#szabadulni

[diogenesz2020portugal]

Engem megnyugtat Fruzsina magyarázata. Biztos Rogán akar lenni az új elnök.

„Másrészt azt is el tudom képzelni, hogy megint egy koncepciós perről van szó, sajnos sok ilyen van büntetőügyekben és erről is lehet tudomása az elnöknek. Harmadrészt láttunk mi már hasonló ügyet, egy szentéletű szerzetessel szembeni «liberális» lejárató akciót, amikor kiderült, hogy minden hazugság volt.”

Skrabski szerint egy biztos csak, és az biztosabb mint a magyar jogrendszer és a teljes magyar igazságszolgáltatás; hogy „Novák Katalin az egyik legtisztességesebb ember az országban, nagyon bátor és népszerű, a tisztességtelenek ezért meg szeretnének tőle szabadulni, de sokan vagyunk mellette, akik békés és szabad Magyarországot szeretnénk!”

[algebraicvarietyshow]

biden sajtotajekoztato

a kulpolitikai kerdesekre erdemi, atgondolt valaszokat ad. nem tudom a "mental decline" definicioja itt mi, de lathatoan kepben van a vilag esemenyeit illetoen, koherens politikai elkepzelesei vannak (barmit is gondoljunk azokrol), ami az ellenfelere egyaltalan nem jellemzo. ugyanakkor teveszt, ahogy mindig is tevesztett, de joval tobbet mint regen. nyilvan ez lehetetlenne tesz egy kampanyt ugy, hogy a mostani narrativatol mar nem fog tudni szabadulni

[theblack-dread]

Ő egy ragasztó csapda. Egy darabig azt hiszi az ember, hogy most még semmi baj. De rá fog ébredni, hogy ott ragadt és akkor már csak úgy tud szabadulni, mint a patkány. Lerágja a saját lábát, hogy meneküljön, de elvérzik.

Tagadás.

/2024.03.11. 18:28/

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Azt érzem, hogy egyrészt

mi ketten

nem tudunk szabadulni egymástól.

Másrészt pedig

nem is akarunk szabadulni egymástól.

[soursoulsblog]

Mert ebből

Mert ebből sértetlenül nem tudok kiszállni, mert akkor el se kellett volna kezdenem. Hibáztatom magam emiatt, mert a nulladik pillanattól tudtam, hogy sok fájdalmat fogsz adni, viszont még mindig az a kicsi jó kiegyenlíti a mérleg két oldalát. Mert hibás vagyok és te is hibás vagy.

Mert ebből ha kijövök, tudom, hogy teljesen más ember leszek. Tudod minden percben annyira de annyira alakítasz engem, hogy már most nem tudom ki is voltam, vagyok és leszek ezután.

Mert ebből nem tudok és nem is akarok szabadulni és ez a legrosszabb az egészben, mert tudom, hogy fejvesztve rohannom kellene a másik irányba de végül az ölelésében kötök ki.

Mert ebből az időkből, tudom, hogy a jövőben csak a rosszra fogok emlékezni és nem fogom tudni azt, hogy miért is engedtem neked ekkora teret.

Mert ebből a helyzetből csak te fogsz jól kijönni. Tudom, hogy én erőmön felül próbálok teljesíteni de ezt te észre se veszed. Felfogtam már régen, hogy te nem vagy jól, minden összejött, de ez nem mentesít fel az alól amit mással teszel és én mégis minden pillanatban felmentelek téged.

Mert ebből még nem tudom, hogy mit fogok tanulni, de már most nagy árat fizetek érte. Én mindig csak adok, adok és adok, de ez egy olyan útvesztő amiből már nem találom a kiutat.

Mert ebből két dolog sülhet ki. Vagy kizárlak az életemből és beleroskadok teljesen, vagy pedig hagyom, hogy az életemben maradj ,és a kicsi jóért eltűröm a sok rosszat amit nap mint nap teszel.

Mert ebből, meglátásom szerint, talán mindketten vesztesek ként jövünk ki. De tudom, hogy csak egy kicsi másabb gondolkodással mindketten nyerhetnék, ez az egyik legrosszabb az egészben, hogy jól is csinálhatnánk.

Mert ebből az ismeretségből már rengeteg könny hullott. Ez nem fog megállni, nem lesz ennek vége talán sose. De én mégis elkezdtem. Elkezdtem és tudomásul kell vennem, hogy bármennyire is szeretném, és szeretem, ő sose fog. Mert neki elég annyi, hogy időnként kihasználja azt, hogy elérhető vagyok és bármit megtehet, mert hagyom neki

Mert ebből az ölelésből nem tudok szabadulni és még nem is akarok, talán még nem fáj még eléggé

[du-bist-mein-gluck]

//Lehetnél az az egy aki úgy költözik a mellkasomba, hogy a bordáim nem börtön rácsok- tudnád, csak óvó kalitka ez- és ezzel úgy élnél együtt, hogy ebből nem szabadulni kell, hanem megnyugvásra, biztonságra lelni.

Lehetnél az az egy, aki úgy ölel, hogy olvad belém inkább- mint szorít üresen- hogy tudnád azt mondani: -úgy olvadjak beléd, hogy lelkedben érezd szorításom.

És én úgy szorítanám vissza a lelked, hogy az forrjon össze enyémmel örökkön- szóval én is lehetnék és te is: az EGY//

❤️‍🩹

[emlekeimkonyvtara]

Megígértem magamnak hogy nem írok többet ide. De nem bírtam ki ez sem. Azt mondtad hogy küzdjek, de nem tudok. Gyűlölöm magam. Nem tudok megbirkózni a bűntudatommal. Öngyilkos akarok lenni a kurva életbe, meg akarok szabadulni ettől.

[nagyoncringe]

életem egyik tragédiája, hogy mindent észreveszek és mindenre figyelek, de mindezt úgy, hogy minden apróságot -még a legjelentéktelenebb dolgokat is!- mélyrehatóan elemzek, majd élet-halál kérdést kreálok belőlük.

görcsösen figyelek mindenre. ha sétálok, akkor feszülten elemzem, hogy vajon normálisan járok-e, elfogadhatóan öltöztem-e fel, nem lélegzem-e túl hangosan vagy furcsán, megfelelő irányba haladok-e, veszélyt jelent-e valami rám itt, el fogok-e késni stb.

a kérdésekre kapott eredményeket pedig fejben tartom, megvizsgálom. ha úgy találom, az elfogadhatónál kicsivel hangosabban lélegeztem, akkor legalább néhány hétig biztosan nem fogok tudni szabadulni a bűntudattól és a megalázottság érzésétől.

nagyon fárasztó… és semmi értelme, mert effektíve nem tanulok semmit a vétett hibákból…

[arnyakkozottelek]

A könyv, amit sosem fogok kiadni. (44)

Kettős lét

Huszonnégy év telt el, s semmi se jött úgy,

Ahogy álmodtam, ahogy vágytam réges-rég.

Múltam darabokra hullt, álmokból romok,

A tervek, melyek fényt hoztak, most sötétségbe vesznek még.

Lépéseim alatt repedeznek a kövek,

Az úton tövisek szúrják fájó lelkem.

Minden kanyarban újabb csalódás vár,

Minden emlék mögött valami elveszett, meg nem lelt rejtelem.

Olykor nézem magam a tükörben hosszan,

Szemeimben látom, amit nem tudok kitörölni.

Sikertelenség árnyéka húz le a mélybe,

Kétségek közt vergődöm, csendben, nem menekülhetek innen.

Gondolatok kavarognak, vajon elengedjem-e mind?

A múlt lánca, mi a mába fonódik, vajon letehetem?

De valami mindig visszahúz, s megállít,

Mintha a végzet játszana velem, nem enged szabadulni.

Mégis, mindezek után, minden éjszaka végén,

Mikor a sötétség elnyelné egész lelkemet,

Te ott vagy, és kezed fogva találok vissza,

Az élet, bár nem úgy alakult, ahogy hittem,

Veled megtaláltam, amit mindig is kerestem.

[eltiron2]

MZP vs. MP: TL;DR gondolatok

Dislaimer: biztos unalmas a téma, de én nem tudok szabadulni tőle. Szóval idepasszintok egy "read more"-t, hogy gyorsabb legyen átpörgetni ;) De akit érdekel a téma, azért olvassa el és reagáljon rá.

22-ben a nagy összefosás idején az előválasztáson szavaztam MZP-re, aztán amikor ő lett a "nagy fehér reménység" és nyert, elmentem egy rally-jára, amit a nagyv��sárcsarnoknál tartott.

Kora délután kezdődött az esemény, talán 3-4000 ember verődött össze, és több órás felszopás következett, bő 3 órán keresztül mászkáltak fel a színpadra hogy elmondják, MZP milyen faszagyerek és ők mennyire hisznek benne. Döbbenetesen unalmas volt, bejártam a környék összes kocsmáját, mire megjött Maga Az Ember.

Úgy kezdte, hogy leült egy székre a színpadon, mert ő nagyon fáradt, majd hosszasan elkezdte sorolni, hogy milyen kibaszott fasza eredményei vannak a Fidesz-kormánynak, amiket ő meg fog tartani.

Az egész ombre árasztotta magából a kudarc fílingjét, kibaszott kellemetlen élmény volt, már akkor tudtam, hogy ez katasztrófális kudarc lesz.

Az lett, ugyebár. (volt ott rajtam kívül más tumbász is, btw?)

Ennyi idő alatt MP (akit továbbra sem kedvelek, és csöppet sem bízom benne) bejár 3 települést, ingben-nyakkendőben, egy teherkocsi platóján állva nyom szenvedélyes, vicces és értelmes beszédeket, (elnéézést az rpg-s kiszólásért) folyamatosan szórva a crit success karizma dobásokat.

Tudom, hogy egy papíron igazából lényegtelen EP-szavazás jön, de MP-nek sikerült elérni, hogy emberek milliói látják, hogy egy lusta, bolond kövér tolvaj versenyez egy lendületes, karizmatikus faszi ellen.

És adódik a kérdés, hogy 10+ év alatt ezt hogyan nem sikerült elérni a szalonellenzéknek?

Hosszú ideje először a Viktor-klán be fog csúszni 50% alá, és 2010 után először egy ellenzéki párt (ami két hónapja még nem is létezett!) valószínűleg át fogja szakítani a 30%-ot.

És ezzel vége lesz a mítosznak, hogy GyF nélkül nem lehet legyőzni a fidit, hogy az ellenzék Budapesten születik. Megszűnik létezni a Jobbik (amit személy szerint sajnálok: a nácítlanítás után lehettek volna egy olyan keresztényszocialista néppárt, amire szívesen szavaznék), az LMP, a Momentumból egy urbánus-liberális rétegpárt lesz (eddig is az volt, csak ezt sokan nem fogadták el agyilag).

Valamint Magyarország továbbra is értelmezhető zöld párt nélkül marad, ami kibaszott szomorú.

[erosnekszulettem]

Remélem ha egyszer elborul az agyam az lesz az utolsó túl sok volt a fájdalom teljesen megmérgezett annyira hogy talán sosem fogok tudni tőle teljesen szabadulni...

[nyeznajka]

Na és az autóm is produkál érdekes, eddig nem tapasztalt fasságot.

Miszerint bekapcsolom a fűtést, és egyszer csak elkezd hűlni a levegő, ha nem kapcsolom ki, akkor rendes tök hideget fújna.

Kikapcsolom, fél perc múlva vissza, van megint jó forró levegő, de megint kezd aztán hűlni. Így kapcsolgatva közlekedtem, szakaszos fűtéssel az elmúlt két napban.

Ez meg miaf? Aggódjak valami költséges elromlás okán? Bár talán a jövő héttől már nem kell a fűtés a kocsiba, meg még idén szeretnék meg is szabadulni tőle, csak ne kerüljön megint már valami sok-sok száz euróba, no.

[troger]

ki tud-e szabadulni a katica a pókhálóból?

[sronti]

Az izraeli hadsereg lebombázott egy kórházat, valahol 500-1000 között van a halottak száma. Ahogy jönnek majd a képek, nagyon el fognak szabadulni a dolgok a környéken, ez egy vissza nem térő alkalom az őrült pusztítás leállítására, de úgyse fogják megtenni.

[girl-in-loves-posts]

sok

Sok dolgon megyek keresztül mostanában.

Szakítás, barátok elvesztése,depresszió,munka,stressz kapcsolatok,szorongás

Nekem ez túl sok. Nem fogok minden embernek aki kilépett az életemből szó nélkül levelet írni mert nem, vagy nem érdemlik meg hogy rájuk pazaroljam a billentyűm koptatását vagy csak szimplán nem.

de

most is ezt fogom tenni hiába mondtam hogy nem.

Szóval kedves mindenki aki kilép az életemből.

Tudom milyen vagyok 21 éve élek együtt magammal és a problémáimmal. Tudom hogy időnként feszegetem a határokat, de tudnotok kell nem direkt teszem. Beteg vagyok tudom nem foghatom erre de most megteszem.

Utálom magam

Utálom a testem az életem ahogy kinézek, amit teszek mondok.

Mindenen emésztem magam MINDENEN...

De nyugodtan menjen aki akar

úgy sem mentetettek meg, az egyik belökött a mélybe mikor kezdtem jól lenni oké ezt már lenyeltem rájöttem hogy én is sokat hibáztam és sok dolgot rosszul tettem. Nem haragszom azért inkább hogy másnak kell takarítania azt amihez semmi köze, de mindegy.

Felesleges dolgokon rágódom tudjátok jól de azért köszi.

mindegy ez most nem erről szól én már tovább léptem ezen.

De most jön csak a lényeg kilépett az életemből azaz ember akit nem gondoltam hogy elfog menni, jó oké a másikról se gondoltam de na, róla TÉNYLEG nem gondoltam hogy elfog menni.

Szó nélkül lelépett, telefont rám nyomja láttamozz.

mondom oké jol van, nem rágódom rajtad és kitöröltem és utána ki bőgtem magam és üres lettem. Töröltem a sztorikat, az instámról mindről és a facebookomból is.

Fáj de most újra gyászolhatok egy embert kit szerettem, és bíztam benne

haha az egyikből felállok és jön a másik, közben a harmadik embert meggyanusítom hogy biztos megfog halni a beszélgetésünk pontosan ezek miatt...mert képtelen vagyok bízni már bárkiben is.

Mi dolgom származik abból hogy megbízok valakiben?

Át taposnak és eldobnak egy mankó vagyok majd utána csak egy harmadik kerék amitől megkell szabadulni.

Ez az életem...

De hogy beszéljek jó dolgokról is azt következő posztban haha

[kinlodok]

Szomorú látni, hogy bizonyos helyzetekben még mindig ugyanaz a nyomorult kis csicskagyerek vagyok, aki nem szeretnék lenni. Sosem fogok szabadulni önmagamtól...