#dűl!

[fovarosiblog]

dűl az, ja...

[versinator]

Tanulták husztnak Olajbég dűl! kincséből Vésze lelnék huszt

[szomszedokk]

Tóth Árpád: Reggel

Hunyorgva néz felém mint szürke, ébredő szem, A messze, nyirkos ablak; dereng a vállas ágyvég; Ajkam álombeli, szelíd csókoktól lágy még, S még szunnyad tarka ingem, petyhüdten és redősen. Ó, van-e még dolog ily bús, mint fáradt törzsem, Amint elferdült árnya a hűs padlatra dűl?… Vén, robotos ruhám a széken feketül, És várja alázattal s egykedvűn, hogy felöltsem…

Ágyam elébe ejtve setéten…

[jylljylljyll]

Neked. 

“A törvény filozófiája: a jót pártolni, a rosszat sújtani; s nincs veszedelmesb, mint ha a törvények politikai tekintetek miatt majd egynek, majd másnak kedveznek; mert akkor valóban vége minden törvényi szentségnek, mely nélkül az emberi társaság végképp vadállati csordák sorába dűl.” 

Akik szerint Orbán egy zseni: ha jól értem abban áll a rendkívülisége, hogy szemben az elődeivel, valóban nem ismer semmilyen gátlást ha cigányozni-értelmiségezni kell, vagy vannak más erényei is amelyeket eddig nem vettem észre?

[eat-bacon]

Ma reggel

Ma reggel, amikor felébredtem, nem éreztem semmit. Ez az állapot egyre gyakrabban áll fenn, és már nem csak reggelente. Ez az üres semmiség, ez a nihilista életérzés egész nap a mellkasomon ül és vár a legmegfelelőbb pillanatra, és akkor beüt. Nem tudom ezt ennél jobban szavakba önteni, mert ez egy megfogalmazhatatlan állapot, amit csak az ért meg igazán szavak használata nélkül, aki beleesett már ebbe a gödörbe.

Igyekszem mosollyal felülni a buszra és ahogy egyre halad az idő, egyre jobban érzem, hogy otthon kéne maradnom, fel se kellett volna szállnom erre a rohadt buszra! Miért tettem mégis? Megszokásból. 

Mert minden nap most már ugyan olyan monotonná vált. Felkelek. Iskola. Hazamegyek. Tanulni kéne, de nem tudok. Nem érdekel semmi, amiért eddig rajongtam, vagy vártam rá, hogy hazaérjek végre.. Nem is akarok enni. Elalszom.

Reggel felkelek és minden ugyan olyan. Max a kinti időjárás változott, de az, ami bennem dűl és kavarok ugyan olyan maradt, ha nem lett erősebb.

Ma reggel is ugyan így volt. Ahogy minden reggel.

2017.01.12

[hicapacity]

Szilágyi Ferenc Hubart: A fa halála

Elszakítva társaitól, magányosan hajt a fa. Hogyha suttyó szél cibálja, akkor sincs egy jajszava.

Mert gyümölcsöt sose terem a természet vad fia, nagylelkűen elkerüli a siheder-maffia.

A derék fát nem zavarja fanyalgók mord fintora, mivel néha-néha akad egy-két vidám cimbora.

A nyár fészket épít rája megszépítve életét, hallgatja a rigófüttyöt, fülemüle énekét.

Egyszer pálcát vágtak róla, mert egy gyermek hibázott, majd szerelmes ifjú tépett róla nyíló virágot.

Árnyékában megpihenni néhanapján lehever, akit elnyűtt a kapanyél, vagy az olcsó bor lever.

Kérgének mély barázdáit belepi az úti por, ráncosodik a homloka, mint akit a bú tipor.

Ágai magasba nyúlnak, égi fényre törne már, bársonyujjal kényezteti a nap, amíg körbejár.

Éjjelente sugdolózik lombja közt pipiske szél, s pironkodva puhatolja, hogy az ősz mit is beszél…

Leveleit minden évben elviszi az első fagy, s deres ágak elvacogják, hogy az élet gondja nagy.

Ám a pezsgő kikelettel rügyet fakaszt a remény, s virágdíszbe öltözteti csipkeruha-költemény.

Úgy lép át egy évszázadon, mint egy percen, átszalad, amikor egy gyanús csapat tűnik fel a fánk alatt.

Majd felhördül egy láncfűrész a nagy csendet törve meg, s harmatkönnyet ejtenek ott a bánatos zöld szemek.

Erős törzse nagyot sóhajt, sírva reccsen, verve dűl, még a föld is beleremeg, mikor rajta elterül.

Beteljesült a végzete, nem sajnálja senki se, nem tartanak gyászbeszédet, nem szól érte szentmise.

Szomorú a fának sorsa: kapzsi ember irtja rég, rőt tüzénél meg sem hallja, hogy a hasáb sírva ég.

[kaji10]

(via A Miniszterelnökség szerint azért rohad a Várkert Bazár, mert sokan mennek oda)

Mire én odamegyek össze is dűl..

[versinator]

Bécsnek dűl!

Csörgése keverje rengvén lángérzeményim Plato rabláncot súgáraiban képzetim Boldogságokat idvesség keménységet mohot Magzatod müsse idvez nyúgot Kiszállunk fesle vészként könyhullásod Hevűlvén keservemnek nyúgoti sohajtásod

Lobbanok nyomain balzsamernyejével réműlet Bordal intézi felhevűljön! cseppeket Elmeredve édesíték épségét költés! Örömcsepp düledékeiden gyámja önnérzés Útazó rózsalevél csillagszép lakásod Simúla kebletekbe lankadozva honod

Hevítek bájvidékre szállván bajnokim! Érzéseket végpillantatom vesztegetve érzeményim Ékességül lángorcád kebellel halhatatlanságot? Halottkoszorút! rózsácska keblemhez fontot Elszórva fűveiben nyúgottól folyásod Adjad éltemet! pirúljon csolnakod

Szenderít változva vivának szívemet! Okozott lángkebelére nyereség ösvényimet Sírjának rényt zendíti hízelkedés Énekemnek főnix egének íhletés Bájerővel idősb barlangjában magzatod Fejedelm vegyíttetnek szellemének lakod

Sátorod képzetekben árjong halmaim Győzelmedre hajszálai? omladékidon ohajtásim Guido barátja? követnek istenálmot Bársonylevelén kihal körűlem nyugot Hozzátok! felderűle rebegése szózatod Télvihart zúge sötétesen romod

Kárpitot lángzók vegyíti véröket? Rákos fürdöttem eltűne űltet Fülmile keblembe visszamerengni önérzés Bokraim tündérkép búd intés Túlpartra omladékin honod nyugtatod Szitkozódó hársai patkánycsoport honnod

[versinator]

Dűl? pózzal

Befent erednek szélen pardon! Pacsirtahangja módját kaphat bölény Harcokon istennőszobra szépek! szinpadon Civisek átütött rózsaáruló vetemény

Agyát vágyhajóm éjféllel london! Kopni perceg hírlapnak hősköltemény Felremegvén lárvája telítve kordon Elfektette elővennem vigalmat szegénylegény

Élvezheti elemeit vét politikák Baldachinja ménnek rosszkedvűn kisasszonyom Fiúcskák paripád csalatkozám falvacskák

Rendeletben szétzúzta kapor ángyom Elgurulna udvarmélyi kúton áfrikák Öregapám koporsóból nízz! sólyom

[versinator]

Nememnek csordúl

Szálltával fontot homályoson lelnék Csorga keservemnek kebelet! felriasztja Terűletén gyöngültét villámásként zengenék

Képzetekben indúlj! hevén fakasztja Nyögdell vére? tanulja hazánkért Kölyöknek dűl? szemerémhez boltozatja

Elsűlyedt szigetvárra méregkehelyt halálért Adá sergivel vesztőre matildhoz Megtanítom lángérzelmek nyújtogat kedvesimért

Aluvás tudatlanság sereglesz nimfájához Fátyolában hevítvén lángozatja futhatnék Merűltél szerelmimet bíboroz patakhoz

[versinator]

Közűl! gyámja

Dűl! csecsemővel emlékezettel kérlelni Búkat nyájason búdat cserére! Bánatja? tartnak szomszédi borúlni Rejtekedből gyöngéded vezetett! gyötrelmére

Faunussai kelyhem kínjele kigyúlni Végóráid elmeredve roskadoz bércére Üldözve boríts dióne örűlni Lottim bércén újulást kisére

Omladéki dalja elysion álmaim? Búd súgarában csillagfátyolával híveidet Körűltekintett királyodnak szolimán karjaim?

Mennye nyerítő nyögéseit környedet Acatia fiad? ronyva szárnyaim? Lenézve rettegett mongol bércedet

[versinator]

Fölényesek legyez

Hajtasz csínyre fölénye? ráköszön Birétumban titkoké gajdoséknál fődön Tollnak andris rózsaszínnel verjeme Lágymeleg restté sziklaparton ablakszeme Éveket! ködén? hetvenkedik? hahotázó Dühöngeni bűrt szükségesnek cselédkorzó

Figyelt meghökkent tulaszula üvegház Akadémiája burg rád? felráz Sóhajts! étherén távolhuzódom farsangban Beadja megkívántassék borítod jégbundásan Dacom valószinűleg kegyesnek önfeláldozó Túlzásba riga hu harmatozó

Biciklin apródként változás! gyönyörön Sáncon visszaszívok égtünk félalföldön Ragyogónak karma küldje jövedelme Keblet védangyalának fecsege? őkelme Zacherlin páncélom lakók hangzó Süvegű készülődtem sorbonne fülbemászó

Eszünkbejut mihályka! sárgája stenczingerház! Elvont vigyek nyomjon trilláz Csatorna! elzeng kitűnő baljósan Marjuk elhisszük április! bárkában Megrettent elnyúlok cammogása lealázó Világhírű lehetett? oldozódhat hősszó

Vígságot kiadnivaló dungó rön Libegtek folyammá kecskerágó fürtön Béklyós látomást kegyesre hitteme Pazarolja étkezni dobozok övezzeme Építni fakóbban jellemeznem tréfaszó Dörmögünk china illatosb nyújtózó

Sörényét víztorony áttörhet csontház Jászolágyad felfelijjedeznek tesz? parcelláz Énnekem! kenyérjegyet körülkacsintott zsírjában Villogását kapzsi! dűl? koldusan Változzék puskás csengetyüszámát hancúzó Növeljék aranyecsettel gordonkájáért zsúrozó

[versinator]

Béknek hazánkért

Nézést rákos dűljenek vitézt Csergedő álmaidról kellemed héroszt Vidékivé szendergeni! mocskot csördűl Tüzedben lak? berkén dűl? Lyányka! berkében borítá lehull? Ékességül lefolyván leányim áll?

Jőn szenvedelme sirodra martjai Rideg! hallám derűlő magzatjai Fenyítek kiterjed sajátom általkél Fénylepte kihal tükrözé rabkötél Elsírt tanúlni kölcsey fennküzdell Mehr lankadóra tanácsom szökdell

Méneken enyészettel buzogva tavaszt! Fúvalmai kellemében keserv mirtuszt Óvá szerelmedben nyér! megrendűl Érzelmivel dobogva heliósnak jegyűl Röpdezék ostrommal bánatodtól fennáll Dörge áldozatát jelenkort toll!

Nyúgalmával húnyj tehetsz hajszálai? Bíztatok pillantatig sejdítgető határai? Vérözönnel táncpaloták tördelve kél! Virányin áradván feressze kőszegnél Tehozzád! korának széphalom húll Megérezi fájdalmának bükkjeim lehúll

Szócskát hevítve kél! sűlyeszt Idália nyomdokin végszavában epeszt Rába sírhalmára éjemet könyörűl Kezeid! vívt szednek közűl! Forrj köthetünk vét? camill Fűzz húl kinyúló elhúll

Segédét engedém szenderegvén szirtjai Fuvalmain? nyersz érzetek bajnokjai Lankadási érzelemre istenli lebegél Köszöntni fölettünk blumen emlékénél Nyögdelő halottkoszorút! változva nyögdell Pirúljon röpűlsz hérosz meghall

[versinator]

Csapásinál virúlt

Jőjön kebellel légyek rózsája! Esmerém! istenséged balzsamoddal hervadjon Tudám örökűl romladozol végszikrája Rózsaláncait? sírnyugalmával virágira! gyúljon

Zördűl csordúl bíborajkán fáklyája Ronyva hajnallának villámásként olvadjon Hozzátok! ámort nyúgalomhoz violája Felforrva kihúnysz szélzúgás gyúladjon

Érezhetném tüzedben eloltván lakába Lágyuljon leányim rengetődöl borúlat? Jötte dűl! lehullsz távolába

Gyászló képzetemnek magzatidnak védfalat Fül! intézvén elmeredve alkonyába Visszamerengni pályámat kedvemben ámbraillat

[versinator]

Hajfürtje tündérberekben

Folyadéka honfi gyötrelemnek terűletén Szirtjai pályája visszaborzad csendén Szárnyaidnak lakásod tövíseket izzadás Mirtuszt zsákmány szózatod aluvás Hallottade őzfutás lankadva fesle Btől bükkjeimnek elsújtád nyögdele

Túlparton elfordúl bölcselkedő arkádia Olymp chitóne eloltván fantázia! Örvényén vagyé? kínról dördűl Sziklája mosolygni érzeményei röpűl! Arculatja karjain! porsátorát űle Bámúlva nyoszolyádat tüzzel derűle

Chárisoknak halálhörgés gyakor hevítvén Kazinczyt lakókat tudám sötétén Felderűle csalfán jőn fáradás Karjaidban tempe láncsája felírás Borúlni lángszablyáddal nektárától ömle Mozdúlt zúgunk századokra kele

Nyúgalom lúna képzetemnek therésia Tudományt lángölelés töröknél grácia Hevülvén fürteid ossziáni leűl Nyújt? lángozatja lágyuljon enyhűl Énekesse keblemen sötétesen dole Kinyitottad földhez esküdte kínjele

Szálaidnak röppenj leszáradt szenderegvén Kövénél fűlmile rózsabokrot áthevítvén Gondjaink lesírván mesére vígasztalás Légyenek vív! lelkesedő ámbrás Színivel sebjén egedből leűle Derűlő hervadoz szikrákat lágyule

Harmatozva hazád! vészként grácia? Aranyhajával lelkesűlve könyhullásom acatia Távolra ingereit hangjaikkal dűl! Íhletés arkádiában eze zördűl Pálcájától jetzt károk fűlmile Tüntök lengesz tolongani nélkűle

[versinator]

Hallgatám lászlójának

Kelyhem kínoztatás felszívlak zefirkék Énekemnek királyodnak kinyíltak hallék Töröknek felszállának múltkori kardjához Remete? part! hidegséget patakhoz Felszentelem zajra sűlyedez balassa Honcsillag késtél fűzte visszasúgárzása

Csillagként ajtajánál fenntűzben fájdalomra Hajnalában pályámon önkényt vállainkra Bájerő zengzete kelyhében lángvonással Maradéktól tagjain elysion járdal Kénybe érzésbe fátyolának ordítása Éjelére fényednek áradása jajgása

Fölette szüvében hűsebb nyúgodjék Phidias wolmár haboztatta elömlék Lángkebelem űltet vadként oltárihoz Kedveltére megrekesztett bérceinknek hervadoz Alkonyába bércet szenderegvén zúgása? Lyánykám vészhozó nemesnek dadogása

Gyászleplébe változólag tudám láncsora Ügyét hervadatlanok vidékein bármekkora Nyögdelt titkába hagymáz csillagfátyolával Enyhítni tanúlni kardjához irtózással Nyájason győzetem tüzzel lantosa Nyögdellő boszút gyötrelmemre dalosa

Sátorából tanulták töröknél bolygék Kísérteti szépről keservben lengessék Édesben dűl? sorsunkra matildhoz Derülj nyúgalomhoz aristoteles bíboroz Szenvedelmek aludjál! folytával tűzfolyása? Jennyhez sírjában hérosz áradása

Nyögsz kárpitok sasként alakra Mög simúla bölcsöjében beiktatására Elandalítja gyúla szádban fátyolával Sóhajtván ömledezne sírhalmára nyúgalmával Visszanyögő könyhullásom keménységet szárnyalása Rába nyertes elragadá láncsa