#békemegállapodás

[sronti]

Ebben már vannak elgondolkoztató dolgok.

1. Nincs egy olyan definícióm a népírtásra, ami abszolút támadhatatlan, de az, hogy a Hamasz ki tudja írtani az izraeli lakosság egész százalékokban mérhető részét, területet szerezzen fegyveres erővel az elég valószínűtlen. Szóval nekem ez inkább terrortámadásként van meg. Tudom, hogy nem a szándék hiányzik a Hamasz részéről, de na. Egy szárazföldi megszállás és a teljes víz, kaja és energia blokád Gázában simán kerülhet több tízezer civil életébe nagyon rövid időn belül.

2. Ezek a Quassim rakéták nem valami nagy eszközök, ha jól emlékszem az Iron Dome előtt se volt összemérhető az áldozatok száma a rakéták és az izraeli hadsereg támadásai között, pedig is akkor is szorgosan lőtték őket.

A Hamasz Gázája eszerint messze nem nevezhető demokratikus paradicsomnak, de azért az ISIS párhuzam se működik.

A Muslim Brotherhood egy elég diverz valami, nagyon sok leágazással, nagyjából a hatalomra kerülés módszerei (jótékonyság, grassroots eszközökkel kezdés) és a sharia bevezetésének célja ami összeköti őket és nagyon nem mindegy, hogy milyen helyi kontextusban kerülnek hatalomra.

3. Nagyon kíváncsi vagyok az egyiptomi álláspontra erről, ha jól emlékszem az a határátkelő egy bonyolult békemegállapodás része, ahol Egyiptom nem nagyon dönthet egyedül ebben anélkül, hogy háborút, vagy legalábbis valamilyen korlátozott válaszcsapást kockáztatna, nem beszélve az USA reakciójáról. Nem akarom mentegetni Sisit, simán biztos vagyok benne, hogy 0 mértékben érdeklik a palesztin áldozatok és megvannak a maga elgondolásai, de igen, ez elsősorban Izrael felelőssége, nekik vannak eszközeik a helyzeten változtatni.

Ha jól számolom ez kb. olyan mintha egész Pestet megkérnénk, hogy holnapig szépen költözzötek át Budára

[sronti]

Ez egy nagyon nehéz tél lesz, így arra gondoltam, hogy csináljunk egy Nostredamus versenyt. Tíz kérdés, tíz igen-nem válasz, a végén a győztes nem nyer semmit, a határidő (amire beteszem az emlékeztetőt), április 1. Kérlek ne írjatok indoklást reblogba, mert ha hosszú thread lesz, akarja a fene kimazsolázni, hogy mire gondoltatok, ha ki akartok fejteni valamit, írjatok külön posztot. Reply és reblog is ér.

1. Az ukrajnai háborúban békemegállapodás születik, vagy már legalább egy hónapja tűzszünet van.

2. Iránban forradalom van, vagy rendszerváltás történt.

3. Liz Truss miniszterelnök maradt.

4. Donald Trumpot börtönben van, vagy legalábbis elítélték valami miatt.

5. A demokraták legalább a kongresszus egyik házát megtartották a midterm választáson

6. Kínai gazdaság növekedése 2 százalék alatt van az első negyedévben.

7. Covid korlátozások Európában amik az egész lakosságra vonatkoznak és nem csak maszkhordással kapcsolatosak.

8. Zavargások Magyarországon (ez egy kicsit szubjektív lesz, mert nehéz rá objektív kritériumot mondani, szóval majd én eldöntöm)

9. 500 forintos dollár, és/vagy 20 százalékos alapkamat.

10. Putyin hatalmon maradt.

[allamilogisztikus]

Donald Trump meghívására, egyedüli európai uniós miniszterként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján kedden a Fehér Házban.

Valaki segítsen nekem ezt értelmezni. 

[markoferko]

négy éve tört ki a dél-szudáni polgárháború

pár nappal korábban jöttem haza, lehetett érezni, hogy feszült a helyzet, de a lőporos hordót egy sebtében összehívott pártértekezleten kirobbant vita robbantotta be. aznap este már álltak az ellenőrzőpontok, ahol az elnökhöz közeli, titokban kiképzett dinka milícia szisztematikusan ölte meg a nuer civileket. az egykorvolt alelnök elmenekült és pár héttel később csapatai elfoglalták bor városát, és ágyukba géppuskázták a dinka sebesülteket a kórházban. innentől kezdve nem volt megállás, és azóta sincs, és persze lehetetlenség számolni a halottakat. becsülni lehet csak, mindenképp többszázezer. 2.1 millióan menekültek át a szomszédos országokba, csak uganda több, mint egymillió menekültet fogadott be. majdnem 2 millióan élnek a nem menekülttábornak épült ENSZ bázisokban. Ez 4 millió ember, a 10-12 milliós lakosságra. 6 millióan éheznek. az eddigi minimális infrastruktúra lényegében megsemmisült, az eddig is majdnem járhatatlan utak a banditizmus miatt életveszélyessé váltak. a háborút egyik oldal sem nyerheti meg, ez egy franciaország méretű terület, ahol az erdő, a mocsár vagy a magas elefántfű bármikor elrejt egy kisebb lázadócsapatot. ráadásul általában a lázadók bánnak jobban a civilekkel, nekik fontosabb a pr, a jó viszony, a kaja és az emberanyag. mindkét oldal rengeteg gyerekkatonát alkalmaz. a kormányhadsereg felelősségre vonás nélkül fosztogat, öl, gyilkol. a nemi erőszak szisztematikus és teljesen bevett. a segélyszervezetek visszaszorultak a “biztonságos” városokba és a menekülttáborokba, a vidék egyszerűen túl veszélyes. 2013 vége óta körülbelül száz, segélyszervezetnél dolgozó embert öltek meg, csak idén november óta kilencet. a kormányzat a saját emberei által kontrollált területeket nevezi biztonságosnak, megtagadva a lázadók által felügyelt területek élelmezését. az ensz békefenntartók nélkül a hozzájuk menekült több millió civil élete veszélyben lenne, de ennél többet nem tehetnek, hiszen együtt kell működniük a szuverén állam kormányzatával. aki a polgárháború egyik szereplője. a gazdaság teljesen összeomlott, az olajkitermelés a korábbi felére esett vissza, és az összes pénz fegyverekre megy el. a közszolgák, de még a katonák is, nem kaptak fizetést már több, mint 10 hónapja. dollárhoz nem lehet jutni. a dél-szudáni font a hiperinfláció miatt a korábbi értékének a töredékét éri. mivel mindent importálni kell, dél-szudán a világ egyik legdrágább országává vált. a háború miatt kajatermelés az ország jelentős részében nincs, hiszen nem maradtak civilek, akik vetnének és aratnának. a nemzetközi közösség és a többi afrikai ország nem tudja, mitévő legyen. ráerőszakoltak egy “béke”megállapodást a két oldalra, amelyiket senki sem akart aláírni. a lázadó alelnök visszatért dzsubába, hogy újra alelnök legyen, és csak a testőrei kísérhették. 1300 testőre volt. pár hónap múlva újra harcoltak dzsuba utcáin, napokon keresztül, majd gyalog elmenekültek kongóba. azóta dél-afrikából irányítja a csapatait, műholdas telefonon. a békemegállapodás 2016 júliusi összeomlása óta a polgárháború olyan részeire is átterjedt az országnak, ahová korábban sosem. a korábban egységes lázadók fragmentálódtak és egymással is harcolnak, egyre inkább etnikai vonalak mentén itt is. innen jön a folytatás.

[hirzilla]

A washingtoni békemegállapodás után a gázai övezetet bombázta az izraeli légierő

[peterbreuerblog]

Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein közötti békemegállapodá aláírási ceremóniájának közepette Izraelre rakéta esőt lőttek a palesztinok Gázából

Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein közötti békemegállapodá aláírási ceremóniájának közepette Izraelre rakéta esőt lőttek a palesztinok Gázából

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.09.16.-reggelén (more…)

[nemzetinet]

Az orosz-japán békeszerződés megkötéséről tárgyal Putyin és Abe Moszkvában

A kétoldalú viszony kérdéseiről, egyebek között a második világháború lezárása óta meg nem kötött békeszerződésről kezdett tárgyalást kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő.

Putyin a kamerák előtt elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy találkozói a japán miniszterelnökkel rendszeressé váltak – a két vezető immár 25. alkalommal ült tárgyalóasztalhoz egymással. Említést tett arról, hogy a találkozóra a két ország képviselői több kérdés mellett a békeszerződéséről szóló tárgyalásokat is előkészítették.

Abe kijelentette, hogy a békemegállapodás ügyének alapos megvitatására, őszinte eszmecserére készül a két ország külügyminiszterei múlt heti moszkvai tárgyalásainak eredménye alapján. Méltatva az együttműködésben elért eredményeket, hangot adott véleményének, hogy 2018 fordulópontot jelentett a japán-orosz kapcsolatokban, és kifejezte készségét arra, hogy az idei a kapcsolatok gyors fejlődésének évévé váljon.

“Megvan bennem az eltökéltség, hogy közös vezetésünkkel elérjük a békeszerződésről szóló tárgyalások lezárását” – mondta Abe, hozzáfűzve, hogy a megállapodás hiánya gátolja a gazdasági kapcsolatok fejlődését.

Putyin és Abe Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.

Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

Pogár Demeter / MTI

Az orosz-japán békeszerződés megkötéséről tárgyal Putyin és Abe Moszkvában a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Libanonban könnygázzal és vízágyúval oszlatják a Trump ellen tüntető tömeget

Szinten minden muszlim országban megmozdulások zajlanak az amerikai elnök ellen

A libanoni biztonsági erők könnygázt és vízágyúkat vetettek be az amerikai nagykövetségnél tüntető tömeg ellen. A libanoni megmozdulás egyike az arab világ számos országában zajló tiltakozóakcióknak, amelynek célpontja az USA.

  Donald Trumpot sokan figyelmeztették arra, hogy Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerése széleskörű elégedetlenséget vált majd a muszlim országokban.

  A libanoni amerikai nagykövetségbe jelenleg nem nagyon lehet bejutni. A főkaput egy megerősített acéltorlasszal blokkolták, a biztonsági erők könnygázzal és vízágyúval tartják féken a feldühödött tömeget, akik erőszakkal próbálták meg ledönteni a kaput.

  A palesztin és libanoni zászlókat lengető emberek Trump-ellenes jelszavakat skandáltak. A tüntetők között palesztin politikusok is vannak, valamint libanoni iszlamisták és baloldaliak.

  Az Izraeltől északra fekvő országban palesztin menekültek százezrei élnek, jelentős részük Izrael megalapításakor volt kénytelen elhagyni az Izrael által megszállt területeket – sokan pedig ezeknek a menekülteknek a leszármazottai.

  Izrael 22 évi tartotta megszállás alatt Libanon déli részét, majd 22 év után 2000-ben kivonult onnan, ám békemegállapodás nem köttetett, a két ország technikailag ma is hadban áll. 2006-ban Izrael újfent háborút indított Libanon területén, akkor a célpont a Hezbollah volt. A légicsapásokban 1200 libanoni halt meg, többségük civil volt.

  Yahoo.com

Nyitókép: Yahoo.com

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Harminchárom albánt ítéltek hosszú börtönbüntetésre terrorizmus miatt Macedóniában

New Post has been published on https://zarojel.hu/albant-iteltek-hosszu-bortonbuntetesre-terrorizmus-miatt-macedoniaban/

Harminchárom albánt ítéltek hosszú börtönbüntetésre terrorizmus miatt Macedóniában

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Hét albán nemzetiségű férfit életfogytiglani, további huszonhatot pedig több mint tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt terrorizmus vádjával egy szkopjei bíróság csütörtökön – közölte értesülését az MTV1 macedón televízió a honlapján.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtZWxzJUM1JTkxLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMTQwMzUyMjM4NSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”150262″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1509644129305background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtbSVDMyVBMXNvZGlrLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMjg4MDI1NTU4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][vc_column_text]

Életfogytig tartó büntetés

Az ügyészség mind a 37 vádlott számára életfogytig tartó büntetést követelt, a bíróság viszont tizenhárom vádlottat 40 évnyi, hatot 20 évnyi, egyet 18 évig terjedő, további hatot pedig 12-14 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt, négy vádlottat felmentett. Az ítélethirdetéskor a vádlottak nem tartózkodtak a teremben, ugyanis az albán himnusz éneklésével, valamint a macedóniai albánok egykori gerillahadserege, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevének skandálásával zavarták a bíró munkáját, ezért kivezették őket.

A férfiak 2015 májusában az észak-macedóniai Kumanovóban támadtak rá a rendőrökre a város albán negyedében. A tűzharc halálos áldozatai közül nyolc rendőr, tíz pedig a fegyveres csoport tagja volt. A vádirat szerint az albán fegyveres csoport egyes tagjai a szomszédos Koszovóból érkeztek Macedóniába, ahol helyi albánokkal közösen azt tervezték, hogy észak-macedóniai kormányépületekre támadnak. A csoport egy határőrállomás kirablásakor szerzett fegyvereket, és akkor támadt a rendőrökre, amikor azok házkutatást tartottak Kumanovo albánok lakta részében.

Évek óta ez volt a legvéresebbnek számító összecsapás a nyugat-balkáni országban, mintegy egy tucat épület semmisült meg a gránátoktól és a lövésektől.

Ezt megelőzően 2001-ben a macedón fegyveres erők hat hónapon keresztül csaptak össze a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg gerilláival, akik szélesebb jogköröket követeltek az albán kisebbségnek. A harcoknak a nyugati közvetítéssel tető alá hozott ohridi békemegállapodás vetett véget, amelynek alapján az albánok jogait kibővítették. Bizonyos feszültség azonban azóta is fennmaradt, viszont a jelenlegi kormány az albán kisebbség jogainak további bővítését – például az albán nyelv hivatalossá tételét – jelentette be.

A 2,1 milliós Macedónia lakosságának körülbelül egyharmada albán nemzetiségű.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG9yZWxheGVkJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjc4NjkzOTM4ODQlMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjAlMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[izraelinfo]

Békemegállapodás Izrael és Marokkó között. Trump: "Hatalmas áttörés"

Békemegállapodás Izrael és Marokkó között. Trump: “Hatalmas áttörés”

Körülbelül egy hónappal a Fehér Ház elhagyása előtt Trump néhány hónapon belül bejelentette a negyedik muszlim államot, amely teljes diplomáciai kapcsolatokat létesít Izraellel: Marokkó így csatlakozott az Egyesült Arab Emírségekhez, Bahreinhez és Szudánhoz. “Ez egy történelmi áttörés a közel-keleti béke érdekében” – írta Trump a Twitteren, és felfedte az egyezmény árát: Amerika elismeri…

[izraelinfo]

Aláírták az Izrael és az Emírségek, valamint a Bahrein közötti békemegállapodást

Új Közel-Kelet születik – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniájának megnyitóján a Fehér Házban kedden.

Hazugságok, árulások sorozata, a terror ördögi köre akadályozta a közel-keleti megbékélési folyamatot évtizedeken keresztül – fogalmazott Trump, és leszögezte: ma a világ azt látja, hogy…

[izraelinfo]

Trump: a palesztinok végül csatlakozni fognak a békemegállapodáshoz

A palesztinok végül csatlakozni fognak a békemegállapodáshoz – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden reggel a Fox televíziónak az Izrael, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közötti békemegállapodás aláírása előtti órákban nyilatkozva.

Az amerikai elnök kifejtette: a térségben olyan folyamat kezdődött el, amely erősíti egyes államok gazdasági és politikai kapcsolatait, s…

[izraelinfo]

Bahrein is normalizálja kapcsolatait Izraellel

Bahrein is normalizálja kapcsolatait Izraellel

Az Egyesült Arab Emírségek után Bahrein is megállapodott Izraellel a kapcsolataik normalizálásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök.

Az amerikai elnök Twitter-üzenetben közölte, hogy Izrael és Bahrein teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesít. Feltette a közös nyilatkozatot is, melyben “történelmi áttörésnek” nevezi a megállapodást, mely hozzájárul a régió stabilitásához,…

[izraelinfo]

Az Arab Liga nem ítélte el az Emírségek és Izrael közötti békemegállapodást

A palesztinoknak nem sikerült szerdán rávenniük az Arab Liga tagországait arra, hogy elítéljék az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti, előző hónapban bejelentett békemegállapodást.

Diplomáciai források szerint az Arab Liga külügyminisztereinek videokonferenciáján a palesztinok azt szerették volna elérni, hogy a szervezet egységesen elítélje az Egyesült Államok közvetítésével létrejött…

[izraelinfo]

Kushner: történelmi áttörés Izrael és az emírségek megállapodása

Kushner: történelmi áttörés Izrael és az emírségek megállapodása

Történelmi áttörésnek nevezte az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek megállapodását a kapcsolatok normalizálásáról vasárnap, Jeruzsálemben tett látogatásán Jared Kushner, a Fehér Ház közel-keleti főtanácsadója, Donald Trump amerikai elnök veje – jelentette a Jediot Aharonot című újság hírportálja, a ynet.

Kushnert és Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót Jeruzsálemben Benjamin…

[izraelinfo]

Jeruzsálembe invitálta Abu-Dzabi trónörökösét az izraeli államfő

Jeruzsálembe invitálta Abu-Dzabi trónörökösét az izraeli államfő

Reuven Rivlin izraeli államfő meghívta Jeruzsálembe Mohammed bin Zajid Al Nahajant, Abu-Dzabi trónörökösét, akit sokan az Egyesült Arab Emírségek de facto vezetőjeként tartanak számon.

Rivlin a Mohammed bin Zajidnak címzett hivatalos meghívó levélben – amelyet hivatala a Twitter közösségi portálon héberül és arabul is közzétett – kiemelte a vezető bátorságát, amely a remélhetőleg hamarosan…