#termelékenység

[zeroz2ro]

Matolcsy György páros lábbal szállt bele Orbánba

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, a gazdasági bizottság ülésén, 2022.12.05-én: - „Magyarország válságközeli helyzetben van”, - „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, - “az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”, - „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; - “jövőre a legmagasabb lesz – ez az a szint, amit ellenzékben elítéltünk”, - „jövőre 15-18% lesz az infláció”. - Ennek okai az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”.  - Az infláció nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak miatt. - „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban.” - „Megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül.” - “Helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, - „Az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, - „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. - „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”, -  A teljes energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni: „Az energiahatékonyság a kiút legfontosabb eleme.“ 

[angelofghetto]

na akkor fussunk neki újból

Az előző eltűnt, és újabban elég furán működik a tumblim. Talán veszélyes lettem? :) Sebaj. A vidéki versenyző második próbálkozása következik. Talán telóról nehezen olvasható, ezért most szövegaláírásos fotók helyett inkább kirakom a teljes videót, amelyben Pogátsa Zoltán, Szepesi Balázs és Sass Magdolna közgazdászok többek között a tankötelezettség felső határáról cserélnek eszmét a "Hazai verzusz multinacionális tőke" című beszélgetés keretében. Az korábban idézett, számomra bicskanyitogató rész kb. 55:00 után kezdődik.

Ha már belenyúlok, van utána egy másik rész, amikor távol-keleti országok szegénységből való gyors gazdasági növekedéséről beszélnek. Még jól emlékszem, valamikor a rendszerváltás környékén volt szó késő esti műsorsávban arról, hogy a keleti "kis tigrisek" azt a stratégiát alkalmazták, hogy baromi könnyű és olcsó volt vállalkozást indítani, annyira alacsonyak voltak az adó- és járulékterhek, hogy nem érte meg trükközni az adózással, és boldog-boldogtalan vállalkozást indított, amiből egész sokan fenn tudtak maradni, megerősödni, és a sok kicsi sokra megy elv alapján sokkal több adó folyt be, mintha agyonnyomták volna őket már a kezdet kezdetén. Miért nem lessük el a működő módszereket?

Másik dolog: mindig szidják a Kádár rendszert, hogy milyen kicsi volt a termelékenység, és mennyi selejtet gyártottak. Nem tudom, más ágazatokban hogy volt, de az enyémben hatalmas hajtás volt, és nagyon jó minőséget termeltünk, amíg a nagy gyárak képzett szakmunkásokkal és műszaki értelmiségiekkel tudták feltölteni az üzemeiket. A fősulin a faliújságok leszakadtak az álláshirdetésektől, ösztöndíjat adtak annak, aki bevállalta, hogy diploma után az első évét náluk dolgozza le. Német és osztrák cégek jöttek hozzánk gyártatni az olcsóság, a szuper minőség és a földrajzi közelség kombó miatt. Aztán jött a rendszerváltás, az ágazatot szétverték, lerabolták, 10 évre sóval hintették be a helyét, azóta gazdag dilettánsok indítanak kisvállalkozásokat, ahol mekis bérért dolgoztatnak. A jó szakmunkások generációja most hal ki, utánpótlás nincs, vagy alig van. És itt a vége. Harminc év múlva hiába jut eszébe bárkinek, hogy jaj, fel kéne éleszteni, már tanár sem lesz, aki visszatanítaná a tudást.

[retyerutya]

A magyar tehetség

"hiába költött el Magyarország évente átlagosan a GDP 1,39 százalékának megfelelő uniós pénzt 2004 és 2020 között, amivel a harmadik volt a 2004-ben csatlakozott tagállamok között, a gazdaság termelékenysége 2,3 százalékkal visszaesett, miközben Romániában 30,8 százalékkal, Lengyelországban 12,1, Csehországban 7,2 százalékkal nőtt, még a GDP arányában kevesebb uniós támogatással is."

[pipipike]

amikor a főelemző megírja 10 oldalas cikkben, hogy a bérek infláción felüli emelkedését termelékenység javulásnak kell kompenzálnia...

[frankyoungestein]

"A hazai élelmiszer-infláció mögött meghúzódó tényezők című, a neten is elérhető úgynevezett mélyelemzésében a bank rámutat, hogy „az alacsony termelékenység és magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszer-infláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régiótól”. Az „energiaintenzitás” szó ebben a kontextusban energiapocsékolást jelent, a szöveg tehát végső soron arról szól, hogy a magyar élelmiszeripar lassan, keveset és drágán termel (továbbá – nem mellékesen – silány minőséget, ám ezt már csak mi tesszük hozzá), és azt uniós árakon sózza ránk, ami nem szép dolog. Mellesleg evvel a ténnyel a mozgékonyabb, értsd legalább a szomszédos országokba át-átruccanó honfitársaink eddig is tisztában voltak, s az ő révükön a lakosság további jelentős hányada is, de mégiscsak más az, amikor a közkeletű vélemény mögöttesében és támaszaként az MNB sötét sziluettjét látjuk felkomorlani."

"Magyarország egy rest, buta, bamba képű utcalány, stricije pedig érzéketlen, cinikus és a végtelenségig pénz­éhes gonosztevő, aki ezt a nyomorult némbert oly mértékben szipolyozza ki, hogy ahhoz hasonlóra Ádám és Éva óta példa egy se volt. Az meg tűri, mint a törpe lószőrpálma a nyári hőséget és a zord telet. Közben az élet meg lassacskán elfolyik."

[stickalittle]

Jó, de fogadjunk, hogy a felzárkózásra kapott EU-támogatás / térkő mutatóban elsők vagyunk, károgó lipsik!

[vaningyen]

nyugati világ és termelékenység

nekem az az elméletem, hogy az elmúlt egy-két évtizedben hiába terjedt el az internet meg minden, azért volt elég gyenge a termelékenység növekedése a fejlett világban, mert az információs forradalom főkénnt azokat a területeket érintette, amit david graeber bullshit jobs-nak nevezett

[bdpst24]

Az Epson újradefiniálja a festékszublimációs nyomtatást a SureColor F9500 és SC-F9500H bevezetésével

Az Epson újradefiniálja a festékszublimációs nyomtatást a SureColor F9500 és SC-F9500H bevezetésével

Az Epson globális technológiai vállalat két új 64 hüvelykes festékszublimációs nyomtatóval egészíti ki az Európában is sikeres, legkeresettebb 64 hüvelykes festékszublimációs nyomtatóinak sorát. Az innovatív SureColor F9500 és SC-F9500H modellek a SureColor F9400 és SC-F9400H nyomtatókat váltják fel, és jelentős előrelépést kínálnak a termelékenység, a használhatóság és a képminőség…

[elektromosmanipulatorok]

tósegédek: Zallys megoldások a könnyebb munk

A Vontatósegédek Szerepe a Szállításban és a Logisztikában

Az ipari és kereskedelmi környezetben a hatékonyság és a termelékenység kulcsfontosságúak. Azonban, amikor nehéz tárgyak mozgatásáról van szó, mint például szállítóeszközök vagy raklapok, a manuális munka sokszor korlátozott hatékonyságot eredményezhet. Ebben a helyzetben a vontatósegédek olyan eszközök, amelyek jelentősen megkönnyíthetik a nehéz tárgyak mozgatását és növelhetik a munkavállalók hatékonyságát.

A Zallys Vontatósegédek: Megbízhatóság és Innováció

A Zallys egy olyan vállalat, amely világszerte ismert a minőségi vontatósegédek tervezésében és gyártásában. Az általuk kínált termékek kiváló minőségű alkatrészekből és innovatív tervezésből állnak, hogy biztosítsák a hosszú élettartamot és a megbízható teljesítményt.

A Zallys Vontatósegédek Előnyei:

Erő és Teljesítmény: A Zallys vontatósegédek erős motorokkal és tartós szerkezettel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik nehéz terhek húzását vagy tolását minimális erőfeszítéssel.

Könnyű Kezelhetőség: Az ergonomikus kialakítás és a könnyű manőverezhetőség lehetővé teszi a Zallys vontatósegédek egyszerű és hatékony kezelését még szűk területeken is.

Sokoldalúság: A Zallys vontatósegédek széles választékban érhetők el, hogy megfeleljenek különböző ipari és logisztikai igényeknek. Legyen szó akár kisebb raktárakról, gyárakról vagy nagyobb logisztikai központokról, a Zallys kínálatában megtalálhatók a megfelelő megoldások.

A Vontatósegédek Jövője

A logisztikai iparág folyamatosan változik és fejlődik. A digitalizáció és az automatizáció egyre fontosabb szerepet játszik a munkafolyamatok optimalizálásában. A Zallys is felismeri ezt a trendet, és folyamatosan fejleszti termékeit az ipar igényeinek megfelelően.

Összegzés

A Zallys vontatósegédek kiemelkedő megoldást jelentenek a nehéz terhek mozgatásának megkönnyítésére és a munkavégzés hatékonyságának növelésére az ipari és logisztikai környezetben. Az erőteljes teljesítmény, könnyű kezelhetőség és sokoldalúság kombinációja biztosítja, hogy a Zallys vállalat továbbra is az egyik vezető szereplő maradjon ezen a területen, miközben folyamatosan alkalmazkodik az ipar fejlődéséhez és változásaihoz. Keressen minket elérhetőségeinken, kérjen árajánlatot.

[suti09]

Gyártósori gépbeállító

A gyártósori gépbeállító olyan szakember, aki felelős a gépek beállításáért és működéséért a gyártósoron. A folyamatok optimalizálásával és a termelékenység növelésével foglalkozik annak érdekében, hogy a gyártás zökkenőmentesen és hatékonyan működjön. A feladatai közé tartozik a gépek beállítása, a termelési paraméterek ellenőrz��se, a karbantartási feladatok végrehajtása és a hibaelhárítás. A…

[europasegglikamagyarorszag]

"Sharma azt állítja, hogy Kína erőteljes gazdasági növekedése, amely az 1990-es kevesebb mint 2%-ról 2021-ben 18,4%-os csúcsra emelkedett, most visszaszorulóban van. Ez a visszaesés, amely tartósan fennmarad, át fogja alakítani a globális gazdasági környezetet. Az ázsiai ország hanyatlása által hagyott űrt az Egyesült Államok és olyan feltörekvő országok töltötték be, mint India, Indonézia, Mexikó, Brazília és Lengyelország, ami erős eltolódást jelez.

Míg Peking fenntartja az évi 5%-os növekedési célt, Sharma megkérdőjelezi ezt a mérőszámot, és azt állítja, hogy a reál-GDP növekedése ennél jelentősebb visszaesést takar. A kínai gazdasági lassuláshoz hozzájáruló tényezők közé tartozik a fokozott kormányzati beavatkozás, a folyamatos adósságválság, a termelékenység csökkenése, a csökkenő foglalkoztatottság és a külföldi befektetők bizalmának csökkenése."

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231229/mao-ce-tung-ota-nem-volt-ilyen-helyzetben-a-kinai-gazdasag-660127#:~:text=Sharma%20azt%20%C3%A1ll%C3%ADtja,befektet%C5%91k%20bizalm%C3%A1nak%20cs%C3%B6kken%C3%A9se.

Hanyatló Nyugat.

[fashionhungary]

Mesterséges Intelligencia az irodában

A mesterséges intelligencia (AI) már régóta jelen van az irodák világában, de csak most kezdi igazán megmutatni erejét. Az AI-alapú technológiák egyre inkább átveszik a korábban az emberek által végzett feladatokat, és új lehetőségeket hoznak létre a termelékenység, a hatékonyság és a kreativitás növelésére. Az AI-alapú technológiák számos módon befolyásolhatják az irodákat.…

[defacto-io]

Ennyit veszíthet, ha csak néhány hónapig, de távol van a munkahelyétől

Olyan magyar munkavállalók karrierjét vizsgáljuk, akik váratlan és enyhe balesetek után rövid ideig (átlagosan pár hónapig) nem dolgoznak. Azt találjuk, hogy ezeknek a dolgozóknak a bére még két évvel a távollétük után is 2-3 százalékkal alacsonyabb azokénál, mint akiket nem ért baleset. Az eredmények azt sugallják, hogy a távollévő munkavállalók a felépülésük alatt olyan karrier-lehetőségeket szalasztanak el, amelyekkel a jelenlévő munkavállalók viszont időközben élnek.

Sokan átérezzük annak a fontosságát, hogy fizikálisan és mentálisan is jelen legyünk, a személyes kapcsolatainkban és a munkánkban egyaránt. Woody Allen találó megjegyzése szerint a sikereink 80 százaléka abból ered, hogy jól láthatóan megjelenünk. Ha igaza van, akkor már pár hónapos munkából való távollét is negatívan hathat a munkavállalók béreinek alakulására. Ez még akkor is igaz lehet, ha a távollét alatt ténylegesen nem csökken a munkavállalók termelékenysége, de időközben egy függőben lévő előléptetést elmulasztanak vagy a kollégáikat (versenytársaikat) előléptetik.

Legújabb tanulmányunkban magyar adminisztratív adatok segítségével vizsgáljuk, hogy egy rövid munkából való távollét hogyan hat a 20-50 éves és a piaci szektorban dolgozók béreire (az adatok még a covid világjárvány előtti évekből származnak). A munkából való átmeneti távollét hatásait azonban korántsem egyszerű megmérni. A távolmaradás oka (vagy legalábbis időzítése) sokszor nem véletlenszerű, hanem tervezhető, mint például egy születendő gyermek, egy ápolásra szoruló rokon, vagy maga a munkavállaló bizonyos egészségügyi ellátásai. Tekintve, hogy a távolmaradás részben tudatos döntés, könnyen lehet, hogy jellemzően azok (és akkor) döntenek így, akiknek kevesebb a vesztenivalójuk, és akik kevesebbet keresnének akkor is, ha folyamatosan jelen lennének a munkahelyükön.

Hogy biztosak lehessünk abban, hogy a távolmaradás oka véletlenszerű és nem tudatos döntés, csak azoknak a munkavállalóknak a bérpályáját vizsgáljuk, akik azért nem dolgoztak néhány (3-12) hónapig, mert váratlan és enyhébb balesetet szenvedtek, például eltört a lábuk vagy kificamodott a válluk. Kifejezetten olyan baleseteket választottunk, amelyeknek láthatóan nincsenek hosszabb-távú egészségügyi hatásai, például hat hónapon túl már nincs látható különbség a baleset miatt távollévők és a balesetet nem szenvedettek egészségügyi és gyógyszer-kiadásaiban.

Az alábbi ábrán illusztráljuk, hogy mennyit keresnek azok a munkavállalók, akik egy kisebb balesetet követően pár hónapig távol voltak, azokhoz képest, akik nem szenvedtek balesetet. Az ábrán a piros keresztek a baleset miatt távolmaradók átlagos órabérét mutatják a baleset előtti és utáni 36 hónapban, a függőleges tengely pedig a bérek százalékos változását méri a baleset előtti 12. hónap átlagos bérszintjéhez képest (inflációval kiigazítva). Összehasonlításképp, a fekete pontok a balesetet nem szenvedett személyek bér-alakulását mutatják (akikhez véletlenszerűen választunk egy "látszatbaleset" időpontot egy olyan hónapban, amikor dolgoznak). A piros kereszt és a fekete pont közötti függőleges távolság tehát a két csoport közötti átlagos százalékos bérkülönbséget mutatja egy adott hónapban.

Az ábrának két fő üzenete van. Először is, azok a munkavállalók, akik néhány hónapig távol voltak egy kisebb baleset miatt, a munkába való visszatérés után is hasonló bért kapnak, mint a baleset előtt. Másodszor, ezek a munkavállalók még két évvel a munkába való visszatérésük után is 2-3 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok, akiket nem ért baleset. Általánosságban elmondható, hogy a végig jelenlévők bére folyamatosan emelkedik, míg a baleset miatt távollévők bére a visszatéréskor nem haladja meg a baleset előtti szintet, csak ezután kezd újra emelkedni. Azt is látjuk a részletesebb adatokból, hogy a kimaradó nők és a férfiak bérhátránya hasonló, valamint a fiatalabb, rövid ideje munkaviszonyban álló és az irodai munkakörben dolgozók baleset utáni bérhátránya magasabb.

Eredményeink azt sugallják, hogy a munkavállalók karrierje szünetel, amíg felépülnek a kisebb balesetekből és távol vannak a munkahelyüktől. Úgy tűnik, hogy az ilyen szünetek nem csökkentik jelentősen a munkaerőpiaci képességeiket, mivel a bérük a munkába való visszatérés után is hasonló, mint a baleset előtt volt (viszont nem is nőtt a szünet alatt). Inkább az valószínű, hogy lemaradnak olyan karrier-lehetőségekről, amelyek segítenének nekik feljebb lépni a bérlétrán, míg hasonló jelenlévő munkavállalók időközben élnek ezekkel a lehetőségekkel (pl. új szerepkörök, új feladatok). További kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy pontosan miből fakad a jelenlét előnye: a jelenlévő munkavállalók azok, akik hallanak az új lehetőségekről és jelentkeznek egy új feladatra, vagy, mivel ők vannak “kéznél”, lehetőségük nyílik bizonyítani az új feladatokban, ami később jobb lehetőségeket eredményez számukra.

Molnár Tímea Laura (Közép-európai Egyetem); Bíró Anikó (KRTK Közgazdaságtudományi Intézet); Bisztray Márta (KRTK Közgazdaságtudományi Intézet), Joao Galindo da Fonseca (Montreáli Egyetem)

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

[retyerutya]

"A KPMG 2017-es tanulmánya szerint az uniós támogatások 2015-ben mindüssze 0,6 százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A magyar gazdaság termelékenysége pedig 2010 és 2020 között még romlott is 2,3 százalékkal, miközben Csehországban 7,2, Lengyelországban 12,1, Romániában pedig több mint 30 százalékot nőtt is." EU-s források elszórása, elszomorító

[ruddentropptabornok]

Norvégiában például minden építőipari dolgozóra átlagosan 267 ezer eurónyi megtermelt beruházás jutott 2021-ben, de Belgiumban és Hollandiában is közel 200 ezer. A legnagyobb gazdaságú Németországban ugyanez alulról közelíti a 160 ezer eurót. A lista hátsó felében tehát jellemzően az olcsóbb kelet-európai országok állnak, ahol az éves beruházási volumen munkavállalónként 80 ezer euró alatt van. Magyarország ezen belül is a sereghajtók közé tartozik, a 40 ezer eurós fejenkénti volumen mindössze a 38 ezer eurós Lengyelországnál és a 25 ezer eurós Bulgáriánál magasabb.

[bdpst24]

Ismét meghirdetik a leginnovatívabb célgépek versenyét 

Ismét meghirdetik a leginnovatívabb célgépek versenyét

Tudta, hogy minden lehetőség adott, hogy válságállóvá tegyük a hazai ipart?  Megnyílt a nevezés a negyedik Magyar Ipari Célgép Nagydíjra. A kezdeményezés nem csak győzteseket keres, hanem lehetőséget ad a bemutatkozásra, a szélesebb piac elérésére egy olyan ipari szegmens számára, amely a termelékenység szempontjából elengedhetetlen, de jellemzően rejtve marad, nem látható. A június 28-án…