wir sind angekommen.
No. Megkezdem, aztán meglátjuk, mennyire fog ez menni. Úgy döntöttem, hogy egyszerűbb itt közölni a közeggel, hogy mi a steiss [stájsz] (igen, indokolatlan német szavak megjelenése várható a közeljövőben).
18.10.14.
Az eredeti 12 órás indulás helyett vasárnap 14 óra körül pattantunk kocsiba a Ménesi úton, (miután Dániel színek szerint elrendezte a zoknijait a Nagyinál, ahol lerakatba helyezte Magyarországon hagyandó cuccait. OCD über alles!)
Ezt követően szinte simán érkeztünk este 6 körül Mödlingbe, a Bécstől kb. 14 km-re fekvő cuki kisvárosba, Dániel cuki nagyszüleihez. Az OCD eredetére itt fény derült - a protestáns nagyszülők spórolása és kényszerei nem ismernek határokat (csak egy apró példa a kiürült vajas doboz apró kockára vágott kenyérkével való kitörölgetése, vagy éppen az atomrobbanás esetére fenntartott pince, élére állított, abc-sorrendben lévő konzervdobozokkal. No comment.)
Szóval egy kellemesen eltöltött este és vacsora után, (ahol úgy éreztem magam, mint egy kölyök labrador - értem amit beszélnek, csak megszólalni nem tudok a nyelvükön, úgyhogy illedelmesen mosolygok) aludtunk egy jót a hűtőhideg vendégszobában, majd másnap reggel könnyed búcsút vettünk a Großelternektől.
18.10.15.
Ausztriából Csehországon át jutottunk el Németországba. A kedves váltakozás az osztrák zöldes fennsíkok és szőlő ültetvények, majd a cseh határt átlépve a casinok, strip-clubbok és vurstlik között egészen üdítő volt az autópálya hipnózis ellen. Prága előtt átvettem a volánt Danitól, aztán Drezda előtt nem sokkal újból váltottunk, így már nem kellett vizet fakasztanom a kormányból idegességemben a német autópályán 200-al közlekedő audik között. Háromnegyed 7 körül meg is érkeztünk Dani anyukájának, Ursinak egy barátnőjéhez, ahol Ursi meleg vacsorával várt minket - üdítő volt a 2 napja tartó szendvics-kúra után. Gyors lepakolás és csak a legszükségesebbek magunknál tartása után megindultunk a couch surfingen talált ideiglenes szállásunkra, Berlin északi részén, szinte már nem is Berlinben.
- Ide pedig be kell szúrjak egy kis történetet. Az úton, hogy el ne aludjunk, a Mr. X nevű játékot játszottuk. Dani Kőrösi Csoma Sándorra gondolt, ennek kapcsán beszélgettünk az életéről. Majd Dani bedobta a számomra oly kedves bodhiszattva definícióját (special thanks to Reni). A bodhiszattva a buddhizmusban vagy egy megvilágosodott lét, vagy egy megvilágosodott személy, és ide tartoznak azok is, akik minden érző lény üdvéért világosodnak meg, és saját szellemi erejükkel másokat is a megvilágosodáshoz vezetnek. Nos, mint kiderült, mi aznap este egy bodhiszattvával találkoztunk... -
Szóval a fogadónk, Matthias (köztünk szólva csak Mátyáska) egy nagy, de annál rendetlenebb és furcsa, meg nem magyarázható szaggal rendelkező lakásban szállásolt el minket. Meglátásom szerint az autizmus egy enyhe formájával találkoztunk, így Dani és Mátyáska a német trash videókban elveszve töltötték az estét, amíg én igyekeztem a szagokról tudomást nem véve belakni a szobát, ami 3 napra vált ideiglenes otthonunkká. Ugye tudjuk, hogy magam nem vagyok egy túl könnyen alkalmazkodó típus, szerencsénkre Dani annál inkább. Így képzeljük el a jelenetet, amikor a 35 éves, pocakos férfiú bemutatja nekünk plüss bárány családját, majd egyikőjüket a nyakamba nyomja, hogy szeretgessem meg... Csak képzeljük el. Meg a fejemet is hozzá. Priceless.
Sebaj, nyugovóra tértünk és én igyekeztem arra gondolni, hogy ő az a boddhiszattva, aki majd ráébreszt arra, milyen hálásnak is kell lennem az ezt követő minden egyes kényelmes, tiszta és szagtalan!! szállásért, ahova eljutunk. Illetve Dani tisztaság mániájáért. Jelentem, hálás vagyok. Most már jöhet a Nirvana?
10.16.
Ébredve a valóságra, elköltöttük reggelinket a csoda kis asztalon, a csoda kis szagban Mátyáskával, aki 9 körül magunkra hagyott minket. El kell ismerni, hogy elég rugalmas volt, hagyta, hogy idegenként a lakásában maradjunk, így volt honnan szállást keresgélnünk a további napokra.
Kb. 20 email kik��ldése után jött a csoda hír: szabaddá vált Franziska (Dani anyukájának, Ursi barátnőjének) lakásban egy szoba, ahova egy hétre áttelepülhetünk. Mennyország! Így az eredeti 3 éjszaka helyett csak kettőt kell a bűzben tölteni, holnap már pakolunk is át Franziska szép, tiszta, nagy, csodás lakásába - mondom én, hogy felértékelődnek a dolgok!
A hírt követően megpróbáltunk elugrani a Lidl-be, dehát a németeknél ez sem megy oly egyszerűen. A Lidl parkolójában szükség van egy ún. ‘parkuhr’-ra, amivel jelzed, mikor is álltál be a parkolóba, így onnantól számítva van egy órád, amíg nem kell fizetni. No és hogy hol lehet ilyen parkúrt szerezni? Gondolhatnánk, hogy a Lidl-ben, de nem. És a nagy bevásárlóközpontban sem, ahogyan a benzinkúton sem... De az autókölcsönzőben igen, 3 euróért. Németek.
Szóval parkúrral felszerelve Lidl vásárlást követően újabb email-szessön következett, aminek hála holnap már megyünk is 2 lakást meglesni, remélhetőleg valamelyiket ki is adják nekünk.
A furcsa és mindazonáltal felvillanyozó dolog, hogy amint ideértünk, felpörgött a lakás-téma. Eddig úgy tűnt, hogy nincs esélyünk lakást találni, szinte mindenhonnan az a válasz jött, hogy 2 embernek nem, kein Paar, nur eine Person, stb. Ma azonban vagy 6-an írtak, hogy menjünk, várnak, van lakás/szoba. Igyekszem nem előre örülni, majd örülök, ha már ott leszünk, hogy költözhetünk.
Nos.. most elkezdünk főzni, ebben a remekbeszabott konyhában, ahol a pulton álló, kissé rothadó műanyagdoboz a bio-hulladék. De legalább van hol aludnunk. Mindennek lehet örülni, nem? :)
2 notes
·
View notes
A mai napom a munka mellett azzal telt, hogy megszültük a 3 napos hétévégém programját.
május 12: reggel indulás Vegasba (kb 4 óra az út). Ott napközben városnézés este casinok stb...alvás valahol egy külvárosi motelben (legjobb)
május 13: reggel indulás a Hoover gáthoz, majd tovább a Grand Canyon déli részéhez (kb 5 óra az út). Ott lehet kirándulni és állítólag a naplemente egész jól néz ki arrafelé. Este 1 órára onnan egy csodálatos helyen alszom amit Williamsnek hívnak:)
május 14: Williams gyakorlatilag a 66-os úton fekszik, de még nem az igazi, ugyhogy hazafelé lesz egy jó 100 mérföld az igazin!! Ez a nap kb 7-8 óra lesz.
Összesen 1100 mérföld vár rám 3 nap alatt, ami semmi, és ez sokkal jobb programnak tűnt mint elrepülni San Franciscoba, hamár ez a Mazda úgy simul az útra, mintha nem volna holnap.
0 notes