#pm rendelet

[moyalucom]

13 Tried and Tested Steps to Follow While Selecting the Best Web Designing Company

13 Tried and Tested Steps to Follow While Selecting the Best Web Designing Company

Most of the business owners dream of expanding their business in the international market. But some silly business owners believe it as a fantasy and never try to fulfill them. While some business owners are smart enough to think their dream as their vision and run after their vision until it becomes true. To expand a business in the global market the first thing business owner should do is to…

[nemzetinet]

Jöhet a számladíj-összehasonlítás

A transzparens tételekben erősítheti a versenyt az a kormányrendelet, amely egységesítené és összehasonlíthatóvá tenné a számlaszolgáltatásokat. Ám ennek az az ára, hogy az ügyfelek kevesebb egyénre szabott kedvezménnyel találkozhatnak, így egyeseknek drágulhatnak is a banki költségei.

Az uniós fizetésiszámla-irányelv szabályozásával (PAD) összhangban a Pénzügyminisztérium (PM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta annak a kormányrendeletnek a tervezetét, amely a banki számladíjak összehasonlíthatóbbá tételét tenné lehetővé. A PM közlése szerint az egyeztetések után megszülető rendelet várhatóan 2019. július 31-én lép hatályba. A PAD alapvető célja, hogy az EU-s tagállamokban a lakossági bankszámlákhoz vagy számlacsomagokhoz tartozó díjtételek egyértelműen összehasonlíthatók legyenek. Az uniós jogalkotók ebben a körben a számlacsomagok esetén a számlák fenntartásához és a tranzakciókhoz kapcsolódó adatok, valamint a kártyás és internetbanki költségek összehasonlíthatóságát kívánják megteremteni.

Az összehasonlíthatóság igénye már korábban is felmerült Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank számos alkalommal értésre adta, hogy az ügyfelek pontosabb tájékoztatása végett szeretné elérni, ha egységesebbek lennének a számlacsomagok és a díjazásuk. A számlafenntartás költségei és a tranzakciók díjai számos tényezőtől függnek – más és más díjakat kaphat még azonos számlacsomagon belül is két ügyfél, ha bizonyos paramétereket teljesít vagy épp nem teljesít. (Ilyen minősítő tétel lehet a számlán tartott vagy a rendszeresen a számlára érkező pénz, a kártyás tranzakciók száma vagy a csoportos megbízások nyújtása.)

A szabályozás révén a PM érvelése szerint egységes kondíciós listák jöhetnek létre, és mivel az adatokat a bankoknak egy központi pénzügyi felügyeleti adatbázisba is fel kell majd tölteniük, azon keresztül az ügyfél a számára fontos díjtételek alapján azonnal össze tudja majd vetni az ajánlatokat.

A hitelintézetek számlanyitási, számlavezetési feltételei valóban rendkívül bonyolultak, átláthatatlanok, néha-néha még egy pénzügyi szakembernek is kihívás a számlaajánlatok értelmezése, összehasonlítása – értenek egyet a lépéssel a Takarékbanknál. A hitelezés és a betétek analógiájára az összehasonlításhoz szerintük megfelelő lehet a tervezet bevezetése, hiszen a most alkalmazott teljes hiteldíjmutató (THM) és az egységes betétikamat-mutató (EBKM) nagymértékben megkönnyíti a döntést. (Más kérdés, hogy a számlák esetében lehetetlen minden költséget egyben kimutatni.) A legjellemzőbb díjköteles szolgáltatások egységesített formátumban történő megjelenítése a célirányos tájékoztatással együtt segítheti a fogyasztókat a számlákhoz kapcsolódó díjak megértésében és összehasonlításában – vélik az MKB Banknál. A Budapest Bank várakozásai szerint a tervezett intézkedés növelni fogja a transzparenciát, hiszen standard struktúrát vezet be, amely megkönnyíti a termékek összehasonlítását.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

  Jöhet a számladíj-összehasonlítás a Nemzeti.net-en jelent meg,

[hirzilla]

Döntött a kormány: átláthatóbbak lesznek az életbiztosítások http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/portfolio-hu/2019/03/30/dontott-a-kormany-atlathatobbak-lesznek-az-eletbiztositasok/?feed_id=949&_unique_id=5c9f35f8e47e9 A unit-linked, vagyis a befektetési egységhez kötött életbiztosításokkal kapcsolatos pénzügyminisztériumi rendelet jelent meg a minap a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében július 1-jétől új előírások vonatkoznak a biztosítók tájékoztatási kötelezettségére e megtakarítási célú biztosítások esetében.A 2/2019. (III. 28.) PM rendelet a 33/2002. (XI. 16.) PM rendeletet felváltva többek között az alábbiakat írja elő a biztosítóknak 2019. július 1-jétől. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a biztosító a szerződő részére évente legalább egy alkalommal - azonos naptári napra vonatkoztatva - díjmentesen, az ügyféllel kötött megállapodása szerinti tartós adathordozón tájékoztatást nyújta biztosítási szerződés számlájának helyzetéről, a biztosítási szerződésre beérkezett biztosítási díjakról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről, a szerződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgáltatások és maradékjogok értékéről, az eszközalapok között a szerződő utasítására végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról és arányáról, a befektetési egységek árfolyamáról, a biztosítási szerződés szolgáltatási értékéről (értékeiről) és visszavásárlási értékéről; abban az esetben, ha a szerződés többlethozam-visszatérítést is tartalmaz, ennek értékéről, tájékoztatási lehetőségről, a szerződő által választott, a szerződéshez kapcsolódó eszközalapok nevéről, nyilvános tájékoztatások elérhetőségéről és a szerződő biztosításközvetítőjének nevéről és elérhetőségéről, vagy a biztosító azon egységének megnevezéséről és elérhetőségéről, amelytől a szerződő a biztosítási szerződésével kapcsolatban részletes tájékoztatást kaphat. A biztosítónak a tájékoztatást az alkalmazott naptári napot követő 15 napon belül kell megküldenie a szerződőnek. A fenti rendszeres tájékoztatáson kívül a szerződő írásban vagy egyéb azonosításra alkalmas módon benyújtott kérelmére a biztosító 15 napon belül a fenti részletezettséggel, az ügyféllel kötött megállapodása szerinti formában kell tájékoztatnia a szerződőt.A biztosítónak a számla helyzetét úgy kell részleteznie, hogy a befektetési egységek számát eszközalaponként külön feltünteti, és a befektetési egységek értékét a meghatározott nap árfolyamai, valamint egyéb véglegesített adatai alapján mutatja be.A biztosítási díjak ismertetésekor a biztosítónak elkülönítve kell kimutatnia a beérkezett rendszeres és eseti díjakat, valamint ezek beérkezési és befektetési dátumát. A biztosító a biztosítási szerződést terhelő valamennyi, előjegyzett vagy ténylegesen érvényesített költséget, illetve levonást jogcímenként részletezve mutatja be, a biztosítási szerződés alapján a biztosító által teljesített kifizetéseket a tájékoztatásban a biztosító jogcímenként részletezve tünteti fel.A kifizetések értéke mellett a biztosítónak ki kell mutatnia a kifizetés teljesítése során levont költségeket. Ha a szerződés részét képező általános szerződési feltételek vételi árfolyam meghatározását tartalmazzák, a biztosító az e rendelet szerinti valamennyi tájékoztatást ennek figyelembevételével teljesíti. A biztosítónak a szerződő által igénybe vett kötvénykölcsön - ha van ilyen - értékét mint a szerződő számláját terhelő adósságot kell kimutatnia.A biztosítóknak minden munkanapon nyilvános tájékoztatást kell adniuk a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kapcsolódó befektetési egységek árfolyamáról és az eszközalapok nettó eszközértékéről a) a biztosító internetes honlapján napi frissítéssel történő megjelentetéssel, b) a biztosító telefonszámán munkaidőben elérhető információszolgáltatással és c) a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, munkaidőben elérhető információszolgáltatással. A biztosítónak eszközalapjainak összetételét a befektetési formák (részvény, kötvény, készpénz, egyéb) arányaiban a tájékoztatási formák mindegyikén havi frissítéssel ismertetnie kell.