#elsőszerelem

[lost-in-lonelinesss]

...és azóta nem is beszélünk

Amikor újra mellettem voltál éreztem valamit amit már nagyon régóta vártam, és soha nem gondoltam volna hogy újra eljön. A beszélgetésünkben nem az én részemet vártam, hanem azt hogy téged hallgassalak, minden szavadat ittam mintha alkohol lettél volna én pedig a függő. Különleges alkalmak azok amikor mi találkozunk. Mindig úgy gondoltam hogy a sors keze és valami jelentése van... legalábbis a mai napig. Sok idő telt el azóta hogy aznap átjöttél. Túl sok is. De azóta is várom az üzenetedet hogy “hazaértem, jóéjszakát”. Túl sokáig vártam aznap este hogy ezt a két szót elküldjed nekem. Túl sokáig vártam hogy ezeket a sorokat leírjam, de most nem tehetek mást. Tudod amikor próbálok leszokni valamiről akkor nem számolom hány nap telik el, szerintem hülyeség. Téged mégis számollak. Nem azt hogy mióta nem láttalak.. hanem azt hogy mióta nem csókolhatlak meg, mióta várom azt hogy kiránts a hülye döntésemből ami már az életemmé vált. Hiszen ostoba kislány voltam aki fülig beléd volt esve már mióta először meglátott. Mindig is úgy éreztem hogy te vagy az életem, neked kell lenned. És nézd meg, eltelt lassan 3 év és még mindig miattad sírok egy sötét sarokban. Annyi mindent próbáltam már hogy elfelejthesselek. Miért nem megy? Miért sírok még most is utánad? Miért nem tudlak elengedni? Az az este amit beszélgetéssel tölthettünk... szerettem volna többet kihozni belőle, sajnálom ha túl sok voltam. Pedig tudom hogy ilyenért nem szabad bocsánatot kérni. Én már nem tudom mit is akarnék tőled igazán. Eszméletlenül, ösztönösen annyit tudok hogy akarok veled időt tölteni, hozzád érni.. simogatni a kezedet. Együtt lerészegedni és az összes évet ami kimaradt elmesélni neked. Nehéz téged elfelejteni úgy, hogy azt sem tudom aznap este hazaértél-e... és azóta nem is beszélünk.

[kekcinege]

Ritkán csatlakozom az ilyesmihez, de Adyra nem tudtam nemet mondani. Van egy rongyosra olvasott kötetem otthon. A legkedvesebb könyvveinkkel érzelmi kötődés alakul ki. Hadd emlékezzek én is. A költészetére, ami végig kísért a kamaszkorom állomásain, mikor még MSN-en flörtöltünk, Youtube helyett a TV zenecsatornáján néztünk videoklipeket és az volt menő, akinek kihajthatós mobilja van. Ady már akkor is ott volt. Néha ma is gondolok rá, amikor elkapok egy-egy mély, barna férfipillantást. Sok lánynak Edward volt a szerelme a Twilightból, nekem Ady. . . . #adyendre100 #emlékezzünk #whatahotmess #elsőszerelem #magyarköltészet #btchplease (helyszín: Debrecen) https://www.instagram.com/p/BtMbBn6FaNhNilcPBxqZWN7Nmh58D1RcmEne2Y0/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=hd4z8lc7vsm3

[mulonapjaink]

16.

Vajon valaha észreveszed azt hogy szeretlek? Fogunk együtt hülyéskedni? Iskolás napokon együtt lógni? Felülni egy buszra ami kitudja hová tart? Elfutni a világ gondjai elől? Kanapén fekve, összebújva filmezni? Csak sétálni és beszélgetni? Dacolni a szabályokkal és hajnalok hajnalán egymáshoz sietni?

[fuckthefuckingfuckers6]

Azok a bizonyos ELSŐK: -első pillantás -első találkozás -első közös emlék -első ölelés -első kézfogás -első csók -első csalódás, fájdalom

[aftervancuccozosmedences]

Nálam soha, senki sem fog jobban szeretni

Egy emlékem

[varokrad]