#fuvolát

[versinator]

Elámuló ringatsz

Jégkristály gyarmatát ömölne elhanyagolták Érverése szükségesnek bajszom befonták Májfoltos fonalkák fölfakad alkudná Ölébül letörten fezt vágná Tilinkóját ömölt ciril sörényét Kihunynának szúrjam meggyújtja füttyét

Zálogba zárná kúria túléltük Másat záróra hallali kettőjük Gyermekkorunk bemászok merengsz kivigyáz Sarkantyúja hegyük ömölve rendház Kamráin növelni rávetni ébredését Berúgnak casals hangulatot hűsét

Céhe külügy tüntetéshez sugárkák Szertartás reményből vázlatok rúgták Kiűzi hajlón setétes feldobná Forintos felkapott szemfájdítón otthonná Viteted időnyerés ripacs gyűrűjét Rengetegnek hoppsza programja zengését

Müve felnyögött műfaj fűztük Közlegelő enyeleg mellesleg hozzávesszük Füledhez fuvolát ismerj parcelláz Pólya flóta tornyosult trilláz Árvalányok érdesíti rozskenyér mécsét Untan lezárvák jankó vermét

Rettentőbb könyökünkön rámlehel pofák Tiszteltetem azúrral elájul politikák Pilláimra parázslik érdemei zárná Vágjanak döfték igyekszel csókolná Szóknál halassza korlátja allét Gyásztalan vonalakból görbehátu űrét

Prések asztalszélen díszlik megfejteniük Névjegyek kúti ezüstté megérdemeltük Hírlapokban virágtól koccint hatszáz Beadja szónoklata bankóval fuvoláz Munkapártot megbolondulhat dögöljenek tündérét Elkeseredett sújtva bírnám utcaszemét

[subdimension]

Ez a pürés korszak nagyon jó, amíg az ember benne van nincs is tudatában mennyire az. Élvezd ki.

A gyerek mostanában terapteutának készül. Fogalmam sincs ezt honnan szedte, de ugyanúgy rejtély, hogy miért kezdett el fuvolát tanulni. Hogy finoman fogalmazzak a zenei érzék nem genetikailag kódolt a családban.

A gyerek zseblámpával olvas a takaró alatt éjjelente és novellákat ír házifeladat helyett délután. Kibaszott büszke vagyok rá, miközben nem tudom, hogy kéne felelős szülőként reagálni: éjjel aludnia kéne ugye az egészsége miatt, novellákat írni meg a házi után és nem helyette. Különösen nehézzé teszi a dolgot, hogy én is pont ezt csináltam 12 éves koromban.

[metalindex-hu]

Blood Rainbow: Upheaval (2020)

Blood Rainbow: Upheaval (2020) - https://metalindex.hu/2020/12/09/blood-rainbow-upheaval-2020/ -

A fővárosi Blood Rainbow formációt azt hiszem, nem kell különösebben bemutatnom, hiszen ugyanabban az ismert hazai death metal halmazban mozognak 18 éve, mint például a Age of Agony, az Angerseed, a Gutted vagy éppen a 2012-ben sajnálatos módon feloszlott Casketgarden.

A Szalai Ádám vezette zenekar első komolyabb anyaga a 2004-es Lethal Message volt (ami sajnos csak szerzőiben, írott CD-n jött ki – érdemes lenne újra kiadni, mert bár nem olyan komplex és technikás, mint a később érkező albumok, attól még nekem ez a kedvencem tőlük). Egy évre rá a Smelteries of Damnation (szerzőiben, majd a Nail Records égisze alatt), aztán 11 év után az Upheaval digitálisan, amit az elsősorban hazai underground metalokra szakosodott Neverheard Distro adott ki limitáltan, normál CD- illetve digi-pack formátumban, idén pedig újrakeverve hanglemezen is. Mellesleg a brigád első két nagylemezéről anno a Nuskullra írtam kritikát, linkek a kritika alatt!

Akik azt állítják, hogy a death metal a kitaposott ösvényen halad és arról nem térhet le őszintén, vagy elveszíti azt, amiről szólnia kellene, nos, ők nagyon el vannak tájolva vagy pedig egyszerűen begyöpösödöttek! Hogy miért indítom így a kritikát? Az új Blood Rainbow komplex zenéje olyan hangszerekkel vegyült, amelyek ha nem is teljesen stílus-idegenek, de valljuk meg őszintén, nem szoktuk együtt emlegetni a szaxofont (Pásztor Ákos), a trombitát és fuvolát (Ember Péter) vagy a spanyolos gitárokat, népies dallamokat a komplex death metallal. Pedig az Upheaval tartalmaz ilyen hatásokat, ahogy energikus, power-es, heavy-s kiállásokat is, no meg a kísérleti jelleg is új szárnyakat kapott.

Rendben, Juhász Flórián (ő játszotta fel a lemezt tapping technikával) feszes basszusai alapjaiban progresszív jelleget kölcsönöz a zenének – nem beszélve egyedi gitárjátékáról, aminek köszönhetően a Blood Rainbow soha nem volt sorolható a tipikus hörgés & riffek halmazába. Igaz, a skandináv dallamvilág és az éles riffek mindig is meghatározók voltak a csapat életében, de a legutóbbi anyaggal látványosan túllépték eddigi határaikat, és valljuk be őszintén, voltak és lesznek, akiknek ez már túl sok (volt). Nekem is idő kellett, mire átrágtam magam az anyagon és maradéktalanul be tudtam fogadni, ugyanis nagyon tömény és komplex, igényli az újra- és újrahallgatást.

A másik kérdés, amit az olvasóban logikusan felmerülhet: miért is írok egy hároméves anyagról? Mert aktuálissá vált, ugyanis a Neverheard Distro december 5-én újra kiadta 100 példányra limitálva hanglemezen. Az anyagot a német Kohlekeller Studioban keverték újra Kai Stahlenberg (aki olyan csapatokkal dolgozott együtt, mint a Benighted, a Powerwolf vagy éppen a Crematory) szakértelme segítségével, és valljuk meg, brutálisan szól! Régen hallottam ennyire durván és egyben tisztán megszólaló lemezt. A külsőségek megegyeznek a 2017-es CD verzióval, amit Havancsák Gyula tervezett; most ebből a hanglemez miatt még nagyobb borítót kapunk, illetve egy 90×30 cm-es posztert és az első 50 rendelő egy felvarrót is, de meséljenek helyettem a képek:

A skandináv dallamvilág találkozik a neoklasszikus power húzásokkal, amelyek dallamos death metallal és kompromisszumoktól mentes grind-pörgetésekkel egészülnek ki. Fekete és véres, mégis a rengeteg furcsa zenei megoldás miatt színessé válik és furcsa kafkai hibriddé vedlik. Komplex jellege végett úgy is maximális pontot kell rá adnom, hogy nekem a Lethal Message a mai napig jobban tetszik, és a Smelteries of Damnation témáiban is szívesebben veszek el. Az Upheaval egyszerűen nehéz anyag, nem adja magát elsőre, és nagyon nehezen ki- és megismerhető album, amit nem elég csak felületesen fülelni, mivel számtalan meghökkentő vagy elsőre oda nem illő (ám idővel mégiscsak összeálló és egészet alkotó) megoldással támad rá a gyanútlan hallgatóra. A szövegek elgondolkodtatók, tehát ilyen téren mindenképpen fejlődtek, bár korábban sem a belezés volt az elsődleges téma!

A lemez 2017-es, CD verziós streamingjét itt csekkolhatjátok, de az újrakiadás – logikusan – fényévekkel jobban szól!

Mivel erősen limitált a kiadvány, fogalmam sincs, hogy mennyi elérhető még belőle, mindenesetre a neverhearddistro@gmail.com címen lehet érdeklődni a lehetőségekről és az árakról. Amúgy NHD Balázs nagyon belehúzott mostanság, hiszen a kultikus hazai Extreme Deformity (később Strong Deformity) Internal albumának is most jött ki egy limitált hanglemezes verziója, bélyeggel, képeslappal, ‘zine-nel és minden egyéb nyalánksággal együtt!

A két fentebb említett nuskullos kritikám:

Blood Rainbow: Lethal Message https://nuskull.hu/lemezkritikak/blood-rainbow-lethal-message/ Blood Rainbow: Smelteries of Damnation https://nuskull.hu/lemezkritikak/blood-rainbow-smelteries-of-damnation/

Megjelent digitálisan, limitáltan CD-n és hanglemezen

Neverheard Distro: http://neverhearddistro.blogspot.hu/ https://www.facebook.com/nhd666 https://neverhearddistro.bandcamp.com/ neverhearddistro@gmail.com

Blood Rainbow: https://www.facebook.com/bloodrainbow

A1 Born of Gods (1:12) A2 Debauchery, Fall, Expulsion (4:17) A3 Outcast from Eden (4:39) A4 Harpoon and Sonar (5:49) A5 Conquistadors (4:36)

B1 Stalingrad (7:31) B2 Rolling Sand of Alam Halfa (6:07) B3 Indestructible Armor (6:48)

[mydreamingdays]

"Sem születni, sem meghalni nem szeretünk. Mindkettő nagyon nehéz. Az egyik azért, mert nem tudjuk, hová kerülünk és mi lesz velünk - minden új és ismeretlen még. A másik pedig, mert nem tudjuk elengedni a régit. Ragaszkodunk mindenhez, még akkor is, ha rossz, mert nem tudjuk, lesz-e másik. Még mindig jobb a megunt keserves régi, mint a semmi. Világhírű zenebohócunk híres mondása: "Van másik!" Láttad őt? Gonosz bohócok elvették tőle és összetörték a hangszerét. Ott maradt szegény kifosztva, szomorúan, zene nélkül, de a kabátja alól mindig előkapott egy új hangszert: kis fuvolát, kis trombitát, kis harmonikát, kis hegedűt, és játszott tovább. Csodálatosan! A zenét nem tudták megölni. Azt kiáltotta, boldogan és büszkén: "Van máááásik!" Mindig van másik. Tél után tavasz, éjszaka után reggel, betegség után gyógyulás, és halál után új élet jön. Húsvét van! Nézd meg a fehér és rózsaszín virágos fákat, a rügyeket, a sárga aranyesőt. Színes lett a világ és illatos. Érzed? Ez nem csupán virágillat, hanem az újjászületés mámora. Az egész természet azt kiáltja: VAN MÁÁÁÁSIK! Friss! Új! Reménykedő! Élettel teli! Csukott arcodat fordítsd az égre: újra meleg a nap, és langyos az eső. Érzed? Minden újjászületik. Te is - csak vedd észre, kérlek! Hogy nemcsak halál van, hanem születés is. A feltámadás nemcsak a hívők ünnepe, hanem minden emberé. A tiéd is. Rádöbbenhetsz, hogy erősebb vagy, mint a halál, és arra is, amit az eredeti görög szó, az anástasis jelent: "újra lábra állni". Benned van az erő, az Élet ereje, hogy újra lábra állj. Élő lélek van benned, nem lehet téged legyőzni. Játszd tovább a zenédet! Szépen, vidáman." (Müller Péter) #mullerpeter #müllerpéter #idezet #idézet #idézetek #idezetek #idezetmindennapra #idézetmindennapra #idézetcsakneked #idezetcsakneked #idezetmindenkinek #idézetmindenkinek #quotes #quote (helyszín: Budapest, Hungary) https://www.instagram.com/p/B-960vRBiDC/?igshid=1i2yek7rot6w7

[nemmondommegannacska]

Lájti nap,  Majom támadás

2020.02.29 szombat 

Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag felriadok 4:15-kor. Mivel nem is tudok visszaaludni, pörög az agyam, ezért amikor 5:15-kor csörög a vekker, nem okoz különösebb traumát.

Végre elmúlt a menstim, rögtön ki is használjuk :) Bírom, hogy teljes kómában, félálomban is, félholtan is csodálatos orgazmusokat tudunk produkálni. Szerintem a tantrát mi taníthatnánk :D

Bár asszem ilyen tantárgyunk nem is lesz 

A jóga órát most nem az a tanár tartja, aki tegnap, hanem egy teljesen másik srác – sokkal kevésbé cuki, de atttyyyyaaaaaaééééég! Annyira de annyira jól oktat! Pontosan ez az, amit szerettem volna, amit ettől az egész kurzustól várok! Ez az, amiről Gábornak meséltem, hogy Zsolt otthon így oktat. Elővesz egy darab ászanát, vagy annak csak egy részletét és baromi részletesen belemegy. Egy karemelést, egy előrehajlást vesézünk ki, elemzünk, ízlelgetünk teljes mélységében. Minden idegszálammal koncentrálok, minden izmomat a feladat szolgálatába állítom. Én már tudom, én már ezt tanultam, és mégis…..rögtön megvilágosodok, hogy 6 év jóga gyakorlás után pl lefelenéző kutyából sose tudtam értelmesen előre lépni. 

Megmutatja a tipikus hibákat, amikor azt mondja, hogy vegyünk elő téglát, biztos vagyok benne, hogy azon fogunk támaszkodni, hogy könnyítsük a kivitelezést, de nem! Csak leteszi, hogy megjelölje, hogy na ezt kell átlépni, ez a helyes útja a lábnak, a térd ne menjen ki oldalra. Iszonyat izomlázam lesz, de nagyon elégedett vagyok!

Végre elhangzik a szájából, hogy ez a kurzus nem arról szól, hogy gyakoroljuk, hanem, hogy megtanuljuk mélységében az ászanák helyes kivitelezését és a hibajavítást. Aztán lesz 10-20-30-x évünk gyakorolni.

Ha viszont nem a helyes kivitelezéssel csináljuk, akkor hiába mindennap gyakorlunk, 10-20-30 év múlva se lesz lófasz eredménye!

Elment az áram, tehát az a tervem, hogy kicsit netezek a kávézóban kútba esett. De nagy szerencse, mert úgy elfáradtam, hogy inkább egy fél órára ledőlünk Gáborral aludni. Összebújunk és mindketten mély álomba zuhanunk (este miért nem megy vajon ez a lehunyom a szemem és máris bekómálok dolog?)

Amikor szól az ébresztő, 10 percünk marad óra kezdésig, és totál kótyagosak vagyunk mindketten.

Kicsit kapkodósra sikerül emiatt a készülődés – Gábor már kilép az ajtón, amikor én rájövök, hogy még vissza kell szaladnom valamiért. Szöszölök a szobában, keresem a nemtudommit, (vagy pisiltem? Már nem emlékszem)… a lényeg, hogy amikor kijövök a szobából, az előtérben ott csücsül egy bazi nagy MAJOM!

Alapértelmezés szerint, az állatimádatomnak köszönhetően nagyon cukinak tartanám és ujjonganék, hogy ilyen különleges vendégünk akadt, de egyrészt Jivasu doki az első napon óva intett minket, hogy messziről kerüljük el őket, eszünkbe ne jusson barátkozni velük, mert vadak, a fekete fejűek nem is annyira, de bezzeg a piros fejűek! Na, azok az igazi köcsögök! Másrészt a 20 perc alvás többet ártott, mint használt, szóval a szemeim és egyéb érzékelő szerveim nincsenek abban a készenléti állapotban, hogy egyáltalán felmérjem, milyen színű a feje a szerencsétlen állatnak, azt se tudom, hogy Gábor vajon melyik helyiségben tartózkodik,  szóval azonnal, minden átmenet nélkül pánikszerűen elkezdek visítani: MAJOOOOM! Itt egy majoooooom! Bejött a majoooooom! :D

Bemenekülök a belső szobába, szabad utat engedve a kispajtásnak a kijárat felé. Hallom, hogy Gábor is ordít, hesegeti ki a jószágot. Amikor kiszaladok a gangra, hogy mizu, akkor fogom föl, hogy a kis köcsög ellopta az asztalról a felbontott, méregerős chilis lays chipset.

Dobogó szívvel és visítva röhögve próbálok videót készíteni az esetről, végignézem, ahogy szétosztja a haverok között, vannak vagy 6-an, egész majom horda, ráközelítek, kommentálom, aztán amikor vége a jelenetnek jövök rá, hogy nem sikerült felvenni semmit, most kapcsolom csak be a kamerát.

Az adrenalin jobb, mint két kávé, csak most mindentől ijedezek, majmok elkotródtak, cuki kutya megjelenik a színen, de halálra rémülök tőle :D Aztán amikor visítva röhögve túlvagyok a traumát, csinálok róla egy videót.

https://www.youtube.com/watch?v=PemSsNuoCQg&list=PLWzTF4McVm10-HmxTY_54DQcO_8km3JkP&index=7

Újra ellepik az emeletet a majmok, a kávézó bejáratától vezet le a lépcső a jóga terembe, de nem merek lemenni, mert jönnek a majmok :D

https://www.youtube.com/watch?v=jb07mkLTtDY&list=PLWzTF4McVm10-HmxTY_54DQcO_8km3JkP&index=5

Shatkarma, aztán nem kell messzire menni, Jivasu dokival folytatjuk a consciosness-awareness-self-mind-ego-brain-thoughts-meditaton-silence-sound-energy-vibration-nada fejtegetést.

Ebéd után Gáborral kimegyünk a hídon, ez az első alkalom az érkezésünk óta, hogy kimerészkedünk az ottani világba az ashram sokkal elfogadhatóbb körülményei közül.

A kép a szokásos, csak már nem feszülök annyira rajta: mindenféle járművek őrült kavalkádja, folyamatos fülsüketítő dudálás,  járda nélkül Istenkísértés az út szélén a séta, a legrosszabb pedig a kipufogógáz és az orrfacsaró szmog.

Elkezd esni is, de az nem zavar. A Gangesz parton cuki csíkos mókusokat látok, ez újdonság. A földön fetrengő emberek, az árusok, meg a szemét nem az. Mondjuk itt nincs „annyi” szemét…..

https://www.youtube.com/watch?v=c7WVyWXawPI&list=PLWzTF4McVm10-HmxTY_54DQcO_8km3JkP&index=4

Találunk egy hangszer boltot és veszek egy fa fuvolát! 

Naaaa! Hát már nem volt hiábavaló az expedíció! Gábor talál magának flip-flopot (lábujjas tangapapucs) YouTube felirattal, veszek hajszárítót, aztán egy tuk-tukkal visszamenekülünk a hídig, ahonnan gyalogosan besétálunk.

Az eső miatt elhalasztják a kinti programot, helyette közös filmezés: a jóga eredetéről szól és valahogy nagyon megfog. Talán kezdem megérteni, hogy mi van….hogy miért vagyok itt…..hogy miről szól ez az egész…..próbálom feloldani az ellentmondást, hogy hogy lehet ez az ősi és csodálatra méltó filozófia és tan és tudomány ennyire messze a jelenlegi valóságtól – amit itt Indiában tapasztalok.

Maga a film nem akkora szám, de az érzések, amik közben átjárnak…..amikor a kundaliniről, a védákról, istenekről, nadikról,  ászana gyakorlásról, meditációról, megvilágosodásról beszél, kezd a rendszer kirajzolódni bennem. A jógaszőnyeg kupac tetején ülök (Peter mellett lestoppoltam a legjobb helyet) G még a harmóniumot próbálgatta, szóval mellettem nem, de előttem pont le tudott ülni. A film közben elkezdtem finoman simogatni, masszírozni a nyakát, vállát, ő pedig az ölébe vette  a lábamat és masszírozta – és csodaszép érzések jártak át! Hogy ez az egész sokkal magasabb, és sokkal mélyebb, mint gondoltam. Boldog vagyok, hogy itt lehetek. Boldog vagyok a kis fuvolámmal, az életemmel.

Reggel, a 4 órás ébredés után még mindig a „mi a faszt keresek én itt” érzések dolgoztak bennem. Éreztem, hogy taknyos vagyok, arra ébredtem fel, most már eszembe jutott, hogy folyik az orrom. A testem lázad.

Annyira drasztikus változásokba raktam magam, annyira hirtelen, hogy ez sokk. Kicsit sírtam is.

A hajnali kelés. A hús hiánya. A csak angolul beszélés. Hogy folyton van valaki körülöttem. Az idegen ágy, idegen otthon. Mindenféle hiányok. Mégiscsak egy vállalkozást vezetek, egy kicsit kontrol freak vagyok, most tanárok, szabályok engem kontrollálnak. Rengeteg új tanulás. Sok ez. Félelmetes ez. Az akarás, ahogy mindig belehajtom magam valamibe, valamit mindig akarok….

A fű hiánya, az esti rituális spanglit csak úgy egyik napról a másikra elhagyni...

Látom, ahogy a sejtjeim néznek hülyén egymásra – te, most mi van? Ez most jó? Ez most rossz? Lázadjunk? Támadjunk?

Jó helyen vagyok, jó dolgokat csinálok, de ez az életmód váltás nagyon hirtelen.

A film alatt úgy érzem átlendültem. Megbékéltem.

Utána mondta is Gábor, hogy teljesen "megShivásodtam" . Másképp beszéltem az emberekkel. Feltöltődtem szeretettel. Ahogy ott ültem és simogattam Gábort, nagyon erős szeretet érzés öntött el. Szerettem….őt is, a többieket is, a tanárokat is, az otthoniakat is, apu rengetegszer eszembe jut, amikor egy gitárt kaptam ma a kezembe be is könnyezett a szemem.

Holnap nem kell kelni, holnap szabadnap, nincs egyetlenegy óra sem.

Pihenünk.

[kooneekoo]

Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben

„Csak a derű óráit számolom”,   mondta pár szó s egy vasrúd a falon,   a napóráé. Láttam én is a   latin szöveget, s lelkem bánata   irigyelte a vidám öreget,   aki oly bölcs betűket vésetett   a buta kőbe… Bár, ki tudja, nem   rögtönzés volt-e csak, szellemesen   dacos sugallat az a gondolat?   Dac és sugallat bennem is akadt   egykor, de az árny mindig sulyosabb   maradt a fénynél… A felhők fölött   kellett volna elfogni az örök   tündöklést! a nap arany árvizét,   tengerét! az édes könnyelmüség   lepkeszárnycsókú pillanatait,   s főképp azt, melyben a mámor lakik,   az ifjú gyönyört, melynek kései   mása most annyi váddal van teli:   a szeszként libbenőt, a legvadabb,   a villámgyors tigris-szitakötőt,   a kékzománc tüzet, a zizzenőt,   ki kedvesével a kéj nyolcasát   gyűrűzve libben láng-deleken át   s alkonyi csöndön!… Tavak, mocsarak   szittyói közt, szikrázó ég alatt   ma is szállok én… csak testben öreg…   (Nono! – mordúl bennem a szörnyeteg   igazság)… Igen, azt a testtelen   úszást, lebegést kéne, istenem,   utólérni, a könnyűt, úgy, amint   a gyermekkor csinálta, most, megint:   a sellőkét a vízben, szúnyogét   fátyolködében, csak az örök ég   örök hajósa lenni, ahogyan   ma is visz a képzeletem-agyam,   valahányszor párologtat-emel   a kép, mint karmestert a pálca, mely   fuvolát zendít s kürtöt s hegedűt!   Óh, igen, a fényt, napot, a derűt,   illatok táncát, szélhalk őzikét,   s fent a kékben a habos gőzökét,   azt kellene most visszahozni, hogy   átjárjanak uj, forró áramok,   nem a grönlandi szörnyek, nem ezek   a jegesmedve s rozmár hidegek,   melyektől annyit szenved a szegény,   hogy a pokolba vágyik, s annyit én; –   kinti rémüktől félve hallgatom   Mozartot, s tűnődöm a tavaszon   vagy akárcsak a mult nyáron (pedig   az is vén volt már, ötvenötödik!):   és felsóhajtok: gyógyíts meg, Zene,   te, Mindenségé, édes üteme   a fájdalomnak, Varázsfuvola,   varázsjáték, te, tündér mámora   hitnek, reménynek: árnycsík a falon   a nagy fényben, s a szívben nyugalom   s üvegparázsként égő sugarak   az élő lomb tengerzöldje alatt,   s bölcseség, a vidám öregeké,   amilyen azé lehetett, azé   a napórásé, ki – „Non numero   horas nisi serenas!” – drága jó   intelmét adja, még most is, tanácsul: „Csak derűs órát veszek tudomásul!”

[czeloth]

Interjú Détári Anna

Régi kedves ismerősömmel, pályatársammal, Détári Annával készítettem egy beszélgetést. Ismeretségünk még Anna zeneiskolás éveire nyúlik vissza, ekkor találkoztam vele Schweitzer Ivánné, (Juli néni) Gyakorlati tanítás vezetőnk óráin, persze, mint zeneiskolással. Útjaink jó ideig párhuzamosan futottak, de - ahogy az gyakran lenni szokott ezen a pályán - egy idő után szem elöl tévesztettük egymást. Az utóbbi időben Anna egyre többet hallatott magáról, ekkor kerestem meg és készítettünk egy rövidebb, bevezető jellegű beszélgetést egyik koncertje, egész pontosan saját versekkel ötvözött szólófuvolaestje kapcsán. Most úgy döntöttünk, hogy egy nagyobb beszélgetés keretében megpróbáljuk összefoglalni eddigi pályáját, és előrevetítjük lehetséges terveit. Annyit azért előre kell bocsájtanom, hogy tartalmilag nem szokványos anyagot sikerült készítenünk. Egészen biztos, hogy az interjú nem csak a 2015ös év, de talán a blog legérdekesebb cikke.

Mik voltak a zenével kapcsoltos első benyomásaid? Détári Anna: A zenéhez nagyon hamar közel kerültem. Az családi legendák szerint egy otthon talált furulyán, és egy másfél oktávos játék zongorán a TV reklámok zenéit, és minden egyéb általam hallott dallamot kikeresgéltem. A zongorácskára még emlékszem is, addig nem nyugodtam, amíg pontosan meg nem találtam azokat a hangokat, amiket hallani akartam, órákig pötyögtem a körömnyi kis billentyűkön. Az általános iskolában a zenei osztályba írattak, és a családom aztán örökölt egy pianinót, innen pedig egyenes út vezetett a zeneiskolába, ahol Rozsnyai Erika néni növendéke lettem. A zongorázást nagyon élveztem, rengeteget játszottam, keveset gyakoroltam, közben pedig az Egyetemi templom kórusában énekeltem, amit Dauner János atya vezényelt. Ez az ének- és zenekar rendkívül színvonalas, nagy létszámú együttes volt, komoly műveket tanultunk be és adtunk elő egész estés koncerteken, és ez hamar természetessé vált. Mivel kicsi voltam, és szopránt énekeltem, általában a fuvolák mögött álltam a fellépéseken, és emlékszem, hogyan figyeltem őket, és mennyire elbűvölt a hangszer hangja. Tizenegy-tizenkét éves lehettem, mikor kitaláltam, hogy szeretnék megtanulni egy másik hangszert a zongora mellett. Csellózni vagy fuvolázni szerettem volna, de a zeneiskolában nem volt hely egyik tanszakon sem. Végül félévtől megüresedett egy hely Sweitzer Ivánné, Juli néninél, és így eldőlt, hogy fuvolázni fogok. Azt hiszem Juli néni nélkül soha sem lett volna belőlem fuvolás. Az ő hihetetlen stílusa és szakmai tudása nagyon nagy hatással volt rám, folyamatosan a termében lógtam, amikor csak tehettem, hallgattam a többieket, és amikor egy óra elmaradt, már álltam is felhang-képezni.

Hogyan terelődtél a fuvolás pálya felé? Détári Anna: Nem emlékszem pontosan, hogyan született a döntés, hogy fuvolás leszek. Annyira egyértelműen követték egymást az események, hogy bennem fel sem merült, hogy mással is foglalkozhatnék. A felvételim évében volt Országos Fuvolaverseny, a budapesti fordulón Doppler Nocture-jét játszottam, és a szünetben Gyöngyössy Zoltán odament a tanáromhoz. Fel van véve a Bartókba – mondta – csak jöjjön el a felvételire. És nem mentem el. Juli néni jobb helynek tartotta Kecskemétet, és a Dratsay házaspárt, így ezt az epizódot el sem mondta nekem, Gyöngyössy tanár úrtól tudtam meg évekkel később, mikor a főiskolán a növendéke lettem. Nem tudom, hogyan alakult volna a szakmai karrierem, ha akkor a Bartókba megyek, de gyakran elgondolkozom rajta, mi alakult volna másként. Így viszont a Kodályban kezdtem tanulni Berényi Bea növendékeként. Ezek az évek először ízleltették meg velem a professzionális zenész-lét stresszét, a teljesítés kényszerét, nagyon más világba kerültem, mint a zeneiskola szeretett teli légköre. Az érettségimen Sáry József elnökölt, ekkor találkoztunk először, és ez a szakmai kapcsolat indította el a kortárs zene iráni érdeklődésemet. Olyannyira, hogy a főiskolai szakdolgozatomat az ő fuvolaműveinek elemzéséből írtam, és a diplomahangversenyen műsorra tűztem Soledad című művét. De életem legmeghatározóbb mesterével a főiskola második éve utáni nyáron, Debrecenben találkoztam egy kurzuson. Gyöngyössy Zoltán a kurzus tíz napja alatt lebontotta és újra felépítette azt, amit addig a fuvolázásról, technikáról, hangképzésről gondoltam. Amikor bementem az első napon, rengeteg anyaggal, az első öt hang után leállított és nekiállt velem hangképezni, és abba sem hagytuk ezt a nyolcadik napig. Emlékszem, kért valamit, és én a szemem sarkából figyeltem az arcát, hogy reagál, jó-e az, amit csinálok. Leállított, és megkérdezte: neked tetszik ez a hang? Nem feleltem azonnal, mire folytatta: ne az érdekeljen, hogy nekem tetszik-e. Ez a te hangod, neked kell jónak találnod. Ha tényleg arra mész, hogy gondolkodás nélkül teljesítsd, amire kérlek, akkor holnap hozok egy doboz kockacukrot, és kapsz egyet, ha ügyes voltál! Végül hozzátette: nem az oviban vagyunk. Attól kezdve minden órán, mikor nem maximálisan magamra figyeltem, ő pöckölt egyet az ujjával, minta egy cukrot passzolna oda nekem. Egy életre szóló lecke volt. Mintha tíz nap alatt egyszerre kaptam volna meg több év fejlődését. Gyöngy egy újfajta gondolkodási struktúrát tanított, filozófiát, és életszemléletet a fuvolázáson keresztül. Ahogy ő mondta mindig: a fuvolázás az én filozófiám. Soha nem éltem meg korábban, és később sem olyan ugrásszerű pozitív fejlődést, mint amit a vele való találkozás jelentett. A főiskola utolsó évét már az ő növendékeként végezhettem, és további két évet a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, azt hiszem, hogy ez az a három év, ami teljes egészében megalapozta a szakmai tudásom és hozzáállásom. Van egy kis füzetem, ahová lejegyezgettem az instrukcióit, tanításait, gondolatait és természetesen az aranyköpéseit is. Mai napig újra és újra kinyitom, a mai napig segít. Arra gondolok: mit mondana erre Gyöngy? Aztán gyakran látom maga előtt az ujjait, ahogy a képzeletbeli cukrot pöcköli felém.

Milyen szakmai és emberi benyomásokból építkeztél még fuvolásként? Détári Anna: Meghatározó fordulópont volt az Auréle Nicolet-tel való talákozás. Berio Sequenza- t játszottam neki a pesti kurzusán, ami az egyik kedvenc darabja, így szerencsémre bőségesen szánt rá időt. Az elképzelés és a gesztusok fontosságát tanította. A darabot először el kellett „énekelnem”, kiabálnom a dinamikai reihe-ét tökéletesen betartva. Aki ismeri a darabot, azt tudhatja, hogy ez szinte teljesen lehetetlen. Mindenesetre a rám szánt egy órából 45 percet kiabáltam, negyed órát fuvoláztam, és teljesen elégedetten távoztam.

Mihez kezdtél diploma után? Általában a fuvolások előtt 3 út áll: zenekar, tanítás, vagy koncertezés - vagy ezek kombinációja. Azt hiszem a koncertezés a legnehezebb kenyér Magyarországon, fiataloknak még mindig kevés a lehetőség. Arra gondolok, hogy ez egy elég nehéz pillanat amikor egy hangszeres hirtelen kikerül az iskolákból - így van ez ma is, és így volt régebben is… A Te esetedben ez hogyan történt? Détári Anna: A pécsi diplomám után megpróbáltam a felvételit a DLA-ra, akkor 18 embert vettek fel, és én lettem a tizenkilencedik. Őszintén szólva teljes pánik lett úrrá rajtam, mikor a nyár a végéhez közeledett, nem igazán tudtam mit kezdeni magammal. Szeptemberben felhívtak, hogy vállalok-e egy zeneiskolai félállást, és mivel nem volt jobb ötletem, elfogadtam. Hat évet tanítottam Diósdon a művészeti iskolában, és ez a hat év pont elég volt arra, hogy rájöjjek: ez az életmód nem igazán nekem való. Pár évvel később elkezdtem tanítani Nagykovácsiban is, az American International School of Budapest iskolában, ott a mai napig is tanítok angolul fuvolát.

A kortárs zenéhez tehát meg volt a kapcsolatod. De - gondolom - kortárs szerzőkkel is kapcsolatba kerültél… Détári Anna: Nem találtam a helyemet, nem volt igazán meghatározó csapásvonal. Dolgoztam kisegítőként az Operett Színház zenekarában négy évig, hakniztam itt-ott, és évről évre megpróbáltam adoktori felvételit, újra és újra sikertelenül. 2009-ben találkoztam Nagy Ákos zeneszerzővel, akivel egy nagyon gyümölcsöző kapcsolat indult. Ákos nagy vehemenciával szervezte a koncerteket, így rendszeres fellépési lehetőséghez jutottam, eljátszottam az összes fuvolaművét.

Nagy Ákos - Soli(e)tude, Fuvolamaraton az A38 hajón, 2014

Amikor ezt az interjút előkészítettük elhatároztuk, hogy mindenképpen beszélünk egy olyan kérdésről, amely Téged személyesen is érint. Détári Anna: 2010 nyarán a Művészetek Völgyében volt két koncertem, az egyik szólóest, a másikon Matuz Gergővel játszottunk közösen. A koncert után kezdtek furcsa érzeteim támadni, nem indultak jól a hangok, diszkomfortos volt a hangképzés, de akkor ezt betudtam a hangképzés hiányának és a fáradtságnak. Két héttel később már egyetlen hangot sem tudtam megfújni a hangszeren. Ha megpróbáltam, a szám teljesen másként reagált, összerándult a felső ajkam, és nem voltam képes megtartani a befúvónyílást. Eleinte csak annyit érzékeltem: nem működök, nem tudok fuvolázni. Az, amibe belefektettem az elmúlt 15 évemet, megszűnt létezni.

Sikerült végül meghatározonod, hogy voltaképpen miről van szó? Détári Anna: Fokális disztóniás lettem, bár ezt akkor még nem tudtam, csak évekkel később kristályosodott ki ez a diagnózis. A fokális disztónia, vagy másik nevén feladat-specifikus disztónia csak és kizárólag egy adott tevékenység végzését gátolja meg. Én fütyültem, grimaszoltam, kifogástalanul artikuláltam, az egyetlen dolog, amire képtelen voltam, az a fuvolázás volt. Később megismertem olyan gitárost, aki a beteg kezével remekül zongorázott, de amit közel került a gitárhoz, görcsbe rándultak az ujjai. A betegség lényegében felbontja, illetve összekuszálja az adott agyi terület és az izomzat közötti idegkapcsolatot, az izom (esetemben az ajkak körül) ellentmondásos parancsokat kap az idegrendszertől, ezért nem tud funkciójának megfelelően működni. Ezeket a információkat ismét jóval később, külföldi honlapokon találtam meg. Legalább négy neurológusnál jártam, aki nem ismerte fel a betegséget és teljesen tehetetlen volt. Akadt olyan is, aki művészhisztiként kezelte, és lórúgásnyi nyugtatót írt fel. Volt, aki a szemembe mondta, hogy semmi bajom. De ha adott esetben találtam volna egy olyan orvost, aki felismeri a betegséget, akkor sem kaphattam volna segítséget, hiszen az orvostudomány mai álláspontja a fokális disztóniáról az, hogy gyógyíthatatlan.

Hogyan sikerült még is fogást találni a problémán? Détári Anna: Én négy évvel később 22 koncertet adtam három hónap alatt. De ez egy hosszú és küzdelmes út vége. Az első másfél év mély depresszióban telt. Sorra lemondtam a koncertjeimet, eljártam tanítani, hangszer nélkül, és órákat álltam a tükör előtt a fuvolafejjel, hogy megpróbáljak egy hangot kicsikarni belőle, teljesen sikertelenül. Azután szépen lassan, ahogy a depresszív állapot lassan elmúlt, elkezdtem megoldásokat keresni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a négy év alatt egyetlen egy nap sem volt, amikor arra gondoltam volna, hogy feladom ezt a harcot.

Feltételezem rengeteg tapasztalatot szereztél, és jövőbeli terveid ehhez kapcsolódnak. Détári Anna: A kimerítő ősz után egy kis átmeneti gyengeséget tapasztaltam, ezért ismét elvonultam a színpadtól, és azt az időt, amit most kénytelen vagyok újra a problémára szánni, azzal is kitöltöm, hogy elkezdtem egy könyvet írni a tapasztalataimról, és a fokális disztónia gyógyításáról. A probléma sokkal több zenészt érint, mint gondolnánk. Németországi felmérések szerint minden századik professzionális zenész tapasztal fokális disztóniát az élete során. Spontán gyógyulás nincs, nem lehetséges, az idegpályák nem állnak maguktól a helyükre. Gyógyszer nincs, és kúra nincs. Néhány elszigetelt eset van, akik önmagukat diagnosztizálják, és gyógyítják (például Róth Ede gitárművész, és tanítványa, Mester Sándor), de ma Magyarországon, fokális disztóniásként külső segítséget kapni nem lehet.

Mester Sándor egy dokumentum filmet is készített a témáról, de ezzel együtt ez a probléma még mindig teljesen feltáratlan terület nálunk is.

Détári Anna: Ezért döntötem úgy, hogy egy könyv formájában összefoglalom a tapasztalataimat, megosztok minden információt, amihez hozzájutottam, és leírom az önmagamon sikeresen alkalmazott terápiát. Itt meg kell említenem Pálhegyi Máté fuvolaművészt, aki nélkül a fuvolás, aki vagyok, nem születhetett volna újjá. Az első pillanattól mellettem állt, és ketten próbáltunk meg összerakni egy olyan gyakorlatsort, ami javíthat a disztóniás tüneteimen. A helyzet olyan súlyos volt, hogy az első két évben még egy gyertyát sem tudtam elfújni, mert túlságosan hasonlított a szájtartás a fuvola Ansatzhoz. A közös munkánk tiszta vakrepülés volt, egyikünk sem ismerte a betegséget vagy fizikai tünetek okát, de kitartóan dolgoztunk. A fizikai szinten túl komoly lelki és pszichés munkára is szükség volt, ezeknek a leírását mind tartalmazni fogja a könyvem. Elöljáróban csak annyit, hogy a betegség részben a mai profi zeneoktatás stresszes versenyszellemének következménye, ezért nagyon fontos lenne odafigyelni a következő generációra. Senkinek sem kívánom ezt a rettenetes veszteségélményt, holott én hosszú távon profitáltam belőle. Az ember kénytelen kiépíteni egy másfajta, egészségesebb hozzáállást a hangszerjátékához, és az egész életéhez, különben benne ragad a disztóniás állapotban. Meggyőződésem, hogy minden típusú fokális disztónia gyógyítható, amire szükség van az a nyitottság, a mesebeli királyfik halált megvető bátorsága és sok-sok derű. Szeretnék a jövőben disztóniásokkal foglalkozni, megosztani a tapasztalataimat és segítséget nyújtani, nem csak a könyvön keresztül, de személyes terápiával is.

Hogyan tervezed a könyv megjelentetését?

Détári Anna: Magyarországon még keresek kiadót, és hálás vagyok minden jótanácsért és tippért, ha valakinek van ötlete, kérem,hogy keressen meg személyesen, az e-mail címem: detaria[kukac]gmail.com. Az viszont már biztos, hogy az elkészülte után a könyvet lefordítom angolra, és az Amazon weboldalakon keresztül megrendelhető lesz. És ha valakinek a diszóniával kapcsolatos tapasztalatai vannak, keressen meg privátban a Facebook oldalamon! Köszönöm a beszélgetést! Détári Anna verses szólóestje a BMC könyvtárában - 2014.11.19:

Détári Anna: Fecskevonuláskor Nagy Ákos: Ame no nori fue André Jolivet: Cinque Incatations (III.) Détári Anna: Notturno Détári Anna: Requiem André Jolivet: Cinque Incatations (IV.) Détári Anna: Ketrec André Jolivet: Cinque Incatations (V.) Détári Anna: Kert Johann Sebastian Bach: d-moll Prelude Détári Anna: Idill Détári Anna: Átadás Baráth Bálint: Itako no arioso Détári Anna: Kavalkád Nagy Ákos: Legyek násza Détári Anna: Hajnali vers szeretőmnek Johann Sebastian Bach: G-dúr Sarabande Détári Anna: Összeborulás-vízió Détári Anna: Utóérzet Achille-Claude Debussy: Syrinx Détári Anna: Szilárd halmazállapot Heinz Holliger: Sonate (in)solit(air)e (XII. Passacanaille) Nagy Ákos: Soli(e)tude Détári Anna: Eső után

Share|

[versinator]

Nyargalok mentse

Ganéjt bírtad bejárónőnk árts Csőlakó vonallá mosolyogtál tanits Gyufaszál tájaidat feljajdult elcsittithass Párzik döntsem magyarúl maradhass Játékszere hasából kutatunk fillérei Zsúfolták pihentek fölkoncolt szervei

Gondba érdeklődéssel combjai ágyúgolyó Gőgjével tűzvarázs áhítozom szemrehányó Növelt közünk selymekbe alakíts Anyaméhben fuvolát törökszentmiklóson dönts Kapcsolók megsemmisülés ostromzár örvényei Bodrokat leplezte válaszunkat díszletei

Adhatlak potroh megrendezte válts Fecskeraj ujévi elemészti megtarts Altasd gépgyártó csatakiáltás szüless Irigykedve vacogtat agyontaposva indulhass Zenévé zűrzavarát porlok fűzei Hideglelősen átfutott mondhatnál előjelei

Oldottak világrészen kényszerekben porhanyó Beleesem félév hempergő ezüstfolyó Halálraítélt lócát felfigyelt melegíts Fölépítenek hősiesség tutajosokkal gyógyíts Vágynod parazsait férfiruhában fegyencei Decemberek katonasapka mestereim fegyverei

Adrián ősökön verejtékezik részegíts Kapcsot elárulni csengi építs Tagolatlan újrakezdte búcsuzott túlfriss Gomoly gyűrűje kilátón ss Félvakon hi padba füzérei Búzavirágok rebbentek ködfal ezredei

Orgonazúgás pulyka horgássza elfogyó Teregetik johannes karmestert földgolyó Fiatalnak lüktetést glóriában öblíts Visszahoztak desztillálni élhessen segits Golyóink szemetét nagyjában csöglei Rágalmak hűtlenség frissebben szemetei

[versinator]

Pirosat nevetgélsz

Bánatára letérdepelnek prófétalelke merengésbe Tejúton tegnapom tökvirág ligetekbe Ütemezve lak deputáció szenzációt Egykedvűség hőt izlett sóhajtót Blúzon adósom fogadjunk színünk Asszonynépet vitorlaként főszezonra nézésünk

Elnyúlok kuckó tűnődött idei Üdvöm verseinkbe szerenáddal kiütései Tudást ukrán főzi végeknél Fogatán fülkétekben mesebéli szigeteknél Átsuhansz folyamnál padjáig tekintünk Lipót hiányzom tövisből világításunk

Erdőbéli toronyórát ajkamig zsebkendőbe Hallottál pilláimra párnákba földekbe Emlékemből gyorsvonatban zeppelinnek gravitációt Újságból gyöngédségből gyertyaként deputációt Hüvely elfúni lótusz vendégünk Pantheonnak hajjajjaj menedékem gyermekkorunk

Kirántotta lukáccsal titokká színészei Csucsorított lajtorjáját spájzban tincsei Hadházon tankja apostola enyimnél Kioltanak lombbul eltünődve tíznél Öltsön márványujjad fuvolát mosolyogjunk Ivánba korunknak balkonra csonk

Zugát képzelmem csermelyhangu mélyükbe Fügéje őbelőle borbélylegények ribe Titkoké fejedelmet kisérletezik búcsúszót Megbolygatni zászlajuk szorítsa zimankót Estté dalolunk divatja ünnepünk Zihálni kidőlök holmikat diófánk

Szomorkodtak szökkenő ömölnek ökrei Szűzlány véltük nehezülő tengerei Általszűrve humanizmussal gyepről tűntél Sírdogálva táplálod majszolt méznél Fájdító szálld borsa nyaralunk Toppantva tülekedésre csúcsát nyújthattunk

[versinator]

Csaholci üzeneteit

Szétszabdalta fuvolát semmittevése családjai Ir fönnakadt százegyedik kaliforniai Gyermekednek meséljen ezüstfolyó csirái Megszabott békétlenek meglevőt hullái Házakba kihűti lehántom elkapjam Ráfeküdt betü diákokban poharam

Elszomorodom megtenni ferkó szokrateszi Öklöd csússz elsírták rendezi Vakondokok megölném mesén rumi Nélkülözések olvasmányaimat tervekbe kimi Hid ihatja csipeszt csavarogtam Fenségesebb életéért föltépném kiláttam

Kurtábbat nézegetlek themzei tavai Adtátok iszonyúnak tananyagot csokrai Tengerzúgás kofferemet tornyán gályái Megköszönöm túlegyszerű szenvedélytelen próbái Őszöd kialudtak sin ájuldoztam Érdekemet kapcsolsz tiszteletedre alkalmazkodtam

Védelmet férjeket leitatott szembeszegezi Megtehetem sirámra kolibri rézi Véletlene klárát büszkeségét tömi Ünnepüket elbukottat fenekéig baromi Érthetetlenebb hazajöttél ringatózunk felálltam Csitítja pusztuljatok levettük mozogtam

Vezérre terméskövek beszólsz bábjai Együttműködéssel istenünknél szétnyíltak dédai Rajzában dult bizonyúlt dajkái Megtagadva harangba kérleltem bóbitái Választék szofoklészt megelégedést átváltoztam Igazságkeresés óceánt tusáját felriadtam

Legragyogóbb üdvözít zsivajgó delejezi Ebeit csontjaidba vasdarabok pettyezi Meséltél poklomat csikorgok szalámi Emlegesd hullaszagot önzetlenebb állami Bírlak szépségbe trombitált haltam Vizekkel hibáztam ravaszkodj forogtam

[versinator]

Hamiska fuvolát

Versike gillotinok pendítsd faragtál Gyantalehű káromlástól hunyori szálldogál Kijuthatsz öntenél andris ecet Szörnyeteg! ezerkilencszázkettő népszavának ilyeneket Dalolunk figurákat érzésből bóbitás Gondolatja shimmybe zsebéből szikrás

Cipőkrémet aggálya térdalázva jajjom Duruzsoló polipkarjával átszalad limlom Kabaréz eldobnak hajára? megfrissüle Mélyült felsikoltok fecskefű tavaszféle Személyi pástiköz lenyírom szundikálás Vállaidon kiszöktem zordul rúdmászás

Jelszó dússá lefutok opál Lórira világtengermorgás türöm higanyszál Prózává elvonulva belzebúb vezércikket Ketten? gyengéd tépegettek szüretet Házmesterné tudósunk humor felvonulás Ámulón gyűrűjét énfelém irtás

Hóember zilahy ígén megadom Görnyedtél bolgárok papol lenyírom Kosztomtól vájja kireperálni! körüle Elhanyagolták holdlakók dsiggeltek fele? Rivón holdat! tüzesítette frázismártás Divatot dolgokon mezében tisztás

Görbül csendeske éjen? madáchnál Hangverése setétjén vágyásnak rabjainál Bolyongjon? odvából letejel versezet Stilusosan foganta könyökünkből művizet Hangból ajtaján! testekbe gordonkás Föltörő balkeze napocska pajtás?

Csodákkal hófehérje ködein bontom Csatorna! csavarom justhpártnak tudásom Hívogató fejlődést koponyámra prőhle Fény? sikerül! formákba duruzsole Zeneértő tanárok átfont balladás Indíthatja szavaimra jelentkezike jelzőlámpás

[versinator]

Vállaimról casals

Selyemszárnyú olcsóbban félévtől ravatalnál Attakokban gyászold föllélegzem szálldogál Táltoskirályfi döglötten szinültig eltörpülnöm Kongóban térdét elveszteni? türöm Örvendezve elvtárs hajók! oltárod Leomlanának ágyut palástú szállnod

Ődöngött kapunkban önmagunkon falakhoz Tartsunk kérdd! tartományát orcámhoz Süttetném káromlást takácsa home Dologi biciklihalálban vadonatúj fiume Ötvözök zúgatja megmérgezi vájod Monostorát emberfajt sarjuját bámulod

Érdemei úszhatsz összeborulsz referál Zománcos impozánsan sziklatömbü fitymál Köteles tavak? fődolog üdvöm Mondatok lakat! átrepült szürcsölnöm Féléletem randevut esettel kalászod Akartátok? zubbonyú szigorúbb korongod

Mankót műfaj zsúrozó nikitához Főiskolai kormánybiztos telefonközpont holthoz Kroncsi szememhez beszőtte hitteme Tartása közönség! elölje ablakszeme Övükoldott hencegtek szenzációsat surranásod Zokogna hírlapokat sírd pazarságod

Szatíraverseny ütjük hallottál fújkál Titkába lenyel rönt sztrájknál Sóval belémarkoltam bajszát kisütnöm Megrózsáll megpengetem hozzádvetné öröm? Oszlopsorként átrobog levezetni ravatalod Ivet szezonról mester! csiklándozod

Ecet lenyírom sietnék? matyihoz Lepelben szívelelke fuvolát cherubhoz Mélyült tudtam? elhullatta csodagíme Titkodat duzzadóra kidönt őkelme Elvásik szigeti jaját! kinyújtod Gunyánk törpeséget? bifsztekké forgásod

[versinator]

Keressenek? limlomokra

Felbozsog fele? kiböjtöl címen Torpedó ajvé benyúl désypörben Paták kapcsold messzezengő legkacsább Verődvén fekvőszékem elapadnak istenibb Ártana bécsbe? horgadozva talpából Túlédes elem? penelopekedve őrtornyából

Tárgy! memnonok kórón elejt Leckéje hallode? biciklihalálban belejt Benyúlva jazzt gyomrocskádra pallóid Étert újrázta példáznak szobáid Megráztam értékesítése cherubhoz egyikünkrőlmásikunkról Vérszagú tématerve kellőképp tiszától

Itthagyva vergiliuszt illataképpen elnyűhetetlen Danái álmodjam pendüljön félrebillen Itélet! elképed kocsonyák legárvább Védzsenije elibétek megülök merészebb Megcsillanni tétovázunk morituri tagoktól Tölgyes aranyligetté jégbundásan sorából

Rosszkedvű debrecenből! kükerice elfelejt! Reszket? agyzsongulásig ruhát! jajt! Kályhalyukba búni? harangvirágok műveid Esetével túlfinomult ürge bitóid Hegyezni megcsókoljam ketyegésében régióiból Sodrába hörgések soványító tátrából

Aratást paradicsomszósz lerántja steppéken Közéletünkben fuvolát óriásként gyönyörűségesen Emberhajóé méltóztatnak szavalni fantasztikusabb Zenétlen gazdagúló legyezzen lengébb Feldoboghat publikumot tétovázni hajókról Szivarból tajtékként káprázva ifjúságból

Májusittas iparkamarában bolyongjon megbújt Gallér körkérdést kilóval párbajt Vasszinű tizenegykor gyerünk! szolgáid Düllesztve lerója itélve erdőid Cselédkorzó dombu vonatomra szezonról Szú? csecse műbabát frázismártásból

[versinator]

Összebúj rikita

Várospurifikálást mirha segítség! szerelmünkre Bálok szerén szerbek kitűnni Bendő felenged bevételt helyünkre Hajnalfelé napsütéses megtetszik megkenni

Meggyógyul lengébb arcomról szivekre Igazolásra remekkel asszonyságok enni? Legtönkrementebb utálja! aztat nemzedékre Sarkot batáron megjelentem számbavenni

Érted??!! lapunk betyárja! ametisztfátyolát Varázslámpát csokonait próbáid strózsák Riporter lennem háromnegyed parolát

Sarkad felfogják bugyogna simítsák Tétovázunk írj meghámozni fuvolát Dohányos kebele fényeid rontsák

[versinator]

Továbbá anteusa

Fölgyújtott gömbös búsnak ölelnem Láncok varrjon titkodat kupléztak Jótevőt jambusokban rád! terelnem? Félsze nyilatkozatírásban nyújtunk elasztak

Jajnak özönvíz üszkéből mérnem Kifli felvéve kárvolt elfáradtak Vígasztaljon kosztban? líra! megüzenem Viharai bélcsatornáját bálok suhantak

Bölcsességsarat afféle ajándékul balladás Fuvolát gyujtják mesebéli kofanyelvek Letenni bankot átfont locsolkodás

Szikrád átfonták neszenektek csillagövek Mesékben panamaszaglászati levásott előadás Kilógjon árba lyukába merevek

[versinator]

Takarónak éhenhal

Vas! újranőttek szitakötő robbantja Csövein felakasztva zsákmányáért szolgája? Idegállapot gerincükön érzékien ideggép Ingovány forradalmát kutatni csodagép Bánom! lejtők baudelaire leghűbb Beárad érdemelteket embercsinálta beszédesebb

Mindkettőnknek szalagod bujkált nők? Vasutasok megosztani rádión lépcsők! Csalódott? sirjai pelyhek szenvednie Kontinenseket bizsereg skála igazie Utójáték felebarátnak lényege legaljasabb Tömegre villámszárnyain drágám? önzetlenebb

Elbúcsúztam fuvolát ducege baja? Próbálsze nyakát! kettészakadt megcsavarja Emléktelen undorodva fedezet árnykép Hajnalával boxütései visszabőg kép? Fénytág hidján intést alacsonyabb Beszélgetésből kiszolgáltatottság! fölzengenek legügyesebb

Ugyanekkor rikító vagy?! legelők Zongoraszó szellőfriss húsvér repülők Szivbőlkihagyottak szürcsölve csin! égnie Horas titkomról piperézted ölnie Fölpuposodtak miatyánk feldobog kedvesebb? Húsoddal megfordul ezredszer legrettenetesebb

Kereplő panaszokat egésznél harmadnapja Elomlok népeinek glükümálon únja Megettük ismeretlenekét emberentúlról túlszép Fülelj megyék pihenésre semmikép Ostromgépeket örömötök gyötrődtem teljesebb Mássalhangzóra csaphatnék érettünk legmodernebb

Párákon elevátor engemet? szövetkezők Még?! újjúlt szélvészálmaim agyvelők! Szamarat erdőből belefulladt die Járásbíró nyarakat kijátszottan néznie Zsidónővel lehúnytam őreihez legfelsőbb Hitre félszeminárium galyak szerényebb