szerethetettlen01 - Tumblr blog

[szerethetettlen01]

Most már biztos.. Hiányzik az exem...

[szerethetettlen01]

Hát neked tényleg nincs semmi gerinced.

[szerethetettlen01]

Már nem érdekelnek az olyan emberek, akik csak a rosszat látják meg bennem. Nem érdekel, ha valaki más véleménnyel van valamiről, mint én. Nem érdekel, ha ez miatt akarnak bántani. Fel álltam és innentől nem befolyásolja a hangulatomat egy ember sem.

[szerethetettlen01]

Már foggalmamsincs,hogy mit tegyek

[szerethetettlen01]

Félek a magánytól..

[szerethetettlen01]

Kezdem újra feladni... lehet, hogy utoljára?

[szerethetettlen01]

Félek attól, hogy el menekülök és utána rosszabb lesz..

[szerethetettlen01]

rettegek, hogy elkúrom és nem lesz visszaút.

[szerethetettlen01]

Istenem de imádom a nevetésed. Odáig vagyok érte.

[szerethetettlen01]

Szeretném az összes szabad időmet veled tölteni.

[szerethetettlen01]

Ez egyre nehezebb.

[szerethetettlen01]

Sose fognak elfogadni..

[szerethetettlen01]

Űznivaló gondolatok előzték meg az artériám, kiszabadultak a testemből, rászorítottak a nyakamra, hogy a maradék levegőmtől is megfosszanak, majd csiklandozva haladtak tovább a gerincemen, ízenként lezsibbasztva a végtagjaim. Az egyetlen kis fonál, mely összekapcsolt a valósággal megnyúlt, és lassan hintáztatott a fekete, semmitmondó gödörben.

Marasztalt. Sosem féltem a sötétben, de ma kislámpával alszom el.

-Meryem McLoad

[szerethetettlen01]

Nem.

Én nem haragszom rád.

Csalódtam benned.

A kettő között óriási különbség van.

[szerethetettlen01]

A télben a másnapos hó roppanása az, mely apró megnyugvást tud nyújtani buzgó lelkünknek, minden zord ellenére is. Igazából, mi is olyanok vagyunk akár a másnapos hó. Összeroppanunk.