#piresian beach | Explore Tumblr Posts and Blogs

applepickerproductions · 3 years

Text

Legjobb koncertek 2020/21

Na, hát koncertből meg aztán abszolút nem volt sok. Szerintem ilyen nem volt, mióta írom ezt a blogot, de mindegyik Magyarországon volt az ismert okok miatt. Kb. ezek voltak: 30 - Middlemist Red @ Bánkitó Fesztivál - Korrekt iparosmunka, túl sok ilyet láttam már ahhoz, hogy komolyabban beleéljem magam. 29 - Mordái @ Trafó - Ez egy járványgörbe szempontjából nagyon fura időpontban nagyon jó volt.

28 - Dé:nash @ Bánkitó Fesztivál - Mint megtudtam furán nagy rajongótábora van Dé:nashnek saját jogon is. Gyenge flow, de baromi szórakoztató.

27 - Siketfajd @ Bánkitó Fesztivál - Ez mi a faszom volt??!!

26 - Skeemers @ Bánkitó Fesztivál - [síró emoji]

25 - Deva @ Bánkitó Fesztivál - [ölelő emoji]

24 - Nóvé Soma @ Akvárium terasz - ez is éppen lezárás után volt, nagyon kellett!

23 - Törzs @ Musicland - ők meg a Sallai Laci és én DJ-zésem után játszottak, és baromi jó lett az album, élőben is jók voltak.

22 - Piresian Beach @ Gólya - Covidkonci.

21 - Barkóczi Noémi @ A38 - Amikor legutoljára láttam, akkor egyszálakusztikusgitáros singesongwriterkedés volt 20 ember előtt baromi erős dalokkal. Most jazzgitáros áthangolós királyság volt az A38 nagyszínpadon baromi erős dalokkal.

20 - Zombie Girlfriend @ Gólya - Igen igen, ilyen is volt!!

19 - The Qualitons presents Kexek @FMK - Na, találtam egy olyan koncerthelyszínt Budapesten, ahol még nem voltam. Nagyon fura!

18 - Mayberian Sanskülotts @ Bánkitó Fesztivál - Szétesett a szinti, kaptak egy Nord Stage 2-t. Sütött a nap, erre mindenki örült. Szenvedve vígad a Sanskülott, de jó volt.

17 - Megtűrtek @ Bánkitó Fesztivál - Ez nagyon ütött élőben. Főleg ebben a faházban marhulással.

16 - Felső Tízezer @ A38 Tetőterasz - Munka után énekelgetésre tökéletes!

15 - Dope Calypso @ A38 - Bárcsak minden koncert úgy érne véget, hogy félmeztelen férfiak táncdalokra ritmikusgimnaziálnak, és végül azért kell abbahagyni, mert nem bírja tovább a dobos.

14 - Gustave Tiger @ A38 - Nekem nem tetszett eredetileg a GT lemeze, de azért megvettem bakeliten, bár bármelyik korábbit jobb szívvel vettem volna. De hát élőben azért más állatfaj ez, Jehova Csabi megint véresre gitározta magát, és élőben a korábbi és az új dalok is sokkal jobbak.

13 - Middlemist Red @ Monyó - Koncerthelyszíndebüt, én valahogy így képzelem el a mi generációnk gastroblues fesztiválját, mint amit a Monyó próbál megvalósítani. Enném.

12 - Galaxisok @ Akvárium - Na innentől kb. minden legendás. Megkésett Cím nélküli debüt, önmagában az zseniális volt, hogy egy csomó olyan szám elhangzott, ami sajnos valószínűleg sosem fog még egyszer élőben (pl. Mindent, amit akartam...), de a Janó és Dzsó végére egy eszméletlenül erős Mulató Aztékok feature került, ami teljesen visszaidézte az első időket, amikor a nem tudom, hol vagyok végén volt hasonló coda.

11 - Mayberian Sanskülotts @ Akvárium - Nagyon dühös vagyok a zenekarra, amiért a Rekult I-et kiadták. Sajnos azok a dalok nem jók, ami tök oké, de miért nem otthon a négy fal között csinálják? Ezért a Rekult II-t sokáig meg sem hallgattam, pedig az év egyik legjobb lemeze! Itt is már-már poszt rockból ismert kontraszt volt, hogy eljátszották ezeket a régi szar számokat, és utána visszajöttek, és jött először az Unreal, majd a Rekult II slágerei, és lett egy baromi jó koncert belőle.

10 - Dope Calypso @ Pontoon - Gyakorlatilag minden számukat eljátszották hárman. Én nagyon szerettem a kombó orgonás felállást is, de hárman is a legszórakoztatóbb rockzenekar ma Magyarországon. Itt is meghalt a dobos a végére, ahogy kell.

9 - The Jackson Pollock @ Gólya - Nehezen lehetett volna ennél jobb búcsúbuli az első lezárás előtt. Még nem tudtuk, hogy akkor most ez belefér, vagy már nem, kéne emberek közé menni vagy nem, végül úgy voltunk vele, hogy utoljára basszanak még oda az olaszok. Odabasztak.

8 - Mayberian Oldschool @ Gólya - Első (ülős!) igazi koncert az első lezárás után szabadtéren, asztalokkal. Nagyon kellett! Az Ima / Ocean’s Cry kombót lezárásnak kötelezővé tenném minden Mayberian koncertre.

7 - Galaxisok @ Budapest Park - Csak 7. lett, de valószínűleg 10 év múlva erre fogok a leginkább emlékezni. Foci EB, nézem a meccset, hogy félidőben elindulunk, és Christian Eriksen meghal 5 perccel a félidő vége előtt. Eszméletlenül durva hangulatban voltam egész koncert előtt és a koncerten, és feljönnek a srácok, Benedek napszemüvegben, elcsukló hangon énekli a Mondo Bizzarrot kezdő dalnak, én meg megpróbálom üvölteni, hogy “Gyerünk, gyerünk, gyerünk, gyerünk“, mint egy mantra. Igazából akkor sem oldottam fel, amikor már látszott, hogy akár túl is élheti, minden tiszteletem, hogy egyáltalán lement ez a koncert.

6 - Berriloom and the Doom @ A38 Tetőterasz - Sok fajta kedvenc koncertem van, de az egyik legkedvencebb kedvenc koncertjeim azok, amikor éppen aktívan nagyon durván rápörgök egy zenekarra, és akkor látom őket. Itt ez volt, eszméletlenül beütött nálam ez az EP, és élőben is teljes flow volt.

5 - Galaxisok @ Bánkitó Fesztivál - Ha a 7. helyen a gyászos szenvedés maradt meg, ez a részegen üvöltözés koncertje volt teljesen felszabadultan. Itt jöttem rá, hogy az Elaludtam, az IKEA-ban jó szám.

4 - Alcest @ A38 - Ebben nem vagyok biztos, hogy ebben az időszakban volt, mert mintha egy másik élet lett volna.

3 - Elias B. Ronnenfelt @ Pontoon - Az lista két külföldi előadójának egyike. Nem tudtam mire számtsak, de nagyon beütött ez is, a feldolgozások is jók voltak, meg a saját számokból is jókat választott. Itt értesültem, hogy a Plowing into the Field of Love jó lemez. Sokkal-sokkal több ilyen egyszál gitáros külföldi előadós koncert kéne Magyarországra, Calvin Johnsonról sosem tudok, más meg nem nagyon jön.

2 - Patti Smith @ MüPa - Nem sokmindent fogok tudni elmondani erről a koncertről. Voltam én már Patti Smithen, egy fesztiválon Ostravában, és az is jó volt, de kicsit műnek tűnt a patikamérlegen tálalt gitárzúzás a végén. Na ez másik közeg, a setlisttel nem vagyok teljesen kibékülve, de így is majdnem az év koncertje volt, semmi mesterkéltség, csak coolság.

1 - Mordái @ Bánkitó Fesztivál - Itt minden összejött. Én nagyon imádom a Mordái lemezt, élőben is nagyon erős volt, és a végén Szerelem, szerelemmel zártak, Soma meg nem szarozott, és beugrott a tóba. Méltatlanul kevesen csinálják/nák ezt utána, maximális respect. Ez majdnem még annál a Muse videónál is jobb volt, amikor a hangcuccot bebaszták a tengerbe az előadás végén.

#yel #year end list #2021 #2020

5 notes · View notes

peterfybori · 5 years

Photo

👉 2020. február 15. 👉 Péterfy Bori & Love Band Maraton Ezt már nagyon régóta tervezgetjük, és végre együtt áll az időpont, a csillagok állása, a zenekar, a közönség és a megfelelő helyszín: 2 és fél órás maratoni koncertet csinálunk, rengeteg ritkán hallott különlegességgel, rengeteg feldolgozással és számtalan ismert Bori slágerrel. Szeretettel várunk benneteket! Vendég: Piresian Beach / @falsestuff

👉 A Piresian Beach a magyar hálószobapop-mozgalom egyik legjelesebb képviselőjének, Németh Zsófiának otthoni zenerögzítésre kitalált pszichedelikus zenekara, mely az évek során lényegében semmit sem változott: hanyag hangszerelés, pofonegyszerű számok, kontúr nélküli hangulatok és zajok. Az aktuális színpadi inkarnáció egy gitárral és énekcentrikussággal próbál csavarni egyet az elmúlt 10 év daltermésén (beleértve ilyen-olyan side-projecteket, kölcsön vett darabokat, vagy akár épp aznap reggel írt témákat).

👉 HELYSZÍN // VENUE Barba Negra Music Club 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. 👉 MENETREND // RUNNING ORDER 20.00 kapunyitás 20.40 Piresian Beach 21.15 Péterfy Bori & Love Band 👉 JEGYEK // TICKETS 2500 Ft - december 9. éjfélig 3000 Ft - december 10-től január 13. éjfélig 3500 Ft - január 14-től február 10. éjfélig 4000 Ft - február 11-től 👉 JEGYÉRTÉKESÍTÉS // PRESALE 👉 Barba Negra Track jegypénztára ▲ Nyitva tartás Hétfőtől Péntekig: 12.00 - 18.00 // Opening hours from Monday to Friday: 12.00 - 18.00 ▲ Cím // Address ▲ 1117 Budapest, Neumann János utca 2. Barba Negra Music Club jegypénztára Nyitva tartás: H - P zárva Programnapokon:az adott program kapunyitásától kizárólag az aznapi programra kapható jegy 👉 ONLINE ▲ Barba Negra rendszerében ▲ https://jegy.rock1.hu/peterfy-bori_and_love-band-maraton_20200215 ▲ Ticketportal rendszerében ▲ https://www.ticketportal.hu/event/Peterfy-Bori-Love-Band-Maraton ▲ Broadway Jegyiroda rendszerében ▲ https://broadway.jegy.hu/program/peterfy-bori-love-band-maraton-112097/621355

10 notes · View notes

algebraicvarietyshow · 5 years

Text

hello neverending détournement

2019 nem kifejezetten az új lemezekről szólt nekem, de azért egy 10+5-ös listát idén is össze tudok gyűjteni azokból, amiket többször hallgattam vagy ami akár első hallásra is elég nagy hatással volt. azt még hozzátenném, hogy valamikor tavaly (tavalyelőtt?) a new york times írt egy cikket arról, hogy az igazi rockandrollt már a csajok csinálják, és felsorolt egy csomó aktuális csaklány- vagy legalábbis female-fronted együttest, akik menők, erre érkezett egy csomó háborgó komment, mert persze nekik nehogy már megmondják mi az igazi rockandroll. de ezen a listán is úgy néz ki, többségben vannak a női előadók/frontemberek (de még pl. a national-lemezen is előtérbe került a női énekhang), ami jelezheti a tendenciát.

nincs sorrend, ábécé van, és továbbra sem jelez mást, mint hogy mi az, ami épp eljutott hozzám - nyilván kimaradt pár, amire csak nem került sor, de lehet, hogy még bekerül ide egyszer.

big thief: u.f.o.f big thief: two hands cate le bon: reward deerhunter: why hasn’t everything already disappeared? lower dens: the competition sharon van etten: remind me tomorrow sleater-kinney: the center won’t hold the hold steady: thrashing thru the passion the national: i am easy to find vagabon: vagabon

volt még: cherry glazerr, vampire weekend, tindersticks meg biztos mások, amik nem jutnak eszembe.

---

holnaplányok: exeim a csicskáim (ep) mayberian sanskülotts: neverending sorry pál utcai fiúk: igazán ez minden piresian beach: what ever happened de jó elhagyni magamat (kaláka tribute)

[volt már: 2018, 2017, 2016, 2015, 2014, 2013 pt. 1, pt. 2, 2012, 2011]

ennyit egyelőre bejglievéshez, a koncertek pedig kicsit később jönnek, mert abban viszont kifejezetten szuper év volt.

#listák #2019 #lemezek

3 notes · View notes

tripruc · 5 years

Text

TRIP # 182 - A Transparent Dream Vision: Sunset Circles Invation & Twilight Conversation In Last Days Of Sunlight. No TV Light, Dead Tapes & Records || 05.01.2020 || Podcast! || Sonya SP

(2019) Russian Circles - Sinaia (2019) Already Dead Tapes And Records - Pain (2016) Tombs - Last Days Of Sunlight (2020) Sunset Wrecks - Purification Hall (2019) Karkara - Proxima Centaury (2019) Cyanching - II. Invasion, Massacre, Brainwash (2019) Piresian Beach - TV Light (2019) Roy Montgomery - Twilight Conversation (1996) The Olivia Tremor Control - Define A Transparent Dream (2019) Ecstatic Vision - Yuppie Sacrifice

1 note · View note

easterndaze · 7 years

Text

Budapest’s New Underground

Although the international reputation of the country, whose PM hailed illiberal democracy as his preferred NWO, is not the best (to say the least), there's a parallel culture that largely operates independently of state-run infrastructure, creating several microcosms with their own audiences and worldviews, implicitly turning against misogyny, discrimination, narrow-mindedness, and reflecting the techno-dystopian times we are living in at the moment. "...The goal of our underground is to create a second culture, a culture completely independent from all official communication media and the conventional hierarchy of value judgements put out by the establishment", wrote Ivan Jirous, a member of The Plastic People of the Universe, in 1975. For the purposes of this article, we will focus only on Budapest. Hungary, in general, is very centrist, even more so than its neighbouring countries. Most of the cultural happenings take place in the capital. "It is worth mentioning that to me the 'underground' seems to be an arty, intellectual, middle-class, mostly Budapest-centred, or at least city-centred thing", explains popular music scholar Emília Barna. "For instance, there is so much rap music made in the outskirts or the provinces, extremely poor areas of Hungary, scenes that thrive in these localities as well as on the internet – music that I would certainly call political because these artists directly address issues of poverty, social deprivation, criminality (gangster and prison life) etc. – yet as far as I know this music is never referred to as part of 'the underground'".

UH Fest

"A strong stage performance and powerful art are always political acts", says Krisztián Puskár, one of the organisers behind UH Fest. The experimental music staple was established at the dawn of the new millennium, taking inspiration from the now-defunct Austrian phonoTAKTIK festival. Since 2000, UH Fest (also known as Ultrahang) has staged approximately 500 performances. From noise techno, through avant-garde improv, to an hour of drone, UH Fest aims to challenge its audience's expectations and break the boundaries between various genres and generations. Thus, over the course of the week of the festival, the likes of Romanian spectralist Iancu Dumitrescu rub shoulders with Low Jack, KTL, Sote and Richard Dawson. Unlike many other similar urban festivals in Europe, UH Fest is not institutionalised, and is largely run on a volunteer basis. "To this day, we are just ordinary citizens without an institution behind us. We have a foundation, which is a legal entity, but not in terms of an office or infrastructure. It was a grassroots initiative, a family venture in the beginning, because my sister and brother-in-law were also involved", says András Nun, the organiser of the festival and one of the most pivotal figures of the Budapest underground music scene. Aside from its main event, which usually happens in late September/early October, the festival has also organised so-called "Demo" events for up-and-coming local talent, which acted as a springboard for several successful musicians such as The Death of Rave artist and Mark Fell collaborator Gábor Lázár, Opal Tapes and Lobster Theremin producer S Olbricht (whose own Farbwechsel imprint we'll discuss later), and the improv duo 12z.

OMOH

OMOH is a new addition to Budapest's queer scene, shunning the music played at mainstream gay events and embracing a more abrasive type of techno and underground house. The name itself comes from Russian police special forces and can be interpreted "as a sort of middle finger to all homophobic legislators of the world", explain the organisers, whose identity remains a mystery. "No organisers, no line-ups" is their egalitarian motto. The monthly (or so) OMOH party takes place at the top of a decaying shopping centre built in 1926, the home of the infamous Corvin Club & Bar. This sprawling venue is wedged between the 7th district, renowned for its tourist-filled ruin bars, and the up-and-coming, working-class 8th district. "Lively, chaotic, and most definitely an architectural, urban and social war zone – not postcard material. Which fits our mindset perfectly." The right-wing parties who came to prominence across Central Europe – most prominently in Poland and Hungary – championed heteronormative, Christian, conservative, nationalist values, the resonance of which can be felt in places like OMOH: "Even if club owners and managers have no problem with the LGBTQI crowd, the organisers still have to deal with the suspicion of the staff and the regulars – to put it mildly. And our audience, quite frankly, is a division of brave little foot-soldiers claiming their share of an environment which is by no means a so-called safe space."

Auróra

About 10 minutes' walk from Blaha Lujza Square, deeper into the dimly lit streets of the 8th district, the increasingly gentrified inner-city "ghetto" which is also one of the most ethnically diverse and lively areas of Budapest, lies Auróra. Located in the street of the same name, Auróra is based in an inauspicious building – you will have to ring the bell in order to get in. This family house with a cosy garden has become an oasis of alternative culture and thinking in its purest sense. Aside from its music programming – which largely centres around the weekend – the space also provides offices to several NGOs such as Budapest Pride, Roma Press Center and DrugReporter, maintained by a platform called the Auróra HUB, which is funded from Auróra's profit. The genealogy of the space can be traced back to Sirály, a former squat located on one of the busiest commercial veins of the city, at Király St 50, which was shut down in 2013. Several activist groups and a few political parties emerged from the vaults of Sirály – one of which was the collective behind Auróra (another established Gólya, a venue also located in the 8th district). Auróra's music programming is diverse, and encompasses over 40 gigs per month, ranging from free jazz, techno and punk to experimental electronics – all of this without any official state support. "The political situation doesn't let us cooperate with culture-politics at all", say Auróra's Fanni Tóth, Áron Lukács and Zsuzsi Mekler. "You can see self-censorship, fear and unpredictability across cultural institutes all over Hungary. We think the only possible way to keep this platform of NGOs and the lively discussion about issues in our country alive is to run a social centre like this, totally independently."

RNR666

RNR666, or Rock'n'Roll 666, is a music community established in 2005 by three friends from rural eastern Hungary: Csühes Pali, Lavor and Szabo, whose backgrounds include music, art and fanzine publishing. Initially begun as online radio, the RNR666 RADIO SHOW, the group widened its activities to include concert organisation, online publishing and record releasing. Their collective spirit is marked by a fiercely DIY attitude and punk-inspired ethos. They began in the era of Myspace, which connected them to the global underground and the low-budget, so-called "food-flat-and-beer bands". 10 years later, not much has changed in terms of the frugality and DIY aspect of this scene. "Lots of the venues here don't care about the fact that you want to do small, but subculturally very important events, they are just interested in profit", says Lavor as we sit in Kék Ló, an improv venue/bar in the 8th district. These days, they might do one gig per month, largely due to the lack of resources, inviting mostly foreign bands – they have to finance everything from their own pockets. This is how they released their first 7-inch, a psychedelic garage rock split between Piresian Beach, the moniker of Budapest-based singer-songwriter Zsófia Németh – who is also a member of the collective – and JC Satán. Although event promotion has shifted to Facebook, they still make posters and spread the word IRL: "I still party six days a week, so I get to talk to people that way."

Farbwechsel

Farbwechsel is a truly glocal label based on friendship and personal connections, sourcing its roster almost exclusively from local talent and organically spreading the "Budapest sound" abroad. This happened largely thanks to acclaimed producers like Route 8, S Olbricht – who established the label with Bálint Zalkai aka Alpár in 2012 – Norwell and Imre Kiss, all of whom released their debut albums on Farbwechsel. You'll often find musicians associated with the imprint jamming in each other's bedrooms, sometimes perusing vintage hardware instruments borrowed from Zoltán Balla, an avid collector and member of Farbwechsel-signed project Wedding Acid Group. Even though several artists from the label's roster have gradually begun to release music on foreign labels such as Opal Tapes and Lobster Theremin, they remain faithful and committed to the imprint that brought them recognition, and they also organise regular events in Budapest. Their sonic aesthetic has been described mostly as lo-fi house, but that doesn't do them justice. There's a sense of ghostly melancholia and longing, perhaps an aural appropriation of their home city, a place constantly hovering somewhere between the past and the present. This is most prominent in Mikolai's work, which centres around the dancefloor and transgresses it at the same time. The label roster has become stable over the last five years, with names such as Saint Leidal The 2nd, Aiwa, S Olbricht, Norwell, SILF and Alpár.

Küss Mich

Küss Mich… and follow me to a gritty basement, where we'll dance to abandon and the music will elevate us beyond our physical selves, bodies sublimating in communal spirit. Küss Mich is a romantic event – romantic in its truest, least-saccharine sense. Founded in 2008 as an irregular DJ club event at the iconic drinking den/underground basement Vittula off Blaha Lujza Square, Küss Mich is a legendary night in the context of Budapest nightlife – a place that hailed eclecticism before it was in fashion and steered clear of the corrosive irony inherent in postmodern hipsterdom. Their sonic cocktail contains a blend of DIY-synthwave, punk, Italo disco, acid and industrial – in a concert or DJ format. "The motivation was to entertain ourselves. One of us had an industrial-dark-synth-punk background, the other came from techno and acid-oriented electronic dance music. We were both tired of the narrow-mindedness of these scenes", says Krisztián Puskár who also DJs under the moniker Splatter, one of the founders of Küss Mich alongside Gábor György alias Gördön. Adopting their outsider status and subverting expectations of the then-segregated music milieu, rediscovering past gems and presenting them alongside current sounds and bands, enabled them to navigate the muddy waters of contemporary music, aided by a devoted audience. "To choose a German name was pretty strange, fun and uncool back then. Now it's totally the opposite of that. German party and brand names will vanish or become out-of-vogue, but great people will still be there to do things on their own. And us too. If there is no money in it, there must be another motivation, right?"

JazzaJ

JazzaJ is a compound word combining "jazz" and "zaj" (which means "noise" in Hungarian). The event, which aims to bridge the free jazz and noise/experimental scenes, based on improvisation, was founded in 2011. "We wanted the noise musician to meet the free jazz musician. The underground rocker to meet the folk musician. The baroque player and the avant-garde music-philosopher to meet the electronic music geek", says Ernő Zoltán Rubik, one of the organisers of the event. Over the last five years it has grown into a communal gathering of discerning listeners, who welcome anything that JazzaJ offers them. "Listening is a creative act", adds Rubik. The main task that musicians who play at JazzaJ are given is to leave their comfort zones. "We believe in no style". Recently, JazzaJ began to invite musicians to be curators – each month a musician puts together the line-up, which sometimes creates rather interesting and surprising juxtapositions. This way, they've staged "hardcore-like nights" courtesy of Balázs Pándi, video operas with Miro Tóth, baroque and noise improvisation with Albert Márkos, and 12 saxophonists running around the room via Gergő Kovács. The JazzaJ community is sourced from the sprawling local scene, but remains tightly connected not only to neighbouring countries, but also the European and international scenes. "Our way of promoting improvisation as an act of freedom and tolerance, listening and presence, is already political without naming it so. There were times when we felt that for some people, this was a weekly refuge, a hideout from everyday cruelty and ignorant aggression taking place on social and political fields, or the streets." (photo: Attila Nagy)

T+U

T+U stands for Technologie und das Unheimliche, or the uncanny, the strangely familiar – that which repulses and attracts you at the same time. Established in 2014 as a publishing project and cross-disciplinary movement by Mark Fridvalszki, Zsolt Miklósvölgyi and Márió Z. Nemes, T+U is located somewhere between Berlin, Budapest and Leipzig. Their leitmotif is an exploration of the confrontation between the age-old dichotomy: the human condition – its various manifestations and cultures – and technology, through theme-based issues and events. Music plays an important role in their modus operandi. They have a regular radio show on legendary Tilos Rádio and create guest mixes, employing a specific sonic aesthetic that chimes with their ideology: dark, technoid, dystopian. Some of T+U's members have left Hungary for personal and political reasons. "Within the recent years, mostly due to the socially and morally harmful cultural politics of the current political establishment, there is less and less air for progressive art and subversive thoughts", says Zsolt Miklósvölgyi via email. "This catastrophic hedge-hop mainly caused by the anti-intellectualist, reactionary attitude of the ruling right-wing populist party and its substandard cultural myrmidons, obviously forces many of us into 'exile'. But within our techno-capitalist era, the image of 'living in exile' no longer means that you exchange one geo-cultural location for another, but you are in constant transition. You are not only characterised by the place you are from, but rather by the way you are rewriting these already-existing cognitive landscapes and cartographies."

Drrpnc

If you are a musician or into underground rock and extreme metal in Budapest, you will probably have passed through Keleti Blokk and the adjoining Dürer Club at some point. The sprawling complex neighbours the green oasis of the city park, whose integrity is threatened by a huge makeover that, for the foreseeable future, may replace much of the greenery with shiny concrete. Drrpnc is a secret cellar somewhere in the underbelly of the aforementioned space. A cross between a rehearsal room and a gig space, Drrpnc has become one of the city's most prominent havens for the punk/hardcore and extreme underground metal. Needless to say, the modus operandi of their activities is strictly DIY. "We have always had some challenges, such as leakage, electrical damage, etc., but the Hungarian scene is a community, so we can solve all of our problems through our common strength", says Adam Mjöl. The future remains uncertain. "This building, where we are now, will be probably demolished, so we have to start looking for a new place."

Davoria & Külvárosi Techno

The seeds of Davoria were sown around the year 2000. The collective began organising sound-system parties in the summer, as part of the then-thriving freetekno scene and its annual summer teknival gatherings. Ever since their beginnings they have always been part of both worlds – throwing events at regular clubs as well as the outdoor, illegal parties. These days, Davoria's monthly events take place at Müszi (situated in the 8th district at the aforementioned Corvin shopping mall), a space for alternative culture that also includes the offices of the civil watchdog Atlatszo.hu, as well as Auróra. The sonic identity of the event remains faithful to their beginnings: hardcore techno, noise and experimental electronics. "We call our parties tekno, because we feel that this term is open enough to represent different kinds of genres, from tekno to experimental music", explains Davoria organiser Péter Márton, who also produces uncompromising techno (or tekno) and noise under the respective monikers Telesport and Prell. Davoria also host a stage at the now-legendary underground techno event Külvárosi Techno (Suburban Techno), which takes place several times a year in the industrial premises of the large studio space and now-defunct venue R33. Ideologically, their stance hasn't changed over the last fifteen years. "We try to show that even in a commercial world, you are capable of doing productive, good things while keeping your freedom."

Originally published in Glissando magazine #30

Lucia Udvardyova

#Davoria #Budapest #OMOH #RNR666 #Jazzaj #T+U #Farbwechsel #S Olbricht #Aurora #Uh Fest #Kuss Mich

24 notes · View notes

iwannapushthebutton · 5 years

Text

Teljesen szubjektív zenei lista a 2010-es évekből - hazai

Többnyire magamnak, hogy el ne felejtsem, de lehet titeket is érdekel. Olyan zenekarok vannak benne, akik 2010-2019 között alakultak, még mindig léteznek, vagy tevékenységük véleményem szerinti jelentősebb részét ebben a évtizedben fejtették ki - és én sokat hallgattam őket. (Ja és fontos: nem vagyok zenei újságíró, ha rosszul írtam valamit, akkor bocs.)

5. Óriás - Tűz, víz, repülő

Az évtized közepén egy elég hosszú kapcsolatból lábaltam ki és hirtelen ott álltam, hogy mi a franc is lesz velem? mit fogok csinálni? ki vagyok én stb. Ennek a hirtelen egyedüllétnek a traumáját remekül segített feldolgozni ez a lemez. Nagyon sokat hallgattam. Szerencsére öt éve nem kellett felraknom - ha csak egy taktust is meghallok róla, akkor felidéződik minden, de már nem tudok hozzá igazán viszonyulni. Hatalmas dalszövegek és dalok vannak ezen. Na jó egyet a mai napig le tudok róla nyomni, amikor jól érzem magam.

youtube

4. Piresian Beach

2015 előtt durrant be újra igazán a magyar underground - és én ezt be is szoptam rendesen, és egyáltalán nem bántam meg: a Piréz Partok elég sokszor elkísért mindenhova és hallgattam a susmorgását buszon, metrón, villamoson. Számomra is meglepő, hogy mennyiszer jutott csak úgy az eszembe, teljesen váratlanul, de végül mindig megtaláltam az okát. Az évtized egyik legjobb híre volt, hogy felkerült a katalógus Spotify-ra. Köszi mindenért @falsestuff és folytasd még lécci!

youtube

3. Szabó Benedek és a Galaxisok: A legszebb éveink

A lemez, ami tudatosította bennem, hogy mások is kicsit olyanok, mint én, hogy egyáltalán nem vagyok lemaradva semmiről és tökre minden oké. Mármint nem oké - de mégis. Akkora életérzés ez a lemez! Ezt sem tudom azóta felrakni, mert azt hiszem megtanultam belőle mindent, amit lehet. Az újabb Galaxis dolgokat is bírom, de egyelőre még egyik sem tudott olyan erővel hatni, mint ez akkor.

youtube

2. NORMS: Orbán népe

Ez volt az a lemez, amikor rájöttem, hogy a generációmnak tényleg van hangja - és hallatni is tudja ha kell. Kelet-európai frusztráció a javából. De okosan. Nincs egy pillanata sem, amikor ne éreznéd, hogy ezért te is le tudnál keverni egy pofont bárkinek. Aki a Kádár-kor végén, vagy a 90-es évek elején született, pontosan tudja, hogy mi a faszról kiabálnak ezek a srácok. (Amúgy a gitárosuknak van egy másik projektje a berosszulás, az pedig kurva jó aktuál társadalomkritikai brutálcore, csak mondom.) (A linkelt videón az első négy szám az övék.)

youtube

1. Isten Háta Mögött: Hazugságok harminc körül

Most mondhatnám, hogy nomen est omen, hiszen ebben az évtizedben töltöttem be a harmincat - de igazából mindig is evidens volt, hogy ez a lemez lesz az első helyen. Mindig is nagyon nagy fanja voltam a zenekarnak, de ez a lemez magasan kiemelkedik az életművükből. Eredetileg csak egy kis teaser kiadvány volt, hogy ilyen hangzású lesz az új nagylemez, de azt már sosem hallhattuk, hiszen miután ezt kiadták feloszlottak. Egyedi visszament az Óriásba és szólókarriert kezdett, Pálinkás elkezdett pop-ot gyártani nem is szarul, és csak azért nem a Tej egyik lemeze van itt, mert ehhez több emlékem kötődik (,de hallgassatok Tejet is, mert kurva jó az is!). A Hazugságok már nem metál, de nem is pop, hanem annak az a sajátos keveréke, amit a kritikusok biztosan nem, de én aréna-rock-nak hívok. A lemeznek van súlya, de közben rendkívül érzelmes, a szövegek elég szimbolikusak, de végre már annyira érthetők, hogy mindenki tudjon hozzá kötődni. Pálinkás itt van a zenekarban töltött szövegírói csúcsán (még az is megbocsátható neki, hogy: ébred/pedig én alig eszem élesztőt!). Ez a lemez, aminek az utolsó számát még anno a Zöldpardon hallgattam esőben, amikor először játszották, és már akkor felállt a szőr a nyakamon tőle, a végső verzió pedig csak még jobb lesz, ez volt az a lemez, aminek amikor az első számában azt éneklik, hogy “valahogy helyre áll a rend”, indiában sírni kezdtem, és nagyon tudtam, hogy valami nagyon nem oké sem velem, sem a körülöttem lévő emberekkel, a Kérész c. szám volt, amit elgondolkoztatott először a halandóságomról, és hogy kezdjem el az elfogadni és élvezni az életet, a “Medúza” pedig, hogy mit is ér a társadalom és milyen is. Én minden alkalommal találok valami újat ezen a lemezen. Nyilván nem mindenkinek jön be, de érdemes vele próbálkozni. (bandcamp)

youtube

+1 az évtized zenei projektje: Balaton Method

Nagyon örültem, hogy annak a része lehettem. De ez egy túl személyes sztori és talán máskorra is való.

0 notes

metalindex-hu · 5 years

Text

Undertaking lemezbemutató a Dürer-kertben - magyar underground bakelit-körkép

Undertaking lemezbemutató a Dürer-kertben - magyar underground bakelit-körkép - http://metalindex.hu/2019/05/02/undertaking-lemezbemutato-a-durer-kertben-magyar-underground-bakelit-korkep/ -

A V12BB4U demó megjelenésének 30. évfordulójára (2019. április 26.) a zenekar basszusgitárosa, az örökséget kezelő Jakab Viktor elkészítette a felvétel LP (vinyl, „bakelit”) változatát, és az együttes két tagja a Dürer 7-es próbatermében várta péntek délután a thrashereket egy személyes átadóra. Csupaszív fogadtatásban részesültünk: Viktor stílusosan “temetkezési cilinderekkel” készült a közös fotókhoz (a zenészek viselték olyankor), barátságos mosollyal kalauzolva az érkezőket az esemény forgatagában („Mindenki mutatkozzon be mindenkinek!”). A hangulatot jól visszaadja a lemez kísérőfüzetében látható nagy csoportkép a néhai tizenéves tábor kitartó képviselőiről 2017-ből, ezúttal a régi művház, a ’89/90-ben otthont adó Landler bejáratánál újra összeállva. Esztári Imre elhozta az eredeti dobverőit, sőt, az akkori koncertekről a kitűnő állapotban megőrzött zenekari logós háttérvásznat! (Nem eladók.) A falra függesztett vászon és egy helyi dobszerkó adott teret a nap képi dokumentálásának, kézről kézre jártak a mobilok. Aranyszínű filccel dedikálták is a borítókat. Oldalt TMC-s pólók voltak kitéve, már-már ajándékba (nagyon olcsón).

A lebonyolításban Tóth Attila (máskor: Revolver Sound Stúdió) segédkezett, úgyhogy az A.M.D. friss tízcolosát (Demo ’88) is bepótolhattam tőle. A zenekarral együttműködésben hozták „szerzőileg” tető alá; és az egyik dobozból véletlenül előkerült néhány példány – Attila nyárra további meglepetéseket tárazott be, érdemes lesz figyelni.

A V12BB4U mostani kiadása d.i.y. etalon lett, sokszorosan felülmúlja az elvárásokat: kihajtható tokban színes képlemez (van fekete korongú változat is), nyomdai kivitelezésű belső lemeztasak (zenekari fotó stb.), mellékletként 32 oldalas, tokméretű kötet, egy poszter, kör alakú felvarró, bő arasznyi zenekarneves matrica, pengető. Hibátlan (tényleg tökéletes).

Killan György sajnos nem tudott „átugrani” Kanadából, de a kötetbemutatón két éve jelen volt (Undertaking: thrash metal Magyarországon a rendszerváltás idején – ennek angol nyelvű kivonatát tartalmazza a lemez kísérőfüzete, több fotóval frissítve). A Thrash-Mosh Club és a házigazda Undertaking vendégeként az Atomic, Mirror, Beyond, Bedlam stb. történetét bemutató 544(!) oldalas könyv, amely szintén Viktor szervezésében jelent meg, történészek és kultúrantropológusok sűrűn hivatkozott forrása lesz a jövőben, emellett rengeteg megindító-lelkesítő emléket, máig ható ismeretségeket tár elénk az akkori koncertsorozatra az ország minden részéből felutazók archívumából: a színes LP-melléklet hasonlóan tanúskodik erről a független, baráti hálózatról – mintha az egész kiadvány egyetlen hosszú köszönetrovat lenne a részvevők felé.

A méltatást a tárgyi rokonság miatt négy ugyanilyen gyönyörű, nemrég kijött múltidéző album felsorolásával zárom:

Atomic: Slashing Victory (vörös korongon, Hunug Records);

Fantom: Lucifer jelenj meg! (zöld vagy fekete, a Metal Ör Die-tól licenszelte az olasz F.O.A.D.);

Sear Bliss: Phantoms (arany vagy fekete, holland Hammerheart);

Tizedes Meg A Többiek: 1985–2005 (kék, nagyon jól szól!, Fucktone).

És innentől nincs megállás (de csakis a kontextus kedvéért…), „hírek a nagyvilágból”:

A Tormentor két LP-je újra hozzáférhető a zenekarnál (de még a Recipe Ferrum is napvilágot látott dupla lemezen tavaly a Peaceville-nél), és már készül a visszatérő A38-as koncertjük vinylverziója.

A Sear Bliss új albuma is kijött bakeliten (és még két régi).

Három friss underground metal kincs: Age of Agony: For the Forgotten (zöld vagy csontszín, a Neverheard spéci vászon lemeztáska, felvarró, matrica, szöveglap és poszter kíséretében lepett meg minket „az első hazai kiadású death metal 12”-vel);

Lepra: Whom Aeons Tore Apart (a patinás francia Drakkarnál);

Tymah: Zuhanás (finn kiadótól, nálunk szintén a Neverheardnél elérhető).

Crust/punk vonalon a Rivers Run Dry tavaly harmadik split LP-jével jelentkezett (kilencféle színben, az enyém sötétkék).

A Diskobra tavalyelőtti splitje még beszerezhető a Permaculture kiadásában.

A permaculture-os Orbán népének rokona a trotteles Ki NER ma? karácsonyi „punk”-kompilációja (The Snobs stb.).

A Norms is kiadta első albumát bakeliten.

A Padkarosda első lemeze egy berlini kiadónál jött ki LP-n.

Az idény hardcore megjelenése a Contra bemutatkozó nagylemeze (zöld vagy arany korongon, 9Lies).

A Freedom Is A Lie tíz éves évfordulóját egy saját kiadású tízincsessel ünnepelte meg.

A Jack utóbbi nagylemezét amerikai kiadó hozta ki vinylen (és a kislemezeik is elérhetők náluk).

További aktuálisan begyűjthető punk/crust kislemezek: Rákosi, Önkiirtás, Berosszulás, Pigpride, Mass//Reaction (8 hüvelykes!), Gypsy SS, Nauru.

További új hardcore kislemezek: Touch, Gear, Tango Underground, Liberal Youth (a volt trotteles Asztalos Ildivel!).

A Crippled Fox szokásosan ontja a kislemezeket, három utóbbi hetesük a Drinkin Beer In Bandanas szárnyai alatt látott napvilágot, aki a SOTE és a Step On It új anyagát is kihozta közös kislemezen, valamint a nyitrai Abortion és a Din-Addict volt dobosának müncheni zenekara, a Per Capita osztott kislemezét – utóbbiak a Freedom Is A Lie-al is társultak egy LP-re korábban.

És persze a Trottel inváziójával illett volna kezdeni az egészet: az A.M.D., Leukémia (és részben a Dawncore) klasszikus kazettái immár begyűjthetők bakeliten!

További „csináld magad” magyar bakelitek az elmúlt harminc évből:

7 – zenekaronként gyakran több is! –: Subject, Intense Agonizing, Hidegroncs, Trottel, Din-Addict, Human Error, Diskobra, Alea Iacta Est, Bombatölcsér, Do You Think I Care?, Youth Violence, Who Saw Violence Reaps Storm, Step On It, Black Sister, Topper Harley, Hold X True, Cold Reality, Dawncore, Newborn, Ghostchant, Wasted Struggle, Fallen Into Ashes, Zero Tolerance, Tyrell’s Owl, Rivers Run Dry, New Dead Project, PFA, Makeshift Promise, Cpg, Rákosi, Norms, Lecsa-Punk, Derkovbois, The Silver Shine, Poswakovski, PASO, Mood, Magma Rise, Ahriman, Frost, Gholgoth, Nefarious, Siculicidium, Tymah, Fagyhamu, Ater Tenebrae, Marblebog, Hexenwood, Gravecrusher, Necrosodomy, Cryptworm, Mörbid Carnage, Age of Agony, HalalNihil, Chappa’ai, Piresian Beach, Flash, Amber Smith.

10: Kriegsfall-U, Dawncore, Nadir, Witchcraft/Age of Agony, SxOxTxE, Magma Rise.

12: VHK, Kontroll Csoport, Kampec Dolores, Trottel, A.M.D., Human Error, Flagrum, Frost, Witchcraft, Veér, Nefarious, Siculicidium, Tyrant Goatgaldrakona, Gire, Thy Catafalque, Magma Rise, Stress, Rotor, Oaken, Hanoi, Motivation, Crippled Fox, Turbo, Amber Smith.

Kjell Mansson

0 notes