#ezt az albumot

[bredforloyalty]

🎧💟 hi...

things to do by alex g

[500album]

Michael Jackson - Thriller (1982)

Ha mondani kellene egy darab tökéletes pop albumot, akkor ez lenne az. 9 szám, mindegyik tökéletes, no skip. Ha bármilyen kontextus nélkül hallgatja az ember, akkor is nagyszerű, de ha Michael Jackson életművét, jelenségét, jelentőségét nézzük, akkor is ez a top, szerintem.

Ez az az album, amelyiken tökéletes egyensúlyban van MJ ez előtti és ez utáni stílusa. Még megvannak a motownos, soulos, diszkós gyökerek és utalások, de már beteszi a lábát - vagy inkább berúgja az ajtót Eddie Van Halen gitárszólójával - az univerzális, mindenki (literálisan mindenki) által befogadható popsztárhangzás, és az egészet szépen gyúrja egybe Quincy Jones (RIP).

Nem is nagyon tudom, hogy mit emeljek ki róla. Nem igazán vannak rajta ilyen hidden gemek... :D

Nyilván a Thriller meg a Billie Jean alap, a Beat It is óriási banger, de engem a legeslegjobban mindig is a Human Nature alapja nyűgözött le azzal a végtelen szintidallammal. Azt így önmagában tudnám hallgatni loopolva 10 órán keresztül. Meg az összes reinkarnációját is az SWV-től, Miles Davisen keresztül a Makoto remixig. Fun fact, hogy amúgy ezt a számot Steve Porcaro írta a Toto-nak, amíg az Africa keverésére várt a stúdióban, és kb. véletlenül jutott el Quincy Jones-hoz.

Azt viszont nem tudtam, hogy a Thriller eredetileg Starlightnak született, de aztán írtak neki új szöveget, meg kicsit gyúrták még az alapját, és hát milyen jól tették.

Szóval nyilván a dalok miatt is egy szuper album a Thriller, de nekem mindent összevetve ez az a MJ éra, amivel még azonosulni tudok, és ez (meg az Off The Wall) jut eszembe, ha felmerül a neve.

(igen, lehetne hosszasan elmélkedni vele kapcsolatban is a művészi teljesítmény és az emberi mivolt szétválasztásáról vagy egymásra való hatásáról, de ezt a témát Kanye Westnek tartogatom :D)

[drakvuf]

Házasság első látásra II/20: Gulyás Gergely, a férfiideál

Geri Ramival találkozott az előző részben.

Azt mondja a férfi, hogy nem akar senki érzéseivel se játszani.

Ezért eldöntötte, hogy Renivel marad. Rami nem örül az egész cirkusznak, de annak igen, hogy nem adta fel a házasságát a faszi. Geri azt hazudja ezután, hogy ezt a kis kikacsintást el fogja mondani a feleségének is.

Ezután a férfi már úton van Renivel egy lovardába. A lovak etetése közben megbeszélik, hogy milyen faszán alakul a házasságuk. Geri elárulja, hogy négy éves korában volt lova. Reniéknél a keresztszülőknek volt egy pacija. A nő szerint a lovaglás egy közös pont az életükben és nem véletlenül rakták őket össze a szakik.

Ezután lovagolnak egy kört. Geri megjegyzi, hogy sajnálja, hogy nem így indult a házasságuk. Jó munkához idő kell - mondja Reni. Utána bevallja, hogy ő próbálja kizárni most a többi párt, mert lehozza az életről, ahogy a kisikló házasságaikat nézi. A lovaglás a gyerekkorára emlékezteti. Megegyeznek abban, hogy terápiás jellege van. Másnap Geri meglepetéssel készül.

Szerinte a bowlingozás óta ilyen jó a kapcsolatuk, ezért vett egy bowlingos kulcstartót a feleségének. A nő nagyon örül az ajándéknak és megöleli a férfit, ami egy újabb szintlépés a kapcsolatukban. Reni bedobja, hogy bevonulhatnának a vacsorára úgy, hogy a férjébe karol. Jó ötlet - mondja Geri. Nekünk viszont hozzáteszi, hogy egyre jobban nyomasztja, hogy még mindig nem mondta el a randit Ramival. Marica és Patkány Zoli boxedzésre megy Miló Vikihez, aki már megjelent egyszer a műsorban Geriék esküvőjén. Ha jól emlékszem a srácot is ő edzette. Felírják a sérelmeiket egy papírra, amit aztán a zsákokra ragasztanak és ütik őket. Úgy nevezett terápiás edzés.

Marica azt írja fel, hogy Nem vagyok jó nő. Az edző megkérdezi, hogy netán a férje gondolja így, aki úgy néz ki, mint egy hatalmas, kiszáradt szardarab? A nő bevallja, hogy igen, de aztán próbálja tompítani azzal, hogy ez a gondolat is mindig ott motoszkált a fejében.

Ezután Zoli jön, aki azt írta fel, hogy Nem vagyok jó apa. Azt mondja, hogy miután szétverte a papírt elengedte ezt a igazságot sérelmet. Marica jön megint, aki most a Bizalomvesztést üti és véletlenül lekever egyet Vikinek is.

Az edző nem bánja, de azt mondja kicsit többe fog kerülni az óra. Zoli következő papírja a Gyerekesen viselkedem. Újabb igazság. Miló megjegyzi, hogy a férfi tele van dühvel, míg a feleségén elkeseredettséget érzett. A patkány bízik benne, hogy ezután a kis móka után újra nullán vannak és felfele fog ívelni a kapcsolatuk.

A box után Marica beugrik a fogorvoshoz, hogy főzzön neki. Közli vele, hogy rántott hús lesz vadas helyett, de ez nem gond a férfinek, mert az a második kedvenc étele. Nyilván. Ma vannak egy hónapja együtt, amire koccintanak egyet és Marica előszedi az esküvői albumot, amitől a múltkor még hányni akart a féreg.

Mivel jól sikerül az ebéd, ezért a férfi felajánlja a feleségének, hogy visszaköltözhetne. Sajnos Marica belemegy. Másnap már vissza is költözik és anyu öltözteti a pici fiát az esti vacsira. Közben arról tanakodnak, hogy vajon a többi párnak sikerült-e rendezniük a konfliktusaikat.

A patkány úgy érzi, hogy nekik sikerült.

Reni és Brumi úton vannak a nő nagyszüleihez. A kocsiban a passenger princess azt mondja, meg fogja dicsérni a mamáékat, mert antihancúros lányt neveltek.

Reni azt mondja neki nincs kifogása a dugszi ellen, de még nem tartanak ott. Hozzáteszi, hogy hiába mondja rá egy nap százszor a férfi, hogy konzervatív, attól konzervatív marad, de amúgy nem konzervatív. Ezután a nem konzervatív, konzervatív nő azt mondja a férjének, hogy hódítsa meg, mert egy igazi férfi így viselkedik.

Megkérdezik az öregeket, hogy mi a hosszú házasság titka? A nagyi szerint az alkalmazkodás és a kommunikáció. Elmeséli, hogy sokszor az örege is hajlamos nem beszélni, ha baja van, de kihúzza belőle. Reninek ez ismerős, mert Brumival is ezt játsszák. A férfi azt mondja azért, mert ő gyakran úgy érzi, hogy ami a feleségének probléma az neki nem, de már belátja, hogy ez nem így van.

Reni ezután felhozza a nagyszülők előtt, hogy Peti neheztel rá, amiért még nem volt szex. Nagyfater szerint ez hozzátartozik a kapcsolathoz, ha van szerelem. Az unokája helyesel és azt mondja, hogy na az még nincs. Brumi kettesben marad az öreggel és megkérdezi, hogy kezelje a felesége vehemenciáját?

Nagyfater elmondja neki, hogy ez mindig gond szokott lenni az unoka kapcsolataiban és szerinte ment is már félre emiatt pár. Reni eközben a nagyival beszélget. Szeretné megtudni, hogy hogy tudná úgy fegyelmezni a férjét, hogy ne sértődjön meg?

A vizit után Peti felhívja Mikit. A férfi elmondja, hogy még pár nap és véglegesítik a válást.

Brumi elpletykálja Wishes Zámbó Krisztiánnak, hogy Geri a feleségével randizgat éppen. A férfi nem bánja, azt mondja áldását adja rájuk. Otthon már az esti vacsira készülődnek és a férfi azt mondja a feleségének, hogy nagyon kíváncsi Geri mire jutott Ramival és elmondta-e már a feleségének a randikát.

Zoli újabb programot talált ki. Hajókázni mennek, aminek Orsi nagyon örül.

Útközben elmeséli a férjének, hogy annak idején ő elmenekült otthonról Budapestre. A férje örül, hogy egyre jobban megnyílik neki. A hajón Házasság első látásra pezsgőt bontanak a fiatalok és már a következő vacsoráról beszélnek.

Zoli még mindig ki van akadva azon, amiért Geri kikacsintgat a házasságából. Orsi újra bedobja, hogy ő borítani fogja a bilit, de most már nem mindenki előtt akarja bejelenteni, hanem csak Gerit tervezi szembesíteni. A férje szerint lehet magától is el fogja mondani, nem kéne beavatkozni. Ezután Orsi megkéri a férjét, hogy meséljen magáról. A férje szeretné, ha kérdezne, mert ha nem érdeklődik úgy érzi, mintha nem is érdekelné a nőt.

A hajókázás után Orsi játszani szeretne. Három pozitív és három negatív dolgot kell felírniuk egymásról. Zoli fél, hogy rossz vége lesz. Orsi azt írja fel első pozitívnak, hogy jól kommunikál, de ez a negatívuma is, mert túl nyíltan beszél. A férje azt mondja a kamerába, hogy szerinte ez is jó tulajdonság, csak a felesége szemszögéből nem.

Zoli azt írja fel pozitívumnak a nőről, hogy pontos, a negatív meg, hogy negatívan áll mindenhez. Orsi elfogadja a kritikát, aztán olvassa a következő párost: pozitív, hogy vicces a férje, negatív, hogy hangos. Zoli azt írta, hogy a nő őszinte, a negatív, hogy veszekedős, mert a legkisebb dolgokra is húsz perces monológokat tartott. Orsi következő pontja a férfi maximalizmusa. Szerinte jó dolgokat is túl tud tolni, mint például a kényszeres szájápolást. Sikerül végigcsinálni a játékot veszekedés nélkül.

Ezután palacsintáznak. Zoli újra mondja a nőnek, hogy nem kéne beavatkozni Geriék ügyébe és nem fog jól kijönni belőle. Orsi elmondja, hogy azért kell beleszólnia a dologba, mert úgy tekint a férfire, mintha a testvére lenne. Zoli ezt nem érti, mert szerinte nem is ismeri a nő. Ezután szembesíti a feleségét, hogy szart kavar, amin sikerül kicsit összeveszniük. Szabi ebédelni viszi Juditot. A kamerába elmondja, hogy ezt azért teszi, hogy közelebb juthasson a nő nemes testrészéhez.

Ebéd után elmennek masszázsra, aztán egy kicsit szaunázni és Jeremy azt mondja a következő állomás a jakuzzi lesz. Így telik egy nagyon unalmas napunk. A kikapcsolódás után megisznak egy italt Szabi bestiejével Lacival.

Jeremy próbálja disszelni a feleségét a haverja előtt, de az egyből megjegyzi, hogy ő sem egyszerű eset. Aztán megbeszélik a házastársak, hogy Judit szívesen alárendelné magát a férjének, csak adja meg neki a tiszteletet. Judit elmondja Lacinak, hogy sérelmezte, amikor úgy érezte sem a szakértők, sem a férje nem hallgatja meg.

Szabi erre belekezd egy monológba, hogy a felesége a Hold fénye, a Nap ereje, az Isten tükörképe, de kell neki a Mars, ami tompít rajta, aki természetesen ő. Szerinte mindenki a csodájára jár, hogy el tudja viselni a nőt. Laci azt javasolja nekik, hogy a következő alkalommal a nő kezdje a mondókáját a terápián. Nekünk hozzá teszi, hogy nagyon olaszosan él a pár és kíváncsi lesz, hogyan bírják egymás mellett.

Szabi a kamerába beszélve megkéri a feleségét, hogy indiai ruhában jöjjön a következő vacsorára, hogy mindenki lássa milyen különleges felesége van.

[brgzmpff]

van misszió

szóval a lassan két éve a kezem alatt működő hely első törzsvendége a nyitás hete óta Sári, aki mostmár 17 éves.

végtelen estét beszélgettünk át, végtelen képet készített nálam.

hoztam a berghainból egy albumot az ott zajló művészeti életről.

a kamasz lapozgatja, lapozgatja, egyszercsak felsóhajt, hogy a faszér nem lehetett rendesen befotózni azt a kurva murált, hogy egy ilyen minőségű kiadványba hogy az istenbe fért bele egy olyan fotó, ahol a reflektorok fénye 8 pontban kiégeti a festmény felületét.

szerintem sikerült egy igazi műértőt kinevelnie a galéria közösségének :DDD szerintem így kell ezt :DDD megtanítottuk a 180 oldal egyetlen hibáján őszintén felháborodva hőbörögni :DDDD

attól eltekintve, hogy természetesen igaza van, az a hiba valóban nem fér bele egy ilyen minőségű albumba, de az egy erős tükör, hogy nem a fantasztikus munkákról beszélgetünk az album kapcsán, hanem az egyetlen elbaszott fotóról :)

[arassea]

miután az instámat telenyomtam nagyonszép-nagyontáj-nagyonzöld képekkel

azt hiszem, inkább itt emlékezem meg róla, valójában mi is van, hosszú lesz, és unalmas.

ha én lennék a hofstatterbela-bélablog, akkor mondhatnám, hogy mikrozugelszöktem kicsikét, és ez is történt: kimentem Normafára, sétáltam egy csomót, örültem neki, hogy süt a nap, és minden zöld, meleg és jóillatú - a nyolcker betontengeréhez képest legalábbis mindenképpen -, felmásztam a kilátóba (aminek a legtetején elgondolkodtam, hogy vajon tériszonyom van-e, azért remegnek a lábaim, vagy csak ennyire szar kondiban vagyok), lelibegtem vissza a város felé, ittam egy kávét a Bartókon egy olyan helyen, ahol még soha, átsétáltam a Szabihídon, vettem a csarnokban szamócát, meg paradicsomot, aztán tovább a kedvenc török boltomba a nyolckerben, mindezek közben meg amíg buszon / villamoson voltam, egy olyan albumot hallgattam, amit véletlenül dobott elém a Spotify, és már el is felejtettem, pedig gimiben betéve tudtam az egészet. (Kasabian - Velociraptor, csak ajánlani tudom ablakon kibambuláshoz), egyébként végtelen képet lőttem, telefonnal, meg egyszerhasználatos, fekete-fehér analóg géppel is, kíváncsi leszek, milyenek lesznek.

és ez mind szép és jó volt, de igazából csak próbálom magam lekötni, hátha kevésbé kattogok a problémáimon, ha éppen el vagyok foglalva valami mással - eddig annyira nem működik, de holnap azért elmegyek cirkuszba is, próbáljuk meg, hátha, a lakás teljes kitakarításán meg tegnap már túlestem.

az viszont kifejezetten tetszik, hogy fizikailag is elfáradtam, jó lenne, ha ezt sikerülne gyakrabban elérni, mondjuk anélkül, hogy szabit kelljen kivenni hozzá, tehát egy 9-17 munkarend mellett. tudom, sportoljak valamit - de őszintén, felnőttként nem találtam még olyan sportot, amit igazán élveznék, és hosszútávon sem unnék meg, szóval várom az ötleteket.

nincs célja ennek a posztnak, azon kívül, hogy a gondolataim ne csak az én fejemben legyenek benne, de hogy legalább lássatok valami szépet, képek ide is:

[nemtom-igy]

volt egy ilyen gyagya újévi fogadalmam, hogy idén több zenét fogok hallgatni, mert hogy az elmúlt kb 10 évben eléggé elhanyagoltam ezt a dolgot, és am lehet hogy jót tenne. szóval azt találtam ki, hogy minden héten fogok csinálni egy playlistet, és nem lehet egy szám kettőn is rajta, és akkor így majd jól motiválom/kényszerítem magam, hogy fedezzek fel új dolgokat, és ne ugyanazt a 2 albumot hallgassam folyamatosan idén is.

szóval akit érdekel a béna szoftbojkodásom, az kövessen be szpotin, meg baszogasson, ha elmarad a heti lista, meg mittudomén, akit meg nem érdekel a béna szoftbojkodásom, az nemtom itt minek követ pl. majd amúgy lehet itt is megosztom őket rendszeresen, tudja a fene mi értelme van még tumblrözni.

köszönöm, hogy ezt leírhattam, meg ez am ilyen terápiás dolog is, idén jobban leszek eskü, voltam a kék pontban is, puszi a pocitokra

[kertikavics]

Tegnap anyukám letett elém három fénykép albumot. Mondta hogy ezek az én képeim, válogassam ki ami kell a többit majd megsemmisítik.

Végig lapoztam. A képek általános iskola 7-8 körül készültek. Mivel emlékszem, hogy mindig mindenki idősebbnek nézett engem a koromnál, ezért azt hittem ezt fogom látni, de nem.

A képeken látványosan egy 14eves gyerek látható, aki szeret kép kompozíciókat kreálni plüss macival.

Aztán ott volt a kép a volt barátomrol. Ő még nem is volt a legrosszabb. Egy kedves, nem túl okos fiú szívet melengető mosollyal.

A 14. születésnapom. Amikor ő 21 volt.

Előtte volt egy másik srác, ugyan ekkora korkülönbséggel, az azt mondta mikor rájött hogy még nem vagyok 14 hogy nem baj, megérem a börtönt.

Szóval ültem ott tegnap, nézve a volt barátom képét és csak annyit kérdeztem anyutól hogyan hagyhatta ezt. Alig voltam 14!

"mintha neked meg lehetett volna mondani hogy mit csinálj!"

Nem erre vannak a felnőttek a gyerekek körül?

Én akkor azt hittem ez milyen menő. Hogy az egyik börtönt vállalna, a másik meg hiába hét évvel idősebb az én mellem az első amivel közelről találkozott.

Azt hittem a következőnél, hogy az, hogy én vagyok a fogadott húga, majd a semmiből megcsókol és én nem értem akkor a reggel húgom este dugom az vicces, mert ő 23 volt én meg 14.5.

Vagy az utána lévő aki csak 19 volt, de azt mondta ha tudja, hogy maximum pettingre vagyok hajlandó akkor ő szakított volna velem. Még mindig csak 14.5.

Ezt mind és az összes többi hasonlót lejátszottam a fejemben, egy ideig csöndben ültem a volt barátom képével a kezemben.

Mondtam anyámnak hogy szóljon ha bármilyen hasonló dolgot mesél az unokahugom, mert én ölöm meg azt a férfit aki a közelébe megy.

Annyit mondott hogy rendben.

[angelofghetto]

vedd meg most

Múltkor írtam a fast fashion-ről, a profitorientált, fenntarthatatlan növekedésről egy véges bolygón.

Talán Asimovnak volt valami sci-fi könyve, amiben több generációs űrutazásra ment egy nagyobb létszámú legénység, és ahogy fogyott az ellátmány, úgy gyűlt a hulladék és az anyagcsere termékek. Mozgatható falak voltak közöttük, és mint ahogy a fecskendőben halad az a kis dugattyúszerű izé, úgy haladtak a válaszfalak, és az emberek már minden ételnek szemét és ürülék ízét érezték, nem tudhatni pontosan hogy valóságosan, vagy csak a kínos tény tudata csalta meg az érzékszerveiket.

A Ntflx-en most megy a fenti címen egy jó kis oknyomozó film magyar szinkronnal, a nagy gyártócégek vs lakosság átverésről. A vásárlás tudatos és manipulatív ösztönzésétől a pazarláson át a környezeti ártalmakig, most inkább a szeméthegyek elképesztően gyors növekedésének folyamatai felől nézve. Nem ez az első ilyen film, ezért nem is tartogat túl sok meglepetést, de a probléma valódiságát, sürgetését és a volument jól érzékelteti.

Talán mindenkiben felmerül a kérdés, mi a fenének vásárolunk annyit? A film tanulsága, hogy már azzal megakaszthatod a folyamatot, ha nem vásárolsz annyit, ha nem dőlsz be a reklámfogásoknak, ha nem impulzusok alapján, hanem megfontoltan vásárolsz. Szóval nem a szelektív gyűjtögetés fogja megmenteni a bolygót, hanem ha leállsz a túlfogyasztással. És ami igazán hátborzongató, a szándékosan megsemmisített hibátlan termékek árát is mi fizetjük meg az árréssel, és még a szuperakciók is termelnek profitot... akkor elképzelhetjük, mennyibe kerülnek valójában a dolgok, és hogy ebből mennyi marad a melósnak, aki konkrétan ott ül a gépsoron.

A "fejlett civilizáció" hovatovább azt jelenti, hogy hegyekben termelődik a szemét, amiről senki nem akar tudomást venni, csak áttoljuk valaki más orra alá.

És már a gyerekeknél kezdik. "Igyál még egyet, és fogd a nyuszira!" Nem játékot árulnak, hanem életérzést. Felépített hátterek és tereptárgyak előtt játszik több gyerek, de a boltban csak az az egy darab műanyag mütyür kapható a körítés nélkül, ami lehetőleg jó hamar essen szét, hogy venned kelljen egy másikat. Vagy még jobb: legyen többféle olyan, és "gyűjtsd össze mind a tizenkettőt", ami persze jövőre már vér ciki lesz. Vedd meg az újat, ne maradj le! Vagyis vetesd meg a szülővel, akinek ez gyors megoldás a mardosó bűntudatra, amiért nincs veled, mert túlórázik, fáradt, vagy lóg a neten. De nem baj, mert a gyerek is lóg a neten. Agyhalott.

Aztán ott vannak az "ingyenes" matricagyűjtő albumok. Kapsz ingyen egy üres albumot azzal a feltámadó kényszerrel, hogy azt tele kell matricázni. Jön a gyűjtési őrület, a sok egyforma matrica, és mire a szülő észbe kap, annyi pénzt költött el, hogy abból már a luxuspapírra nyomott exkluzív változat is többször kitelt volna.

Ha összehasonlítom a gyerekkoromat a lassan begyűrűző csomagoláskultusszal, nem tudom, hogyan ment át észrevétlenül az egyik a másikba. Egyszer csak azon kaptam magam, egyre fogynak a hentesboltok (ahol főtt virslit, sült kolbászt is lehetett kapni mustárral vagy koviubival, fehér kenyérrel), a zöldségesek (ahol a mérőkannából egyenesen a cekkerbe gurították a krumplit, almát, zöldbabot, és a petrezselyem gyökeret úgy árulták, hogy nem vágták le róla külön a levelét). Pedig a hentes bácsi meg a zöldséges néni előre tudta, hogy mi mit szeretünk, és szólt, ha érkezett valami különlegesség, vagy félretett nekünk ezt-azt, mire majd jövünk. Eltűntek a közértekből a kávédarálók, eltűntek a suszterek, a szemfelszedők, az újságos bódék, az órajavítók, a régi trafikok (ahol a dohány és mentol illata keveredett, és tantuszért lehetett vonalason telefonálni), a mézes boltok, és azok, ahol kimérve árulták kis fehér papírzacskókba csomagolva a zselés meg a mogyorós drazsét, a dunakavicsot és franciadrazsét, a kókuszcsókot meg a pilótakekszet. Egy időben a pékségek is eltűntek, de azok valahol a rendszerváltás környékén feltámadtak.

Nagyanyáméknál alig termelődött szemét. A kajának valót fonott kosárban hozták haza, csomagolóanyag nélkül, legfeljebb a kenyeret kapták selyempapír darabban, a húst zsírpapírban, ami jó gyújtós volt a sparheltba, és a dió meg a mogyoró burka is jó tüzet adott. Hűtőjük nem volt, a legtöbb dolgot frissen ették, a maradékot vacsorára, és csak annyit főztek, ami elfogyott. Amit mégis hűteni kellett, azt leeresztették a kútba, ahol állandó hideg volt, de már nem volt benne víz, csak az alján tükröződött egy kevéske. A hullott almából mustot készítettek, a sárgabarack magját kiszárították és megtörték, ízre szakasztott olyan volt, mint a mandula. A zsenge lila karalábé leveléből egy pudlupka nevű főzeléket főztek, akkoriban az volt a kedvencem.

A ruhákat megfoltozták, a zoknikat bestoppolták, a cipőket újrasarkaltatták, a drótostót befoltozta a lyukas fazekakat. Megtiszteltetés volt apák, sőt nagyapák télikabátját, öltönyét viselni. A klasszikus vonalvezetés nemigen változott, és akkor még nem spórolták ki mindenből az anyagot. A ruhák több stáción mentek át. A jó ruha később foltot kapott, otthonra, kertbe még megfelelt, kis darabokból székpárna lett belőle, végül porrongy, foltanyag, vagy olyan ablakok közé való, hosszúkás huzatfogó pufikat lehetett vele tölteni. Végső esetben eltüzelték, de az még éghető pamut, len vagy gyapjú volt, nem poli-akármi.

Emlékszem, ahogy nyaranta kis kalapáccsal szögeket egyenesítgettem nagyapámmal, minden drót vagy léc darab kincs volt. Az Öreg mindent megreparált. Kidobott faládákból olyan szerszámos kamrát rittyentett a kertbe, hogy tátva maradt a szám, és kátránypapírral vonta be a tetejét az eső ellen.

Milyen jó volt együtt szerelni apámmal, és adogatni a szerszámokat, figyelni, hogyan kezdenek újra működni az elromlott dolgok, hogyan lehet újra egyben ami eltörött, nem csak úgy, hogy nyomok oda valami ragasztót, hanem hogy betoldok valamit, hogy legyen szilárdsága is. És anyámat nézni, ahogy ünnepeken saját metélttésztát készített, és olyan gyorsan vagdosta laskára, hogy alig láttam a kezét, aztán szétszálazgatta a lisztes deszkán, néha átforgatta, hogy szikkadjon, mielőtt belefőzte a forró vízbe. És sodortam nudlit, barackos meg szilvás gombócot görgettem, kis pálcikával a recés formázón csigatésztát pöndörgettem a húslevesillatú konyhában. És közben beszélgettünk erről-arról, meséltek a fiatalságukról, élő történelemkönyvek.

A gyerekeim már csak röhögnek rajtam, hogy saját kézzel készítek, javítok dolgokat. Háborús generációk leszármazottja vagyok, rám ragadt az "anyag nem vész el, csak átalakul" szemlélet. Ők a fogyasztani-eldobni kultúrába nőttek bele. Néhány évtized múlva talán ugyanúgy felötlik bennük, amit kicsiként láttak tőlem, mint ahogy bennem is újratöltődnek a felmenőim gyakorlott mozdulatai. De újra lehet ezeket tanulni, felfedezni a saját kárunkon és szükségünkön is.

Mire az emberiség körmére ég ez az egész pazarláskultusz, már nem élnek majd azok az emberek, akik még értettek hozzá, mi mindenre való a két kezünk a gombnyomogatáson kívül. A mesterek még köztünk élnek. De meddig? Hova lesz az általuk gyűjtött, őrzött tudás, a milliószor ismételt kifinomult mozdulatok rituáléja?

Párszor már feltették nekem a kérdést ilyen-olyan alkalmakkal, hogy ha megnyerném minden idők legnagyobb lottó főnyereményét, mire költeném a pénzt. Egy alkotóműhelyre valahol a pusztában, ahol régi mesterségeket, technikákat tanulnánk újra azoktól, akikben még élő a tudás. Ezt már nagyon régen kitaláltam, talán a nyolcvanas évek elején. Volt valami francia film, amiben egy alkohol miatt kibukott zsaru vett egy tanyát, és kábszeres fiataloknak csinált benne rehabilitációs kommunát, ahol mindent maguk csináltak, termeltek, és így együtt visszajöttek az életbe.

Azt hiszem, soha nincs túl késő, amíg még élünk.

[szaller]

Szinte kivétel nélkül csak olyan kommentek vannak a videó alatt, hogy az emberek hálálkodnak a youtube algoritmusának, hogy ezt az obskúrus albumot a figyelmükbe ajánlotta. Én is így bukkantam rá és a cinikus énem azt mondja, hogy a videós megosztó oldalnál jól tudják, hogy melyik számra nem jelentkezett még be a jogtulajdonos (nem kell érte fizetni), és azt promótálják.

De ha egyszer jó, akkor mindegy, hogy honnan és miért jött a tipp.

[nyeznajka]

Én eléggé mérsékelten ismerem a Rolling Stonest, nem vagyok rajongójuk, de többnyire kedvelem amit csinálnak. (Apám járt kint az NSZK-ban valamikor 82-ben talán, hozott haza egy csomó kazettát és lemezt (vinyl!), de inkább csak így találomra, némelyiknek ismerte az előadóját azért, például a Stonestól a Tattoo you-t vette meg, és én azt akkoriban rengeteget hallgattam, mert ugye nem volt ilyen zenebőség, és amúgy határozottan tetszett, ma is betéve ismerem a teljes albumot)

Ezt a számot az előbb egy playlistbe tette be nekem a Youtube, és csak háttérhallgattam, de felkaptam a fejem, hogy mi ez a jópofa, kicsit new wave-es dal, és hát Stones.

Őszintén meglepődtem, hogy ilyet is csináltak.

[retisonic]

20. Mitski- The Land Is Inhospitable And So Are We

Ha van valami, amit utálok, az a publicity stunt! És én vádolom Mitskit, született Mitsuki Laycock, nashville-i lakost, publicity stunt elkövetésével! Ugyanis kurvára arról volt szó az előző lemez megjelenése után, hogy elege van a zeneiparból, és ő akkor most kiszáll, viszlát zenélés! Erre idén kiad egy új albumot! Ha egy gerinces, makacs, önfejű, szuverén, izzadtságszagú, koleszterines, cukros és magas vérnyomású magyar ember lennék, akkor beintenék Mitskinek, és azt mondanám, hogy ide figyelj, Mitski, ezt nem játszhatod el egy magyar emberrel, ezért nem fogom meghallgatni a lemezedet! Talán ez majd elgondolkodtat! Viszont sajnos a helyzet az, hogy nem vagyok rendes magyar ember, és túlságosan szeretem a Művésznő zenéjét, ezért természetesen már megjelenés napján hallgattam az új kislemezt, és már akkor tudtam, hogy a lemezt is hallgatni fogom.

Én így tökre nem igénylem, hogy egy előadó albumról albumra valami új hangzással jöjjön elő, mert ez sok esetben elég bénán tud elsülni, de Mitski tök elegánsan csinálja ezt, sosem félek attól, hogy valami irdatlan erőltetett lemezt csinál. Most nem megyek végig a diszkográfián (pedig megérdemelné!), de pl a kettővel ezelőtti lemez, a személyes kedvencem, ilyen iszonyú kifinomult indie-pop/pop lemez lett, míg az előző meg totál szintipop, tele dalokkal, amik egy jobb világban hatalmas slágerek lennének. Ez a mostani meg állítólag Amerika hangjait idézi meg, legalábbis valami ilyesmit nyilatkozott, és hát az ilyen hangzatos dolgokat nem mindig tudom komolyan venni, de ez esetben totál megállja a helyét, mert simán el tudom fogadni, hogy ezek Amerika hangjai, mert ezekről a dalokról egyből beugrik a folk zene, és nyilván a country is.  És hát ha ezek Amerika hangjai, akkor Amerika mostanában nem lehet egy vidám hely, mert ugyan az egész lemez tök szép, de ugyanakkor elég szomorú hangulatú, és a szövegek sem igazán lélekemelőek. Ezért is lepett meg, hogy az utóbbi időben többször is elkaptam az MTV-n főműsoridőben ezt a dalt. Sajnos nem a közszolgálatin, hanem a zenetévén, de akkor is ez fura, mert nem az a kifejezett sláger, bár tény és való, hogy a legjobb dal egy olyan lemezen, amin nincsenek csúcspontok, csak szép és jó dalok sorjában. És ha már MTV! Van vagy négy vagy öt MTV csatornánk, köztük az MTV 90’s, ami nyilván az MTV legmenőbb korszakával kapcsolatos nosztalgiára épít, még a feliratok is az akkori betűtípussal és dizájnnal mennek, meg a számok közötti MTV reklámok is régi ismerősök. Na, és mi így szoktuk nézni a gyerekekkel, főleg a tematikus listákat, és próbáljuk kitalálni, hogy mi lesz a következő, és hát ebben elég jók vagyunk. Egy a baj ezzel a csatornával, hogy túl sok 1995 utáni klipet nyomnak, főleg ilyen elképesztően béna one-hit-wondereket, amik igazából akkor sem voltak slágerek. A másik bajom, hogy pl múltkor volt egy ilyen Top 50 Alternative lista, és tele volt Counting Crows meg Alanis Morrisette, meg mittudomén Blind Melon számokkal. Alternatív meg a faszom, ezek a legnagyobb rádiórock zenekarok, amiket még anyám is dúdolgatott szerintem! Na mindegy, elég first world problem, csak eszembe jutott a Mitski klipről, ami egyébként tök menő, ilyen ingatag széktoronyra mászik fel, és hát ha ez lesz a TOP50 Alternative listán az MTV 20’s csatornán 2054-ben, akkor tuti nem leszek kiakadva!

Kedvenc számok: Buffalo Replaced, When Memories Snow, My Love Mine All Mine, Star

[bredforloyalty]

once alexa and i rongyosra hallgatjuk ezt az albumot meg a másik kettőt and learn all the lyrics then they will ALL see..

[drakvuf]

Házasság első látásra II/33: Finálé

Az előző részben Patkány Zoli kimondta: folytatni szeretné.

De szerencsére Marica nem kér többet a féregből.

Zoli sír. Elmondja nekünk, hogy fáj, hogy nem adott neki a nő még egy esélyt és hibát követett el, amikor az eszére és nem a szívére hallgatott.

Megölelik egymást és búcsúzunk tőlük. Orsi és Tűzoltó Zoli az utolsó órákat töltik a közös albiban.

A férfi szerint a feleségét a sírás kerülgeti a búcsú miatt. Mielőtt végleg elhagynák a helyszínt, Orsi még visszafordul kicsit nosztalgiázni az időkről, amikor ebben a lakásban verhette a férjét.

Zoli szüleihez fordul tanácsért. Az ősök egyből megjegyzik, hogy megviselte a fiukat a házasság, mert már nem az a mosolygós fiatalember, aki az elején volt. A tűzoltó elmeséli az első konfliktusukat, amikor az esküvői fotózáson emelgetni próbálta a feleségét, annak többszöri kérése ellenére.

Anyukája szerint valami gyerekkori trauma miatt reagált ennyire erősen Orsi. Az apja szerint nem csinált semmit rosszul a fia. Anyu azt tanácsolja, hogy olyan párt válasszon, akit el tud fogadni. Apu szerint hallgasson a szívére és szavazzon a...

Orsi húgához, Mettához fordul, aki sajnos nem az a Metta. Elmeséli, hogy a nászúton Zoli videózta, amikor pánikolt a repülőn.

Hugi szerint lehet, hogy a férjében nincs empátia és ezért nem élte át, milyen egy ilyen szitu. Hozzáteszi, hogy azért kicsit a nővérének is magába kéne néznie, mert lehet nem csak a faszija hibázott. Orsi szerint mérlegelni kell a jót és a rosszat is. Nahát.

A döntés előtt még egy-egy gyors terápia nekik is jár.

Orsi legszebb élménye az volt, amikor újralőtték az esküvői képeiket. Szerinte a férje mindig gyereküzemmódban van, de az nem feltétlenül baj. A nő bizonytalan abban, hogy meg tud-e változni a férje.

Zoli alig tudott aludni és bár döntött, de azt mondja, hogy még az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát. Kókler András szerint komoly férfi lett a tűzoltóból pár hét alatt. Zoli úgy gondolja, ki tudnák egészíteni egymást a feleségével.

Ezután végre megérkeznek a döntés helyszínére. Megbeszélik, hogy mindketten izgulnak.

A felolvasást Orsi kezdi. Azt írja, hogy az esküvőn végig szorongott és nem segített az sem, amikor a kérése ellenére emelgetni próbálta a férje. Úgy érezte a férfi, hogy nem figyel rá és nem tartja tiszteletben a határait. Ezek ellenére egy idő után közeledni tudtak egymáshoz és voltak jó pillanataik.

Viszont úgy döntött, hogy nem szeretné tovább folytatni.

Zoli ezt elfogadja, de azért odasúgja nekünk, hogy szerinte a felesége máris megbánta, hogy így döntött. Ezután felolvassa a saját levelét. Azt írja, hogy nagy reményekkel indult a házasságnak és rengeteg jó élményben volt része. Viszont sokszor veszekedtek és megbántotta a nő. Azért belátja, hogy ő is hibázott néha. Nem bánta meg az együtt töltött időt és mindent ugyanígy csinálna.

Viszont ő sem szeretne tovább ebben a házasságban lenni.

A kamerának tovább vetít faszikám és azt mondja, hogy Orsi szemében azt látta, hogy nem kellett volna még feladniuk.

Mindenesetre nem gondolja meg egyikőjük se magát és minden jót kivánnak egymásnak.

Szabi hatalmas csokor virággal érkezik Judithoz. Valamit megint elbaszhatott.

Jeremy elmondja nekünk, hogy vegyes érzései vannak, amiért ma szétválnak. Bevallja, hogy amikor sokáig nincsenek együtt, akkor hiányzik neki a felesége. Ők is felcsapják a közös albumot és közben Judit elmondja a kamerának, hogy bárhogy is alakul ő pozitívan gondol az együtt töltött időre.

Megkérdezi a férjét, hogy nem fél-e a döntéstől? A férfi azt mondja nem, mert ha nemet mond nagyon gyorsan el fog futni a nő haragja elől. A felesége azt mondja, hogy döntsön úgy, ahogy neki jó, nem lesz retorzió. Emlékezteti a férfit, hogy ha igent mond, akkor nem csak rá, de a gyerekére, a kutyájára és a paradicsomára is igent mond.

Judit Annamarihoz megy tanácsadásra. Elmondja, hogy a szíve szerint igent mondana, de az esze hevesen tiltakozik. Nekünk hozzáteszi, hogy általában az előbbivel dönt és rossz vége szokott lenni. A barátnője szerint a szívét kell követnie és ne hallgasson senkire. Rá se. Megjegyzi, hogy sokat változott az elmúlt hetekben, mert nyugodtabb és jobban kommunikál.

Szabi is egy barátjához megy tanácsért. A faszi megkérdezi Jeremyt mik voltak a jó és rossz élmények a nővel? Jeremy azt mondja az, hogy megismerte Juditot, mert ő egy fogalommá vált. A nő egy jelenség. Szerinte sikerült kicsit lenyugtatnia a feleségét és bár abban nem biztos, hogy szerelmes, de szeretet biztosan van. Ha nincs vele, hiányzik. Barátja azt tanácsolja neki, hogy bárhogy is dönt, ne fizessen többé kiskorúaknak a szexért.

Elérkezett a döntés napja és bár Judit már a helyszínen van, Szabi sehol. És én várok rá, hallod, ezt nem hiszem el, bazd meg - önti szavakba a frusztrációját Judit. Elmondja a kamerának, hogy Erdélyben nem szokás megváratni a nőket.

Már ott tart, hogy hazamegy, amikor egyszercsak megjelenik a férfi. Jeremy elmondja nekünk, hogy reggel meditált és elvesztette az időérzékét. Azt mondja sokáig hezitált azon mit fog mondani, de végre meghozta a döntést.

Judit idegesen annyit mond férjének, hogy akkor végre essenek túl rajta. Szabi érzi, hogy nagy a baj és azt mondja, hogy akkor inkább újra bevonul, csak nyugodjon meg. Aztán azt mondja a feleségének, hogy gyönyörű és szép a ruhája. Judit mint mindig, most is hamar megenyhül. A férfi megkéri, hogy olvassa fel a levelét és csak az igazat mondja.

A nő megköszöni a férjének az elmúlt heteket. Sok mindenre megtanította és sikerült végre lenyugtatnia. Sokszor megbántotta a megalázó stílusával és még sírt is amikor senki nem látta. Tudja viszont, hogy a férfi nem mindig ilyen és ő abba a Szabiba szerelmes. Végül úgy döntött, hogy belevág ezerrel vele.

Szabi a könnyeit törölgeti és azt mondja, hogy így még nehezebb felolvasnia a saját levelét. Azt írja, hogy bár Judit egy gyönyörű nő, a Mars hercegnője, de hamar szembejött a valóság, amikor együtt éltek. Rengeteg pozitív és negatív élményben volt részük és nem tudta, hogy kezelje az állandó pörgést. Nehéz volt meghoznia a döntést, mert ha nemet mond, marad a megszokott élete, de ha igent, akkor belép az életébe az a forgószél, akit ő Judynak hív.

De végül kimondja: a nő csak az ő párja lehet és igent mond. Búcsúzásként Judit elmondja nekünk, hogy nagyon szereti a férjét és mindent meg fog tenni, hogy jó életük legyen. Szabi annyit mond nekünk, hogy ez még csak most kezdődik. Ezután felkapja a feleségét és csókolóznak.

Vigyázz, nincs rajtam bugyi - mondja Judit és elsétálnak a naplementébe.

Micsoda happy endet kaptunk a végére, gyerekek. Imádtam ezt a műsort, nézni fogom jövőre is. Köszönöm @tidaviminek a segítséget, nektek meg a figyelmet. Ha minden jól megy őszig nem lesz semmi a TV-ben, de ha láttok valamit, ami érdekelhet írjatok (ne).

Lilu örökérvényű szavaival búcsúzom:

[igazikutya]

Zajok a nappaliból – Traxelektor 2023. 07.

Előrebocsátom, ha valamelyiknek gondja van a szivárványos gifemmel, lehet jönni átfesteni! Kovács Ákos előtt csak sejtettük, tanainak kinyilatkoztatása óta pedig tudjuk, hogy „a nőnek a konyhában a helye” (Ákos 3.2). A gondos férj pedig igyekszik mindent megadni, hogy kedvese jól érezze magát a házi tűzhely mellett, és hatékonyan lássa el feladatát. Mint a képen is láthatjuk, Ellen Fraatz-ot is kitöri a boldogság, hogy urától ily remek szagelszívókat kapott a konyhájába, ahol a fúziós, állítható sebességű tűzhelyen készítheti ebédjét berlini otthonában.

Azt, hogy az odaadó hitves erőfeszítéseinek dacára – a haldokló nyugati világvárosban szabadon lófráló sátáni erők (+ állatkerti oroszlánok) hatására –  képes meginogni, félrebuzogni a szent női princípium, tökéletesen prezentálja számunka az Ellen Allien néven alkotó művésznő Ash Code nevű germán/talján (német-római) hideghullámos, pogány, vizigót banda (Claudia SchöneNacht, Adriano és Alessandro Belluccio) befolyásolásával megszületett Dance and Kill EP-je.

A lemez a botrányos nevű BPitch Control label-nél jelent meg, mely Ellen asszony – de ugye mi ellen? – kiadója. Hogy a hölgyemény bizonyosan a sötétséggel paktált le, az is mutatja, hogy valós kora 55 év, míg fizikai valója ettől jelentősen eltérő kort mutat. Mielőbb ördögűzésre javallott!

A Na Nich név az ukrán Oleksandr Pavlenko-t fedi, akiről utolsó emlékem első kiadványa, a 2016-os Time EP, amit Vero-val, a szintén ukrán Vera Logdanidi-vel közösen jegyeztek. A Na Nich valószínűleg на них lehet, ami ukránul annyit tesz: rajtuk. Februárban meglehetősen visszhangtalanul maradt a spanyol Semantica-nál megjelent Super Earth című debutalbuma, viszont itt most a Black Soil EP-ről lesz szó. Az ukrán dj/producer itt valahogy jobban elkapta a fonalat, a négy felvétel egységes deep techno vonalon mozog, mélyen ülő, sötét basszusokkal, minimalizált eszköztárral, dubtechnos terekkel. Ez is az a fajta elektronika, ami képes tompítani a nyári hőség hatását a nappaliban.

That Who Remembers címmel készített sheffieldi idm-ambient hagyománnyal egybevágó albumot egy svéd páros, Alexander Berg aka Dorisburg és Sebastian Mullaert, kiknek van közös múltjuk, sőt közös pszeudójuk is, Jorum néven. Borongós, hűvös párás zenei anyagról van szó, mely képes tompítani a tomboló, száraz hőséget. A That Who Remembers Donato Dozzi és Neel kiadójánál, a Spazio Disponibile-nél jelent meg.

Határmenti hazánkfiai vásárolni járnak Romániába (az Erdééély, de amúgy meg az se, ui. Partium), én meg IDM-et hallgatni. Khidja már régi kedvencünk korábbról, most ismerjétek meg Eduard Costeat Déváról, a Maros partjáról, Hunyad megyéből! Eduardot DYL néven ismerhetjük, ami névnek remélem nem valami Kőmíves Kelemenes feloldása van Do Your Love címmel. Drum and bass, electro és idm műfajokban is mozog a szerző, már múlt hónapban is szerepelt a Traxelektorban, akkor a Nothing As It Seems albumáról válogattam, de az annyira nem talált be, talán mert erősen ASC-epigonnak tűnt. Az idm / bleep-technoban zakatoló, Fjord címet kapott EP viszont igen. Három felvételt is átemeltem az e-haviba az ötszámos EP-ről, mely a holland Nous'klaer Audio-nál jelent meg.

Nem tudok rájönni, hogy az ausztrál leftfield-dance slágergyáros Lewis Daynek miért jó, hogy az ismert Tornado Wallace nevét hanyagolva, Lew-E néven jelenteti meg – hallhatóan a TW életműbe gond nélkül belesimulni képes – újdonságát. Ennek köszönhetően a Spotify nem ismeri ezt a művésznevet, és a maxi nem is szerepel a kínálatban, itt meghallgathatod. Olvasva szakírókat, ők meg azt nem tudják eldönteni, hogy milyen címkét ragasszanak rá, sorolom: leftfield house, ambient-house, balearic beat, tribal house, ambient boogie, fusion house pop-wave. Mindegy, a lényeg, hogy a Touched / Teardrop single két felvétele egymás, kreatívan eltérített alternatívái (mint pl a tavalyi TW-féle Dream Corner). Pont annyira dallamosak, hogy a nyári dj-set-ek csúcspontjai legyenek, okos húzás a Lisa Gerrard hangminta is, meg ez a finom billegés az idm hatás megtartásával, nem ragozom, Lewis érti és tudja. 

Már gyanakvással figyelem magam, hogy minden számba jut egy olasz páros, ezúttal Christian Duka (Vādin, Amoenus) és Marco Maldarella (Sinestesie) pas de deux-je: a Marmo. Egy évtizede még egy olasz metal banda énekese és gitárosaként ismerkedtek meg, és fokozatosan lépdeltek át az elektroakusztika világába. Óvatos duhajok a srácok, mert az Utternél tavaly már napvilágot látott az Epistolae album, sőt, most is csak limitált kiadványról beszélhetünk, de e-mögött az is lehet, hogy a covid éveiben távkapcsolatban (London-Bologna) íródott, és persze innen jön a címadás is: költői (verses) levelek. Pedig ez egy nagyon erős lemez. Abszolút kiforrott, intelligens elektronika, soft-noise/ambient/downtempo ágyaz meg neki, melyre érkeznek bleep technos, dub, break vonatozások, meghitt kollázsként összeolvadva.

Ezt az albumot elsősorban Mozart barátomnak ajánlom, akiről tudom, nagyon kedveli a vokális experimentalistákat. Sam Shackleton-t pedig sem neki, sem olvasóinknak nem kell bemutatni, viszont ebben a felállásban, eme név alatt eddig nem alkotott. És bár elég tág zenei horizonton mozog Shackleton (+ a Tunes Of Negation), ez most egy újabb ablak világára. A Flesh & The Dream név Shackletont és Heather Lee Murray-t takarja. A hölgy nyugat virginiai származású, de inkább afféle világpolgár, pl Skóciában van kiadója és két évtizedes zenei életművel bír. Ciki, nem ciki, nem ismertem. S nem szántam arra se időt, hogy 18 albumos életművét áttekintsem, pedig nem semmi csaj, Thurston Moore-tól kezdve vagy tizegynéhány zenésszel dolgozott közösen, grafikusként is elismert. Kedveli a pedálos steel gitárt, énekstílusa pedig engem Kate Bush-ra emlékeztet. A Choose Mortality album mindössze 35 percnyi varázslat, és már a lemezborító is afféle preview  az álló farkú, harisnyás, késes sátánnal, fejetlen női testtel (Chloe Grove grafikája). Mindvégig aggódtam, hogy Heather Lee végtelen kántálása „gyíkká változtat”, de idővel félelmem „elmúlt”. Hálásak lehetünk, hogy ilyen zeneművek születnek, mert ezek évek múlva is érdekesek, frissek maradnak. Sam barátunk a zenei alapot illetően hozza a shackletoni instrumentumot, törzsi downtempót dobolva, tekergő hangkollázsok kergetőznek, mély erdőbe veszejtve a hallgatót, a társalkotó bozorgány vokálja se segít eligazodni, még az iránytű is együttérzően forog balra-jobbra, körbe-körbe. Az időérzékem meg már rég elhagyott, ez a lemez legalább egy órásnak tűnt, talán mert az album a kanadai Everything Forever Recordings kiadványa.

Ha emlékeim nem csalnak, az African Head Charge volt az első, akiket felfedeztem az Adrian Sherwood vezette On-U Sound palettájáról.

A psychedelic- meg heavy dub cimkével jellemzett bandát Bonjo Iyabinghi Noah ütős alapította 1980-ban, és ez alatt 43 év alatt olyan nevek is megfordultak benne, mint Gaudi, Jah Wobble vagy Skip McDonald (Tackhead). Az A Trip To Bolgatanga az AHC tizenkilencedik albuma, a színvonal töretlen, pörögnek a dobok,dzsembák, hullámzik a dub, szólnak jamaicai kürtök, hiszen a lemezen tizenheten működnek közre.

A srácok haladnak a korra, a záró felvétel címe Microdosing. Augusztus 5-án Ozorán, a Dragon Nest színpadon lépnek fel Gaudival és Adrian Sherwooddal kiegészülve.

Tíz év alatt tizenöt EP és kislemez kellett ahhoz, hogy Jake Woodhouse elszánja magát, és kiadja debutlemezét. Semmi kapkodás, az erőlködés legkisebb jele nélkül született meg Pris első albuma, a Phantom, melyhez saját label-ét, a 2003 és 2007 között aktív londoni Resint élesztette újra. A techno egyik legkisebb közönséggel rendelkező irányzatában, a minimal/industrial vonalon alkot Pris, gyakorlatilag ez már a leftfield zóna, agyas tánczene. Őszintén mondom, hozzám ez sokkal közelebb áll, mint a többi, jobbára veretős műfajok, és előszeretettel szemlézem, válogatom be a Stroboscopic Artefacts-os, Hospital-os, Semantica-s srácok műveit. A Phantom csúcspontjai a Dark Waves Tower,  az Absent Minded, és az Angel.

Carl Finlow electro-s pszeudója, Silicon Scally 2002-ben jelentette meg Mr. Machine albumát. A Cultivated Electronics-nél jelent meg a második eresztés, a Mr Machine Part 2, ami – nagy meglepi – electro album. És az elektrósok Karcsija tényleg mindent megtesz, mert ennél színesebben, egy kezemen meg tudom számolni, hányan képesek ezt a műfajt prezentálni. Nekem a tucatnyi felvétel egy idő után sok. A Traxelektorban viszont tökéletesen állják meg helyüket.

Mikor meghallottam a Totek hatszámosát (ttk. 1), pillanatig azt hittem, Róisín Murphy végre levetkőzte diszkódíva imázst, és valami újba fogott, valami sötétebbe, valami izgalmasabba, mélyebbe. Hamar kiderült, ez nem Róisín, az érdes, bús énekhang tulajdonosa – a Nu-soul területen ismert névnek számító – Allysha Joy, aki Max Dowlinggal párban alkotják a Totek nevű zenei szerelemprojektjüket. Allysha hangja vágva, torzítva, csavarva és loop-olva gördül végig a hatszámos EP-n. Az összhatás egy funkys, soulos bass-elektronika, ugyanis Max végig pakolgatja a legokat a vokál alá, vagyis a vége inkább valami absztrakt trip-hop, hetero super collider light. A melbourne-i páros lemeze a szingapúri Darker Than Wax labelnél jelent meg.

Végezetül ismerjétek meg Sepehr Alimagham-ot, vagyis inkább Sepehr-t, a San Francisco-ba emigrált, jelenleg New Yorkban élő iráni zenészt, dj-t. Nevével már találkozhattatok, a tavaly év albumaként végzett May That War Be Cursed címet viselő Anatolian Weapons remixalbum egyik legmarkánsabb mixét (Black Sea) ő követte el, illetve augusztusban a hónap lemezei között szerepelt a holland Steffi-vel közös Drunk On Psychedeli©a EP-jük. A Diaspora Cocktail EP viszont 100% Sepehr, hipnotikus techno, suttogásokkal, női énektöredékekkel díszítve, és nem mindig, de néha abszolút érezni a keleti hatást is, s ha az ember hallgatott már Mohammad Reza Mortazavi-t, felismeri a perzsa vibe-ot.

Megjelenések:

African Head Charge - A Trip To Bolgatanga [2023, On-U Sound][LP] Dorisburg & Sebastian Mullaert - That Who Remembers [2023, Spazio Disponibile][LP] DYL - Fjord [2023, Nous'klaer Audio][EP] Ellen Allien & Ash Code - Dance and Kill [2023, BPitch Control][S] Flesh & The Dream - Choose Mortality [2023, Everything Forever][LP] Lew E - Touched / Teardrop [2023, Basic Spirit][S] Marmo - Epistolae [2023, Utter][LP] Morphology - Lakeland Dubs [2023, Kontakt][EP] Na Nich - Black Soil [2023, Delsin][EP] Orlando Voorn - Outerworld [2023, TRUST][EP] Pris - Phantom [2023, Resin][LP] Sepehr - Diaspora Cocktail [2023, Planet Euphorique][EP] Silicon Scally - Mr Machine Part 2 [2023, Cultivated Electronics][LP] Totek – ttk. 1 [2023, Darker Than Wax][LP]

Traxemle

Génkezelt citrom marta, trancehatású hyper-poppal, r&b-vel, edm trappel sanyargat Party Chat EP-jén Samir Alikhanizadeh, azaz Happa. A furcsa mutációkból két felvételt hallhattok a Traxelektorban

Traxelektor

Traxelektor 2023 07 Spotify playlist - link

(79/87, 7:10/7:35, 91%)

Traxelektor Playlist 2023 07

African Head Charge - A Bad Attitude [A Trip To Bolgatanga, On-U Sound] African Head Charge - I Chant Too [A Trip To Bolgatanga, On-U Sound] African Head Charge - Microdosing [A Trip To Bolgatanga, On-U Sound] African Head Charge - Passing Clouds [A Trip To Bolgatanga, On-U Sound] African Head Charge - Push Me Pull You [A Trip To Bolgatanga, On-U Sound] Ben Prophet - From Dusk [From Dusk EP, Radical New Theory] Carmen Villain - Violet [Music From The Living Monument, Smalltown Supersound]

Cleveland - Pryd BK [Lola Ran, Kalahari Oyster Cult] Detroits Filthiest - Face Your Fate [100 Percent Authenticity Guaranteed, Casa Voyager] Detroits Filthiest - Graveyard Shift [100 Percent Authenticity Guaranteed, Casa Voyager]

Dorisburg & Sebastian Mullaert - Bond [That Who Remembers, Spazio Disponibile] Dorisburg & Sebastian Mullaert - Deep Water Branches [That Who Remembers, Spazio Disponibile] Dorisburg & Sebastian Mullaert - Hibernation [That Who Remembers, Spazio Disponibile] Dorisburg & Sebastian Mullaert - Skyward [That Who Remembers, Spazio Disponibile] DYL - Calm [Fjord, Nous'klaer Audio] DYL - Fjord [Fjord, Nous'klaer Audio] DYL - Sinea [Fjord, Nous'klaer Audio] Ellen Allien & Ash Code - Everything Collapses [Dance and Kill, BPitch Control] Ellen Allien & Ash Code - Shining On You [Dance and Kill, BPitch Control]

Exium - Cronus [Regressions EP, Void +1] Exium - Unknown Form [Regressions EP, Void +1] Flesh & The Dream - Book Of Daniel Part 3 (The Image of Gold and The Blazing)[Choose Mortality, Everything Forever] Flesh & The Dream - Ecstasy Before The Altar [Choose Mortality, Everything Forever] Flesh & The Dream - Into Euphoria [Choose Mortality, Everything Forever] Freak Heat Waves - Altered States [Mondo Tempo, Mood Hut] Freak Heat Waves - The Time Has Come [Mondo Tempo, Mood Hut] Gazelle Twin - For Mirko [Then You Run (Original Score), Invada]

Happa - Like Me Like This [Party Chat, Fair Youth] Happa feat. Lafawndah - Ice Blink Lost [Party Chat, Fair Youth] Inigo Kennedy - Gloaming [Mercurial Plains, Asymmetric] Inigo Kennedy - Olden Grit [Mercurial Plains, Asymmetric] Karenn - Feeling Horizontal [Everything Is Curly, VOAM] Karenn - When Lutes Were a Thing [Everything Is Curly, VOAM]

Katatonic Silentio - To [Mantis 11, Delsin] Kike Pravda - Dark Flares [High Voltage, Mord] Kike Pravda - High Voltage [High Voltage, Mord] Kike Pravda - Singularity [High Voltage, Mord]

Klara Lewis & Nik Colk Void - Pop [Full-On, Alter] Lew E - Teardrop [Touched / Teardrop, Basic Spirit] Lew E - Touched [Touched / Teardrop, Basic Spirit]

Marmo - Carezza [Epistolae, Utter] Marmo - Fenomenologia Del Giudizio [Epistolae, Utter] Marmo - Liturgia Lisergica [Epistolae, Utter] Marmo - Sacrificio Quotidiano [Epistolae, Utter] Marmo - Semiotica [Epistolae, Utter] Marmo - Traveling Without Moving [Epistolae, Utter] Morphology - Lakeland [Lakeland Dubs, Kontakt] Morphology - Understory [Lakeland Dubs, Kontakt]

Na Nich - Argonaut [Black Soil, Delsin] Na Nich - Inlamint [Black Soil, Delsin] Na Nich - Subway [Black Soil, Delsin] Orlando Voorn - Outerworld [Outerworld, TRUST] Orlando Voorn - Shockwave [Outerworld, TRUST] Piezo - Cyclic Wavez [Cyclic Wavez EP, Nervous Horizon]

Placid One - CX Pallas [Warm Embracing, Altered Sense] Pleasure Model - Kontrollerville [Multiplicative Gain, 100% Silk] Pleasure Model - Tellem Alert [Multiplicative Gain, 100% Silk]

Pris - Absent Minded [Phantom, Resin] Pris - Angel [Phantom, Resin] Pris - Astro [Phantom, Resin] Pris - Dark Waves Tower [Phantom, Resin] Pris - Marble Eyes [Phantom, Resin] PRZ - Pulsar [Synthetic Man, Clone West Coast Series] PRZ - Synthetic Man [Synthetic Man, Clone West Coast Series] RVSHES - DSR_MTS VI [Mantis 12, Delsin]

Scuba - EveryBCT [Hardcore Heaven, Hotflush] Scuba - Nowot [Hardcore Heaven, Hotflush] Sepehr - Abandoned Ecstasy (XTC Mix)[Diaspora Cocktail, Planet Euphorique] Sepehr - Diaspora Cocktail (Freak Beat Mix)[Diaspora Cocktail, Planet Euphorique] Sepehr - Liquid Cobalt[Diaspora Cocktail, Planet Euphorique] Silicon Scally - Cryptotronix [Mr Machine Part 2, Cultivated Electronics] Silicon Scally - Diffraction Field [Mr Machine Part 2, Cultivated Electronics] Silicon Scally - Digicell [Mr Machine Part 2, Cultivated Electronics] Silicon Scally - Wave Dynamics [Mr Machine Part 2, Cultivated Electronics]

Tensal - Revenge (Anthony Linell Remix)[Forgiveness of Blood Remixes, KR3] Tensal - Vanadium (Alessandro Adriani Remix)[Forgiveness of Blood Remixes, KR3] Terence Fixmer - State of Disorder [State of Disorder, Planete Rouge] Terence Fixmer - Turbulence [State of Disorder, Planete Rouge] The Black Dog - 4PO [The Reproduce EP, Dust Science] The Black Dog - Star Dancer [The Reproduce EP, Dust Science] Totek - Arche [ttk. 1, Darker Than Wax] Totek - Closer [ttk. 1, Darker Than Wax] Totek - Hard Step [ttk. 1, Darker Than Wax] Totek - Touchh [ttk. 1, Darker Than Wax]

Yaleesa Hall - Fourth Cullen [Cullen, Will & Ink] Zeta Reticula - Ionization [Isolate, Science Cult] Zeta Reticula - Note Attack [Isolate, Science Cult]

[arassea]

nagyon szeretni fogom ezt az albumot

[greenteaforbreakfast]

Nem volt még, hogy ezt az albumot jobban szerettem, mint az Eidolont, de most úgy érzem, nagyon érik.