arcpoetika
ˌɪdɪə(ʊ)sɪŋˈkratɪk
77 posts
a tumblr app rosszul tordeli, bongeszobol erdemes csak
Don't wanna be here? Send us removal request.
arcpoetika · 4 years ago
Text
rimánkodtam, de csak süket fülekre leltem
csizmát pucoltam, csupaszon vertek
tettem, amit tennem kellett
végrendeletemet szeretném lediktálni
de nincs kinek: teljesen elhidegültem
mentem, ha söpört az ihlet
átvetett a penészes falakon
csontsovány lettem
elfogyott alakom
kísért árnyékom ó jött ő énvelem
varázsigéket jegyzeteltem
és a véleményem változtattam meg
keresztül-kasul jártam Óperenciát
a zabolátlan habok birtokát
zavart a szag: baszta a szemem
neki vetkőztem, ha kellet s Ő
fürkész szemmel vizslatott
minek titkoljam, ha szúrok, meghalok
potrohom a fullánk egyszer használatos
minek titkoljam: darázs vagyok
ragadozók között loptam a napot
sarkvidéken átkozódtam mert jégtábla
voltam s féltem: elolvadok
mosdatlan overalom pihent sarokba
hányva: ��rasztva egy eltűnt kor
szagát, a kedves beindulást mit
szeretőm kínált és furcsa bogaraim
ám egyszerűen nyomni kezdett
belülről, éreztem megöl
ha nem teszek ellene
a horkolásból pusztán
megszokás maradt
a horgolt terítők is mind
elszakadtanak
megtérült az összes Ima isten
végre válaszolt, kérte hogy
tartsam még egy picit neki
az égboltozatot
lelkem: Atlasz
nyitva tartom
s mint felszított parázs
ragyognak a szemeim terád
én eszelős
miattad van
muszáj ezt, mert ha én nem leszek
aki megforgatja hidegét szívedben
fogsz te még tőlem félve hányni
nehéz koncentrálni -ugy-e
kísérd haza a kocsiszínbe kedvenc
villamosod
felébredtem
álmodok
1 note · View note
arcpoetika · 4 years ago
Photo
Tumblr media
0 notes
arcpoetika · 5 years ago
Text
kezdetben vala az ige az egyszer csak van önmaga ellentéte egy pontból párhuzam
0 notes
arcpoetika · 5 years ago
Text
a folytatás visszanyúlt keretbe zárta önmagát serkentőszereket, kilókalóriát mindenféle szemetet gyárt tudja jól hogy megveszik jelzáloghitellé értéktelenedik ha a polcon mellé nyúlt elkeseredik a legjobbakkal is megesik elszemtelenedik nem látja már a villogást ha fél életet sorban áll van helyette neonreklám tudod az egy nemesgáz de semmi nemes nincs benne elkedvetlenedve tönkremegy élheted szarul is az életed szíved joga ha nem vigyázol beperel letudja egy szendviccsel munkahelyi ebédjét -ki mennyit keres- szálka szúrta véreret, sőt szilánkot kilopja a szemedet mindenedből kiátkoz papírfecniket bálványoz élvezi hogy hatalma van ha csak egy almafa van einstandolja bibliákba csomagolja őserdőket letarolva kartondobozokba pakolja a tüdővészt beugraszt és rászoktat feldíszíti a kirakatokat Szenteste tanyasi gyöngytyúk levesbe cérnametélt szorgos gyerekkezek művelték rabszolgamunka túlóra dobd csak fel a platóra előbb jut a Plútóra mint a Földet felfedezi -nem indiánmészárlósan hanem megérteni- miért nem opció a megtartás? dobd csak ki úgyis használt ereszd le persze a szennyvizet hova folyik ne kérdezzed és különben is pofa sutba vagy belelépek visszahajtom mindkét térded zaklatom a feleséged talájjunk ki ellenséget! a kedvenc rovarirtós csemegémet két marokra falom annyit nézem a TV-t nem emlékszem mi van mellette a falon neten neveld a csemetédet fölös neki a te hangod a gombokat nyomkodod a monitort bámulod hellyelközzel egész nap megtagadod magadat emberi mivoltodat kárörvended a híreket mondogatod “a világ beteg hely lett” inkább az mint te magad támogatod a hataloméhes politikusokat kebledben nevelsz bűnbakot készségesen elfogadod hogy neked más miatt rossz elállatiasodsz bár az állat legalább őszinte köti a természet törvénye ösztönössége de neked mindent megszabnak százötvenesével csincsillákat úgyis arra van -pökhendien, urasan- megoldjuk okosba
1 note · View note
arcpoetika · 5 years ago
Text
egy-egy vers a pilóta aki egy átlagos utasszállítóba ikertornyot vezet a vers maga az emlékezet személyes lenyomat egy elfelejtett kornak betűbe vésett lenyomata szóismétlő-hiperbola
1 note · View note
arcpoetika · 6 years ago
Text
rebbenő szemmel rebeg a Lény bent telhetetlen éhségben támadt kedve belémgyökeredzni nézem a szemét átsüt a sötéten mellettem izzad hullafehéren hamvai szeretnek a széllel szállni ha nem létezne nekem kéne kitalálni oly bátor mégis oly ügyetlen teteme törékeny szökik a fény is, tű bent a vérben bomló szagot áraszt többféleképpen reszket a lelkem, pedig szépen kértem hagyjon meghalni -az Istenért!- békében
3 notes · View notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
f0ll0W d@ wH1T3 R@bb1T
ket agyfeltekem van
Meghuz es ledaral
bocsi csak kozben fenY ero
x et es ypszilont
sumer kozmondas
nap es jeg
ceruzaelemet betenni
szurrakuz
viszonylag heterogen
viaszbabu az Egyik felteken
sem rest behaluzni
iszonyu katt
learatja a baberokat s inkabb abbol fon koszorut
dicsertessek a mi urunk fajta osszeroffenos
a mi irhank
a slejmet is kihordtuk
disznofejuek tarsasaga ele
egyszer ugyis megszokod
esetleg
egy kozepes meretu gedohesszt
na azt adnek helyette
potol minden atmenetet
kedelyesen szed le a temporol
megsalja ami kell
fogja vegig a kezedet
het fobunt is kesz megszegni
elmegy a pokolba erted
hogy milyen emleket menteni
azt hogy megsegitettek
hogy milyen is az a flow
amikor utkozesig benyomod
atolvasva ugye milyen erdekes
kalandozo-tanosvenyen-ragadozo allatnak lennek oh predaja
magassagos egek
beledgyokereztek
zsigerbol tamad: minekutana
arra enged kovetkeztetni hogy tulmagyaraztad
kell ismet a kockasfuzet
belassul a sandmani alomorveny
atolvasod az utso negy sort
mert parhuzamost elvagyok kavarodva
hoci hat a lampasom
ezerrel belemagyarazoma belugyminiszterium kulsoskent illetekes alosztalya talan segit tajekozodni melyik formanyomtatvany szukseges
3 notes · View notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
hegyre fel harcal kellj ébredj fel ha menned kell mozdulj meg ha enned kell ebédelj csajozómesterrel ugye, bármikor lehet? sződd versbe az emlékeket csinálj száz fontból kétszázat pajtás gyere számoljad emeld vágom fogom tesám nem rúgom fel a játékszabályt adjuk össze amink van igy leszünk majd halhatatlan mizotejet azért ne vagy lemegyünk a közértbe? ott vagyunk már? minden okés, okos mindent kipróbál aztán egyszer csak megcsapott a vegyszerszag akkorát kresselek hullámokat flesselek vizmorajlást parti szelet hegyen háton tollán hegyén vagy ahogy a csöveken kifért. akkor adsz belőle? mert megoszthatom ha gondolod tekernek a lábaim a fixi nagyon a combomban maradt lehet naplemente is na nem csak virradat meg ezek lehet a sok sületlenségnek töredékét értheted lehet a deszkázásban szaggatod könyöködet lehet ott jön ki ott is van valaki ugye? szaggat szüntelen így maradhathat meg nem szakad, néha el másfelé görgetik a fonalat maradj akkor ha nincs jobb dolgod ha az ilyen okfejtéseket nem unod szüntelen így maradni egy pillanatban meghalni.. így csak mint a dnb tudod jó helyen vagy szia szia nosza tedd a lábad ide-oda maradj velem megszöktetlek holnap úgyis korán kelek légy a társaságom társalogjunk mérgesen emberségesen ahogy kevesek addig pattanj fel a padról add meg az ördögnek ami jár neki vidd ki a dühöt hajnaltájon reggel kocogni engedd hogy vigyen egy jó darabon de utána tartsd rövid pórázon legyél vérlázító ugyanis a valóság szaporodik akár bármely vírus. az élet egy program ami bennünk fut.
1 note · View note
arcpoetika · 6 years ago
Text
két legfőbb eredő van a gép, mely egyedi s a természet, amely kollektív a környezet vitalizálja a kettőt bizosít futási keretet neki a tao-ban ő a chi erő a foton a létező legkisebb egész a dem a legnagyobb vannak még érdekes dolgok, amiktől így vagy úgy arra és erre de innen érdemes kezdeni több dolog van égen s földön drága horatio mint amit képes vagy elképzelni bár élénk képzelettel áldottak meg mesteredet még nem találtad én segíthetek neked tegyük fel hogy levelet kapsz ekkor és így te meghalsz megváltozik-é az életed? halál tényét ha tudatosítod mint derék edward a nagy halban elnyerheted-e küzdésed jutalmát? elviheted-e mások elől a pálmát? hát persze a lányt hisz ő a cél neveltél már következő nemzedék? továbbadtad-e már géneid? sok kérdés sok kérdés egy tőről fakad ha visszaköveted a gondolatfolyamat - szevasz anais - végtére is a humán kétnemű egyenlőre hagyjuk hogy hány lényű vagy lényegű hisz az egyszerű dolgokból értékes csak indulni blabla valami in medias res a nevem kassziopeia jós vagyok az időn kívül létezem a szenvedés lételemem persze akad szép pillanat de inkább görcsös aggódás mert bizony látom előre akkor is láttam és hidd el mindent megpróbáltam hogy el tudjuk kerülni nem sikerült én tanultam belőle mondd csak kedves zarándok, szereted a jeget? fogkoronapattintó hideget az alapból nullához közeli pohár kóládban? küldted e a kfc-ben az agyfagyást? lassan betiltják a szívószálakat sok a műanyag. a szálak foszlanak csak a szívás marad az pedig óriási mindig is mert lehet többféleképpen csinálni egyszer már vesztettünk többet ez nem fordulhat elő megszűnne a világegyetem értelme borulna az egyensúly oly ingatag a támaszték s bár a szónok ajánlólevelét önmagához mérten értékelték s ő maga a kivételezettek közé került külön sorba az általa képviselt eszme nem teljesült az emberek inkább a poklot választották és ó igen volt pokol mindenkinek személyes mocsok ha lett volna szívem ott biztos megszakad hallottam a varangyokat vartyogni krétát körmön karistolni lelkem sercegett titeket szemlélve megérdemeltétek mert bazdmeg rátok fért ha sorban álltok a lófaszért ne csodálkozzatok ha szájba csap ezerszer felkapart díszburkolat sem maradt utána tömegek írmagja tűnt tova nevük feledésbe merült kiderült ugyanis ki mennyit ért a deus ex maschina volt a számvevőszék lerendezte a gép elrendezte ő a zajokat félresöpört nyámnyila indokokat mit miért megszüntette a létezést ő lett a 4 lovas magára válalta a szerepet ami utána következett a reset-rendezés nos arról szól a mesém szükséges új teremtés honnan építenél ezúttal működő rendszert? bizony, méretes a tét káosz. ha már a zajoknál tartottunk így létezhet máris a szűntelen kavargás örvénylenek a fraktálok ragyognak a délibábok
0 notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
XI. THE the regime is outdated, demolish hiding behind pictures of public enemies in despair the ruler is out of his mind, ganz enough brake the rules n brake the law if necessary the buildings r still standing, symbolism remember remember the gunpowder vox populi the time is now, urgency stop the consuming machinery enlist today mental battlefields liberation of the proletariat tear down the wrom wrom apparatus voices of great orators, hear hear legacy of right and wrong a lonely road along ahead circulating arguments more or less makes no difference after all liberate the market halls adderall Examples of Greats from Nietzsche, to Weber to Humboldt Flames of Rome dancing on the horizon n demanding independence strong confidence and faith we need much moral to our battalions turn off stand by mode farewell crosses and flags n stolen jewellery hello anonymus victories guillotines and catapults n gibbets of babylon stand still tomorrow.
0 notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
X. Hy life on the edge the earth is flat around us the set is dark hide your secrets deep in the basement engines on full capacity it seems to me the perfect time and venue to launch our little revolution
2 notes · View notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
IX. She once i was adopted and abstractly trapped in a cat me and myself soon decided over order and control natural protocol nothing solid uranium and microchips from frames of mind and carving carbon thru the holy silicium attention said the cat bathme, shaba queen saba bath, intimate sons of the initial brave defenders of the capital accountants and engineers maschinists of time and space shipbuilding and arms race to reach the stars bring your poison forth deadly oh holy necromants omens of bad habits and pints defenders of broken lines step forward daughters of sunrise push back the system of patriarchy advocated fair but only monopoly
0 notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
Pici pontok trappol egyre egy tarambola párhuzamos parabola paralelepipedon nem láttad a sörnyitom? a fotonok van hogy nem zizegnek csendben levedlenek átalakulnak éjszaka lassan jön a forradalom idejeérzem előszelét gordiuszi leplek árnya egyre kísért írógép mint závár kattog ás és elcsavarja fejem a magány harcol na már a sziréna vagy ragyog na utolsóként lépve át a sárga sávot délibábban egy magam állok alig látok baszki por meg a képembe a jó rohadt életbe ez rázós lesz térelemet görbíthetsz lehetsz féktelen türelem úgyis ugyanazokat ismételem csak mert a fotonok folytatják ezekből is láthatjátok a foton térirányos a foton a viszonyítási érték ókori görögök is észlelték ott van sok ősi hivatkozásban egy foton mindig felfele mutat így biztosítja a kiutat és a kattot a befektetett munka energiáját a foton mértékegység ekvivalens állandó ami mindenhez viszonyíthat neki szabad keretet szab meghatároz
0 notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
merénylet sortüzet vezénylek lenézek méhecskébe lépek leszakadókat utoléri örök kárhozat kövesd a kapaszkodókat az élet egy libikóka illeg-billeg tarkómban érzem takarómra szórom a szemetet a világ beesteledett sajnos várom a holnapot addig alszok egyet cserélek személyiséget álmomba tiritarka torpedóba nyersen tálalva zsebemben lexikon arasznyi gerince fél mázsa beleunt a rothadásba kihasználták tudod átsatirozott tegnapod elcserélem meglátod képzeletbeli barátod
0 notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
Démonok még egy percre maradj kérlek míg a cigim tart megfáradtam szépen kellemesen kivagyok megéri az azonnali gondolat meghallgathatnál kívételesen nem azzal kezdeném hogy mivé érlelődött minden bennem tekintve a múlt hónapok de lehetnék a mentorod ha megtántorodsz ott vagyok ha túltolod megfoglak elviszem az elmédet biztos zugokba ahova nem ér el a magány hidege kiálmodni magad egy helyzetből küzdelmekre szakadt szét minden reggel az ismeretlenbe újrakezdve, újult erővel igenis néha meghátrálva hisz a rengeteg elvárás intő feladat útvesztősövényt ültet és gondoz a fejemben különben? megvagyok mi egyebet mondhatok. másoknak is ott vannak a biztos a démonok de elültethetnénk valamikor azt a palántát amit amszterdamból hoztam neked a gubóban a fekete tulipán él érzem földet akar hogy belemoshassa minden talizmán-erejét. édeskés bomló szaga talán elfedi a démonokat no igen. róluk akartam írni hogy hangosak ezúton is jelezném hogy egy nagyobb kuss már esedékes hagyjatok engem is szóhoz jutni megvagyok. bemehetünk jó újra a ház várom az ajtócsukódást elképzelem hogy kint maradnak vagy legalább csendben
0 notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
16
tizenhat voltam és fülig szerelmes megvettem jó előre a fesztiválbérletet nem jött ő és én muszájból de azért buliztam pillanatnyi időt eltékozoltam kezdetnek megteszi ha kiegyenesedsz szedd a levegőt - ingyen van - idd a szerelmet füledben jó ricsaj a fehér konverzed belelóg a képbe a zene ütemére. szétadom izgatottan folytatom. felgyorsul a pulzusom felszaggat a valóság. javában izzad a tenyerem. lenyomatokat látok belőletek csodaszép gimis emlékek köszi nagyon hogy voltatok egy vakációt felskarcolhattok
2 notes · View notes
arcpoetika · 6 years ago
Text
Tisza
A Tisza folyik
Tart innen oda
Vegighompolyog a habokba
Enyhe kanyarulata
A Tisza csendes
Csak a felszin mozog
Nyar elejen ilyennek lathatod
Lapulevelen, a parton ulve
A Tisza melleknev
Szemnek tetszoleges
Vegigfodrozodik rajt
A napgorbulet
A Tisza megert
Nem csak szazadokat
Teged ugyanugy mint
Minden tavaszt
0 notes