#aranyokaranya

[nemzetikonyvtar]

Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt "Más csak levelenként kapja a borostyánt..." címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

   "Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához" - fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, "felemelően és otthonosan" hat a mai olvasó lelkére is.    Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt - hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.    Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban.    A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének - például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála - kézirata is.    "Toldi Miklós ősi, nemzeti értékeket képvisel egy változó, fejlődő, új civilizációt építő korban. Mintha nekünk is üzenne Lajos királlyal való vitájában: Szeresd a magyart, de ne faragd le - szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla" - fogalmazott Áder János, aki kiemelte: Arany János minden erre vonatkozó kételye ellenére a szabadságharc előtt született Toldi nem végpontja, hanem csupán kapuja volt a költő leírhatatlanul gazdag életművének.    "Arany János számára nem a munka folytatása volt a legnehezebb. Sokkal nagyobb tehernek bizonyult 1849 után folytatni magát az életet. A Toldi a '48 előtti világhoz tartozott, ekkor hozott sikert, figyelmet, felkérést, rajongást, Petőfi barátságát" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.    Tüske László, az OSZK főigazgatója úgy fogalmazott: Arany János életműve nem egy "távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék", hanem egy "máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz".    A könyvtár Ereklyeterében és a Manuscriptoriumban november 25-ig megtekinthető kiállítás kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. Utóbbi az eseményen elmondta: a felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra és első kiadásokra építő tárlaton a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is Arany Jánosról, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról.    Az életút kronologikus és tematikus bemutatása mellett - külön blokkokban idézik meg Arany és Petőfi barátságát, az 1848-49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti időszakot - helyet kapnak az összeállításban az Arany János által ihletett képzőművészeti alkotások is, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György, és a költő szobrásza, Stróbl Alajos munkái is - fűzte hozzá.

Budapest, 2017. április 28., péntek (MTI) - 

MTI Fotó: Kovács Tamás

[pixelharito]

Két bajusz ha találkozik

Csak alá ne írja Áder valamelyik neki mutogatott Arany-kéziratot!

[nemzetikonyvtar]

View this post on Instagram

A post shared by OSZK Nat. Széchényi Library (@nemzetikonyvtar)

1854-re Arany jelentősen átdolgozta a Toldi estéje hat évvel korábbi, első változatát. Rózsafalvi Zsuzsanna, az Arany-kiállitásunk kurátora lapoz bele a kéziratba. Megnyitó április 28-án 11 órakor! #aranyokaranya #manuscript #exhibition #budapest #bookstagram #budapest #treasure (helyszín: Országos Széchényi Könyvtár)

[nemzetikonyvtar]

View this post on Instagram

A post shared by OSZK Nat. Széchényi Library (@nemzetikonyvtar)

Arany-kiállítás nyílik április 28-án a könyvtárban! Rózsafalvi Zsuzsanna, a kiállítás kurátora és Arany János Toldija! #event #exhibition #aranyokaranya #library #librarian #librariesofinstagram #bookstagram #manuscript (helyszín: Országos Széchényi Könyvtár)

[nemzetikonyvtar]

View this post on Instagram

A post shared by OSZK Nat. Széchényi Library (@nemzetikonyvtar)

Rózsafalvi Zsuzsanna, az Arany-kiállítás kurátora és Toldi Miklós! Bródy Vera bábja a Bábszínház híres Toldi-előadásához készült. A kiállításunk április 28-án nyílik! #aranyokaranya #babszinhaz #bookstagram #library #hungary #exhibition #nice #interview #puppetshow #theatre (helyszín: Országos Széchényi Könyvtár)

[nemzetikonyvtar]

Rózsafalvi Zsuzsanna, az Arany-kiállításunk kurátora lapoz bele a különleges Arany-kéziratba.

2017. április 28-án 11 órakor Áder János köztársasági elnök nyitja meg az OSZK Kézirattárának páratlan kincseire épülő „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” – Kincsek, kultusz, hatástörténet című Arany János-kiállításunkat.

via OSZK

[nemzetikonyvtar]

Budapest, 2017. április 28., péntek (MTI) - Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt "Más csak levelenként kapja a borostyánt..." címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

   "Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához" - fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, "felemelően és otthonosan" hat a mai olvasó lelkére is.    Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt - hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.

[nemzetikonyvtar]

A világ egy rozzant csárda, Rossz menedék télbe’, nyárba’; Télbe’ fázol, nyárban ázol: Mégis benne éjtszakázol. Részeg ember ez a világ: Ötször, hatszor egy nyomba hág; Kész ugorni hegyen völgyön, S felbukik a síma földön. Arany János: A világ 

(via A világ – Arany János-emlékév 2017 - OSZK)

[nemzetikonyvtar]

Arany a költészet mellett jártas volt a zenében is. Önéletrajzában írja, milyen nagy hatást tettek rá életének első éveiben a zsoltárok. Gyerekkorában énekelt a szalontai iskola énekkarában, azt is tudjuk, hogy felnőttként bariton hangja volt. A nemzeti versidomról szóló értekezésében sok zenei példát említ. A Szemere Pálnak címzett egyik 1860-as levelében írta, hogy némely versének, balladájának zenéjét előbb hallotta, mint szavakba öntötte volna. Még debreceni diák korában megtanult gitározni, a versben említett tambura is valószínűleg inkább a gitárra utal, mint a Magyarországon délszláv hatásra elterjedt lantszerű, pengetős hangszerre, a tamburicára.

(via Tamburás öregúr – Arany János-emlékév 2017 - OSZK)

[nemzetikonyvtar]

Ki nékem álmaimban Gyakorta megjelensz, Korán elhunyt barátom, Van-é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz? Oh! mert hiába költ már A hír nekem mesét, Hogy még tán eljövendesz: Tudom én, mit jelent ez Ellenmondó beszéd. Igen, a hír halálod Kimondani haboz, S hogy a nehéz követség Nagyon zokon ne essék, Szavában ingadoz.

(via Emlények – Arany János-emlékév 2017 - OSZK)

[nemzetikonyvtar]

Vagy kevés itt a dicsőség, S a nemzettel sírba lejt? Kis-szerű az oly elsőség, Amit a szomszéd se sejt? Nincs erőnkhöz méltó verseny? Dalra itthon tárgy elég? Nem férünk a kontinensen, Albion is kéne még?... Légy, ha birsz, te „világ-költő!” Rázd fel a rest nyugatot: Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarrá ringatott; Onnan kezdve, ezer szállal Köt hazámhoz tartalék: Puszta elvont ideállal Inkább nem is dallanék. 

(via Kozmopolita költészet – Arany János-emlékév 2017 - OSZK)

[nemzetikonyvtar]

Arany-kiállítás péntektől! #aranyokaranya #toldi #kiállítás #event #hungary #budapest #working #manuscript (helyszín: Országos Széchényi Könyvtár)