kiutavadonba-blog

[kiutavadonba-blog]

Még jó, hogy mostantól korán lemegy a nap, így amikor tegnap elkezdett esni az eső, már sötét volt, és a nedves aszfalt visszatükrözte a köztéri lámpák és az autók reflektorainak a fényét. Ilyenkor a legegyszerűbb közút is olyan, mint a Lánchíd, teljesen aranyba borul. Szeretem ezeket az esős, sötét őszi délutánokat.

[kiutavadonba-blog]

kék

[kiutavadonba-blog]

TRUE

[kiutavadonba-blog]

 bár csak ilyen lenne az otthonom (lehet ilyen a mennyország- és Isten hordja a hátán)

going home

(in collaboration with Mark Conlan)

[kiutavadonba-blog]

Mindig másokra fordítom az időm. Meg kell tanulnom NEM-et mondani. 

Olyan az eddigi életem, mint a jegyzetfüzetem, ami egyre vékonyodik, mert mindig kitépek és adok egy lapot annak, akinek nincs, csak én nem írtam még bele semmit soha. 

[kiutavadonba-blog]

who the fuck I am

Ha valaki jót akar neked, azzal kezdi, hogy ha majd lábra állsz, és megtanulsz járni, mindig nézz a lábad elé. De hova nézzünk, mire figyeljünk, ha elkezdünk élni? Olyan könnyű kívül kerülni magunkon. És most nem a figyelem csodálatos útjairól beszélek, amivel birtokunkba vonjuk a minket körülvevő világot, hanem arról az állapotról, amikor nem vagyunk jelen az életünkben, és erre még mentségeket is keresünk, munkáról, kötelességről beszélünk, vagy mások érdekeit emlegetjük. 

Ahelyett, hogy mi lennénk nagyok, magunkra vesszük a példaképeink árnyékát, mint valami furcsa védőruhát, mert azt hisszük, megvéd a szürkeségtől.

Például milyen volt ma az én napom? Láttam egy nőt, aki kitolt a parkba egy idős, tolókocsis embert, valószínűleg a nagyapja lehetett. Nem értettem, miért fordítja a fal felé, így nem látja a liget gyönyörű, vörösessárga levelű fáit. A férfi csak ült a székben, nem szólalt meg, merev arccal bámult maga elé. Valószínűleg demenciában szenvedett, lehet a nő azt hitte már nem is érzékeli maga körül a világot. Azért finoman megkérdeztem: nem lenne mégis szebb látványban része, ha a fal helyett a gyönyörű őszi színkavalkád felé fordítaná a tolókocsit? A nő erre értetlenül nézett: milyen színkavalkád? Nem a beteg, idős bácsi nem érzékelte a külvilágot, hanem az egészséges rokona! Nem vette észre, mit érdemes nézniük.

[kiutavadonba-blog]

awwwwww

[kiutavadonba-blog]

azrt hiszem kék haj fetisiszta vagyok 

[kiutavadonba-blog]

AgJc

[kiutavadonba-blog]

A dashboardomat elnézve ez a tumblr olyan,mintha a tömött hatos villamoson beszélnék magamban félhangosan,csak nem érzem tőle olyan hülyén magam.

[kiutavadonba-blog]

Haj

[kiutavadonba-blog]

A fák levelei bevörösödnek ősszel,egy csomó idősödő nő pedig a korának leplezésére a piros elképesztő ízléstelen árnyalataira festi be a haját....Miért???Az ilyen ősztől mentsen meg az Isten

[kiutavadonba-blog]

Love me tender

A szeretet a legfontosabb. Mennyit hallgattam ezt gyerekkoromban. És néha olyan jól esik kimondani ezeket a boldogító közhelyeket, mint reggelente a végső, kijózanító ébredés előtt visszabújni még egy kicsit a jó meleg ágyba. 

[kiutavadonba-blog]

Nem tudom, honnan jött ez, de hirtelen bevillant, hogy ha valaki örül olyan apró dolgoknak, mint mondjuk a járdák egyenetlenségeiben felgyülemlő virágszirom, a sorházak érdekes kőfigurái, a tűzfalakra festett graffitik, vagy az a változás, amit a busz utasainak arcán okoz a gyönyörű táj (te ilyenkor nem nézel ki az ablakon, hanem az arcokat figyeled, hiszen a tájat már jól ismered), szóval aki mindezeket -és általában a jó dolgokat- észreveszi, és értékeli, az tulajdonképp Istent szereti (akkor is, ha nem ismerte meg, nem hisz benne), hiszen ő pontosan ezekben a dolgokban nyilvánul meg, minden ehhez hasonló dolog tőle származik. (Mondhatjuk, hogy tulajdonképpen az ateisták is szerethetik Istent, akkor is, ha nem tudnak róla. És ez éppen elég ahhoz, hogy üdvözüljenek. Mi ez, ha nem hatalmas kúlság, szinte felfoghatatlan kegyelem?) 

[kiutavadonba-blog]

[kiutavadonba-blog]

[kiutavadonba-blog]

ilyen hajat akarok...