#hármasfogat

[harmasfogatcsapat]

Hármas fogat csapat, Vargyas KÖNYVKALAND DÖNTŐ Száz óra sötétség, avagy menekülés a világ elől

Kedves Olvasó!

Ha újonnan lépnél be a

Száz óra sötétség, avagy menekülés a világ elől-blog

menekülőinek körébe, tudd, hogy nem vagy egyedül! Itt biztonságban vagy. Ha felkerested oldalunkat, máris rokonlelkek vagyunk: vagy te is menekülsz, vagy menekülsz és kíváncsi vagy.

Ne lépj ki, kérlek! Nem megbántani akartunk... Mi mindannyian menekülünk: valami elől, valaki elől, vagy épp önmagunk elől. Blogunkat annak szenteljük, hogy erőt merítsünk a mindennapokhoz, a könnyebbekhez és a legsötétebbekhez is. Tudnod kell, hogy mindig van újabb és újabb lehetőség, ha az ember nem csak a szemével lát, mindig megtalálja majd. Hát üdvözlünk, kedves Ismeretlen Ismerős! Menekülésed legyen a felismerésed!

 1.

Amikor azt hiszed, hogy ennél rosszabb már nem lehet...

„Á! Közhely. Mindig lehet rosszabb, a legsötétebb rémálmodnál is van még sötétebb: éjfekete. Az emberi jellem legragyogóbb „találmánya” a nézőpont. Mert nem mindegy, hogy az éjfekete a csendességgel, nyugalommal érkező álom lehetőségét tartogatja, vagy a rémálmaid rémálmait. Minden csak nézőpont kérdése. Amíg át nem éltem a hurrikánt, a legsötétebb rémálmaim közé tartozott. Soha nem engedtem volna meg magamnak még azt sem, hogy arra gondoljak, hogy valaha átélhetem. Ma, hogy túlélője lettem, úgy gondolom, csak sötét, és nem éjfekete. Bár sok kárt tesz egy hurrikán, engem inkább épített, mint rombolt. Eddig rettegtem tőle, ma úgy vélem, megtanított arra, hogy az ember fel kell készüljön a legrosszabbra. Ha valamiről nem veszünk tudomást, az még nem azt jelenti, hogy az a valami nem létezik. Lassan két éve burokban élek... Eddig úgy éreztem, nincs szükségem senkire. Tévedtem. Ők hárman segítettek rájönni arra, hogyha nem megy egyedül, társakra van szükség. Ők segítettek túllépni a rossz időkön, szétrobbantani a burkot, ahová végső elkeseredésemben mindig elmenekültem. Hálás vagyok érte. Eddig nem volt szükségem barátokra, ma ők is az életem részei. Ott van Abby, akiről mindig is azt gondoltam, hogy csak egy 9 éves meggondolatlan lány. Hogy a lázadás nála csak egy korszak, majd kinövi. Rájöttem, hogy több annál: ő mindig azt akarta és akarja most is, hogy anyával végre kilépjünk abból a bizonyos burokból. Abby jó testvér, csak én nem értettem meg őt. Ott van Jim is, egy kamasz, aki „ellógott” a nagyvilágba. Eljött New Yorkba, dolgozik és gondot visel magára. És persze Emilia is, az első lány, aki belém látott. Ő volt, aki segített rajtam, és „jó útra” terelt. Talán szerelmet éreztem iránta, de ne legyek ennyire csöpögős. Jó, hogy így összerázott ez a hurrikános idő minket. Remélem, hogy örökre összeköt négyünket az élet...”

És igen, a nehézségek hozzák össze az embereket. A bajban látja meg az ember, hogy ki az igazi barátja. Amíg nincs baj, addig mindenki „nagylegény”. Egy ilyen csapás, mint a hurrikán megrázó és mély nyomot hagyó lehet akárkinek, nemhogy négy gyereknek. Ahogy felénk mondanák: „Ami nem öl meg, az megerősít.” – persze ez nem igaz a medvére.

 2.

New York kicsit másképp

Avagy interjú egy világutazó lánnyal

 Azt tartják, hogy New York a lehetőségek városa, ahol mindenki azzá válhat, ami valójában lenni szeretne. Ott „kolbászból van a kerítés”, így valószínű, hogy senki sem halhat éhen. De hallgassuk meg erről Emilia, a világutazó lány véleményét, aki fiatal kora ellenére egyedül érkezett az életnagyságú moziba, ahol végül nem ő lett a rendező, mint ahogy azt otthon a nagy szökés előtt képzelte. Emilia egy igazi Kevin(a), bár Kevin talán jobb napokat élt meg New Yorkban…

Kedves Emilia! A Zwarte tulp nevű iskolaújság főszerkesztője, Nathan vagyok. Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérést, és szánsz ránk az idődből, hogy megoszd velünk élményeidet a New Yorkban átélt napokról.

Ha nem találod túl személyesnek, rögtön azzal faggatnálak, hogy hogyan élted meg Juno interjúját?

Juno? – még a nevétől is kiráz a hideg. Dühít a merészsége és nemtörődömsége. Bár Juno olyan dolgokat mondott az interjúban, amiket én még nem hallottam tőle, ettől függetlenül elsőre nagyon mérges lettem miattuk. Aztán a „hurrikán” a fülembe súgta,: „Hogy több veszett el Mohácsnál.” Nem fárasztom vele magam.

 Olyat is mondott Juno, hogy ti barátok vagytok, és az apáddal is találkozott. Igaz ez?

Persze, öribarik! Bár nem igaz, hogy barátok vagyunk, de nem voltunk rosszban sem. Minden nézőpont kérdése... És végül az apám azt mondta, hogy Junot tanítja matekból, így kellett találkozzon vele.

A legjobban talán minden korodbeli fiatalt az érdekli, hogyan tervezted el a nagy szökést otthonról? Elmesélnéd nekünk?

Amikor az ember nagyon magányos és elkeseredett, mindenre képes. Valahogy olyankor erősebbek, merészebbek, praktikusabbak vagyunk. Sokáig tervezgettem a szökést, aztán azon az éjjelen elszántam magam: lejátszottam magamban a haditervet, mindent kinyomtattam,- például a ház papírjait, amivel átvertek (Ez persze nem dicsőség.)-, és már nem volt visszaút. Azt, hogy „légiparádé” lesz belőlem, és az utasoknak engem kell mentegetniük, bevallom, nem terveztem el. Mint ahogy egyebeket sem... Ha engem kérdeztek, aludjatok még egyet, mielőtt tényleg szökésnek adnátok a fejetek. Írhattok naplót a nehéz napokról, meglátjátok, ha visszaolvassátok, már nem is fognak olyan szörnyűnek tűnni.

Milyen érzés volt egy vadidegen helyen szállás, élelem nélkül, ráadásul éjszaka? Hogy érezted, beleillesz a képbe?

Akkor? Nagyon nem. Szörnyen meglepődtem az ajtóban, mivel én egy kedves öregemberre számítottam, akitől talán vacsorát is kaphatok. Helyette egy „undok”fiú fogadott. Nagyon nem éreztem magam a képbe valónak egészen addig, amíg nem találkoztam egy helyes sráccal, akinek megsérült az ujja, és nem is volt százas. Végül nála aludtam.

Hogy átvertek, és ellopták a pénzed, az még a legkevesebb lehetett. Gondolom, életveszélyes helyzetekre azért te sem számítottál, amikor otthonról elindultál. A hurrikán idején hol tartózkodtál?

A veszély sem fordult meg a fejemben, nemhogy az életveszély! Szerencsére megbarátkoztam azokkal a fiatalokkal, akik házban laktak. Seth és Abby olyat tett értem, amit eddig még senki sem. Náluk voltam a fiúval, akinél aludtam első éjjel.

Nagyon bátor lány vagy te, Emilia! Sok fiatal példát vehetne tőled, persze nem a szökésben. Köszönjük a nyilatkozásod a témával kapcsolatban. Ha újra New Yorkba szöknél, keress fel!

A legközelebbit megígérem, nem hamarkodom el. Ti se tegyétek!

  3.

Szösszenetek

Anna Woltz: Száz óra sötétség

  „Tizennégy éves vagyok. Az apám kordbársony nadrágot hord, és a kedvenc időtöltése, hogy a csillagokat bámulja. Ja, és mielőtt elfelejteném: kedden elpusztította a világot. Az anyámat Nora Quinn-nek hívják. Írországban született, és néha angolul beszélget velem.”

Zene: https://www.youtube.com/watch?v=4-MyG9_8VAg

„Hétfő reggel van. Nemrég kelt fel a nap, de mi már készen állunk a viharra. Zuhanyoztunk, reggeliztünk, fogat mostunk, és most hirtelen nem tudjuk, hogy mihez kezdjünk.”

„Egyszeriben iszonyúan örülök annak, hogy hollandul beszélhetek. Hogy az utca közepén rikoltozhatok anélkül, hogy bárki is értené. Látom, ahogy Abby, Seth és Jim megbámulnak, és arra gondolok: nézzetek csak! Ez is én vagyok. Ezek a fura hangok az én anyanyelvemben vannak.”

Zene: https://www.youtube.com/watch?v=Qjmj9aNqgG8

„- De hát pont az a jó, hogy ez New York! Itt van a Wall Street egy köpésre, és a bankok nem tudnak meglenni áram nélkül. Egész egyszerűen behívnak kétezer embert, aki ezen fog dolgozni... és akkor hamarosan megint lesz villany, nem?

- Ez egy nagyon optimista becslés - mondja Jim.

- Egy hétig is eltarthat az áramszünet.

- Majdnem félrenyelek a sötétben.

Egy hétig?- kérdezem metsző hangon. Egy hét villany és térerő nélkül? Egy hétig fog tartani, amíg összeforrasztanak pár elektromos vezetéket?”

Zene: https://www.youtube.com/watch?v=iAp0frBykkA

4.

A szökés

Avagy előnyök és hátrányok

 A statisztikák szerint évente több száz gyerek tűnik el nyomtalanul. A gyerekek szülei ilyenkor kétségbeesnek, nem tudják, mit tegyenek.

Ebben a bejegyzésben a szökés, a menekülés lesz a téma. Előnyeit és hátrányait boncolgatjuk. Jó fogódzó lehet, ha épp szökés előtt állsz, hiszen elkészítheted segítségükkel a saját szökési mérlegedet. Persze ha még nincs ilyened.

A szökésről:

Az Értelmező szótár szerint a szökés:

1. az a cselekvés, amikor valaki vagy valami titokban elmegy valahonnan, ahonnan nem akarták elengedni, vagy nem lett volna szabad elmennie; megszökés, elszökés.

2. Menekülőfutás.

3. Daganat, kelevény.

4. Táncolás.

Mi maradjunk az első jelentésnél. Mikor adjuk szökésre a fejünket?

·         Ha a szülőkkel való kapcsolatunk nem jó

·         Ha erős késztetést érzünk arra, hogy világot lássunk – itt megjegyeznénk, hogy ez nem kifogás, és nem is elítélendő dolog, csupán jellem kérdése –

·         Ha bizonytalanok vagyunk

·         Ha egyedül érezzük magunkat

·         Ha egyedül akarunk lenni

·         Ha átvernek a barátaink

·         Ha szerelmi csalódottak vagyunk

·         Egy rossz döntés következtében

A szökés előnyei:

Azért lehet jó dolog, mivel egyedül lehet az ember. Rájöhet közben arra is, hogy kik az igazi barátai, akik minden helyzetben kiállnak mellette. Új barátok megismerése is szóba jöhet, persze ez veszélyes dolog is lehet. A tapasztalatszerzés, az újmegismerése, a világlátás: fejleszti az embert, formálja. A teherbírás is megváltozhat: az ember erősebb lesz.

Bármennyire kecsegtetnek is az olvasottak, ne hagyd abba az olvasást, és kezdj el csomagolni, előbb olvasd végig a bejegyzést. Nem bánod meg!

A szökés hátrányai:

Megbánhatod a dolgot, és már nem lesz, mit tegyél. Megijeszthetsz számodra fontos embereket a meggondolatlanságoddal. Idegen helyen, országban nehezen tudod megértetni magadat másokkal, ha esetleg más nyelvet beszélnek. Ne feledd, az már nem egy nyelvóra, ahol kézzel-lábbal megértetheted magad, főleg ha a tanárnő épp anyukád kebelbarátja! Veszély érhet téged, és lehet, hogy nem lesz majd, aki segítsen rajtad.

 Nos? Hogy döntesz? Az otthonról való elszökés remek döntésnek tűnhet, hiszen van pár kecsegtető dolog benne: kalandok, egyedüllét, saját döntések, stb. Ne feledd: a szüleid féltenek, így rögtön a nyomodba erednek, vagy a keresésedre indítják a „fél világot���. Végül úgyis hazahoznak, és az nemcsak „égő”, hanem ott van még a lelki fröccs és a büntetés. Szökés helyett, inkább beszéld meg velük, hogy szabadidőben, vakációban engedjenek el rokonokhoz, barátokhoz bizonyos időre, hogy ki tudd használni az időt, pihenhess, tudj gondolkodni a veled kapcsolatos dolgokról. Reméljük, segítettünk a nagy döntés meghozásában. Szökésmentes napokat mindenkinek!

Melléklet:

Szökési mérleg minta – csak hajthatatlanoknak–:

A  szökés mellett szól

egyedüllét

tapasztalatszerzés

világlátás

 ...

A  szökés ellen szól

stresszes

veszélyes

bizonytalan  kimenetelű

„égő” is lehet

 ...

Folytasd csak bátran! ; )

 Hármas fogat csapat: Borbáth Attila-Szilveszter, Máthé László, Pakucs Attila

Vargyas, Borbáth Károly Általános Iskola,

VII. osztály (mindenki)

Vezetőtanár: Bedő-Egyed Anna-Ildikó, 0753695902, csakcsel@yahoo.com

[cineplex51]

Dunkirk: Az ötlet, hogy a parton rekedt emberek kijutását bemutassák, a lehető legminimálisabb háborús filmekre jellemző klisék felhasználásával, egyszerűen zseniális. Ez köszönhető elsősorban a remek cselekményvezetésnek. A dramaturgia ugyan össze vissza ugrál órák és napok között, mégis az események szorosan összefüggnek és vége felé ezek a jelenetek össze is kapcsolódnak egymással. Ez a fajta történet mesélés számomra fantasztikus élmény volt. A látvány egész egyszerűen csodálatos. A kissé borongós környezet, remekül reflektál a katonák hangulatára és úgy alapjában véve erre az egész helyzetre amibe kerültek. A ruhák, a házak, a hajók, a járművek és minden egyes elem a lehető legkorhűbb lett. A víz alatti képek csodálatosak, ugyanakkor félelmetesek és kellemetlenek is. Kellemetlenek azért, mert nem finomkodtak a készítők. Ha egy hajónyi ember víz alá került, akkor az meg is mutatták rendesen, volt itt fulladozás, levegőért kapkodás, egymás hegyén hátán mászás, csakhogy előbb juthasson ki egyik-másik. Az emberek legjobb és legrosszabb tulajdonságai kerültek a felszínre ebben a szinte kilátástalan helyzetben. Önzetlen segítségnyújtás éppúgy akadt, mint önző, a mások életére fittyet hányó magatartás. Ami nem is csoda, hiszen a háború kifordítja az emberi lelket, megnyomorít és tönkre tesz, ha túl is éled akkor sem leszel ugyanaz az ember aki voltál és ezt remekül sikerült bemutatni. Ezt többek között a kiváló színészi játék hivatott elősegíteni és atya ég ez mennyire jól sikerült már. Az atmoszférát megteremtő hármasfogat már rutinos a rendezővel való munkában, az operatőr Hoyte Van Hoytema másodszor dolgozott vele együtt és ez a képi villágon nagyon is látszik. Vannak hasonlóságok a Csillagok között és a Dunkirk között, ha a fényképezést és kamerakezelést vesszük. De ha a vágást nézzük, akkor sokkal inkább érezni ezt és nem csak e két mű kapcsán. Ami nem is csoda, mivel Lee Smith sokkal régebb óta tart Nolannal, már a Batman: Kezdődik! óta ápolják ezt a csodálatos munkakapcsolatot. Akár csak Hans Zimmer, aki igen hangulatfokozó aláfestést készített a képek alá. A magam részéről imádtam a filmet. #dunkirkmovie #film #nagyítóalatt https://www.instagram.com/p/Bv51ydCg4kx/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=10ebeq94xn083