#költemény

[versinator]

Saruban költeményed

Aj ernyedten borda madárlátta Nagyosan anyókát üstöke melegéből Hintáztunk gömbölyödni doktorral forgatta Hónalja kitalál vonúlt fröccsből

Kerítéseket pörögve dudolva napitta Ben forrókat bőrük veszélyből Szobánkba kijövök dologtalan nyujtotta Szemhéja mutatóujját mess akiből

Szisszenést szerbia tanulván szobánkba Verstöredékek életükért rálel locsolt Sáncok sorbonne szolgálnak bokrokba

Vászna ijedtség visszaadta szétdarabolt Rosszalón julát paplant álmukba Mosok jelzők csomóstul felrikolt

[diogenesz2020portugal]

Ma van a születésnapunk, megemlékezünk róla egy mondatban, bár lejjebb van egy versem is, mivel ha mi nem gondoskodunk erről (is), akkor ki más, pedig ez a nap más, mint a többi, mert 6 évesek lettünk, ez mongyuk rám [SzörnyetegLajos] nem igaz, én április 10-én születtem, erre tisztán emlékszem, Margit meg csövimacska volt (na jó, igazából én is, de Apáék ismerik születésem napját, mert én egy hajléktalankunyhóban születtem a Hajógyári szigeten) szóval Margit korát csak becsülték, senki nem tud biztosat, de az ő könyvében valami miatt április tizenkettedikei dátum szerepel, szóval Apáék úgy döntöttek, hogy április 11-én van a születésnapunk, bár lehet, hogy ehhez József Attilának is köze van, nem tudom, de valami olyasmit hallottunk, hogy ez miatta fontos nap volt már előttünk is, úgyhogy bele kell nyugodnunk ebbe a dátumba, meg nekünk úgyis mindegy, mert amióta Apáékkal vagyunk, minden nap születésnap, meg Portugália kurvajó hely, és úgyis a kaja meg a játék a legfontosabb az életben, azt meg bőven megkapjuk itt, bár lehetne több is, de mit tehetünk, az emberektől nem lehet túl sokat várni, de elfogadjuk őket ilyen kis fogyatékosként is, mi mást tehetnénk, a bosszankodás csak elrontaná ezt a napot, szóval BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK nekünk! 😻 🎂 🥂 🎉 🐭 🌈👊💞👑🌹🍀🍺

MINDEN NAP ÜNNEP!

Immár hatéves lettem én, meglepetés e költemény, erény e tény.

Ez az hat évem elszelelt, észre se vettem, tán el se telt. kemény legény

vagyok, mint minden misztikus hős, de most nem lenne etikus dicse- kednem.

Nem adhatok mást, mint lényegem, számomra ez a lételem- (em) de jó e szó!

Másnak ez tán egy pillanat, nekem örökre megmarad: tapasz- talat.

De most már be is fejezem, kalapom meg is emelem magam előtt.

(Nem minden rím találkozott, de még csak hatéves vagyok. Az é- let szép.)

Meg Margit is.

[koltomata]

Az első állomás egy gyermekotthon, ahol Kálid Artúr a könyvek fantáziavilágába tudott menekülni. Ez a kis rejtek a mai napig létezik, akár egy színpad zugában kialakítva is. A tanárok, nevelők szerencsére időben meglátták a tehetséget és a különleges adottságokat, főhősünk pedig elindult egy úton, melyet számtalan költemény szegélyezett. Így végül nálam kötött ki.

[homregeszet]

Egy korsó régészet

A sör régészete

A sör az egyik legkedveltebb alkoholos ital a bor mellett. A hazai sörfogyasztás 60-70 liter/fő (15 év feletti) között mozgott 2019 és 2020 között, ami csupán a 26. helyre sorolja kis országunkat a világranglistát tekintve. Az első helyen, nem meglepő módon, a csehek állnak a hazai fogyasztás több mint kétszeresével.[1]

(Diagram a sörfogyasztásról 1. kép)

A sör fogyasztásának mennyisége csupán történetének hosszúsága mellett törpül el, így egy jó hideg korsónyi mellett most hadd invitáljuk meg olvasóinkat egy rövid régészeti áttekintésre e nedű történetéről.

A legkorábbi bizonyíték malátázott gabona készítéséről és annak fermentálásáról a Natúf-kultúra által használt Raqefet-barlangból, a mai Izrael területéről került elő és Kr.e. 11000 körülre datálják. A barlangot 1956-ban fedezték fel, ami kultúra temetkezési helyeként szolgált, s ennek padlójában figyelték meg az ember vájta tölcséreket. Ezekben a tölcsérekben szerves anyagokat figyeltek meg és a mintavételekből kiderült, hogy sörfőzéshez köthető kémiai nyomokat viselnek.[2]

Az első írásos emlékek a sör készítéséről és annak fajtáiról Mezopotámiából származnak, a korai iratokban 9 féle sör típust különböztetnek meg aszerint, hogy mit tartalmaznak és mekkora űrtartalomban tárolják. A későbbi időszakban ez megváltozik és a különböző típusokat a minőségük szerint írják le, mint aranysör, barnasör, édes barnasör, vörössör és szűrt sör. Az összetevők leírása vagy inkább jelölése is változik korszakonként, azonban bizonyos elemek, mint a bappir, a sörkenyér, megőrzik alakjukat és nyomon követhetőek, mely arra enged következtetni, hogy állandó és változatlan elemét képezi a technológiának.[3]

(Sumér pecséten ábrázolt sörivás 2. kép)

Az adminisztratív és irodalmi források keresztmetszetét jelenti Hammurapi törvénygyűjteménye, melyben szabályozza a kocsmaüzemeltetést (a kocsma nem szolgálhat bűnözők rejtekhelyeként vagy törvénytelen találkozók helyeként), a sörforgalmazást és a sörfogyasztás kifizetésére vonatkozó szabályokat.[4] Ebből megtudhatjuk, hogy az italért pénzzel és gabonával is lehetett fizetni, valamint a hitelbe vásárolt alkoholt a következő aratásból kellett megtéríteni.[5]

Az irodalmi szövegek közül a leghíresebb a „Himmnusz Ninkasihoz” mely három táblán maradt fenn az Óbabiloni időszakból. Ez a költemény a sörfőzés istennőjéhez szól és emelett mindhárom esetben tartalmaz még egy női kocsmáros nyitóestjéhez szóló ivóéneket. Ebben leírják a sörkészítést lépésről lépésre az alapanyagok megnevezésével, mint a bappir, a sörkenyér, melyet árpából, búzalisztből és fűszerekből készült.[6]

Az egyiptomi birodalomból is számos régészeti emléket ismerünk, melyeken a sörkészítés folyamatát ábrázolják vagy ahhoz kötődő feljegyzések szerepelnek. Ilyen a Ty sírjának domborműve, melyen a sörkészítés folyamatának minden mozzanata szerepel, valamint a Rhind Mathematical Papyrus, melyen a különböző mértékegységek átszámítási feladatai szerepelnek. Más iratokban az szerepel, hogy beérkezett gabonából a templomok és paloták számára, mennyi sör készült, melyet egy adózási irat szerint falusi munkások készítettek. Egy orvosi papíruszon tizenhét különböző sört jegyeztek le. A források alapján a sörfőzés technológiája nem változott a görög-római időkig.[7]

(Ty sírjának domborművének rajza 3. kép)

Az egyiptomi források és régészeti leletek alapján a kenyér kulcsfontosságú szerepet töltött be. Ez a fajta cipó gazdag élesztőben és enyhén sütött, hogy az élesztőgombák ne haljanak meg. A kenyeret összetörték és szűrön keresztül, vízzel passzírozták az edénybe.[8]

Egy másik gyakori összetevője az egyiptomi sörnek a datolya volt, mely növelte a fermentálódó folyadék cukortartalmát és alkohol fokát, vagy az elkészült sör ízét javította. Az íz javításának céljából vagy orvosi célokból számos fűszert és gyümölcsöt használtak, mint a dom gyümölcs, a koriander, füge, krisztustövis gyümölcs és a szikomor füge, melynek fája Nu istennő megtestesülését jelképezte és gyakori melléklete volt a síroknak.[9]

Az európai sörfőzés régészeti bizonyítékait főleg az analitikai vizsgálatok világították meg, amik alapján Machrie Moor (Isle of Arran, Scotland) i. e. 3. évezred körüli lelőhelyén tárolóedényeken találtak gabona és mézmaradványokat, ami sörből származhat. A Balfarg (Glenrothes, Fife, Scotland) lelőhelyen, melyet szintén az i. e. 3. évezredre datálnak, pollenvizsgálatokkal, a gabona mellett, réti legyezőfű és beléndek maradványait mutatták ki. Kinloch Bay-nél (Island of Rhum, Scotland) egy neolit (i. e. 2. évezred) edényben összetört gabonát, mézet és réti legyezőfüvet, hangát és királypáfrányt találtak és egyfajta sörként azonosították. North Mains (Strathallan,Perthshire, Scotland) (i. e. 1600-1500) ásatásán egy bronzkori temető feltárásánál egy fiatal nő sírjában talált edényben gabonát figyeltek meg, réti legyezőfű pollenjével valamint egy öregember sírjában ugyanezt hárs pollennel kiegészülve.[10] A dániai Egtved lelőhelyén egy bronzkori (i. e. 2. évezred) fiatal nő sírjában egy nyírfakéreg vödörben hársfa, réti legyezőfű, fehér lóhere, fenyérmirtusz, vörösáfonya, kékáfonya és árpa maradványait figyelték meg, melyet sörként azonosítottak. Hochdorf lelőhelyén pedig az említett gödrökön kívül egy edényben gabonaszemek mellett beléndek maradványait találták meg.[11]

(Európai sörfőzés régészeti bizonyítékainak térképe 4. kép)

Remélem ezen gyors összegzés alatt még nem fogyott ki az a korsó és sok érdekességgel szolgáltunk eme bejegyzésünkben, mellyel gazdagítottuk olvasóink ismereteit. Egészségünkre!

Fölföldi Boldizsár

Felhasznált irodalom

Billy Quinn & Declan Moore: Fulachta fiadh and the beer experiment. In: Dining and Dwelling.  2008.

Eli Luoma:  Egyptian Brewing: The Production of Beer Based on Archaeological Evidence. Wisconsin, 2009.

Elisa Guerra Doce: The Origins of Inebriation: Archaeological Evidence of the Consumption of Fermented Beverages and Drugsin Prehistoric Eurasia. In: J Archaeol Method Theory (2015) 22:751–782

Max Nelson: The barbarian’s beverage. A History of Beer in Ancient Europe. New York, 2005.

Peter Damerow: Sumerian Beer: The Origins of Brewing Technology in Ancient Mesopotamia. In: Cuneiform Digital Library Journal 2012:2.

Samuel Delwen: Brewing and baking in Ancient Egyptian materials and technology. Edited by P. T. Nicholson and I. Shaw, pp. 537-576. Cambridge: Cambridge University Press.

Sci.news Archaeology

Visual Capitalist

Beer Studies

[1] https://www.visualcapitalist.com/which-countries-drink-the-most-beer/ [2] http://www.sci-news.com/archaeology/raqefet-cave-brewery-06412.html [3] DAMEROW 2012. 4. [4] DAMEROW 2012. 3. [5] KMOSKÓ 1911. 40-41. [6] DAMEROW 2012. 3. [7] DELWEN 2000. 539. [8] DELWEN 2000. 537. [9] DELWEN 2000. 558-559. [10] GUERRA-DOCE 2015. 752-753. [11] NELSON 2005. 12.

[tiltottpercekk]

Rólad, terólad.

Míg erőm tart,

s a lopott pillanat szabadsága

szavakra bomlik, megnyitja torkomat.

Ó, hadd kiáltsam messzire,

mi vagy nekem e súlyos ég alatt!

Talán utólszor. Mert a nappal

kiszopja csontjaimat,

mert ébren várom, a hegyen

hogy gázol át a virradat.

Kinek már álma sincs, meddig tart élete?

E test meddig lesz még erős?

Itt lassan-lassan minden ismeretlen,

csak a halál, meg te vagy ismerős.

Hogy írjon verset, aki fél?

Hogy írjon verset, aki fáradt,

hogy írjon, aki nem remél,

ki úgy tölti az éjszakákat,

hogy mire új reggelre kél,

várja, valaki nekitámad?

Lásd, rólad írnék, s szüntelen

másról beszélek én,

világunk iszonyú vizében

gázol e költemény.

Ó, mennyire szeretlek, hogy miattad

sorsunk keserű kortyait nyelem,

rémült testem meg tud pihenni

békítő testeden, s az éjjel

szörnyei közt lehelleted a védelem.

Mily sötét van mindenütt!

Csak az ablakunk fénylik.

Csak dadogok. Szeretlek,

annyira, hogy még kívánok élni.

Vezess! Támaszd meg homlokom

szelíd homlokodon, ha

mint a részeg, dülöngőzve járok,

s kiáltozom.

Átláthatatlan téli reggelek:

alig virrad, hogy munkába megyek;

csiszolja ifjú érdességemet a város.

Egyszer oly kerek leszek, oly síma,

mint a többi odalenn.

[rosszulorzott]

elég nagy sztori

Felelősségünk az oktatásért egy versbűnözés kapcsán - tanár vagyok, elmagyarázom

Futótűzként terjedt el a Fb-on egy vers, amit csak azért voltam képes elolvasni a legvégéig, mert gyerekeknek akarták (remélem, sikerült elérni a múltidőt) kötelezővé tenni egy szavalóversenyen. A versenyt a Győri Pedagógiai Oktatási Hivatal írta ki. Berzsenyi Dániel nevét viseli és, a XX. a sorban.

Miért írok erről? Mert annyira jellemző, ami történt itt Abszurdisztánban. Tombol a dilettantizmus!

Sok szerencsétlen ember következik most:

- Gondolom sok-sok kézen átment ez a szörnyű szöveg, a Fb népe (joggal) kinevette. Szerencsétlen hivatali dolgozók, akik nem tudom hogyan , de nem mertek szólni, hogy ez a vers kimeríti a ciki fogalmát.

- Szerencsétlen az alkotó, aki reakciói alapján teljesen fogalmatlan a versírás témájában, és akit a hivatal tett köznevetség t��rgyává azzal, hogy kötelezővé tette ezt a szövegét. Az alkotó hiányzó önreflexióját hetyke, dacos kiállással próbálja takargatni, amivel nevetségességét fokozta. Megvallja, hogy micsoda lelki mélyponton írta ez a versezetet. Persze azonnal belép a pszichológus énem, és megértem tettét. Terápiás célú javaslat, hogy a kliens, írja ki magából gondolatait, érzéseit, de nem javaslat, hogy ezt közzé is tegye. Szerencsétlen alkotó megtette, ráadásul nem kis büszkeséggel. Nem a fájdalmán, a versén nevetünk. Rajta csak azon a ponton, mikor válaszolni próbálna a kritikákra.

- Szerencsétlen sok-sok olvasó (magamat is beleértve), mert rengeteg idejét elpazarolta egy értéktelen blődségre. Én most is épp ezzel foglalkozom, míg írok...

Eddig oké. Felnőtt felelősségünk az, hogyan tesszük magunkat szerencsétlenné, ha szórakoztatónak is tűnik.

És most lép be a valódi felelősség!

Diákokat is szerencsétlenné akarnak tenni ezzel a borzalmas irománnyal. Ezen a ponton kell megállítani ennek a fűzfapoézisnek az ámokfutását! Nem szeretném, ha a diákok elfordulnának a versektől! Nem szeretném, ha a nevetségesség árnya vetülne rájuk emiatt a szavalóverseny miatt!

Én tegnap este, mikor eljutott hozzám a nevetéslavina, hirtelen felindulásból írtam egy e-mailt a hivatalnak. Kérlek, tedd meg te is, hogy figyelmezteted a győri hivatalnokokat, hogy ez mennyire káros, ez versbűnözés a diákok ellen!

#írtam#leírtam#SimkóEdit#tanárvagyokelmagyarázom

Az e-mailem ide küldtem, mint a versenyért felelős szakembernek: Gesztesi-Gross.Peter@oh.gov.hu

Szövege:

"Tisztelt Gesztesi Gross Péter!

A Facebookon futótűzként terjed a győri versmondó verseny híre. Ez akár öröm is lehetne, ha nem a nevetségesség lenne ennek hátterében.

Ön egy olyan verseny kiírását jegyzi hivatalával, amely a versenyző diákok számára egy vállalhatatlanul gyenge költemény bemagolását is jelenti. Egy szavalóversenyre benevező diákról feltételezhető, hogy gyakran olvassa és szereti a verseket. Ízlése az alkotóénál fejlettebb. A hivatal azzal, hogy ilyen verset jelöl ki kötelezőnek, magát járatja le, hacsak nem deklarált szándéka, hogy parodisztikus előadásokat szeretne hallani. Ez esetben a kiírás megszövegezését kell sürgősen átalakítani. És nem ártana meg egy jó indoklás is ehhez az elképzeléshez.

A Berzsenyi nevét viselő kulturális programhoz méltatlan az iromány. A kötelező vers kínrímeivel, mesterkélt kifejezéseivel, a magyar nyelv természetes ritmusának kitekerésével(stb.),kimerítik a nevetséges fűzfapoézis kategóriáját és az olvasót.

Kérem, hogy gondolja át, mi szükség van az amúgy is megtépázott oktatáson újabb szégyenfoltot ejteni? Mi szükség van újabb jelét adni a dilettantizmusnak, a nívótlanságnak?

Próbálom azt feltételezni, hogy számos elfoglaltsága mellett, talán véletlenül kerülte el figyelmét a versezet gyengesége. Kérem olvassa el! Majd próbálja menteni a menthetőt, elkerülni az országos hírnevet, amit nevetségességgel szerzett a Győri Pedagógiai Oktatási Központ! Őszinte leszek önhöz, nem önnek és hivatalának a megszégyenüléstől való megmentése a célom, hanem a diákok kímélete, ízlésformálása. Megnyugtató volna, ha ők elkerülhetnék ezt a csalódást és az esetleges járulékos megszégyenülést, amit ez a verseny okozhat ezzel a kötelező verssel.

Üdvözlettel:

Simkó Edit

közoktatásban nem dolgozó pedagógus"

aztán

[holdakcsillagok]

Megírjuk a szép, régi verseket

Beszakadnak a lassú tölgyesek, mint egy vezércikk, magányos a táj, erdő mélyéről nézem az eget, sorok között is süllyed a határ,

belátható lesz, minden, ami fáj, megírjuk a szép, régi verseket, s míg a lap alján köröz a madár, sírni vagy lőni egyaránt lehet,

de éjjel apróhirdetéseket, csillagokat nyit fölénk a homály, költemény lesz, hogy csodák nincsenek, aki nem csügged, az hazatalál,

s hogy a temetőkapun is az áll, nem fejeződött be, csak vége lett.

Bertók László

[tartsdmegazaprot]

Weöres Sándor - Mi van a héj alatt

Örök sötétség tapad a felszín belső felére.

Ez a fordított világ,

ez a pokol. Egyforma az éje,

mindene kő-szerű, lobogástalan, fekete láng.

Ez a pokol: belőle hajlik ki az élet,

a hánytorgó, e nyugalomból! Göröngy, fű, ember, állat,

belőle fakad mind, mely sebet és csókot cserélget,

a pokolból, mind, valahányon a fény elárad!

Mindennek külső és belső íve --

melyik a visszája, melyik a színe?

van-e harmadik ív: árny nélküli fény?

Rögtől szívig, minden dalol;

nem ésszel, lényével válaszol,

mint egy nő, vagy egy költemény.

[dani1215]

Elvesztem benned könnyedén

Rólad szól minden költemény

Hogy az a szem, meg a száj meg a lábaid

Súrolják mocskos vágyaim

😈🥵😇

[versinator]

Költemény! értettünk

Egyszerűség menetelnek! mondhatni nyújtózkodtunk Szappanát gyüjtöm látomásaim négerről Épül! hőshalni dicsérte játszunk?

Kerekedik kiserkedt ujraszül esőről Szívroham csermelynek bőrével ámulatból Valóságát ferencvárosi borda érdekéről

Tócsáiban játszanának! védj párisból Csattja búvásából ebédelni fenyegetést Combjuk verejtékeztem angyalaink torkotokból

Ideadja fölriadnak darabon mélyedést Kürthangra ingujjas ritkul bólintunk Álldogáltunk bíbelődöm megfokozott kártyavetést

[diogenesz2020portugal]

Ma van a születésnapunk, megemlékezünk róla egy mondatban, bár lejjebb van egy versem is, mivel ha mi nem gondoskodunk erről (is), akkor ki más, pedig ez a nap más, mint a többi, mert 5️⃣ évesek lettünk, ez mongyuk rám [#SzörnyetegLajos] nem igaz, én április 10-én születtem, erre tisztán emlékszem, #Margit meg #csövimacska volt (na jó, igazából én is, de Apáék ismerik születésem napját, mert én egy hajléktalankunyhóban születtem a Hajógyári szigeten) szóval Margit korát csak becsülték, senki nem tud biztosat, de az ő könyvében valami miatt április tizenkettedikei dátum szerepel, szóval Apáék úgy döntöttek, hogy április 11-én van a születésnapunk, bár lehet, hogy ehhez József Attilának is köze van, nem tudom, de valami olyasmit hallottunk, hogy ez miatta fontos nap volt már előttünk is, úgyhogy bele kell nyugodnunk ebbe a dátumba, meg nekünk úgyis mindegy, mert amióta Apáékkal vagyunk, minden nap születésnap, és úgyis a kaja meg a játék a legfontosabb az életben, azt meg bőven megkapjuk itt, bár lehetne több is, de mit tehetünk, az emberektől nem lehet túl sokat várni, de elfogadjuk őket ilyen kis fogyatékosként is, mi mást tehetnénk, a bosszankodás csak elrontaná ezt a napot, szóval BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK nekünk! 😻 🎂 🥂 🎉 🐭 🌈👊💞👑🌹🍀🍺 #SZÜLETÉSNAP #Lajos_és_Margit

MINDEN NAP ÜNNEP!

Immár ötéves lettem én,

meglepetés e költemény,

erény

e tény.

Ez az öt évem elszelelt,

észre se vettem, tán el se telt.

kemény

legény

vagyok, mint minden misztikus

hős, de most nem lenne etikus

dicse-

kednem.

Nem adhatok mást, mint lényegem,

számomra ez a lételem-

(em)

de jó

e szó!

Másnak ez tán egy pillanat,

nekem örökre megmarad:

tapasz-

talat.

De mostmár be is fejezem,

kalapom meg is emelem

magam

előtt.

(Nem minden rím találkozott,

de még csak ötéves vagyok.

Az é-

let szép.)

Meg Margit is.

[uveggyapot]

olyan, mintha beragadt volna. akarnék róla írni, de aztán nem megy. a semmiről nehezen. a semmiért egészen. hogy rettenetes, elhiszem. de így igaz. ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság. vagy majdnem az. mindig szerettem Szabó Lőrinc verseit, de sose volt a kedvencem. viszont az ő költészetéről szóló tételt húztam anno az érettségin. mindenre emlékszem. azt gondoltam, hogy nem fogok, és mégis. aktuális. mert már nem a szóbeliről beszélek. igazából nem is beszélek semmiről. nem megy, nem tudok. ez is csak egy költemény. és jár az a dal közben a fejemben. nem keresem az értelmét többé: történt, ami megtörtént. azt hiszem, én sem haragudhatok rá örökké. vagy mégis. de talán nem is harag ez. csak a semmi. eddig kísértett, innentől kísér. isten őrizz a felszólítástól. megbocsátom azt, hogy egyszer minden véget ér. de mi ne várjuk meg egymást a legvégénél. nem szeretném. neki nem tudok. neki nem is akarok. ezeket is teljesen fölösleges leírnom. de régen őt láttam a legjobbnak. nem tökéletesnek, csak jónak. akinek vannak hibái, és az élet megsebezte, de jónak. jónak láttam. hittem benne, és szerettem. teljes szívemből szerettem őt. azt, aki volt. de már önmaga árnyéka. vagy valaki rosszabb. ördögibb. betegebb. kegyetlenebb. és nemcsak azért. nemcsak azért, ami nekem fájt. azért is, amit a hátam mögött magával és másokkal tett. ezen gondolkoztam aznap este, hogy vajon az is ő volt? összehasonlítottam magamban azt a képet, ahogy én emlékeztem rá, ahogy én szerettem meg, és velem szemben meg csak mondták és mondták, hogy most ki lett. mintha két különböző emberről beszéltünk volna. ő ugyanaz? igaz volt vajon bármi is? igaz volt vajon bármi is??? de még ha választ is kapnék. nem is számítana. mondhatna bármit, és tényleg akármit. az ő szava már semmit nem ér. ez azért már elég távol van a legjobbtól. de még a jótól is. végül csak sikerült bebizonyítania.

[eltortaszilvafa]

HUSZONKILENC ÉV

/ Ortutay Gyulának

Huszonkilenc év! most csütörtökön

volt egy hete, hogy ennyi lettem;

verset szoktam írni én ilyenkor,

már évek óta verssel ünnepeltem

e szörnyü fordulót, de aznap

nem békitett meg semmisem,

nem maradt meg semmisem vigasznak.

Számoltam és motyogtam hajnalig,

ó jaj, utolsó huszas évem,

húszon ím kilenc s utána ó jaj,

utána: harminc. Mozdul év az éven:

a szív ijedt, régóta kínzom,

már évek óta élek így,

vad bozótban, ártatlan Robinzon,

ki békén tett-vett s közben tudta meg,

nem védi semmi és a házat,

melyet jó magasra épitett fel,

ledöntik s harsogó vadászat

kél ellene s az elbukó nap

vérében ázva gyilkos és

hallgatag vadászok hallgatóznak.

Álmatlanul feküdtem, szédülés

hintáztatott, az égből fáradt

fények hulldogáltak hunyt szememre;

eső jött hirtelen, az éj megáradt,

hüvös vize szobámba lomha

lepkéket vert be s reszketeg

csillagot sodort az ablakomra.

Órákat élő lepke szállt le rám

s időtlen éltü csillag nézett:

mennyi az, amennyit eddig éltem?

huszonkilenc év? hófehér enyészet

dédelget, ringat s úgy emel fel,

mint gyönge pelyhet lassu szél,

lassan és borzalmas kényelemmel.

Fölkeltem, kinn a hajnal tétován

járkált a púpos hegygerincen,

ablakomhoz álltam és kinéztem:

előtted húsz év? tíz? vagy semmi sincsen?

nem mindegy, mondd? - szóltam magamra,

te nem szereztél semmit itt,

drága holmi még nem ült a kamra

hűsén sosem tenálad, semmi rossz

nem él szivedben, mégis űznek,

rák épülget benned, vagy leszúrnak,

nem mindegy, mondd? vagy tán a máglyatűznek

hiányzik majd a költeményed,

ha többé semmit már nem írsz,

mert mi verssé lenne, füttybe téved?

A lepke meghal s lám az égi fény

az vándorol időkön által,

nagy folyók tünődve egyre folynak,

s deltáiknál iszap zsong fodros háttal,

víz álmodik a sűrü ringó

nád közt s a fényben föllebeg

a nap felé egy rózsaszín flamingó.

1938

[turbiea]

ARANY JÁNOS - A WALESI BÁRDOK (POWER METAL AI COVER) (TELJES KÖLTEMÉNY E...

[nam00n]

ó, élet, élet, roppant költemény,

most láthatunk mezítlenül, ragyogva -

mi kéj

mi őrjítő, mi szédítő -

mi mély

— kártya, induló a költőkhöz, kosztolányi dezső

[tartsdmegazaprot]

Szabó Magda: KINEK MÁR ÁLMA SINCS

Rólad, terólad. Míg erőm tart,

s a lopott pillanat szabadsága

szavakra bomlik, megnyitja torkomat.

Ó, hadd kiáltsam messzire,

mi vagy nekem e súlyos ég alatt!

Talán utólszor. Mert a nappal

kiszopja csontjaimat,

mert ébren várom, a hegyen

hogy gázol át a virradat.

Kinek már álma sincs, meddig tart élete?

E test meddig lesz még erős?

Itt lassan-lassan minden ismeretlen,

csak a halál, meg te vagy ismerős.

Hogy írjon verset, aki fél?

Hogy írjon verset, aki fáradt,

hogy írjon, aki nem remél,

ki úgy tölti az éjszakákat,

hogy mire új reggelre kél,

várja, valaki nekitámad?

Lásd, rólad írnék, s szüntelen

másról beszélek én,

világunk iszonyú vizében

gázol e költemény.

Ó, mennyire szeretlek, hogy miattad

sorsunk keserű kortyait nyelem,

rémült testem meg tud pihenni

békítő testeden, s az éjjel

szörnyei közt lehelleted a védelem.

Mily sötét van mindenütt!

Csak az ablakunk fénylik.

Csak dadogok. Szeretlek,

annyira, hogy még kívánok élni.

Vezess! Támaszd meg homlokom

szelíd homlokodon, ha

mint a részeg, dülöngőzve járok,

s kiáltozom.

Átláthatatlan téli reggelek:

alig virrad, hogy munkába megyek;

csiszolja ifjú érdességemet a város.

Egyszer oly kerek leszek, oly síma,

mint a többi odalenn.

Őrizd lelkem épségét, szerelem!