#sok a köcsög

[ugysenemez]

Jó kis vita volt ez, csak hát ...

[pajjorimre]

A Gabika

rendes, dolgos kis cigánygyerek volt, a SzűcsTibi autómosójában bérelt egy külön helyiséget, kárpittisztítás, polírozás. Mindenki bírta, a nők meg nagyon. Volt egy dáma, tényleg, nem messze lakott a mosótól, állandóan csing, gecijó test, perverz fej, mindenki meg akarta kúrni. Gabikának sikerült befűznie, nem is értettük, addig minimum egy komoly autót, céget, lakást kellett villantani mire dőlt, a Gabika, a csurdé cigánygyerek meg berántotta valahogy, na mindegy, szóval Gabika jön vissza ebédről, ott vagyunk a mosóban vagy 15-en, csinos brigád, nem részletezném, szóval jön ez a kis köcsög, vigyorog nagyon, kérdezzük mi van.

-Hát kikötöttem, nagyon megbasztam, azt' otthagytam.

-Kikötve?

-Ja. Szereti.

2 óra múlva már elkezdtük basztatni hogy ne legyél már fasz, menj fel, engedd el. Hogy ezt a kocsit még megcsinálja, majd csak ha végzett. Te, ne legyél paraszt, az még másfél óra. Na aztán talán a Joe elvette tőle a kulcsot, felment a nő lakására. A csaj előbb ért oda mint a Joe, kis híján megölte a Gabikát egy csavarhúzóval, aztán én vittem vissza haza, onnan meg valahova máshova. A Gabika meg csak röhögött a parasztja, *visszajön, szeret*, aztán azon a hétvégén valami sportgáláról hazafele rottyra tele kokainnal a Köfémen 170-nel fejreállt a Mercijével, bekötve nem volt, kiesett a napfénytetőn, egyből a Merci alá, nem sok maradt belőle, a kocsi meg mementónak ott volt hagyva a Móri úton egy szervizben a kerítés mellett hónapokig. Ennek úgy 25 éve, a csajjal is akkor találkoztam utoljára. Meg aztán most a Coopban, kiló krumpli meg egy üveg tonik, gondolom a ginhez, a full smink alól is kilátszik az ital. Szépnek mondjuk most is szép.

[csacskamacskamocska]

Jótanács

Már az elején lelövöm a poént, szerintem nincs megfelelő tanács amikor az ember nem tudja hogyan döntsön vagy mit csináljon. Azt figyeltem meg magamon, hogy mindenre vannak megfelelő barátaim és mindig a megfelelőt kérdezem.

Van, aki bár mélyen együttérző tud lenni, de az én problémáimmal ugyanazt alkalmazza, mint a sajátjaival, kegyetlen és kíméletlen élveboncolást. Ő az, aki szépítés nélkül megmondja.

Van, aki együtt fogja szidni velem azt a másikat, azt a köcsög gecit, és a beszélgetés végére úgy érzem, hogy szegény "másik" ezt igazán nem érdemli. (:D)

Van akivel pasiról nem, de bármi másról lehet beszélgetni, férfiakról és párkapcsolatokról csak alapszinten van ismerete. Ő csak hallgat és azt mondja, nem tudom, de legalább hagy ventilálni. Oda megyek, amit hallani akarok.

És hát, a tumbli, ezen nevettem tegnap, a tumbli is egy jól kiszámítható közeg, mert bármilyen kérdésnél a tumbli nyolcvan százaléka azt mondja fuss, menek��lj. Alig valaki mond olyat, hogy gondolkozz, vagy beszéld meg a másikkal, nézz szembe a problémával, vagy bármi, ami nem a saját kis doboza, pláne hogy látja, hogy az szembemenne a többiek véleményével, annyit meg te nem érsz.

De az ember nem is azért kérdezi a tumblit. Ha már belül értetlenkedés van, akkor legalább az az érzés meglegyen, hogy tartozunk valahova, figyelnek ránk, fontosak vagyunk. És mit tesz isten, ezért az érzésért bárkit feláldozunk.

Néha elgondolkodom rajta, hogy ha a szerelmem, barátom, gyerekem olvasná a blogomat, azért lennének nehéz percei. Mennyi időbe telne kimagyarázni, hogy minden kétség, minden fájdalom, miden gyilkos dühöm ellenére is szeretem? És azt, hogy az, hogy szeretem, nem jelenti azt, hogy úgy döntök, ami neki jó? Lehet, hogy igen. Vagy nem.

Milyen könnyű azokkal a barátaimmal, akik sosem ébresztenek bennem ilyesféle kérdéseket és sosem kell kiírnom a tumblira, hogy mit tegyek velük. Sőt, más barátaimtól sem kell megkérdeznem, hogy más barátaimmal mit tegyek. :D

Bonyolult szövevénye vagyunk a saját lelkivilágunknak. Észre sem vesszük a kettősmércéinket, a manipulációinkat, a megfelelnivágyást, a sunyulásokat, a kegyetlenkedést és azt sem, hogy mennyire szeretnénk jó embernek látszani. Meg persze különlegesnek és egyedinek is. Ami azért érdekes, pl itt a tumblin, mert ahogy ezt leírtam, rögtön az jutott eszembe, hogy dehát kurvára egyediek itt az ismerőseim. Ugyan a problémák sematikusak sokszor, de még a tinitumblis nyafogásban (aminek én is része vagyok), még abban is van sok egyedi hang. Nade ez kitérő, egyediek vagytok, tényleg, csak a tanácsokban is legyetek azok, mert az az érdekes. Az nem elég, hogy válj el, mert én is elváltam, szülj gyereket mert én is szültem, vegyél Corsát, mert én is azt vettem. A tanács akkor használható, ha kifejti, hogy miért. Velem ez volt meg az, és ezért meg azért döntöttem így. Akkor esetleg a másik talál benne olyasmit amivel azonosulhat vagy szembenézhet. Hogy ő s így van-e vele, ő is ezt éli meg? Jó-e neki az a döntés, amit tanácsul kapott? Beleillik-e az életébe, értékrendjébe, érzelmeibe? Nyilván ez több idő, mint nyomni egy gombot egy pollban.

Én sem szeretem, amikor nem sikerül a "manipuláció". Amikor valaki mást reagál, mint vártam. :) :) :) Olyankor beletelik három napba agy akár hónapokba, mire rendberakom a dolgokat. (ha nem sikerül eleve figyelmen kívül hagyni)

Az előbb kitöltöttem egy szakítós tesztet egy fiktív kapcsolatra. Kb azzal, hogy ha egy kapcsolatra ezek meg azok a dolgok jellemzőek, akkor igazolja-e a teszt, hogy szakítani kell? Maradj vagy menekülj? Biztos voltam benne, hogy szakítani kell. Erre messze a szakítási érték alatt teljesített a fiktív kapcsolat. És most értetlenül állok, hogy annyi minden szart beleírtam, ez hogy lehet? Hacsak úgy nem, hogy annak, ahogyan megélünk valamit, semmi köze ahhoz, hogy annak mi az általános értéke.

Nem is ragozom tovább, boldog viharnapot mindenkinek!

[lakotelepi-jamesdean]

Két napja felregisztráltam a redditre, de esküszöm ettől a sok műintelluktális köcsög kutyától mára fel is fordult a gyomrom, le is töröltem magam a gecim legyen az infúziótok

[bukovskikaroly]

Szemétkedés a strandfürdőben

Fatronyos városom strandfürdőjét gyakran látogattuk állandó osztály és tettestársaimmal, főképp az ún. iskola helyett. De nem ez a lényeg. (mindenki lógott úgyis amikor tehette, semmi extra nem volt ebben.)

Hanem. (vigyázat! lakossági lehet.)

Volt egy hangosbemondó szolgáltatás. Valaki keres valakit, x HUF -ért bemondták, megszakítva ezzel az A-HA, a Bad Boys Blue, vagy a Modern Talking régen lejárt slágereinek nyomatását.

Gizit várja férje a bejáratnál. ( sohasem derült ki melyiknél, mert volt vagy három (3), de reméltük, - Gizi meg nem -, hogy előkerül.)

Kedvenc kereséseink: (nézzétek el nekem, fiatal voltam, kellett a pénz)

Mikorka Kálmánt várja édesanyja a bejáratnál.

Vég Bélát...

Masztúr Bálintot...

Bekő Tónit...

Sok gempa elment rá. Jókat röhögtünk a cimborákkal. De egyszer tényleg megjelent egy Vég Béla. Futni kellett mert a köcsög bemondós ember ránk mutatott.

[zogfrommargo]

Szeretem, hogy a gyerekeim pont úgy gondolnak nagy költőinkre, ahogy én.

Mert azt értem, hogy sok kis köcsög nem akarja megtanulni mi az a koszinusz. De az mia faszért érettségi tétel, hogy melyik szifiliszes, alkoholista fasz mikor melyik tizenévest dugta éppen a századfordulón?

[takemetochurch13]

Az emberek, akik szar családot teremtenek a gyereküknek, szar gyerekkort, akkor amikor az a gyerek felnő, miért lepődnek meg, hogy már nem kíváncsi rájuk? Az biztos hogy példának nagyon jók vagytok, hogy az ember milyen szülővé nem akar válni. Úgy gondolom, hogy a családnak egy menedéknek kéne lennie ebben a csúnya, gonosz és önző világban, nem pedig a családnak kéne a legnagyobb problémának lennie. Olyan szép életem lenne nélkületek, önző, önsajnáltató sóher emberek vagytok. Miért nem tudjátok felfogni, hogy a gyereketek éli a saját életét, olyan boldog életet, amelyre veletek soha nem lett volna lehetőség. Tudod mekkora traumát tudsz okozni egy gyereknek azzal, hogy mindig hazugságra kényszeríted, amikor pedig megmondta az igazat, mindig csak bántottad szóval és cselekedettel. Sajnálom, kibaszottul sajnálom, hogy ismerlek titeket, titeket, akik annyi szomorúságot, vitát és könnyet okoztatok. Nem tudtatok egy olyan otthont teremteni, ahová az ember feltöltődni megy, nem pedig azért, hogy újra és újra bele kössenek. Valahol sajnállak titeket, mert soha nem fogjátok megtapasztalni, hogy milyen érzés egy igazán boldog élet. Szívem szerint kiátkoznám az összes belső szerveteket, de félek, hogy visszaszáll Rám. Azt kívánom nektek, hogy találkozzatok önmagatokkal, semmi mást. Tönkre tettétek az életem, de nem baj, a hajfestéstől kezdve csak egyre jobb dolgok történnek velem. Utállak titeket, teljes szívemből és nagyon remélem, hogy egyszer megtudjátok a teljes igazságot, hogy mi is volt a baj veletek. Számomra halottak vagytok mindannyian. Lehet, hogy egy köcsög vagyok, de felőlem akár éhen is halhattok, akkor sem fogok segíteni rajtatok soha többet. Nem tudom, hogy lehet úgy együtt élni valakivel, hogy egymásnak is folyamatosan hazudtok, de sok sikert hozzá továbbra is. Soha ne felejtsétek el, hogyha csörög a telefon, akkor soha nem leszek én az, aki hív

Egyébként pedig átok ide vagy oda, csodálkozom hogy a rohadás még hogy nem érte el az összes belső szervetek🧐 én a helyetekben nagyon vigyáznék, ezt pedig vehetitek ígéretnek

Elmondhatatlanul hálás vagyok a barátaimért, a páromért és a testvéremért, hogy ők mindig mindenben mellettem állnak🙏🏽

[varjukollektiva]

Egy nekünk elküldött beszámoló a magyar oktatási környezetről:

"Oké, akkor felidézem itt, már elég sok idő eltelt azóta hogy érzelem mentesen eltudjam mesélni. Kontextusként Timişoara/ Temesváron éltem egy rövid ideig kis koromban. Apám adott nekem nevet, viszont azt hogy mit azt nem fogom leírni itt de Román hangzású volt. 4 éves koromban kerültem Magyarországra eleinte tetszett is (már amennyire egy kis gyerkőc ebből felfog bármit is) az óvodás évek tök jól teltek, a baj általános iskolában jött amikor név felolvasás volt. Akkor a tanár már undorral nézett rám, a nevemmel egészen felsőig nem volt baj ezen kívül, viszont alsó is megér egy misét. Mivel sajnos Diszkalkuliával (Lényegileg Matek deficit) születtem meg ADHD-val is (A nyugodtabb típus mivel az ADHD-nak három fajtája van)

Nehezen ment a tanulás, mert gyakran nem értettem mit olvasok. De mint rájöttem később ez azért volt mert a tanár baszott elmagyarázni a fogalmakat és végig hadarta az órákat, miután elmagyarázták otthon normálisan már értettem. Az ADHD-m abban nyilvánult meg sokszor hogy, nem bírtam figyelni inkább, de majdnem kitűnő voltam így is. Egyedül matekból volt kettesem meg hármasom, A matek tanárom folyamatosan megalázott órákon meg lehülyézett az egész osztály előtt gyakran.. Végül ez annyira rá ment az évek alatt az önbizalmamra hogy, kitűnőből lementem egészen egyes, kettesig negyedik osztályban. Ahol újra is akarta velem kezdetni az osztályt a tanárom mert állítólag fogyatékos voltam szerinte, az anyám be is ment rendet rakni, ilyenkor a tanár jó pofizott, milyen érdekes ugye? Fast foward, végül a tanár csak elintézte hogy, újra járjam a negyediket, nagyon megalázónak érzetem az egészet.

végül eljött az ötödik osztály, a problémák itt kezdődtek mivel a hetedikesek meg a nyolcadikosok mindig bullyingolták a kisebbeket rendszeresen. A nevemmel itt kezdődtek a bajok igazán elkezdtek a hátam mögött beszélni olyanokat mint "Büdös Román, cigány, tolvaj" Aztán lassan elkezdődtek a bántalmazások is, itt minden volt. Volt hogy kést szorítottak a torkomhoz meg ezt a késes játékot játszották a kezemen (amikor az a lényeg hogy ne találd el az ujjad) és ez ment minden egyes nap majdnem, sokszor volt hogy nem mentem be az iskolába direkt lógtam, elmentem a Gellért hegyre meg vissza, de be nem.. volt hogy öngyilkos is akartam lenni, 12-13 évesen, szép kis élet út, aztán elkezdtek pénzzel is zsarolni hogy, ha nem hozok akkor megvernek, megölnek stb.. amikor kiderült ez akkor én voltam elővéve mint utolsó köcsög otthon is meg a suliban is, végül rendőrségi ügy nem lett belőle az iskola a szőnyeg alá rúgta és annyit mondott az igazgató "Holnaptól nem szóltok egymáshoz" és ennyivel le lett tudva, de ment be a fasz, ellógtam, utána végül csak átraktak máshová, de ott is volt némi diszkrimináció, de legalább nem bántottak fizikailag többet, így már kihúztam, lényegileg ennyi. Rengeteg nyoma van ennek az életemben a mai napig."

[korhazavaroskozepen]

Hadd kérdezzem már meg... Csak azt az egyet kérdezném... Hogy van az, hogy...

Ha ezeket hallom, tudom, hogy iszkolni kéne, mert sok kérdés lesz, és mind arra irányul, hogy én és/vagy az egész kórház vagyok/vagyunk az igazságtalan köcsög(ök).

De az új dolgozó most szintet lépett, és bővítette a repertoárt a “HE!” induló szófordulattal.

[chimie]

"Szétkúrom farotok, ti meg leszoptok. Aurelius, te köcsög s te parázna Furius!  Tán mert sok buja sort találtatok csöpp könyvemben, buja lettem és puhány? Nem! Tisztán éljen a múzsa papja, ámde attól verseiben lehet parázna! Mert úgy lesz ragyogó, mesés a vers, ha elpuhult, buja és nem épp erénycsősz! Hogyha egy konya farkat is fölállít, mely nem egy kamaszé, de szőrös állú vének lába között fityeg busongva! Olvastátok ezernyi csókomat, s még most sem tartotok épp elég keménynek? Szétkúrom farotok, ti meg leszoptok." (Csehi Zoltán fordítása)

you cant even begin poems with "i will sodomise and facef uck you" anymore. because of woke .

[csacskamacskamocska]

Figyelemkurva

A figyelemkurvaság nem női vonás hanem jelenség. A figyelemkurvasággal elnézőek vagyunk, egészségesnek tartjuk, támogatjuk. Közösségileg. Egyénileg már nem feltétlenül, ha hozzánk tartozik az a valaki, de ott már kettős mérce van. Ha a figyelemkurva sikeréből ránk is vetül fény, akkor elfogadóbbak vagyunk, mint ha nem. Ez után a nyers bevezető után jöhet egy kis lírai pszichológizálás.

Létfeltétel, hogy úgy érezzük, hogy látszódunk. Hogy számít az életünk. Ez csupán egy érzés, érzelmi szükséglet amit valahogy ki kell elégítenünk, hogy biztonságba érezze magát... a mink is? Az elménk? A pszichénk? Ezt még rendbe kell tennem, hogy hogy is van ez. A lényeg, hogy szükségünk van arra, hogy úgy érezzük, hogy látszódunk, figyelembe vagyunk véve, a létezésünk számít. Rengetegféle módon tudjuk ezt az érzést megszerezni. Egy gyerekről, házastársról, idős szülőről gondoskodás már adja, hogy valaki "lát". Barátainkkal való kapcsolatunk és az idegenek visszajelzésének provokálása mind ezt a célt szolgálja. Ha az a valaki nem csak lát, hanem figyel is ránk, törődik velünk, a fókuszában vagyunk, akkor maximálisan kielégítődik az igény. Néha persze bekúsznak olyan gondolatok, hogy oké, hogy a gyerekemnek én vagyok a mindene, de vajon mint férfi/nő, látszom-e még? És ha a házastárs nem biztosít minket arról, hogy bizony bizony, nagyon férfi/nő vagy, akkor meg kell szerezni a visszaigazolást, kiprovokálni másokból. A közösségi média nem a szociális kapcsolatokról szól, hanem arról az igényről, hogy látható-e, hogy vagyok. A szocmédiában úgy is lehet élni, hogy senkivel nincs valós kapcsolata az embernek. Amúgy, szerintem mindenki mással kampányol ezen a piacon. A testével, az eszével, a nyomorával, én például a társkapcsolati nyűgjeimmel vagyis szintén a nyomorommal. (:DD) Ma hajnalban azon gondolkodtam, hogy csinálom a dolgaimat, végzem a feladataimat, megoldom a nehézségeimet, stb, stb. Van belőle bőven csak pszichésen nem annyira készít ki mint egy éve mondjuk. Most éppen jól alszom és nem annyira vagyok frusztrált csak borzasztóan leterhelt. Ha egy barátom azt mondaná, hogy elhanyagolva érzi magát amiért nem figyelek rá, akkor vajon mit mondanék? Mennyi harag, düh, vagy nem is tudom mi kéne ahhoz, hogy azt válaszoljam, nem te vagy az életem közepe, a helyett, hogy azt mondanám: sajnálom, mostanában nagyon sok van rajtam, örömmel beszélgetek veled, de most egyszerűen nem érek rá. Csak idegennek mondanék olyat, hogy nem te meg a problémád az életem közepe, jelezve, hogy húzzál a halál faszára köcsög, hát mégis kinek képzeled magad? Nyilván helyre is rakná magát és nem jelentkezne többet. Szerencse, hogy az én életemben nincsenek ilyen agresszíven nyomuló emberek ezért nem kell ilyen gorombának lennem.

Nem kapcsolatokat építünk, amikben látszódunk, amikben figyelnek ránk és figyelünk másokra, hanem lájkokat, virtuális sikereket hajszolunk. Ezt már sokan elemezték, nem is akarok belemenni. Igazán az az érdekes (amit szintén már sokan tanulmányoztak), hogy nem vesszük tudomásul, hogy ez keményen formálja a valóságunkat és a személyiségünket is. 50 lájkot beszerezni sokkal könnyebb, mint megoldani, megbeszélni egy konfliktust. Ahogy maszturbálni is sokkal egyszerűbb, mint partnernek lenni a szexben. A virtuális siker, mint a drog. Kéne egy olyan képsor, mint a dogosokról, csak ezen az lenne, hogy: like, reblog, chat, semmi. És egy mosolygó, egy elégedett, egy önelégült és egy összetört ember.

Ha lenne időm, Csányi Vilmost olvasnék. Bár kutatta, de nem pazarolta az idejét faszságokra.

[santaclausdeadindian]

As a veteran cocksucker from a hardcore homophobic country, I will stop saying it the minute black people stop with their bullshit, deal?

Until then, I'm gonna leave here the immortal words of that guy from back then from wherever (I have very early onset Alzheimers):

"Jó a buli, csak sok itt a köcsög."

fags are allowed to say dyke and dykes are allowed to say fag in the same way that youre allowed to run up and slap your sibling on the back of the head

[lakotelepi-jamesdean]

MIVVAAANN? Felment a dízel ára?

Hova lett a sok szmókendcsárm meg ez dízeltekurvás Passatos füstfelhőt okádó szakmunkásbajszos köcsög és BMW-s véglény?  Hát napok óta nem tudok a vácin kit megkúpolni lámpától lámpáig. NEM ÉLET EZ ÍGY, ott állok a 425 lóerős sleeper benzintemetővel azt sehol senki.

Adjak dízelre pénzt kutyák? 

[lakotelepi-jamesdean]

Sir a csóró szátok, hogy a kormány bukása az ársapka, azt BKV-val meg bringával jártok xddddddd

végre a sok dízeles szakmunkás bajszos passatos köcsög már nem fogja telefüstölni a geci várost

Na thavesz, veszek is vagy 50 liter prémium benzint 

[magusmester]

Bevásárlólista

10 zsömle

2 tej

1 teavaj

1 fürt banán

nem összefutni egy köcsöggel sem

4 erdei gyümis joghurt

25 dkg sajtospárizsi

[xetra7]

Szia Uram! Útvásárlás érdekel-e?

Ki ne szeretné megvásárolni a saját háza előtt elmenő utat és lezárni a sok köcsög elől, ugye?