#emírség

[spabook]

A világ tetején járhattam Rász el-Haima-ban, az emírségben, amelyik arra törekszik, hogy megmutassa a világnak, lehet természetközeli, kirándulásokban és kalandokban gazdag turizmust csinálni az Emirátusokban is. Fedezd fel velem Te is!

[korfa-blog]

Feladat és ötletek

Feladatunk korfákat összehasonlítani, múltbeli és jövőbeli számokkal. Lehet ötletelni hogy lehet jobb a populáció. Eddig feltételezésekről beszélünk és nézünk korfákat, más-más kontinensekről és országokról.

Eddig Svájc, Etiópia, USA, Németo., Svédország, Arab Emírség és Nigéria. Még gondolkozunk a további lehetőségeken, és a 2 fő ország kiválasztásában. 

[anyalazjo]

Emírség #line #gpoy (helyszín: Bory-vár)

[nemzetinet]

A dúsgazdag Katarnak meg sem kottyan a blokád

Hiába szakította meg a diplomáciai kapcsolatait, hiába vonta gazdasági embargó alá, hiába intéz újabb és újabb ultimátumokat nyolc állam Katarhoz, az öböl menti kis országot nem sikerül megtörniük. Annyira nem, hogy a katari cégek még terjeszkednek is a világpiacon.

A legújabb: pénteken tizenhárom pontos ultimátummal fordultak Katarhoz azok az országok, amelyek június elején megszakították vele a kapcsolataikat. Ebben egyebek közt azt követelik Dohától, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az Al-Jazeera televíziót, szüntesse meg a török katonai jelenlétet az országban, és vessen véget a terrorista csoportok támogatásának. A követeléslista természetesen nem új. A diplomáciai kapcsolatokat megszakító országok már korábban jelezték, miben kellene Katarnak változtatnia a politikáján. Ezt az emírség már a kezdet kezdetén visszautasította, és jelezte, hogy a gazdasági embargó feloldásáig nem tárgyal senkivel.

Habár a Katar köré vont blokád egyik célja az ország gazdasági megroppantása volt, közel három hét után világos, hogy a kísérlet kudarcba fulladt. A diplomáciai válság kezdetén a katariak megrohamozták az élelmiszerboltokat, és mindent megvettek, amit csak lehetett, mivel arra készülnek, hogy csökkenhet az élelmiszer-ellátás. Az ománi szultán azonban rögtön vállalta, hogy kikötőiből zavartalanul folyhat Katar ellátása a szükséges fogyasztási cikkekkel.

Katarnak az elmúlt hetekben több segítője is akadt: Irán napi 1100 tonna gyümölcsöt és zöldséget szállít a blokád alá vont országba, miközben Isztambul is kitett magáért. Eddig 105 élelmiszerrel megrakott török teherszállító repülőgép érkezett Katarba, sőt csütörtökön egy 4000 tonna élelmiszerrel teli hajót is útnak indítottak, amely tíz nap múlva érheti el a dohai kikötőt.

Még kevesebb sikerrel járt az államot elszigetelni szándékozó országok azon kísérlete, hogy korlátozzák a katari repülőgépek forgalmát. Az állami Qatar Airways más útvonalakon biztosította a közlekedést, így a légi blokádban érintett országok kivételével minden úti célra a megszokott módon szállítja az utasokat.

A világ legjobb légitársaságának címét már többször – legutóbb idén – elnyerő cég az elkövetkező hónapokban a világ több nagyvárosába indít járatokat. Akbar al-Baker, a cég vezérigazgatója a párizsi Nemzetközi Repülési és Űrrepülési Szalonon kijelentette: a blokádnak nem lett olyan hatása, amilyenre a szomszédaik számítottak. A több mint százötvenezer alkalmazottat foglalkoztató légitársaság ráadásul a legújabb hírek szerint megvásárolná az American Airlines részvényeinek tíz százalékát.

Orientalista.hu – Magyar Nemzet

A dúsgazdag Katarnak meg sem kottyan a blokád a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Ilyen nem történt még az Arab-félszigeten: mivel húzta ki Katar a gyufát?

Eredetileg öt arab állam – Szaúd-Arábia, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Jemen – hétfőn megszakította minden kapcsolatát Katarral. (A lépéshez a nap folyamán csatlakozott Líbia és a Maldív-szigetek is.)

Hivatalosan azért, mert vádjaik szerint az apró, ám dúsgazdag öböl menti ország aláássa a térség biztonságát és terroristákat támogat. Rijáddal az élen szinte minden térségbeli szélsőséges vagy nemkívánatos csoport miatt ráhúzták Katarra a vizes lepedőt: Dohát sejtik az Iszlám Állam, az al-Kaida, az egykori an-Nuszra Front, a Muszlim Testvériség, a szaúd-arábiai és bahreini terrormerényletek, sőt még a jemeni húszi lázadók mögött is.

A kutya pedig leginkább itt, ebben az utolsó pontban van elásva.

http://mno.hu/

Katar ugyanis hiába tagja – pontosabban volt tagja, hiszen máris jelezték, hogy ezentúl nemkívánatos partner – az arab koalíciónak Jemenben, Szaúd-Arábia szerint valójában a másik, a húszi, azaz az őket támogató Irán oldalán állnak. És a legjobban ez, a perzsa államhoz való közeledés szúrhatja a többi szunnita arab állam szemét.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arról az öt arab állam nem közölt információkat vagy bizonyítékokat, a katari mesterkedést kész tényként állítják be. Persze nem minden alap nélkül. Katar mérete – és talán lehetőségei – ellenére régóta nem ismeri el Szaúd-Arábia vezető szerepét a térségben, és önálló, különutas külpolitikával kacérkodik. És ami azt illeti, meglehetősen eredményesen. Az úgynevezett „soft power” alkalmazásával, mint amilyen az al-Dzsazíra hírcsatorna, a Qatar Airlines légitársaság, vagy a 2022-es futball-világbajnokság megrendezése, valóban növekedett a katari befolyás. Nem is annyira vallási, – az ország 2,2 milliós lakosságának csak 10 százaléka síita – mint az „ellenségem ellensége a barátom” alapon céljaihoz szövetségest pedig az „ősellenség” Iránban talál.

A szembenállás tehát korántsem új kelet��. Olyannyira nem, hogy Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek már 2014-ben visszahívták dohai diplomáciai képviseletüket, amiért Katar (egyébként Törökországgal együtt) a Muszlim Testvériséget támogatta.

A csörte legutolsó epizódja, mely végsősoron a hétfői, drasztikusabb lépéshez vezetett, hogy hekkerek feltörték a katari hírügynökséget, és a katari emír számára meglehetősen kellemetlen kijelentéseket hoztak nyilvánosságra. Az uralkodó, Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni sejk állítólag egy beszédében bírálta az Irán elleni politikát, a viszonyt Izraellel „jó”-ként jellemezte, a szélsőséges Hamászt nevezte a palesztinok hivatalos képviselőjének, és kritizálta Donald Trump amerikai elnököt is.

Arról nem szól a történet, hogy ki áll a kibertámadás mögött (valószínűleg Szaúd-Arábia), és Doha igyekezett mindent tagadva azonnal hamis hírekként beállítani a kiszivárgott információkat, azonban úgy tűnik, már maga a botrány is elég ürügy volt ahhoz, hogy végre letörjék a túl magasra törő apró állam szarvát.

Bár a katari külügyminisztérium sietett leszögezni, hogy az ellenük hozott intézkedések nem fogják érinteni az átlagemberek életét, a derűlátás túlzó. Vannak ugyan lépések, mint a katari állampolgárok kiutasítása, melyek inkább szimbolikusak, azonban az országok közötti légi közlekedés leállítása például biztosan fog nehézségeket okozni. Nem beszélve arról, hogy a félszigeten fekvő ország élelmiszereinek 40 százalékát szárazföldön keresztül, Szaúd-Arábia felől kapja. Helyszíni sajtójelentések szerint az emberek máris megrohamozták a boltokat, hogy feltöltsék készleteiket, arra az esetre, ha élelmiszerhiány alakulna ki.

Vajon van alapja Rijád vádjainak, és Katar tényleg terrorszervezeteket pénzel? – faggattuk a konfliktus kapcsán a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjét, Szalai Mátét.

– Katar számos olyan csoportot támogat a Közel-Keleten, amelyeket egyes országok terrorista csoportoknak tartanak. Az elmúlt két évtizedben az emírség törekedett arra, hogy a lehető legtöbb szereplővel ápoljon konfliktusmentes kapcsolatot vagy akár jó viszonyt is, többek között a Hamász egyes vezetőivel, az afganisztáni tálibokkal, Iránnal valamint a Muszlim Testvériséggel is. Ez utóbbi kettő zavarhatja a leginkább Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és szövetségeseiket, hiszen ők mind ellenségként tekintenek rájuk – válaszolta a Közel-Kelet-szakértő.

És hogy ezután hogyan tovább? Szalai Máté emlékeztetett, hogy Szaúd-Arábia arra szólította föl partnereit, hogy tegyenek meg hasonló lépéseket Katarral szemben. – Ebből látható, hogy Rijád igyekszik ismét felmérni, hogy kikre számíthat a régióban egy ilyen radikális lépés kapcsán. Pakisztán már kijelentette, hogy nem fog csatlakozni a „bojkotthoz”, mint ahogy Törökország is Katar pártját fogja fogni, és kétséges, hogy Omán hogyan lép.

Jelenleg nem tudjuk, hogy a válságnak milyen kimenete lehet, tekintve, hogy ilyen nem történt még az Arab-félszigeti országok történetében. Egyesek az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) feloszlásáról beszélnek, mások szerint azonban már folyik a zárt ajtók mögött egyezkedés. Ha nem mélyül a válság, akkor valószínűleg Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak meg kell állapodnia egymással, hogy milyen feltételek mellett állhat vissza a jó kapcsolat – vázolta fel a lehetséges forgatókönyveket a szakértő.

Az ugyanakkor egyértelműen kiderült, hogy Dávidnak ezúttal nem sok esélye van Góliát ellen, még ha nem is teljesen védtelen. – Katar geopolitikailag teljesen ki van szolgáltatva Szaúd-Arábiának, hadserege kis méretű. Ugyanakkor háborúra nagyon nagy valószínűséggel nem kerülhet sor. Katar ugyanis nagyon hasznos partnere az Egyesült Államoknak: közvetítőként tudja használni más szereplőkkel (például afganisztáni tálibokkal, palesztin frakciókkal, vagy akár Iránnal), ráadásul itt található az al-Udejd légibázis, amelyet a katariak és amerikaiak együtt használnak.

Politikailag tehát Katar nem teljesen kiszolgáltatott, a kérdés csak az, hogy Szaúd-Arábia meddig és hogyan akarja eszkalálni a konfliktust – összegzett Szalai Máté.

És meddig hagyják neki, merülhet fel bennünk. Hiszen Washingtonnak ha valami, egy újabb konfliktus a Közel-Keleten nagyon nem hiányzik. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter máris bejelentkezett, hogy kész közvetíteni a felek között, és arra szólította el a Perzsa-öböl menti térség országait, igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket, és maradjanak egységesek.

Ilyen nem történt még az Arab-félszigeten: mivel húzta ki Katar a gyufát? a Nemzeti.net-en jelent meg,