benemteljesuloalomsblog

[benemteljesuloalomsblog]

Így fekszünk le. Már második éjszaka, könnyekkel és duzzogva. Pedig én nem ezt akartam. Várom, hogy felkelj. Hogy megbeszéljük, lassan három órája ébren melletted. Tudom, hogy feszült vagyok és nem jól kezelem a dolgokat. Csak azt várom, hogy megérts.

[benemteljesuloalomsblog]

Kezdek fáradni, a mindennapokban. Hiányzik egy nyári nap, amikor a legnagyobb problémám, hogy nincs elég jég a jegeskávéba. Egy nap, amikor reggel nem full kómásan kelek, hanem kipihenten. Kimegyek napozni, majd ellustálkodom a napot, a délutánt pedig lezárom egy biciklizéssel. Hiányzik egy nyári nap a tengeren. Amikor minden reggel 9-kor minimum fel kell kelni, ha melegem van a vízbe megyek, ha már fázok, kifekszek a napra. Visszamegyünk a szállásra, merthát elég fárasztó azért egész nap napozgatni, persze. Aztán egy laza esti séta levezetőnek. Hiányzik egy nyári nap, amit veled tölthetek el. Nyugalomban, nem stresszelve semmin. Minden ráér, te is, én is. Csak csinálni bármit, mert veled még levegőt venni is izgalmasabb mint bárki mással. Menjünk a mezőre piknikezni, csak nézzünk farkasszemet, csendben. Beszélni sem kell, ide már nem kellenek szavak, a szemeink beszélnek helyettünk. Fekszünk a fűben, naplementében, akár sátrat is vihetünk, nem kell hazamenni. Mennék veled koncertre, a hegyeken túlra, kocsikázni, de veled egy maratont is szivesen lefutnék. Együnk finomakat, jó hideg italokat, igyunk sokat, vagy keveset, menjünk a világ másik oldalára, nem számít, csak veled legyek. Csak tudjam, hogy neked is erre van szükséged. És tudom. És így lesz.

Addig pedig még megélünk pár csatát. Átmegyek pár vizsgán, hatalmas stresszen, oktatáson, lehordanak mindennek, dicsérnek, sírok és nevetek. Az utolsó napok lesznek a legnehezebbek, már most elegem van, de akkor, akkor úgy fogom érezni, hogy nincs vége, hogy nem tettem eleget semmiért. Hogy semmit nem tudok és semmit nem érek.

Tudod mi ez? Ez az élet. Egyszer fent, egyszer lent. Mondja a mondás.

De én mindig fent akarok lenni, én szárnyalni akarok. Új dolgokat tapasztalni. Színeket, napsütést, meleget, szeretetet, jó ízeket és téged. Embereket akik szeretnek és körülvesznek. És a problémák csak annyira kicsik, hogy egy pillanat alatt elfelejtem. Mindent akarok egyszerre, a nagymamám kertjében játszani veled, mintha gyerekek lennénk. Karaokezni a kedvenc unokatestvéremmel. Meginni pár nagyapám féle pálinkát és a világomról sem tudni, de ezt mind úgy, hogy senki ne lássa. Kártyàzzunk, megtanítalak. Elviszlek helyekre ahol még sosem voltál, megmutatom hol éltem a legszebb napjaimat, tudom hogy tetszeni fog. Remélem ott van még a kőrakás, ahol gyerekként játszadoztunk. Ott az utca, ahol megtanultam biciklizni. Menjünk a Szent Anna tóra, nézzünk medvéket 5 méterről. Lásd, hogy mi az ami mindennél jobban vonz engem, ahova mindig visszatalálnék. Ott akarok maradni, nem akarom látni, ahogy sírnak mikor elmegyek. Egy hegyen akarok ülni, ordibálni, nehogy medve jöjjön, friss vizet engedni a poharamba, meleg van. Elmenni az összes rokonomhoz és ismerőshöz akihez húz a szivem. Márpedig ott mindenkihez húz a szivem. Velem tartasz? Menjünk virágokat szedni a domboldalon. Kapni akarok tőled hatalmas csokrokat, de szedjük együtt. Lásd azt a helyet, amivel mindig álmodom. Ismerd meg akiket szeretek, a legkedvesebb embereket a világon.

De veled tartok én is. Elmegyek az összes autós megmozdulásra ami téged annyira érdekel. Menjünk el helyekre amiket te szeretsz, ami téged vonz. Menjünk el olyan koncertekre amire te szeretnél, énekeljünk együtt, táncoljunk. Kapcsolódj ki. Mond el mit szeretnél, veled megyek, amint lesz rá alkalmam, amint vége ennek a szarnak. Meg akarom ismerni akiket szeretsz, egytől egyig. Tudni akarom a múltad összes boldog pillanatát, hogy mitől lesz jobb kedved azonnal és azt csinálni, oda menni. Mesélj nekem, mi az ami téged kikapcsol? Mi az ami a legjobban kiborít? Mi az ami nélkül nem tudnàl élni. Halgassunk zenéket, amiket te szeretsz, nem kapcsolom el. Nem kötök beléd, nem hisztériázom. Mesélj, miért vagy olyan ember most, amilyen. Mondd el milyen traumák értek amikről nem beszélsz. Bennem megbízhatsz. Bár gyenge vagyok, érzékeny és fáradt, de érted bármikor tűzbe tenném a kezem. Te megtanítasz, hogy kell problémákat megoldani, felvidítasz egy érintéseddel akármennyire rossz passzban vagyok. Ha a mosolyodat látom, azonnal jobb kedvem lesz. Nevessünk vagy sírjunk együtt, nem számít, csak mindent oldjunk meg. Együtt. Ordíthatunk torkunk szakadtából, vagy nézhetjük a csillagos eget csendben. Együtt. Nem kell mondd, hogy szeretlek, csak érezzem, csak lássam a szemedben.

[benemteljesuloalomsblog]

Érzem az illatod a párnán, a pólódon amit itt hagytàl.

Hiányzol, hiányzik az érintésed, a szemeid, a szád, a hangod, a vicceid.

Várom, hogy újra lássalak, hogy itt legyél, hogy mellettem feküdj itt, ahol most is éppen rád gondolok.🤍

[benemteljesuloalomsblog]

Remélem vele boldogabb leszel,

mint velem voltál.

Mondtam utoljára, s többször nem néztem hátra.

Már nem hat meg kék szemed csillogása.

Büntetésem tele gyilkosabb tettel,

mit nekem mondtál,

Dobtam másodjára, s közönyt sem kértem szádra.

Már nem hat meg szép neved suttogása.

[benemteljesuloalomsblog]

Ne kérdezz semmit ha találkozunk.

Csak tedd a számra a kezed ha beszélni szeretnèk,

s mutasd meg, hogy máshogy is ki tudnál engesztelni.

[benemteljesuloalomsblog]

Ez a “több éve semmibe beszélés”

Ez a “nem akarom tudni hogy még létezel”

Ez a “tudom, mikor még utánam kérdezel”

Ez a “hosszúra soha nem tervezek”

Ez az “elhívlak, remélem, hogy nem jössz el”

Ez az “eljössz, de tényleg minek jöttél”

Te is kevered az egódat a szükséggel

[benemteljesuloalomsblog]

Yea, u never said a word

u didn’t send me no letter

don’t think I could forgive you

see, our world is slowly dying

I’m not wasting no more time

don’t think I could believe you

[benemteljesuloalomsblog]

Szerethetnékem volt.

Szaladhatnékom lett.

[benemteljesuloalomsblog]

Bàr épphogy ismerlek, a testednek azonban már minden porcikáját,

kezdesz a gondolataimba férkőzni,

s megőrjít, hogy mindig csak még-még akarok belőled.

Hogy mindegy, hogy hogyan csak érints meg, hogy érezzelek.

Gondolataim kavarognak, ezért látod -e pár sort olyannak, mint amikor a kézzel írott levelet kávéval öntöm le. Később màr nem tudom felidézni hogy akartam.

S így vagy úgy, valakinek el kell mondjam, illatod számomra nem holmi közömbös.

Hogy mikor megérintesz, a pillangók mind egyszerre indulnak el útra a hasamban.

Csak tudnám, hogy a te fejedben mi jár.

Te is ugyanúgy ülsz a szekrény előtt miben kéne lássalak?

Te is ugyanúgy érzed a nyugalmat és mérhetetlen szabadságot mikor mellettem fekszel?

Te is ugyanúgy töprengsz néha éppen mit csinálok?

Vajon, te is rám gondolnál ha ezt olvasnád?

s vajon, én is elmerülök így a gondolataidban?

[benemteljesuloalomsblog]

2 év, egy dobozva zárva, itt van a polc alatt.

Megvagyok, köszi baby, az életem jól halad.

Mióta nem vagy itt.

De baby látnod kéne, mit adok a stagen, a sorokkal amikhez hozzá tapad a te véred.

[benemteljesuloalomsblog]

Ma is hatig leszek ébren.

És jön egy új nap, muszáj lesz élnem.

Pontosan azt csinálom, amitől ő féltett.

[benemteljesuloalomsblog]

És a pilláit a hajnalból a szél fújja a kádamba

Eljátssza, hogy ártatlan a házamban, az ágyamban

[benemteljesuloalomsblog]

Minden reggel versenyt futok a busszal.

Minden napom egyetlen útjával.

Hiszen merre felébredek, mellettem te már nem vagy.

Így hàt kénytelen vagyok menekülni, vagy elérni amit nem kapsz.

[benemteljesuloalomsblog]

Csak egy rövid kontext, ha érdekel figyelj.

Megtaláltam magam ebben a szar helyzetben.

A srác akit szerettem leültetett tegnap este és azt mondta, hogy vége. Hülye döntés.

Nem akarok úgy érezni ahogy tegnap.

Csak egy megtörött lelkű lány a klubban, felveszem a dögös fekete ruhámat. Egy kurvában sem bízok a taxi hátsó ülésén, akik kokainoznak.

Ne hívj, ne írj. Nincs sírás, nincs szex.

Egy férfit keresek aki ugyanolyan szinten van mint én.

Vissza a klubba, vissza a bentlybe, vissza a régi városba, a régi utamhoz.

Mert nem akarok úgy érezni, ahogy tegnap éjszaka.

Doktor úr, vedd el a fájdalmat tőlem.

[benemteljesuloalomsblog]

Mióta elmentèl megváltoztam. Olyan dolgokat csinálok amiket soha azelőtt. Talán kicsit azért is, mert tudom, hogy nem örülnél ha tudnád.

A hiányod először felemésztett. Futottam volna előle ha lett volna esélyem.

De ne aggódj. Már megtanultam vele együtt élni, majd elmúlik végleg.

Nem tudom te hogy lehetsz most, de szerintem jól megvagy. Versenyképesen érdekelne jobban -e mint én. Hàt, az biztos, te nem vagy egyedül.

Bár lehet ezzel én vagyok előrébb, majd meglátod mit vesztettél.

[benemteljesuloalomsblog]

A szívem begyógyult.

Már nem nevetek és nem sírok.

Nem gondolok rád állandóan.

De amikor megteszem…miért?

[benemteljesuloalomsblog]

Ha mindig csak megértek, hol maradok én?

Ha mindig csak elnézek, miért nem inkább élek?

Ha mindig csak elhagynak, merre lesz aki marad?