#segítőkész

[idonttalkwithpplhere]

Szorongó emberként meglepetést tud okozni jó szándékú emberek megismerése.

[bredforloyalty]

használd a chatgpt-t mint bullshit generátor... ha tényleg bullshit, amit ír, javítsd ki jóra. legalább van egy falnyi szöveged, amit ki tudsz javítgatni legjobb tudásod szerint. én nem használtam eddig, de ebben a félévben muszáj volt (2 diploma + egy fél képzés és párhuzamosan a negyedik éppen), mert egyszerűen nincs másra kreatív energiám. amint van miből kiindulni, sokkal egyszerűbb belelendülni az írásba. a témavezetőd úgyis mondja, hogy mi nem jó benne. max újra javítod, de legalább haladsz. forrásokat ne bízd rá azért...

nem tudom mit lehetne oda beírni hogy legyen egy falnyi szöveg és a témavezetőm már annyit sem fog mondani hogy "mukk" (így december 23 és január 6 között) és ha elkapnak bármilyen szintű plagizálással akkor tényleg kibasznak mint macskát szarni de köszönöm majd kipróbálom hátha ez elindít valami folyamatot !

[mirabellomonferrato]

Kezdett körvonalazódni, hogy kiakadok

ami komoly teljesítmény, mert olyan rugalmas vagyok, mint egy tekercs tömítőszalag vagy egy dzsörzé miniszoknya vagy egy órája rágott rágógumi, szóval nem igazán vesztem el a türelmemet és jövök ki a béketűrésből, de a határán voltam! Hogy akkor ki legyen a meghatalmazott a szerződés aláírásakor. Mert vagy az van, hogy le kell fordítani 13 oldalnyi szerződést hivatalos árfolyamon 600 euróért vagy csak 2 oldalt, ami a meghatalmazás, ha olasz anyanyelvű meghatalmazottam írja alá. A tolmács ott helyben lefordítja szóban, azzal nincs baj. Az előszerződést lefordították nekem, és ez kb ugyanaz lesz több jogi halandzsával és energetikai igazolásokkal. Olasz barátnőm bepánikolt, hogy mit is ír majd alá mint meghatalmazott (jogos kérdés), próbáltam elmagyarázni, hogy tök mindegy, mert a nevemben írja alá, és van egy papír ami tartalmazza, hogy neki semmi felelőssége nincs, ő csak meghatalmazott, de én megértem, hogy nem akarja vállalni, csak azt nem értem, hogy miért velem beszélget szar magyar nyelvtudásával magyarul, és miért nem olaszul beszélget a tolmácsommal vagy magával a közjegyzővel amikor megadtam az elérhetőségeket. Velük is beszélgetett, de valahogy nem kerekedett ki a történet. A gond, hogy a meghatalmazott aláíró nem lehet azonos a tolmáccsal. Ezt írja elő a törvény. Hát, most az ingatlanközvetítő lesz az aláíró, Klaudia, a tolmács, lesz a tolmács. Hogy mennyire agyon van ez bonyolítva, hát, ha ingatlanmaffia lenne, bezzeg minden simán menne! Amúgy senki nem ismer senkit, szóval mindenki bizalmatlan mindenkivel bár mindenki segítőkész mert pénzt azért akarnak. Én meg a házat. Annyi szar vár még rám, ebben biztos vagyok, hogy fogunk még sírni meg szerintem nevetni is, főleg saját magunkon. A lényeg, hogy 1-én elindulunk, 2-án szerződés aláírás, aztán meglocsolom pezsgővel a házat, ahogy kell! :) :) 3-án centire felmérjük a kecót, lesz szörnyülködés és persze titkos pincekinyitás, beázások megszemlélése, javítási feladatok összegyűjtése és délután tengerezés. 4-én amit még elfelejtettünk megnézni, felírni, rögzíteni, illetve egyezkedés a kertben a gyíkkal, hogy nem kell fizetnie, maradhat, az egerekkel, ha vannak, hogy sajnos költözniük kell, és délután tengerezés. 5-én szolgáltatókkal szerződés, ha nem lehet online, ezt még kiderítem, és még aznap haza. Nem én vezetek, szóval nekem csak 10 óra zsibbadás. 6-án el lehet kezdeni a felújítás szervezését.

Ez Mirabello Monferrato önkormányzatának alapszabálya. 1463. április 25-én írták, leírja azokat a törvényeket és szabályokat, amelyeket Mirabello Monferrato lakói adtak maguknak IV. Giovanni Monferrato márki beleegyezésével. A kódex 137 cikkből áll, 40 oldalnyi pergamenre és 4 adalékra osztva, amelyek 1464 és 1777 között keltezhetők. Na, ezt csak érdekességnek ideteszem. :)

[pajjorimre]

Tudod te jól, hogy sokan kedvelnek. Biztosan sokan utálnak is pont ezért. 😁 Nekem meghatározó, pozitív jelenség vagy. A sztorik alapján, az út, amin végig mentél az életedben, kitermelhetett volna másfajta embert is, de belőled a legjobbat hozta ki. Nem igazán ismerek másik olyan embert, aki a hatalmas szabadságvágya mellett hozzád hasonlóan együttérző, önzetlen és segítőkész lenne. Örülök, hogy ránk pazarolod az idődet!

Kedves anon. ❤️

[akasztofavirag-por]

Aladár, a segítőkész avagy Mézga in Dungeon

[csacskamacskamocska]

Breadcrumbing

Egészen addig nem hiszed el, hogy létezik narcisztikus forgatókönyv, amíg nem látod legalább kétszer. A második ismétlődésnél csak fura dezsavű érzésed van, a harmadiknál már az, hogy: nem-hiszem-el-ez-tényleg-létezik!

A narcisztikusnak szüksége van forrásokra. Elsődleges forrásra és másodlagosra, biztosítékokra, hogy ha átmenetileg vagy végleg megszűnne a figyelem és a rajongás az irányába, (vagy gyűlölet, neki mindegy), akkor legyen mihez nyúlni. Mindig több vasat tart a tűzbe, de ezek nem nyílt dolgok. (aki nem járatos a témában, azoknak mondom, hogy az emberek nyíltak a kapcsolataik, barátságaik, emberi viszonyaik tekintetében. Szívesen felvállalják, megnevezik, egyértelműek és őszinték. A narcisztikus titkolózik, kavar, összeugraszt, elbizonytalanít, de ezekben a dolgokban te leszel a hülye, mert ő megindokolja, megmagyarázza, hogy miért van igaza. Mindig igaza lesz, mert logikus, és mert ismeri a gyenge pontjaidat.)

A vágy A narcisztikus horgokat dob be. Egyes kutatók azt mondják, hogy az erős, érdekes emberekre vadászik, mert őket "tönkretenni" élvezetesebb, erőteljesebb és hosszabb ideig ad izgalmat, de más kutatók szerint elsősorban az empatikus emberek vannak veszélyben mert ők könnyebben manipulálhatók. (itt mindenki felhörren, hogy na, ő nem! De ez a baj, hogy azt gondoljuk, hogy nem. Pedig de. Manipulálhatóak vagyunk.) A vágy: neki hogy hiányzik az életéből vagy a jelenlegi párkapcsolatából valami. A gyengédség, a csókolózás, az ölelés, összebújás, amikor megkenik egymásnak a reggeli vajaskenyeret, stb, stb. Sosem a szex. Az túl konkrét és nem a megfelelő emberek akadnak a horogra.

A segítő Azért lenne jó, ha Valaki (valójában neked szól) lenne neki, mert akkor támogatná őt, megtenné neki, kvázi segítene rajta/neki. Ez már kicsit célzottabban támadja a jószándékú, segítőkész embereket. Ha lenne valakim, akkor könnyebben emelnénk együtt a lófaszt a magasba. Vagy ő biztos segítene kontroll alatt tartani "valami tevékenység"-et.

A magány Egyedül fogok megdögleni. Már megírtam a végrendeletem, úgy sem lesz soha senkim. Ha infarktust kapnék, azért döglenék meg, mert senki nem keresne napokig. Én nem beszélek, beszélgetek senkivel Nincsenek barátaim. Nincs senkim.

Ezzel a három dologgal már biztosan van kapása. Érzelem és feladat, az összes empatikus megmentő már horogra is akadt, már csak a válogatás jön.

A narcisztikus nagyon jó emberismerő De nem úgy, ahogy mások, az ő fejében egy exceltábla van, amin kizárólag a gyenge pontjaid és a hibáid vannak felsorolva.

Szerelembombázás Érezni fogod az egymásra hangoltságot, az elismerést, a megerősítést. Nagyszerűek, okosnak, kivételesnek fogod érezni magad. Soha senki nem értette meg őt úgy, ahogy te. Sajnos az exe egy hülye/őrült. (aki ezt csinálta meg azt – ezzel bebiztosítva, hogy ezeket soha ne tedd/ne várd, akkor se, ha ezek amúgy alap dolgok).

Leértékelés Na, azért álljon meg a fáklyásmenet! Ő azért okosabb, ezt azért tudd, azért te ezt meg azt sem csinálod jól. Csak azért mondja, hogy fejlődj. Még olyan szakmai dolgokban is leértékel, amit évtizedek óta tanulsz/művelsz. Amiben korábban akár tanácsot kért tőled vagy elismerte a nagyszerűségedet. Lehobbizza, devalválja az összes tevékenységedet a cipőkötéstől a freskófestésig. Mindent.

Morzsázás Én összezavarásnak neveztem eddig, de a morzsázás nagyon jó kifejezés. Időszakos megerősítés a szakmai megnevezése. Random kapsz dicséretet/megerősítést és ezzel függővé tesz. Mert a szerelembombázás alatt az égben jártál, a leértékelés alatt a pokolban és a morzsázás alatt az életedet kitölti, hogy valahogy visszakerülj a szerelembombázás eufórikus állapotába, és mintha ennek az útját jelölné ki, amikor dob valami érzelmi alamizsnát. Majd mindjárt jó lesz... így kell csinálni, és akkor jó lesz minden. De ugyanaz a dolog két nap múlva felháborodást, hisztit kelt. Ugyanaz a dolog. Amikor ki akarsz szállni, dob egy nagyobb morzsát.

Hitegetés A morzsázással párban a hitegetés megerősít abban, hogy van mire várni, csak alkalmazkodnod, változnod kell, és akkor majd lesz minden. Elviszlek ide meg oda, majd együtt ezt meg azt csináljuk, jó lenne majd..., csak veled tenném/csinálnám, most nincs időm, de majd... Ha rajongsz a búvárkodásért, akkor a körül forog a hitegetés. Ha lószart gyűjtesz vödörbe, akkor a körül. Mintha egy közös álom valósulna meg, majd hamarosan.... Csakhát, soha. De te ezt nem tudod. (eldobás és hoovering (visszaporszívózás) ezt most nem fejtem ki, annyit csak, hogy a narcisztikus addig rángat, amíg el nem vágsz minden kapcsolatot vele. Mert minden kapcsolatát örökre használja a céljaira)

Ha látod is a forgatókönyvet, akár ismered az áldozatot, ne szólj neki. Ott, ahol ő van, amiben ő van, ott nincs értelem. Nem hinne neked. Csak azt bizonyítanád, hogy az exe egy őrült. Minden tetted bizonyítja az igazát. MIND.

Hogy miért? Mert ezeknek a dolgoknak egy része valami módon normálisan is megjelenik a kapcsolatokban. Az ember magányos, vágyakozik, elképzel, elgondol dolgokat. A kapcsolatok először a megismerésben vannak, a "te is én is" időszakban és a kapcsolatokat építik a közös tervek, közös jövőkép. A kapcsolatokban őszinték vagyunk, megmondjuk, ha valami nem tetszik, ha változtatni szeretnénk. Néha jobb, néha rosszabb napokat élünk meg együtt. Alkalmazkodni és várni is kell.

Miben különbözik akkor? Egy nap arra jössz rá, hogy az egész életed a narcisztikus körül forog. Várod, hogy jelentkezzen, várod, hogy örüljön, várod az elismerését, összetör a vita, a nézeteltérés, alakítod magad, hogy neki megfelelj, kontroll alatt tartod magad, nehogy lebasszon valamiért, elbizonytalanodsz a saját értékeidben, közben akarod, hogy végre igazán jó legyen vele, ahogy volt valamikor és amivel kecsegtetett és aminek te vagy az akadálya. Csak te.

És most azt gondolod, hogy ez veled nem történhet meg. Ha olvasod ezt a blogot, akkor de. Akkor te empatikus, érdeklődő és támogató típus vagy és ezeken keresztül manipulálható egy narcisztikus számára. Ott van melletted. Most várod az üzenetét.

[viking84chef]

Vizualizáltam! 🤣🤣🤣

"Tegnap volt az ezüstlakodalmunk. Gondoltam meglepem az asszonyt valami szexi játékkal. Az erre szakosodott boltban nagyon segítőkész hölgyike kalauzolt, gyanúsan jól ismerve minden terméket.

A választásom egy fullextrás vibrátorra és egy csiklóstimuláló zselére esett, amitől a hölgy szerint az asszony automatikusan és sorozatban a mennybe megy majd. Hát ennyi pénzért minimum, hogy sikítozzon...

Eljött a várva-várt este, a gyereket hamar felküldtük az emeleti szobába aludni, mi pedig lent, a konyha melletti vendégszobában vetettük bele magunkat a gyönyörbe. A feleségem igen lelkes volt, mikor kicsomagolta az elemes pasit. Tudott az mindent, amit egy hagyományos broki nem. Tüskés volt és redős, a feje csapkodott és tekergett, mint egy kukacnak: miközben lilán villogott és belül kis golyók szaladgáltak körbe-körbe. Mindezt állítható sebességgel, és egy vízálló hangszórón át halkan nyögdécselt is. Be kell vallanom, az én hagyományos családfám ennek a negyedét sem tudta, megmaradtam a lihegős-lökdösősnél.

A virgoncító zselé olyan picike kapszulában volt, hogy elsőre azt hittem, be kell venni. Szerencsére az asszonyon volt szemüveg, és olvasni is tud. Miután texiltelenítettem a drágát, neki is fogtunk a tutinak. Elvégre egyszer van ezüstlakodalmunk!!

A zseléből egy nyomásnyi kell az ujjra, aztán besimulni a megfelelő helyre, és klikkelni az egérrel... Jöhet a repülés.

Nem is volt gond úgy öt másodpercig. Kérdezem az én életemet, hogy milyen érzés? Azt mondja hideg meg bizsereg. Aztán hogy meleg, egyre melegebb, sőt forró, éget, éget!! -kezdte sikítani, nekem meg eszembe jutott, hogy kora este még összevágtam az alapanyagot a híres, Plutonium becenevű csiliszószomhoz.

Az asszony már bőszen tépte a lepedőt, de nem egészen úgy, ahogyan én akartam. Eszembe jutott egy régi netes sztori, amikor szőrtelenítő krém került egy faszi tökeire... Kifutottam a konyhába, és előkaptam egy adag áfonyás jégkrémet. Kanalat elfelejtettem vinni, kézzel nem nyúlhattam bele, hát fogtam a vibrit, és azzal kentem az asszony lába közé egy jókora adagot. Ő felsikoltott a váratlan hidegtől, és kiverte a kezemből a brokit, ami épp szemen talált. Valahogy közben be is kapcsolt, és most gépkukacként tekeregve, nyögdécselve iszkolt az ágy sarkába. Utánavetettem magam, hogy elkapjam, mikor az asszony fájdalmában felhúzott térde úgy tökön talált, hogy egyik kezemben a bólogató Jancsikával, másikkal a farkamra borítottam a maradék jégkrémet, és fejhangon anyázva hanyatlottam mellé. Ekkor nyitott be a húsz éves lányunk.

Az anyja befeszülve vergődik, az apja mellette lila jégkrém monoklival hörög, és erőből keféli az áfonyás desszertet, lilán villogó, nyöszörgő, körbe-körbe integető műfasszal a kézben, miközben a brokiról, és az anyja p**ájából csöpög az olvadt fagyi.

Azt hiszem, ha eddig nem is, de most sikerült helyrehozhatatlan törést okozni a lelkében. Vagy öt másodpercig meredten bámult, majd csak annyit mondott: Bazdmeg, ti aztán nagyon betegek vagytok... , és másnap a barátjához költözött.

Az asszony egy hete nem szól hozzám, és lett egy könyvtárszobám...

Megérte!"

[kavekkozt]

Jött ajándék a postán: 🤩

Fogalmunk sincs kinek kell megköszönni: 🫥

(Mondjuk ez nem most először fordul elő, és eddig mindig meg tudtam tippelni, ki küldte!)

A gyerek amikor aludnia kellene: 🙄

A gyerek amikor útlevélképet csináltatunk: 😴

Ma voltunk a nagykövetségen, és nehéz, mert ALAPVETŐEN segítőkész volt az ügyintéző, de most a legutóbbi tapasztalatunkkal hasonlítjuk össze, ami a születés osztrák regisztrációja volt, ahol nemcsak segítőkész volt az ügyintéző, hanem kedves és barátságos is.

[munkat-keres-kinal]

DPL/DHL Csomagfutár - Németország

Helyszín: Bajorország, München -és környéke

Munkavégzés a német posta közvetlen alkamazásában történik.

Kéthetes fizetett oktatás. A csomagok súlya átlagosan 10 kg.

Próbanap letöltését követően azonnali szerződéskötés, kölcsönös szimpátia alapján.

Az első szerződés 1 évre korlátozott, 6 hónapos próbaidővel.

KÖVETELMÉNYEK

Legalább egy éves gépjárművezetői tapasztalat (B kategória)

Jó kommunikációs képességek, önálló munkavégzés

Kifogástalan német erkölcsi bizonyítvány

Saját autó

Alapfokú (min. A2) német vagy angol nyelvismeret

AMIT KÍNÁLUNK

Bruttó 2399,98 € (bruttó 14,34€/óra)

Szombati munkavgézés esetén 13 órától extra pótlék (10%)

5 napos munkahét, heti 38,5 óra

Munka eszközök biztosítása

Összetartó és segítőkész csapat

Nyaralási hozzájárulás (júliusban fizetve kb. 325 €)

13. havi bér 2 hónap egybefüggő munkavégzés után

26 nap éves szabadságjog

Szálláshelyben szükség esetén segíteni tudunk

[astroyosei]

［誰］Melyik On Sai - Vágymágusok karakter lennél?♡♡♡

Válassz egy képet!🌕 Addig ne nyisd le a 'keep reading'- et, amíg nem választottál!;) Meglepiiii!!!~

A hosszúkás, pillangós elválasztó képek (dividerek) innen: bernardsbendystraws. A római számozású, lila négyzetes képeket én szerkesztettem, az alap kép itt elérhető. Ha bekrediteltek engem a szerkesztett képekhez, használhatjátok ti is, ha tetszik nektek. :)

Jóslatok:

Ⅰ.

Amron!

❝Kiabáltam a mondatot, de a hangom gyenge volt. Ám hirtelen felharsant Pusztító Amron csatazajokon is átdörrenő hangja, és megismételte. Az öreg egy veterán volt, akinek a szavára mindenki figyelt.❞

(On Sai: Vágymágusok 4.)

Ⅱ.

Delon!

❝Egész életében az őrület peremén élt, iszonyú dolgokat látott, az árnyékokban sétált. Ki érthetné meg jobban, mint az éjszaka másik árnya?❞

(On Sai: Vágymágusok 3,5)

Ⅲ.

Lidérc!

❝A szemében a düh mögött ott volt az árulás fájdalma. Még mindig olyan törékeny volt a lelke, pedig azt hittem, ezt már rég magunk mögött hagytuk.❞

(On Sai: Vágymágusok 4.)

Ⅳ.

Ria!

❝De hát Ria egy elemi csapás volt. Egy hősies, segítőkész elemi csapás.❞

(On Sai: Vágymágusok 3,5)

Ⅴ.

Fola!

❝Keskeny arcában a vékony orr a távoli tűz ideszivárgó fényében apró karvalycsőrnek tűnt. Ahogy néztem, rájöttem, az igazi hidegvér nem Lidércé, hanem ezé a vézna, szívós nőé, aki ember létére nem fél tomboló mágusokat ráncba szedni, és akit a rémülettől félholt cselédlányok szó nélkül követnek.❞

(On Sai: Vágymágusok 1.)

Ⅵ.

Saslik!

❝Ő egy hamiskártyás, akinek nagyon jó ösztönei vannak...❞

(On Sai: Vágymágusok 4.)

Végezetül,

Köszönöm a figyelmet, remélem, tetszett!!♡♡♡ (Lehet, hogy nehéz elhinni, de ahhoz képest, hogy milyen rövid, sokat dolgoztam vele!:'D)

Szívesen veszem a lájkokat, reblogolásokat, kedves kommenteket, akár anonim módon is. Mondjátok el mit kaptatok, meséljetek a soriról, vagy hogy milyen tartalmat látnátok tőlem szívesen.:)

2025. január 25.　 　　Lia♡

[idonttalkwithpplhere]

Lehetsz jólelkű, de ne várd el ezt másoktól! Nem mindenki ilyen.

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Napi rage

Azt hiszem a mai nappal borzasztóan elegem lett a munkahelyemen egyes emberek hozzáállásából... máris hiányzik az egyetem, csak jöjjön a következő félév:')

Nincs bajom az ellenkező nemmel, mindkettővel nagyon jól kijövök és azt is teljesen megértem, hogy mi nők sok helyzetben máshogy működünk mint a férfiak. Ők néha sokkal vizuálisabbak mint mi ez oké. Az is tény hogy mi nők sem vagyunk tökéletesek messzir��l sem van ezernyi hibánk, mint ahogy az ellenkező nemnek is. Nem vagyunk egyáltalán hibátlanok. De a sokadik alkalom után az már nem fér a fejembe, hogyha egy strandon dolgozom, és habár tény hogy adok magamra és van alakom, de könyörgöm egy oversized fehér pólóban és egy egyszerű !rövidnadrágban nem picsanadrágban, rövidnadrágban! ülök a recepción és miért gondolja úgy néhány ,,kedves’’ úriember amikor odajön hozzám, hogy joguk van arra amint meglátnak egy fiatal lányt (engem), hogy a beteg perverz megduglak nézést elő kell venni és úgy nézni az arcomba? Miért kell olyan megjegyzéseket tenni már csak ha pislogok is egyet, hogy attól szívem szerint a falra másznék? Mi késztet és jogosít fel erre egyes embereket egyből? Attól, hogy egy fiatal lány vagyok az nem egyenlő azzal, hogy gond nélkül és nyugodt szívvel pofátlan és undorító stílusban beszélj velem úgy, mintha a k*rvád vagy egy tárgy lennék bármikor amikor recepcióra jössz. Hiába utalgatsz arra, hogy férfiból vagy és milyen csinosnak találsz, nem érdekel... Az is a munkám része, hogy kedves és segítőkész legyek, hogy te, mint vendég elégedett legyél, de ez nem jelenti azt, hogy zöld utat kapsz arra, hogy perverz megjegyzéseket tegyél és úgy viselkedj velem mint aki tárgyiasítani próbál... Gyerekkorom óta úgy neveltek hogy empatikus és megértő legyek, de amikor a perverz hízelgő cukros bácsi feeling jön a pofámba attól hányni tudnék...

Vannak kivételek azoknak ez nem is szól, de akik így viselkednek és nem csak a strandon dolgozó lányokkal hanem bármilyen más munkakörben lévő fiatalokkal azoktól kérdem, mi az istenért nem lehet tiszteletbe tartani a másik határait? Azt hogy az illető is egy ember? Van a tényleges kedvesség és a paraszt viselkedés között egy "enyhe" különbség, és az utóbbi úgy ahogy van kiábrándító.. Nem ártana ezt tudnia ezeknek az entitásoknak bár az ilyenek csípőből tesznek erre az egészre valószínűleg, és ez a legnagyobb gond.

Sosem fogom megérteni hogy egyes emberek miből hiszik azt, hogy ezt megengedhetik magunknak, hogy miért gondolják természetesnek, hogy így viszonyuljanak a másikhoz, és hogy akkor az mindenfajta dolgot elkell, hogy tűrjön. Nem így van. Csak sokuk egy hatalmas féreg akiktől hányni lehetne.. szánalmas milyen emberek vannak💀💀

[nitta86]

Boldog karácsonyt/ téli napfordulót/ bármit!

Mi igazából a december 21. téli napfordulót tartjuk, aminek az is az előnye, hogy akkor még minden nyitva van és lehet dolgokat csinálni. Sushizni szoktunk és múzeumba menni a nagyon komoly, 2 éve tartó hagyományaink alapján. Meg persze csillagszórózni, bejglit enni, de ezeket 24-én is, mert miért ne.

Igazából a 24.-t is szeretem. Ilyenkor az eddig mérgezett egérként rohangáló emberek megnyugodnak és kedvesek lesznek. Előbb lementem narancsért a boltba és senki se volt sietős az utcánkban és sokan boldog karácsonyt kívántak, pedig nem is ismerem őket, max látásból. Tavaly például 23-án is jó élményem volt, mert rengetegen voltak a boltban, de mindenki nagyon kedves és segítőkész volt. Mármint a többi vásárló, nem csak az ott dolgozók. Volt ilyen összekacsintás, hogy mindnyájan az utolsó pillanatban szerezzük be épp a karácsonyi menühöz a hozzávalókat, akkor legalább segítsük egymást, hogy mi hol van. 25-én is 26-én is szeretek sétálni az utcán, mert olyankor aztán végképp mindenki jóllakott és jókedvű és az egésznek olyan nyugodt hangulata van.

[petrany]

Elképesztőt mehet most a Kőbánya Felső Resti.

[csacskamacskamocska]

Hogy lehet úgy élni, hogy valakinek nincs önreflexiója?

Hogy a saját agyát nem tudja kívülről látni? Vagy annyira kívülről amennyire a képességeiből telik. Hogy lehet úgy élni, hogy valaki azt gondolja, hogy pusztán attól jó ahogy gondolkodik, mert gondolkodik? Pusztán attól jól működik, mert csak ez van neki. Okos emberek ott devalválódnak a szememben, amikor nem borulnak le más, sokkal okosabb emberek tudása, intelligenciája, képességei előtt. Amikor nem tudják kifejezni, hogy látom, hogy egy valaki más jobb nálam ebben vagy abban a dologban.

Tegnap akkora kurvanagy kicsinyes irigységemmel kellett szembenéznem, hogy csak pislogtam. Egész nap dohogtam magamban, és nem elég, hogy utáltam a helyzetet, de utáltam magamat is az érzéseim miatt. Tudtam, hogy irígység. És azt utáltam a legeslegjobban, hogy tudtam, hogy végül nagyvonalú leszek, mert a másik megoldást nem fogom választani, hogy kicsinyesen kereszbetegyek. Az igaz, hogy nem voltam készséges. Egy korábbi állapotomban, szaladok és szolgálok, és készségeskedek, és várom, hogy valaki/bárki elismerje, hogy milyen jófej vagyok, mennyire segítőkész, hogy átadom többévnyi munkám eredményét, hogy másoknak könnyebb legyen dolgozni és majd verhessék a mellüket, hogy milyen faszán helytálltak. Csakhogy ez az elismerés sosem történt meg és tudtam, hogy most sem fog. És az elmúlt idők nagy felismerésevolt, hogy nem kell csinálnom azt, ami nem változik, ami nem működik. Abba lehet hagyni. És amikor érzem, hogy bekapcsol, hogy elindul egy automatizmus, abba lehet hagyni. Nem fogank szeretni, se így, se úgy. Egész félelmetes, hogyez az érzés mennyire tud fájni. Egészen irrálisan nagy fájdalommal jár. Mert az ember nem tudja még a harmadik megoldást, ami jó lenne. És az nem az, hogy leszarom, hanem van valamilyen működési mód, ami eredményes.

Nézzük páldául a toxikus embereket. Zárd ki az éltedből! – Ez a tanács. de közben, látod, hogy mások nem érzékenyek rá. Miért és hogyan? Miért csak én látom vagy érzem toxikusnak? Mások többet bírnak? Mások kevesebbet kapnak a szarból? Hogyan tudnám én is úgy megélni, ahogy ők? Akik nem érzékenyek rá, azok értetlenül néznek: mi bajod, hiszen ez csak... ne úgy nézd, ez semmi... túlzásokba esel... neked kéne változnod, hiszen ő csak ilyen... (az más tészta, hogy ezek a válaszok valójában károsak, de ők tényleg nem érzik) Vagyis van egy működési mód, ami lehet, hogy nekem elérhetetlen a saját sérüléseimmel, de a cél az, hogy jól érezzem magam. És amikor valakit kizárok, akkor az is fogva tartja az embert. A harag, gyűlölet, félelem, mind láncok, mert a másik végén ott áll az, aki kiváltja. Vagy az emléke. Vagy azok a dolgok, amiknek lenyomata van bennünk. A közöny nem lánc.

Nem tudom a dolgot visszakanyarítani a címhez. :) Csak az volt az érdekes, ahogy tegnap lecsendesítettem magamban dolgokat. Agyam: blablablablablabla. Én: Figyelj, agy! Ezt most hagyd abba. Csináljunk mást! Agyam (egy kis idő múlva): jé, ez jó, na, most jó. De mi történt? Én: fingom sincs.

Na, az lenne a jó, ha tudnám, hogy mi történik ilynenkor. És jó lenne, ha nem kéne szólni. :D

[troger]

mindeközben a randifronton

épp a harmadik találkozón vagyunk túl, holnap gurulunk a tengerhez egész napra, szóval kedvez��en alakulnak a dolgok

csakhogy ugye én egyből a második randi után elveszítettem az állásomat

ezt a tényt ma még sikerült elhallgatni, de sokáig nem tudom és nem is akarom

de valamelyest halogatom, mert szégyellem magam, és tudat alatt félek is, hogy ezért egyes emberek lenéznek

vagy talán még kellemetlenebb, ha sajnálnak miatta, és/vagy segíteni akarnak - ami egy abszolút normális emberi reakció, csak pont egy bimbózó valamiben tök felboríthatja az egyensúlyt és egyenrangúságot, ha belecsúszunk egy segítő-rászoruló felállásba

és azt sem kéne, hogy ez legyen a téma, amikor találkozunk

pedig nyilván egy rendes, jószívű és segítőkész emberkéről van szó, ennyit már tudok, úgyhogy hiába szeretném nem túlagyalni ezt az egészet, úgy érzem, okosan kell csinálnom, hogy ne basszam el 🧠

elijeszteni sem akarom azzal, hogy nyomorult vagyok, de magamhoz láncolni se

közben meg már nem érzem magam annyira nyomorultul, próbálok nyaralgatni és pozitívan hozzáállni a helyzethez, viszont még nem kezdtem el munkát keresni, az kevésbé lesz vidám...