#hugrabug forradalom

[pilleponty]

Továbbra is szeretek fanfictiont írni, szóval így mi akadályoz meg abban, hogy az egyik nagy kedvencemet folytassam? Hogy megbántam egy dolgot, amit beleírtam? Nos, az én fanficem. Átírhatom azt a részt. Át fogom írni azt a részt. Akkor is, ha megnyitva az egészet átírnám, mert 2016-ban kezdtem, és ki ne akarná átírni a nyolc évvel ezelőtti cuccait...

Sajátot kéne írnom, de leszarom, írok majd azt is.

[agentlilicarter]

Saw your dark/evil Hufflepuff moodboard so here are some headcanons!!

A muggleborn is sorted into Hufflepuff. McGonagall smiles, a student that will surely be peaceful to have

There are no hushed whispers. Her house applauds,but no one really sees her.

She makes friends fast. A Hufflepuff boy who's parents thought he'd be a slytherin, and a ravenclaw who invents things the magical community has never seen.

The Resricted Section intrigues them. They find old books on the second wizarding war, and she realises how horrible life would have been if she had arrived just ten years earlier.

In the dark corner of the library, she and her two friends make a vow. They will never be helpless, no matter who tries to make them that way.

The ravenclaw invents a trace blocker, so each of them can practice magic at home

She tells her parents all about her time at school. They worry, until she shows them what she can do.

The ravenclaw creates potions like Severus Snape did, and the two hufflepuffs steal textbooks from older students to learn the hexes the previous hogwarts students were to scared to use. They weren't studying anyway.

When McGonagall expects another quiet year of Hufflepuffs, she find them to be loud. Loyal and caring, but louder. They protect their own so fiercely that they get compared to lions.

Not lions, they say. Hufflepuffs.

From your slytherin friend x

Okay, these headcanons are amazing Sage!

After this I think a lot of Hufflepuffs would began to rebel. The Hufflepuff Revolution would begin.

Some of my own headcanons to the house under the cut

Imagine if Hufflepuff would have a relationship system similar to a secret society that works in the background. Nobody would suspect that they control the society behind the curtains because they aren't screaming it in the face of every person.

If you're sorted in Hufflepuff you'll always be a Hufflepuff. After graduating you will still be a part of this complex net of relationship of Hufflepuffs. (Sort of like a mafia family maybe?)

Which has its own perks: like it's easier to find a job at a shop because you helped one of the workers learning for the O.W.L-s when you two were housemates. He will recommend you to the boss. Like I said: once a Hufflepuff, always a Hufflepuff.

Tribalism. If you try to hurt one of us expect that a lot of Hufflepuffs will make your life hell. This tribalism was seen in GoF too; the Hufflepuff students were bullying him because he stole the fame from the house. Harry felt that even Professor Sprout acted colder to him.

Hufflepuffs could move the threads so carefully behind the curtains that most people don't expect when they attack (like the three students, they were also working behind everyone else)

Though a lot of them can be just as loud as someone would expect from a stereotypical Gryffindor. They're vicious, would protect their loved ones when they sense danger. They would fiercely battle for justice. They're the Hufflepunks.

Just because someone gets sorted in Hufflepuff, doesn't mean that they are less ambitous, witty brave. It just means that they value loyality, hard work or being just more than anything else. Like the Hufflepuff boy you wrote, his parents expected him being Slytherin. (This is pretty obvious I know 😂)

I'm sorry I didn't answer this sooner Sage, I wanted to add just as good headcanons as yours (and I think I failed lol your wording is just 👌)

[pilleponty]

Chapters: 22/? Fandom: Harry Potter - J. K. Rowling Rating: Teen And Up Audiences Warnings: Creator Chose Not To Use Archive Warnings Characters: Original Female Character(s), Anthony Goldstein, Georgina Smith (Sally Smith), Leanne (Harry Potter), Hufflepuff Student(s), Ravenclaw Student(s) Additional Tags: Reincarnation, Dissociative Identity Disorder, Angst, Hufflepuff Pride, Canon Era, Gen Work, Worldbuilding Summary:

Újjászületni egy történetben nem feltétlenül jelenti azt, hogy az események közepébe csöppen az ember. De a saját életét attól még élheti. Akkor is, ha a szabályokat kell hozzá megváltoztatnia, és nem számít, milyen következménnyel – mert végül is, kit érdekel? Ez csak egy mese.

Avagy: Abby újjászületik a HP-verzumban. Kis gond van csak: Abby csak a filmeket látta anno, és vajmi kevés fogalma van arról, mi fán terem az eredeti cselekmény. Egy dolgot tud csupán: minél messzebb Pottertől jelentheti az életbiztosítást. És őszintén? Ezt nem nehéz kivitelezni.

[pilleponty]

Listen to the Playmoss playlist: afterlife; ► LISTEN Amarante - Hallucination WALK THE MOON - Kamikaze London Grammar - Metal & Dust Lauren Daigle - Almost Human Owl City - Be Brave of Verona - Dark In My Imagination Florence + The Machine - Which Witch Amarante - Fleeting Light TAME IMPALA -  Let it Happen SYML - Mr Sandman Radiohead - Burn The Witch Florence + The Machine -  Hunger  Racing Glaciers - South

//javított linkkel :)

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom – Abby & Leanne & Anthony & Georgina

Roxfort után;

(ao3 & merengő & ff.net)

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom – kimaradt részlet

Mivel elkészült a következő fejezet, amíg feltöltöm és elfogadásra vár, addig itt egy kimaradt részlet, ami végül felesleges időhúzás lett a fejezet szempontjából. Lehet, egy része később bele fog kerülni Tamsin és Benjamin szerepétől függően, de ez kicsit jobban bemutatja a hátterüket. Valamint az alapszituáció az volt, hogy Abby a bátyjánál marad pár napig, ezért Londonig utazik – ez a rész is átkerült egy másik időpontra.

Herbert és Annabel Manchesterben szállnak le. Az itteni pályaudvaron nincs kanyargós csigalépcső, ránézésre inkább hasonlít a King’s Crossra, ami miatt Abby egy hosszú pillanatig nagyon irigy. A cipekedés nem kellemes.

Benjamin és Tamsin robbantós snapszlit játszanak. Abby csak egy fejrázással utasítja vissza a meghívást, valahogy nem érzi úgy, hogy bármilyen közösségi tevékenységben részt kéne vennie, de Benjamin addig nyaggatja, amíg kényszeredetten beszáll egy körre, amit a klasszikus szabályok szerint játszanak, és ami a memória egy furcsán illékony változata.

– És merre laksz? – kérdezi közben Benjamin tőle. – London környékén?

– Welshpoolban – motyogja Abby.

– Hm… nem dereng – jelenti ki Tamsin.

– Walesben van – egészíti hát ki Abby.

– Én meg londoni – vigyorog Benjamin. – Tamsin pedig Cornwall legnyugatibb csücskén él, ami szerintem a világ egyik legmenőbb dolga, de ezt sosem akarja elhinni.

– Mert nem értem, mit tartasz menőnek a sok domb és a semmi közepe között. A legközelebbi mágikus hely harminc mérföldre van.

– De ott az óceán, Tamsin. Az óceán!

Benjamin úgy mondja ezt, mintha ennél jobb érv nem is létezne arra, hogy bebizonyítsa, a semmi közepét is lehet érdekessé tenni. Nem sikerül neki. Tamsin mesél Abbynek arról, milyen az, ha egy olyan tanyán élsz életed nagy részében, ahol az egész család folyamatosan körülvesz a nap huszonnégy órájában – és ez nem csak a szülőket és testvéreket, hanem a távolabbi rokonságot is jelenti –, és mind életük céljának tekinti, hogy befogjon a munkába.

– A bájital alapanyagokat macerás kitermelni – magyarázza. – Folyamatos odafigyelés, mindegyiknek fura speciális igénye van, és nagyon örülök, hogy Amanda néni ötlete nem aratott túl nagy sikert, és nem bővítettük a családi bizniszt állati összetevőkkel is, bőven elég a növényekkel foglalkozni.

Tamsinre a közönséges, varázstalan gyógynövényeket sózták rá nyaranta.

– A varázslók és boszorkányok hajlamosak lebecsülni az értéküket csak azért, mert a muglik ugyanúgy alkalmazzák őket. Mint a kamillát vagy a levendulát, miközben utóbbi például a legtöbb altató bájitalban összetevő.

Tamsin, mint kiderül, imádja a gyógynövényeket és a bájitalokat – ráadásul jól is magyaráz, Abby legalábbis mindenképp őt hallgatná Piton helyet. Önkéntelenül is tesz fel kérdéseket, amikre Masha vagy Aidan kíváncsi, esetleg ő maga, és csak akkor jön rá, hogy mi volt ezzel a lány célja, amikor Tamsin mosolya a ragyogó lelkesedésről valami békésebbre vált.

Ó, gondolja.

Tamsin Abbyt akarta bevonni egy beszélgetésbe. Akármilyen beszélgetésbe.

Zavartan visszahúzódna a saját világába, de Tamsin nem hagyja, tovább magyarázza az Ismerkedés a varázsitalokkal függelékében található semlegességi és reakciós táblázatok szerepét, amit Piton feleslegesnek ítél megtanítani az első öt év alatt, mivel az RBF tananyagnak nem része az a tudás, ami segít eldönteni, szárított vagy friss összetevő jobb-e egy főzet bizonyos hatásainak kiemeléséhez.

(Abby még aznap este titokban újra megvizsgálja az eddig csak futólag érintett függeléket. A bonyolult, apró betűs táblázatok tömkelege a számokkal zavaróan ismeretlen terep.)

Mire begördülnek Birminghambe, Abby olyan érdekeltnek érzi magát a témában, mint eddig még soha. Piton velük nem volt túlságosan igazságtalan tanár, de nem is volt jó – egyszerűen nem rendelkezett azzal a türelemmel, amit a tizenévesek oktatása kíván. Egy szemernyivel se. Ez pedig rányomta az órák élvezhetőségére a maga bélyegét.

(Piton óráit még úgy is néma csend, hullaszag és feszültség övezte, hogy nem csinálta azt, amit állítólag minden olyan órán, amin griffendélesek vagy mardekárosok vesznek részt. Rosszabb esetben mindkét ház.)

Búcsúzáskor Tamsin még félrevonja egy pillanatra:

– Tudom, hogy ez az egész helyzet nagyon kellemetlen – mondja –, még ha tényleg nem is hibáztatod magad, mint ahogy állítottad. De néha a barátok miatt mindenki csinál hülyeséget, és ez a hugrabugosokra hatványozottan igaz. Mind hajlamosak vagyunk előbb átkozni, ha valaki számunkra fontos sérül meg.

– Ez szörnyen sztereotip – reagál Abby.

– Te mit csinálnál, ha Goldsteint érné támadás? – kérdezi Tamsin.

Abby nyitja a száját, hogy válaszoljon, azután rájön, hogy képtelen erre. Nem tud mit mondani. Nem tudja, mit csinálna, azon kívül, hogy…

Micsodán kívül?

– Csak… tartsd észben, hogy hozzánk bármikor jöhet. Bármelyikünkhöz. Szólj, ha baj van – mondja, és az arcán látszik, hogy teljesen komolyan gondolja.

Mennyi az esélye annak, hogy eldurvul a helyzet?

(Mintha nem lenne máris halálosan komoly.)

– Boldog karácsonyt – mosolyodik el Tamsin, és megpaskolja Abby fejét, mintha csak valami kiskutyát üdvözölne.

Mire Abby felocsúdik, a vonat már kigördült a megállóból, ő pedig ott marad a peronon, bambán bámulva utána.

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom 17. fejezet

Második év, VI. rész.

Amelyben a canon cselekménynek is eszébe jut Abby.

Linkek: AO3 | FF.net | Merengő

Ui.: Sikeresen elbasztam a megjegyzéseket először a Merengőre feltöltött verzióban. A házimanó valszeg az értelmes lény kategóriába tartozik. Bocsi.

[pilleponty]

A Camp Nanowrimo keretében végre befejeztem Abby 2. évét, remélhetőleg a héten mehet fel majd mindenhova :) Most még el kell döntenem, engedek-e a kísértésnek, és nem a nyarat fogom írni, vagy kibírom, és ezt a campet ennek a ficnek szentelem.

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom 15. fejezet

Második év, IV. rész.

Amelyben Abby integet a canon cselekménynek.

Linkek: AO3 | FF.net | Merengő

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom: decemberi idővonal

Valahogy sikerült tegnap befejeznem a következő fejezetet, épp csak át kell olvas(tat)nom. Addig pedig közzéteszem a decemberi időbeosztást.

Mivel az első évüknél behoztam a Saturnaliákat, mint ünnepeket, ezért a téli szünetük nekik jó esetben 16-án kezdődne. Azonban a 2. kötetben túl konkrét időintervallumok voltak, így... hát, elég... egyedi módon oldottam meg (nem oldottam meg), és spoilermentesen íme az órarendhez is passzoló idővonal:

Dec. 17-25: Saturnaliák

Dec. 8. (kedd): December második hete, amikor McGalagony összeírja a maradókat; Dec. 10. (csütörtök): Az Arany Trió káoszt okoz a bájitaltanon (nekik az utolsó két óra az összeállított órarend szerint, amíg Abbyéknek bűbájtan van); Dec. 15. (kedd): Az “egy héttel később” szabadabb értelmezése, Lockhart párbajszakköre; Dec. 16. (szerda): Utolsó tanítási nap, a reggeli közös dupla gyógynövénytan marad el, canon szerint Harry beszél/veszekszik Ernie-vel a könyvtárban, majd megtalálja a kővé dermesztett Justint és Nicket; Dec. 17. (csütörtök): Hazautazás, egyben a Saturnaliák első napja is. Ez sokaknak nem tetszik.

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom 13. fejezet

Második év, II. rész.

Igyekszem visszarázódni a történetbe, nem tudom, mennyire fog sikerülni. Mindenesetre most belehúzok, a 3. részt már el is kezdtem (mindeközben ugye be kéne fejezni a Vörös Sárkányt, de nah, most nincs hozzá hangulatom :().

Ebben: feleslegesen hosszú első nap, drámák, Lockhart, és a hamarosan bekövetkező jellemfejlődés elkezdésének lehetősége. Vagy valami olyasmi.

Linkek: AO3 | FF.net | Merengő

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom 12. fejezet

Második év I. rész.

Jelenleg megpróbálom megtartani a 6-7 fejezetnyi mennyiséget egy tanévre, mert többre nincs is szükség, remélem, sikerült. Kicsit gyorsabb lesz majd a cselekmény a későbbiekben, és igen, a nemhivatalos alcím: Legendás állatok és hogyan ismerjük/kutassuk/ne hagyjuk békén őket (különösen a thesztrálokat). Sok thesztrál fog szerepelni a jövőben.

Linkek: AO3 | FF.net | Merengő

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom 11. fejezet

Első nyár.

(Egyben, egyetlen fejezetként, és még a Merengő se vágta le az utolsó bekezdéseket.)

Linkek: AO3 | FF.net | Merengő

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom - Abby & Masha & Aiko

(ao3 & merengő & ff.net)

[pilleponty]

Nem mintha kiraknék minden történetet, ami eléri a 666 megtekintést, de ez az összefüggés kicsit ijesztő.

[pilleponty]

A Hugrabug Forradalom – kimaradt vonatos részek

Ami miatt szükség lett volna erre: Hermione behozása a történetbe, egy minimális szinten legalábbis.

Amiért erre nem került sor: Hermione személyisége. Valószínűleg ezen a ponton előbb kérne segítséget a tanároktól, és ezért közvetve a prefektusoktól, mint az évfolyamtársaitól. Így emiatt végül megszabadultam a jelenettől, bár Tracey-ét még mindig lehet, hogy fel fogom használni – bőven szükség lenne rá, neki is van még szerepe.

Tehát, a továbbiakban a két részlet.

Mielőtt még kellően pánikba eshetne, valaki félig koppant az üvegen, azután benyit a fülkébe.

– Elnézést – szól be Hermione Granger, Potter után az egyik legkevésbé szükséges szereplő Abby életében. Masha bűntudatosan fészkeli be magát az üres helyre, ami kétséget sem hagy afelől, hogy látta a lány közeledését, és valamiért számított is erre az eseményre.

– Hallottam, amikor egy másik griffendéles lány ajánlja neki Georginát bagolybérlésre – vallja azért be, és nem hajlandó Abbyre nézni. Abby se rá, mert épp Grangerrel kell tartania a szemkontaktust, mint mindenki másnak is, és közben igyekszik kontrollálni az arckifejezését, mert a zsigeri rémület lehet, nem a legmegfelelőbb üdvözlési forma.

Georgina nem ennyire udvarias. Szinte vicsorít, de Granger meglepő módon ezt észre sem veszi – vagy csak immunissá vált már rá. Abby arra emlékszik, hogy a griffendélesek közül mind az öt lány egy hálótermen osztozott, Georgina pedig eleve agresszíven viszonyul mindannyiukhoz.

– Mit akarsz? – kérdezi a lány ellenségesen, roppant tapintatosságról téve tanúbizonyságot.

– Egy baglyot szeretnék kölcsönkérni – mondja Granger. Masha értesülései tehát teljesen jók voltak. Abby sosem fogja ezt ilyen nyíltan közölni vele, így is önelégülten terpeszkedik, elfoglalva egy csomó helyet, miközben Aidan…

Te jó ég, Aidan meg hova tűnt?

– Lavenderé épp úton van – folytatja gyorsan Granger, mikor Georgina már nyitja is a száját, hogy (valószínűleg) kizavarja a fülkéből. – Parvatinak pedig nincs.

– Ott van Moon.

– Lilynek macskája van. – A hangsúlya pontosan az, amikor a rövidebb tételeket darálja a tanárnak, ugyanolyan tudálékos, amitől Georgina szó szerint fújtat rá egyet. Egy pillanatra Abby is bedől neki, de azután Hermione száján kiszalad az igencsak kétségbeesett mondat: – Harryék nincsenek a vonaton. Végignéztem kétszer, és senki sincs, és...

És itt jöttem rá, hogy nem működik, szóval hagytam a továbbiakban.

Valamint a másik, ehhez átalakított régebbi ötlet:

Visszafelé a mosdóból Abby összefut Traceyvel.

Egy pillanatra mindketten megtorpannak – a múlt évben alig beszéltek egymással. Az egyetlen alkalom a Troll Incidens után történt, az volt a leghosszabb szóváltásuk a vonatút után.

– Ha a mosdóba mész, egy hollóhátas befoglalta utánam – szólal meg végül Abby. Az arca rezzenéstelen, de ez tőle talán kevésbé meglepő. Biztos benne, hogy a többiek körében nem az érzelemkitöréseiről híres.

(Meg másról sem, de az részletkérdés.)

– Ó – mondja Tracey.

Ez az „ó” talán még kínosabbá varázsolja a helyzetet, ahogy ott szobroznak egymással szemben. Abbynek fogalma sincs, mennyire lenne sértő elköszönni és elmenni, vagy inkább erőltetnie kéne a beszélgetést – de Traceyvel nem barátok. Nem is igazán volt lehetőségük azzá válni.

– Sajnálom a pontversenyt – mondja végül Abby. Csúnya folytatás, habár a sebek nem annyira frissek, mintha júniusban hozta volna fel.

– Miért? Azt hittem, mindenki örült, hogy nem mi nyertünk – vigyorog gúnyosan Tracey, de nincs keserűség a hangjában. Nem úgy tűnik, mint akit túlságosan letört a hír, inkább, mint aki remekül szórakozik Abby ügyetlenségén a kis beszélgetések terén.

– A Hugrabug lett így az utolsó. Nekem az eredeti eredmény jobban tetszett – válaszolja Abby.

Tracey mosolya kiszélesedik kicsit. Nem sokkal, épp csak annyira, hogy feltűnjön a változás, ahogy az arckifejezése kevésbé tűnik élesnek tőle. De nem szólal meg, Abby pedig rájön, nem az ő stílusa az az óvatoskodás, amit eddig csinált.

– Láttam, hogy veletek utazik Granger. Neki is elmondtad ezt? Vagy még jobb, a barátainak?

Abby félig mérlegeli, vajon mennyire éri meg elmondani az igazságot, de végül úgy dönt, előbb-utóbb úgyis pletykálni fog róla valaki, így válaszol:

– A barátai nincsenek a vonaton.

Tracey tökéletesen kontrollált vonásaira egy pillanatra kiül a döbbenet, és emiatt már megérte, akármi is lesz a következménye. Abby hátat fordít. Félig várja, hogy a lány utána szóljon, csak egy picit, de tudja, hogy ez nem így működik. A folyosó végén épp akkor lép át a másik kocsiból a szőke lány – Tracey barátnője, Daphne az, végre Abby is megjegyezte a nevét. Egy hosszú pillanatig csak merednek egymásra… azután Abby elfordítja a tekintetét.

Képtelen rájönni, mit akar. Azt se tudja, hogy Tracey mit akar. De nincs ereje most ezzel foglalkozni.

Visszalépve a fülkéjükbe olyan, mintha súlyt emelnének le a válláról. Ez egy fájdalmas, de annál igazabb közhely.

Nem szól senkinek erről a kis… találkozásról.

Nem fogja elrontani a hangulatot.

(Tudja, hogy Georgina minden egyes alkalommal vicsorog, ha Tracey a közelébe ér, és nem a házaik közti ellentét miatt. Tudja, hogy Leanne felhúzza magát, ha Georgina felhúzza magát, ahogy azt is, hogy Anthony akármilyen érett, néha képtelen kezelni a feszültséget. Az első év alatt együtt töltött idő megtanította minderre.)

(Így, Abby hallgat.)