#nincs jövő

[imafraidmyself]

Minden kilátástalan

[itswiikii]

Most hogy megtudtam hogy barátnőd lett mégjobban azt érzem,hogy nekünk tényleg nem lesz már új közös jövőnk..

[mukodik]

Átlagosan az ár megháromszorozódásáról lehet beszélni. 

Csak emlékeztetőül: Orbánék eredetileg azt ígérték, hogy az első új blokk 2023-ban megkezdi a próbaüzemet. Most 2024 vége van, és a Roszatom még a létesítési engedély megszerzéséig sem tudott eljutni. (…)Paks2 drágításának nincs semmiféle fedezete a költségvetésben, az csak az államadósság növelésének terhére történhet. 

Az eredeti paksi szerződés 12,5 milliárd euróról szól. Ez a több mint ötezermilliárd forintos összeg. Nagyobb, mint amekkora hiánnyal a jövő évi költségvetést tervezik. Ha a fideszes többség belemegy abba, hogy a Roszatom ne 12,5, hanem 25, 30 vagy 35 milliárd euróért építsen nálunk atomerőművet, akkor azon túl, hogy bizonyítványt állítanak ki a kormány teljes alkalmatlanságáról, évekre vagy évtizedekre tönkrevágják Magyarország gazdasági kilátásait is.

[zeroz2ro]

"A múlt héten fogadta el a parlament azt a pénzügyi salátatörvényt, amely eredeti formájában – az Európai Unió nyomására és az uniós jog elvárásai szerint – már jövő év elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét.

Ám a végszavazás előtt a kormány saját, 50 oldalas törvényjavaslatához egy 45 oldalas kiegészítő módosítást nyújtott be, amit a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság (TB), majd a szintén kormánytöbbségű parlament habozás nélkül megszavazott. Ennek eredményeként csak a 2026-os választások után ismerhetjük meg a magántőkealapok végső tulajdonosait." A belföldi offshore, a híres magyar találmány! Nincs még egy ennyire kreatív politikai párt ha a lopásról van szó!

[fovarosiblog]

Második hete fent vagyok fél hat körül, ahelyett, hogy úgy hétig aludnék. Állandóan a munkahelyi dolgokon pörög az agyam.

Két éve nem kaptam fizetésemelést, az alapbérem már nem éri el egy Lidl dolgozóét vagy a munkahelyem előtti buszjáraton a sofőr fizetését. Amíért még nem mondtam fel, az az, hogy kapok pénzt a futó Horizon Europe EU-s pályázatokból is. De azok jövő szeptemberben kifutnak, új pályázat pedig nincs. Mármint beadott van, csak megnyert sincs egy se. És akkor mi lesz 2025 szeptember után?

A másik, hogy hiába kérem a kolléganőmet, hogy tanítson be a pályázatírásba, két éve nem csinálja. Ő lebeszéli a kérdéseket a főnökkel, aztán nekem meg kábé az adminisztráció jut. És hiába kértem már meg többször, hogy mutassa meg a munka érdemi részét is, erre nem hajlandó. Ha találnék egy olyan munkahelyet, civil szervezetet, alapítványt, akármit, ahol valaki maga mellé venne, és megmutatná ezeket a dolgokat, én ingyen is dolgoznék neki, önkéntes alapon. Azt akarom megtanulni, hogy hogyan kell egy koncepcióból eljutni egy beadható pályázati anyagig. Cserébe tudok adni például egy olyan Excel fájl template-et, amiben tök jól lekövethető akár egyszerre több projektre is névre, WP-re lebontva a PM, az elszámolt munkaórák, kifizetések. Meg persze a munkámat az anyag összeállításában.

Angolból megvan a megfelelő tudás hozzá, németből B1 szinten járok, egy év múlva talán már a középfokú is meglesz. Magyarból egész jó vagyok, néha már remek szóviccekre is képes vagyok.

[sztupy]

Jövő hét csütörtökön kezdődik az iskola

A holnapi nyílt nap viszont elmarad, mert az iskola még mindig nincs kész.

De remélhetőleg jövő csütörtökre már meglesz

[rosszulorzott]

beefelő messiás

[pipipike]

Csak annyit tennék, hozzá, hogy ez a magyar gazdasági csúcs szellemi műhely a BMW debreceni gyárának jövő évi beindulását is beleszámolja a jövő évi GDP növekedésbe, azt az egyik slide-on a tegnapi háttérbeszélgetésen fel is tünteti, Virág Barnabás szóban is megemlíti, miközben jövőre nem indul el a BMW gyár vagy csak év végén és jóval a tervezett szint alatt:

[viking84chef]

Eddig Ateistának vallottam magam..... Ezek után át gondolom ha ez tényleg elfogadott..

"Köztudott, hogy Einstein több

amerikai egyetemen tartott előadást, ahol is

egy rendszeresen visszatérő kérdés, amit a diákok leginkább feltettek neki, az az volt, hogy

"Hiszel Istenben?"

És ő mindig ugyanazt válaszolta:

"Én Spinoza Istenében hiszek."

És azok, akik nem olvastak Spinoza-t,

nem értették Einstein válaszát.

Spinoza egy holland filozófus, akit a 17.századi filozófia három legnagyobb racionalistája közül az egyik volt a francia Descartes és a német Leibnitz mellett.

Itt van Spinoza pár bölcsessége, amivel Einstein is azonosulni tudott:

"Isten azt mondaná:

Hagyd abba a szüntelen imádkozást, és önmagad ütlegelését!

Szeretném, hogy elmenj a világba és élvezd az életed.

Szeretném, ha énekelnél, szórakoznál és élveznéd mindazt, amit neked készítettem.

Ne menj többé be azokba a sötét, hideg templomokba, amelyeket magadnak építettél, és ne mondd, hogy ők az én házam.

A házam a hegyekben van, erdőben, folyókon, tavakon, tengerpartokon.

Ott lakom, és ott kifejezem a szeretetemet irántad.

Hagyd abba, hogy engem okolj többé a nyomorult életedért, soha nem mondtam, hogy bármi baj van veled, vagy hogy bűnös vagy, vagy hogy a szexualitásod rossz dolog.

A szex egy ajándék, amit neked adtam, és amivel kifejezheted a szereteted, az extázisod, az örömöd.

Tehát ne engem hibáztass mindenért, amit elhitettek veled.

Hagyd abba az állítólagos szentírások olvasását, amiknek semmi közük sincs hozzám, mert az idők során emberek eltorzították azokat.

Ha nem tudsz meglelni a napfelkeltében, a tájban, a barátaid tekintetében, a gyermeked szemében - egy könyvben sem találsz meg!

Bízz bennem és ne kérdezgess engem,

hogy hogyan tegyed a dolgaidat.

Csak halld meg az érzéseidet és tedd, amit érzel. Az vagyok Én benned.

Hagyd abba, hogy félsz tőlem.

Nem ítélkezem feletted, nem kritizállak, nem haragszom és nem akarlak megbüntetni.

Én Tiszta Szeretet vagyok.

Hagyd abba, hogy bocsánatot kérsz, mert nincs mit megbocsátanom.

Ha elfogadsz engem, a hibák kiigazíttatnak, nincs bűn.

Ha én teremtettelek téged, feltöltöttelek szenvedélyekkel, szabadsággal, örömökkel, boldogsággal, érzésekkel, szükségletekkel, következetességgel, szabad akarattal...

... Hogy hibázthatnálak, ha reagálsz valamire, amit beléd raktam?

Hogyan büntethetnélek azért, mert olyan vagy, amilyen vagy, ha én vagyok az egyedüli, aki teremtettelek?

Vagy, aki vagy.

Olyan vagy, amilyennek megteremtettelek.

Gondolod, hogy létre tudnék hozni egy olyan helyet, ahol elégethetem az összes gyerekemet, akik az örökkévalóság végéig rosszul viselkednek?

Milyen isten tenne ilyet?

Felejts el minden parancsolatot, törvényt, ezek olyan dolgok, amik manipulálnak, kontrollálnak téged, és csak bűntudatot keltenek benned.

A béke, a szeretet, a szabadság már most a tiéd.

Boldog életre szántalak.

Az élet van, a halál pedig nem létezik.

Tiszteld a társaidat, és ne tedd azt, amit nem akarsz magadnak.

Csak annyit kérek, hogy figyelj oda az életedben, hogy az éberség legyen az útmutatód.

Legyél jelen az életedben.

A múlt elmúlt, a jövő nem létezik, csak a most a tiéd.

Ez az élet nem próbatétel, nem útközbeni lépés, nem próba.

Velem minden helyzet tánc a réten.

Ez az élet az egyetlen dolog itt és most létezik, és csak erre van szükséged.

Teljesen szabaddá tettelek, mindenki nyer és nem veszít, senki nem hord megkülönböztető jelölést.

Teljesen szabadon teremthetsz az életedben mennyet-jót, vagy poklot-rosszat.

Élj úgy, mintha ez lenne az egyetlen esélyed az örömre, hogy élvezd, szeresd, létezz.

Ne bánj semmit.

Élvezd a lehetőséget, amit adtam neked.

A földi lét illúzió, a csodás valóság csak utána jön. Ahol örök a béke, arany fény uralkodik és tiszta szeretet vesz körül.

Biztos lehetsz benne, hogy nem kérdezem meg, hogy helyesen vagy rosszul viselkedtél-e?

Amit kérdezni fogok: Tetszett? Jól érezted magad? Neked mi tetszett a legjobban?

Mit tanultál?

Ne higgy többé bennem; a hit feltételezés, találgatás, képzelgés.

Nem akarom, hogy higgy bennem, azt akarom, hogy érezz engem, amikor megcsókolod a szeretteidet, amikor betakarod a kislányodat, amikor simogatod a kutyádat, amikor fürdőzöl a tengerben, amikor sétálsz az erdőben.

Ne dicsőíts többé, szerinted ilyen

egomániás isten vagyok?

Mondj inkább köszönetet.

Hálásnak érzed magad?

Bizonyítsd be azzal, hogy törődsz magaddal, az egészségeddel, a kapcsolataiddal, a világgal.

Fejezd ki az örömöd, mert ez a módja, hogy dicsőíts engem.

Hagyd abba a dolgok bonyolítását, és ne papagájként ismételd, amit tanítottak.

Az egyedüli biztos dolog, hogy itt vagy,

hogy élsz, és hogy a világ tele van csodákkal.

Mire kellene neked még több csoda?

Miért kell annyi magyarázat?

Ha MAGadon kívül keresel engem, nem találsz meg.

Találj meg legbelül MAGadban, mert ott dobbanok veled együtt.

Ott vagy pontosan, ahol lenned és tenned kell.

Teljesedj ki!

És Hazaértél hozzám."

Utazás a lelkem körül -

[halottangyal]

Elengedlek!

Nap mint nap eszembe jutsz, de elengedlek! Számunkra nincs jövő, hisz végig hazudtál. Jobb lesz, ha elfelejtelek. Jobb lesz, ha nem várok rád, hisz úgy is össze törnél! Habár, màr könnyebb, de mégis minden nap eszembe jutsz…

[melankolias-world]

Eleinte semmit nem látsz.

Nem tudsz, nem érzékelsz.

Nem hallasz.

Nem érzel.

Nem gondolkodsz.

Nem emlékszel.

Nem élsz…

Aztán ébredni kezdesz.

És keresel.

Válaszokat, a miértekre…

Aztán már, a kérdéseket keresed.

Felnyílik Benned valami, zaklatott leszel.

Észreveszed, milyen sokszor vagy ingerült. Dühös. Vagy szomorú.

S milyen szokszor félsz vagy szorongsz.

Észreveszed, mennyi mindent teszel csak azért, hogy elfedd magad elől az érzéseidet.

Néha iszol, dohányzol. Sorozatokat nézel. Mindig mész valahova, mindig beszélsz valakivel. Telefonálsz, vagy pörgeted a netet. Képeket nézel másokról, olvasod a csillagüzeneteket. Olvasod a kommenteket.

És üres vagy. Kapcsolódni akarsz.

Egy nap aztán, magadba nézel. Mikor felébredsz, már semmi sem jó. Aludni akarsz, és tovább álmodni, de a tested ellenkezik. Nem alszik már Veled.

Felkelsz, megállsz a tükör előtt, és mered meglátni, amit látsz. Belenézel a saját szemeidbe. A szem, a lélek tükre. Életedben először kapcsolódsz, igazán, magaddal.

És elsírod magad.

Két irány van innen, esély, Élni, vagy meghalni. Persze, meghalni sem könnyű, innen már egyre nehezebb. Élni sem könnyű, mert ahhoz, hogy valóban Élj, mindent meg kell változtatnod, és az pedig, még nehezebb.

De már Döntöttél. Az Időtlen, Örökkévaló Lelked már, Döntött. Te pedig leteszed a harcot, abba hagyod a küzdelmet, és fejet hajtasz végre. Megadod magad Istennek, Sorsnak, hívjuk bárminek.

Megadod magad.

És mikor újra belenézel a Tükörbe, tudod, hogy innentől már minden más lesz, és soha többé nem leszel már ugyanaz.

Végre.

A Lelked Ragyogni kezd, az álarc megreped.

Eleinte összeomlasz, és omlik Veled együtt, minden. Az új Élet előtt mindennek halnia kell. Eddig nem engedted, most pedig már nincs időd, ezért pusztítani kezdesz. Rombolni. Dühvel, agresszióval, Erővel.

A rombolás, az összeomlás, a káosz és az utána következő megsemmisülés, az Élet Része. Nincs Élet a Halál nélkül. Nincs változás, nincs fejlődés, nincs Könnyedség Nehézség nélkül. Nincs Szabadság korlátok nélkül. Nincs öröm szomorúság nélkül és nincs szerelem se, magány nélkül.

Semmi nincs a másik nélkül, nincs Egység Teljesség nélkül, nincs szeretet gyűlölet nélkül. Nincs béke sem düh nélkül, nincs megbékélés az őt megelőző harc nélkül.

Elfojtásokkal tartjuk kontroll alatt a szégyent, a szomorúságot, a dühöt. Miközben belül, még mindig fájunk. Testünk merev, tudatunk sokfelé hasadt. Szerepeinket úgy váltogatjuk a különböző helyzetekre reagálva, mintha mind skizofrének lennénk.

És ez mind a gyógyulásunk része.

Minél magasabban vagyunk, annál mélyebbről tör fel a fájdalom, minél inkább nyitva a szívünk, annál több szomorúság tör fel, minél inkább biztonságban érezzük magunkat, annál jobban értjük meg félelmeinket, minél inkább szeretve vagyunk, annál inkább jön fel bennünk szeretetlenségünk.

Szerelmed karjaiban sírod a magányt, közösségben reszketsz a kirekesztettségtől, biztonságban tör rád az elárulás félelme, szerető ölelésben remeg a testedből az elhagyatottság…

És Te engeded. Engeded, mert belenéztél a Tükörbe és nem törted össze. Nem tetszik amit látsz, de elismered, hogy a Valóság nélkül nem lesz soha olyan az Életed, mint amilyenné formálni fogod. Megértetted, hogy ha nem vagy képes konfrontálódni a Benned lévő Árnyékkal, ha nem vagy képes ránézni és megtenni mindent azért, hogy megértsd, elfogadd és együttérezz magaddal, akkor nincs esélyed.

Elmondhatatlanul fáj.

És ez csak a Múlt.

Amit a Tükörben látsz, az a Múlt. S míg nem nézel szembe vele, addig a Jövőd is ez.

Te, aki szembe nézel vele, Te vagy a Jelen. Most változott meg Benned, a Jövő.

[zeroz2ro]

Nincs COVID-elleni oltás Magyarországon. Nem értem, hiszen ott van a Debrecen melletti Nemzeti Oltóanyaggyár!

"2022 év végén megkezdődik a vakcinagyártás a Debreceni Egyetem innovációs parkjában épülő Nemzeti Oltóanyaggyárban. Az üzem évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyárt majd."

[kiforditom-szetszedem]

Bátorak. Bátorak mindenhol.

Képviselőként szavaznia nem kellett róla, mert akkorra már ideiglenesen ő testesítette meg a nemzetegységet.

Prezidentként aláírnia nem kellett, mert sájnos, sájnos, még nem adták oda néki a picurka kezeibe a héten munkaideje lejárta előtt, hát ha nincs mit aláírni, akkor ez van.

Szpíkerként továbbítania nem kell a jövő héten a mlmelnök felé, mert mit ad isten, helyettese, államelnöki munkaideje végeztével csak elküldte neki. Kapott is a nyakába kibaszott Out Of Officet, majd hétfőn elolvassa az is.

Így szépen kimaradt az egészből és megtesítette az össznemzeti felelősség-alóli-kibúvást, s ezzel a szememben a Nemzet Egységét.

Jobb elnökünk már nem lesz.

[angelofghetto]

a fejlődés mítosza

Kicsit idegesítő a narráció, de ettől most tekintsünk el.

Világéletemben imádtam a gondolatkísérleteket. Még az olyan hülyeségeket is megpróbáltam értelmezni, mint a gyíkemberek vagy a laposföld, hogy vajon mi lehet az eredete az ilyen fajta hiedelmeknek, hogy van-e valami apró valóságmorzsa a közepén, vagy simán egy őrült fantazmagóriája a maga 15 percére vadászva, és ugye tudjuk, hogy egy bolond százat csinál.

Azzal kezdődött, amit a legtöbb kisgyerekből igyekeznek kinevelni, hogy mindennek tudni akartam a miértjét, és hogyan áll össze. Mikor megértettem, hogyan működik, egyből az érdekelt, hogyan lehetne még másképpen. Ez ugye az a kreativitás, ami a porosz típusú iskolarendszerben deviáns, de amúgy ami előre viszi a világot. Szerencsére akadnak, akikből nem lehet kinevelni, közülük kerülnek ki olyan fazonok, mint Tesla.

Örököltem faterom ágán a műszaki érdeklődést, ami a "hogy lehet ezt szétszedni" szint után a "hogy lehet ezt összerakni, megjavítani, továbbfejleszteni" felé vezet. El sem hinnénk, mennyi mindent meg tudunk csinálni saját kezünkkel, saját ötlet alapján, de sajnos kipusztítják belőlünk az alkotói önbizalmat a suliban (sőt már az oviban is).

Csak halkan hozom itt be megint a kisonokámat (mint velünk született természetes működést), aki ugye még nincs kétéves, de az építőkockákkal mégis olyan zseniálisan tud magas tornyokat építeni, hogy az teljesen ellentmond a tanult szisztémáknak. Mert alapvető statikai elv, hogy a nagyobb darab kerül alulra, és rá a kisebbek, hogy stabil legyen a szerkezet, de ő úgy tudja a kis kockára felhelyezni a nagyobbakat, sőt a hosszúkásakat (naná hogy fektetve), amelyek itt-ott aszimmetrikusan lógnak ki egy képzeletbeli középvonalas logikából, hogy a torony még csak nem is inog. Valami elképesztő egyensúlyérzéke van, és magabiztosan, mégis nagyon finom óvatossággal tudja használni a kezeit. Nagyokat kacag az aggódásunkon, hogy "jaj, ledől!", és megtapsolja magát, ha mégsem. - Nem tudtok ti semmit! - ez van a huncut tekintetében, - És akkor mi van ha ledől? Majd építek másikat. De csak akkor tudom megismerni a határokat, hogy meddig lehet elmenni, ha kipróbálom őket. Ha nem dől le, akkor maga dönti le egy laza mozdulattal, és élvezi, ahogy játékosan jajveszékelünk. Kicsit aggódom, mit tesz majd vele a közoktatás, de az tuti, hogy itthon én leszek a legfőbb cinkostársa, és együtt kipróbáljuk az összes "az hülyeség"-nek titulált módszert. Fontos saját tapasztalatom, hogy az "elrontott" dolgokból jönnek a legjobb ötletek.

De megint elkalandoztam. Talán kellett hozzá kiskamaszként a hiánygazdaság, amiben felnőttem, hogy abból kellett mindent megoldani, ami van. Ez nagy iskola. Sokkal nagyobb, mint ahol padok és katedrák vannak. Talán kellett hozzá Däniken, és A jövő emlékei című film, ami a legfogékonyabb életkoromban ment a mozikban, és megrengette a világképemet.

Újszülötteknek: Ez egy olyan film, ami felteszi a kérdést, lehetséges-e, hogy az ősi civilizációink valamikor idegen űrhajósokkal találkoztak, akik technológiájukkal hatással voltak az emberiség fejlődésére, és ennek kézzel fogható nyomai maradtak szerte a világon.

(Itt most keményen ellenállok egy éles kanyarnak egy mellékszál felé.)

Szóval ezt a bejegyzést azért kezdtem el írni, hogy kicsit lerángassam a modern technokrata emberiséget a földre. (Elég nagyravágyó cél.) Azt hisszük, fejlődünk, mert egy csomó új cucc vesz körül minket, de ezektől valójában fizikailag és szellemileg is csak ellustulunk. Mondhatni, kell ez a felgyorsult világunkban. Már nincs idő könyvtárba járni, lexikonokban böngészni, mire kinyomtatják a lexikont, már elavult. Nincs idő fél napokat főzőcskézni, ott a gyors kaja. De miért is faljuk be a gyors kaját ahelyett, hogy élveznénk az étkezést? Miért is használunk időkímélő eszközöket? Mert dolgozunk, karriert építünk, pénzt keresünk? És miért van szükségünk minderre? Hogy szép autóval, szép ruhában bejárhassunk a munkahelyünkre? Hogy halálra dolgozzuk magunkat, amit nem lehet két hét nyaralás alatt kipihenni? Hova rohanunk ennyire? És miért veszünk fel akár irdatlan hiteleket, hogy egzotikus nyaralásokkal büszkélkedhessünk másoknak (amit gyorsan lefotózgatunk, kiposztolunk, de nem élvezünk ki igazán), meg olyan karácsonyi ajándékokat szerezzünk be, amikre valójában nem futja, vagy olyan csili-vili lakodalmakat szervezzünk, amit nem engedhetnénk meg magunknak? Tényleg ezekért élünk, és szakadunk meg?

Ahogy régen nem kérdőjeleztem meg, hogy amit a suliban tanulunk az igaz, azt sem kérdőjeleztem meg, hogy a munkába járás rendszere az alapvető szisztéma.

Vicces, ha eszembe jut a hatvanas évek Daktari című sorozata, amelyben egy amerikai állatorvos házaspár Afrikába költözik beteg állatokat gyógyítani. - Jó, jó, hogy egész nap ezt csinálják - gondoltam, - de mikor járnak be dolgozni?

Mittudomén-hanyadik technológiai forradalom, oké. Életmód váltás, oké. De mi van a szemünk láttára eltűnő tudással? Ami a jelen korból fut ki itt és most, véglegesen, mert "van jobb", "már nincs rá szükség", "nincs rá idő", "már nincs aki ért hozzá, és/vagy hajlandó vele foglalkozni". Mi van az olyan dolgokkal, mint amilyen annak idején volt a görögtűz, a piramisépítés, a damaszkuszi acél? Mi van, ha a régi technológiáknak olyan zseniálisan egyszerű megoldása van, amit egy mai furmányos, túlképzett elme el sem tud képzelni?

Biztos hogy egyre okosabbak vagyunk? Vagy csak túlbonyolítottuk az életünket (amit fejlődésnek nevezünk), és a valaha minden emberben meglévő egyetemes tudást minden határon túl szétcincáltuk, egyre apróbb részterületekre osztottunk, és már nem tudnánk életben maradni a vívmányaink nélkül? Vajon tényleg felsőrendűbbnek kellene magunkat érezni a természeti népeknél, akik harmóniában élnek önmagukkal és a környezetükkel, és egyenként is mindent tudnak arról, amire szükségük van? Vajon tényleg a profit a világ motorja, az élet értelme? Zavarba ejtő kérdések, nemde?

És akkor az együtt, mégis külön lakó család előnyeiről még szó sem esett, mert az egy másik történet.

Na jó, nézzétek meg a videót, menjetek haza, és gondoljátok át az életeteket ifjú padavanjaim. Csóközön.

:D :D

[csacskamacskamocska]

Még nem adták el a házat

Nem izgulok. LE VAGYOK FAGYVA AZ IZGALOMTÓL!

Egy kertcsücsök amibe beleszerettem. Egy leander. Egy lila fal, egy ablakos fürdőszoba. De pici az egész. Inkább romantikus mint nagyívű. De van benne árnyék, rengeteg növény a picike kertben. Azt hiszem, szeretnék ott lenni. Nincs kilátás, maximum a kertre látok majd rá a teraszkáról, aminek a randa tetejét le kell cserélni. jajj, gyerekek! Most az ingatlanosom megy majd megnézni. Aztán én is. Nem lehet úgy megvenni, hogy nem láttam. és még egy út lesz a szerződés. 300 ezer a kettő. :/ Drága dolog ez az olasz ingatlan akkor is, ha olcsót vesz az ember. De ha megveszem, a jövő nyarat már kint töltöm!

Meglátjuk milyen a valóságban!

[valaris]

Magán vs állami

Sok évnyi hallgatás után (az elvétett sci-fi irodalom hozzászólások kivételével) végre van egy jó személyes témám/kérdésem a tumblr tapasztalt népéhez. Hallgatásommal összefüggő csekély követőszámom miatt nem reménykedem t��lzottan széleskörű diskuruzsra, de szerencsére a kevés követő között @ko1azer0 is megtalálható így ő talán katalizátora lehet a témának.

A háttérsztori annyi, hogy 7 éve volt egy remek vakbeles kalandom ami kétszeri félrediagnosztizálásnak köszönhetően (respect Honvéd SBO) elég súlyos állapotban került sebész elé, így a műtétet követő egy hét intenzíven pihenést követően volt még egy közben keletkezett tályog eltávolítását célzó műtét is, majd mindezek következtében a műtét helyén kialakult köldöksérv megszerelésére egy éven belül egy újabb műtét. Azóta az utóbbi pár évben időszakosan előfordulnak kellemetlen bélpanaszaim, egy napig tartó hullámokban érkező feszítő érzés gyomor magasságában, néha alhasban, ide oda kisugározva. Többször voltam hasi ultrahangon amik nem mutattak ki semmit, gasztroenterológussal arra jutottunk, hogy valószínűleg összenövések keletkezhettek a műtétek miatt, de a komolyabb utánajárás megkezdése előtt pont beütött a járvány, így halasztódott a dolog. Most vettem fel a fonalat egy újabb kellemetlen epizód után, és sebész/gasztroenterológus megállapította, hogy a sérvem kiújult, van kisebb (3cm) és nagyobb (10cm) méretű is és erre mindenképp sebészeti megoldás szükséges. Nem volt túl megnyugtató, hogy bár úgy fogalmazott, ez nem azonnali veszélyes állapot, de ha egy ilyen kellemetlen epizódnál hányás, hasmenés is előfordulna, takarodjak azonnal sürgősségire, mert sanszos, hogy kizáródás történt.

Ennyi bevezető után itt jön a lényegi kérdés rész. Első gondolatom az volt, hogy visszamegyek oda ahol előzőleg is műtöttek (Irgalmasrendi), de a gasztrós doki azt mondta, hogy most már az a világ van, hogy mehetek a területikeg illetékes kórházba vagy magánba, nincs kórincálás. A mai napon ezért behaladtam a területileg illetékes (Bajcsy) kórház rendelőjébe majd ambulanciájára, ahol összesen laza 3 óra várakozás során meghalgathattam a magyar EÜ elnyűhetetlen poénját: idénre már nincs időpont, a jövő évi előjegyzés még nem nyílt meg, tippre ha talán 2-3 hét múlva megnyílik (nem tudta megmondani a vizsgáló doki mikor) akkor február/március magasságára talán be tudnak ütemezni, szóval majd kitartóan telefonájak. Miközben arra gondoltam, hogy a havi majdnem 400k TB járulék amit befizetek az utolsó fillérig jó helyre megy, hogy ilyen messzire juttatott az ügyintézésben a következő lehetőségeket mérlegeltem:

Várok akkor szépen a soromra.

Csak megkeresem az Irgalmasrendit, mert a 2 doki akivel ma kontaktba kerültem nem volt azért annyira magabiztos abban, hogy csak a körzeti kórházba mehetek. Persze ha oda is mehetnék az nem jelenti azt, hogy ott nem ugyanígy fél évre van időpont.

Elmegyek magánba megszereltetni a dolgot.

Kijátszom a jokert és a várakozás 5 hónapjában valamikor kizáródott béllel külső sávon előzöm a sort sürgősségileg.

Az utolsó lehetőséget kihagynám, így igazából a kérdés az lenne, hogy van-e bárkinek tapasztalata ilyen nagyobb hasi műtétet csinálnak-e (jól) megánkórházakban és ha igen hol? A félelmem ezzel kapcsolatban azon túl, hogy egy magánkórházban kissé kopottasabb is lehet ilyen téren a tapasztalat, révén hogy állami dokik szerintem 10x ennyi műtétet csinálnak havonta fejenként, az hogy nem is igen vállalnának el, mert maga a sérv sem egységnyi komplexitású és ráadásul ha már műtétbe kezdünk akkor azokat az összenövéseket is jó lenne megnézni és elcsippentgetni egy nekifutásból.

Szóval tapasztalat/javaslat bárki részéről, érdemes-e ebbe az irányba indulni? Vagy esetleg létezik valami mindjárt megdöglöknél kevésbé kockázatos loophole az államiban előre kerülésben?