#ellokom

[quiennoarriesganogana]

Bennem van az, hogy en meghallgatok mindenkit aki fontos, es segitek is mert faj latni ha egy a szivemnek kedves szemelyt szenvedni latok.. De sokszor azt erzem kibaszottul egyedul vagyok.. es engem senki nem tart meg.

Ha meg megis esetleg valaki erdeklodik ellokom magamtol..

Elbaszott vagyok ez mar biztos😅

[tomegben-is-egyedul]

-Kővári Ajna.

[just-like-honey]

Sokszor vedekezo uzemmodba kapcsolok mostanaban, ellokom az embereket es azon agyalok, hogy amugy miert is kene barki, hogy kiegeszitsen engem, mikor mar alapbol is egesz vagyok.

[a-sors-egy-analfabeta]

Ez vagyok en..

Ha valaki kozel kerul hozzam,ellokom magamtol csak mert felek attol hogy megbantodom..

Mert nem tudom elhinni ha valaki ugy szeret ahogy vagyok..

Most is ez tortent elloktem valakit akit nem kellett volna ezzel elbasztam es tonkretettem ot

Hat ez vagyok en..aki mindent elbasz😌

[alkoholizmus]

miert is csodalom, hogy lassan nincsenek, ha ellokom oket magamtolxd

Ha nincsenek barátaid, semmid sincs.

[keszszerena]

Sokszor elképzeltem már...

Megbeszéltem vele a találkát. Időbnen ott is voltam a megbeszélt helyen. Vártam... Vártam aztán amikor már kezdem feladni megjelent, azzal a tipikus "bocsi hogy késtem" mosolyával.

- szia.- mondta halkan és közben magához huzott egy ölelésre. Magamba szivtam az illatat. Imadom a jellegzetes illatat. Amikor a bore illata keveredik azzal az izzadasgatloval amit hasznal.

- hianyoztal...- bukott ki belolem mig szorosabban oleltem magamhoz. Tudom sose kapom mar ot meg ahogy igazan szeretnem. De legalabb talalkozott velem.

- tudom...- sohajt.- bocsanat.- sugja a fulemhez hajolva. Veszek egz nagy sohajt majd ellokom magamtol egy picit epphogy csak a szemebe nezhessek. Azok az athato csokibarna szemek. Valahogy mintha a lelkemig hatolnanak, akarhanyszor csak ram nez veluk. A tekintettemet lassan es ovatosan vezetem a szemeirol az ajkai fele mig felmerem az arcvonasait es hogy valtozott-e valamit. De ugyanolyan tokeletes maradt.

Lagyan cirogatja a hatamat ezzel is nyugtattva engem. Az ajkait nezve az enyembe harapok majd el nezek a foldre es lassan elengede es hatra lepek egyet.

- nagy a kisertes?- kerdezi mikozben probalja a tekintettemet elkapni.

- csak... Egy picit.- daddogok pirulva majd a cipom elejet kezdem tanulmanyozni. Elmosolyodik igy en is elmosolyodok egy pillanatra.

- na gyere nagylany menjunk.- biccent a fejevel es zsebre dugott kezzel elindul. Utana baktattok mert mig o lep egyet en harmat is.

Melle igyekszem majd lagyan megragadom a csuklojat ahogy elindulunk le a metrohoz. De ahogy beljebb erunk elkap a felelem az emberektol es a zart tertol a fold alatt es igy akaratlanul is a felkarjaba karolok es szorosan hozza huzom magam mig elforditom a fejem a ferfitol aki nagyon megnezz engem nem messze tolunk.

- ne felj... itt vagyok.- sugja nekem majd a homlokomra ad egy lagy puszit. Nem epp birok megnyugodni barmennyire is bizzom benne mert a 3 ferfi nagyon meregetnek es setalgatnak korulottunk.- mindjart jovok maradj itt.- mondja majd csak par lepest lep arrebb nekem hattal allva es a teloja es a meneterend kozott ingazik a szemevel. A ferfiak perverzen vigyorogva neznek ram es kozeliteni kezdenek felem. Elkap a felelem es remegni kezdek a labam pedig foldbe gyokerezik.

- szia cica az a boci szemu srac a pasid?-kerdezi az egyik a szemembe nezve. Tekintette hideg es fagyos. Kevesbe se olyan erzes mint Martin tekintette. Veszek egy mely levegot mig a masik pasas feltunoen nez es nyalogatja a szajat. Megrazom a fejem hiszen nem vagyunk egyutt.

- szuper.- vigyorog es kozelebb lep amire a labaim megindulnak es lepek egyet hatra, de egy ferfi testbe utkozok. Az uto is megallt bennem de amint maga moge huzz erosen markolva az alkarom megnyugszom. A hatahoz simulva szuszogok es probalok nem remegni.

- bocsi de mit is szeretnetek a baratnomtol?- kerdezi erdes hangon, dominanciat sugarozva magabol. Sose lattam meg ilyennek.

- semmit... Csak szorakoznank.- vigyorog a kopasz.

- azt ketlem...- mordul ra es vedelmezoen elorebb mozdul a testevel. Megragadom a felsojet es visszabb huzom. A ferfiak rohogve arrebb allnak. Martin meg nezi oket egy pillanatig majd a remego jobb oklere nez. Lehunyja a szemeit es vesz egy mely levegot. Nyugtattja magat. El lep tolem egy picit es a hajaba tue. A metro elrobog mellettunk maga elott lokve a levegot. Igy amikor a szel a hajamba kap es visszi magval a pulcsim anyagat is osszebb huzom magamon viszont olyant lattok a kovetkezo pillanatban amit meg sose ezelott. A fiu testebol a szel egy hatalmas fekete valamit lok kifele... Mi a szar?

[pkmrc15-blog]

Fogalmam sincs már hova kéne írnom, vagy kinek kéne erről beszélnem. Igazából, nem tudom kifejezni magamat sem. Annyi dolog van amit embereknek üzennék, amiket elmondanék nekik..de nem megy. Nem tudom elmondani nekik, nem tudom megfogalmazni, hogy igazából mit is érzek, vagy hogy éppen mi bánt vagy mi van velem. Fáj, hogy tudom, hogy miattam szenvednek emberek, akik azt hiszik ez engem meg sem hat. Pedig de.. csak nem tudom kimutatni a törődésem. Ahogy kitudnám fejezni, csak annyi igazából, hogy nagyon sok dolog van az életemben ami megváltoztatott, ami miatt vagyok az aki. Nem tudok szeretni, szerelembe esni,foglalkozni masok érzéseivel...pedig annyira akarok. Minden erőmmel azon vagyok. Mindig probalok pozitívan hozzá állni a dolgokhoz. Beleteszek mindent. De hiába. Rájöttem, hogy ezzel magamat akarnám megváltoztatni. Akaratlanul bantok meg embereket, ellokom magamtól azokat akik szeretnek.. soha senkit nem állt szandekomban bántani. Megvaltoztam az idővel. Magamra sem ismerek. De nem tudok már vissza fordítani semmit. Ez lettem én. Szívtelen, bunkó, utálatos, flegma.. nekem sem tetszik. De igyekszem elfogadni. Mert ez vagyok én és nem tudok ellene mit tenni. Sajnálom...sajnálom, hogyha valakinek valaha is fájdalmat okoztam.. lehet talán jobb lenne ha elbujnek a világ elől, ha ki sem mozdulnek a szobából, ha nem mennek emberek közé..... Féltem az embereket magamtól.

[elizabeth-gal]

Tudom, hogy hibaztam. De megis, egyetlen hiba miatt el tudnal dobni orokre? Mert en nem teged, hibazhatnal 1000x is, melletted lennek, mert megigertem Neked. Szuksegem van rad az eletembe, jobban mint barki masra valaha is, eskuszom. Fontos vagy. Nem veszithetlek el. Akkor abba meghalnek, nem folytatnam tovabb. Nem tudnam. Sajnalom. Folyton elrontok mindent, hulyesegeket csinalok, hulyeseget csinaltam ma is, rossz dolgokat teszek, megbantok emberek, ellokom oket magamtol, de hozzad ragaszkodok, mert annyira fontos vagy. Egy hozzad hasonlo ember, vagyis pontosabban a te elvesztesed olyan dolog amit elkepzelni se merek, mert nem. Nem lehet. A vegsokig kuzdeni fogok erted, mert nem tudok mast tenni. Nem. Nagyon rosszul erzem magam minden miatt, mar a ket szem altato is keves, negy kell, hogy aludni tudjak valamennyit. Nekem, hogy jol legyek semmi masra nincs szuksegem csak, hogy tovabbra is beszeljunk. Annyira durva, hogy ennyivel minden rossz gondolatom eltunik. Minden.

[elettelenfaszfej]

Megtalalom elveszitem kuzdok erte elbaszom szeretem de ellokom nem akarok meghalni de ongyilkos akarok lenni szeretem de tonkre teszem hianyzik de nem irhatok mert egyedul akar lenni ferfi akarok lenni de sirok ujra szar minden es mar nem tudok tenni es csak jon es jon es jon es nem birom el ezt mind