#batthyány kastély

[eleteskonyvtar]

Bicske, bright side

Egyrészt nem szeretem csak a rossz oldalát látni a dolognak, másrészt rögtön jött itt is a kérdés, hogy de akkor meg miért lakik itt az ember, harmadrészt meg kiszökött face-re a poszt, és kíváncsi vagyok, hogy ez is megjelenik-e.

Tehát miért is jó hely Bicske (disclaimer: tősgyökeres pesti expat vagyok, nem bennszülött):

Baromi közel van Budapest. Háztól házig csak gyalog/tömegközlekedve egy óra alatt vagyok bent az ötkerben (éljen a 4-es metró). Fél óránként van vonat napközben, ami teljesen vállalható, de autóval is 30-40 km. Sok olyan ismerősöm van, aki Budapesten belül jóval többet ingázik a munkahelyére, cserébe én két megyével arrébb lakhatok (bár a hétkerben nőttem fel, nem volt nagy szívfájdalom elköltözni).

Bicske pici. Gyalog fél-egy óra alatt át lehet érni egyik végétől a másikig, magyarán minden könnyedén megközelíthető (lenne) gyalog vagy biciklivel, simán lehet(ne) autó nélkül is létezni.

Fantasztikus közösséget találtunk itt Bicskén (de a tágabb környezetben is állandóan alakulnak a kapcsolatok). Rengeteg segítséget kaptunk tőlük, nagyon összetartó csapat, és folyamatosan tud bővülni a Pestről érkezőknek hála. A bicskei emberek (akik legalább két generáció óta itt élnek) eleinte néha egy kicsit zárkózottak, de kedves emberek, és nagyon jó kapcsolatokat tudtunk kialakítani.

Rengeteg fiatal költözik ki ide, mert nyugat felé ez az első, nagyjából megfizethető és kiváló közlekedési adottságokkal rendelkező település (Biatorbágy és környéke felejthető, ráadásul Törökbálint, Budaörs és Biatorbágy vasúti közlekedés szempontjából kb. értelmezhetetlen). Ennek köszönhetően nagyon színes és gazdag társaság alakul folyamatosan.

Minden van a városon belül, amire alapvetően szükség van. Van egynapos műtéteket végző egészségközpont, magánrendelő, uszoda, könyvtár, bölcsőde, óvoda, iskolák, kormányhivatal, nagyobb boltok, igazából teljesen el tudnám képzelni az életemet úgy, hogy nem nagyon teszem ki a lábamat a településről (ötleteim persze lennének, egy rendesebb barkácsbolt elférne pl.).

A bicskei Nagy Károly Városi Könyvtár. Fantasztikusan jó hely, rengeteg gyerekprogrammal, táborokkal, állati rendes és jó fej könyvtárosokkal. Borzasztóan szeretném, hogy sokkal-sokkal több forrásuk legyen a működésre és fejlesztésekre, mert nagyon megérdemelnék.

Minden nagyon közel van, ha kell valami (vásárlás, gasztronómia, kultúra stb.). Tata, Tatabánya (ami csak átjárva meglepően kellemes kisváros), Budaörs, Budapest, Székesfehérvár (bár megyeközpontként pont ez van a legmesszebb és a legrosszabb elérésű tömegközlekedéssel), 20-25 perces (Fehérvár kicsit messzebb) távolságra van (autóval persze).

A város legszebb utcájában lakunk, ami ráadásul egy nagyon jó funkcionális és esztétikai tengelyt is ad a városnak. Az egyik végén a (sajnos jól ismert) Batthyány-kastély (a gyermekotthonnal, és egy pár éve nagyon szépen rendbe rakott parkkal, ami a botrány kipattanása és a covid óta sajnos nemigen látogatható, pedig sokat jártunk át, akár társasággal is sétálni egyet), a másik végén Bicske-alsó, a kettő között a bölcsőde, a Kultúrkúria (a nevet hagyjuk, de nagyon jó kis épület, jellemzően kiállítótér funkcióval), az egészségügyi központ, a kultúrház és az Ifjúsági Központ/ex mozi, a Spar/DM/posta, a HOMÁLY, a katolikus és református templom, a bíróság, a kormányablak, a polgármesteri hivatal, két iskola, egy óvoda, a két temető - ez mind kb. az 1 km-es útvonalon van. Ez egy olyan adottság, amire nagyon élhető és kellemes környezetet lehetne felhúzni, kávézóval, cukrászdával, étteremmel, parkkal - amiből van, ami már van és működik, van ami nem, de a lehetőség megvan.

Nagyon jó épített örökség van még (bár folyamatosan rombolják sajnos), ami a századfordulós kertvárosi-polgári világot tükrözi (ebbe egészen biztosan bele lehet kötni, de én így tudom lefordítani a nagy belmagasságú, két utcai szobás, L alakú, a régi parasztházak bővítésével kialakult épületeket). Van egy gyönyörű hatalmas park jellegű terület a város közepén, zsombékos tóval a közepén, ami számtalan lehetőséget adna egy jó rekreációs terület létrehozására (jelenleg egy rekortán futópálya, az uszoda és egy játszótér szabadtéri edzőparkkal van rajta).

Az épített örökség mellett a kulturális, a gasztronómiai és történelmi öröksége is nagyon érdekes, és rengeteg lehetőséget rejtene még: az alföldi/mezőföldi világ találkozási pontja a Buda környéki sváb világgal, a lapos síkság és a Gerecse/Dunazug-hegyvidék határán. A régi budai borvidék nyugati határa, még ma is szabad szemmel jól látható valamikori borkultúrával, pincesorral, szőlőhegyekkel (sajnos a filoxéra után már igazán nem indult újra igazán a borkészítés, ma még akinek van, az inkább eladja máshová a szőlőt, és a korábban említett szőlőhegyekre való betelepülésekkel folyamatosan fogynak ezek a területek is - de a pincesorból még vannak csodaszép részek). A nyugatra tartó szürkemarha-kereskedelem egyik állomása, ami máig meghatározza a településképet (mint pl. a K-Ny irányú régi, széles főút, amely a csordás végighajtására szolgált). Nagy Károly csillagvizsgálója a 19. századból (a Hegyikastéllyal és a Mauzóleummal együtt), amelyből még a mauzóleum és a vizsgáló tornya még áll (még).

Gyönyörű természet veszi körbe, a Zsámbéki-medencétől a Gerecséig és a Vértesig (nekem külön elképesztő felfedezés volt a Csákberény-Csőkakő-Mór útvonal a pincesorral, szerintem simán pariban lehetne a Balatonfelvidékkel), de még bőven ide lehet venni a Móri-árkot is - Magyarország egyik legszebb és legváltozatosabb részén élünk.

Szóval persze, rengeteg minden nem jó, vagy lehetne sokkal jobb, de összességében mégiscsak egy jó hely.

[dedibelyegei]

Hát a Dudás László-féle Kastélyok sorozatot, szerintem nagyon sokan látták/ismerik ha csak tudat alatt is, meg sosem foglalkoztatták a bélyegek. Egy igen terjedelmes sorozatról van szó, aminek különböző értékeit különböző években adták ki, így hálistennek szét tudom bontani. Ja mert amúgy egy híján mindegyik megvan! Meg nyilván van amelyikből rengeteg van, sok éven át nyomták őket, a '98-as postapecsét is tanusítja. Ez az első kör, 1986-ból, a kisebb névértékekkel. Nekem amúgy nagyon tetszik az egész design elgondolás, meg az elég részletes ábrázolás a masszív színekkel. Ez a sorozat elég filléres értéket képvisel, egyedül a postatiszta 8 forintos kicsit értékesebb, 200-300 forintba is kerülhet. Nézzük kicsit a kastélyokat!

Szécsény - Forgách kastély (2 Ft)

A kastélyt az 1700-as évek közepén építette a Forgách család, de a helyén korábban is várkastély állt az 1400-as évek közepe óta. A vidéki barokk építészet értékes emléke az épület. Többször működött benne hadikórház a tizenöt éves háború, és a II. világháború idején is. A '48-as forradalom előttig volt a Forgách család tulajdonában, utána többször gazdát cserélt, végül utolsó tulajdonosa báró Lipthay Béla jelképes összegért eladta a magyar államnak már a szocializmus alatt. Kiemelt műemlék, parkja természetvédelmi terület. 2005-ben teljesen felújították azóta a Kubinyi Ferenc múzeumnak ad otthont, mely Nógrád megye történetét dolgozza fel alapvetően.

Ráckeve - Savoyai kastély (3 Ft)

Savoyai Jenő részére épült a híres osztrák barokk építész Hildebrandt tervei nyomán, a 18. század elején. Savoyai 1736-os halála után a koronára szállt a tulajdonjog, és szép lassan elvesztette kastélyjellegét, mármint használati szempontból, raktárnak és magtárnak is használták többek között, minek eredményeként az 1960-as évekre annyira leromlott az állapota, hogy majdnem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de az eredeti tervek hiányában sok helyen csak a megmaradt elemekből tudtak következtetni, és egy-két leírásból, így minden bizonnyal jelenleg már nem eredeti formájában látjuk teljesen. Jelenleg kastélyszállóként üzemel, de most átmenetileg zárva van, mivel egy kormánydöntés mentén teljes felújításon esik át épp, miután wellnes hotel funkció mellett múzeum és kávézó is kialakításra kerül, és a kastélypark is megújul.

Körmend - Batthyány-Stratmann kastély (4 Ft)

Az Őrség legimponzánsabb várkastélya a térség kapujában. A mostani épület alapjait már a 15.században felépítette, Szécsényi László báró, aztán idővel némi kitérővel Bakócz Tamás, híres esztergomi érsekhez került. A török hódoltságot nagyjából átvészelte, a Batthyány családhoz 1604-ben kerül a Habsburgok jóvoltából. 1652-ben egy tűzvész miatt újjá kellett építeni, ekkor komolyabb átalakítások történtek. De nem ez volt az utolsó ilyen eset, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején, kuruc csapatok ismét felégették, hiszen a Batthányak hűek maradtak a Habsburgokhoz. Ezután alakul ki jelenlegi formája és alakja egy olasz építész tervei alapján akit a család bízott meg. A kastélyt egészen 1944-ig lakták, és rengeteg felbecsülhetetlen értékű dolog veszett oda/kallódott el azután hogy a család tagjai elmenekültek, mikor kialakult az új rendszer. A főépületben 1965 óta a Batthányi-Stratmann László Múzeum üzemel, illetve az ország legnagyobb cipőtörténeti gyűjteménye is itt tekinhető meg!

Nagycenk - Széchenyi kastély (5 Ft)

Hát ugye ez itt:

A Széchenyi család, bármilyen hihetetlen a már fent taglalt Szécsényből, Nógrád megyéből származik. Első jelentősebb alakja, és a vagyon megalapozója Széchenyi György volt, aki egyházi pályán futott nagy karriert, kalocsai érsekségig vitte. Ekkor szerezte meg Nagycenket is, mint birtokot a Draskovichoktól, és innentől már a családon belül öröklődött. Azonban eleinte ez még csak egy birtok volt a sok közül, az 1680-as évek végétől telepedtek át a Széchenyiek az Esterházyaktól zálogba vett közeli (Fertő)széplakra, így kerültek Nyugat-Magyarországra tartósan a jelenlegi határközelében. 1741-ben Széchenyi Antal generális helyezteti át a család központját az akkor még Kiscenknek nevezett településre, mivel különböző jogi huzavonák miatt széplaki birtok örökjogát nem tudja megváltani, így az visszakerül az Esterházyakhoz. Ebben az évben el is kezdi a tervezést Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész. Ha nem is teljesen az eredeti tervek alapján, de annak nyomán készül el a kastély 1750-ben. Nem sokkal később Antal meghal, és egyetlen férfi leszármazottja, az unokaöccse Széchenyi Ferenc örökli meg a kastélyt, aki beköltözése után értékes műgyűjteményt és könytárat hoz létre, melyet aztán 1802-ben a magyar nemzet számára ajánl fel, így alapítván meg a Magyar Nemzeti Múzeumot és közvetve az Országos Széchenyi Könyvtárat is. Ferencnek h��rom fia volt, akikkel még életében megegyezett, hogy vagyonát és területeit miként osztja szét köztük. Nagycenk mindannyiunk által jól ismert Istvánunkhoz került, aki 1820-ban vette át a birtokot, és külföldi utazásai és tapasztalatai mentén rögtön komoly fejlesztéseket eszközölt mind az épületen, minden pedig a birtokon/kastélyparkban. A kastély jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el. István után fia Béla lett a tulaj, aki nagy hangsúlyt fektetett a különböző növényfajtákra, és az angolparkból részben botanikus kertet létesített a világ növényeiből. 1944-ben egy angol légitámadás során a kastély kis mértékben megsérül, de rögtön helyreállítják. '45 nyarán azonban kifosztják, bizonyos khm... üdülők mindent kidobnak és elégetnek amit a kastélyban találnak. Eztán az épület állapota rohamosan romlik, az '50-es évekre szinte a falak állnak csak. A '60-as évektől kezdve több szakaszban évtizedeken át újítják fel, '73-tól már látogatható a létrejött Széchenyi István emlékmúzeum, a teljes helyrehozatal '88ra fejeződik be. Az épület egy részében a múzeum mellett ma már kastélyszálló és étterem is üzemel.

Nagytétény - Rudnyánszky kastély (6 Ft)

Avagy Nagytétényi Kastélymúzeum a XXII. kerületben. Fontos barokk műemléképület melyet báró Rudnyánszky József építettett római kori alapokra és egy korábbi kastély maradványaira 1743 és 1751 között Mayerhoffer András tervei alapján. Miután a feleség Száraz Julianna elhunyt (a Száraz család révén került a birtok Rudnyánszkyhoz), a kastélyt három részre osztva örökölték a leszármazottak. 1904-ben teljesen kiégett aztán, majd a második világháború során is komoly károkat szenvedett. Helyreállítása már 1951-ben megkezdődött és hamarosan - a maihoz hasonlóan - bútormúzeumnak adott otthont. '89-ben aztán be kell zárni a romló állapot miatt, végül '97-ben újítják meg ismét, és 2000-ben nyit meg kívül-belül megszépülve, Kastélymúzeumként. 2013-ban saját vasúti megállóhelyet kap Kastélypark néven (a birtok elején fut a fehérvári vonal), viszont 2018 óta újabb felújítás zajlik, azóta zárvatart. Fun fact: Az LGT első lemezborítója a kastély reneszánsz szobájában készült.

Bük - Szapáry kastély (8 Ft)

A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A XIX.századig még vizesárka is volt, de aztán elvezették a vizet. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik, egyemeletes és 30 szobája van.  A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, majd 2007-ben egy magánszemély megvásárolta, aki műemléki minőségben tökéletesen felújította családi otthonnak, így 2009-es beköltözése óta a kastély, bár gyönyörű, de nem látogatható teljes mértékben magántulajdon. Itt rengeteg kép, és némi info a felújításról:

[bdpst24]

Komplex városrehabilitációs programban újult meg Enying

Komplex városrehabilitációs programban újult meg Enying

A Batthyány-kastély előtti főtértől a Cinca-patak völgyéig helyreállították a történeti városszerkezetet Enyingen a DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda által kidolgozott komplex rehabilitációs projektben. A 6000 fős település lakóival több körben egyeztetve, 55 000 négyzetmétert meghaladó zöld- és közösségi teret hozott létre az önkormányzat a helyiek igényei szerint, amit a kastély mögötti…

[elvisegydrog]

A Nemzeti Zombitrilógia

Most a választás előtt egyre jobban úgy érzem, le kéne porolni ismét a régesrég írt nemzeti zombitrilógiámat, mert továbbra is k releváns. Ha képregényrajzoló lennék, mint a Nyugatos csávó, akkor biztos kérnék rá pénzt, h megcsinálhassam, de nem vagyok, úh ha te az vagy, és meg akarod csinálni, akkor tőled kérek pénzt.

I: A leghalottabb magyarok

A helyzet fokozódik Magyarországon. Árpádsávos tudósok kikísérletezik, hogy lehet feltámasztani legnagyobb magyarjainkat, hátha ők majd rendbehoznak mindent, az összes sok-sok magyar élére állnak, és akkor. Elsőként Széchenyit szeretnék visszahozni, de kísérletük kudarcot vall: Széchenyi életre kel ugyan, de szörnyű emberevő zombi lesz belőle, aki poros, penészes reformkori ruhájában, szétlőtt fejjel botladozik el az őt üldöző tudósok elől a nagycenki kastény parkjában; mikor ez nem sikerül neki, lemészárolja a tudósokat, akik közül csak egy menekül meg. Visszatérve Budapestre, más tudósokkal kiegészülve finomítják módszereiket, és újabb próbát tesznek, újabb nagy magyarokkal. Sajnos azonban a magyar ellenálló nép, nem támad fel könnyen, és az eredmény ismét néhány nagy magyar zombi lesz, akik persze mind elmenekülnek, és Pesten portyáznak. A tudósok őrülten kísérleteznek, de csak zombikat tudnak előállítani. Eközben felfedezik Attila sírját, és őt is zombivá transzformálják.

Hőseink (mindennapi emberek Budapesten) először a metróban látják a zombi Batthyány-t, de azt hiszik, valami hajléktalan. Mikor egyre több hasonlóan reformkori ruhákba öltözött, meglepően zöld arcszínű hajléktalannal futnak össze mindenfelé, akik időnként megkísérlik a feléjük pénzt nyújtó kezeket leharapni, kutatni kezdenek, mi az igazság. Ki is derítik tudományos kapcsolataikon keresztül, de ekkor már késő figyelmeztetni az országot: Budapestet elözönlik a nagy magyar zombik. A hatóságok persze még ekkor sem hisznek nekik - csak akkor, mikor egy képviselőt a nyílt utcán megtámad a zombi Antall József. Elszabadul a pokol, az árpádsávos tudósok laboratóriumát, ahol azok bezárkózva dolgoznak az ellenszeren, dacára a folyamatos zombitámadásnak és az ebből fakadó létszámcsökkenésnek, lehetetlen megközelíteni. Hőseink végülis több lépcsős, kalandos út végén késő éjjel, zuhogó esőben érik el a valaha szép környezetben állt budai épületet. Bejutva az utolsó árpádsávos tudóssal találkoznak, aki az elkészült ellenszer mintapéldányát menekíti az őt üldöző zombi Mátyás király és fekete serege elől. Hőseink segítenek neki, megható beszédben rámutatnak az összefogás fontosságára, ami után az árpádsávos tudós beleegyezik, h segít nekik az ellenszerrel.

Lázas sietséggel kell eljutni egy olyan gyógyszergyárba Budapest egy egészen más részén, ahol elegendő ellenszert lehet gyártani. Kalandos útjuk során hőseinkhez csapódik Budapest rendőrfőnöke is (hogy mutassuk, h ez fikció, néger, mert ugye a rendőrfőnök mindig néger), aki telefonon minden megmaradt egységét a gyógyszergyár védelmére rendeli. Innen már csak a visszaszámlálás van hátra, ahogy a zombik többször is leállítják a gyártást, de mindig sikerül visszakapcsolni épp időben, mielőtt felrobbanna az egész komplexum. A végén hőseink a megritkult rendőri erőkkel, árpádsávos tudóssal, és az M. Gárdával együtt permetezőhelikopterekről leszórják Budapestre az ellenszert. A film az utolsó nagy magyar zombi újratemetésével végződik, illetve egy rövid képpel a végefőcím alatt a nagycenki kastély parkjában megbúvó, és a portás agyát elfogyasztó zombi Széchenyiről.

II: Még halottabb magyarok

Az előző rész eseményei óta lassan ismét fokozódik a helyzet Magyarországon. A nagycenki kastély parkjában garázdálkodó zombi Széchenyi egy idő után Budapest felé veszi az irányt; ugyanígy tesz az előző részben a Tiszántúlon ragadt zombi Attila is. Az eredmény természetesen az, h Budapesten újra elszaporodnak a zombik: az ezúttal teljesen mindennapi magyarokból átváltozott élőhalottak azonban meglepően békések, csak egyszer-egyszer ugranak neki másoknak, mert azt mondták nekik, mindenki hozzon magával még egy zombit.

Hőseink (az előző rész eseményei után hírnévre szert tett mindennapi budapesti emberek) nem vakok. Azóta is sokszor ébrednek fel éjjel rémületes álmaikból, és mikor az utcán járva ismét zombikat vélnek felfedezni (egyre többet, ráadásul), nem tehetnek mást, mint a média nyilvánossága előtt is felemelik a hangjukat, mint hiteles figyelmeztetők: Budapesten egyre több a zombi, ha nem vigyázunk, végül ők lesznek többségben, átveszik a hatalmat és elpusztítanak minket. Az SZDSZ [ezt 2008-ban írtam, csak azért] felháborodott közleményben ítéli el, h “egyes politikai erők” újabb szinonimát találtak a “zsidó”-ra, h “zombi” néven aztán ismét szalonképtelen, felháborító dolgokat mondhassanak róluk. Hőseink hiába utasítják ezt vissza, a politika ismét figyelmen kívül hagyja figyelmeztetésüket. A zombik lassan tovább szaporodnak, s végül, mikor már a népszámláláson is több, mint százezren vallják magukat zombinak Budapesten, megszervezik a Zombi Pride menetet, h megmutassák, igenis ők is Magyarország azonos jogokkal rendelkező polgárai, és attól, h zöldek, foszlik róluk a bőr és büdösek, még a világon senkinek sem ártanak. Hőseink belekeverednek a dilemmába, h megtámadják-e az így igen kedvezően egybegyűlt zombik tömegét, és kockáztassák ezzel, h a média elítéli őket, v koncentráljanak inkább a világ megmentésére. Végül a rendőrség eltávolítja őket (a zombibűnözés fogalmával elhíresült radikális csoporttal együtt), ők pedig az előző rész óta (biztos, ami biztos) kialakított zombi- és atombiztos földalatti bunkerükbe vonulnak vissza.

Idővel jóslataik beigazolódnak, és a zombik valóban átveszik a hatalmat Budapesten. Az EU lezárja az országot, és mindenkinek azt javasolja, ha teheti, ne utazzon Magyarországra; Széchenyi és Attila vezetésével megalakul a felelős zombi magyar kormány. A zombi polgárok (polgári zombik) békésen éldegélnek, rendesen járnak dolgozni és templomba; a hétvégéket tartalmasan családjuk körében töltik, és rövidesen eljön az ideje az első demokratikus választásnak is. A bunkerből előbújó hőseink meglepődve tapasztalják, h a zombik valóban nem ártanak a légynek sem; ennek ellenére úgy érzik, kötelességük ellenállni. A békésen élő zombik egy nap arra ébrednek, h eljött a zombi apokalipszis, és egy maréknyi normális ember, az ilyenkor szokásos eszközökkel felfegyverkezve rájuk ront. A zombik fejvesztve menekülnek, de az egyre több helyről (főleg vidékről) előbújó normális emberek támadásainak nem tudnak ellenállni: lassúak, nehezen gondolkodnak és fegyvertelenek, miközben ellenfeleik jól felfegyverzett, startégiailag felkészült, egységes csapatokban vadásznak rájuk. Az utolsó zombik, Széchenyi és Attila vezetésével, végül a budaörsi úti szupermarket-parkba szorulnak be, ahol bár megpróbálják elbarikádozni az ajtókat, éjszaka, vihar idején egyre több normális harcos tör be. A klimaktikus záróküzdelemre Attila és az előző részből ismert hőseink közt kerül sor, melynek eredményeként az utolsó zombi vezető is elpusztul. Hőseink hozzáláthatnak Budapest újrabenépesítéséhez. A filmet a Depresszió és az E Sávok közös főcímdala, a ‘Nem akarok megrohadni’ zárja.

III: A legesleghalottabb magyarok – Zombipüspök

A második rész eseményei valamelyest megnyugtatták a magyar lakosságot afelől, h nem maradt több zombi az országban, se történelmi, se kortárs. Néhány év elteltével viszont az aug. 20-ai ünnepség és körmenet szörnyű események színterévé válik Budapesten: az azt megkoronázó mise csúcsán a szent jobb önálló életre kel a Bazilikában, kiugrik az ereklyetartóból, a misét celebráló püspököt torkon ragadja, és bevonszolja a sekrestyébe. Mire kiérkeznek a kommandósok, a püspök, össze-vissza karmolva és ziláltan ugyan, de előjön, és beszámol a csodáról: a szent jobb megfiatalodott! Bizonyságul a hívek és a kommandósok ámuló szemei előtt visszahelyezi az ereklyetartóba a láthatóan jóval fiatalabb kezet. A kéz ugyan összeaszott, de jól látszik rajta a bőr, és nem barnás-mumifikálódott, mint eddig, hanem fehéres-sárgás. A katolikus egyház az idők jelének tekinti ezt, és meghirdeti a Szt. Jobb évét.

Tekintve, h ez választási év is, az egyház szokása szerint mélységesen kihasználja ezt, h vallásilag befolyásolja a választók pártpreferenciáit: ugyan a Szt. Jobb évében merre szavazhatna a valamire való katolikus? A püspöki konferencia gyakran ülésezik, egyre többet látjuk a tévében lila süveges fejüket, lila sáljukat, fehér kesztyűs kezüket. A misére járó polgárok akkor kezdenek gyanakodni, h vmi nagyon nincs rendjén, mikor egy püspök az áldozásnál ostya helyett undorító bőrcafatokat kezd a szájukba dugdosni. A panaszokat a püspöki konferencia kivizsgálja, de úgy ítélik meg, ha a református egyházban is maradhat lelkész vki, aki teljesen nyilvánvalóan ostoba, gonosz ideológiákat hirdet fennhangon, egy kis gusztustalanság náluk is igazán belefér, és nem tesznek semmit.

Hőseink (még mindig átlagos emberek Budapesten) viszont felkapják a fejüket, mikor a hírekben szerepel, hogy egy katolikus püspök egy fiatal fiúval; de nem ezen lepődnek meg, hanem azon, h a püspök több nagy darabot is kiharapott a fiú fejéből. Maguk sem tudják, az előző két rész történései miatti üldözési mániából, v szörnyűséges sugallatra, elkezdenek nyomozni, és kiderítik, ez volt az a püspök, akit a szent jobb elrabolt. Onnantól mániákus rutinnal figyelik a sajtóban és a médiában minden megjelenését. Mikor a püspöki konferencia további tagjai is furcsán kezdenek viselkedni, továbbá egy másik püspök látogatása után a győri székesegyház kincstárából titokzatos módon eltűnik Szt. László hermája, hőseink már tudják, h vmi tragikusan nincs rendben. Ahogy közelednek a választások, éjt nappallá téve dolgoznak rajta, h bármi is legyen az, leleplezzék, hiszen nyilvánvaló összefüggés látszik az egyre hülyébben viselkedő püspökök és a Szt. Jobb-év választási kampánya között.

Végül rájönnek, mi is volt olyan furcsa a püspökök lila-fekete ruháiban: az utóbbi időben egyre lilábbak lettek a süvegek, egyre kékesebbek a fekete lebernyegek. Ezt először az újságok rossz nyomdatechnikájának, a tévé rossz színképének tulajdonították – de végül rájönnek, a püspökök így kívánják elfedni egyre zöldesebb arcszínüket. Egyre többen jelennek meg közülük napszemüvegben, vagy utcai megjelenéskor kendővel a szájuk előtt: hőseink tapasztaltak, és kilométerekről felismernek egy zombit. És bizony a püspökök azok. Abban a hiszemben, h az egésznek a szent jobb által elrabolt püspök a kulcsa, az ő nyomába erednek, és a sekrestye biztonsági kamerájának felvételeit megszerezve megdöbbenve látják, hogy a szent jobb levágta a püspök saját jobb kezét (ami rémisztő módon azonnal összezsugorodott, megfehéredett, kiszáradt), ő maga pedig, kesztyűt húzva, felváltotta azt. Ezzel át is vette a hatalmat az egyházfi felett; a zombipüspök pedig a következő számtalan püspöki tanácskozáson sorra megfertőzte a többi püspököt is. A feladat most kevésbé kideríteni, mit akarnak; a zombiktól nem azt kell kérdezni, mit akarnak, hanem elpusztítani őket.

A katolikus egyház püspökeinek elpusztítására buzdítani viszont Magyarországon nem könnyű feladat, még akkor sem, ha zombik. Hőseink szokás szerint hiába állnak a média kamerái elé, senki sem hisz nekik. Néhány nap múlva azonban egy szakasz zombi bencés álmában elrabolja egyiküket (természetesen a nőt), és a pannonhalmi apátság kriptájába hurcolja. Másikuk (a férfi) az egyik zombi helyszínen hagyott ujja és a rajta lévő bencés rendi gyűrű alapján követi őket, és épp időben tör be a kriptába, mielőtt a nőt a zombi apát az első női zombivá zombítaná. Így már elegendő tárgyi bizonyíték van a birtokukban, és a zombítás előtt az apát, mint minden gonosz, részletesen el is mondta a nőnek, hogy a szent jobb irányította fő zombipüspök arra törekszik, a jobboldal győzelme után az új miniszterelnök fejét kicserélje a Szt. László hermájában őrzött fejjel, a parlamentben pedig minden jobboldali képviselőt zombivá tegyenek. Így a zombik az egyházi hatalom után átvehetnék a világit is. Hőseink keserűen viccelnek egy kicsit azzal, h a jobboldalon különben is zombi mindenki, de aztán sürgősen a rendőrséghez fordulnak, akik ezúttal már hisznek nekik.

Egyenként kell összevadászni a püspöki konferencia zombi tagjait, akik először nem gyanakszanak, az első néhány püspök lefejezése után viszont az erődítményszerű szegedi Dómban barikádozzák el magukat. Hőseink a rendőrökkel együtt be kell hatoljanak a radikális zombista tömegek által körülvett templomba, meg kell találják az élőhalott egyházfiakat, ami természetesen egy villámló-dörgő-szakadóesős éjjelen sikerül nekik, míg a tömegek figyelmét a rendőrök könnygázzal elterelik. A fogadalmi templom nagyszerű belső terében kis szerencsével és remek összmunkával végeznek is a püspökökkel, egyet kivéve: akit a szent jobb irányít – ő a kupolába menekült. Feszültséggel teli üldözési jelenet és klimaktikus párharc után a zombipüspökben fellángol eredeti személyisége, és töredezett, küszködő mondatokban meséli el, h akármennyi agyat evett az utóbbi hónapokban, mégis olyan agyatlan hülyeségekre kényszerítette a szent jobb, h ő maga is meg akar halni. Hőseink látták a Legyet, és megkönnyezik a szubjektum utolsó megrándulásait, majd egy baseball-ütővel letaszítják a kupolából. A fő- és kereszthajók metszésénél, a kupola alatt heverő összetört zombipüspök felülről, lassan forgó kamerával fényképezett képével zárul a film, míg a hatalmas orgonán (a zombi?) Varnus Xavér játssza a végefőcímet. Hőseink gondterhelten néznek egymásra: talán még nincs vége? De.

[magyarmalter]

kondoros 1

a város nevezetességei: Geistcsákó major - kastély, kápolna, uradalmi cselédház Kondorosi Csárda Elhanyagolt zsidó sírkert, a Hilf és a Weisz család síremlékeivel Batthyány-Geist vadászkastély (wikipédia)

[korkep-blog]

A nemesek ma is köztünk élnek - Élménygazdag rendezvénysorozat a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban

A felvidéki,  főleg a nógrádi érdeklődők is számos érdekes és izgalmas történelmi ténnyel, kulturális élménnyel gazdagodhattak a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum idei rendezvényein. Beleértve a Múzeum kiállításait, melyeknek szintén vannak felvidéki vonatkozásaik. A múzeum névadója Kubinyi Ferenc, természettudós Losonc ill. a Losonc melletti Videfalán élt  és alkotott.

A felvidéki,  főleg a nógrádi érdeklődők is számos érdekes és izgalmas történelmi ténnyel, kulturális élménnyel gazdagodhattak a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum idei rendezvényein. Beleértve a Múzeum kiállításait, melyeknek szintén vannak felvidéki vonatkozásai. A múzeum névadója Kubinyi Ferenc, természettudós Losonc, illetve a Losonc melletti Videfalán élt  és alkotott.

  „Fedezzék fel a Forgách-kastélyban működő múzeum kincseit a virtuális barangolás során, és jöjjenek el hozzánk, hogy személyesen is láthassák és élvezhessék azokat. Reméljük, hogy a folyamatosan bővülő és megújuló tartalmakkal a hozzánk látogatók megelégedésére szolgálhatunk.“ –  olvasható  a múzeum honlapján.

  Felvétel: Puntigán József.

  A november 24-én megtartott rendezvényen (Szent Márton, Erzsébet és Katalin ünnepe)  a Lévárdi Beáta művészeti vezető, karnagy irányításával működő Vissi d’Arte Művészeti Együttes és a Erkel Ferenc Vegyeskar Bel Canto Kamarakórusa  adott koncertet, melyen szólistaiként Varga Ivett és Jambrik Zsolt énekeltek.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvidéki vonatkozásokat is felvonultatott Limbacher Gábor, a múzeum igazgatójának előadása, aki a nevezett szentek (Márton, Katalin és Erzsébet) életét és a hozzájuk kapcsolódó ádventet bevezető ünnepkört mutatta be.

  Limbacher Gábor. Felvétel: Puntigán József.

  Az idei program legizgalmasabb pontja a Kastély szalon cím alatt zajlott, amelyben magyar főnemesek leszármazottai beszéltek a családjaik múltjáról, jelenéről  olykor a jövőről is.  Alapgondolatát Limbacher Gábor a múzeum igazgatója fogalmazta meg. A legfőbb cél az volt, hogy a beszélgetések az egyéni sorsok és sorsfordulatok felidézése a magyar identitás és kultúra megerősítését is szolgálja, s átadja azt a mai nemzedéknek.

  A program meghívója.

  A beszélgetések hallgatóinak lehetőségük nyílt arra, hogy a vidám, szomorú, fájdalmas, olykor tragikus életutak megismerésével a hallgatók megismerjék a korabeli korok szellemiségét, amelyben az ősi arisztokrata családok évszázadokon át védték, formálták az országot.

  Annak ellenére hogy a nemesi családok történetét az elmúlt korszakok derékba törték, a nemesi felelősség tudatát „köznapi halandókká“ vált utódaik magukkal vitték, s több kevesebb sikerrel tovább is adták. Ez tükröződött a beszélgetésekben is, melyeket a nem egyszer már  8 „X“-en is túlhaladó utódaik fiatalos szellemi frissességgel vállalták a személyes, nem egyszer bizony fájdalmas beszélgetéseket.

  A sorozat megszületésének ihletadó rendezvénye a Kubinyi Ferenc Múzeum épületének utolsó tulajdonosa, báró Lipthay Antal 70. születésnapja alkalmából megrendezett jubileumi fotókiállítása volt, melyen a családi és baráti meghívottak, a 2. világháború után elmenekült nemesi családok utódai mellett a kormányzati körökből is érkeztek vendégek.

  Mint azt Limbaucher Gábor elmondta, érlelődött benne a gondolat, hogy a kastély úgy szolgálná leghatékonyabban a nemzeti identitás megőrzését, ha az a nemesség székháza is lenne. A gondolatot tett követte, a program és a kastély bekerült az országos Kastélyprogramba és így lehetővé vált, hogy az egykori nemesi családok utódai eljöhettek Szécsénybe.

  Felvétel: Puntigán József.

  A sort márciusban  báró Riedel Lóránt nyitotta, aki a főnemesi családok rendszerváltozás után megalakult szervezetének az elnöke volt. Áprilisban gróf Nádasdy Borbála és Nádasdy Nikolics Andrea grófné voltak a vendégek. Mint azt a beszélgetést vezető Limbacher Gábor elárulta, a 83 éves Nádasdy Andrea nem akármilyen módon érkezett a találkozóra.

  A grófnő rendszeresen teniszezni jár és a rendezvény előtti napon is ezt tette, de megcsúszott a teniszcsarnok vizes talaján és orrát törte. Felhívta a rendezőket, hogy lehetne-e hogy ne jöjjön, s miután nemleges választ kapott, részt vett  azon. Fekete szemüvegbe érkezett, s senki sem sejtette, hogy az orra sötét színekben játszik, három helyen eltörött. Elviselte a fájdalmat és csak másnap ment, mehetett orvoshoz.

  Szécsényi Szalon, május. Felvétel: Puntigán József.

  Májusban gróf Bethlen Béla, gróf Szécsényi Kálmán és gróf Zichy Mihály érkeztek a kastélyba. A beszélgetésen természetesen szó esett arról is, hogy a Zichy családnak jelentős birtokai voltak a Losonchoz közeli Divényben, ahol az egykori, mostanra felújított kastélyban múzeum várja az érdeklődőket.

  Szécsényi Szalon, május. Felvétel: Puntigán József.

  Egy riporteri kérdésre (lokal.hu) Szécsényi Kálmán, Szécsényi Zsigmon ükunokaöcsse élettörténetével kapcsolatosan elmondta, hogy „Ahogy mondani szoktam, negyvenöt évig áruba bocsátottam az időmet a családom érdekében, és keményen dolgoztam, hogy új egzisztencát teremtsek. Amikor eljöttem otthonról, Németországban két kézzel kapkodtak a mérnökök után, így könnyen el tudtam helyezkedni. S miután már nyugdíjba mentem, azt csinálom, amihez kedvem van. Pédául arra is jut időm, hogy az ötévente rendszeresen megtartott Széchényi-találkozókat szervezzem, és kutassak a Széchényiek által alkotott elvesztett és elfelejtett zenei kincsek után. Ez számomra azért fontos, hogy a gyerekeim, unokáim is megtudják, honnan származnak. Legutóbb, két éve mintegy százötven Széchényi gyűlt össze a szélrózsa minden tájáról Sopronban és Nagycenken.“ 

  Szécsényi Szalon, május. Felvétel: Puntigán József.

  Júniusban gróf Batthyány Bálint és gróf Dickens-Wenckheim Jeannae-Marie járt Szécsényben. A jelenleg Doboz községben élő Jean-Marie grófnő vagyonos grófi családból származik, Korán árvaságra jutott, kalandos utakon bejárta  világot,  de végül hazatért. Az őrvidéki Batthyány Bálint sokadmagával az 1950-es években veszítette el nemesi rangját és vagyonát. Elhagyta az országot, tanulmányai befejezése után sikeres mérnökként Svájcban telepedett le, de mindvégig megtartotta érdeklődését Magyarország iránt.

  Júliusban gróf Bethlen Farkas, báró Kemény Zsigmond és báró Bánffy Tamás voltak a vendégek. Lipthay Antal és Limbachoer Gábor beszélgetett velük.

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

A sorozat októberben folytatódott, amikor Dr. Lipthay Endre az Országos Széchényi Könyvtár K��zirattárának megbízott osztályvezetője, a szécsényi kastély utolsó magántulajdonosa, báró Lipthay Béla és herceg Odescalchi Eugénie unokája voltak a vendégek

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

  November elején gróf Nyáry Zsigmondné báró Buttler Ilona és Nyáry Zsófia voltak a vendégek. Az Őrhalom-Mária-majori Buttler család birtokszomszédja volt a szécsényi kastély korábbi tulajdonosainak, Báró Lipthay Béla és Herceg Odescalchi Eugénie családjának. Gróf Nyáry Zsigmondné egyik nagymamája Madách Sarolta, dédapja Madách Károly, Madách Imre testvére volt.

  A szellemileg teljesen friss, 90 éves Buttler Ilona hat gyermeket nevelt fel. A  résztvevők egy maradandó élményt adó  beszélgetés részesei lehettek, melyben nemcsak a Nyáry család múltja, de azoknak a nehézségeknek a leküzdése is szóba került, melyekkel szembe kellett nézniük.

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

  Az idei rendezvénysorozatot dr. Beer Miklós, váci püspökkel való beszélgetés zárta.

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

  A beszélgetések egyértelműen bebizonyították, hogy az a lelki örökség, melyet a ma élő főnemesi származású utódok átvettek őseiktől, tovább él. Nemcsak az elődökre való emlékezésekben jelenik, meg a családok és családtagok sorsában, de a múlt és a jelen összekapcsolásában és az emlékek, tapasztalatok, elkötelezettségek továbbadásában is.

  Felvétel: Puntigán József.

  Limbacher Gábor  örömmel  mondta el, hogy a Kastély Szalon rendezvényei sikeresek, a terem szinte minden alkalommal teljesen megtelt. A szécsényiek mellett a közeli településekről is érkeztek érdeklődők. A sorozatot a jövő évben folytatni szeretnék. Folyamatosan keresik a nemesi családok még élő leszármazottait, szívesen vesznek minden olyan információt, amely segít megtalálni őket.

  Puntigán József

[nemzetinet]

Amikor Kisbéren járt vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó

1938 kora ősze. Lázasan készülődésben Kisbér egész népe. Nagy ember érkezését várják. Ebben az időben a katonai ménes már javában termel a készülődő háborús időkre. A csendes valódi vidéki idillt, sorban töri meg egy-egy díszes vendégsereget szállító gőzmozdony a Kisbéri Vasút Állomásra. Már érezhető a készülődés,valami egészen másra,mely eddig volt.Bár az Angol Park mind a három őrtornyánál továbbra is őr szalutál,és egyszeri földi halandó nem léphet a ménes területére.

Ma a libsik által sokat támadott vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úr, erre a katonai szellemű településre megérkezik. Szállása az egykori Batthyány Kastély emeleti részlegében van elhelyezve. Reggel a kastély teraszáról tekinti meg a ménes mindennapjait. Tiszteletére emlékmise a Római Katolikus Nagyboldogasszony Plébánia Templomban, fogadások, katonai lovas bemutatók, díszvacsora a Tiszti Kaszinó nagytermében. Megtekinti a hátaslovak állományát, konferencián vesz részt a katonai lótenyésztés időszakos kérdéseiről. Hát igen,valahogy így történt anno….

(Ma már nagyon kevés ember tudja, talán csak az, akit érdekel a településünk katonai történelme, hogy vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úr szerette Kisbért, és személyes kapcsolatot is ápolt egykori hadihajós matrózaival. Ugyanis Kisbérről többen is ( Veszprémi Géza, Simonits Lajos,) szolgáltak a kormányzó úr zászlóshajóján az SMS Novara Osztrák-Magyar Monarchia Helgoland-osztályú gyors cirkálóján. Hát igen,ez ma már történelem…)

vitéz Békási Imre

magyartudat.com

Amikor Kisbéren járt vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó a Nemzeti.net-en jelent meg,

[premiumfotosok-blog]

Today's location for the Etalon magazine shooting #premiumfotosok #etalon #shooting #team #creative #decor #bride #groom (helyszín: Batthyány Wellness Kastély)

[bdpst24]

TONY - Kamaraszínház a Klebelsberg Kastélyban

március 25., péntek, 19:00 – Klebelsberg Kastély Virtuális utazás egy időtlen királynővel – kamaraszínházi előadás A Tony című előadás az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek és mártírjainak, azon belül is egy példaértékű házaspárnak, gróf Zichy Antóniának és gróf Batthyány Lajosnak kíván méltó emléket állítani. Az egyszemélyes produkció egy végtelenül erős és erkölcsös, kitartó és…