#minden oké

[trilliannnn]

Nem csak MP vált el,

Hanem én is. 20 év volt, jó volt.

Gondoltam, megírom nektek is, úgyis felmerülne.

[infantilis-egyed]

Minden jó....

aha...

[szappan]

dropping hints to your mother about your mental health like mother i am incredibly depressed i hate everything i am doing in my life i dont want to keep doing everything im doing in my life and she'll be like no you're okay

[drakvuf]

Ajj, ezt is akartam nézni idén is, de azon a héten még elvileg menni fog a Nagy Ő is, szóval nem tudom mi lesz

[kinlodok]

Azzal nyugtatom magam, hogy az előző kapcsolatomnál is a no contact segített. Az elején azt gondoltam, hogy bele fogok halni abba, ha nem beszélünk, most ugyanígy érzek... Valaha fogom azt érezni, hogy semleges vagy számomra...?

[kekbond]

Nemtom, csak beszélni akartam erről valakivel ^^

[viking84chef]

Reggel 7, azaz hét órakor csörög a telefonom.

- Jó reggelt kívánok! Király Edina vagyok a Dr. Krém Magyarország megbízásából keresem. Jókor hívom?

- Persze! Szervusz Edina de régen hallottam a hangod! Jól vagy?

- Elnézést kérek, ismerjük egymást?

- Ne viccelj, Jancsi vagyok! Anyukáddal szemben lakunk. Pont tegnap kérdeztem tőle, hogy mi újság veled?

- Celldömölkön?

- Hol máshol?

- Bocsánat, hogy nem emlékszem de több mint két éve eljöttem onnan. Micsoda véletlen! Hidratáló krémek vannak most akciósan. Nem érdekel?

- Dehogynem! Most akartam venni. Pont ma hajnalban.

- De jó! Mennyit küldjek?

- Vagy 6 csomaggal. Sokan vagyunk. Száraz a család. Csak holnap elutazunk nyaralni. De ha Édesanyádnak postázod majd érte megyek ha megjöttünk.

- Cellre?

- Parancsolsz?

- Cellre?

- Ja, persze!

- 36.000 Forint lenne, de neked így, most csak 24.000 Forint lesz!

- Oké ott hagyom a pénzt Anyudnál!

- Rendben! További szép reggelt kívánok! Milyen kicsi a világ!

- Hát igen. Neked is minden jót!

Fél óra múlva, miután kidühöngtem magam hogy honnan tudják ezek a telefonszámomat és visszaaludni sem tudtam , lelkiismeret furdalás gyötört és megpróbáltam visszahívni de már csak egy autómata válaszolt. Remélem az Anyukája nem hidratálja túl magát!

☝️🙈🖕🥳😅😁😂😂😂😂

[stickalittle]

Az OBI webshopja baromi kalandos (már, ha nem akarom szarnak nevezni).

Először is összekattintgattam benne 5 dolgot. Oké, bemegyek a pénztárba. Akkor kiírja, hogy ho-hó, nem vagy ám belépve, bro. Nem, hát, bro, mert nem is vagyok regisztrálva. Akkor bizony cumi, bro, mert ez exkluzív hely, itt nem ám csak úgy vásárolgatsz account nélkül! Hát, legyen, mondom, mert azt a szaros kaspót máshol 5 ezerrel drágábban árulják. Beregisztráltam. Megyek a fizetéshez: a kosár üres. Mi a fasz! Ebben egyet is értettünk az oldallal, el is képzeltem, hogy egy kis manó bólogat az oldal mögött, hogy bizony, mi a fasz, bro, közben rágja a szotyit, és még odaszúrja, hogy kell, vagy nem, bro, mert akkor kezdd elölről. Kell, bro. Elkezdem elölről összekattintgatni. Kosár, pénztár, minden fasza. Már majdnem fizettem, amikor eszembe jutott, hogy baszki, lehet, hogy nem írtam adószámot, pedig ha írok, akkor még az ÁFA-t is visszaigényelhetem. Nyomom a gombot, vissza, vissza, huh, adószám, aha, hát beírtam korábban is, akkor tovább, tovább, fizetek... A kis manó már röhög: na, bro, a kosár üres, mi a faszt akarsz kifizetni?! - Mi a fasz! - mondom. - Mi a fasz! - mondja a manó. Sóhajtok, összekattintgatom megint. Tovább, tovább, fizetés, kártyaszám megadása, huh, csak nem úgy néz ki, hogy meg tudom rendelni ezt az 5 szart?! A kis manó köpködi a szotyit: - de meg tudod ám rendelni az anyád picsáját, bro, előbb lépj be az oldalra a most regisztrált accounttal. - Miért, nem léptettél be a regisztrációkor? - Már miért léptettelek volna be, bro, hát mi vagyok én, portás? De most már rosszat sejtek, velem nem baszol ki, inkább egy másik ablakban nyitom meg a belépési felületet. Ott belépek. Nagy meglepetés nem ért: itt a kosár üres. Jó, de van ám nekem a másik ablakban egy összekattintgatott kosaram, és a süti csak megjegyezte, hogy amúgy be is vagyok lépve. - Azt hitted - mondja a manó röhögve - hiszen a másik ablakban is üres a kosarad, akkor itt is. Ja meg még azt akarom mondani, hogy itt amúgy sem vagy belépve, bro, hahaha! Oké, belépek ebben az ablakban is, és már rutinból kattintgatom össze az 5 szart. Tovább, tovább, fizetés. Bro, olvasd csak, ide tolom eléd, hogy mi fasza csávók vagyunk ám, majd csak akkor vonjuk le a pénzed, amikor elküldjük a cuccot. Tényleg fasza srác vagy, manócska! Kártyaszám megadás, csippan a telefon, a manócska egyből felfalta a pénzt. Mondjuk, nem ezt mondtad, bro, de hát, annyi baj legyen. Na, várom a csomagot. Egyszer csak jön egy számla, párezer forintról. - Mi a fasz, manócska? - Bro, most ennyit tudunk küldeni, ezt a kis bambuszbaszt, meg a vaskampóspöcsöt, hát ezek is ott volt a megrendelések közt. Mit akarsz, ötből kettő, nem is olyan rossz. Hogy a kaspóddal mi lesz, azt még nem tudom, majd valami lesz, lazíts, bro, relax! Most itt tartunk.

[csacskamacskamocska]

Picike pride – hetero szívvel

Beszélgetünk..., a pasasról, akit 27 év házasság után a felesége rajtakapta egy másik pasival és váltak, a pasas szerette volna maga elmondani a felnőtt lányának a válás okát. A lány reakciója: nagyon örül, mert már egy ideje szerette volna bevallani, hogy leszbikus. Szélsőjobbos, mihazánkos család, a családfő megátalkodott homofób. És meleg a négyből két gyerek, és végül csak kiderül, hogy az apa is. A gyerekek és az anya felszabadulnak, az apa meghasonlik. A fiú, aki évekig járt terápiára a szorongásaival és fóbiáival, aztán miután leérettségizett, a 18. születésnapját követően kiállt, hogy apa, anya, meleg vagyok! A szülők pedig: oké, de mi eddig is tudtuk. Kérsz még egy szelet sütit? Az anya, akinek a gyereke még nem coming outolt a család felé, ezért a nő eljár rendezvényekre, pridera, hogy a tevékenykedéséről lehessen beszélgetni, így puhítsa a környezetét, előkészítse a terepet. 50+ os férfi, aki magányosan élve megvárta amíg meghalnak a szülei, hogy a kis faluban ahol éltek, a szülőknek ne kelljen megküzdenie az ő másságával és csak utána kezdte keresni a kapcsolódásokat. Szülők, aki kiállnak a gyerekükért akár a családdal szemben is. Őket csak együtt lehet megtagadni. És a család végül elfogadja, hogy a fiú unokájuk mostantól lány unoka. És az a csodás nő, aki annyira nem tudott mit kezdeni a rászakadt hírrel és magánnyal, hogy inkább egy egész csoportot szervezett a hozzá hasonló szülőknek, hogy minden gyerek kaphasson egy szülői ölelést, aki a sajátjától nem kaphatott. És sztorik, sztorik, drámaiak, gyönyörűek, szívszorítóak sokszor, én a végén már szétkönnyeztem a sminkemet.

Mennyi fájdalom körbe-körbe a titkolózások, hazugságok, önismeret és elvárások körül. Mennyi elpazarolt élet, ami boldog lehetett volna vagy sokkal több boldogság lehetett volna benne, és mennyi sok rémisztő figyelmetlenség, felszínesség. Nem az az érdekes, hogy nekem mit jelent vagy jelent-e bármit is az, hogy a környezetemben valaki homoszexuális. Nem hangoztatom, hogy nekem ám vannak meleg barátaim mert nem érdekel senki szexuális élete, kivéve a férfié, aki a szerelmem. Ha valaki azt mondja, hogy mától hívjam Lorettának, akkor úgy hívom, nézze el nekem, ha néha belezavarodok, nekem is meg kell szoknom, ne vegye tiszteletlenségnek. És nem érdekel, hogy szatyorban hordja-e ki a gyerekét. Ha nagyon közeli barát lenne, még az is lehet, hogy kihordanám én. De a fájdalom, amit a titkolózás okoz az embereknek, az zavar. A mögötte megbújó kommunikációs és önismereti problémák zavarnak, a beletörődés a felszínes vágyba vagy a vágy hiányába egy kapcsolatban, az zavar. A szorongás okozta frusztráció vagy agresszió az zavar. És nyilván nem leszek népszerű az önzőn heteronormatív gondolataimmal, de ha elfogadóbbak lennénk az összes mindenféle betűvel ellátott identitásukat kereső vagy másságukra rátaláló emberrel, akkor mindenkinek sokkal kurvább jobb lenne, szóval egyszerűen praktikus lenne és pl a heteróknak is jobb lenne, ha sok meleg nem érezné azt a nyomást, hogy a környezet elvárásainak kell megfelelniük a kapcsolataikban. Mert szembetalálkozni azzal, hogy rossz szándék nélkül, de átbasztak vagy az egész életedet kell újraírnod, amire nem voltál felkészülve, minden álmod, terved a „normális” életről az megy a kukába – szóval ez nekünk se könnyű. És azt gondolom, nagyon kell szereti azokat az embereket, érintett családtagokat, barátokat, ismerősöket, akik ezt képesek szívből való szeretettel végigcsinálni, de azokat is, akik szép lassan de feldolgozzák a saját normáik átalakulását és kinyilvánítják az elfogadásukat és szeretetüket a másik ember felé. Persze, ez nem ennyire egyszerű, ezt én is tudom, ez mindkét oldalon egy spektrum, stb, annyira sokszínű az egész, hogy szinte nem is lehet mindenkire igaz véleményt formálni, stb, az idő, a vágyak, az emberek, a körülmények gyurmáznak mindenkit, ma ez fontos, holnap az, akár hetero vagy akár nem, de vannak dolgok amik mindenkit meghatároznak, hogy telik ez a kurva élet.

[drakvuf]

Házasság első látásra II/4: A legbaszhatatlanabb szakmák

Előző részben tűzoltó Zoli végre bevallotta Orsinak, hogy van egy gyereke.

A nő megnyugtatja, hogy ez nem kizáró ok, de ettől függetlenül ő igényelni fogja, hogy sokat foglalkozzon vele.

Másnap Orsi már kicsit jobban érzi magát, de azt mondja még el kell beszélgetnie a faszival.

Reni és Brumi már túl van a nászéjszakán és bár szex nem volt, de végig együtt aludtak, annak ellenére, hogy Peti horkolt.

A férfi szerint ez szerelem. A nő azt mondja túl fáradt volt, hogy bárhova menjen.

Kapcsoljuk a stúdiót, ahol a szakértőink újabb párokat válogatnak össze. Elsőként a 42 éves Maricát húzzák elő a kalapból, aki elég hot, de sajnos jogász, ami az egyik legbaszhatatlanabb szakma.

Azt mondja az eddigi csávói mind megpróbálták leépíteni az önbizalmát. Sikeresen. Nem mer az érzéseiről beszélni, mert fél, hogy visszaélnek vele. Minden nap a szüleinél lóg, mert magányos. A szakértők szerint még nem tudott leszakadni az ősökről. András, a kókler megkérdezi, hogy nem lehetne-e kicsit hanyagolni mutterékat, amikor párkapcsolata van?

A nő kiakad ezen, mert szerinte örülni kéne, hogy ilyen jó kapcsolata van a felmenőivel. Azt mondja ők azok az emberek az életében, akikre mindig számíthatott. Nézzünk viszont szembe a tényekkel: ha az embert szeretik a szülei, akkor nem hagyják, hogy jogász legyen.

A megfelelő partner mellé a szakik szerint, Zoli, a fogorvos. Kétszer volt már házas és három gyereke van. Eddigi feleségei dominánsak voltak és mindig átvették az irányítást. Ezt a mintát otthonról hozta, mert az anyja is mindig megmondta mit csináljon. Nagyon jó kapcsolata volt a gyerekeivel, de nem rég a volt felesége kiköltözött Németországba és azóta nem látja őket annyit, amit nagyon rosszul él meg.

Elsőként Marica jelenti be a nagy hírt a családnak. Nyilván neki egyszerűbb, mert minden nap a szüleinél lébecol. Nagyon örülnek, amikor megtudják, hogy a lányuk végre férjhez megy, annak már kevésbé, hogy milyen körülmények között, de azért támogatóak.

Zolinak sincs nehéz dolga összecsődíteni a családot, mert a zsarnok anyja, mint egy kísértet mindig megjelenik a házában. Döbbenettel hallják, hogy harmadjára is megházasodik. Amikor a fogorvos részletezi a körülményeket, anyu hamar összerakja, hogy a Házasság első látásra című műsorról van szó. Nocsak, egy műkedvelő!

Kiderül azonban, hogy nem örül annak, hogy a fia már megint házasodik, mert úgy érezte, hogy az előző két felesége sem tisztelte. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy átvették tőle az irányítást a fia felett.

Marica közben már az esküvői ruhákat válogatja. Ruhapróba közben kiderül, hogy munkamániás is. Red flag, red flag hátán.

Zoli gondban van, mert az anyja nem tartott vele a kedvenc butikunkba és most nem tudja mit válasszon, de szerencsére az eladó rutinosan rásózza a legdrágább öltönyét.

A ceremónia előtt, barátai jó tanácsokkal látják el a férfit: ne legyen papucs. Ő is megfogadja a kamerának, hogy nem lesz többé konfliktuskerülő. Hehe.

Hirtelen betoppan a fogorvoshoz Petra, aki már tavaly elvileg szerepelt a műsorban. Azért jött, hogy jó tanácsokkal lássa el a férfit. Pl. hogy ne legyen olyan, mint a volt férje és hogy legrosszabb esetben hat hét alatt el tud válni.

Maricát közben már sminkelik és bevallja nekünk, hogy kicsit tart attól, hogy nem fog tetszeni a leendő férjének. Ha a faszi csak fele annyira vonzódik a mid, középkorú nőkhöz, mint én, akkor nincs mitől félnie. Aggodalmát megosztja a családdal is, akik szólnak neki, hogy ne sírjon, mert lefolyik a sminkje.

A vendégek már a helyszínen. Marica mamája szól a közjegyzőnek, hogy ez a házasság komoly legyen, ne vicc. Oké, nyanya - nyugtatja meg a férfi. Megérkezik Petra és helyet foglal Zoli egy másik exe mellett, akit valamiért szintén meghívtak ide. Nagy az öröm, mert Marica anyjának nagy kedvence volt Petra tavalyi évadból. A nagyi szerint viszont rossz ómen.

Petra amúgy a legjobb wingman, mert egy vagon jó dolgot mond a fasziról a menyasszony családjának. Kicsit túl is tolja Zoli anyja szerint, de hát kit érdekel a vén szipirtyó.

Apropó, vén szipirtyó. Ahogy megjelenik a fia máris a vérét szívja az öreglány. Mindenesetre Marica családjának tetszik a faszi. Helyes úriember. Megérkezik a menyasszony is és Petra már össze is súg Zoli exével. Szerintük nem ilyen nő való a fogorvosnak, mert neki a szőkék jönnek be. A férfi anyjának viszont külsőre megfelel. Zolinak is, mert simán igent mond, ahogy Marica is.

Úton a fotózásra Zoli elárulja, hogy nagyon örül, amiért diplomás a nő. Nekünk még hozzáteszi, hogy nem teljesen az ideálja Marica, mert nem elég dagadt. Mindenesetre azt mondja, hogy a boldogság, amit a nő arcán lát nagyon tetszik neki.

A tűzoltó Zolival ellentétben, ő egyből közli új feleségével, hogy volt már házas és három gyereke van. Mindeközben Petra és az ex arról beszélnek, hogy vajon, hogy fogja fogadni Marica, hogy Zoli nemcsak hogy nem akar több gyereket, de már elköttette magát.

Folytatódik a válogatás. Következő versenyzőnk Renáta és ma már beszélgettünk baszhatatlan szakmákról, szóval hadd prezentáljak még egyet: a könyvelőt.

A nő ráadásul Pusztaszabolcson lakik, mint a rokonságom rosszabbik fele. Azt mondja szereti a munkáját, mert sokat kell nyomoznia és ez a párkapcsolataiban is hasznos volt, mert ott is mindig nyomozott a faszijai után. Többször megcsalták, ahogy az apja is tette az anyjával. Legfájdalmasabb emléke, amikor az anyukájának öngyilkos gondolatai voltak apu hűtlensége miatt.

A kókler megkérdezi, hogy hagyja-e magát irányítani egy párkapcsolatban? Nem. A szakik szerint a nő olyan faszikat keres magának, akik dominánsak, hogy aztán küzdjön velük. A megfelelő pár ezért Gergő.

A férfinek nagyon fontosak a külsőségek, ezért rendszeresen edz, amit a leendő párjától is elvár. Úgy érzi sokan nem veszik komolyan a megjelenése miatt, pedig ő egy intelligens, érző férfi. Hehe.

A családnak és a legközelebbi barátainak jelenti be először, hogy megházasodik, akik a szokásos döbbenettel fogadják. Anyu megjegyzi, hogy bár nem szokványosak a körülmények, de a fia sem az.

Renáta bejelentésének felvételei elkallódhattak, mert ő a következő snittben már ruhát próbálgat. Az eladó rá akarta sózni a függönyt, de a lánynak határozott elképzelései vannak.

Olyan ruhát szeretne, amiben látszik a hátán az a két pöttynyi tetkó és amiben jól látszódnak a mellei, mert elmondása szerint nem akar zsábkamacskát eladni a leendő férjének. A végén még megjegyzi, hogy ha nem tetszik a vőlegénynek a ruci, akkor nyugodtan ölje meg magát.

Geri egyedül próbál ruhát és ő az első faszi, akire a butikos nő hajt rá és nem fordítva. Bár lehet sértésnek szánta, amikor Conor McGregorhoz hasonlította a faszit.

Renáta sminkelés közben elárulja nekünk, hogy ő hisz a sírig tartó szerelemben és szerinte van esélye egy ilyen műsorban megtalálnia az igazit. Hehe.

Közben megérkeznek a barátnői is egy gyors reality checkkel. Megkérdezik, hogy biztos átgondolta-e ezt? Hát persze. Azt mondja Renáta, hogy legalább nem kell könyörögnie senkinek, hogy megkérje a kezét.

Úton a ceremóniára Renáta lő egy selfiet, ami wishes Vincent Cavanagh pszichológus úr szerint azért készült, hogy bosszút álljon vele az exén.

Geri meghívott vendégei között van egy híresség is, Miló Viktória, bokszoló. Elvileg szokta edzeni a vőlegényt. Emlegetni kellett és már érkezik is a férfi. Hajóval.

Renáta családja szerint csini a fiú, de úgy érzik, hogy nem fog tetszeni a lánynak, mert ő a sötét hajú, barna szemű csávókat szereti. A vőlegény üdvözöl minden kedves egybegyűltet és bemutatkozik a családnak, aztán elkéri a jövendőbelije kezét a szülőktől, akik áldásukat adják rá. Vannak hagyományok, amiknek ki kéne pusztulniuk.

Megérkezik a menyasszony és Geri megkönnyebbülten sóhajt egyet. Nem ronda. Renáta barátnői viszont egyből kiszúrják, hogy valami nem oké: a lány nem mutat ki semmilyen érzelmet. Velünk megosztja a menyasszony, hogy nem szereti a vörhenyeseket, mert nincs lelkük.

Geri pár alapkérdéssel próbálja oldani a feszültséget. Megosztják egymással a lakhelyüket és a foglalkozásukat. Eljött a választás ideje. A férfi természetesen igent mond és végül kínosan hosszú gondolkodás után Renáta is. A nő elmondja a kamerának, hogy kurvára nem jön be neki a csávó, de azért ad a dolognak egy esélyt.

Melinda, a pszichológus szerint nem arról van szó, hogy nem kúrná le a faszit, csak mindenben a legrosszabbat keresi, a korábbi traumái miatt.

A vendégeknek is feltűnik, hogy valami nem oké. Gerin látják, hogy boldog, de a menyasszonyon érzik, hogy távolságtartó.

Meglátjuk mi sül ki ebből, de csak a következő epizódban...

[kinlodok]

Fiatalabb, mint én, mégis előrébb tart az élet több területén, mint én. Nekem nincs több éves (vagy akár több hónapos) párkapcsolatom, nekem nincs kocsim, neki van... Nincs főállásom, neki van... Nincs kihez hazamenni, neki van.... És én idősebb vagyok nála.... Nem tudom, hogy egyszerűen mit mondhatnék. Ehhez szerencse kell amúgy, vagy csak én vagyok ilyen nyomorék?

[mirabellomonferrato]

A víz

Kicsit bele vagyunk gárgyulva a problémába. Ez abból látszik, hogy teljesen váratlan pillanatokban valamelyikőnk megszólal és mond valami oda nem illőt, A VÍZRŐL. Hogy szerinte ez meg az lehet. Megpróbálom elmondani, hogy mi van vele. -- Az utca szintje, ahol a kinti elzáró van, az egy fél emelettel mélyebben van, mint ahol a vezeték a lakásban megjelenik és ahol az vízóra volt. -- Nem tudjuk hol jön be a víz a házba!!! Talán a pincében a fallal körülvett gáztartály mögött. A gáztartály a ház másik csudasága a gazdátlan pince mellett. (van egy hatalmas gázolajtartály a pincében, kettős téglafallal körülvéve. A pince negyedét elfoglalja, 10 nm-t a fallal együtt. A tartály szinte teljesen üres, az alján van valami besűrűsödött massza, amennyire egy elemlámpával látni lehet. Korábban a pincében volt egy gázkazán, ami melegvizet meg gondolom fűtést is csinált.) -- A bejövőnek hitt vezeték (ami a fotón látszik) egy éles kanyarral lemegy a pincébe -- A bejövőnek hitt vezeték (ami lemegy a pincébe), azon lent a pinyóban (így a vízóra előtt) van egy csap és egy elzáró. Az elzáró még oké, de a csap??? (nekem amúgy persze tetszene, hogy méretlen vízzel töltöm meg a medencét majd, ha lesz, csakháát.) -- Felmerült, hogy a szar vezeték, ami a falon és pincefalon keresztül feljön a házba, szóval, hogy azzal van valami gond, mondjuk lyukas, és az áztatja a homlokzatot. -- De bennem felmerült az is, hogy nem, hanem a járda lejt frappánsan a házfal felé, és az áztatja vagányul a falat, meg most már azt is látom, hogy a pincefalat is. Bár korábban azt mondtam, hogy az nem nedves, de most egyértelműen az. -- elkezdtem kitúrni a vezetéket, ami a pincébe megy és amin a lakásban a vízóra volt.

itt látható a túrás: Ilyen volt

ilyen lett

Baloldali vezeték megy le a pincébe, a jobboldali a padló alá és tovább valamerre a házba. Szar ólom, nyilván ki kell cserélni, de amúgy sem iszik az ember itt vezetékes vizet, amikor 5 centért van tisztított, hűtött és akár buborékos víz. Szinte minden faluban van ilyen vízautomata-ház.

REJTÉLY, de amíg itt vagyunk kiderítjük, hogy hol jön be a víz a házba és hol mennek a vezetékek. Van kütyüm amivel lehet keresni a falban a vasat. Megpróbáljuk.

Nade a víz visszakötése feladat.

Vízszolgáltató 1 van. (áramszolgáltató van egy nagy, meg sok kicsi, akik a nagytól veszik az áramot és mindenféle kedvezményes csomagokat ajánlanak, meg fix valamiket változó valamikkel, de mivel nincs irodájuk, mi nem tudtunk velük egyezkedni mert csak telefonon lehet) A vízszolgáltatónak 3 irodája van Mirabello környékén, 2 amiben nem sok dolgot lehet elintézni, meg 1 ahol mindent. Ez a mindent is intéző nagyon fontos iroda egy apró városka lehetetlen helyén található és kb 8 nm-es helyiség, ahova még egy nyomtató sem fér be. :D Amúgy MINDENT el lehet intézni online, csak, ha nem tudod a nyelvet, akkor rábasztál, mert rengeteg intelligenciával és google képfordítóval sem tudsz eligazodni. Elautóztunk ebbe az irodába, ahol egy nagyon kedvesnek látszó srác és egy nem annyira kedvesnek látszó nő volt. A nem annyira kedvesnek látszó nő tényleg nem volt annyira kedves, úgy elhajtott minket mint a picsa. Csakhát, konok vagyok, mint a penészfolt, úgyhogy felhívtuk Klaudiát, aki tolmácskodott nekünk telefonba és beszélt az ügyintézővel (aki továbbra is utálta a munkáját, amúgy más nem volt rajtunk kívül, szóval ráért volna). Végül Klaudia megpuhította, adott nekünk egy nyomtatványt és írt hozzá pár sort. A nyomtatványt e-mailben be kell adni. Egy hét múlva kijön egy szakértő és megnézi, hogy be lehet-e szerelni a vízórát. Újabb hét múlva jön a szerelő és beszereli a vízórát.

Mi egy hétig vagyunk itt, úgyhogy ez már nem fog beleférni, meg nem is szeretnénk, ha jönne a szakértő, amíg nem tudjuk, hogy mi a szar van a vízvezetékkel. Úgyhogy számoltunk, adtunk vettünk, és úgy döntöttem (merthogy enyém az egész projekt, én pénzem bánja az összes felújítóst döntést), hogy megbízom Klaudiát, hogy intézze ezt a dolgot. ki kell majd fizetnem az utazásait meg az idejét, de akkor is kevesebből kijön, mintha 2x ideutazok, ami minimum 300 ezer, és még akkor is igénybe kell vennem a segítségét a fordításban.

ÉS AZ ÁRAM Bár azt mondták, hogy csak kattintgassuk szorgalmasan a villanyórát, és egyszercsak lesz áram, ma amikor éppen Torinóban sétáltunk, hívtak, hogy útban van a villanyszerelő a házhoz és egy órán belül ott van. Mi kétórányira voltunk, mert vonattal mentünk a buli kedvéért, nem autóval. Egyáltalán nem volt róla szó, hogy jön bármilyen villanyszerelő. Végül megegyeztünk, hogy holnap fél tízkor jön. Feltételezzük, de nem tudjuk, hogy lecseréli a villanyórát. Bízom benne, hogy lesz áram és nem valami rábaszás vagy fizetnivaló lesz belőle, hogy jön a szerelő.

Mentünk ma Torinóba, és nem tudok mást látni, csak azt, hogy én ezt az országot imádom. A házakat, az ablakokat, a teraszokat, a tereket, az árkádokat, a leandereket, pálmafákat, a délelőtt aperol fröccsöt iszogató öreglányokat, meg mindent amit látok. Más íze van a látványnak. Nem jobb mint Magyarország, más. :)

[stickalittle]

Szóval kész lettem a programmal, ma adtam át.

Az egész azzal kezdődött, hogy amikor még fejlesztő voltam egy cégnél, eladtunk egy "készlet" programot. Még DOS alatt futott, Clipperben íródott. És a mai napig használták egy építőipari cégnél DOS emulátorban. Ezer éve kiléptem a cégtől, de évről évre maszekban engem hívtak, hogy csináljak nekik évzárást a programból, és nyissam meg nekik a következő évet. Ilyenkor kicsit kellett toszogatni dBase-ben az adatbázisokat, tisztítani belőlük, ilyesmi. Aztán szólt a főkönyvelő, hogy ő most őszintén megmondja, kellene nekik ez a program Windows alá is, és bevallja, hogy pont ilyet hiába keresett a neten, nem talált. Ugyanis ez nem egy egyszerű raktárnyilvántartás, hanem főkönyvi szemléletű készletnyilvántartás, amiben anyagokat, egyéb anyagokat (munkaruhákat, szerszámokat, stb.) lehet nyilvántartani, és a raktári mozgást könyveli főkönyvi tartozik-követel számlapárokra, meg a dolgozón, munkahelyen, munkaszámon nyilvántartja, hogy egy-egy munkahelyen mennyi homokot, téglát, faszom tudja mit építettek be, meg a melóson mennyi harapófogó van, stb. Na, elég az hozzá, hogy ilyet nem talált a főkönyvelő, és megbízott, hogy ugyan már, írjam már meg nekik Windows alá ezt a programot. Mondtam neki egy félszemmel látható összeget, és azt mondta rá, hogy oké. (Ha tudtam volna, hogy mennyit fogok vele szopni, két szemmel látható összeget mondtam volna, na, de már mindegy.) Kész lett.

Mivel az eredeti program Clipperben íródott, ami DBF állományokat kezelt, gondoltam, hogy nem teszem én ezt át adatbáziskezelőbe, használjuk tovább az állományokat, leprogramozom én ezt így, hát mi a szar ez nekem? Na, fogtam a C++-t, és komplettem leprogramoztam a dBase adatbáziskezelő minden funkcióját egy osztályba. Rekord felvétele, módosítása, törlése, Pack, Zap, lock, unlock, indexállomány kezelés, szóval programoztam egy komplett adatbáziskezelőt.

Szoptam vele rendesen, de gyors lett, az biztos, mint a picsa. Egy alsókategóriás gépen ötezer rekordból álló index újraépítésnél rányomok a gombra, hogy kezdje, és abban a pillanatban pittyen, hogy kész. Gyakorlatilag egy másodperc alatt, amire a Clipperben vártam fél percet. Aztán programoztam hozzá saját EDIT-ablakkezelő osztályt, ami paramétertől függően kezeli, hogy milyen adat adható meg benne, dátum, idő, betű, szám (x tizedessel) és milyen hosszban fogadjon el karaktereket.

Aztán programoztam hozzá egy állománykezelő osztályt, így nem kell minden törzsállománynak megírni a saját ablakkezelőjét, hanem ez a felparaméterezés után mindent megcsinál az állománnyal kapcsolatban, bekéri az adatokat, módosítja, törli, bármelyik mező szerint rendezi, keres az állományban, nyomtat belőle, és az állományok együttműködve más állományokkal (ha nyitva van az ablakuk), adatokat adhatnak át egymásnak.

Aztán programoztam egy saját nyomtatás osztályt, ami mindent elvégez, ami nyomtatás, nyomtatandó kezdő-végző lap megadása, intervallumok közötti nyomtatás, kiválaszthatod, hogy nyomtatóra, képernyőre, fájlba nyomtasson, az állomány melyik mezői kerüljenek nyomtatásra, legyen-e összegsor, stb, szóval tud mindent, ami állománynyomtatás.

De baszki, ezt így megírni munka mellett, hogy csak néha hétvégén meg meló után tudtam csinálni egy évembe telt. Sok volt. Szopás volt. Kész lett. És mivel C-C++ az egész, a komplett adatbáziskezelővel együtt egy EXE-be fordítva 296 KB. Na, egy kibaszott évem ráment. És gyakorlatilag ez most azt jelenti, hogy az osztályok megvannak, és minden paraméterezhető, most már bármilyen nyilvántartó programot meg tudnék írni kb. egy hét alatt, ha kell. Most pukkantok egy pezsgőt. Nem nyomaszt ez többé, tudok mást csinálni helyette. Baszki, hát ez kibaszott jó!

[sronti]

Oké, megtaláltam a megoldást.

A női sportkrízisre egyetlen megoldás van: minden versenyszám előtt szépségversenyt kell tartani, ahol a női sportolókat egy szabadon választható szőke kékszemű Disney hercegnőhöz kell hasonlítani és minél közelebb van az illető ehhez az ideálhoz, annál nagyobb előnyből kell indulnia a versenyzőnek.

Emellett egy külön bírót kell beiktatni, aki a kecsességet és nőiességet hivatott bírálni és azért extra előnyöket, vagy hátrányokat tud osztani.

A genetikai vizsgálat, meg a nők nemi szervei/hormonjai között turkálás ugyan jó irány, de nem segít eleget, még mindig nincs elég szép és szelíd nő a versenysportokban, ha erős és gyors embereket akarok nézni, arra ott vannak a rendes férfi sportolók, női sportokat nem ezért nézünk.

Sokat segítene, ha a sportruhákat is nőiesebbé tennék, hogy ne lehessen kétség a verseny női jellegéről.

Tudom, hogy nem lesz könnyű, de az igazi nők sajnos túl törékenyek, a női erények, mint a szelídség, az ösztönös gondoskodási hajlam és a háttérbe vonulás túl nagy hátrányt jelent, amikor az algériaihoz hasonló woke fertőkből előtörnek a férfiasan erős és határozott versenyzők.

A feminista mozgalom egyelőre nem engedheti meg magának a teljes egyenlőségre törekvést és igazán erős politikai szövetségeseket kell találnia azon az oldalon, ahol a női értékeket tiszteletben tartják.

Örülök, hogy férfiként én mutathatok irányt a feminizmusnak, tudom, hogy a nőknek nehezen menne nyíltan beszélni erről, mert esetleg megbánthatnak másokat, amit egy Igazi Nő szándékosan soha nem tenne.

[iwannapushthebutton]

37 éves leszek idén. 35 éves voltam, amikor kezdtem azt érezni, hogy valami gebasz van. Még egyáltalán nem tartok ott az életben, ahol már egy csomó más barátom, és képtelen vagyok előremozdítani magamat. Jártam coachingra, de minden, amit a coach mondott idegenül hangzott és semmilyen képet nem tudtam kivetíteni magamról a jövőbe (és azóta sem). Kb. ekkor ébredtem rá, hogy sok tekintetben hónapról-hónapra élek már több, mint egy évtizede, és bár TUDOM mit kellene tennem, hogy tovább lépjek, ha erre gondolok ürességet és tompa fájdalmat érzek. Ekkor találkoztam az ADHD-val. Nyilván tiktok meg ilyen-olyan faszom videókban és elég sok dologgal tudtam azonosulni. Gondoltam járjunk a végére. Nagy nehezen kaptam egy beutalót a háziorvosomtól a Semmelweisre, ahol miután jelentkeztem, közölték, hogy akkor másfél év múlva visszaszólnak, addig legyek türelmes. (Egy barátomank egyenesen azt mondták - most már kicsit azt gondolom cinikusan - hogy "addigra hátha elmúlik). Én türelmesen vártam. Közben szerencsésen kibekkeltem pár impulzív dührohamot (elkezdtem figyelni mennyire kezdek különféle dolgokban mentálisan kifáradni és igyekeztem elmenni szabira, amint a fáradás első jeleit érzékeltem) és igyekeztem minél jobban utánaolvasni a dolognak.

Minél többet tudtam meg az ADHD-ról annál inkább kellett észrevennem, hogy nagyon sok ADHD-s idegesít és egyáltalán nem tudok velük azonosulni, viszont az AuHD (vagy AuDHD) emberekkel annál inkább, és ha erről beszéltem, akkor a környezetem némileg még jobban meglepődött vagy megrökönyödött. A családomtól eleve semmilyen támogatást nem kapok ezzel kapcsolatban, a párom pedig nagyon szkeptikus, de ezért nem tudom hibáztatni, mert én is eléggé az vagyok.

Kb. egy év után kezdtem gyanakodni, hogy nem fognak hívni, szóval néztem fizetős vizsgálatokat, és elkezdtem spórolni (legalább erre, ha már egy nyaralást nem tudok megszervezni és rendesen félrerakni rá). Sajnos igazam is lett. Idén januárban volt két éve, hogy írtam a klinikának. Szóval megkezdtem a fizetős cuccot.

A hely, ahova jelentkeztem, több lépcsőben folytatja le a vizsgálatot és több lépcsőben is kell fizetni, és a pszichiáter hölgy az első alkalomnál mondta, hogy ha úgy tűnik minden oké, akkor ne fizessem be a többi részt mert, ők sem akarnak feleslegesen lehúzni. Mondtam, hogy jó - de nekem fontos lenne tudni, hogy van-e dolgom ezzel, mert ha nincs, akkor valamilyen más pszichológiai segítségre van szükségem. Kedvesen végig csinálta az első interjút és amikor mondtam, hogy gyerekkoromban voltam párszor pszichiáternél, aki FIMOTAságot (Figyelem-,Mozgás- és Tanulás-zavar) állapított meg nálam, akkor megállított,és közölte, hogy az az ADHD. Amivel a családom egyáltalán nem foglalkozott, miután kaptam gyógyszert, az amúgy nagyon nem szimpatikus pszichiáter bácsitól, és attól állítólag durván bezombultam. A szüleim elég pszichológia tagadók, amúgy.

Innentől kezdve a pszichiáter hölgy elkezdte mondani, hogy akár át is ugorhatunk a diagnózis többi folyamatán és mi lenne ha pszichoterápiával folytatnánk (mivel van munkám és önfenntartó vagyok, valószínűleg gyógyszeres kezelésre nem lenne szükség amúgy sem). Mondtam, hogy nekem viszont fontos lenne a diagnózis, tekintve, hogy a gyerekkori leleteimről semmim sincs. A rendelő pedig már rég bezárt Kispesten (akárcsak a mozi, ami vele szemben volt). Pláne fontos lenne a diagnózis, ha az Au résszel is foglalkoznak. Hát... ők azzal nem foglalkoznak sajnos, csak az ADHD-val. Itt maradtunk abban, hogy akkor átgondolom és jelentkezem.

És azóta töprengek azon, hogy mi legyen. Egyfelől elkezdtem végre azt az utat, amire már egy ideje vártam, és az önismeret új szakaszába léphetek. De míg mondjuk azt a dolgot viszonylag gyorsan el tudtam fogadni, hogy ADHD-s vagyok, az Au rész teljesen idegen nekem és fogalmam sincs mit kezdjek vele. Szóval ez lenne most a fontosabb és ezt kivizsgáltatni is kurva sok pénzbe kerül, mert az Au Alapítvány ingyenes várólistái is ugyanolyan hosszúak, mint a Semmelweiss-é. Ugyanakkor nekem is elegem van abból, hogy egy csomó ember dobálózik az ADHD-val és biztos vagyok benne, hogy ez sértő azokra nézve, akiknek ez tényleg megnyomorítja az életét, és nem szeretnék ezek közé a faszfejek közé tartozni. Ha pedig van ADHD-m, akkor szeretném, hogy ennek biztos tudásával képviselhessem az érdekeimet. Egy AuHd ismerősöm régóta mondja, hogy diagnózis nélkül is szívesen várnak az ADHD közösségek, de eléggé félek így odamenni, mert pozőrnek és fake-nek érezném magam. Ugyanakkor jó lenne minél több olyan emberrel találkozni, akinek van ilyen megélése és tanácsot kérni és beszélni velük. Most inkább hajlok arra, hogy végig csináljam az egészet, de nem akarok hazudni, felmerült bennem az is, hogy a pénzt, amit a folyamat felfüggesztésével megspórolnék azonnal azokra a tetkókra fordítanám, amiket már régóta magamra akarok varratni. :D

DISCLAIMER! Nyilván a fentebbi szövegben nem írtam le minden "tünetemet" (például azokat, amik végig kísérték az életemet) csak azokat, amik végül rávettek, hogy elkezdjem ezt az utat. amúgy ilyen is ritkán van, hogy ennyit írjak magamról.

[sztivan]

lehet-e ebből 26-ban kormányváltó hangulat - mit érhet el a tisza?

rakjunk egymás mellé két tényt: 1/a fidesz olyan szempontból nyert, hogy magasan az ország legnépszerűbb pártja maradt (még ha magukhoz képest gyengébbek is voltak most), 2/ a tisza a valaha volt legjobb olyan magyar ep-eredményt érte el, ami nem fidesz

oké, mi sül ki ebből?

a választási matek továbbra is egyszerű: ha van egy 40% fölötti fidesz, egy 35% alatti másik párt és még egy-két olyan, ami bejut a parlamentbe, akkor a fidesznek van többsége, valószínűleg kétharmada. az 1vs1 a fidesznek a legrosszabb, de hogy ez meglegyen, ahhoz a tiszának le kell darálnia a megmaradt dk-t - és ez nem teljesen lehetetlen, de nagyon nehéz feladat, ismerve a dk-s kemény mag fanatizmusát. de oké, meg kell próbálniuk.

emellett viszont jön egy másik nehéz feladat, mindenhol ott lenni akkor is, ha nincs épp MP-nagygyűlés

a fidesz 2006 és 2010 közti építkezése tökéletes példája annak, mit kell csinálnia egy ellenzéki pártnak: nem lemenni vidékre, hanem ott lenni mindenhol, minden kisvárosban nem csak megjelenni, hanem megtalálni az ott élők közül azokat, akik majd az adott pártot jelentik helyben. persze, óriási különbség, hogy akkor a fidesznek volt erős önkormányzati háttere, de valami hasonlót meg lehet próbálni

a kihívás az, hogy alkalmas embereket találni tényleg komoly meló - a tisza most gyakorlatilag egyemberes pártként működik, ennél sokkal bonyolultabb feladat az, hogy minimum 20 ezer lakos fölött minden városba találni olyan arcot, aki képes politizálni. a momentum, a dk, vagy a jobbik ebbe mentek tönkre: megvolt az időszakuk, amikor lendületben voltak, de aztán amikor ez a lendület megtört, akkor nem tudták helyben eladni magukat. a fidesz ezt iszonyúan megnehezíti, meg lehet nézni, milyen arcai maradtak a régi ellenzéknek vidéken, ahol tényleg ellehetetleníteni próbálják, aki kiáll a kormány ellen, egyszerűen az emberek 99 százaléka mentálisan alkalmatlan arra, hogy éveken keresztül viselje azt, amit a helyi ellenzékiség jelent, amikor az ilyeneket lejáratni és amúgy anyagilag is tönkretenni próbálják

és ráadásul nagyon könnyű lendületből menni - majd a következő kihívás a tisza előtt az lesz, hogy hogyan reagálnak arra, ha egyszer valami miatt megtorpannak, ha bejön egy kudarc. a momentum, a dk és a jobbik is ezt nem bírta el

szóval nyilván a tiszánál most ünnepelnek, és minden okuk meg is van rá, de ha majd kipihenik egy picit magukat, akkor lesz pár kipipálandó feladat előttük. nem tudom, nem is akarom megmondani, erre alkalmasak lesznek-e, maradok annyiban, hogy nagyon izgalmas lesz figyelni, mire jutnak