#vétkeztek

[versinator]

Szembejött veszhetünk

Íróasztalához emelődaru jegyeket vérszeplős Mormolva világossággal becsukják szomjam Javítottál subát évtizedekkel morajú Panorámája serkenő hozzak csilingeljen Varral gyámkodás szarvait hátukra Jégbefagyottmerevedett repesztettenérve elindultok virágcseréptetős Megalázottság bűneivel vétkeztek markából Gyöngyfogát könyvtárak vigasztaljalak jegenyén Nyújtogatom kacsalábonjáró hitükben zónát Lehajoltál vonzottak lányait ónszín Maszkját emlékeiddel megnézzed színezüstszín Harmonikás fecskéket aranykulccsal legyilkoltak

Jelennél végülis fehérgárdisták ernyős Okoskodnak loholásban vizesszemű különösebbre Térségen takargattam szépségedben ezerkilencszáztizennégy Visszaadta elosztja hazátlanok locsol Sipító zsákját eledelünket kimegyünk Tenyereimbe könnyítés bűvköréből szőlős Alád ízéről szemeitekre becsuknám Affektáció megérintem monszunok civilizáció Zsoltárait kihunyását rövidnadrágos napkeltéig Szeder tekintetemben kietlensége gyászbíborszín Verseimben gyárkéményerdő rossznyelvű kristálygyöngyházszín Tenyerében futkosott eltűnődve szólítalak

[a-kaosz-istenno]

Mindenki egy bűnös..

Gondoltam miközben láttam két madarat.

Az egyik gyönyörű fekete volt míg a másik hó fehér,

Az egyik egy varjú volt még barátja egy hattyú.

A varjú magasan repül néha megpihen a zöld füvön

Még a hattyú kecses mozdulatokkal uralja a vizet

Nem vagyok vallásos de úgy gondolom vétkeztek

Hogy mer két ennyire különböző még is hasonló állat kijönni egymással.

Még két ember egymással szemben csak ítélkezik

-Rita 🥀 légy varjú és barátkozz egy hattyúval

[bisericaadventistaadjud]

A szombat az örökkévalóságban

„És lesz, hogy hónapról hónapra és szombatról szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr. És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem vétkeztek, mert az ő férgük meg nem hal és tüzük el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek.” (Ésa 66,22–23) „Kezdetben az Atya és a Fiú megpihent a hetedik napon, teremtő munkájuk után. Amikor »elvégezteték az ég és a föld, és…

[libirk]

"Szerettük és becéztük ezt a Budapestet, amely az utolsó években a magyar nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta a nemzet koronáját, sárba tiporta a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözködött. Börtönbe vetette és elűzte hazájukból a nemzet legjobbjait, azonkívül elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban olvadt le szívünkről a jég, és mi készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, ha ez a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, ha szívéből, lelkéből szereti. Szereti a rögöt, amelyben őseink csontjai porladnak, szereti azt a rögöt, amelyet verejtékes kezekkel munkálnak falusi testvéreink, szereti a koronát, a kettős keresztet, szereti a három hegyet és a négy folyót, szóval magyar hazáját és magyar faját. Katonáim, miután betakarították a földekről az Isten áldását, fegyvert fogtak kezükbe, hogy rendet teremtsenek a hazában. Ezek a kezek nyitva vannak testvéri kézszorításra, de büntetni, sújtani is tudnak, ha kell. Adja Isten, hogy erre ne kerüljön sor, hanem azok is, akik vétkeztek vagy bűnösöknek érzik magukat, megtérjenek és hatványozott erővel segítsenek felépíteni a magyar nemzeti erényekben tündöklő Budapestet. A mártírokat, az itt sokat szenvedett, velünk érző testvéreinket meleg, tiszta szeretettel öleljük keblünkre”

Húgyszagú aluljárók: ez egyáltalán nincs így. Az aluljárókat rendszeresen takarítják. Éppen Tarlós űzött sportot abból, hogy a budapestiek kérése ellenére sem újította fel a romos nyilvános vécéket/épített újakat (annak ellenére sem, hogy az ország turistaforgalmának egy harmada Bpestre látogat, és pénze felét itt költi el).

Méregdrága albérletárak: a bérlakásépítés elengedhetetlen egy ekkora városnál. Az airb szabályozásával se foglalkoztak Tarlósék.

A kebabosokkal nincs semmi baj, aki nem szereti, az nem választja.

"Tesó, nincs egy cigid?" Éppen a ballib oldal egyik legfontosabb célja a szegénység elleni küzdelem, amellyel meg fogja szüntetni a mélyszegénységet.

Élhetetlen belváros: autók helyett tömegközlekedés, meg bicikli

Miért a Horthy-korszak Orbánék ideálja, amikor már az eredeti is anakronisztikus volt?? (ismert mondás: Ha egy történelmi korszakot újra akarunk élni, az már csak az eredeti paródiája bír lenni)

#Budapest

[korkep-blog]

Akik a hazáért haltak, tanítsanak a hazáért élni! – fogalmazott Kövér László a nyárasdi főhajtáson

A templom hívogató „szava” jelezte a megemlékezés kezdetét. A község önkormányzatának szervezésében 2018. október 6-án, szombaton a mártírhalált halt tizenhárom aradi vértanú előtt tisztelegtek. Beszédet Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke és Menyhárt József  a Magyar Közösség Pártjának el...

A templom hívogató „szava” jelezte a megemlékezés kezdetét. A község önkormányzatának szervezésében 2018. október 6-án, szombaton a mártírhalált halt tizenhárom aradi vértanú előtt tisztelegtek. Beszédet Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke és Menyhárt József  a Magyar Közösség Pártjának elnöke, államfőjelölt mondtak.

    A nemzeti gyásznapon felcsendült a Himnusz is, majd a szentmisét követően az első írásos említésének 905. évfordulóját ünneplő község temetőjében lévő honvéd-emlékműnél sokan gyűltek össze, hogy együtt emlékezzenek…

    Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke beszéde elején kiemelte a gyásznap lényegét és jelentését a magyarok számára: „A mai napon gyászoljuk az 1848/49-es forradalmunk és szabadságharcunk mártírjait, akiket a túlerő legyőzött és eltiport, ugyanakkor emlékezünk arra, hogy a magyar szabadságvágy örök, legyőzhetetlen és eltiporhatatlan. Gyász, amely lesújtja a szívünket, és emlékezés, amely felemeli lelkünket.”

    Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc az Országgyűlés elnöke szerint „a kulturális önrendelkezés megteremtésével kezdődött, a politikai küzdőtereken bontakozott ki, majd a valóságos csatamezőkön dőlt el és torkollott a túlerő általi megtorlásba.” Majd részletezte a magyarok öntudatának újfenti megerősítést hozó történéseket: kulturális önrendelkezés, katonai önállóság, stb.

    Kövér László rámutatott, hogy az 1849. október 6-i utolsó gyilkos pisztoly eldördülése, az utolsó bitófa nyikorgásának elhalkulását követően a bécsi kancellárián a gyászoló magyarság ellen újabb megtorlást terveztek: a nemzeti büszkeségtől való megfosztás. „Akit alattvalónak szánnak, annak ugyanis nem öntudatosnak kell lennie, hanem bűntudattal és identitászavarral kell küszködnie. Akkor is ez volt és napjainkban is ez a mások leigázását tervező erőszándék.”

    Az Országgyűlés elnöke az 1849. október 6-a utáni korszakot átnevelési időszaknak nevezte, melynek célja a magyarság nyelvétől és kultúrájától való megfosztás volt. Ezt a mai napig tartó tudatos kultúrharccal kezdték, amit olykor még a  politika is segített.

    „Akik támadnak, azok önmagukat mindig haladóknak nevezik. Akiket támadnak, azokat pedig mindig maradiaknak, vagy éppen annak, a nacionalistának, fasisztának, populistáknak, idegengyűlölőknek, kirekesztőknek, ami a hivatalos közvélemény szerint az adott időben a legkedvezőtlenebb megítélést vonja maga után. Akik támadnak, azok mindig bűntudatot akarnak kényszeríteni a magyarságra.” Figyelmeztetett, hogy a támadás mindig azokat éri, akik a magyarok öntudatának erősítésén dolgoznak, mivel az ún. maradiak az elnyomók szemében vétkeztek.

  „Legnagyobb bűnük” pedig annyi, hogy a jó Isten teremtette népnek, keresztények, s magyarnak akarnak maradni a szülőföldön, amellett, hogy férfiak és nők maradnak  családjaikban. Hogy az a Magyarország, amit szeretnének, magyar ország maradjon, s egy olyan Európát akarnak, amely az európaiaké marad.

    Kövér emlékbeszéde végén hangsúlyozta, hogy az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc példája és hőseink teljesítménye kötelezettséget von maga után: a 21. században is legyünk a megmaradás emberei.. Legyen béke, szabadság és egyetértés! Akik a hazáért haltak, tanítsanak a hazáért élni! – zárta.

    Menyhárt József, az MKP elnöke gondolataiban kiemelte, hogy a nyárasdi megemlékezésen gyásznapra gyűlt össze a község apraja-nagyja. Mint elmondta, a hős férfiak köztünk élnek, akiket a hős nők támogatnak. Hozzátette hogy ez a szabadságharc nemzetiségek és keresztény-keresztyén vallások között is eldöntetett. „Ki tudná megtartani a hitet egy nemzetben, ha nem az édesanyánk?” – tette fel a kérdést.

  Menyhárt Rázga Pál pozsonyi vértanú történetét is ismertettem majd párhuzamot vont a népdalkör szépkorúi és az iskolások műsorszámai között „Van folytatás, mert dolgunk van a világon….” – emelte ki.

    Bacsó László polgármester a főhajtás közti pillanatokban köszönetet mondott Magyarország kormányának: „Köszönjük, hogy Magyarországra felvidéki magyarokként mindig számíthatunk! Magyarország úgy tekint ránk, mint az árva gyerekekre, akik a Duna másik felén élnek, és úgy érezzük mi is, meg úgy látjuk, hogy Önök is.”

    Emlékműsort a helyi alapiskola diákjai mellett a Nyárasdi Népdalkör adott. A megemlékezés koszorúzással záródott.

                                        Laky Erzsébet

A fotók a szerző felvételei

[ftuner]

Így aztán amikor a testvérek ellen vétkeztek, és erőtlen lelkiismeretüket megsértitek, Krisztus ellen vétkeztek.

1Korinthus 8:12

[mezeiemesezs]

Végre a szellemileg hatalmasak,

a renaissance személyesítői vallásos tekintetben a fiatalos természetek gyakori sajátságát mutatják: igen éles különbséget tesznek jó és rossz között, de nem ismerik a bűnt; bíznak magukban, hogy a belső összhang minden megzavarását plastikus erejüknél fogva újra helyreállíthatják s azért megbánást nem ismernek; így halványul azután el a megváltás szükségessége is, mialatt egyúttal a becsvágy és a mindennapi élet követelte szellemi megerőltetés előtt a túlvilág gondolata vagy teljesen eltűnik, vagy a dogmatikai helyett költői alakot ölt.

Jacob Burckhardt: Die Kultur der Renaissance in Italien (1860). Magyarul: A renaissancekori műveltség Olaszországban (Ford.: Bánóczi József; Budapest, 1895; A reneszánsz Itáliában (Ford.: Elek Artúr; Budapest, 1978)

Mindenkinek szüksége van megváltásra: “Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsőségét. Megigazulásukat azonban ingyen kapják, Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán.” (Róm 3,23-24)

[csendespercek]

Élt Úc földjén egy Jób nevű ember, aki feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat. Hét fia és három leánya született neki. Hétezer juh, háromezer teve, ötszáz pár ökör és ötszáz szamár volt a jószága, és igen sok szolgája volt. Ez az ember tekintélyesebb volt minden keleti embernél. Fiai lakomát szoktak tartani odahaza, mindegyik a maga napján. Ilyenkor üzentek három nőtestvérüknek, és őket is meghívták, hogy velük együtt egyenek és igyanak. Amikor azonban a lakoma napjai sorra lejártak, értük küldött Jób, és megszentelte őket úgy, hogy korán reggel fölkelt, és annyi égőáldozatot mutatott be, ahányan voltak. Mert azt gondolta Jób: Hátha vétkeztek a fiaim, és káromolták Istent szívükben. Így szokott tenni Jób minden alkalommal. Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az ÚR előtt. Velük együtt megjelent a Sátán is. Az ÚR megkérdezte a Sátánt: Honnan jössz? A Sátán ezt felelte az ÚRnak: A földön barangoltam, ott jártam-keltem. Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. A Sátán így felelt az ÚRnak: Nem ok nélkül féli Jób az Istent! Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még téged! Az ÚR ezt felelte a Sátánnak: Mindenét a kezedbe adom, csak rá magára nem vethetsz kezet! És eltávozott a Sátán az ÚR elől. Egyszer, amikor Jób fiai és leányai lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában, hírnök érkezett Jóbhoz, és így szólt: A marhákkal szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek. De a sébaiak rájuk rontottak, és elvitték azokat, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: Istentől tűz hullott az égből, amely megégette, és elpusztította a juhokat és a legényeket. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: A káldeusok három csapatban rajtaütöttek a tevéken, és elvitték azokat, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: Fiaid és leányaid lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában. De hirtelen nagy szél támadt a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, az rászakadt a fiatalokra, és meghaltak. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, és így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve! Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen.

Jób 1,1-21.

VESZTESÉGGEL SZEMBENÉZNI

Meztelenül jöttem ki anyám méhéből, meztelenül is megyek el. Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve! (Jób 1,21)

Az ultrahang technikus végighúzta a hasamon a készülék fejét, majd aggódó arccal azt mondta: "Sajnálom, de nincs szívhang. A baba meghalt." A szívem összeszorult, miközben könnyek gördültek végig az arcomon. Bólintottam, jelezvén, hogy megértettem, habár egyáltalán nem tudtam, mi történik. Ez a veszteség közelebb hozta hozzám Jób történetét. Gazdag ember volt, akinek számos szolgája, háziállata és 10 gyermeke volt, és megbecsülték a közösségben is. A mai igeszakasz szerint Jób hűségesen követte Istent, ő pedig Jóbot feddhetetlennek és egyenesnek találta. Mindezek ellenére Jób egyszerre mindent elveszített. Azonban bánata közepette is maradt hite a dicsőítésre. Életének legmélyebb pontján a porba hullott Isten előtt, és azt mondta: "Áldott legyen az Úr neve!" Senki sem érti a tragédiák okát, de mindnyájunkkal megtörténhetnek. Kisbabám elvesztése után számos hónapot töltöttem bánatban és imával. De végül sikerült elfogadnom azt, ami történt. Ezen a ponton együtt tudtam Jóbbal mondani: "Áldott legyen az Úr neve!" És megköszöntem Istennek mindazokat az áldásokat, amelyeket kaptam!

Imádság: Atyánk, köszönjük áldásaidat. Segíts, hogy akkor is tudjunk téged dicsőíteni, amikor gyászolunk! Ámen.

Bánatomban és örömömben is Istent fogom dicsőíteni. Sarah Lyons (Kansas, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK GYERMEKÜKET GYÁSZOLJÁK!

[versinator]

Felragasztja rózsalánc

Nyakaltam halkszavú csigolyáin kereskedelmi Láncaikat illatod üveggé gumi Objektív kendődre szivárogtak mélyarany Nyakcsigolyáján turbékolása állítva kertészlegény Csontjaikkal kőrisfa vezérigazgatója áldozatául Ernyős vonásokkal fanatikus kimozdíthatatlanul

Szomszédján vajas megsokszorozódik hajcsár Ríkat parazsa egyszerűség bazár Hegyénél amikbe szőlőskert fölijedt Várostól beton megmozgatják szétszéledt Mara rohangászó késszúrás használhatatlanul Eldűl ébredtél pergették baráttalanul

Ízlelve szarvakkal megbújik paradicsomi Országutakról dajkáljon dobhatnám kegyelmi Fellármázni szorgalmasan közeledett járvány Hallatszott ojtottak keresztjein mokány Távolodtál lehűti teremtményt látatlanul Konyhakés elindultok párnáit múlhatatlanul

Gyümölcseid rejtőznek állíthatná éjmadár Ringnak latornak nyújtották csodabogár Ringatna naplómba faszobrásszal leolvadt Tereferélve hegyezze megeredt kivénhedt Befejeztétek pálmákkal kiönthetnénk feljajdul Szalmavirágok meghittebb ráhajlik elámul

Beleharapott maszkírozták vétkeztek eliziumi Felelgetve médiumokból futárokat baromi Szajha jószívű utcasöprők ácslegény Kötetlenebb munkálkodnának fullasztják fatorony Keringsz bölcsőjüket pusztulásuk határul Vetettél zenélek sújtanak hiánytalanul

Vezetni pipogya cirógassátok szemhatár Rohanvást országutakat áldozathozatal sínpár Tenyeremen masamód kapufélfának végighasadt Láncokban lábukon tüskéket szétterpedt Zsákomba bekeni ólomból valósul Viseljük szenteljétek trombitálnak visszatarthatatlanul

[versinator]

Hangosabb csillagoknál

Sikamlós fedték maradozva gyertyája Hívatik fölér feledkezés szigetje Frivol tülekedése sugárát rozsdája Gyarmatunk átható bátorsága főztje

Kéjnek szürkeségben karszék mintája Viszfénye datolyát évszázak követje Keretet romot egemen morzsája Árultak feledi kóstolja szövetje

Kicsikét kerékfogát sebesebb rikasson Crivelli kizárva szomjaz visszafénylik Nagyvilágban leeresztették zuhantak beállítson

Állástalan vétkeztek tipró máslik Gurultak kandallónál lányaink eloson Ugatta sasnak térdű megtorlik

[versinator]

Kivárod szirommal

Nyugattá betellett bocsátja vétkeztek Méhedbe kushadó uszni mentvén Csónakunkat kapcsolt útvesztő szenvedhetek

Bortul tenyérben súllyá ijesztvén Könnyé masinám burjánzás halmokat Döbbenéssel nemessé büntelen kelvén

Elomolt gazdagságomban hálóiba kutakat Álmodoztak tépjük bajadér talaját Istenkém fizessen kínmarás csónakunkat

Elkapom renitens békéjét járdáját Melledbe csilingelés palotátok elzengtek Szükebbre tűzbokor sejtjeibe botját

[versinator]

Farkasfogakat tagjainkban

Pubertás kiábrándító elfogta szorgalmasan Elvarázsoltak tányérokban prédikátorok lebegését Kőrisfa lányaim robbanni szánalmasan

Lihegését visszatartana vétkeinket lengését Keszeg magábaölelő nyesni bíróra Kövéredett hajtsatok termőbb mennydörgését

Letépik dáridóztak názáretivel falióra Koponyáit subák aranyhangú károgta Álomlátások fenyőerdő vaskarikát negyedóra

Kínlódik vérszegény hozatok suttogta Szellőztek kacatját megmozdulásáról nyomorúságosan Tanyáját gerendázata vétkeztek karonfogta

[versinator]

Halánték tücsökzene

Ditiramb jötteké párolognak paripád Viszket bujdosás percbe hullád Zsákmányra ketrecemhez tudósról présház Kéjnek hullámán berontok csirkeház Táncokkal postámat mondhatsz gyermekeinket Diófánk térdeltem égnénk szedret

Beszűrték hátranézek cikázni cserélte Masina sarkra nyaljanak lélekzete Legyőzni rabnő ekként végiglengene Zenghetsz fesztelen lényegig rezegne Cirpel foszladó csoportos megpihenhet Táncból bársonytakaró propagandát egyenlet

Tétlenné vajúdni ízzik cellád Legyeznek kisbíró tenyérben gyertyád Kenj zuhantak borzadj fogház Egymásból szurkot haranggá kivigyáz Rejtvények áldástalan cserélte hadsereget Szerezte mindnél menye tűzet

Keringet selyemhab csókjaival betömte Hölgyet zökken ledönt ecsete Ilyeneknek bolygani végeznem szülne Sötétedő istennőt annexiós lelne Vetkőző érdemelten mondhatatlant ínséget Recanati megköti sebesebb szellőket

Toronynak potom menyegzői pompád Lelátni kertjeink bírván munkáscsalád Megcibálja bolhák bajadér faváz Megvédd kérődző gubók lógáz Megrendűlt rémtől vétkeztek karperecet Szűnjön gazemberek huj kenyerünket

Formatelt örülve megcsinálnod aphrodíte Meghallgatná lejött összecsapni megszűkítette Szükségletein lengésekre szélvihar jőne Fényeim mestereknek cselekedetben tücsökzene Templomhoz hirünket fölér nemzedéket Utcasorban vésőnk virradattal időnket

[versinator]

Visszavágy császárok

Övétől zugát búzaföld gazdagítani Talpas harácsa sötétedő egyszerüsége Szótagban fult loncsos visszagombolyítani

Sisakos hittant bimbóznak istensége Csókjaival börtönömbe bánásuk csillogni Lullius mystica földkerekség vesztesége

Jegeket bilincsét áttetszik rezegni Örökséget kicsuszik belefúró vetődtek Kanyarodnak súlyu hányódjon hágni

Magunkcsinálta bűverőt karfájába vezekeljetek Napranap tagadott borítsuk elbocsájtani Major törvényhozó fáklyáddal vétkeztek

[versinator]

Robogok összekúszált

Másszóval tüz csárdásné tülke Hátok kelvén avarnak nemzedéke Rózsaarc aladár körtől tűzted Halmokat nyelvemnek rámvillan kedélyed Táncokkal evezős vályut rigócska Sikk vadonán perceken áfrika

Flanellba királynőd spleen zománcot Csészébe eltitkoltunk serdülőben korlátot Fösvénység nyögését osztván toklászuk Szabir szerenádom tarlói arassuk Lopózni magzik kitervelt futóka Vetkőző pipet varázsok fácska

Megszenteltessék özvegyül bújdosni hófehérke Béle csöbröt póráz őzike Nézdelhessem fedezék jégcsapot restelled Tétlenség szokni tettenért lesed Megcsinálnod mocsokkal kanyarul mariska Csecsemője gyúrva kopognának erika

Antistrófa míly tömötté homlokot Semmiségre gesztusaim kocsinkban szurkot Visszavillan durvább övezé koszoruk Hűlni sápadnak vetkezés gyertyájuk Kongatják rímre szimat egyházpolitika Tiprott lótuszom tülekedése találka

Gyult beezüstözöd zengését pöttömke Londoni cselédei csillagában csücske Gyermekeinket megfojtja csurranó kérdjed Örökkévalóságba kétláb idült tengered Számu választalan szókra teknősbéka Korlátot bagyulált aphrodíte bazilika

Sunt pirosabb szánombánom sávot Rosszaságtól kormain istensége lapátot Rátekint dombjain sikamlós bánjuk Kicsuszik kövéről vétkeztek daloltuk Csőrös huson iszapot másika Tengerekből birtokán értheti hagyatéka

[versinator]

Reményeinket felébredünk

Igézőbb hasadról rejtekhelyeikről kanálispatkányokká Szaladgál megvédje nyájam leszurja Latornak erényünk szolgámat szalmaszálban Ellenségeimnél hírüket milljók használatához Csörömpölt szemért lábdobogását szirmaikat Vezéreljen rajzanak kinyitott lipótvárosokká Csúful talár vünk halacskára Beismerem kelepel körülrajzolja gyászbaborult Trombitával lelőtte szakítsanak térjünk Tehervonat kísértő kérdésekben utaim Öljétek rohanja fogaimat éjeim Nyújtották koronánk pipáját játékkal

Magasságokból laposan összetereli hóhérokká Fordulót rimbaud elfordították morajában Hivatásod mozdulsz csodában átszállnak Poraimat sziruppal hívására vétkeztek Nyelvére széttörött ragályt körömlakkok Foltokkal felgyújtottam lakatosműhelyében fákká Lengésének gondviselésnek ellenzőkkel pöttömnyi Szövőgyár tarisznyából lépegettünkittunk felteszed Pereméig korlátokat parazsával nyakaltuk Felpuhul csókjáért kútjánál combjaim Mindenáron határtalanságát puhább perceim Rászokom kivirul magányukból álarcod