#ágykeret

[kanapekiraly]

Hálószobabútorok, franciaágyak, ágykeretek, gardróbszekrények, ágyneműtartók, éjjeliszekrények

[ndav1d42]

izlandi autós-camperes poszt! viszont hosszú is meg uncsi is, úgyhogy akit érdekel, majd úgyis tová...

...bbolvas. szóval akit esetleg részletesebben is érdekel a jármű. a jószág egy 2022-es Fiat Doblo Maxi (cargo) volt, 1.6-os dízel, nemtom hány lóerő meg nyomaték meg kilowatt, de nagyon ügyesen felkúszott a legmeredekebb szerpentineken is, faszán gyorsult emelkedőnek is, ha éppen arról volt szó. meg előzni is lehet vele, bár sokat elmond a vezetési stílusomról, h a tíz nap alatt talán 2-3-szor előztem, abból is az egyik egy munkagép volt. jaigen, és váltós, mert azt volt olcsóbb bérelni, engem meg nem zavar az automata hiánya.

lenyomtunk vele több mint 2100km-t a szigeten, amiből úgy 100-150km murvásút-földút volt. bírta. néha izgultam, h ilyen helykre hozom szerencsétlent, mit fognak szólni a bérlőscégnél, de mindig eszembe jutott, h a 76 000km alatt (amivel hozzánk került) már valszeg hússzor járt azon az aktuális földúton, meg negyvenszer megkerülte a szigetet, szóval szarnirá.

magát a camperré alakítást a raktérben nem izgulták túl, egy egyszerű fenyőléc "ágykeret" van ágyrácsokkal, azon egy matrac, oszt' jónapot. (persze megindult a fantáziám, h milyen marhajól ki lehetne használni ezt a rakteret, jóval ügyesebben meg kreatívabban is be lehetne építeni... namajd ha saját camperünk lesz, hahi)

hálózsák párnákkal járt vele. ágy alatt tároló a cuccoknak (alapból jár + kértünk is extraként: kempingasztal+székek, gázrezsó, edények+eszcájg [lábos, serpenyő, tányérok, bögrék stb.], hűtőláda, vizeskanna, két elektromos hősugárzó, jó hosszú áram kábel) + ide fértek a csomagjaink, bőröndünk, épp nem használt cipők stb.

a kempingcucc tökjó volt, többször is megálltunk pihenőknél vagy vmi látnivalónál, kipakoltunk rá, és főztünk vagy ettünk ebédet. kempingekben meg szinte minden reggel-este azon főztünk (ha nem volt normális közösségi tér/konyha).

A "szállás" kb. egy 140x200-as ágy méretű volt, bőven elfértünk, igazából tök kényelmes volt. az ablakok befüggönyözhetők, áram meg jött a konnektorból, ha a kempingben kértünk áramot és rá is csatlakoztattuk a kocsit (márpedig a fűtés miatt mindig kértünk).

vezetni fasza volt, első nap beleszoktam (az első kilométereken lefulladtam 2-3-szor, mire kiismertrm a kuplungot), utána élveztem nagyon. a legnagyobb istenáldása volt a 7"-es képernyős, Android Auto kompatibilis központi komputer izé, telefont rányomva faszán ment a googlemaps meg a spotify végig.

nemtom pontosan, h milyen fogyasztást hoztam össze, mert nem minden tankolásnál írtam fel a litereket (mivel úgyis tele tankkal kell visszaadni, meg amúgy is férne tudja, mikor kerülünk legközelebb kúthoz, inkábbmindig telenyomattam), de az egyik számolás szerint 7,4l/100km. ami nagyjából talán reálisnak is tűnik (?). (lehet, h valahol meg tudta volna mondani a fedélzeti komputer, de ilyen mélyen nem másztam bele a nyomkodásába).

negatívumok:

– mivel cargo jármű, az oldalsó tolóajtókat belülről nem lehetett kinyitni, így kicsit vicces volt mindig a lehajtott középső üésen átmászva kiszállni a kocsiból...

– a már említett elrendezés. lehetett volna kicsit jobb, pl. padszerű bevágás a tolóajtó mögött cipőfelvevéshez, meg egyáltalán beszálláshoz. az oldalsó falra is elfért volna pár polcszerű tároló

– az első kerekek kicsit kopottabbak voltak már sztem az egészségesnél, de ez a bérbeadó cég sara mondjuk. meg azért a műszerfalon is világított pár ikon... de tény, h ezek a kocsik nincsenek kímélve.

– őő, tökre nem jut eszembe más, tényleg meg voltam elégedve, és tudom ajánlani, aki hasonló kört menne a szigeten, mint mi.

nem negatívum, csak az én tapasztalatlanságom, h még az út végére se éreztem a kocsi méreteit igazán. leparkoltam, h jaj, biztos van vagy tíz centi az előttem lévő kocsihoz képest, aztán kiszálltam, és fél méterre voltam, a kocsi segge meg kilógott a retekbe'. aztán persze ilyenkor visszaszállás, korrigállás...

Amitől féltem, h majd nem tudom használni a belső középső tükröt, és csak az oldalsókra kel hagyatkoznom, de szerencsére el lehetett kötni a függönyöket, és ezzel se volt gond.

[mitsemerdekel]

Dolgok, amikkel nem rendelkezem:

nincs kedvesem, csak olyan, akit ezen a földön mindennél jobban és mindig szeretek és szeretni fogok

jövőkép

nagy látószügű objektív

apa

elfogadó nagyszülők

címkézett szexuális orientáció

lakás, de még csak albérlet sem, lehet a következő utamon majd az utcán alszom

saját háziállat

beutaló a házba, pedig ideje volna

turmixgép, turmixgép, turmixgép

ágykeret

Majd folytatom, meguntam, de jól esett.

[videkma]

Az ágykeret vásárlásakor elkövetett leggyakoribb hibák

Az ágykeret vásárlásakor elkövetett leggyakoribb hibák

A kényelmes ágy alap, ha regenerálódni szeretnénk egy hosszú nap után, és jól akarjuk kezdeni a következőt. Ebben a megfelelő ágykeret is segít, bár sajnos az is igaz, hogy a kiválasztása során komoly hibákat is elkövethetünk. Mik ezek, és hogyan kerülhetjük el őket? (more…)

[infinitodesignhu]

Minima - tömörfa ágykeret többféle méretben és színben

http://infinitodesign.hu/index.php/toemoerfa-butorok/agyak/minima

[egyszeruenelet-blog]

a “Komposzt wc” projekt

Mindenek előtt szeretném Országh József Professzor Úrnak hálásan megköszönni azt az átfogó tudományos anyagot, amit a vízgazdálkodásról és annak fontosságáról fogalmazott meg, az Ő tudása nélkül valószínűleg bele sem mertünk volna vágni ebbe a projektbe. Valamint köszönöm az alomszékes fb. csoport tagjainak is, akik saját tapasztalatukkal támogattak és segítettek engem. 
Akit komolyan érdekelt a témában és fontolgatja a száraz toalett, esővízgyűjtés bevezetését otthonában, annak szívből ajánlom, hogy olvassa el a professzor írásait, mert sokkal-sokkal többet adnak, mint amit én itt most felületesen le fogok írni Nektek!



Itt ülök hanali egy órakor és azon morfondírozom, hogy mikor lett ennyire szívügyem a wc-zés, hogy mikor kezdtem el ennyire rajongani a “komposzt wc”-k világa iránt. Nagyon érdekes annak az analógiája, hogy wc-zés után nem törődünk, illetve nem kell törődnünk azzal, ami addig a mi testünk része volt, ami belőlünk jött ki, egy gombnyomásra “eltűnik” és megszűnik minden felelősség. Gyermekeinket is arra neveljük, hogy ez csak pisi és kaki, fúj, és hogy nem az ő gondjuk foglalkozni vele. De a székletünknek és a vizeletünknek nem szűnik meg a létezése és nagy utat kell bejárnia csatornahálózatokon és rendkívül bonyolult szennyvíztisztítási folyamatokon kell átmennie, mire biztonságossá tudják tenni az elhelyezését. Víz. Ez is elég érdekes, hogy bőséges kristálytiszta ivóvízzel húzzuk le a wc-t, miközben olyan országokban, ahol tombol a szárazság, ölnének, hogy megihassák ennek a víznek egy cseppjét is. Merthogy ha lehúzzuk a wc-t, a fekália és a vizelet a tiszta élővízzel keveredve elértéktelenedik, nem tudnak végbemenni azok a természetes komposztálódási folyamatok, amik által visszakerülhetnének az élet végtelen körforgásába: megesszük a növényeket, melyekből kaki lesz, a kakiból tápanyag lesz, amit hasznosítanak a növények, megesszük a növényeket, melyből újra kaki lesz és így tovább.

Létezik a hagyományos vízöblítéses angol wc-re egy olyan alternatíva, ami: 

teljesen környezetbarát

egyáltalán nem használ vizet

olcsó

működése egyszerű

szagmentes

tartalmából pedig egy év alatt kitűnő minőségű virágföld keletkezik, amit felhasználhatunk a veteményesben zöldségeink és gyümölcseink neveléséhez.

Mindennek fejébe még szépmművészeti értékkel is bírhat és ízléses bútorként is funkcionálhat, ha asztalos mester vagy ügyes kéz készíti el.

Ezidáig a környezetünkben viccesen csak “komposztbudinak” hívtuk, de egyrészt tiszteletből, másrészt a közhiedelmek és félreértések eloszlatása érdekében szeretném tisztába tenni a fogalmakat és innentől hivatalos nevén:

alomszéknek fogom szólítani.



Ugye a budiról vagy árnyékszékről elsőre mindannyiónknak a nagyszüleink kertjének hátuljában meghúzódó, nem éppen bizalomgerjesztő, rozoga pottyantós jut az eszébe, ami aligha rózsás illatáról és patinás tisztaságáról volt híres. Ez alá a budi alá volt ásva egy nagy sötét gödör, gyűlt benne a cucc, aztán ha megtelt, akkor vagy kilapátolták, vagy építettek mellé egy újat. Azt meg max a Fűrész c. film egyik szopatásaként tudtuk volna elképzelni, hogy ezt a bűzös objektumot be is vigyék a házunkba és ott üzemeljen a tiszta fehér porcelán wc-nk helyett.



Az alomszék csupán annyiban hasonlít ehhez a rendszerhez, hogy működéséhez nem kell víz. 
A legegyszerűbben megfogalmazva ez egy vödör, amibe elvégezzük a dolgunkat, majd alommal (faforgács) “húzzuk le”, olyannal, amit a rágcsálók alá is szokás rakni a terráriumba (Innen a név: alom-szék). 
Ha megtelt, akkor a tartalma megy ki a komposztba, kimossuk a vödröt és kezdődik előről a volyamat, tényleg ennyire egyszerű. Tehát ha van egy vödrünk meg forgácsunk, akkor végülis mindenünk megvan hozzá, persze a kényelem és az esztétikum végett építeni szokás köré egy olyan szerkezetet, ami emlékeztet a jól megszokott angol wc-re.


Oké, de nem büdös, meg nem látszik benne a “cucc”??


Értelemszerűen ez az első és no1. kérdés, amit mindenki feltesz, röviden megválszolva pedig: nem. A fa forgács (cellulóz), teljesen takar és megköti a szagokat, így miután elvégeztük a dolgunkat és “lehúztuk” az alomszék-et, semmilyen szag és “látvány” nem tud kijönni belőle. Olyannyira nem, hogy bevallom először én is nagyon szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban és azt gondoltam, hogy mindenki szépít azért egy kicsit a maga javára a történeten és nem szagtalan ez az almoszékesdi. Aztán amikor először úgy IGAZÁN használatba vettem a sajátunkat, 15 perc múlva visszamentem, felnyitottam a wc deszkát és jóóóó mélyen beleszagoltam, elképedésemre csak friss fenyő faforgács illatot éreztem az orromban, mást nem. Innentől kezdve mi is (és azóta a vendégeink is) bizton állítjuk: az alomszék rendeltetésszerű használat esetén teljesen szagmentes marad.


Alomszék a mi életünkben: 

Idestova 4 hónapja, hogy leváltottuk a vízöblítéses wc-nket egy alomszékre.

Egy kis történet a konstrukcióról…

Persze ezt több hónapnyi kutatás és tervezés előzte meg, melynek minden percét imádtam, egyszerűen égtem a vágytól, hogy családapaként saját kezűleg építhessem meg az alomszékünket, mely meghatározó szerepet fog betölteni az életünkben és a gyermekünk környezettudatosságra való nevelésében. Megjegyzem teljesen nulláról indultam, életem összes barkácstudása egy ikeás ágykeret és asztal összeszerelésében merült ki, tehát ha én meg tudtam építeni, akkor bárki képes rá.



Elkezdtem olvasgatni a témában és próbáltam minél jobban megérteni, hogy hogyan is működik ez az egész rendszer, valahogy fejben túlbonyolítottam és egy ilyen pofon egyszerű dolog köré csomó misztikumot képzeltem, hogy ha túl sok vagy túl kevés almot szórok rá a cuccra, akkor felrobban az egész és úszni fogunk a szarban. 😅 Itt is megemlítem Országh József tanításait és az Alomszékes fb. csoport tagjait, akik segítőkészségükkel rengeteget segítettek a kérdőjelek felszámolásában és a dolgok helyrerakásában a fejemben.


Inspirációként gyűjtöttem képeket különböző oldalakról, még Pinterestről is, voltak elképzeléseim, hogy mit szeretnék, hogy mi fog elférni a fürdőszobánkban és hogy mi áll a mi ízlésünkhöz a legközelebb. Aztán elkezdtem tervrajzokat készíteni, ebben Zsófi nagyon sokat segített, anyagokat összeírni, hogy körülbelül mennyi faanyagra, csavarra lesz szükségem. Az első és legfontosabb szempont egy nagy méretű rozsdamentes acél vödör vásárlása volt, hiszen ez az alomszék lelke, ennek a méretei, kialakítása fogják meghatározni az egész alomszék felépítését. Van, aki műanyag vödröt választ, de ez véleményem szerint nem túl elegáns és hosszútávon magába szívja a szagokat, színeket. Minél nagyobb vödröt szerettem volna vásárolni, hogy ritkábban kelljen a kerti komposztálóba üríteni, de egyrészt a kereskedelmi forgalomban maximum 15 litereset lehet kapni, másrészt többen jelezték, hogy ami ennél nagyobb, azt már megtelve nehezebb is cipelni, főleg ha olyan családtag van csak otthon, aki nem bír el nagyobb súlyokat. Végül egy 15 literes acél vödröt vásároltam fedővel.



A WC ülőkére nagy hangsúlyt fektettem, fontos volt, hogy tömör fa legyen és legfőképpen nem fehér műanyag vagy hologramos kiskutyás (bár az is elég vadul tudna mutatni), de sajnos tüzetes nyomozásom és telefonálgatásom után hamar rájöttem, hogy ma már csak fa hatású nyomtatott fóliás MDF wc ülőkéket gyártanak, amik persze hűen utánozzák a fa erezetét és színét, de közben meg mégiscsak műanyagból vannak. Már majdnem lemondtam tökéletes ülőke megtalálásáról, amikor egyszer a Bauhausban jártam valami teljesen más dolog miatt és véletlenül elhaladtam a wc ülőke osztályon és ott megláttam a Nagy Őt. Mármint a wc ülőkék nagy Ő-jét, ami tökéletesen beleillett az elképzeléseimbe, egy tömör tölgyfa ülőkét, krómozott zsanérokkal, azonnal meg is vettem.


Egyszerre gyermeki öröm és felnőttes férfias büszkeség járt át, ahogyan elkezdődött fizikailag formát ölteni a “komposzt budi” projekt. Dekopír fűrésszel kivágtam rétegelt lemezből az alomszék formáját és a vödörnek való lyukat, ráillesztettem a wc deszkát. Aztán majdnem 2 hónapig teljesen megállt a projekt, mert nem bírtam az általam választott vödörnek úgy megtervezni a helyét, hogy az tökéletesen beleilleszkedjen a bútorba és rá lehessen hajtani a wc deszkát, de aztán csak sikerült áthidalni a nehézségeket. A váz maga egy masszív szerkezet, melynek stabilitását és a ránehezedő súly elvezetését 7db 5x5-ös stafni fa oldja meg. A teteje rétegelt lemez, az oldala pedig tömör fa lécekkel lett befedve. Végül pedig környezetbarát Kreidezeit keményolajjal kezeltem, világos tölgy színben. Ja igen, és ha azon morfondíroznál, hogy mi az a kis ajtó ott oldalt azzal a cuki bútorgombbal, az egy alomtároló, amibe a faforgácsot tartjuk, abból szoktuk kivenni az almot, amivel leszórjuk a “dolgunkat”. Egy jó tanács annak, aki ilyet épít: a kis ajtót egy helyett két zsanérral érdemes felszerelni, sokkal stabilabb lesz!



Mint az elején említettem, életemben semmi közöm nem volt semmilyen barkácsoláshoz, dekopír fűrészt is azért vettem és fogtam először a 23 évem alatt, hogy megépítsem az alomszéket, tehát messze nem tökéletes az, amit építettem. Egy asztalos minden bizonnyal megmosolyogná a megoldásaimat, azt, hogy az “egyenes”, mint fogalom köszönő viszonyban sincs az én fűrészelésemmel, de én tökéletesen elégedett vagyok a végeredménnyel és boldog vagyok, hogy Zsófi is rajong érte és szeretettel használja. ♡


Saccolva mindösszesen körülbelül 25 ezer forintba került az alomszékünk megépítése úgy, hogy kiemelt figyelmet fordítottunk az anyagok minőségére és az esztétikára:


15L inox vödör: 5.000 Ft.-

tömör tölgy wc ülőke: 10.000 Ft.-

fa anyagok, csavarok: 10.000 Ft.-

Így használjuk a gyakorlatban:

A tiszta vödör aljára kb. 10 cm vastag almot szórunk, ez szívja magába a legtöbb nedvességet.  Innentől úgy használjuk, mint egy sima wc-t, tehát pisilünk, kakilunk bele, beledobuk az elhasznált wc papírt, majd mindezt faforgáccsal szórjuk be, nagyjából ilyen arányban: pisi: 1 bögre alom , kaki: 2 bögre alom, de persze az a lényeg mindig, hogy fedve legyen a “dolgunk”. Mi kanál vagy bögre helyett marékkal szórjuk, jó tapintása van a friss forgácsnak. WC papírnak a legolcsóbb újrahasznosított, illatmentes CBA-s vagy Coop-os wc papírt használjuk, ami könnyen lebomlik és nem juttat káros anyagokat a természetbe. 
Faforgácsot egyelőre legnagyobb kiszerelésben a Fressnapfban veszünk, ami nagyon jó minőségű, de azért ez hosszútávon elég luxi, úgyhogy érdemes felkeresni interneten a környéken olyan embert, mondjuk asztalost, aki árul zsákban faforgácsot (pl. Agroinform-on), úgy fillérekbe kerül.



Két felnőttel számolva nálunk 2-3 nap alatt telik meg úgy a vödör, úgy, hogy mi szinte mindig itthon vagyunk és étrendünkből fakadóan nagyon gyakran járunk a wc-re. A kislányunkkal, Lunával mosható pelusozunk, tehát annak a tartalmát is ide ürítjük. Wc kefe használatára nincs szükség. Amikor megtelik, akkor felhajtom a wc ülőkét és kiveszem a vödröt, amit hátraviszek és kiöntök a komposztba. Ha van száraz vágott fű akkor azzal még be szoktam takarni, hogy megkösse a szagokat és a nedvességet, ha nincs, akkor a komposzt érettebb részét ráforgatom, de mindezek hiányában is csak közelről érezni a szagát, ami egyébként néhány nap alatt teljesen elillan. (Van, aki hordóban komposztál, ez biztosan “diszkrétebb”, de nekünk a hagyományos komposztálási módszer tökéletesen bevált.)
 A kiöntött vödröt kerti csapnál jól elmosom, majd kiteszem a napra száradni, így az UV sugárzás fertőtleníti is, ha nem süt a nap, akkor egy ronggyal eltörlöm, illetve ecettel, néha szanitollal kifertőtlenítem, ez utóbbival szoktam néha az alomszék használatos részeit (deszka, bútorgomb, vödör pereme körül áttörölni.
 Ha megtelik a komposzt, akkor pedig letakarjuk és egy évig hagyjuk érni, ez idő alatt minden patogén elpusztul benne és a kész termék tökéletesen biztonságos a kerti felhasználásra.

És a legkellemesebb furcsaság a mai napig még mindig az, hogy nincs wc lehúzás hangja, ami éjszaka nagyon kellemes, ha vendégek jönnek, akkor pedig vicces, mert mindig számon tudom kérni Őket, hogy miért nem húzták le maguk után a wc-t, hisz tök csendben jöttek ki! 😄 A wc-zés jövője egyébként szerintem ez lesz, jelenleg ugye létezik száraz piszoár és olyan wc, ami fürdő-kézmosó vízzel vagy esővízzel öblít, de vannak a kereskedelmi forgalomban aranyáron komplett rendszerek is, amik saját, zárt komposztáló kamrával rendelkeznek, ez a kamra a pincébe vagy a ház alá kerül, és néhány havonta már csak a kész komposztot kell innen kilapátolni. Nem tudom mit hoz a jövő, de az biztos, hogy mi azonnal beleszerettünk a komposzt toalett használatába és mindenbe, amit vele kaptunk, az elmúlt 4 hónap pedig csak jobban megerősített minket abban, hogy mennyire jó döntést hoztunk, és jelenleg nem tudnánk elképzelni, hogy bármikor is visszatérjünk a hagyományos angol wc-khez.

Inspirációim:  http://www.diyhousebuilding.com/bucket-toilets.html

https://www.lecopot.com/6-toilettes-seches-interieures-artisanales

https://www.fabuloustoilettes.com

 Szeretettel, Lackó

[nyeznajka]

Letört a kurva Beddinge (IKEA) egyik tartóvasa, ami egy ilyen hajlított kis vastag vaslemez, mind a 4 saroknál van egy, erre fekszik rá az ágykeret.

Mindez amúgy 3 éve történt. Nagyon szépen egy stóc könyvvel helyettesítettem. Nekem megfelelt, és a most kiköltözött lakóm is elég igénytelen volt, őt sem zavarta.

De most ugye új lakót kéne szerezni, egyelőre kurvára nem jelentkezik senki, és mivel én jövő hétfőn húzok vissza németbe, így kénytelen leszek ingatlanosra bízni a bérbeadást.

De az a vasdarab közbe el is tűnt, eredetileg szegecselve volt, gondolom szép stramm csavarokkal lehetne azért rögzíteni.

De hogy szerzek ilyen kis vasdarabot?

Segítség!

[matracvasarlas-blog]

Az ágykeret nyikorgása nagyon kellemetlen és zavaró tud lenni. Mostani cikkünkben szétválasztjuk a matrac és az ágyrács nyikorgását, így most az ágykeret nyikorgásával fogunk foglalkozni.

[uvegkupola]

Sűrűség

a kék erek a tenyeremben

térképet rajzolnak

artériákban az Alföld

hemoglobin földutak

oda megyek ami vízbe ér

még szürke hályog ül a tájon

repceolajba zsibbad a szerb határ

hajnalokra cseréled az éjszakáidat

partra mos a várakozás

azt mondtad

vizes hajjal jobban szeretsz

én meg valami olyat

hogy mennyire fázom

kívülről látlak magam felett

bronzba öntöttél

nem mozoghatok

az ablakpárkány lüktetésén

átnézek szúnyoghálón ki

sárszagú az ég

kezed nyomán

varasodik a lépcsőház

műanyag ez a test

nem én vagyok

csak a te légzésedet hallani

ipszilon repedés a plafonon

függőleges hullámtörők -

ágyláb és ágykeret

mézzel tele a szám

nem szólhatok

reggelre megnő a testem viszkozitása

már ólom vagyok

[monvraidelire]

A másik tenger partján

Gyűrött, fehér paplan rengeteg. Egy hirtelen mozdulat, melyre megadóan nyög fel a fa ágykeret. A tetőablakon beszűrődő vakító fénycsóva, mely a tudatlanság ködfelhőjéből ébredő szempárt fogadja. Gomolygó nyári forróság és valami megfoghatatlan érzés. Az ágy másik oldala üresen tátong; tegnap még ketten voltunk – jut eszébe, majd elhessegeti az értelmetlen gondolatot. Hisz a lepedő még magán hordja egy férfi testének alakját. Mégis, mintha álmodta volna az egészet. Erőt vesz magán és kábán kimászik az ágyból. Járt már itt korábban, ebben egészen biztos volt. A ház egyetlen hálószobájával szemközti antik íróasztal is egyetértően bólogat. Az emeleten van. Mikor körbe néz, pár másodperc erejéig, mintha egy egymással incselkedő fiatal lányt és fiút látna maga előtt az asztal melletti pamlagon. A fiú pajzánul rákacsint. Egy emlékkép, de nem volt benne egészen biztos, hogy a sajátja-e. Megakad a szeme egy ajtón. Az immár köddé veszett pár mögött felsejlő erkély elérhetetlenül távolinak tűnik, mintha nem is a ház része lenne. Bosszantó titokzatosság lengi körbe, s úgy érzi oda kilépve megtudhatná a történet végét itt és most. Hogy mi történt mindezek után. Hogy mi lett velük. Ám érzi, hogy még nem áll rá készen, hogy még nincs itt az ideje. Így hát szép lassan elfordítja a tekintetét a kísértés forrásától és céltudatosan lefelé veszi az irányt.

A meredek lépcső padlódeszkái ismerősen nyöszörögnek léptei alatt. Leérve az est fényárjában úszó nappali fogadja, mely egyben konyhául is szolgál. Megint az a fiatal pár, s most valami lassú számra táncolnak. Ahogy összefonódva úszik a testük a lágy dallamra, a lány szemében egy könnycsepp csillan. Aztán hirtelen egy vidámabb dal következik, és úgy tűnik, hogy a lány is megfeledkezik arról, amitől olyan szomorúvá lett az arca. A pillanat az övék, és csak ez számít. Majd máskor elmondja a fiúnak, amit akart. Lesz még rá idő – gondolja, s önfeledten kacagva ugrálni kezdenek a pörgősebb ritmusra.

Ahogy a konyhától balra fordul, meglátja a teraszt – egy hatalmas üvegajtó választja el a ház teraszától és a kinti világtól, melynek hátterében vörösen izzó korongként lebeg a lenyugvó nap. A barátai, egy másik pár és Ő, már javában nekiláttak az ivásnak, és kint ücsörögnek a cigaretták füstfelhőjében, a sörrel megpakolt műanyag asztal körül. Hiszen négyen voltak, már emlékszik. A huszonévesek jellegzetesen gondtalan nevetése szűrődik be a házba, miközben az ajtót kinyitva kilép a kora hajnali, immár üresen tátongó teraszra. Mint egy hatalmas sóhajtás, az arcába csap egy frissítő hideg fuvallat. Már elmúlt az egész, mégis mintha folyamatosan történne. Előre tekint, s a végtelenül hömpölygő tengert látja. Háta mögött az oly sokat látott és megélt nyaraló áll sziklaszilárdan. Igen, egy nyaraló, nem csupán egy hétköznapi ház. Több generáció fotóalbuma az ott megélt boldog pillanatokból, melyek a jelen súlyától megszabadulva, immár önálló életet élnek.

Meleg kézfejek nehezednek a vállára, majd ölelésbe váltanak. Puha bőr tapintása, s egy régről ismerős illat. Az otthon érzéséből áradó mérhetetlen nyugalom.

Az idő megannyi síkján verdesik a hullámok a partot, és mindegyikben egy a közös: mi egymás karjaiban vagyunk.

[kanapekiraly]

Neked is fontos a pihentető alvás? Válassz kényelmes, tágas és jó tartású franciaágyat, egészséges rugós matraccal és aludj mint a tej! 🛌😴😊

[triglavtripwithmellon]

Day Two

Az első éjszakák tekintetében nem javult túl sokat a helyzet. Az addig hanyatt fetrengő kutya fényt kapott, majd arcon lihegéssel jelezte, hogy neki bizony dolga volna odakünn. Essünk túl rajta gyorsan, mert rohadtul aludnék. Kiballagtunk a fenyvesbe, ahol kb az orromig sem láttam, majd megvártam amíg Mellon elvégzi a dolgát. Mehetünk aludni végre? Olyan hat tájékán keltem másodszor. Kriszti még verte a szunyát, így gyorsan levittem az ebet gittelni. Hamar letudtuk és vissza is fordultunk az ingatlanba. Átvedlettem futó jelmezbe és toltam egy edzést kolompoló tehenek, legelésző lovak és a reggeli körüket róvó belga nyugdíjasok között. Mire lakótársaim megébredtek már lenyújtva, letusolva vártam a napot. Első állomásnak a Pokljuka-szurdokot lőttük be. Kicsivel Krnica után egy útszéli vendéglőnél parkoltunk le. Már készült a bárány a grillen, de mi csak almás és áfonyás pitét rendeltünk a frissítő kávé mellé. Elfogyasztottuk a finom csemegét és nekivágtunk a túrának. 

A lankás ösvényt hamar felváltotta egy szerpentin a szakadék szélén, mely a szurdok aljába vezet. Roppant, függőleges falak tornyosulnak az ember köré, fenyők magasodnak mindenütt. Ahogy a katlanból felnézünk egy elfeledett világ képe jut eszünkbe róla. 

A Jurassic World jut az ember eszébe a tájról, csak kevesebb T-Rex rohangál szabadlábon. Szépen le lehet csorogni az egykori patakmeder mentén.

Mellon is jól járt, mert az a minimális vízhozam, amit ez a csermely produkál, felduzzadt a zárásokon, így random wellness lehetőségek alakultak ki a számára. 

A második szakasz az főként felfelé haladt, így a szintemelkedés nagy részét erre az etapra koncentráltuk. Mindkét utazótársam a seggén vette a levegőt, amire felértünk a kaptatón, de innen egy könnyed erdei sétával értünk vissza az autóig. Sajnos kellemesen büdösre izzadtuk magunkat, így hazakocsikáztunk felfrissülni. Kis sziszegős szappan, kis hajba túrás és már készen is álltunk a késői ebédhez. Legutóbbi itt jártunkkor a Vintgar-szurdok szájában álló kricsmit már felfedeztük. Akkor megfogadtuk, ha egyszer kalézolunk még erre, ide biztosan visszatérünk. A pisztrángjuk annyira friss, hogy az út túloldalán rohanó Radovna folyóban, ketrecekben tartják élve őket az elkészítésig. 

A minőség mit sem változott, nagyon finomat ettünk a gombalevesen, a pisztrángon át a híres bledi krémesig. Mellon örült, hogy végre nyugta van, így végigaludta az eseményt. Azt sem vette észre, hogy egy meglett szarvasbogár mászik a bundájában. A szállásra érve heves keresésbe bonyolódtunk, hogy találjunk másnapra apartmant, de sajnos nem jártunk sikerrel. A faxnis útitársnőm minden opciót elvetett. Nem akart ablak nélküli szuterénben, sem egy glamping névre hallgató fasátorban közös fürdővel, sem pediglen egy szobának kialakított pajtában aludni, ahol ágykeret helyett kockabálákon van a matrac. Hiába, kiveszett belőlünk az a régi virtus.

Rövid sétára indultunk Goreljekben a szállásunk környékén, ahol megnézhettük a szabadon kóborló teheneket, majd azt, hogyan gyűjti be, majd tereli össze őket a gulyás. Az egyiket éppen a kukából való csemegézés közben csípte fülön. Megkérdeztünk pár helyi arcot szoba reményében, de sajnos itt is minden foglalt volt. Ezzel a tudattal feküdtünk le végül. Ágyesz-bugyesz holnap mehetünk haza, de azért még kimaxoljuk a napot.

[tonmarton]

ittvan mégegyszer erőltetett viccek nélkül is, hogy több esélyünk legyen.

150x200as matrac,ágykeret és ikeás tölgy kihúzható ágynemütartó eladó

60 000Ft

[infinitodesignhu]

Manello - tömörfa ágykeret választható színekben és méretben.  Gázteleszkópos, fiókos ágyneműtartóval is kérhető

http://infinitodesign.hu/index.php/toemoerfa-butorok/agyak/manello

[matracagyagykeret]

Matrac, ágy, ágykeret Egy weboldal, ahol

matrac, ágy, ágykeret kapható nagyon jó áron.

[letschadd]

Gerenda ágykeret https://ift.tt/2XSTRvo