#sheilahocken

[vhrai-blog]

Az Emma meg én szintén egy olyan kötet, amely ezer éve hever olvasatlanul a polcomon. Bevetettem a Moly random "könyvválasztós" funkcióját, hogy ne mindig csak az új könyveim közül válogassak, így került most a kezembe. Mindig is imádtam a kutyás történeteket  akkor meg pláne, ha valós események ihlették, pont, mint ezt! Sheila Hocken ugyanis azt meséli el, mennyire megváltoztatta az életét egy vakvezető kutya. Engem mindig lenyűgözött, mennyire okosak ezek az állatok. Bár itt azért éreztem némi túlzást a szerző szavai mögött. Egyébként sok érdekes dolgot megtudhatunk a kutyák kiképzésével kapcsolatban, de arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközik egy nem látó embernek az önálló életvitel. (Saját lakás, költözés, munkahely keresés  párkapcsolat…stb.) De sokkal több a vicces szituáció, mint a szomorú. Mindent összevetve a szerző egyszerűen, de olvasmányosan ír. Nem okozott ugyan katarzist, de szívmelengető írás, különösen a végét tekintve. Ritkán érnek ilyen véget a hasonló történetek. Kifejezetten kíváncsi vagyok a második részére is a könyvnek, talán sikerül majd megszereznem! #book #bookblogger #reading #buch #lesen #bucbloggerin #könyv #olvasás #könyvesblogger #memoár #partvonalkiadó #sheilahocken #libellum #vhrai #könyvrefel #kapcsoldkiatvt #csakolvass #mutasdmegmitolvasol https://www.instagram.com/p/ChYAFIZI8r2/?igshid=NGJjMDIxMWI=