emberagepben-blog - Tumblr blog

emberagepben-blog · 9 years

Photo

Ez itt egy Loom hangrajz - Valcz Péter rajza. Kattints, hogy meghallgasd és te is csinálhass egyet.

#loom

0 notes

emberagepben-blog · 9 years

Text

Megismerjük Valcz Pétert

Peti az Orgonamátrix társrendezője, dramaturgja, lámpaidomárja. Elmondja, hogyan keveredett bele.

Ez itt tényleg játszótér, hála Istennek. Fontos, hogy az ember megtalálja azokat az embereket, akikkel felszabadultan tud játszani. Na, nekem az Ernő ilyen. Az alkotást sokszor összefüggésbe hozzák egy a gyerekkorból maradt kreatív állapottal. Összekapcsolások, összefüggések, az ismeretlen felfedezése. Olyan az egész, mint egy kirakós, egy puzzle… vagy egy Rubik-kocka. Nem tudom, ez hogyan jutott az eszembe.

Párizsban a Lecoq-iskolában tanultál fizikai színházat. Mi történt veled, miután hazajöttél?

A Koma Társulathoz jöttem. Ők pont az egyik építkezési időszakuk végén voltak. Bekapcsolódtam, leszerződtem. A fizikai színház miatt meg egy csomószor játszottam állatot. Ez aztán Németországban is kísértett.

Milyen állatokat játszottál?

Macskát, kutyát, tevét, varjút, pingvint… Nemrég az Állatkertben mutattunk be egy mesedarabot, amit Czakó Máté rendezett. Ott meg a tevék mellett próbáltunk. Az állatok végigkísérik az életemet.

A Koma után Németországba mentél. Hogyan kerültél oda és meddig maradtál?

A Koma utolsó bemutatója egy német koprodukció volt. Négyen mentünk ki, kettőnket visszahívtak. Ez 2012-ben volt, Ingolstadtban, a Duna partján. Ez egy baromi gazdag város, itt sírt fel az első Audi. A német kapitalizmus csúcsa. Azt éreztem, hogy a legtöbb város ide tart. Közben meg Kaposvár-hangulatú volt az egész... meg bajor, ami meg jópofa. Nagyon megszerettek ott. Mivel előtte nem tudtam németül, így az egész elég nagy kihívás és kaland volt. Aztán lassan rájöttem, hogy az ottani problémák nem az enyémek. Szóval hazaemigráltam. Hazabicikliztem a Duna mellett egy kis váteszi hátszéllel. Itthon - életemben először - szabadúszóként kezdtem dolgozni. Azóta az Orgonamátrix az egyik legizgalmasabb kapás.

Hogyan látod az itthoni közeget most?

Én alapvetően a függetleneknél vagyok. Ez egy döntés volt. A kőszínházi rendszer egyelőre nem az én világom. Túl szűk és kiszolgáltatott. Vágyaim még univerzálisabbnak ennél. Rendezek, írok, játszom. A Komában azt éreztem, hogy a gondolataimmal befolyással tudok lenni az egész rendszerre. Inglostadtban pedig azt, hogy nem szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol két nap leforgása alatt nem lehet megbeszélni a főnököddel az aktuális problémáidat. Szóval a közeg hangulata, a rendszer állapota összemosódik az identitás kereséssel. Szerencsés vagyok, hogy kitágíthattam a határaimat, kielégíthettem a kíváncsiságomat. Külföld most már nem egy romantikus jobb élet színhelye, és ezzel párhuzamos az itthoni közeg is árnyalódik. Ez az érzelmi politizálás persze eléggé megterhelő, de hát a volt rendszer nem nagyon engedte felnőni ezt a társadalmat, így még most is elég kamaszos. De már nem akarom itt hagyni.

fotó: Ember Sári

Hogyan talált meg az Orgonamátrix?

Rubik Ernő. Nagyon jó barát. És a barátság ápolásának egyik leghatékonyabb formája, ha együtt dolgoztok. Azzal keresett meg, hogy a tavalyihoz képest színházibb produktumot akar létrehozni. Feladatköröm elég vegyes.Dramaturgoskodom, játszom, egyeztetek és közben igyekszem ezeket a kedves zseniket racionalizálni.

Hogyan foglalnád össze, mit látunk majd október 8-án?

Az újzenei cirkusz kifejezés találó. Különböző művészi… várj, ez azért nem könnyű. Szóval különböző művészi területek innovatív technikai összekapcsolódásából kirajzolódó egészestés happening.

Gyönyörű. És mi a történet?

Kapcsolatok születése, szétesése, bonyolódása. Ki kit irányít? És ki irányítja ezt az egészet? Ember a gépet - vagy fordítva, vagy is-is. Hehe, ez mondjuk az egész próbafolyamatra is egy adekvát kérdés. Nem vagyunk egy társulat. Ez inkább all stars csapat. A cél az volt, hogy minden résztvevőből előhozzunk a játékot. Mint ahogy Pepével is történt (Kiss Péter, a Müpa világosítója - bn).

fotó: Ember Sári

Mi történt Pepével?

Mikor először mentünk a Müpába, megkérdezte, mit akarunk látni. Hümmögtünk, hogy mindent, amit ez a rendszer tud. Azt mondta, ez a rendszer mindent tud. Mi pedig azt válaszoltuk, hogy akkor mutasson meg mindent. Sóhajott, majd elkezdte mutogatni a dolgokat. Ez volt reggel, délutánra pedig már gyermeki lelkesedéssel videózta, ahogy Ernő a hangmagasságával mozgásba hozta az intelligens lámpákat. Előbújt a gyerek. És remélem, majd azokból is elő fog, akik ezt az egészet megnézik.

bn

#stáb #valczpéter #emberagepben

0 notes

emberagepben-blog · 9 years

Text

Rubik Ernő Zoltán elmondja, mi lesz ez az egész

Az Orgonamátrix mögött nincsen klasszikus rendező, de Ernő vállalja a felelősséget az előadásért. A Jurányiban beszélgettünk arról, hogyan indult minden.

Mindig is számítógépezős voltam. Imádtam játszani. Ma viszont nullát játszom a gépen. Az egész addig tartott, amíg el nem kezdtem komolyabban zenélni.

Supermarióztál?

Commodore 64. Basicben kicsit programoztam is. Aztán bejöttek a zeneszerkesztő programok. Fantasztikus élmény volt, hogy nem csak a bíp jön ki a géppől - bár akkor még nagyon halk volt a PC speakerem. Sokat komponáltam ezekkel a szoftverekkel általános iskolás korom környékén. Aztán rájöttem, hogy hatékonyabb és élvezetesebb is, ha gépek helyett élő emberekkel dolgozom együtt. Elkezdtem jazzt tanulni a gimi alatt, zongorán az improvizáció is mindig jelen volt. Közben számtech-angol szakra jártam a Majorban. A végére az lett, hogy jó, akkor most vagy filozófia tanszékre megyek, vagy zenével foglalkozom. Végül elkezdtem a konzit zeneszerzés szakon, és ez elhozta a második gimis kort. Akkor hoztam létre olyan zenei struktúrákat, amik azóta is izgatnak.

Például miket?

Kockás papíron játszottam azzal, hogy ha a vízszintes tengely az idő, a függőleges pedig a hangmagasság, akkor a kockákba rajzolt bogyók kilencvenfokos elforgatásával időből lehet hangmagasság, és fordítva. Ez agymenés, nem lehet kihallani - egy (egyszerre megszólaló) akkordból például (időben elszórt) hangismétlések keletkeznek, - de érdekes összefüggésről van szó. A matematikában pont ezt hívják mátrix transzformációnak, mikor sorokból oszlopok, oszlopokból sorok lesznek.

Így kezdtem azon gondolkodni, hogy nézne ki mindez három dimenzióba helyezve. Programozással felgyorsítottam a kockásfüzetes folyamatot, sokat szöszmötöltem. Mikor tavaly megcsináltuk az Etűdöket (az Etűdök géporgonára az Orgonamátrix előzménye - bn), arra jöttem rá, hogy sok számítógépen belüli játékötletem éppen azt kívánja meg, hogy akusztikus hangszert vezérelhessek gépről. Az kevésbé érdekelt, hogy mondjuk egy szintit hajtsak meg ugyanígy. Abban nincs sok pláne. Az viszont, hogy zongorát és orgonát használjak eszközként, pont beleillett abba, amit eddig csináltam. Most itt volt a lehetőség, hogy mindez célba érjen.

Rubik és Valcz in purple - fotó: Ember Sári

Hogyan használjátok a Müpa orgonáját?

A hatvanas években kiépült egyfajta szótára annak, mit lehet és mit nem. Az orgona számítógéppel kiegészülve viszont új hangrendszert alkot. Én sosem voltam orgona fan, nem igazán ismertem ezt a hangszert. Felvételről hallgatva nekem nem is működik, van benne valami szakrális, valami poros. A rádióban közvetített orgonakoncertek is szörnyen unalmasak szoktak lenni. Viszont mikor először bementünk Lacival (Fassang László, a Müpa orgonistája és az orgonakoncertek szervezője - bn), hogy mutassa meg, mit tud ez az orgona, azonnal lenyűgözött. Élőben, ahogyan együtt rezegsz vele és megszólalnak azok a több emeletes sípok… Mindenféle variációt ki lehet belőle hozni számítógép nélkül is. Laci folyamatosan azon dolgozik, hogy minél több emberhez juttassa el ezt az élményt. Tényleg baromi izgalmas hangszer.

A tavalyi előadáshoz képest min szerettetek volna alapvetően változtatni?

Kevésbé koncertet, inkább egybekomponált, színházi jellegű dolgot képzeltünk el idén. Valami performatívabbat, amiben nincs taps vagy magyarázat. Vizuális tripen keresztül, zenei gondolkodásba szeretnénk bevonni a nézőket

Hogyan kezdtetek neki a munkának?

Sok szálon. Nem azt csináltuk, hogy oké, van az Alíz csodaországban és abból válogatunk elemeket. Mindenkinek az egyéni mániáiból és az adott térből indultunk ki. Sokféle ötlet jött össze, amiben az attitűd közös, sok elem pedig az egész előadást átszövi. Természetesen, a kölcsönhatásokra építve hagytuk fejlődni a dolgot.

youtube

Teaser - videó: Ofner Gergő

Összefoglalva, mit fognak látni az emberek október 8-án?

(Csönd) Hm, kicsit úgy fogják érezni magukat, mint Alíz, mikor beleesett az üregbe. Egy ismerősnek tűnő, de furcsán működő világgal találkoznak majd. Mi adunk tájékozódási pontokat, de kicsit meg is akarjuk őket zavarni. Szeretnénk megmutatni, hogy hol rejtőznek a zenei struktúrák a mindennapos térben. Hogyan néznek ki, ha áthelyezzük őket látványba? Arra mutatnánk rá, hogy valójában minden egyszerre van. Ülök egy koncerten, megszólal Bach, felismerek valamilyen összefüggést, hátradőlök. Elmegyek pinpongozni, ütöm a labdát. Utazom a villamoson és egy bizonyos ritmust követve mennek el mellettem a lámpaoszlopok. Az Orgonamátrixhoz amúgy az egyik inspirációt az Interstellarból az a jelenet adta, mikor a főszereplő beleesik a négy dimenziós térbe. Próbáljak még arra válaszolni, mit fognak látni a nézők?

Aha.

Nehéz erről beszélni. Mintha azt kellene elmesélnem, mi egy szimfónia kialakulásának konkrét története. Persze nem csak zene lesz, de a darab építkezése zenei gondolkodás alapján történt. Kulcsszó a költészet is. Zenei módon építkezni, költői módon gondolkodni - valahol ugyanaz. Jelenetek sorában fizikai mozgás, vetített animációk, élőben reagáló vizualizáció követ majd zenei struktúrát - a hangok jöhetnek az orgonából, a gépzongorából, vagy a Müpa nagytermében körberakott hangszórókból is.

Valcz, Kertész, Rubik, Bolcsó - fotó. Ember Sári

Miért használjátok a cirkusz kifejezést?

Nincs bennünk sztoriigény, hogy valami nagyívű történetet meséljünk el, amiben minden részletnek jelentése van. Amennyire lehet, a jelentésekkel nem szeretnénk bajlódni. Például az egyik jelenetben két ember fog ülni egy asztalnál, ami amúgy egy digitális zenei instrumentum lesz (Ez a Reactable. Zenei szólamok programozhatóak ahhoz képest, milyen szögben, hova helyezünk rá tárgyakat - bn). De ha csak kívülről nézed, színházi szituációt látsz, és ennek a ziccerjeit sem szerenénk kihagyni. Szóval ez olyan újcirkuszi előadás, amiben nincsenek artisták - a virtuozitás a vizualizáción és a képzelőerő trükkös útvonalain keresztül valósul meg. Fontos az is, hogy az Orgonamátrix kollaboratív alkotás. Egymást hergeljük közös játékos attitűdbe. Nem tudjuk, mit csinálunk pontosan, de követünk egy fonalat.

Beszélsz még kicsit az előadás mögötti gondolkodásmódról?

Mint zeneszerző, nekem fontos, hogy zenével mindkét agyféltekét meg lehet mozgatni. A zene felvillanyozza a kettő közötti kapcsolatot is. A zeneszerzési folyamatokban én általában valami nagyon racionális, teoretikus dologban vagyok, majd jön egy fázis, mikor véletlenszerűen, intuitíven kezdek válogatni ugyanebben a rendszerben. Most például szerényen a Világ teremtésének nevezett jelenetben a Fibonacci számsor - mi más? - alapján osztódnak el a hangjegyek a vásznon, miközben az egész pöttyhalmaz különböző nem konvencionális, például tíz fokos fordításokban szólal meg új dallamokat alkotva.

A bal agyfélteke a komponálás, az elemzés, az algoritmikus gondolkodás tere, ide kapcsolhatóak a fúgák, a kánonok, a racionális zeneszerkesztés. A jobb a pillanaté, az álomképé, a látomásoké, az adott térben való intenzív jelenlété. Engem az érdekel, mikor a két pólus közötti interakcióban kialakul a játék.

Rubik a kijelzőn - fotó:Ember Sári

Az álomképekkel vannak még mániáim. Például mikor egyszer mentem az utcán, hallottam egy baromi érdekes, ritmikus hangot. Kiderült, hogy egy kisfiú klaffog a papucsával mellettem. Ez a szituáció nagyon belémégett. Ilyen hétköznapi jeleneteket emelünk be a Müpába. A Művészetek Palotája elemelt, kicsit glorifikált, felmagasztalt terébe. Az orgona miatt templomszerűbb is az egész, mi pedig a legprofánabb dolgokat hozzuk be, mint milyen a pingpongasztal vagy egy videójáték.

bn

#emberagepben #Rubik Ernő Zoltán #stáb

3 notes · View notes

emberagepben-blog · 9 years

Text

Mi ez?

Az Orgonamátrix című projekt Tumblr oldala. Vagyis blog, de az meg mit jelent 2015-ben?

És mire jó?

Hogy minél többet megtudhass az Orgonamátrix készüléséről, a stábról.

Mi az az Orgonamátrix?

Művészeti projekt. Nyár közepe óta készül, az előadást október 8-án tudjátok megnézni a Müpában. A CAFe Budapest kortárs művészeti fesztivál keretében megy majd. Arra jutottunk, hogy az újzenei cirkusz a legjobb műfaji meghatározása. Vagy gépzenei újcirkusz.

Nem értem.

Megértelek.

Szóval mit jelent mindez?

Kortárs művészek és a legújabb technológiai lehetőségeket használók közösen dolgoznak egy darabon.

És mit jelent, hogy az Orgonamátrix újzenei?

A zenét azért emeljük ki, mert az Orgonamátrixban a zene és a látvány, a mozdulatok egymásra hatása az igazán lényeges - akrobaták nem lesznek. Biztosan láttál már olyat, mikor a zene vizuálisan is megjelenik. Rubik Ernő Zoltán zeneszerző valahogy így mondja: “Minden, ami időben történik, voltaképp zene, ami a látvánnyal és a mozdulattal egybeforrva új minőséget alkot - egy három dimenziós dallamot (zene-fény-mozdulat). Ha mi alkotók elég virtuózak vagyunk, ennek a (meta)dallamnak az ívei egy történetet lebegtetnek a majd a nézők tudatának felszínén. De ami még fontosabb: maga a játék. A történet már csak a hab a tortán.”

Hát, nem jutottam közelebb.

Lazán egybekötött jeleneteket látsz majd. Az előadás a hétköznapi világ (mondjuk a pingpongozás, egy lépcső formája, egy kávéházi asztal) mögötti zeneiséget mutatja be.

Van programozó haverom, akkor ez őt érdekelheti, nem?

Aha. Szólj neki, ne csak a bölcsésznek. Jöhet a VJ, a videós, a newteches, a jazzajos, a médiaművész, a kortárs táncrajongó, a színházat járó. Tulajdonképpen bárki, akit érdekel a progresszív művészet vagy az improvizatív zene. Vagy az orgona.

És én miért jöjjek el?

Évek múlva menőzhetsz, hogy ott voltál az egyik első Orgonamátrixon, amit korszakújítóként emleget majd a királyi televízió.

Szóval az Orgonamátrix dekonstrukciót hivatott beemelni a posztindusztrialista kánon elemeltebb metaforái közé?

Ja.

///

Cabin crew: Rubik Ernő Zoltán, Váczi Dániel, Bolcsó Bálint, Fassang László, Vadas Zsófia Tamara, Valcz Péter, Bartha Márk, Baracskai Zlatko, Krulik Eszter, Kertész Endre, Tornyai Péter, Huszár Dániel, a XORXOR, a Kiégő Izzók és a Binaura csapatával. Köszönet: Hudi László

Kommunikáció: Ember Sári, Ofner Gergő, Balkányi Nóra

#hasznos #orgonamátrix #müpa #CAFebudapest #contemporary art

0 notes

emberagepben-blog · 9 years

Photo