#élő

[hicapacity]

Kings of Convenience Live in Hong Kong - Clockenflap 2023 Kívülről minden dalt! SZENT EXTÁZIS ÖRÖKRE RAGADJ EL, Ragyogj Dionüszosz! Szoszi van boszi?

[angelofghetto]

Jerry egértől Jessica Rabbit-ig

De jó hogy eszembe jutott ez a jelenet a Roger nyúl a pácban filmből. A gyerekeim imádták. Jó, van benne pár felnőtt poén, de ezt a kicsik még nem értik, viszont a gyerekek és a szülők máshol, máson nevetnek :D

Talán mosolyogtató a mai AI grafikák világában, ahogyan kezdődött. Már az 1945-ös Horgonyt fel! esetében Jerry egér akrobatikus táncot lejt Gene Kelly-vel. és más állatok is megjelennek rajzolt formában. A maga idejében ez igazán forradalmi újdonságnak számított.

A technika finomodott ugyan, de a lényeg nem igazán változott az 1988-as Roger nyúl mozinál, legfeljebb annyiban, hogy itt a rajzfigurák már nem csak vendégek, hanem főszereplők és mellékszereplők is, és jó sokan vannak. Akkoriban képkockáról képkockára rajzolták az élő szereplők mellé őket. Bob Hoskins (az élő főszereplő) sokat panaszkodott a forgatáson, mert a rendező mindig rászólt, hogy amikor verekszik, vagy nyakon ragad egy "firkát", szorosan zárja össze az ujjait, mintha össze lennének ragasztva, különben tengernyi plusz munkát jelent, hogy minden képkockán az ujjai közé kell rajzolgatni a kilátszó részeket. A rendező Robert Zemeckis, a producerek között pedig egy másik ismerős név: Steven Spielberg ;)

És akkor a két teljes film, ha valakit érdekel:

[csakcsiga]

[szepkerekkocka]

via Qubit

Ez a cikk fotóriportként is megállná a helyét.

[telaviv-delhi]

[kalmarlajos]

Tebenned bíztunk eleitől fogva...We trusted you from the beginning...

[otthonzulles]

mióta kell egy gyűlőlködő poszt miatt magyarázkodni tumbleren??

mindenki az obszerválható univerzumon belül!

vasárnapi zárójeles

a törzshelyemen, ahova ~10 éve járok és többszázezer forintnyi szép kártyát hagytam már ott, kitalálták, hogy vasárnap élő cigányzenével "dobják fel" a hangulatot; egy újszászi muzsikus brigád húzza a talpalávalót.

húzza fel a faszára nem vagyok hajlandó ezt hallgatni, nem megyek vasárnap ebédelni. inkább eszek kínait vagy whatev. (zárójel zárójele: 10 és 11h között van egy idősáv amikor még lehet kajálni de nincs cigányzene. biológiailag képtelen vagyok 11 előtt ebédelni.)

sajnos a pultosoktól tudom, tódulnak erre a népek (bevétel 2x), marad a cigányzene. ostoba proli gecifasz mindenki

[konyv-idezetek-by-lex]

Ez a gond azzal, amikor el akarsz engedni valakit. Hogy olyan, mint valamiféle gyilkosság. Vagyis inkább gyilkosság - öngyilkosság. Meg kell ölnöd az emlékeidben élő személyt, és meg kell ölnöd saját magadnak azt a verzióját, amelyiknek annyira szüksége volt erre a személyre.

- Tommy Wallach -

(Ronnie W. A. - Momster)

[szepkerekkocka]

Talpra külföldön élő hunbászok!

(Meg persze a belföldön élők is.)

[chimie]

Talán azért, mert a Holocaust a maga teljességében szinte felfoghatatlan, sokszor a banális mellékszálak ütnek (nekem) a legnagyobbat.

Mint például veszprémi polgármesteri hivatal reakciója arra, hogy hamarosan a halálba hurcolják majd az ott élő zsidókat:

A plakátokat kedden tették ki, csütörtök volt a fizetési határidő és hétfőn már el is indult az első szerelvény Nyíregyházáról. Veszprém amúgy csak több mint egy hónap mulva került sorra. (via holocaust emlékközpont) EDIT: Plusz egy sztori, amit akkor találtam, amikor a dátumokra kerestem a témában: "A két veszprémi gettót június 19-én kiürítették, az embereket vasúton a sárvári gyűjtőtáborba szállították. Onnan Győrön keresztül vitték őket Auschwitzba. Szintén Füzes László visszaemlékezéséből ismerjük, hogy a győri vasútállomáson egymás mellé állt be a veszprémi gettóból deportáltak szerelvénye és a Kőszegről a keleti frontra induló munkaszolgálatosokat szállító vonat. Utóbbin utazott Füzes László és barátja, a szintén veszprémi Klein Lajos is, aki meglátta feleségét a szomszédos vonatban. Parancsnoki engedéllyel a harctérre induló munkaszolgálatosok kiszállhattak és búcsút vehettek a vagonokba zsúfolt szeretteiktől."

[zeroz2ro]

Kárpátalját is elérte az eddigi legnagyobb orosz légitámadás - 24.hu

Nem lennék most a budapesti orosz nagykövet, amit kapni fog a Külügyminisztériumban ...

[kalmarlajos]

A csitári hegyek alatt...

[fovarosiblog]

Segíts, hogy kiadhassunk egy kötetet a 30. Budapest Pride-ra!

2025-ben tartjuk a 30. Budapest Pride-ot. A jubileumi alkalomból egy novelláskötetet tervezünk kiadni, amivel méltóképpen megünnepelhetjük ezt az alkalmat.

A 2025-ös Budapest Pride az ünneplésről, az összegző visszatekintésről és jövőről, a közös gyökereinkről és a minden magyar ember számára ismerős tapasztalatokról és szimbólumokról fog szólni. Az antológiához egy kortárs szerzőkből álló csapatot hoztunk össze, és arra kértük őket, hogy ebből az alkalomból írjanak LMBTQ témájú novellát.

A kötetbe hazánkban és külföldön élő magyar írókat, valamint egy Magyarországon élő külföldi írót kértünk fel. Az alábbi szerzők írtak novellát a kötetbe: Dunajcsik Mátyás, Gerevich András, Gerlóczy Márton, Harag Anita, Karafiáth Orsolya, Marton Krisztián, Moesko Péter, Muri Darida, Szaniszló Judit, Tóth Krisztina és Zelei Bori.

Államoktól és pártoktól függetlenül működünk, ugyanakkor a független pályázati lehetőségek csökkennek, az Európai Uniós támogatási rendszerből sok téren ki vannak szorítva az LMBTQ-szervezetek, és az aktuális politika kifejezetten ellenséges a hozzánk hasonló civil szervezetekkel. A mi lelkesedésünk és a hozzánk csatlakozó önkéntesek munkája rengeteget számít, de anyagi források nélkül nem elég. Az önzetlen adományaitokat a következő kiadások fedezéséhez kérjük:

a kötet előkészítéséhez szükséges feladatok (pl. illusztráció, tördelés)

a könyv nyomtatásának nyomdai költségei

a kötet bemutatójának teljes körű megszervezése

A könyvkiadás nem olcsó mulatság, ezért ha teheted, adományozz te is!

Az adománygyűjtő kampányunk 2025. január 15-ig tart, és 1.000.000 forintot szeretnénk összegyűjteni. Adományozni pedig itt tudsz.

Előre is köszönjük a segítségedet!

Köszönettel:

A Budapest Pride szervezői

[ciganyolga]

rohadjak meg

Basszus, majdnem egy éve vagyok már szülési szabadságon (milyen béna kifejezés ez amúgy, mintha végig, due date-től óvódáig szülnél, pedig hálisten azért nem). Az volt a tervem, hogy másfél évet leszek kábé itthon, az tök sok, azalatt mindent kitalálok.

Írok egy regényt, vagy legalább a Rotyipók történetei mesekönyv sorozatot (elkezdtem egyébként), gecigazdag leszek a kötéseimből (ehhez egy pulcsit kb. 200ezerért kéne adnom, valaki? egy eredeti Olgát? vagy többet?), vagy megvilágosodok, hogy mit kell csinálnom szoftvermarketingelés helyett (veteményes, cuki kávézó saját sütikkel, KÓCSING!), vagy ha ezek nem, akkor legalább elvégzek valami menő tanfolyamot (ezt is elkezdtem), amivel még menőbb szoftvermarketinges lehetek, mikor majd visszamegyek.

Mert mindenki tudja, hogy a dolgozni visszatérő gyeses anyukák mindenhol koloncot jelentenek, akiket valahova be kell suvasztani, úgyhogy rettegek előre, hogy kapok valami szirszar feladatot nemannyiért, amit persze elvállalok, mert azért nagyon hiányoznak a burzsoá dolgaim, amiket a techszektoros fizummal csinálhatok, de a gyeddel nem.

Szóval azt gondoltam, eddigre már meglesz a terv. De nagyon szarul állok.

Amikor a végsőkig sikerül nyomasztanom magam azzal, hogy nem hozok ki többet az itthonlevésből, ami amúgy elvileg arra van, hogy a kisfiúval legyek és mókázzunk, semmi másra, akkor vissza kell emlékeznem, hogy egyébként mindenképp akartam volna szünetet - kreatív szabadságot, ja - és az volt a B terv, hogy ha nem kapom be a legyet, akkor minimum 2 hónap sabbatical. Na hát milyen jól végigszoronghattam volna azt is, hogy nem hozom ki a legtöbbet az időből, amit azzal akartam tölteni, hogy lófaszt se csinálok. Egy másik országban, máshol lófaszt se csinálni ugyanis legit, mert az nyaralás.

Másrészt amikor meg azon mélázok, hogy á, de nem lelkesítenek már azok a problémák, amik a jelenlegi melóhelyen várnak, akkor meg a bennem élő zen Olga azzal jön, hogy de az miért baj? Persze, hogy leszarom, hogy mennyi lesz az MRR, meg kimegy-e az email kampány időben, de nem lehet, hogy ez az egészséges, és az eddigi úristen inkább itt ülök este 9-ig, mert ez annyira fontos hozzáállás volt a szar? Már megtanultam, hogy lehet azon is aggódni, hogy leesett a kisfiú a kanapéról vagy hogy fosik, és ezek azért perspektívába helyezik az őszi upsell email kampányt. Ami ha nem megy ki kedden, csak csütörtökön, mi lesz? Éjjel az ajtómon fognak dörömbölni az upgade-elni vágyó felhasználók, hogy hol van már az email a kedvezménnyel, te kurva?

Volt az ex munkahelyemen egy kollégánk, a Gábor, aki például már nem állt neki data breach-es hírhez kommentárt írni a PR-nak pénteken 2-kor, mert 4-kor neki a családdal mennie kellett a Tesco-ba. Mindig is a Gábor volt a munka attitűd példaképem, de nem töltöttem vele elég időt, azt hiszem, hogy el tudjam tanulni. (Hát, mindig később jött és korábban ment, ugye...).

Dehát gondolom, nem én vagyok az egyetlen a világon, meg főleg ebben az országban, akinek bűntudata van, ha egy percig is nem rohad meg. 20 év megrohadás után IS. Légyszi, hadd rohadjak meg nyugdíjig, ami majd 3 zsemlére lesz elég, szóval utána is még.

Azt már egész jól megtanítottam magamnak a terápián, hogy a megrohadás nem egyenlő szerelem, de lehet, hogy van ezzel még dolgom.