#fantasztikus

[kaoszkutato]

Két hét:

Rendszerhiba miatt átmenetileg nem lehet helyjegyet váltani a nemzetközi railjet vonatokra

Új rekord a MÁV-nál: a csigajelmezes vonalon 4529 percet késtek a vonatok júliusban

A nyilvántartás elindítása óta soha nem késtek annyit a feláras vonatok júliusban, mint idén

Nyitott ajtóval, 100 kilométer/órával robogott a Bakony InterCity

Egyelőre csak a tervek nyilvánosak, de új menetrend szerint, több vonalon negyedórával tovább tarthat majd az utazás

Az ötvenéves járművekkel nem tudnak nekivágni a 40 foknak, ezért jövőre vonatok helyett pótlóbuszokkal kezeli a hőséget a MÁV

Eltört a sín, teljesen leállt a forgalom a dél-balatoni vasútvonalon

Kisiklott egy 50 éves - klíma nélküli - kocsikból összetákolt InterCity a Keleti pályaudvarnál, egy másik vonat majdnem belerohant

Mit is mondott Lázár János közlekedési miniszter, mennyi narancs kellene a Fantába, hogy minden jó legyen?

[ozdeg]

[chakjoe]

Michelle Jenneke előadja híres bemelegítő táncát | Kihagyhatatlan pillanatok

[darazscsipes-saskarmolas]

why don't you just come into my house and kill me next time

Designed by UK collective Dorothy.

[remelemmostmaraholdonlaksz]

Ethel Smyth (1858-1944)

[helsinkiaznyugate]

“Fantasztikus üzleti lehetőséget ajánlok!”

[fovarosiblog]

Ma elsétáltam Grábóctól Szekszárdig. Eljött egy haverom is a párjával, így ezt a kb 21 km-t együtt tettük meg. Grábócon van egy szerb ortodox központ, itt vannak apácák, egy szép templom, egy csúnya "múzeum" és egy bővízű forrás.

Innen legelőkön, füves placcokon át indultunk tovább, idő volt, amíg beértünk a fák közé. Pár kilométer után egy egykori vadászház helyéül szolgált tisztás jött, nagy fenyőfákkal.

Felette volt egy vadászház is, de az nem volt annyira érdekes. Találtunk arrébb egy forrást is, de a víz sajnos nem a csőből jött, hanem csak a földből jött fel. Ott azért a padoknál leültünk pihenni egyet.

Aztán jó sokat mentünk tovább, itt többnyire fiatal erdőben. (Elképesztő erdőirtás zajlik mindenfelé az országban, már nem tudsz úgy kirándulni menni, hogy ne botolj bele folyton egy-egy letarolt, hagyásfák nélkül leirtott területbe.) Leérve egy dombról még egy gyerektábort is találtunk, utána felmentünk kemény 280 méterre az Óriás-hegyre (az, hehe), aztán onnan szép lassan ereszkedtünk le. Közben volt több tisztás is, ami kilátásokat kínált.

Ennek a szakasznak a végén az addigi ösvények, földutak után egy mély löszút jött, az nagyon érdekes és szép volt!

Aztán egy kereszt után egy kilátóhoz tértünk ki, ott pihentünk le egy kicsit. Meg persze ki is láttunk jól.

Ezután már a Szekszárd feletti szőlőhegyek jöttek. Kevés vizünk maradt, és a tűző napon kellett még több kilométert menni egy bokatörően köves úton, az a rész kicsit embert próbáló lett. De aztán a házak közé érve, egy játszótérnél találtunk egy újabb forrást, úgyhogy végre ittunk is és palackot is töltöttünk. Az nagyon jó volt!

Aztán lesétáltunk Szekszárdra. Én úgy döntöttem, hogy most kirúgok annyit a hámból, hogy eszek egyet egy étteremben. A Szász étteremben ültünk le kint. Jó volt enni-inni egy rendeset. Aztán lementünk a belvároson át a vasútállomásra.

És ez az egész napból a legfontosabb kép nekem. Lesétáltam a Dél-Dunántúli Kéktúra mind az 541 kilométerét, beütöttem az utolsó pecsétet is. A 2019 augusztusában, az Írott-kőnél tett vállalásomat a mai napon, az ötvennegyedik bélyegzéssel teljesítettem.

És ezzel egy korszak is lezárul az életemben. Úgy egy évtized ment el az OKT és a DDK teljesítésére. Fantasztikus élményekkel lettem gazdagabb, csodás helyekre jutottam el. Ezekről sokat olvashattok a kektura.blog.hu és a ddkektura.blog.hu oldalaimon. A virágokat az öltözőmbe kérem <3

[diogenesz2020portugal]

A jacarandák titka

Fantasztikus élmény májusban-júniusban virágzó jacarandákat látni. Lila viráguk szemkápráztató - de nincs illatuk. Aztán télen (ki tudja miért?) a jacarandá fák lombjai elkezdenek illatozni. Kétszer kapunk tőlük ajándékot, és mindkettő felejthetetlen. A jacarandá egy igazi csoda-fa.

📌 Lisboa - Portugal

[megtudommagyarazni]

Palermo corto

Kezdjük a legfontosabbal:

Palermoba repülve érkezik az ember, a Punta Raisi (újabb nevén Falcone e Borsellino reptérre, ők államügyészek voltak, akiket kivégzett a mafia '92-ben).

A városba három módja van bejutni, vonat vagy busz, kb 1 óra, kb 6€ mindkettő, vagy iránytaxi, 8€. A buszterminál az épületből kilépve jobbra van, a vonat lenn, a föld alatt. Félóránként járnak. Mind a főpályaudvarhoz érkezik (Palermo centrale). A pályaudvarról kilépve egyenesen a via Roma nyílik, hosszú, zajos, forgalmas út (elején a Lidl, három nagy pálma előtte),

attól pár száz méterre balra vele kb párhuzamosan a via Maqueda, a helyiek Corsonak mondják, elméletileg gyalogos. Az elméletileg azt jelenti, hogy itt az egyirányú utca ismérve az, hogy kevesebben jönnek szembe. A kettő közt terül el a történelmi központ (Centro Storico di Palermo), tekergős, szűk sikátorok szövevénye. A legismertebb látnivalók a Corsoról érhetők el, a négyszökőkutas térről (Piazza quattro canti) balra fel a Porta Nuova felé az arab-normann katedrális (Cattedrale),

a Corson tovább a Teatro Massimo. Bármerre jár az ember, szinte minden utcában eléáll egy fantasztikus palazzo a kora középkorból vagy reneszánszból, egy Santa Maria della valami templom, leültem egy lépcsőre, és kiderült, hogy egy 12. században épült rózsaablakos erődtemplom lépcsőjén ülök. Van aztán a Kapucinusok katakombái, ahol rég meghalt szerzetesek vannak mumifikált állapotban, nekem kicsit extrém. Strandja nincs a városnak, az északra fekvő Mondellohoz ki lehet jutni városi busszal. Vasárnaponként (domenica) kirakodóvásár van a Corso feletti piac folytatásaként 100ezer négyzetkilométeren. Ahogy régebben, egy Schenker-gyűjtő rakománynál mondtuk, minden van ott, jézuskától géppuskáig.

de nem vagyok útiköny-író, minden megvan az interneteken, jobban, bővebben

kaják a teljesség igénye nélkül:

Arancine - töltött rizsgolyó, sokféle, legkedveltebb a ragus, sajtos, spenótos, sonkás-mozzarellás, pisztáciás, és még ezerféle. A rizsgolyó közepébe gyúrják a tölteléket, aztán az egészet panírba forgatva olajban kisütik. Jó esetben öklömnyi méretű, 1-5€. Pane con milza - lépes szendvics, borjúbelsőség, jellemzően lép, esetleg tüdő, csíkokra vagdalva, faszénen sütve. Stigghiola - nyárson, parázson sült báránybél, ahány, annyiféle fűszerezésű, kis máj is lehet benne. Panelle e crocche - mentás krumplikrokett és csicseriborsó faszénen, zsemlefélébe (panini, ciabattini stb). Cannolo - ropogós tésztacsövek, amelyekbe ricotta alapú krémeket töltenek, csokis, pisztáciás, mogyorókrémes meg még százféle, nem feltétlenül tömény édes. Paninik, szendvicsek elképzelhetetlenül széles, helyben frissen készült választéka.

Ezek a palermoi specialitások, de természetesen ezeken kívül minden olasz kaja van, pizza, pasta, lasagne, ravioli, tortellini stb. Enni sokfelé lehet, ajánlom a piacokat, az egyik a Corso elején a boltíves kapu után kezdődik, a másik a Teatro Massimo felett 200 méterre a Mercato del Capo. Minden IS van, csak rámutatsz egy körbetekert salsicciara, egy szelet vörös tonhalra, egy befűszerezett padlizsánra, egy tetszetős halra, egy megnyerő polipkára, és már dobják is rá a parázsra. Helyi ital valami ánizsos cucc, nem ugrik be a neve, kávéba is öntik, sajnos a szagától is elfutnék. Sör, bor, Aperol mindenhol van. Cafe, cafe macchiato 1-1,20€, cappuccino 1,80-2€.

Azt már ugye, hozzá sem kell tennem, hogy: "itt is csak házak vannak, meg emberek".

[munchausenparokaja]

Érdekelt, hogy Felsőtárkány, ahová a család közel 25 éve költözött, hogyan és miként van fotódokumentálva a Fortepanon.

Nyolc csodálatos kép, mutatom.

1941, Fő út, a Barát-szurdoknál. Ez az első kép időrendben.

Pontosan 20 év marad ki ezt követően. 1961, Kövesdi kilátó

Innen 1967-be ugrunk, ez a felvétel a MTV riportfilmjének forgatása idején készült a Dózsa Tsz agronómusaának irodájában. A háttérben nem megbújik Lenin, sokkal inkább mindent és mindenkit elnyom maga körül.

Még mindig '67, a ma is működő Szikla vendéglő (akkor csárda), a forrás sajnos mára időszakos lett.

És ugyanaz a sorozat, a fogadó melletti kemping.

Szintén:

Egy évre rá készült a személyes kedvencem, gyerekként a családdal mi is sokat kirándultunk a környéken, fantasztikus a kilátás a völgyben fekvő Tárkányra, négyzetcentire pontosan én is álltam itt:

A Fortepan utolsó tárkányi képe 1972-es, akkori Hámán Kató KISZ-tábor pizsamás nyújtózkodója, trikós és félmeztelen táborozói. (Ma a tábor helyén üdülő van.)

Ennek a képnek az érdekessége az, hogy a korszak legnagyobb fotósa, Urbán Tamás lőtte, akinek talán a legismertebb képei azok, amikor Pillangót, az agyontetovált bűnözőt fotózta.

[csacskamacskamocska]

Elmúlik-e végleg

Vannak ilyen semmi közöm hozzá „problémák” amik mégiscsak foglalkoztatnak meg inspirálnak. Egy társaságba járok egy lánnyal, nőnek kéne mondanom mert már nem huszonéves, aki együtt járt a társaságból egy pasival. A lány szerelmes volt, a pasi nem, van ilyen. Szakítottak, kicsit érzelegtek rajta, de tulajdonképpen, érdekes módon, az együttjárásról mi már csak akkor értesültünk miután szakítottak. A fiú mondta, hogy bocs, ha kicsit furán reagálnak dolgokra, de helyzet van. Pislogtam is sűrűn, hogy most mi is történik, beszéltem a faszival privátban, hogy mondja már el mi ez az egész. Innentől kezdve némileg ki volt hegyezve a figyelmem a lányra, akit jobban szántam mint a faszit. Különlegesebbnek, érdekesebbnek, műveltebbnek láttam, mint a pasast, akinek ez a fantasztikus lány nem volt elég jó. Mindkettőjüknek van már párja, a pasasnak már gyereke is. A pasi felesége kedves, jópofa, tényleg szuper, kedvelem, de nem tudom azt mondani, hogy jobb mint a másik lány. Más. Mindketten eljönnek, sőt mindhárman, a viszonyok tiszták, beszélnek egymással, soha meg nem mondanád, hogy bármi közük volt egymáshoz. Nem is érdekel senkit, csak engem. Gőzöm nincs miért van bennem az, hogy én nem hiszem el, hogy egy szerelem elmúlik attól, hogy azt mondják, hogy vége a kapcsolatnak. Onnantól majd nem látja annak aminek előtte? Ha ott van, nem találja vonzónak? Amikért rajongott az nyomtalanul eltűnt? A fájdalom, hogy ő nem kellett, túlléptek rajta az lényegtelen dologgá válik? A másik teljesen idegenné? Ez a kapcsolat nem kiürült, elsikkad, elhidegült, hanem az egyik elutasította a másikat. Sebet ütött. Folyamatosan látni egy alternatív képet, egy másik utat, másik választást, szerintem idegborzoló. Voltam persze én is úgy, hogy évekkel később találkoztam azzal a pasival, aki iskoláskorom meghatározó szerelme volt, és nem hittem el, hogy ezt az embert valaha is vonzónak láttam. Nem is találkoztunk többször. Minek találkoztunk volna?

Van a társaságban más pár is, akik együtt éltek. Nekem irritáló, ahogy a közeli kapcsolat maradványai át meg átsz��vik a kommunikációjukat és terhet rak a mostani élettársra. Mert ne áltassa magát senki, terhet rak. Ezt nem akarni tudni, erre nem figyelni szerintem maradványa a birtoklásnak. Persze, mindenki csináljon amit akar, mindenkinek a saját felnőtt döntése, hogy marad vagy szakít vagy szakít és marad, és akinek valami nem tetszik az mondja, aztán majd lesz valahogy. Én csak arról mesélek amik bennem lecsapódnak, a zacc, a mocsok... Van persze rengeteg ellentmondás: A szabadságunkat nem kéne valaki más kárára, direktmód megélni. A korlátozás nem elvárható azon az alapon, hogy nekünk valami nem esik jól vagy kellemetlen. Az emberek hazudnak arról is, hogy fáj-e nekik valami. Az emberek önzők és kegyetlenek egymással.

És akkor mindenféle elejtett mondatok innen-onnan: Már nem fáj, de amikor összetalálkozom vele, igyekszem feltűnés nélkül kikerülni, mert nem akarok találkozni vele meg a nőjével. (aham, akkor most túl vagy rajta vagy nem?) Már csak barátok vagyunk. (aham, a legjobb barátok és csak te mondod neki, hogy milyen okos meg vicces, senki más.) Már elmúlt. (de minden ismeretlen üzenetről, telefonról, sosem látott tumblisról ő jut eszedbe, azt gondolod Ő volt) Jobb, ha nem találkozunk többet. (mert bármikor lefeküdnél vele és az is zavarna, ha nem) Hogy édesemnek, drágámnak, szívemnek szólítom, ez semmi, ez csak a megszokás. (baszki, 15 éve elváltatok, milyen megszokás ez?) Nem zavar, hogy megnősült és gyereke van. (csak leiszod magad, ha látod. Értem, hogy nem zavar) Felidegesít mindig, amikor találkozunk. (akkor mi a fasznak találkoztok?) Barátok tudtunk maradni. (nem akarjátok megdolgozni az érzelmi munkát a szakítással) A kapcsolataim elfogadják, hogy barátságban vagyok az exeimmel. (a kapcsolataid hazudnak) Nem akarom, hogy újra bántson vagy bármi ilyesmi. (Tudna bántani? Akkor nem utálod eléggé.) Stb, stb.

Amúgy az egész dolog érzelmi részét csak én feltételezem, teljesen elképzelhető, hogy a lány teljesen túl van a pasin, beleképzelek mindenfélét amit semmivel sem tudok igazolni, csak azt gondolom, hogy hacsak nem csalódik az ember orbitálisat a másikban, akkor a vonzalom nem múlik el, csupán háttérbe szorul, valahova a tudat eltompított mélyére kerül és ha nem piszkálják, akkor örökre ott is marad, és nem a vonzalom múlik el, csak elfelejtjük, hogy hova tettük.

[markoferko]

fantasztikus, hogy egy 1997-es játék határok nélkült csináltak a franciák

[helsinkiaznyugate]

fantasztikus teljesítmény, na

[petrany]

2025 2027 2031 2035-ben fantasztikus év vár a tíz éve orbáni recesszióban élő mindannyiunkra.

[pajjorimre]

Meg az van, hogy

5 napig monóban hallottam a klóros víz okozta dugulastól, ma meg a fülész megszerelte a kagylót, megint sztereóban hallok és hát ez fantasztikus. Ilyen lehet amúgy mikor nem figyelsz és a 3 éves unokaöcséd játszásiból belepisil a füledbe.