#biztonsági kamera

[pappito]

kíváncsi lennék, hogy ki az aki nem rugdosta össze azt, aki előállt az ötlettel, hogy a tükröt lecseréljék valami villanyos izére? Tegnap láttam az utcán, hogy ennek a jószágnaktükör helyett kamerái vannak, ami önmagában nem lenne újság, de ezzel a megoldással semmit nem nyert senki viszont lett csomó új hibalehetőség, miközben ugyanúgy kilóg a kocsi oldalából, mint anno a tükör, ami mindenféle utólagos vezérlés meg bajmolódás nélkül is működik, nem igényel villanyt, vezérlést, meg úgy egyáltalán semmit.

Nyilván lehetett fejleszteni a sima foncsorozott üveglapon, lett benne fűtés idővel meg villanyos mozgatás sőt, egy réteg lcd-vel még be is tudja sötétíteni magát, ha belevakítanak a mögötted jövők, domború, hogy többet lássál, de a lényeg megmaradt analógnak, ami akkor is működik, ha minden ráakasztott kényelmi/biztonsági fícsör maga alá szart, max kézzel le kell róla verni a jeget.

Ha az lenne a cél, hogy ne lógjon ki a kasztniból, ahogy a villanyautóknál van ez a süllyesztett, motoros kilincs varázslat (seriously), még érteném is, (nem törik le a teszkó parkolóban) de ez pont úgy kilóg, pont ugyanúgy kell bele mindenféle motor, fűtés meg vezérlés, több kamera ÉS még a beltérből is el kell venni helyet egy (két) ilyen kibaszott béna monitornak, ami ugyanott van nagyjából, mint a tükör. Plusz éjszaka ezek világítanak még dimmelve is, amit a rendes tükör nem csinál, nem véletlenül van mindenféle kényszermegoldás a belső fényforrások kiküszöbölésére a sötétben vezetéshez. (tételezzük fel, hogy a képfrissítés ezekben ugyanolyan, mint a dashboardon, különben még az is szembántó ha más frekivel frissülnek)

A középső visszapillantót sikerült ugyanebben a modellben megoldani, hogy tükör (ők úgy híjják "optical mirror") de ha leflikkented akkor monitor, a "digitális tükör" középen még jó ötlet is, ha olyan járműről beszélünk amiből nem lehet hátra kilátni, és ez egy két és fél tonnás, hét üléses villanysuv amiből nem lehet kilátni. (aminek nincs csomagtartója ha 7 üléses módban használod) A középső tükör kamerásítása nem feltétlenül baromság, na.

Nem minden felszereltségben van ez a baromság, sima tükörrel is lehet venni meg nem is az autó a lényeg, biztos nagyszerű masina, elemes meg minden, maga a koncepció meg a megoldás a külső tükrökre baszott felháborító szerintem. Még egy bála e-waste, még sokkal drágább, ha leveri valami, drágább gyártani, világít a sötétben, helyet vesz el a beltérből, semmiféle előnye nincsen, ez nem innováció, hanem mindenki hülyének nézése.

[hobbygilda]

Hadházy Ákos 

22 p.  · 

Ismerjék meg Zoltánt (Horváth), a készenléti rendőrség törzszászlósát. Zoltán tegnap sunyi módon odalépett hozzám, mikor megpróbáltuk megakadályozni a Várszínházat és annak urát védő kordon visszaépítését, és szándékosan, erővel elsodorta az előttem álló kőre kitámasztott lábamat. Ezután többször a már a földön támaszkodó lábamat is. Tette ezt úgy, hogy közben fennhangon és szemtelenül óbégatott, hogy ne rugdossam. Miután újra és újra támaszt találtam, ő újra és elsodorta a lábamat és hivatalos személy elleni erőszakra panaszkodott.

Horváth Zoltán arcátlansága azért is kirívó, mert tudta, hogy több kamera rögzíti az eseményeket, de közben bízhatott abban, hogy a kamerák nem a lábát figyelik (és a kamerák nagy része a propaganda sajtót szolgálja). Ebben majdnem igaza lett, a rendelkezésemre álló felvételek többségén nem látszik jól, amit csinált, a propagandisták felvételei pedig pláne nagyon meg vannak vágva. Szerencsére az RTL operatőre egy rövid időre megmutatta, hogy mit csinál a törzszászlós lába, és természetesen vannak tanúk is.

Be kell vallanom, megviselt, amit csinált, szörnyű belegondolni, mit élnek át a rendőri túlkapások áldozatai, ha nincs ennyi tanú.

Néhány megjegyzés:

- Zoltán tökéletes és első látásra is ijesztő példája a buta rendőrökről szóló sztereotípiáknak, akik úgy gondolják, hogy nekik mindent szabad. (Természetesen tisztában vagyok vele, hogy minden általánosítás rossz dolog és szerencsére rengeteg pozitív ellenpélda is van.)

- Ugyanakkor az is igaz, hogy Zoltán nem tehette volna ezt meg tegnap, ha nincs tisztában azzal, hogy a hatalom most megengedi ezt neki, sőt, valószínűleg meg is simogatják majd a kopasz buksiját érte. Pár éve a rendőrség az MTVA-nál még nem mert ilyet tenni, akkor az MTVA biztonsági őreivel végeztették el a piszkos munkát, ők csak nem avatkoztak be. De Zoltán aljasságának fontos üzenete, hogy ahogyan a hatalom egyre nagyobb bajban van, úgy lesz egyre gátlástalanabb.

- A törzszászlós kis aljas játékának azonban a LEGFONTOSABB ÜZENETE az, hogy a Zoltánok ezt csak akkor tehetik meg, ha NÉHÁNY emberrel kell hősködni. Ha több tízezren vannak (lesznek) mögöttünk, akkor a zoltánság már nem lesz ilyen magabiztos. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy néhány képviselő nem fogja kivívni a valódi, tiszta választások feltételeit. A hatalom attól a pillanattól retteg, amikor végre tömegek jönnek rá arra az egyszerű igazságra, hogy minden hatalommal szemben lehet eredményeket elérni, az csak a résztvevők számától függ. Meggyőződésem, hogy eljön majd ez a pillanat, azt persze nem tudom, hogy mikor.

- Nem ellenőrzött, de több helyről érkező és megbízhatónak tűnő információm szerint Orbán már a 2019-es tiltakozásnál is sokkal erőteljesebb rendőri fellépést követelt Pintértől. A belügyminiszter ugyan gonosz, de egyáltalán nem ostoba alak és tisztában volt azzal, hogy már akkor mennyire lemorzsolódott és demoralizált volt az állomány. Tudnunk kell, hogy ez a helyzet azóta is sokat romlott még akkor is, ha – szemben például a tanárokkal – a rendőrök egy év alatt háromszor kaptak nagyon komoly emeléseket (Zoltán talán nem, de a többség nyilvánvalóan tudja, hogy a kormány gyorsan el is inflálta azt).

- Valószínűleg teszek panaszt a rendőri túlkapások miatt, de az MTVA-nál történtek után semmi kétségem nincs affelől, hogy enek semmi értelme.

[akcioferfi]

"az esetet kamera rögzítette, illetve egy biztonsági őr is végignézte, de nem volt hajlandó cselekedni. – Mondta, hogy ő nem látott semmit, nem szúratja le magát. Megkérdeztem, mi lesz, ha megverem a csalókat? Erre azt válaszolta, hogy kihívja a rendőröket” – sóhajtott a magyar bajnok bokszoló, aki hozzátette, azért sem akart erőszakot alkalmazni, mert korábban két év felfüggesztett börtönre ítélték, pedig akkor is csak védte magát."

(Köz és vagyon)biztonságod, jogrendszered.

[babarumblr]

Szétvitte

[vanista]

Kellene egy térkép a város játszótereiről

Legyen jelölve rajta, hogy melyiknél lát rá az anyuka és a biztonsági kamera a babakocsikra. Rossz az, aki rosszra gondol.

A traffipax-vitához.

[videkma]

Félmilliós telót lopott ez a srác Szolnokon

Egy szolnoki mobiltelefon-szaküzlet vezetője tett bejelentést a rendőrségre, mert február 5-én kora délután egy férfi ellopott a bemutatóasztalról egy 533 990 forint értékű készüléket. A rendőrök ellenőrizték a biztonsági kamera felvételét, és megállapították a tettes személyazonosságát. A járőrök egy órán belül a helyi vasútállomásról állították elő a 24 éves abonyi lakost, akitől lefoglalták…

[davesnapsyou]

Új olcsó Samsung a láthatáron

Kiszivárgott a Geekbench-en a Samsung új olcsó mobilja, a Galaxy A15. Ígéretes lesz, és nemcsak az ára. Lássuk mi az, amire számíthatunk.

Az új A-szériás modell nagy valószínűséggel 2024 első felében jelenik meg, lesz belőle 4G-s, és 5G-s verzió egyaránt. Ahogy említettem ígéretes készüléket kapunk olcsó áron, de utóbbira visszatérünk később. A készülék 6.4" méretű FullHD+ kijelzővel lesz ellátva, és támogatni fogja a 90 Hz-es képfrissítést. A panel típusa egyelőre nem tisztázott, a pletykák szerint OLED képernyőt kapunk, de egyesek egy másik kiszivárogtatott képre alapozva AMOLED kijelzőt spekulálnak. Ezt bízzuk a meglepetésre.

A gördülékeny működést egy MediaTek Dimensity 6000+ proci biztosítja majd, amihez 4 és 6 GB RAM társul majd. A tárhely 128 GB lesz maximálisan, amit lehetőségünk lesz tovább bővíteni microSD kártyával egészen 1 TB-ig! A tárhelyre pedigg mindig szükség van, nem igaz? További jó hír, hogy a jack aljzatot se kell mellőznünk. Kamerafronton átlagos szettet kapunk. A főkamera egy 10x-es digitális zoomra képes 50 megapixeles egység lesz. Emellé egy 5 megapixeles, és egy 2 megapixeles egység társul majd. Utóbbi nagy valószínűséggel a megszokott makro kamera lesz, ami sajnos nem a legjobb eredményeket produkálja ebben a felbontásban, bármelyik márka készülékét is nézzük. Az 5 megapixeles kamera egy ultraszéles látószögű egység lesz. Nyilván a főkamerával érjük el a legjobb eredményeket, de én nem űzöm tűzzel-vassal azt sem, aki az előlapi kamerával örökíti meg a pillanatot fotó formájában magáról, avagy készít videót valamelyik közösségi platformra. Ebben egy 13 megapixeles előlapi kamera lesz a segítségére.

A készülék biztonsági funkciói közül az ujjlenyomat olvasót a keretbe építve találjuk majd meg. Az energiát egy 5000 mAh-s akkumulátor szolgáltatja majd, melyet 25 Wattal lehet tölteni. Ahogy az elvárható, a készülék USB-C porttal érkezik.

A Galaxy A15 5G európai ára 250 dollár körül lesz. Nem fogok hazudni, ennél olcsóbban, szinte ugyanezzel a specifikációkkal találsz több más készüléket is, például a Redmi 12-t (az ultraszéles kamerája kicsit jobb is), a Galaxy A14-et.

Te várod már az új Samsung készüléket? Vagy más gyártó középkategóriás mobiljait? Írd meg kommentben, és utána járok!

[bdpst24]

Fókuszban a biztonság: új switchekkel pörög fel a megfigyelési piac 

Fókuszban a biztonság: új switchekkel pörög fel a megfigyelési piac

A biztonsági kamera technológiák fejlődését követően a PoE switchek is fontos szerepet játszanak a megfigyelő rendszerek telepítésében. A switch kialakítás területén piacvezető Zyxel kifejezetten erre az igényre válaszolva alkotta meg a GS1350 PoW switch sorozatát. A portok változatos számának és a magas teljesítmény tartaléknak köszönhetően eszközeikkel akár úgy is könnyedén működtethetők a…

[metalindex-hu]

Bands Through the Lens interjú (2023.)

Bands Through the Lens interjú (2023.) - https://opiumbarlang.blog.hu/2023/02/28/bands_through_the_lens_interju -

 Fotó: Bodnár Dávid

Létezik egy hivatás, akinek űzői valószínűleg sokkal több, és változatosabb eseményen jelennek meg, mint az „átlag” koncertlátogatók. Nélkülük csak saját, olykor ködös emlékeinkre hagyatkozhatnánk kedvenc előadóink fellépéseivel kapcsolatban. Ők a koncertfotósok. Ebben az interjúban a sokak által ismert Bands Through The Lens mögött álló úriembert kérdezve próbálunk mélyebb betekintést nyerni a koncertfotózás személyesebb szintjeibe.

  Szia, a koncertekről, és a különböző social media felületekről sokan ismerhetnek, kérlek mutatkozz be nekünk, mi a polgári neved!

Szia, először is nagyon köszönöm a megkeresést és az érdeklődést, lassan 39 éve Somogyi Lajos néven futok, amikor nincs az arcom előtt a kamera. Bár, igazából akkor is.

Van-e esetleg polgári állásod? Mi az?

Villamosmérnökként végeztem, így a telekommunikációban helyezkedtem el egy nemzetközi telco cégnél 15 éve. Azóta is ott koptatom a széket napközben a sokadik pozíciómban, jelenleg a Technikai Konzulens Osztály vezetője vagyok.

Hogy lesz az emberből koncertfotós? (először a fotózás jött? hobbi? tanultad? magad is koncertlátogató vagy?)

Gondolom mindenki másként indul el ezen az úton, nekem jóval előbb jött az élőzene szeretete és a koncertre járás, mint a fényképészettel ismerkedés. Még talán 2007-ben vettem az első tükörreflexes gépem, egy Nikon D60-t, kit objektívvel, és azt kezdtem hurcolni nyaralásokra, kirándulásra, állatkertbe, stb.. Nagyon szerettem makrózni, madarakat fotózni, amik kifejezetten nyugodt, csendes, pepecselős, türelemjáték témakörök – vicces belegondolni, hogy ez hogy csaphatott át abba, hogy a mosh pit közepén, a kamerát a fejem fölött tartva, vakon komponálok a repkedő műanyagpoharak záporában, az életemért küzdve. 😀

2015 végén nem voltam a legjobb passzban és nagyon szükségem volt valamire, ami kirángat az akkori passzív posványból, amiben tengődtem. Nem tudatosan fordultam a fotózás felé – nem is emlékszem már pontosan mikor és mi volt az a pillanat, ahol összeállt bennem a kép, hogy a fotózást akár koncerten is lehet űzni -, de 2016 elején kezdtem el utána nézni, hogy be lehet-e vinni kamerát koncert helyszínekre, kinek kell írni, hogy engedélyt kérjek, és ne a biztonsági őrök vegyék el a helyszínen a gépet és így tovább. Aztán nagyon hamar kiderült, hogy az akkori D90-em alkalmatlan használható képek készítésére ilyen fényviszonyok és körülmények között, úgyhogy apránként elkezdtem fejlesztgetni az eszközparkot, vettem egy D610-et, fix 2.8-as objektíveket, és elkezdtem olcsó (akkor még 3-500Ft-os) bulikba járni gyakorolni. Később, mikor volt már valami kezdetleges portfólióm, elkezdtem zenekaroknak írni, hogy kipróbálnám magam egy belépőért cserébe, aztán már zenekarok hívtak bulikba – akkor még szintén beugróért cserébe. Valahol itt kezdtem el érezni ennek a terápiás hatását, hogy egy vibráló, színes közösségbe járok, és valamilyen alkotó tevékenységet végzek, amiben ki tudom élni kreativitásom, visszacsatolást kapok, örülnek az emberek a munkám eredményének. Eközben megismerkedtem az akkori színtér ismert fotósaival Hegyi Julival, Totisz Tomival, Bodnár Dáviddal, Horpáczi Dáviddal, Zsiga Palival, Réti Zsolttal, rengeteget tanultam tőlük a szakmázós small talkok alatt, ők meg szép lassan elhitették velem, hogy jó az irány, van értelme ezt csinálnom. Itt jegyezném meg, hogy elképesztően befogadó, elfogadó és segítőkész közösséget ismertem meg a magyar koncertfotós társadalomban, ami nagyon sokat dobott abban, hogy előre jussak. Némi noszogatásra később már jelképes összegekért vállaltam a munkákat, megismerkedtem helyi programszervezőkkel, sajtósokkal, és organikusan kialakult valahogy ez az együttműködés. Bekerültem a megboldogult GMK-ba és Kuplungba, aztán a Dürerbe, beugróskodtam az Akvában és az Opus Jazz Clubban majd szép lassan bejártam az összes kisebb-nagyobb helyet Budapesten és vidéken, illetve megfordultam az összes itthoni nagyobb fesztiválon. Nagyon besűrítve, valahogy így történt, hogy az otthon punnyadásból észrevétlenül felépült egy másodállás-szerelem. Jelenleg a Dürer kert, a Fekete Zaj és Pro Jam Session koncertsorozat állandó fotósa vagyok, vannak fixnek mondható zenekarok, akikkel rendszeresen, de nem kizárólagosan dolgozunk együtt, vállalok zenekari-, üzleti portrékat, céges rendezvényeket és sajtóeseményeket.

Vannak-e olyan bandák, előadók, akikkel a leginkább szeretsz együtt dolgozni?

Szerencsésnek mondhatom magam, mert csak olyanokkal dolgozom már, akikkel jó, könnyű együtt dolgozni, vagy az emberi oldal miatt, vagy azért, mert a zenéjükkel tudok azonosulni, de a legtöbb esetben ez azért kéz a kézben jár. A kezdetekben menni kellett és mentem is mindenhova, muszáj volt gyakorolni, megismerni a közeget, az írott, íratlan szabályokat, kapcsolatokat építeni, de ebben az időszakban fűti, hajtja az embert a lelkesedés, minden hely, helyzet, ember és inger új, észre sem veszi (kis túlzással), hogy dolgozik. Aztán az idő előrehaladtával letisztul a felekben, hogy kikkel tudnak hatékonyan, jó hangulatban együttműködni és igyekeznek egymás felé tendálni.

Fotózás szempontjából melyik helyekkel a legjobb dolgozni?

Általánosságban azt mondanám, hogy ott szeretek és tudok jól dolgozni, ahol partnerként tekintenek rám. Ez a többi ott dolgozó ember hozzáállásán jön át, a vezetőségtől kezdve a sajtóson, programszervezőn át a hangos, fényes, pultos kollegáig, akiknek a szakértelme, mentalitása adja meg a hely hangulatát. Az, hogy nyitott, vagy zárt, van-e árok, vagy nincs, sokan vannak-e, vagy csak lézengenek, kicsi, vagy nagy a terem, másodlagos abból a szempontból, hogy szívesen indulok-e el este az adott helyre. Mindig lesz valamilyen hátráltató körülmény, technikai malőr, ez a szakmával jár és felül kell kerekedni rajtuk – részben ez is a dolgom fotósként, szerintem. Az viszont, hogy ezt egy támogató vagy nemtörődöm, esetleg kifejezetten hátráltató közegben kell megugrani, nem mindegy. A fent leírtak alapján úgy gondolom, hogy Budapesten nagyon sok jó klub van – vidéken is jó tapasztalataim voltak általánosságban – de ahol igazán otthon érzem magam, ami a safe space-em, az a Dürer kert.

Mik a kedvenc fesztiváljaid, hová látogatsz szívesen munka, vagy kikapcsolódás szempontjából?

Kifejezetten utálom a fesztiválokat! 😀 Na jó, ez persze így nem igaz… Fiatal koromban kivettem a részem a fesztiválokon bulizásból, 10 év Sziget 2012-ig, hetijeggyel, sátrazással, VOLT, Bánkitó és társai, úgyhogy szórakozni csak legvégső esetben mennék már ilyen rendezvényre. Van pár extra név, ami még egy picit csábít, és jó lenne egyszer eljutni (Wacken, Brutal Assault, Hellfest, Glastonbury), mert egy-egy nap olyan line-up van, ami itthon egy félévre vagy inkább egy évre van elszórva. De egyrészt már nem bírja a szervezetem a 4-5-x napos megőrülést, másrészt nem is biztos, hogy meg tudnám emészteni azt a tömény zenei ingert, amit egy ilyen helyen kapnék. Öregszem, azt hiszem. 😀

Munka szempontjából megengedőbb vagyok. Ha egy zenekar hív fellépésre, esetleg még egy-két bandát össze tudok szedni aznapra, akkor beülök a kocsiba, lemegyek, meglövöm és irány haza. Ha az egész fesztivált kell fotózni, egy helyszín van, amit évek óta örömmel vállalok el, ez pedig a Fekete Zaj fesztivál. A szívem csücske a helyszíntől kezdve, a stábon át, a zenei és off-programokig. Őrületes meló persze 4 napon keresztül, 4-5 színpadot, napi 20-25 zenekart egyedül vinni (+az off-programok és életképek) másnapi leadásokkal, de ott valahogy máshogy fárad az ember, máshogy telik az idő, amennyire leszív, annyira fel is tölt. Új, hasonló versenyző volt a tavalyi évben a Hell Vill, ahol első alkalommal dolgozhattam, ez is egy nagyon szerethető fesztivál, szívesen dolgoznék a csapattal újra. Ennél többet, nagyobbat már nem szívesen vállalnék be, azt hiszem. Még a kezdetekkor nagy álmom volt, hogy egyszer bekerüljek a Rockstar photographersbe, akik a legnagyobb feszteket viszik itthon, de ahogy szép lassan mentem bele a szakmába, és mértem fel, mekkora munkával jár egy ilyen méretű fesztivált fotózni – akár csapatban is – egyre inkább halványult bennem ez a vágy. Meg azért azok a srácok többszörösen díjazott fotósok, nem az én ligám. 🙂 Az otthonos méretű Zajon napi átlag 16-18km-t lesétálok reggel 10-től hajnal 2-ig, 7-8kg felszerelésben. Egy Sziget méretű fesztiválon szerintem az első nap elpatkolnék…

  Megfigyeltem, hogy a különböző fotósok képeikkel igyekeznek egyfajta egyediségre törekedni. Neked van-e kedvenc technikád, metódusod, amivel dolgozol? (ha nem titok….esetleg kicsit írd körbe, légyszi)

Huh, nem érzem magamban, hogy ez nálam törekvés lenne. Azt se igazán, hogy egyediek lennének a fotóim. Vagy inkább úgy mondom, hogy ha elém raksz 5-5-5 képet Hegyi Julitól, Bodnár Dávidtól és Sincotól mondjuk, akkor csont nélkül megmondom neked, melyik kié. Én nem látom, hogy az enyémek ennyire önálló egyéniséggel bírnának. Hacsak nem úgy, hogy ha nem a fenti három emberé, akkor lehet, hogy az enyém? 😀

Alapvetően Lightroomban dolgozom, koncert anyagba nagyon ritkán nyúlok bele Photoshoppal. Biztos vannak egymásba folyó „korszakok” az utómunkám stílusában, de ezeket részben az alakította, ahogy fokozatosan megtanultam használni a szerkesztőket, újabb és újabb trükköket ismertem meg, részben pedig ad-hoc, mi állt jól szerintem annak a bulinak. Van mondjuk egy régi kattanásom, ami a mai napig kitart: valahogy igyekszem visszahozni a zenészek bőrszínét. Egyszerűen kiborulok, ha hupikék-törpikék feje van a zenésznek, vagy vörösen lángol az egész arca. Pedig így nézett ki a koncerten, ez a valóság, de én megőrülök tőle. Valamit el kell kezdenem ilyenkor mókolni rajta, de ez is csitult már a kezdetekhez képest. Ez van, hogy egyszerűbb feladat, pár csúszkával megoldható, van, hogy kicsit jobban rá kell feküdni, szelektív színezéssel, maszkolással, stb..

De ezt se gondolnám, hogy egyedül az én kattanásom. Természetesen van jó pár, az évek alatt elmentegetett presetem, de ezek is inkább kényelmi megoldások, mint esztétikai megfontolás. Egyszerűen addig piszkálom a képet, amíg azt nem érzem, hogy kész.

Van-e olyan képed, amivel valamit „nagyon elcsíptél”? Mi a sztorija? (esetleg mellékeld, kérlek)

Eddigi egyik kedvenc képem a 2019-es A38-as Unearth, Darkest Hour, Misery Signals bulin született, az egyik kedvenc zenekaromról, az Unearth-ről.

  A story pedig szerintem jól példázza, hogy nem minden a tudás, vagy a technika, kell sokszor egy jó adag szerencse is, a klasszikus jókor jó helyen. Ez a kép egy szám kiállásánál született, ahol a rutinosabb koncertlátogató, tudja, hogy „valami készül, valami jön”. Nos, az Unearth-ös srácok szeretnek ugrálni. Zene elhallgat, minden lámpa le, negyed másodperc sötétség után a közönség arcába robbannak a stroboszkópok, látni villódzva, ahogy elrugaszkodnak a színpadon, Bodnár Dávid cimborámmal meg egymás mellett, szinte egyszerre elkezdünk az első sorban vadul exponálni. Az egy dolog, hogy az ember megtanulja az évek során egy másodperc alatt behúzni a megfelelő értékéket a vázon éles szembefényre, vagy, hogy hány expot készít 1mp alatt a gépe, viszont szegény Dávid pont a strobik sötét fázisát kapta el, és a teljes sorozata totál fekete lett, nekem meg a kb. 20 képes sorozatból kettő kapta el pont a világos pillanatot, ez az egyik. Hozzáteszem, itt is félrement a fókusz és csak a széleslátó obi + szűk rekesznek köszönhető, hogy használható lett. A kedvenc képem, de persze ezzel sem vagyok elégedett teljesen… 😀

Van-e valami további, zenével kapcsolatos hobbid? (hangszer, lemezgyűjtés, merch halmozás, karszalag-gyűjtés)

Autodidakta módon nyüstöltem a basszusgitárt és a gitárt a húszas éveim közepén, de nem volt velük semmi tervem, nem akartam bandát alapítani, vagy csatlakozni, jó időtöltés volt gyakorolni és lassan egyre kevésbé borzasztóan eljátszani azokat a számokat, amiket szerettem volna megtanulni. Hasonlóan indult a dobolás is pár éve, bár ebbe már kicsit több energiát fektettem, Gálos Ádámnál és Veress Marcinál is tanultam, termem is van, de továbbra sem cél az együttesben zenélés. Kikapcsol a gyakorlás repetitív már-már meditatív jellege, és élvezem, hogy tyúklépésben ugyan, de fejlődök.

Aztán, hobbinak ugyan nem mondanám, de igyekszem támogatni a zenekarokat merch vásárlással, és szeretnék bíztatni mindenkit, hogy tegyen hasonlóképp. A legegyszerűbb és legközvetlenebb formája a támogatásnak, nagy szükségük van rá, te meg egy király pólóval/pulcsival gazdagodsz. � Ugyanitt, évek óta küzdök a vinyl gyűjtés démonával, még ellenállok, de némelyik lemez olyan gyönyörű, hogy érzem, el fogom bukni ezt a csatát előbb vagy utóbb és a gatyám is rá fog menni!

Milyen zenét hallgatsz szívesen?

A koncertfotózásnak köszönhetően rengeteg olyan zenekart ismertem meg az elmúlt 7 év alatt, akik valószínűleg nem jöttek volna szembe. Nem azt mondom, hogy a zenei ízlésem gerincét nem a rock-metal bandák teszik ki mai napig, de sokat formálta a playlistemet J��nás Vera búgó hangja, Mörkék stenkje, Deva elektro-lebegése, az Esti Kornél melankóliája, Pátkai Rozi sanzonjai, a Góbé világzenéje, vagy a Colorstar lüktetése és a végtelenségig sorolhatnám. Csodálatosan sokszínű a magyar zenei színtér és nincs hét, hogy ne ismernék meg valami újat, ami betalál és aztán elnyammogok rajta egy darabig. És természetesen magával hozta az új külföldi zenekarok felfedezést is, nem is mennék bele a felsorolásba mert egy hétig itt ülnénk.

Van-e bármilyen vicces, necces, fura sztorid a koncertfotósi tevékenységedből?

Fuh, van pár, objektív elejtéstől kezdve, punk karácsonyon színpadról repülő punkot arccal levételen át a rossz helyszínen megjelenés után pánikszerűen a jó helyre áttaxizásig, de számomra a legkínosabb talán a legutóbbi volt. Elöljáróban, nálam alapszabály, hogy külföldi fellépőnél nincs fanboy-kodás a backstageben, nem kérünk közös selfit, nem akarunk aláíratni polót, nem akarunk barátnőt/havert bemutatni, nem tukmálunk pálinkát, stb. A munka miatt vagyok ott, ha ők kezdeményeznek interakciót valami szervezési/technikai dolog miatt, illedelmesen válaszolok, és megyünk tovább, még akkor is, ha netán a kedvenc zenekarról van szó. Legyen profi az ember, vagy mi. No aznap jó profi módjára iszonyat késésben voltam a legutóbbi August Burns Red Akváriumos bulijáról, mert szokás szerint menet közben derült ki, hogy az előzenekaroknál is csak az első három számot lehet lőni az árokból és már javában ment az első dal. Loholok át a tömegen az Akva túlsó végében lévő backstage folyosóra nyíló ajtó felé, kabátban, óriás táskával a hátamon, zihálva, izzadva, mutatom a karszalagom az ellenőrző srácnak már messziről, lepittyenti a beengedő kártyát a záron, kb. röptében tépem fel az ajtót, lendületből rombolnék tovább, erre ott áll velem szemben a másfél ember széles folyosón Matt Greiner, a kedvenc dobosom valaha, legalább annyira megrökönyödve és tanácstalanul, mint én. Se kép, se hang az agyamban, teljes black-out egy fél másodpercig, processing, közben Matt enyhén zavart arccal, illedelmesen oldalvást fordul, hogy elférjek, én meg ismét profi módon, lányos zavaromban azt tudtam kicsiholni magamból, hogy „CSÁ!” és sprinteltem tovább, hogy elérjem legalább az utolsó másfél számot. Mai napig fogom a fejem ha eszembe jut, hogy ez mi az isten volt…csá!?…TÉNYLEG?! Ha valahogy újra először találkozhatnék Matt-tel, biztosan nem így akarnám.

Mit csinál egy koncertfotós szabadidejében?

Elsősorban annyit alszik, amennyit csak tud. 😀 Mivel a koncertfotós énem szabadideje főként az irodai munkaidőm, így a változatosság kedvéért javarészt dolgozom. Ezek mellett próbálok a barátaimra is időt szakítani élőben, vagy ha máshogy nem, az online térben egy kis társassal. Ott van a dobolás, szeretek olvasni, főzni, vagy csak kisütni az agyam valami sorozattal, illetve remélem, hogy tavasztól legalább 26-28 órából fognak állni a napok, mert szeretném a rendszeres sportolást is visszaépíteni a hétköznapjaimba.

Ha van bármi, amit kihagytam, amiről szívesen írnál, kérlek ne tartsd magadban!

-Köszönöm szépen az interjút! �

   Fotó: Hegyi Lily Juli

   Bands Through The Lens | Facebook

[avgdvl]

Jézusom. Kicsit kimozdulok, és ez vár.

Ha nem veszed észre, hogy EZ a fősodor, akkor tényleg reménytelen vagy. Jössz itt a szalmabábbal, hogy nem ismertem fel a képeken a gonosz diktátor bácsikat, meg próbálod arra terelni a problémát, hogy ki kinek a biológiai lánya a képen, mintha pont nem lenne teljesen mindegy a "politikus gyerekkel fotózkodik" című populista giccs szempontjából.

Milyen bizonyítékok? 🤣 Mintha tagadtam volna ezt a felsorolt 3 béna pontot, miközben azt mondom, hogy ez egy valóságshow. Átvitorlázza a hős tinilány az óceánt, véletlenül épp van vele egy forgatócsoport, helikopterekkel. Letartóztatják a tinilányt a gonosz rendőrök, épp van ott egy forgatócsoport. Közben a kormányok ezerrel próbálják keresztülverni a lakosságon a WEF 2030-as célkitűzéseit, ölik le az állatokat, zárják be a farmokat, próbálják rászoktatni a lakosságot a tücsökzabálásra. Annyira szembe megy a fősodorral, hogy minden böfögését veszi 12 kamera. Annyira underground, hogy az ENSZben beszél, és Obamával pacsizik.

Ki az én hősöm?

Például Boyan Slat, aki - látva a rengeteg műanyag szemetet a tengerben - tervezett egy takarító hajót, indított egy startupot, és szépen csendben szedi össze a primitív faszok eldobált pet palackjait az óceánból. Nem látod a hírekben, hogy összekenné a képet a Rijks múzeumban, vagy odaragasztaná a kezét az aszfalthoz, mint az agyatlan extinction rebellion aktivisták. Nem látod a híradóban, ahogy megrendezve elviszi két kamu rendőr a kamu tüntetésről. Szép csendben teszi a dolgát.

(Érdekes, amikor megjelenik egy-két ránézésre labilis barom a múzeumban a ragasztóval, és van velük 12 fotós, hat tévétársaság, és senki nem állítja meg őket. A biztonsági őrök mosolyogva nézik a performanszot. Színjáték az egész.)

[magyarjoginyelvlol]

De csak amióta fénytelen a tekintetem!

“A biztonsági elemet tartalmazó okmány a kamera előtt mozgatásra került, amely alapján a biztonsági elem az okmányon felismerhető (az okmányon található hologramon az okmány mozgatása esetén jól felismerhetően megtört a fény).“

[nyuszimotor]

Cuteness overload

[chuckyeager]

Az Amazon Ring-eszköze nem csak egyéni biztonsági

kamera. Rendőrségi kamerák is egyben – akár akarod,

akár nem. A cég most ismerte el, hogy vannak olyan

„szükséghelyzetek”, amikor a rendőrség végzés nélkül

hozzáférhet a Ring személyi eszközhöz a tulajdonos

beleegyezése nélkül. Ez a veszélyes politika a rendőrségre

hagyja a döntést, mikor engedélyezze a személyes videó

elérését....

Írta:Jason Kelley and Matthew Guariglia

[videkma]

Kenderes: Az ellopott biztonsági kamera buktatta le végül a betörőt

Egy kenderesi gyanúsított lopását felvette az ellopott külső kamera, így akaratán kívül könnyítette meg a nyomozók munkáját. Continue reading Untitled

[troger]

👁👁👀👁👁👀👀👁👁

A Teve utcai rendőrpalotában elvileg minden olyan önkormányzati kamera képét lehetne látni, amit a rendőrség működtet – ugyanakkor a bevetésirányítási rendszer 2009-es átadásakor a gyakorlatban erre több kerületi hálózat kialakítása még biztosan nem volt alkalmas.

Olyan infrastruktúra nem létezett 2015-ben, amivel a Budapesten különböző autókkal furikázó Abdeslamot észre lehetett volna venni és folyamatosan nyomon lehetett volna követni.

(...)

Salah Abdeslam nem szereti, ha megfigyelik. A 2015 novemberében Párizsban terrortámadásokat végrehajtó, az Iszlám Államhoz tartozó terrorista sejt egyetlen túlélője néhány hete felpanaszolta, hogy a börtöncellájában két biztonsági kamera is figyeli a mozgását. „Napi 24 órában kamerákkal élni – kibírom, hála Istennek – olyan dolog, ami az öngyilkosság határára lökheti az embert” – mondta a marokkói származású, francia állampolgárságú, de Belgiumban felnőtt férfi az AP tudósítása szerint a bírósági tárgyalásán, majd hozzátette: „Azért szerelték fel őket, hogy ne lehessek öngyilkos, de így nem marad magánszférám. Még az állatokkal sem bánnak így.”

Abdeslam, akinek a büntetőperében jövőre várható ítélet, a támadást megelőző hetekben három alkalommal is megfordult Budapesten. Ilyenkor rövid itt-tartózkodás után a bérelt autójában már utasokkal – a Magyarországra a menekültek tömegei közt beszivárgott társaival – tért vissza Nyugat-Európába. Mindhárom alkalommal megfordult a Keleti pályaudvar környékén, ahol ekkoriban rengeteg bevándorló táborozott.

A pályaudvar és környéke alaposan be volt kamerázva. De Abdeslamot ekkor nem figyelte senki.

***

A párizsi támadásokat követően rövidesen fény derült arra, hogy a férfi korábban a magyar fővárosban is járt. De ezt nem a magyar biztonsági szervek derítették ki. Az év decemberében Lázár János akkori miniszterelnökségi miniszter arról számolt be, hogy a magyar titkosszolgálatok csak megerősíteni tudták azt a külföldi partnerszervektől kapott információt, hogy Abdeslam járt a Keletinél.

Egy év múlva Majoros Csaba, a Terrorelhárítási Központ (TEK) felderítési igazgatóságának alezredese sajtótájékoztatón foglalta össze, hogy mire jutottak a magyar biztonsági szolgálatok. Utólag alaposan lejárták Abdeslam és társainak útvonalát: előkerültek a szállodákban leadott hamis útlevelek adatai és egy elhagyott telefon is. Az Abdeslam honi autós mozgására vonatkozó információkat viszont, ismereteink szerint, nem a magyar, hanem a francia szervek derítették ki.

***

Pető György életrajza szerint előbb a Rendőrtiszti Főiskolán, majd az ELTE pszichológia szakán végzett, majd a BM III/II csoportfőnökségének amerikai osztályán nyílt állományú kémelhárítótisztként szolgált 1979–1983 között. Arról nem szól a fáma, hogy a férfi mikor – ha egyáltalán – és miért hagyta el a belügyes világot. Az államszocialista rendszer ifjúsági szervezeteiben mindenesetre a nyolcvanas évek második felében is bizalmi pozíciókat kapott. A demokratikus Magyarországon (közelebbről: Óbudán) már a Magyar Szocialista Párt politikusaként bukkant fel a kilencvenes években, itt karolta fel az egykori kémelhárítót Tarlós István.

Miután a kerületet bő másfél évtizedig polgármesterként irányító Tarlósból fideszes támogatással budapesti főpolgármester lett 2010-ben, bizalmi embere a Városházára is követte: a főváros biztonsági főnöke lett belőle.

***

Közel két évvel a támadások után a francia szervek még mindig vártak információkat a magyar hatóságoktól arról, hogy Abdeslam kikkel kerülhetett kapcsolatba Budapesten. Úgy tudjuk, hogy a TEK egy volt munkatársa egy érdeklődő civil társaság előtt elismerte, hogy a magyar hatóságoknál a támadásokat követően nem álltak rendelkezésre Abdeslamról a Keleti környékén készült vagy az autós mozgására vonatkozó kamerafelvételek. Az illetőt megkerestük, kérdéseinkre azt mondta, nem tett ilyen kijelentést, de azt is leírta, hogy „a konkrét felderítésben nem volt relevanciája a kamerafelvételeknek”.

***

A budapesti aluljárókban lévő több száz kamerát 2009-ben a közterület-felügyelet kezdte felhelyezni, a rendszert később a fővárosi tulajdonú Budapest Közút Zrt. bővítette, majd az egész a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) tulajdonába került. Ezek – köztük a Keleti pályaudvar előtti aluljáróban található 14 darab masina – egy olyan rendszerbe vannak bekötve, amit a FÖRI rendészei az Akadémia utcai központban, a rendőrök a Teve utcai rendőrpalotában és a budapesti közrendvédelmi osztály Mosonyi utcai épületében tudnak követni. A vasútállomás belső területeit figyelő kamerarendszer még 2006-ban épült ki, korabeli hírek szerint a zsebelések és civakodások visszaszorítására szolgáló szerkezetek képeit a pályaudvari rendőrörsön figyelik az egyenruhások.

A Teve utcai rendőrpalotában elvileg minden olyan önkormányzati kamera képét lehetne látni, amit a rendőrség működtet – ugyanakkor a bevetésirányítási rendszer 2009-es átadásakor a gyakorlatban erre több kerületi hálózat kialakítása még biztosan nem volt alkalmas.

Olyan infrastruktúra nem létezett 2015-ben, amivel a Budapesten különböző autókkal furikázó Abdeslamot észre lehetett volna venni és folyamatosan nyomon lehetett volna követni.

***

Mire a budapesti rendszer felállt, Magyarország már nem volt a migrációs útvonal fontos tranzitországa. A menekülthullámba beszivárgó terroristák túl voltak hetedhét határon. 2015. november 13-án Salah Abdeslam társai közül hárman a Stade de France labdarúgó-stadionnál robbantottak, egy másik csoport éttermekre és kávézókra, míg egy harmadik csoport a Bataclan színházban szórakozókra támadt. A támadók összesen százharminc ember életét oltották ki.

***

Az Atlo korábbi gyűjtése szerint a főváros, a rendőrök és az önkormányzatok legalább több ezer kamerát működtettek Budapesten. A sok kamera azonban nem garancia arra, hogy jó minőségű felvételek készüljenek, amiket sikeresen össze is lehet nézni. Akár még egy forró nyomon zajló, minden követ megmozgató, országos jelentőségű nyomozásnál sem.

Értesülésünk szerint néhány évvel később, ezúttal egy mindenestül magyar bombamerényletet követően döntött arról a Belügyminisztérium (BM), hogy a magyar térfigyelő infrastruktúra működése nem elégséges. A 2016. szeptemberi, Teréz körúti robbantásként ismert eset elkövetője a merényletet megelőzően negyedóráig sétálgatott a forgalmas budapesti Nagykörút egy kamerája előtt – ami nem készített róla használható képet.

(...)

Tarlós feleségét előbb kamerafelvétel alapján, közlekedési szabálytalanság miatt megbírságolta a III. kerületi közterület-felügyelet. Az akkori főpolgármester nyilvánosan kelt ki a döntés ellen – bár azt nehéz elképzelni, hogy éppen az Óbudát polgármesterként korábban 16 évig irányító és helyi lakosnak számító Tarlós neje ne tudott volna a kerületnek a forgalmas Bécsi út-Szépvölgyi úti kereszteződésében dívó, autós körökben hírhedt bírságolási gyakorlatáról.

Tarlós a kamerafelvételek alapján kiszabott bírságok be nem fizetésére szólította fel az autósokat, Pető rövidesen beállt mögé, nem sokkal később pedig a Belügyminisztérium alá tartozó Országos Rendőr-főkapitányság is közölte: közteres kamerák felvétele alapján nem, csak a rendőrségi rendszer alapján lehet bírságolni. Az üzenetet rövidesen maga Pintér is megerősítette egy levélben, amit a fővárosi kerületek vezetői kaptak meg.

***

2018-ban a belügy törvényjavaslatba foglaltan közölte a terveit: egy központba kell befutnia az önkormányzati és rendőrségi – sőt, a banki – köztérfigyelő kamerák és a közutakat monitorozó különböző rendszerek felvételeinek egyaránt. A 2014 előtt telepített, gyenge képminőségű kamerákat újra kell cserélni. A felvételek mostantól nem törlődnek automatikusan 5 naponta: ez az intervallum 30 napra emelkedik.

A rendszerbe tervezik integrálni a rendőrség VÉDA nevű kamerahálózatát, és az e-útdíj-ellenőrző masinákat is – utóbbiakról évek óta ismert, hogy a rendszámokról készült felvételeik nemcsak a matrica érvényességét, hanem a jármű útvonalát is tudják követni.

Belügyes zsargonban ezt a grandiózus tervet hívják Szitakötő-projektnek.

A tervezett rendszerben országszerte 35 ezer kamera képfolyamai futnak majd össze a kormányzati adatközpontban, ahol 25 ezer terabájt adatot tudnak majd tárolni. A projekt összköltsége akár 50 milliárd forintra is rúghat. Jogvédők kritizálták a tervezetet, például azt, hogy miért lehet majd bűnmegelőzésre is használni a rendszert, illetve hogy miért nem elég, ha a bűncselekmény megtörténte után kezdik el keresni a felvételeket.

(...)

[h3ymyf1sh]

Engem az elejétől fogva legjobban a dolog ügyességi része érdekelt, és most, hogy a Hír TV videója alapján végre sikerült azonosítanom a lehetséges menekülési utat, azt kell, hogy mondjam, hogy ezt én biztosan nem merném a közvetlen életveszély kivételével még csak meg se próbálni.

Az első emeleten a jobb oldali ablakról beszélünk. Először át kell mászni a korláton a párkanyra, ami állni elég széles, de lendületből kilépni rá lehet, hogy félnék, azért mégis csak öt méter magasan vagyunk. Onnan csalogató lehet a szomszéd ház erkélye, abba az irányba legalább nem eshetsz le, de oda átmászni nem olyan könnyű, meg az már tényleg a Vajna-korszak vígjátékaiból kihúzott jelenetek szintje, hogy mit csinálsz egy idegen erkélyen ezután. Marad lefelé a testi épség biztos kockáztatása, amiből az ereszen való mikulásos lemászás lehetetlennek látszik, mert nincs rajta fogás. Akkor már inkább kézzel leereszteni magad az eresz mellett, az oszlop tetejébe kapaszkodva, de ugrani még onnan is magas, 3 méter, esetleg ha alatta arra a kiszögellésre még át lehetne fogni, akkor talán nem esnél akkorát. Abban ugye még mindig ellentmondóak a beszámolók, hogy meddig sikerült eljutni és hol érték utól a rendőrök Szájert, de ennek alapján az is látszik, hogyan lehet, hogy menet közben valaki bejelenti és a rendőrök még el is tudják kapni (ezt nem lehetett semmilyen állapotban egy lendülettel megcsinálni), meg az is, hogy miért lehetett ebben komolyan megsérülni.

Viszont mekkora mák, hogy legalább a biztonsági kamera pont a másik irányba néz.