#minden oké

[trilliannnn]

Nem csak MP vált el,

Hanem én is. 20 év volt, jó volt.

Gondoltam, megírom nektek is, úgyis felmerülne.

[infantilis-egyed]

Minden jó....

aha...

[szappan]

dropping hints to your mother about your mental health like mother i am incredibly depressed i hate everything i am doing in my life i dont want to keep doing everything im doing in my life and she'll be like no you're okay

[isemykal]

Baszki, mire nem képesek lennénk akár csak egy pillanatnyi törődésért cserébe...

[drakvuf]

Ajj, ezt is akartam nézni idén is, de azon a héten még elvileg menni fog a Nagy Ő is, szóval nem tudom mi lesz

[kinlodok]

Azzal nyugtatom magam, hogy az előző kapcsolatomnál is a no contact segített. Az elején azt gondoltam, hogy bele fogok halni abba, ha nem beszélünk, most ugyanígy érzek... Valaha fogom azt érezni, hogy semleges vagy számomra...?

[kekbond]

Nemtom, csak beszélni akartam erről valakivel ^^

[viking84chef]

Reggel 7, azaz hét órakor csörög a telefonom.

- Jó reggelt kívánok! Király Edina vagyok a Dr. Krém Magyarország megbízásából keresem. Jókor hívom?

- Persze! Szervusz Edina de régen hallottam a hangod! Jól vagy?

- Elnézést kérek, ismerjük egymást?

- Ne viccelj, Jancsi vagyok! Anyukáddal szemben lakunk. Pont tegnap kérdeztem tőle, hogy mi újság veled?

- Celldömölkön?

- Hol máshol?

- Bocsánat, hogy nem emlékszem de több mint két éve eljöttem onnan. Micsoda véletlen! Hidratáló krémek vannak most akciósan. Nem érdekel?

- Dehogynem! Most akartam venni. Pont ma hajnalban.

- De jó! Mennyit küldjek?

- Vagy 6 csomaggal. Sokan vagyunk. Száraz a család. Csak holnap elutazunk nyaralni. De ha Édesanyádnak postázod majd érte megyek ha megjöttünk.

- Cellre?

- Parancsolsz?

- Cellre?

- Ja, persze!

- 36.000 Forint lenne, de neked így, most csak 24.000 Forint lesz!

- Oké ott hagyom a pénzt Anyudnál!

- Rendben! További szép reggelt kívánok! Milyen kicsi a világ!

- Hát igen. Neked is minden jót!

Fél óra múlva, miután kidühöngtem magam hogy honnan tudják ezek a telefonszámomat és visszaaludni sem tudtam , lelkiismeret furdalás gyötört és megpróbáltam visszahívni de már csak egy autómata válaszolt. Remélem az Anyukája nem hidratálja túl magát!

☝️🙈🖕🥳😅😁😂😂😂😂

[stickalittle]

Szóval kész lettem a programmal, ma adtam át.

Az egész azzal kezdődött, hogy amikor még fejlesztő voltam egy cégnél, eladtunk egy "készlet" programot. Még DOS alatt futott, Clipperben íródott. És a mai napig használták egy építőipari cégnél DOS emulátorban. Ezer éve kiléptem a cégtől, de évről évre maszekban engem hívtak, hogy csináljak nekik évzárást a programból, és nyissam meg nekik a következő évet. Ilyenkor kicsit kellett toszogatni dBase-ben az adatbázisokat, tisztítani belőlük, ilyesmi. Aztán szólt a főkönyvelő, hogy ő most őszintén megmondja, kellene nekik ez a program Windows alá is, és bevallja, hogy pont ilyet hiába keresett a neten, nem talált. Ugyanis ez nem egy egyszerű raktárnyilvántartás, hanem főkönyvi szemléletű készletnyilvántartás, amiben anyagokat, egyéb anyagokat (munkaruhákat, szerszámokat, stb.) lehet nyilvántartani, és a raktári mozgást könyveli főkönyvi tartozik-követel számlapárokra, meg a dolgozón, munkahelyen, munkaszámon nyilvántartja, hogy egy-egy munkahelyen mennyi homokot, téglát, faszom tudja mit építettek be, meg a melóson mennyi harapófogó van, stb. Na, elég az hozzá, hogy ilyet nem talált a főkönyvelő, és megbízott, hogy ugyan már, írjam már meg nekik Windows alá ezt a programot. Mondtam neki egy félszemmel látható összeget, és azt mondta rá, hogy oké. (Ha tudtam volna, hogy mennyit fogok vele szopni, két szemmel látható összeget mondtam volna, na, de már mindegy.) Kész lett.

Mivel az eredeti program Clipperben íródott, ami DBF állományokat kezelt, gondoltam, hogy nem teszem én ezt át adatbáziskezelőbe, használjuk tovább az állományokat, leprogramozom én ezt így, hát mi a szar ez nekem? Na, fogtam a C++-t, és komplettem leprogramoztam a dBase adatbáziskezelő minden funkcióját egy osztályba. Rekord felvétele, módosítása, törlése, Pack, Zap, lock, unlock, indexállomány kezelés, szóval programoztam egy komplett adatbáziskezelőt.

Szoptam vele rendesen, de gyors lett, az biztos, mint a picsa. Egy alsókategóriás gépen ötezer rekordból álló index újraépítésnél rányomok a gombra, hogy kezdje, és abban a pillanatban pittyen, hogy kész. Gyakorlatilag egy másodperc alatt, amire a Clipperben vártam fél percet. Aztán programoztam hozzá saját EDIT-ablakkezelő osztályt, ami paramétertől függően kezeli, hogy milyen adat adható meg benne, dátum, idő, betű, szám (x tizedessel) és milyen hosszban fogadjon el karaktereket.

Aztán programoztam hozzá egy állománykezelő osztályt, így nem kell minden törzsállománynak megírni a saját ablakkezelőjét, hanem ez a felparaméterezés után mindent megcsinál az állománnyal kapcsolatban, bekéri az adatokat, módosítja, törli, bármelyik mező szerint rendezi, keres az állományban, nyomtat belőle, és az állományok együttműködve más állományokkal (ha nyitva van az ablakuk), adatokat adhatnak át egymásnak.

Aztán programoztam egy saját nyomtatás osztályt, ami mindent elvégez, ami nyomtatás, nyomtatandó kezdő-végző lap megadása, intervallumok közötti nyomtatás, kiválaszthatod, hogy nyomtatóra, képernyőre, fájlba nyomtasson, az állomány melyik mezői kerüljenek nyomtatásra, legyen-e összegsor, stb, szóval tud mindent, ami állománynyomtatás.

De baszki, ezt így megírni munka mellett, hogy csak néha hétvégén meg meló után tudtam csinálni egy évembe telt. Sok volt. Szopás volt. Kész lett. És mivel C-C++ az egész, a komplett adatbáziskezelővel együtt egy EXE-be fordítva 296 KB. Na, egy kibaszott évem ráment. És gyakorlatilag ez most azt jelenti, hogy az osztályok megvannak, és minden paraméterezhető, most már bármilyen nyilvántartó programot meg tudnék írni kb. egy hét alatt, ha kell. Most pukkantok egy pezsgőt. Nem nyomaszt ez többé, tudok mást csinálni helyette. Baszki, hát ez kibaszott jó!

[csacskamacskamocska]

Picike pride – hetero szívvel

Beszélgetünk..., a pasasról, akit 27 év házasság után a felesége rajtakapta egy másik pasival és váltak, a pasas szerette volna maga elmondani a felnőtt lányának a válás okát. A lány reakciója: nagyon örül, mert már egy ideje szerette volna bevallani, hogy leszbikus. Szélsőjobbos, mihazánkos család, a családfő megátalkodott homofób. És meleg a négyből két gyerek, és végül csak kiderül, hogy az apa is. A gyerekek és az anya felszabadulnak, az apa meghasonlik. A fiú, aki évekig járt terápiára a szorongásaival és fóbiáival, aztán miután leérettségizett, a 18. születésnapját követően kiállt, hogy apa, anya, meleg vagyok! A szülők pedig: oké, de mi eddig is tudtuk. Kérsz még egy szelet sütit? Az anya, akinek a gyereke még nem coming outolt a család felé, ezért a nő eljár rendezvényekre, pridera, hogy a tevékenykedéséről lehessen beszélgetni, így puhítsa a környezetét, előkészítse a terepet. 50+ os férfi, aki magányosan élve megvárta amíg meghalnak a szülei, hogy a kis faluban ahol éltek, a szülőknek ne kelljen megküzdenie az ő másságával és csak utána kezdte keresni a kapcsolódásokat. Szülők, aki kiállnak a gyerekükért akár a családdal szemben is. Őket csak együtt lehet megtagadni. És a család végül elfogadja, hogy a fiú unokájuk mostantól lány unoka. És az a csodás nő, aki annyira nem tudott mit kezdeni a rászakadt hírrel és magánnyal, hogy inkább egy egész csoportot szervezett a hozzá hasonló szülőknek, hogy minden gyerek kaphasson egy szülői ölelést, aki a sajátjától nem kaphatott. És sztorik, sztorik, drámaiak, gyönyörűek, szívszorítóak sokszor, én a végén már szétkönnyeztem a sminkemet.

Mennyi fájdalom körbe-körbe a titkolózások, hazugságok, önismeret és elvárások körül. Mennyi elpazarolt élet, ami boldog lehetett volna vagy sokkal több boldogság lehetett volna benne, és mennyi sok rémisztő figyelmetlenség, felszínesség. Nem az az érdekes, hogy nekem mit jelent vagy jelent-e bármit is az, hogy a környezetemben valaki homoszexuális. Nem hangoztatom, hogy nekem ám vannak meleg barátaim mert nem érdekel senki szexuális élete, kivéve a férfié, aki a szerelmem. Ha valaki azt mondja, hogy mától hívjam Lorettának, akkor úgy hívom, nézze el nekem, ha néha belezavarodok, nekem is meg kell szoknom, ne vegye tiszteletlenségnek. És nem érdekel, hogy szatyorban hordja-e ki a gyerekét. Ha nagyon közeli barát lenne, még az is lehet, hogy kihordanám én. De a fájdalom, amit a titkolózás okoz az embereknek, az zavar. A mögötte megbújó kommunikációs és önismereti problémák zavarnak, a beletörődés a felszínes vágyba vagy a vágy hiányába egy kapcsolatban, az zavar. A szorongás okozta frusztráció vagy agresszió az zavar. És nyilván nem leszek népszerű az önzőn heteronormatív gondolataimmal, de ha elfogadóbbak lennénk az összes mindenféle betűvel ellátott identitásukat kereső vagy másságukra rátaláló emberrel, akkor mindenkinek sokkal kurvább jobb lenne, szóval egyszerűen praktikus lenne és pl a heteróknak is jobb lenne, ha sok meleg nem érezné azt a nyomást, hogy a környezet elvárásainak kell megfelelniük a kapcsolataikban. Mert szembetalálkozni azzal, hogy rossz szándék nélkül, de átbasztak vagy az egész életedet kell újraírnod, amire nem voltál felkészülve, minden álmod, terved a „normális” életről az megy a kukába – szóval ez nekünk se könnyű. És azt gondolom, nagyon kell szereti azokat az embereket, érintett családtagokat, barátokat, ismerősöket, akik ezt képesek szívből való szeretettel végigcsinálni, de azokat is, akik szép lassan de feldolgozzák a saját normáik átalakulását és kinyilvánítják az elfogadásukat és szeretetüket a másik ember felé. Persze, ez nem ennyire egyszerű, ezt én is tudom, ez mindkét oldalon egy spektrum, stb, annyira sokszínű az egész, hogy szinte nem is lehet mindenkire igaz véleményt formálni, stb, az idő, a vágyak, az emberek, a körülmények gyurmáznak mindenkit, ma ez fontos, holnap az, akár hetero vagy akár nem, de vannak dolgok amik mindenkit meghatároznak, hogy telik ez a kurva élet.

[mirabellomonferrato]

A víz

Kicsit bele vagyunk gárgyulva a problémába. Ez abból látszik, hogy teljesen váratlan pillanatokban valamelyikőnk megszólal és mond valami oda nem illőt, A VÍZRŐL. Hogy szerinte ez meg az lehet. Megpróbálom elmondani, hogy mi van vele. -- Az utca szintje, ahol a kinti elzáró van, az egy fél emelettel mélyebben van, mint ahol a vezeték a lakásban megjelenik és ahol az vízóra volt. -- Nem tudjuk hol jön be a víz a házba!!! Talán a pincében a fallal körülvett gáztartály mögött. A gáztartály a ház másik csudasága a gazdátlan pince mellett. (van egy hatalmas gázolajtartály a pincében, kettős téglafallal körülvéve. A pince negyedét elfoglalja, 10 nm-t a fallal együtt. A tartály szinte teljesen üres, az alján van valami besűrűsödött massza, amennyire egy elemlámpával látni lehet. Korábban a pincében volt egy gázkazán, ami melegvizet meg gondolom fűtést is csinált.) -- A bejövőnek hitt vezeték (ami a fotón látszik) egy éles kanyarral lemegy a pincébe -- A bejövőnek hitt vezeték (ami lemegy a pincébe), azon lent a pinyóban (így a vízóra előtt) van egy csap és egy elzáró. Az elzáró még oké, de a csap??? (nekem amúgy persze tetszene, hogy méretlen vízzel töltöm meg a medencét majd, ha lesz, csakháát.) -- Felmerült, hogy a szar vezeték, ami a falon és pincefalon keresztül feljön a házba, szóval, hogy azzal van valami gond, mondjuk lyukas, és az áztatja a homlokzatot. -- De bennem felmerült az is, hogy nem, hanem a járda lejt frappánsan a házfal felé, és az áztatja vagányul a falat, meg most már azt is látom, hogy a pincefalat is. Bár korábban azt mondtam, hogy az nem nedves, de most egyértelműen az. -- elkezdtem kitúrni a vezetéket, ami a pincébe megy és amin a lakásban a vízóra volt.

itt látható a túrás: Ilyen volt

ilyen lett

Baloldali vezeték megy le a pincébe, a jobboldali a padló alá és tovább valamerre a házba. Szar ólom, nyilván ki kell cserélni, de amúgy sem iszik az ember itt vezetékes vizet, amikor 5 centért van tisztított, hűtött és akár buborékos víz. Szinte minden faluban van ilyen vízautomata-ház.

REJTÉLY, de amíg itt vagyunk kiderítjük, hogy hol jön be a víz a házba és hol mennek a vezetékek. Van kütyüm amivel lehet keresni a falban a vasat. Megpróbáljuk.

Nade a víz visszakötése feladat.

Vízszolgáltató 1 van. (áramszolgáltató van egy nagy, meg sok kicsi, akik a nagytól veszik az áramot és mindenféle kedvezményes csomagokat ajánlanak, meg fix valamiket változó valamikkel, de mivel nincs irodájuk, mi nem tudtunk velük egyezkedni mert csak telefonon lehet) A vízszolgáltatónak 3 irodája van Mirabello környékén, 2 amiben nem sok dolgot lehet elintézni, meg 1 ahol mindent. Ez a mindent is intéző nagyon fontos iroda egy apró városka lehetetlen helyén található és kb 8 nm-es helyiség, ahova még egy nyomtató sem fér be. :D Amúgy MINDENT el lehet intézni online, csak, ha nem tudod a nyelvet, akkor rábasztál, mert rengeteg intelligenciával és google képfordítóval sem tudsz eligazodni. Elautóztunk ebbe az irodába, ahol egy nagyon kedvesnek látszó srác és egy nem annyira kedvesnek látszó nő volt. A nem annyira kedvesnek látszó nő tényleg nem volt annyira kedves, úgy elhajtott minket mint a picsa. Csakhát, konok vagyok, mint a penészfolt, úgyhogy felhívtuk Klaudiát, aki tolmácskodott nekünk telefonba és beszélt az ügyintézővel (aki továbbra is utálta a munkáját, amúgy más nem volt rajtunk kívül, szóval ráért volna). Végül Klaudia megpuhította, adott nekünk egy nyomtatványt és írt hozzá pár sort. A nyomtatványt e-mailben be kell adni. Egy hét múlva kijön egy szakértő és megnézi, hogy be lehet-e szerelni a vízórát. Újabb hét múlva jön a szerelő és beszereli a vízórát.

Mi egy hétig vagyunk itt, úgyhogy ez már nem fog beleférni, meg nem is szeretnénk, ha jönne a szakértő, amíg nem tudjuk, hogy mi a szar van a vízvezetékkel. Úgyhogy számoltunk, adtunk vettünk, és úgy döntöttem (merthogy enyém az egész projekt, én pénzem bánja az összes felújítóst döntést), hogy megbízom Klaudiát, hogy intézze ezt a dolgot. ki kell majd fizetnem az utazásait meg az idejét, de akkor is kevesebből kijön, mintha 2x ideutazok, ami minimum 300 ezer, és még akkor is igénybe kell vennem a segítségét a fordításban.

ÉS AZ ÁRAM Bár azt mondták, hogy csak kattintgassuk szorgalmasan a villanyórát, és egyszercsak lesz áram, ma amikor éppen Torinóban sétáltunk, hívtak, hogy útban van a villanyszerelő a házhoz és egy órán belül ott van. Mi kétórányira voltunk, mert vonattal mentünk a buli kedvéért, nem autóval. Egyáltalán nem volt róla szó, hogy jön bármilyen villanyszerelő. Végül megegyeztünk, hogy holnap fél tízkor jön. Feltételezzük, de nem tudjuk, hogy lecseréli a villanyórát. Bízom benne, hogy lesz áram és nem valami rábaszás vagy fizetnivaló lesz belőle, hogy jön a szerelő.

Mentünk ma Torinóba, és nem tudok mást látni, csak azt, hogy én ezt az országot imádom. A házakat, az ablakokat, a teraszokat, a tereket, az árkádokat, a leandereket, pálmafákat, a délelőtt aperol fröccsöt iszogató öreglányokat, meg mindent amit látok. Más íze van a látványnak. Nem jobb mint Magyarország, más. :)

[kinlodok]

Fiatalabb, mint én, mégis előrébb tart az élet több területén, mint én. Nekem nincs több éves (vagy akár több hónapos) párkapcsolatom, nekem nincs kocsim, neki van... Nincs főállásom, neki van... Nincs kihez hazamenni, neki van.... És én idősebb vagyok nála.... Nem tudom, hogy egyszerűen mit mondhatnék. Ehhez szerencse kell amúgy, vagy csak én vagyok ilyen nyomorék?

[sronti]

Oké, megtaláltam a megoldást.

A női sportkrízisre egyetlen megoldás van: minden versenyszám előtt szépségversenyt kell tartani, ahol a női sportolókat egy szabadon választható szőke kékszemű Disney hercegnőhöz kell hasonlítani és minél közelebb van az illető ehhez az ideálhoz, annál nagyobb előnyből kell indulnia a versenyzőnek.

Emellett egy külön bírót kell beiktatni, aki a kecsességet és nőiességet hivatott bírálni és azért extra előnyöket, vagy hátrányokat tud osztani.

A genetikai vizsgálat, meg a nők nemi szervei/hormonjai között turkálás ugyan jó irány, de nem segít eleget, még mindig nincs elég szép és szelíd nő a versenysportokban, ha erős és gyors embereket akarok nézni, arra ott vannak a rendes férfi sportolók, női sportokat nem ezért nézünk.

Sokat segítene, ha a sportruhákat is nőiesebbé tennék, hogy ne lehessen kétség a verseny női jellegéről.

Tudom, hogy nem lesz könnyű, de az igazi nők sajnos túl törékenyek, a női erények, mint a szelídség, az ösztönös gondoskodási hajlam és a háttérbe vonulás túl nagy hátrányt jelent, amikor az algériaihoz hasonló woke fertőkből előtörnek a férfiasan erős és határozott versenyzők.

A feminista mozgalom egyelőre nem engedheti meg magának a teljes egyenlőségre törekvést és igazán erős politikai szövetségeseket kell találnia azon az oldalon, ahol a női értékeket tiszteletben tartják.

Örülök, hogy férfiként én mutathatok irányt a feminizmusnak, tudom, hogy a nőknek nehezen menne nyíltan beszélni erről, mert esetleg megbánthatnak másokat, amit egy Igazi Nő szándékosan soha nem tenne.

[stickalittle]

Mondjuk, jópofa anyám. Azt mondja, hogy miért nem járok el valahová ismerkedni.

Mint a kisgyerekek, akik nem értik, miért nem pihen többet apuka. Hát hétköznap melózni járok, reggel elmegyek itthonról, este hazajövök. A nyári időszámításban szerencsére még világosban, egyébként meg miután besötétedett. Ki a fenének van kedve bármit is csinálni, maximum kiverem a faszom, aztán jó napot. Aztán hétvégén nála melózom. Havi egyszer szombaton elmegyek szerepjátékozni, akkor is faszikkal, ennyit bűnözöm. De aztán vasárnap bepótolom anyámnál a melót. Oké, holnap lesz egy szabadnapom (valószínűleg kitolom a grillt a teraszra, grillezem, és berúgok, hát mi a faszt csináljak?). De ez a szabadnap is csak azért van, mert pénteken szabit vettem ki, hogy elmehessek a Nyakas Pincészetbe (EV-ként nekik is melózom, baszki), és így anyámhoz is el tudtam menni már pénteken. Na, a mai napom például úgy nézett ki, hogy felástam a kert egy részét, hogy el tudjam ültetni a zellert (mert, ugye, minden évben megbeszéljük anyámmal, hogy nem ültetünk semmit, letolom fűnyíróval az egész rétet, ami kinő, oszt jól van az úgy, aztán mégis, hát ő hajtatott zellerpalántát, most dobjuk ki?, hát nem dobjuk ki, úgyhogy) elültettem a zellert, megkapáltam a paprikát (anyám hajtatott paprikapalántát, most dobjuk ki? nem dobjuk ki), kikaróztam a paradicsomot (anyám hajtatott paradicsompalántát, most dobjuk ki, nem dobjuk ki), elültettem az uborkapalántát a földbe (most dobjuk ki?, nem dobjuk ki), körbelocsoltam mindent slaggal, kiszedtem a földből a beérett fokhagymát, a beérett vöröshagymát, leszedtem az érett őszibarackot, cukkinit, lemostam a kocsit (jó, ez persze nem muszáj), kijavítottam anyám lépcsőjét (hát egy kicsit csemperagasztózni is kell hétvégén), a csöpögő csapja helyett feltettem, egy új csaptelepet, rántottam ki cukkinit neki, elmosogattam, megmetszettem, kikötöztem a szőlőt (még néhai apám ültette, le kellene dózerolni az egészet a picsába, de hát, ha rendszeresen permetezem, akkor terem szőlőt) , biztosan csináltam még mást is, de már a faszomnak se jut eszébe. Aztán anyám szerint menjek el ismerkedni, mert egyedül döglöm meg. Hát oké.

[sztivan]

lehet-e ebből 26-ban kormányváltó hangulat - mit érhet el a tisza?

rakjunk egymás mellé két tényt: 1/a fidesz olyan szempontból nyert, hogy magasan az ország legnépszerűbb pártja maradt (még ha magukhoz képest gyengébbek is voltak most), 2/ a tisza a valaha volt legjobb olyan magyar ep-eredményt érte el, ami nem fidesz

oké, mi sül ki ebből?

a választási matek továbbra is egyszerű: ha van egy 40% fölötti fidesz, egy 35% alatti másik párt és még egy-két olyan, ami bejut a parlamentbe, akkor a fidesznek van többsége, valószínűleg kétharmada. az 1vs1 a fidesznek a legrosszabb, de hogy ez meglegyen, ahhoz a tiszának le kell darálnia a megmaradt dk-t - és ez nem teljesen lehetetlen, de nagyon nehéz feladat, ismerve a dk-s kemény mag fanatizmusát. de oké, meg kell próbálniuk.

emellett viszont jön egy másik nehéz feladat, mindenhol ott lenni akkor is, ha nincs épp MP-nagygyűlés

a fidesz 2006 és 2010 közti építkezése tökéletes példája annak, mit kell csinálnia egy ellenzéki pártnak: nem lemenni vidékre, hanem ott lenni mindenhol, minden kisvárosban nem csak megjelenni, hanem megtalálni az ott élők közül azokat, akik majd az adott pártot jelentik helyben. persze, óriási különbség, hogy akkor a fidesznek volt erős önkormányzati háttere, de valami hasonlót meg lehet próbálni

a kihívás az, hogy alkalmas embereket találni tényleg komoly meló - a tisza most gyakorlatilag egyemberes pártként működik, ennél sokkal bonyolultabb feladat az, hogy minimum 20 ezer lakos fölött minden városba találni olyan arcot, aki képes politizálni. a momentum, a dk, vagy a jobbik ebbe mentek tönkre: megvolt az időszakuk, amikor lendületben voltak, de aztán amikor ez a lendület megtört, akkor nem tudták helyben eladni magukat. a fidesz ezt iszonyúan megnehezíti, meg lehet nézni, milyen arcai maradtak a régi ellenzéknek vidéken, ahol tényleg ellehetetleníteni próbálják, aki kiáll a kormány ellen, egyszerűen az emberek 99 százaléka mentálisan alkalmatlan arra, hogy éveken keresztül viselje azt, amit a helyi ellenzékiség jelent, amikor az ilyeneket lejáratni és amúgy anyagilag is tönkretenni próbálják

és ráadásul nagyon könnyű lendületből menni - majd a következő kihívás a tisza előtt az lesz, hogy hogyan reagálnak arra, ha egyszer valami miatt megtorpannak, ha bejön egy kudarc. a momentum, a dk és a jobbik is ezt nem bírta el

szóval nyilván a tiszánál most ünnepelnek, és minden okuk meg is van rá, de ha majd kipihenik egy picit magukat, akkor lesz pár kipipálandó feladat előttük. nem tudom, nem is akarom megmondani, erre alkalmasak lesznek-e, maradok annyiban, hogy nagyon izgalmas lesz figyelni, mire jutnak

[bukovskikaroly]

Ki nem kényszerített hiba 1.

Egy ismerősöm története alapján.

Elmékszem, 1998 késő ősze volt, vagy kora tél. Fasztuggya. Országos cimborám A. hívott, hogy Fidelitasos konferencia lesz Visegrádon, és engemet is benevezett, mint résztvevőt. DE én nem vagyok tag,- mondtam. Az mindegy. - válaszolta.

A - kapaszkodj - a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával szervezödött az esemény. Innentől izgisebb lesz.

Tárgy nap délutánján A. hívott, hogy, majd jön, de menjek nyugodtan, minden le van szervezve, de vinnem kellene még két főt. Balázst ismered, a másik egy csaj. - mondta. Oké mondtam, mert korábban megígérte, hogy jó buli lesz, csajokkal, ingyen pia, szállás, stb. Nimród Hotel, célállomás. Nekem volt egy fehér suzukim az idő szerint, anyáméktól kaptam.

Balázst (Kertész) ismertem a Janis-böl, ami egy viszonylag tisztességes kocsma volt az idő szerint. Sokat lógott ott, ki nem találnátok kivel. Tónival baszdmeg. Tényleg nem vagyok egy Kéri László, ki nagy időknek nagy tanúja, de hát na.

Felvettem a Balázst és Katit. (igen, őt) Asszem a Blahán. A Corvin parkolójában, a Lapkiadó vállalat székháza előtt. Robogtunk Visegrádra, nyári használt gumijaimmal. ( A Kati jó csaj volt egyébként)

Katinak már/még volt hely a csajos szobák egyikében. De, mivel késve érkeztünk (Katira várni kellett, kb.egy órát baszdmeg, nők, ugye), így egy apartman jutott csak. Nekem, a Kertésznek, meg A.-nak.

És ki lakott a szomszédban?

Akkor még csak három gyereke volt, hozta őket is.

Folyt. köv.