérbe helyező, a „lányok kedvence” nagyvilági úrfi, aki szinte szívességet tesz a világnak, hogy néha tanulmányaival is foglalkozik. Tökéletesen ismeri bátyja reakcióit és minden helyzetben az elvártak szerint viselkedik vele, miközben cselekedetei az ellentétéről tanúskodnak. Folyamatosan ugratja kollégáját, vagy éppen kísértetként félelemben tartja a környéket.

Helen Alderson (Joan Catherine Anderson) Herriot felesége, aki egy helybéli gazda legidősebb lánya, néhány rémes randevú után hozzáment az állatorvoshoz. Az életvidám és okos nő hűséges, elfogadó társa lett Jamesnek, alkalmazkodott a kiszámíthatatlan időbeosztáshoz, könyvelői munkája mellett (a háború éveiben egyedül) nevelte két gyermeküket és gondoskodott a háztartásról. Alfred Wight felesége unszolására írta meg történeteit és keresett fel kiadókat, amiért nem tudunk elég hálásak lenni neki.

(Forrás:radiotimes.com)

Változatos ügyfelek

A főszereplők mellett nem is lehet felsorolni azt a sok fajta személyiséget, akik a páciensek gazdáinak széles körét adják. Például az úrihölgy, aki a széltől is óvja kis kutyáját, kinek nevében dedikált fotókat küld az állatorvosnak és bálba hívja, majd egy disznót vesz második házikedvencnek. A megélhetésért naponta küzdő gazda, aki egész éjjel masszírozta a tehén begyulladt tőgyét, hogy ezáltal reggelre csodás mód meggyógyítsa, majd pihenés nélkül folytassa munkáját. Az özvegy gazdasszony, akinek majdnem kipusztult a tehénállománya, húsz év elteltével is az volt a legfontosabb számára, hogy a doktor úr teáját biztosan jól készítette el. Az orosz hadifoglyok, akik szívesen segítettek egy tehén kificamodott csípőjét helyre tenni. A macskás asszony, aki minden macskát megmentett és védőkesztyűvel várta a kapuban Herriotot, miközben a férje már nem is látszott ki a foteljéből a sok szőrös állat közül. A vándor cigányok, akik mindenki másnál nagyobb gonddal ápolták sérült lovukat.

Találkozunk mindenféle emberrel, a vendégszerető és hálás, a fizetni nem hajlandó, a segítőkész, a részeges, vagy épp a pökhendi és lekezelő ügyfelek mellett a három diagnózist ismerő Mr. Mallock, a gyepmester, valamint állatorvos hallgatók és kollégák sora mutatkozik be előttünk. Van, hogy a szerző bemutatja az erőteljes különbséget a családja által semmibe vett gazdag üzletember és a szegénységben, élő ám meghitt családi körbe élő gazda között. Herriot részletesen bemutatja a szereplők külsejét, jellemüket, családi hátterüket, mindezt úgy, hogy nem válik vontatottá vagy unalmassá a történet, hanem kiegészíti azt és a teljes képet kapnak az olvasók.

 Állatok, érdekes esetek

A gazdáik mellett az állatok is egyaránt okoznak kellemes és rossz meglepetéseket, de Herriot a vad és nehéz esetet jelentő páciensekről is szeretettel ír. Mindegyik állat jellegzetes karakter, például a saját macskájuk közösségi lény, eljár minden este kóruspróbára vagy épp jógaórára, a városi közgyűlésről viszont kipenderítették. A kecske, aki majdnem megfulladt, majd kiderült, hogy a gazda alsónadrágját nyelte le. A birka, amelynek nem volt anyja és minden juhtól lopott egy kis tejet. A disznó, akit csak megfelelő távolságokra elhelyezett kekszekkel lehetett becsalogatni az ólba. A törékeny kis bika, aki felnőve már nem tűnt hálásnak.

Az orvosi vagy műtéti eljárásokat, valamint a betegségeket is finoman fogalmazva és érthetően írja le. Az első császármetszését, amelyet tehénen hajtott végre mindenféle gyakorlat nélkül, végleg az emlékezetünkbe véssük. Együtt izgulunk olyan esetek miatt, amikor szétzúzott pofácskájú macskát nem volt hajlandó elaltatni, hanem sebész ismerősével hosszú műtét során hozták helyre, vagy az utolsó percben tejláztól megmentett szuka, vagy a legújabb gyógyszer kipróbálása legyengült borjúkon. Ámulattal olvassuk, hogy a füvön élő férgek hogyan tehetnek tönkre egy egész szarvasmarha csordát, hogy egy whiskys üveggel vissza lehet tolni egy kifordult méhet, valamint egy kalciuminjekció mi mindenre jó, és néha a karika elhelyezése a bika orrába sem egyszerű mutatvány.

(Forrás: publicdomainpictures.net)

Idilli kor és helyszín

Szinte minden történetben szerepet kap a táj, a természet és az épített környezet leírása, hiszen szép időben Herriot két vizit között megáll rövid időre csodálni a vidéket. A leírások alapján magunk elé képzeljük a brit tanyákat a házzal és melléképületekkel, amelyek egy domb tetején helyezkednek el vagy éppen egy völgyben bújnak meg.

A könyvekből, az idő múlása által, megtapasztaljuk a technikai fejlődést. Praxisa elején még rengeteg lovat kezelt, majd a gépiesítés és a traktorok megjelenése miatt lassan eltűntek, párhuzamosan egyre több lett a házikedvenc. A kis tanyák is megszűntek, nagy gazdaságok és tenyésztelepek léptek a helyükbe.

Tehát a változatos, valamint szórakoztató fő- és mellékszereplők, az állatok, a kor, a táj és a hangulat miatt szeretjük James Herriott könyveit, és valószínűleg azon egyszerű okból, mert az élet írta azokat.

 Sikerét az is igazolja, hogy több filmben és sorozatban feldolgozták James Herriot könyveit, legutóbb tavaly a BBC készített sorozatot, ahol nagyon eltalálták a karaktereket, a korhű öltözetet és természetesen a tájat. Előzetes

 Jelenleg kapható könyvei:

James Herriot: Minden élő az ég alatt

James Herriot: Ő is Isten állatkája

James Herriot: Állatorvosi pályám kezdetén

James Herriot: Az állatorvos is nős ember